77/1999. (V. 28.) Korm. rendelet

az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használatára vonatkozó egyes szabályokról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Bevezető rendelkezések

1. § (1) E rendelet megállapítja az elektronikus fizetési eszközökkel [3. § (1) bek. a) pont] végzett fizetési, illetőleg pénzfelvételi műveletekre (a továbbiakban: művelet) vonatkozó, a kibocsátó és a birtokos közötti kapcsolatban érvényesítendő szabályokat.

(2) E rendelet hatálya kiterjed a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközzel [3. § (1) bek. b) pont] végzett olyan műveletekre is, amelyet nem elektronikus módon bonyolítanak le.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a csekk és a csekknek a csekkgarantáló kártyával együtt történő használatára.

2. § Az elektronikus fizetési eszköz fizetési műveletre azoknál a jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál és egyéni vállalkozóknál használható fel, amelyek (akik) az elektronikus fizetési eszköz elfogadására a kibocsátóval vagy más hitelintézettel szerződést kötöttek.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) elektronikus fizetési eszköz az az eszköz, amellyel birtokosa az 1. § (1) bekezdésében meghatározott műveleteket kezdeményezheti. Elektronikus fizetési eszköz a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz és az elektronikus pénzeszköz. Az elektronikus fizetési eszköz a Hpt. 2. számú melléklete I. fejezetének 5. pontjában említett fizetési eszköz;

b) távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz az az eszköz, amellyel birtokosa - rendszerint személyazonosító kód, illetőleg más hasonló azonosító használata révén - rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követeléséről vagy a hitelintézet által nyújtott hitellehetőségéről. Ilyen különösen a bankszámla-követeléssel való rendelkezést biztosító fizetési kártya (bankkártya), valamint a bankszámla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz;

c) elektronikus pénzeszköz az a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköznek nem minősülő, újratölthető fizetési eszköz - akár értéktároló kártya, akár számítógép memória -, amelyen értékegységek elektronikus úton tárolhatók, lehetővé téve a birtokosnak azt, hogy az 1. § (1) bekezdésében említett fizetési műveleteket végezze;

d) kibocsátó az a hitelintézet, amely a birtokossal kötött szerződésben kötelezettséget vállal, hogy az elektronikus fizetési eszköz használatát a birtokos számára biztosítja;

e) birtokos az a személy, aki a kibocsátóval kötött szerződés alapján az elektronikus fizetési eszköz használatára jogosult.

(2) Nem minősül elektronikus fizetési eszköznek az olyan eszköz, amely legfeljebb egy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.

A kibocsátó kötelezettségei

4. § (1) A kibocsátó csak az ügyfél (birtokos) kifejezett írásbeli kérelmére bocsáthat rendelkezésre elektronikus fizetési eszközt.

(2) A kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfél (birtokos) legkésőbb a szerződés aláírásakor megismerje az elektronikus fizetési eszköz használatának és őrzésének (biztonságban tartásának), valamint az ezekkel kapcsolatos felelősségének szabályaira vonatkozó szerződési feltételeket.

(3) A kibocsátó a kibocsátás során köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfélnek (birtokosnak) az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító kódját vagy más hasonló azonosító adatát - az ügyfélen (birtokoson) kívül - senki más ne ismerhesse meg.

A szerződés tartalma

5. § (1) A szerződésnek tartalmaznia kell legalább:

a) az elektronikus fizetési eszköz leírását és használatának módját;

b) ha a birtokosnak az elektronikus fizetési eszköz használatához meghatározott technikai berendezéssel kell rendelkeznie, e berendezés elengedhetetlen műszaki jellemzőinek leírását;

c) a (2) bekezdés szerinti bejelentés teljesítéséhez szükséges adatokat;

d) a kibocsátó és a birtokos kötelezettségeit és felelősségét, ideértve a birtokostól az adott helyzetben általában elvárható mindazokat a magatartási szabályokat, amelyeket az elektronikus fizetési eszköz és a használatához szükséges személyazonosító kód, illetőleg más hasonló azonosító használata és őrzése során be kell tartania;

e) a birtokos egyes műveletekkel kapcsolatos kifogásai esetén a rendelkezésére álló lehetőségekről szóló tájékoztatást, ideértve különösen a kifogás előterjesztésének és elintézésének módját, határidejét;

f) a külföldön történő használatra alkalmas elektronikus fizetési eszközzel végzett műveletek esetében a külföldi pénznemnek a bankszámla pénznemére történő átszámításánál alkalmazandó árfolyam meghatározásának módját;

g) a felszámítható kamatot, jutalékot, díjat és költséget, ideértve az állandó költségeket is;

h) a kamatszámítás szempontjából figyelembe veendő napot (értéknap), amennyiben az eltér a könyvelés napjától;

i) azt, hogy a kibocsátó az elektronikus fizetési eszközzel végzett műveletekről a bankszámlakivonatra vonatkozó előírások szerinti tartalommal, módon és gyakorisággal értesíti a birtokost bankszámlakivonattal, bankszámla hiányában számla kiállításával.

(2) A szerződésnek azt is tartalmaznia kell, hogy a birtokos köteles a kibocsátónak vagy az általa megbízott, a szerződésben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenteni, ha észlelte, hogy

a) az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából (őrzése alól);

b) az elektronikus fizetési eszköz vagy a használatához szükséges személyazonosító kód vagy más hasonló azonosító adatai jogosulatlan harmadik személy tudomására jutottak;

c) a bankszámlakivonaton, illetve a számlán jogosulatlan műveletet tüntettek fel.

(3) A bankszámlakivonatnak, illetőleg számlának minden esetben tartalmaznia kell:

a) az egyes műveletek összegét és időpontját;

b) külföldön történő használatra alkalmas elektronikus fizetési eszközzel, külföldi pénznemben végzett művelet esetén a külföldi pénznemben meghatározott értéket és a külföldi pénznemnek a bankszámla pénznemére történő átszámításánál alkalmazott árfolyamot;

c) az egyes műveleteknél felszámolt jutalékot, díjat vagy költséget.

(4) Ha a hitelintézet a szerződés egyoldalú módosításának jogát a szerződésben kikötötte [Hpt. 210. § (3)-(4) bek.], és a módosításra irányuló ajánlatáról a birtokost közvetlenül értesítette, a módosítás a szerződésben vagy az ajánlatban meghatározott időtartam elteltével - amely nem lehet rövidebb az ajánlat kézhezvételétől számított harminc napnál - hatályba lép, kivéve, ha a birtokos - az említett felmondási idő alatt - a szerződést felmondja. A felmondási idő lejártáig a szerződés az eredeti feltételekkel áll fenn.

A kibocsátónak a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségei

6. § (1) A kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a birtokos az 5. § (2) bekezdésében említett bejelentését távközlési eszköz útján a hét bármely napján, a nap bármely szakában megtehesse.

(2) A bejelentésekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely megbízhatóan, megváltoztathatatlanul és utólag legalább 5 évig megállapíthatóan biztosítja a bejelentések időpontjának és tartalmának bizonyítását. A kibocsátó a birtokos kérelmére is köteles igazolást kiadni arról, hogy a birtokos tett-e, és ha igen, mikor és milyen tartalommal bejelentést.

Felelősség

7. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében említett bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárért a birtokos, a bejelentés megtételét követően bekövetkezett kárért a kibocsátó felel. A kibocsátó mentesül felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kár a birtokos szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése folytán következett be.

(2) Bejelentés esetén a kibocsátó köteles az elektronikus fizetési eszköz további használatának megakadályozása érdekében minden a kibocsátótól általában elvárható intézkedést megtenni akkor is, ha a birtokos az elektronikus fizetési eszköz használata és őrzése során megszegte a szerződés előírásait. A kibocsátó felel az intézkedés elmulasztása miatt bekövetkezett kárért.

(3) A kibocsátó felel azért a kárért, amely a 6. §-ban meghatározott kötelezettségének elmulasztásából származik, ideértve azt a kárt is, amely abból származik, hogy a birtokos technikai-műszaki ok miatt nem tudott eleget tenni az 5. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének. Ez alól a felelősség alól a kibocsátó akkor mentesül, ha a kibocsátótól általában elvárható intézkedéseket megtette.

(4) A bankszámla vezetésével, illetve a számla kiállításával összefüggésben a kibocsátó és a birtokos közötti jogviszonyban felmerülő azokra a felelősségi kérdésekre, amelyek nem az elektronikus fizetési eszköz harmadik személy által történő jogosulatlan használatával kapcsolatosak, a polgári jog általános szabályai az irányadóak.

8. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott műveletekkel kapcsolatban a kibocsátó és a birtokos között keletkezett jogvitában a kibocsátót terheli annak bizonyítása, hogy a művelet lebonyolítását nem befolyásolta technikai-műszaki hiba vagy az érdekkörében felmerült más hiányosság.

Az elektronikus pénzeszközre vonatkozó külön rendelkezések

9. § (1) Az elektronikus pénzeszközre az 5. § (1) bekezdésének g) pontját, (2) bekezdésének c) pontját, (3) bekezdését és a 7. §-t csak akkor kell alkalmazni, amikor elektronikus pénzeszközt a birtokos bankszámlájáról pénzértékkel történő feltöltésre, illetőleg a bankszámlájára történő letöltésre használják.

(2) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a birtokos az elektronikus pénzeszköz által tárolt értéket ellenőrizhesse, és az utolsó öt műveletet tételesen meg tudja állapítani.

(3) A kibocsátó köteles az elektronikus pénzeszköz által tárolt értéket a birtokos kérésére bankszámlán jóváírni vagy készpénzben kifizetni.

(4) A kibocsátó felel azért a kárért, amely az elektronikus pénzeszköz, a használatához szükséges berendezés vagy bármely más eszköz hibája miatt következett be, kivéve, ha a hibát a birtokos a berendezés vagy más eszköz nem rendeltetésszerű használatával maga okozta.

Vegyes rendelkezések

10. § A szerződésben az e rendeletben foglaltaktól kizárólag a birtokos javára lehet eltérni.

11. § E rendelet hatálya a Magyar Államkincstár által alkalmazott távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközre (Áht. 18/E. §) akkor terjed ki, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik.

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az 1999. december 1. napját követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A hitelintézet üzletszabályzatát - az e rendeletben foglaltaknak megfelelően - 1999. december 1-jei hatállyal köteles módosítani.

(3) A hitelintézet köteles kezdeményezni az e rendeletben foglalt szabályoknak meg nem felelő szerződés módosítását. A hitelintézet olyan időpontban köteles a szerződés módosítására irányuló ajánlatáról a birtokost értesíteni, hogy a birtokosnak harminc nap álljon rendelkezésre arra, hogy 1999. december 1-jei hatállyal elfogadja-e a hitelintézetnek a szerződés módosítására irányuló ajánlatát vagy felmondja-e a szerződést. Ha a birtokos a szerződés módosítására irányuló ajánlat kézhezvételétől számított harminc napon belül az ajánlat elfogadásáról nem nyilatkozott, illetve ez időn belül a szerződés felmondásának jogával nem élt, úgy a szerződés a hitelintézet által tett ajánlat szerinti tartalommal módosul. E jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást a szerződés módosítására irányuló ajánlatnak a figyelem felkeltésére alkalmas módon tartalmaznia kell.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Bizottság 97/489/EK ajánlása az elektronikus fizetési eszközökkel végzett műveletekről, különösen a kibocsátó és a birtokos közötti viszonyról.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök