1999. évi XLVIII. törvény

a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról[1]

1. § A termőföldről szóló, módosított 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, a föld fekvése szerinti körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.

(2) Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat."

2. § Az Ftv. 10. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Termőföld vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg, feltéve, hogy tulajdonszerzését törvény nem zárja ki."

3. § Az Ftv. kiegészül a következő 11/A. §-sal:

"11/A. § A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást igénybe venni csak a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet."

4. § Az Ftv. a következő alcímmel, valamint 25/A. és 25/B. §-sal egészül ki:

"Földhasználati nyilvántartás

25/A. § (1) A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek használójának nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét), magánszemély földhasználó természetes személyazonosító adatait, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát.

(2) Aki szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott mértékben saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely a vele közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a földrészlet vagy földrészletek (1) bekezdés szerinti adatait köteles a földhivatalnál a használatbavételtől számított harminc napon belül bejelenteni.

(4) A földhivatal a szerződés benyújtását, illetve a bejelentés megtörténtét, valamint a nyilvántartott tényeknek a tényleges helyzettel való egyezőségét, továbbá a haszonbérletre meghatározott korlátozások betartását hivatalból ellenőrizheti.

ellenőrizheti.(5) A (2) és (3) bekezdés szabályait akkor is alkalmazni kell, ha az e bekezdések alapján használt földterületek együttesen az egy hektárt meghaladják.

(6) A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a 2. számú melléklet 1. a) pontja szerint számított földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az illetékes megyei (fővárosi) földhivatalt illeti meg.

25/B. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben - jogszabályba ütközik, a földhivatal - annak megküldésével - értesíti az ügyészt.

(2) A földhivatal az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból és az annak alapjául szolgáló szerződésekről földhasználathoz kötött, költségvetési kapcsolattal összefüggő ügyben (így különösen az adózással, a költségvetési támogatás igénybevételével, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozás, valamint az illeték megfizetésével kapcsolatban) hatóság megkeresésére, továbbá díjfizetés ellenében a föld tulajdonosának és használójának a kérelmére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni."

5. § Az Ftv. 43. §-a a következő mondattal egészül ki:

"A jegyző a hasznosítási kötelezettség tudomására jutott megsértéséről értesíti a földhivatalt."

6. § Az Ftv. 56. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék és földvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás."

7. § Az Ftv. 59. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) Az e törvényben meghatározott talajvédelmi előírások végrehajtásának részletes szabályait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg."

8. § Az Ftv. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A termőföldek minőségét veszélyeztető, a talajban előálló tartós szélsőséges vízháztartási helyzetek vízrendezéssel vagy öntözéssel való szabályozásának engedélyezése esetén talajtani szakvélemény készítése szükséges."

9. §[2]

10. § Az Ftv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A határidőre meg nem fizetett talajvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás."

11. § Az Ftv. 90. §-ának (1) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa)

"c) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait,

d) a bírság kiszabásának módját."

12. § (1) Ez a törvény - a 3. és 4. § kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Ftv. 62. §-a (4) bekezdésének d) pontja, valamint a 3. számú melléklet 5. b) pontjában az erre való hivatkozás hatályát veszti.

(2) E törvény 3. és 4. §-a 2000. január 1-jén lép hatályba; az ezt megelőzően megkötött szerződéseket 2000. március 31-ig kell a földhivatalnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ugyanez vonatkozik az Ftv. 25/A. §-ának (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségre.

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke