77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet

a betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatóra, valamint

b) az Eütv. 30-33. §-a szerinti betegjogi képviselőre.

2. §[1] (1) Betegjogi képviselő az a felsőfokú végzettséggel rendelkező büntetlen előéletű személy lehet - az 5/B. § (3)-(4) bekezdése, valamint a 6. § (3) bekezdése szerinti kivétellel - aki a mellékletben meghatározott tanfolyamot elvégezte és sikeres vizsgát tett.

(2) Az a személy, aki az egészségügyi szolgáltatónál betegjogi képviselő, képviselői tevékenysége alatt, és e tevékenység megszűnésétől számított két éven belül sem ugyanazon egészségügyi szolgáltatót, sem a beteget hatóság vagy egyéb szervezet előtt, illetve permegelőző eljárásban nem képviselheti, részükre jogi szolgáltatást, nem nyújthat és tőlük ügyvédi megbízást nem fogadhat el.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezéseket

a) a betegjogi képviselő közeli hozzátartozójára,

b) a betegjogi képviselő személyes közreműködésével működő alapítványra, egyesületre, közhasznú társaságra, ügyvédi irodára,

c) olyan gazdasági társaságra, amelyben a betegjogi képviselő tag, vagy személyes közreműködéssel munkát végez

is alkalmazni kell.

3. § (1)[2] A betegjogi képviselő - az Eütv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében -munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei (fővárosi) intézetével (a továbbiakban: intézet). A betegjogi képviselői munkakör pályázat útján tölthető be.

(2) A fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató a betegjogi képviselő részére a munka végzéséhez területén belül, megfelelő helyiséget biztosít, amely a betegek számára könnyen hozzáférhető, és gondoskodik arról, hogy az intézmény területén belül a betegek számára megismerhető legyen a betegjogi képviselő személye és fogadóórája. Az alapellátást és a járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató a betegek számára jól látható helyen kifüggeszti a betegjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó adatokat.

(3) A betegjogi képviselő munkájához szükséges egyéb feltételeket az intézet biztosítja.

4. § (1) A betegjogi képviselő a munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó szerződésében megállapított munkaidejének legalább 2/3-át az intézet illetékességi területén levő fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatóknál tölti.

(2) A betegjogi képviselő az (1) bekezdés szerinti fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál legalább heti egy napon személyesen is elérhető kell, hogy legyen.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat azon egészségügyi szolgáltató telephelyére is kell alkalmazni, amely telephelyen legalább öt szakterületen működő fekvőbeteg-részleg vagy egy klinika üzemel.

5. §[3] (1) A betegjogi képviselő a beteg megkereséséről és az azt követő eljárásról, valamint intézkedéseiről részletes feljegyzést készít. A betegjogi képviselő tevékenysége során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jár el.

(2) Az a betegjogi képviselő, aki egyéb feladatkörében eljárva

a) betegjogi képviselői feladataival összefüggésben, vagy

b) általános ellenőrzési, felügyeleti jogkör gyakorlása során

az érintett egészségügyi szolgáltató felelősségét vizsgálja, , illetve annak működését ellenőrzi, az adott ügyben betegjogi képviselőként nem járhat el.

(3) Az ÁNTSZ a betegjogi képviselőnek jogszabályban meghatározott feladatai tekintetében utasítást nem adhat.

5/A. §[4] (1) Az országos tisztifőorvos Betegjogi Koordinátori Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. A Tanács tagjainak száma legfeljebb 7 fő. A Tanács tagjait az országos tisztifőorvos kéri fel. A Tanács tagjaira egyebekben a betegjogi képviselőre vonatkozó szabályok irányadók.

(2) A Tanács

a) közreműködik a betegjogi képviseleti rendszer kialakításában,

b) részt vesz a betegjogi képviselők tevékenységének szakmai irányításában és ellenőrzésében,

c) koordinálja a betegjogi képviselők munkáját,

d) közreműködik a betegjogi képviselők képzésének és továbbképzésének megszervezésében,

e) a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve elkészíti a betegjogi képviselők etikai kódexét,

f) részt vesz a 3. § szerinti pályázatok elbírálásában,

g) felkéri a vizsgáztatást végző személyeket, összeállítja és nyilvántartja a vizsgáztatók névjegyzékét.

h) dönt a 2 §. szerinti tanfolyam elvégzése és vizsga letétele alóli mentesítésről, valamint

i) nyilvántartást vezet a betegjogi képviselőkről.

(3) A Tanács a vizsgáztatókat olyan személyek közül kéri fel, akik a vizsga tárgyköre szerinti területen felsőfokú oktatási intézményben oktatási gyakorlatot folytatnak.

(4) A Tanács az általa meghatározott ügyrend szerint működik.

5/B. §[5] (1) A 2. § szerinti vizsga szervezését és lebonyolítását az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala végzi.

(2) A vizsgakövetelmény teljesítéséhez szükséges tananyagot a vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben szakképzettséget szerzett személy az egészségügyi és orvosetikai ismeretek tanfolyam és vizsga; a jogász, illetve az igazgatásszervező szakképzettséget szerzett személy a jogi ismeretek tanfolyam és vizsga vonatkozásában a tanfolyam elvégzése, valamint vizsga letétele alól mentesül.

(4) A mentesítés egyéb eseteiben a jelölt kérelmére, az általa elvégzett képzésről szóló igazolás alapján a Tanács dönt.

(5) Mentesítés a tanfolyam, illetve a vizsga egyes részelemeire is adható. A Tanács a mentesítés elbírálásánál a beszámítani kért képzés anyagát a mellékletben meghatározott szakmai követelményekkel veti össze.

6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A 4. § (2)-(3) bekezdései 2002. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az a személy aki

a) a rendelet hatálybalépését megelőzően egészségügyi szolgáltatónál önkéntes betegjogi képviselő volt és ezt a tényt az egészségügyi szolgáltató vezetője igazolja, vagy

b)[6] felsőfokú végzettséggel rendelkezik

2002. december 31-ig - a 2. § szerinti tanfolyam elvégzése és a vizsga letétele nélkül - betegjogi képviselőként működhet.

(4)[7]

(5)[8]

(6)[9]

Melléklet a 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelethez[10]

A betegjogi képviselőre vonatkozó tanfolyam szakmai követelményei és a követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek

1. Szakmai követelmények

Használja az egészségügyi jogi ismereteket, alkalmazza a jogszabályokat.

Átlátja az egészségügy rendszerét, az egészségügyi szolgáltatók működési elveit.

Jogi és etikai ismeretei alapján megfelelően képviseli a betegek érdekét.

Figyelemmel kíséri és a betegjogok érvényesülése szempontjából, értékeli az egészségügyi szolgáltató működését.

Kölcsönösen együttműködő kapcsolatban áll a kórház vezetésével, az egészségügyi dolgozókkal és a betegekkel.

A beteg testi és lelki állapotának figyelembevételével a beteg által meghatározott keretek között, a beteg gyógyulásának elősegítése érdekében, pártatlanul és elfogulatlanul jár el.

Ismeri a szociális és a társadalombiztosítási intézményrendszert, azok feladatait, működésük alapelveit.

Tájékozott a szociális ellátások rendszerében, tanácsot tud adni az igénybe vehető ellátásokról.

Tájékozott a jogi felelősség alapelveiben, az egyes felelősségi formák elhatárolásában és érvényesítésében.

Empátiás készséggel rendelkezik a betegek és az egészségügyi dolgozók személye és jogai iránt.

Elfogadja, alkalmazza a titoktartási kötelezettséget, környezetében ösztönzi annak alkalmazását.

Tiszteletben tartja a kompetenciahatárokat, tudásával segíti a betegek és az egészségügyi dolgozók betegjogi, orvosjogi és etikai ismereteinek elmélyítését.

Tevékenységét írásban szakszerűen dokumentálja és értékeli, feladata ellátása érdekében folyamatosan továbbképzi magát.

2. A szakmai követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek

Jogi ismeretek:

Jogi alapismeretek.

Egészségügyi jogi ismeretek:

- egészségügyi jogforrási rendszer,

- az egészségügyi törvény és végrehajtási rendeletei, az egészségügyi törvényben szereplő különleges egészségügyi beavatkozások és kapcsolódó rendeletek ismerete (pl. asszisztált humán reprodukció, terhesség megszakítás, orvosbiológiai kutatások; szerv- és szövetátültetés, halottakkal kapcsolatos eljárás).

A betegek jogai, nemzetközi és európai dokumentumok.

Egészségügyi dolgozók jogai, kötelezettségei.

Speciális betegcsoportok (pszichiátriai betegek, gyermekek, fogyatékkal élők) jogai.

Járványügy, egészségügyi hatósági eljárások.

Egészségügyi adatkezelés, nyilvántartások, dokumentáció.

Egészségügyi felelősségi rendszerek, permegelőző eljárások, a panaszok kivizsgálásának lehetőségei, minőségbiztosítás.

Ágazati köztestületek, érdekvédelmi és civil szervezetek.

Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere és irányítási, ellenőrzési rendszere.

A szociális és gyermekvédelmi igazgatás szervezetrendszere és ellátási formái.

Társadalom/egészségbiztosítási alapismeretek.

Polgári jogi alapismeretek.

Egészségügyi és orvosetikai ismeretek:

A főbb szervrendszerek (mozgás-, keringési, légző-, kiválasztó, idegrendszer, nemi szervek és érzékszervek) anatómiájának és élettanának alapismeretei.

Kórtani alapismeretek (a betegségek kialakulásának főbb okai, az életmóddal összefüggő egészségkárosodások, a betegségek szakaszai, a szervezet válaszreakciói, a gyulladások lefolyása, a daganatok viselkedése, a leggyakoribb elváltozások).

Klinikai alapismeretek (a leggyakoribb megbetegedések, valamint a krónikus betegségek felismerésének és ellátásának alapelvei, különös tekintettel a betegirányítás és -ellátás-szervezés jellemzőire).

Elsősegélynyújtási alapismeretek.

Az egészségügyi intézmények működésének szakmai elvei és szervezése.

Az egészségügyi ágazat etikai normái, a felelősség rendszere, vizsgálata, orvosetikai kódex.

Társadalomtudományi és pszichológiai alapismeretek:

Kommunikációs és konfliktuskezelési ismeretek.

Gyermeklélektani alapismeretek.

Általános kommunikációs ismeretek.