8/1999. (II. 1.) OM rendelet

a műszaki felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A műszaki felsőoktatásban folyó egyetemi és főiskolai szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeit e rendelet 1-2. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szakirányú továbbképzési szakok képzését folytató felsőoktatási intézmények felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1) Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei szerinti mérnök szakképzettség esetén e rendelet 3. számú melléklete szerinti

- egyetemen folyó szakirányú továbbképzési szakokon:

egyetemi szakmérnök, a konkrét szakra és specializációra utaló megnevezéssel

- főiskolán folyó szakirányú továbbképzési szakokon:

főiskolai szakmérnök, a konkrét szakra és specializációra utaló megnevezéssel.

(2) Egyéb egyetemi, illetve főiskolai végzettség és szakképzettség esetén az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése a szakra, illetve specializációra utaló megnevezés.

3. § (1) E rendelet 1-2. számú mellékletében meghatározott szakirányú továbbképzési szakokon - e rendelet hatálybalépéséig - kiadott szakosító továbbképzési oklevelek szakképzettség tekintetében egyenértékűek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott képesítési követelmények szerinti szakirányú szakképzettséggel.

(2) Ez a rendelet - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a hatálybalépést megelőző időszakban a felsőoktatási intézményekben továbbképzésben szerzett, oklevéllel igazolt szakképzettségeket.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 8/1999. (II. 1.) OM rendelethez

A műszaki felsőoktatásban folyó egyetemi szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei

KÖRNYEZETVÉDELMI (EGYETEMI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a környezetszennyeződés és -védelem alapvető és átfogó nemzetközi és hazai kérdéseinek elmélyült ismeretével és megfelelő szemlélettel rendelkezve képesek környezetvédelmi feladatokat felismerni, és megoldani. A továbbképzés olyan speciális oktatást is biztosít a résztvevőknek, amely saját szakterületükön a környezetvédelem tervezési, kivitelezési és ellenőrzési munkáinak irányításához és elvégzéséhez ad szaktudást.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, környezetvédelmi szakon.

Környezetvédelmi szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi végzettséggel rendelkezők vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

[E melléklet alkalmazásában az idő- és teljesítményegységek definíciói megegyeznek a "Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről" megjelent 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.]

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Környezetvédelem alapjai, természetvédelem, ipartelepítés-ipari építés, városépítés-városrekonstrukció, számítástechnika, ember és környezete, biológia-ökológia, radioaktív szennyezések és elhárításuk, hulladékok, veszélyes hulladékok, EU-ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Levegőtisztaság-védelem, vízminőség-védelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, beszámolók letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MENEDZSER (EGYETEMI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Menedzser szakmérnökök képzése, akik képesek az alkotó mérnöki tevékenység gazdasági, vállalkozói szemszögből való hasznosítására,

- alkalmasak multidiszciplináris problémák megoldására szervezett team munkájának irányítására,

- mérnöki tudásukra alapozva sikeresen tudnak feladatokat megoldani a kereskedelmi, marketing, finanszírozási, termelési, innovációs területeken,

- felkészültek különböző szintű és szakirányú menedzseri munkakörök hatékony ellátására, valamint

- különböző nagyságú vállalkozások létrehozására és sikeres működtetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése.

Egyetemi szakmérnök, menedzser szakon.

Menedzser szakképesítésű ................(szakképzettség megjelöléssel)

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező mérnökök, műszaki menedzserek, továbbá olyan nem mérnöki szakképzettségű szakemberek, akiknek elhivatottsága, munkaköre szükségessé teszi a menedzseri ismeretek és szakképzettség megszerzését.

4. A képzési idő:

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Vállalkozásgazdaságtan, számvitel, humán erőforrás menedzsment, kvantitatív módszerek, pénzügytan, stratégiai menedzsment, marketingmenedzsment, jog és üzleti etika, termelésmenedzsment, minőségmenedzsment, bank-, tőzsde- és kereskedelmi ismeretek, projektmenedzsment, innovációmenedzsment, változásmenedzsment, környezetmenedzsment, technológiamenedzsment.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Termelési, operációkutatási modellek, kontrolling, minőség és megbízhatóság, munkaszervezés és ergonómia, vállalkozások alapítása és működtetése, alkalmazott informatika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független, aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, beszámolók, kollokviumok letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka követelménye olyan gyakorlati feladat megoldása, amely önálló alkotó fejlesztő munkával, konzulensi segítséggel egy félév alatt elvégezhető. A diplomamunkának igazolnia kell, hogy szerzője képes a tanult ismeretanyag gyakorlati, alkotó alkalmazására.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

HEGESZTŐ (EGYETEMI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A hegesztő szakmérnök képzés célja olyan, korszerű ismeretekkel rendelkező, az európai normáknak megfelelő szakemberek kiképzése, akik képesek a korábban megszerzett mérnöki tudásuk és a képzés során elsajátított ismeretek birtokában az új tudományos eredmények befogadására, alkalmazására, a korszerű hegesztett szerkezetek gyártásának irányítására, a gyártás felügyeletére, a minőségbiztosítási szervezet működtetésére.

(A végzett hegesztő szakmérnöknek olyan átfogó és részletes szakismerettel kell rendelkeznie, hogy az üzemszerű hegesztési gyártás tervezésében, kivitelezésében, felülvizsgálatában végzendő összes feladat és felelősség tekintetében az MSZ EN 719:1995 szabványban előírt követelményeknek maradéktalanul megfeleljen. Ebből adódóan a képzés tananyagának minimálisan az idézett szabvány mellékletében megadott EWF 02-409-93 dokumentumban leírt tananyagot magában kell foglalnia.)

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, hegesztő szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki, valamint Villamosmérnöki Karán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, a Miskolci Egyetem Bányamérnöki, Gépészmérnöki és Kohómérnöki Karán egyetemi végzettséget szerzett, illetve ezekkel egyenértékűként honosított diplomájú mérnökök vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Anyagszerkezettan, anyagismeret, roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálat, hegesztett kötések szilárdságtana, hegesztési eljárások és berendezéseik.

Speciális ismeretek (50-60%):

Felrakóhegesztés, automatizálás, robotok, acélok hegesztése, nemvas anyagok hegesztése, minőségbiztosítás, hegesztett szerkezetek gyártása, hegesztett szerkezetek tervezése, számítógéppel segített hegesztés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető és/vagy konzulens (instruktor) irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8. kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MINŐSÉGÜGYI (EGYETEMI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A minőségügyi szakmérnök képzés célja gyakorlati szakemberek olyan kiegészítő képzése, amelynek alapján széles körű jártassággal rendelkeznek a minőségügyi intézményrendszerek, a vállalati minőségszabályozás és a teljes körű minőségbiztosítás területén, s így képesek lesznek a vállalat, a vállalkozás minőségügyi rendszere létrehozásának koordinálására, a működés felügyeletére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, minőségügyi szakon.

Minőségügyi szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező műszaki és gazdasági mérnökök, természettudományi szakon végzett szakemberek, továbbá gyógyszerészek vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Vezetési ismeretek, termelésmenedzsment, műszaki szabályozás, minőségügyi szabályozás, minőségbiztosítás, tanúsítás, akkreditálás, minőségügyi statisztika, minőségszabályozási információs rendszerek, minőség-gazdaságtan, anyagvizsgálat, környezetvédelem, EU-ismeretek, vizsgálólaboratórium, megbízhatóság, kockázat, védelem, minőségügyi átvilágítás, minőségügyi eszközök.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Szervezetfejlesztés, döntések, logisztika, emberi erőforrás, tevékenységszervezés, minőségbiztosítási és vezetési rendszerek (SPC, CAQ, CIM, TQM).

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, fejlesztésére önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ANALITIKAI KÉMIAI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan speciális ismeretekkel és szemléletmóddal rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában képesek az ipar, a gazdaság és a tudományos kutatás különböző területein felmerülő analitikai problémák megoldására, szakterületük eredményeinek alkotó továbbfejlesztésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, analitikai kémiai szakon.

Analitikai kémiai szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel rendelkező vegyészmérnökök, vegyészek, gyógyszerészek és kémia szakos tanárok vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Fizikai kémia, matematika, számítástechnika, méréstechnika, minta-előkészítés és mintavétel, analitikai mérések minőségbiztosítása.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Környezetvédelmi analitika, műszeres analízis, kromatográfia.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független, aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, olyan analitikai probléma megoldása és írásos formában való bemutatása, amely a jelölt eddig végzett munkája során szakterületén felmerült, vagy munkahelyén megoldásra várt. Ezzel bizonyítja, hogy tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom felhasználásával, témavezető vagy konzulens irányításával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ANYAGMOZGATÓ GÉPÉSZ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Az anyagmozgató gépészet területén dolgozó egyetemi végzettségű mérnökök felkészítése a mérnöki tevékenységben bekövetkező struktúraváltásra, az üzemeltetési és a szolgáltatás jellegű szakértői feladatok ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, anyagmozgató gépész szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Anyagmozgató gépész szakirányú végzettséggel, vagy anyagmozgató gépészeti gyakorlattal rendelkező egyetemi végzettségű mérnökök.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, mechanika, számítógépek alkalmazása.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Anyagmozgató gépek, automatikus anyagmozgató rendszerek, EU-csatlakozás műszaki feltételei, vállalkozási és jogi ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

BANKINFORMATIKUS SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja hazai bankok számára informatikai szakemberek képzése, amely részben banki, pénzügyi szakemberek (túlnyomórészt közgazdasági végzettségűek) informatikusi továbbképzését, és részben informatikusok (túlnyomórészt mérnök és matematikus szakképzettségűek) bankspecifikus szakképzését biztosítja.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, bankinformatikus szakon.

Bankinformatikus szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben részt vehetnek egyetemi végzettséggel rendelkező, közgazdasági, villamosmérnök, informatikus, valamint egyéb (pl. matematikus, jogász) szakképzettségűek.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Banküzemtan, a bankinformatika számítástechnikai alapjai, banki információs rendszerek működtetése, bankbiztonság és adatvédelem, banki információs rendszerek technológiája, tőkekihelyezés, finanszírozás, projektkövetés informatikája, tudásszervezés és kommunikáció a bankban, a banki információs rendszerek fejlesztési módszertana.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Döntési informatika a bankban, bankjog, üzleti hálózatok, nagyszámítógépes adatbázis-kezelés, változásmenedzsment, banki szolgáltatások fajtái és marketingjük, érvelés és tárgyalástechnika, telematikai rendszerek és szolgáltatások.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, fejlesztésére, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÍTÉSGÉPESÍTÉSI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Az építésgépesítés területén dolgozó egyetemi végzettségű mérnökök felkészítése a mérnöki tevékenységben bekövetkező struktúraváltásra, az üzemeltetési és a szolgáltatás jellegű szakértői feladatoknak legkorszerűbb infrastruktúrákon való ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, építésgépesítési szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Építőgépesítési szakirányú végzettséggel vagy építőgépesítési gyakorlattal rendelkező egyetemi végzettségű mérnökök.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, mechanika, számítógépek alkalmazása.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Építőipari gépek és technológiák, építőipari folyamatok tervezése, EU-csatlakozás műszaki feltételei, vállalkozási és jogi ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÍTŐIPARI GAZDASÁGI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Az építésügy területén dolgozó egyetemi végzettségű okleveles mérnökök (elsősorban építőmérnökök és építészmérnökök) szakirányú továbbképzése, akik műszaki ismereteikre és gyakorlati tapasztalatukra építve képesek a pénzügyi, számviteli, vállalkozási, vezetési, jogi, humánpolitikai területeken jelentkező problémák megoldására a létesítménytervezés, a folyamattervezés és a kivitelezés területén.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, építőipari gazdasági szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel rendelkező, a magas- és mélyépítés területén legalább 2 éves gyakorlatot szerzett mérnökök (építő, építész, épületgépész stb.) vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Pénzügyi és számviteli ismeretek, építőipari gazdaságtan, döntési módszerek, jogi és igazgatási ismeretek, az építésmenedzsment alapjai, etika a gazdaságban, új építőanyagok és építési technológiák, építésgépesítés.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Építésbiztosítás, informatika az építési projektben, építési hibák, esettanulmányok, ingatlanmenedzsment, környezetmenedzsment, minőségmenedzsment, projektmenedzsment.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat. A hallgató tanulmányaira is támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, belső témavezető és külső konzulens irányításával dolgozza ki. A diplomamunkával a hallgató igazolja, hogy képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megfogalmazására, megoldására, fejlesztésre, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8. kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÍTŐIPARI IGAZSÁGÜGYI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, általános szemléletmóddal és speciális épületdiagnosztikai, valamint eljárásbeli ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában, az építőipar különböző területein felmerülő vitás ügyekben szakértői véleményeiket a tudomány és a gyakorlat újabb eredményeinek tükrében, mélyreható szakmai ismeretek birtokában képesek elkészíteni, adott esetben bírósági kirendelésre építőipari igazságügyi szakértői feladatokat ellátni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, építőipari igazságügyi szakon.

Építőipari igazságügyi szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi végzettséggel, építőmérnöki vagy építészmérnöki szakképzettséggel rendelkező, mérnöki munkakört ellátó mérnökök vehetnek részt, akiknek az oklevél megszerzése óta legalább 2 éves mérnöki gyakorlatuk van.

Főiskolát végzett, szakirányú felsőfokú szakképzettséget nyert mérnökök, akik a szakterületen min. 5 éves gyakorlatot szereztek.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Méretezés elmélet, minőség-ellenőrzés, szakértői vizsgálat és bizonyítás, jogi alapismeretek, építőipari minőségszabályozás, épületdiagnosztika és rekonstrukció, környezetvédelmi alapismeretek, környezeti jog, munkavédelmi szakértői ismeretek, biztosítás-szakértői ismeretek, ingatlanszakértői ismeretek, épített alkotások szerzői joga, az igazságügyi szakvélemény, eljárásjogi ismeretek, építőipari árszakértés.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Magas- és mélyépítési szakismeretek, biztosítás-szakértői szakismeretek, ingatlanszakértői szakismeretek, földmérő és informatikai szakismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÜLETFELÚJÍTÁSI ÉS -FENNTARTÁSI

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A cél a nagytömegű, elöregedett épületállomány felújítása során felmerülő elméleti és gyakorlati problémák megoldását segítő ismeretek nyújtása a továbbképzés szintjén.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, épületfelújítási és fenntartási szakon.

Épületfelújítási és -fenntartási szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkező műszaki irányultságú mérnökök, mérnöktanárok, valamint természettudományos végzettséggel rendelkezők vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Számítástechnika, építőanyagok, épületfizika, tűzvédelem, kivitelezés, jogi ismeretek, menedzsment.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Épületszerkezettan, épületdiagnosztika, tartószerkezetek rekonstrukciója, épületszerkezetek rekonstrukciója, rekonstrukciós tervezés, műemlékvédelem, város- és tömbrekonstrukció.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÜLETSZIGETELŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja a víz-, hő- és hangszigetelés specialistáinak képzése, akik magas szintű elméleti tudással és kellő tapasztalattal rendelkeznek a három szakterületen folytatandó

- szerkezettervező, szakértő, szaktanácsadó,

- kivitelezésirányító, -vállalkozó,

- kutató-fejlesztő tevékenységhez.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, épületszigetelő szakon.

Épületszigetelő szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkező műszaki irányultságú mérnökök, mérnöktanárok, valamint természettudományos végzettséggel rendelkezők vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, számítógépes tervezés, épületszerkezettan, épületkémia, építőanyagok, kivitelezés-szervezés, minőség, minősítés, jogi ismeretek, menedzsment, szerkezetfejlesztés-kutatás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Hő- és páratechnika elméleti alapjai, ezek vizsgálata, hőszigetelések, épületakusztika elméleti alapjai, vizsgálatok, vízszigetelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

FÉNYFORRÁSOK FEJLESZTÉSE ÉS GYÁRTÁSA

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Az oktatás célja olyan korszerű elméleti ismeretekkel rendelkező, azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudó szakemberek képzése, akik a fényforrások fejlesztésének és gyártásának területén a világszerte elismert hazai hagyományokat megtartva, e tématerületet a jövőben is a világ élvonalában tudják tartani, továbbfejleszteni.

A képzésben résztvevők egyrészt alkalmassá válnak a fejlesztés közép- és hosszú távú feladatainak elvégzésére és a napi gyártási problémák megoldására, másrészt a különböző szakterületek képviselői (mérnökök, vegyészek, fizikusok) a közös gondolkodás során megismerik a tématerületek közötti átfedéseket, illetve érintkezési pontokat, és segítséget kapnak a feladatok közös megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Fényforrásfejlesztő és -gyártó szakmérnök.

Fényforrásfejlesztő és -gyártó szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel rendelkező műszaki szakképzettségű, illetve irányultságú szakemberek.

4. A képzési idő

A képzési idő legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Elektrotechnika, fénytechnikai alapismeretek, fényforrásipari anyagismeret és alaptechnológiák, számítógépek programozása, villamos méréstechnika, vákuumfizikai és vákuumtechnikai ismeretek, minőségbiztosítás és környezetvédelem.

Speciális szakismeret (50-60%):

Izzólámpák és kisülőlámpák konstrukciója, fényforrások jellemzőinek mérése és alkalmazástechnikája, fényforrásipari anyagvizsgálatok.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - félévközi jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

GEODÉZIAI ÉS TÉRINFORMATIKAI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A geodézia és térinformatika legújabb szakmai eredményeit ismerő, a nemzetgazdaság legkülönbözőbb területein fellépő feladatok megoldására alkalmas, jól felkészült műszaki-természettudományos szakemberek képzése.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, geodéziai-térinformatikai szakon.

Geodéziai-térinformatikai szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Műszaki egyetemi végzettségű okleveles mérnökök, műszaki főiskolai végzettségű mérnökök, természettudományos más egyetemi végzettséggel rendelkező kutatók és tanárok.

4. A képzési idő:

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, számítástechnika, fotogrammetria, geodézia és térinformatikai alapismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Az ágazatosodásnak megfelelően: térinformatikai modellezés, térinformatikai rendszerek, térinformatikai szoftverek, térinformatikai alkalmazások; szatelita geodéziai technikák és alkalmazási területeik; Nemzeti Kataszteri Program és az ehhez kapcsolódó műszaki és számítástechnikai feladatok.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

GEOTECHNIKAI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakmérnökök képzése, akik speciális, az általános mérnöki képzést meghaladó szintű ismeretekkel rendelkeznek, a tervezés, kivitelezés és kutatás terén egyaránt megállják a helyüket. Ismerik a szakterület legújabb elméleti és kutatási eredményeit, tájékozottak a korszerű mélyépítési technológiák és szerkezetek terén, képesek szakterületükön alkalmazni a korszerű számítási módszereket, alkalmazzák a legújabb helyszíni és laboratóriumi vizsgálati módszereket, valamint felhasználják saját munkájuk során a bemutatott esettanulmányok, kárelemzések tapasztalatait.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, geotechnikai szakon.

Geotechnikai szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező műszaki irányultságú mérnökök vehetnek részt a képzésben. Más felsőfokú végzettség esetén vizsgálni kell, hogy van-e a jelentkezőnek mérnöki és ezen belül geotechnikai alapismerete. Szükség esetén az ilyen jelentkezők számára különbözeti vizsga letétele írható elő.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Numerikus módszerek, mechanika, talajfizika, földstatika, alapozás, földművek, építésföldtan, mérnökgeológia.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Városi alagutak, alapozási káresetek, mélyépítési vasbeton szerkezetek, talajvízelmélet és víztelenítés, helyszíni vizsgálati módszerek, talajdinamika, építésszervezés és mélyépítési technológiák, környezeti geotechnika, modellválasztás a geotechnikában, szakvélemény készítése és jogi ismeretek, matematika a mélyépítésben, mélyépítési szerkezetek szigetelése, felszínmozgások.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

INGATLANSZAKÉRTŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja: a hazai és az európai ingatlanszakmában is elfogadott, felsőfokú szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a korábban már megszerzett mérnöki/gazdasági alapképzettségre építve speciális ismereteket kapnak az ingatlanértékelés, ingatlanforgalmazás, ingatlangazdálkodás, ingatlanbefektetés, ingatlanfejlesztés és az ingatlanvagyon kezelése területén.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, ingatlanszakértő szakon.

Ingatlanszakértő.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök és közgazdászok.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Ingatlan-nyilvántartás, épületszerkezettan, ingatlangazdálkodás, ingatlanfejlesztés tervezése, ingatlanjog, föld- és telekgazdálkodás, ingatlanügynökség, ingatlanértékelés, vezetésszervezés és marketing.

Speciális szakmai ismeretek (50-60%):

Bevezetés az ingatlantanulmányokba, tervtanulmány, kutatási módszertan, önálló kutatás (diplomatervezés).

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

IPARIFORMA-TERVEZÉSI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés a termelésben/szolgáltatásban dolgozó, ipariforma tervezési érdeklődéssel és készséggel rendelkező mérnökök iparesztétikai és formatervezési továbbképzése. A képzés segítséget nyújt a professzionális konstrukciós tervezéshez, a tervezéshez szükséges egészlátó és lényeglátó rendszerszemlélet kialakításához, az empátiás és motivációs készség fejlesztéséhez, a fogyasztói magatartás megértéséhez és értékeléséhez, a "tár nyelvének" megismeréséhez és a termékek/szolgáltatások piaci menedzseléséhez.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, ipariforma-tervezési szakon.

Ipariforma tervezési szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, elsősorban műszaki jellegű szakképzettséggel lehet részt venni.

4. A képzési idő:

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Esztétika, színtan, tervezéselmélet és módszertan, terméktervezés, formatan.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Pszichológia, marketing, fogyasztói magatartás, ergonómia, csomagolásesztétika, számítógépes tervezés, szociológia, értékelemzés, információ-elmélet, intenzív tervezési módszerek, tárgyalástechnika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

Olyan feladat megoldása, amely az előző tanulmányokra alapozva a kiegészítő szakirodalom és a gyakorlati megvalósítás vizsgálatával, önálló kutatási munka révén, konzulensi segítséggel egy félév alatt elkészíthető. A diplomamunkával a jelöltnek igazolnia kell, hogy jártas a vonatkozó nemzetközi szakirodalomban a tanult ismeretanyagon túlmenően, képes azok gyakorlati felhasználására, alkalmas a rendszerszemléletű, magas színvonalú problémamegoldásra.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI INFORMATIKA

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, műszaki informatikai szemléletmóddal és speciális irányítástechnikai ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett egyetemi szakképzettségük és szakismereteik birtokában képesek az ipari és a nem ipari folyamatok irányítása területén felmerülő - elsősorban a műszaki informatikával összefüggő - automatizálási és rendszertechnikai feladatok korszerű, az irányításelmélet és az információ technológia új eredményein alapuló megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, irányítástechnikai informatika szakon.

Irányítástechnikai informatikus szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi szakképzettséggel rendelkező műszaki, természettudományi, hadtudományi, közgazdasági irányultságú szakemberek vehetnek részt, akik egyetemi képzésük során alapvető számítástechnikai, matematikai és irányítástechnikai képzésben részesültek.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Programozás és algoritmuselmélet, számítógép architekturák, programtervezés, rendszerprogramozás, számítógépes irányítórendszerek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Robotok irányítása, számítógépes grafika, gépi látás, műszaki szakértői rendszerek, nagymegbízhatóságú rendszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

JÁRMŰGÉPÉSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés alapvető célja a járművek (vasúti, közúti, vízi és légi járművek) üzemeltetése, tervezése, fejlesztése, gyártása és javítása, valamint a velük kapcsolatos kutatások területén dolgozó főiskolai, illetve egyetemi végzettségű mérnökök olyan továbbképzése, amely magába foglalja egyrészt a mérnöki alap- és szakismeretek szinten tartását, másrészt a legújabb tudományos eredmények megismertetését. Az intézmény az egyes ágazatok és szakirányok tárgyainak kiválasztásában, illetve azok tematikájának összeállításában nagymértékben figyelembe veszi a hallgatóságot foglalkoztató intézmények, vállalatok szakirányú igényeit.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, járműgépész szakon.

Járműgépész szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakra jelentkezhetnek a szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők, illetve más főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel és a járműgépészet területén legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezők.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, mechanika, gépészeti rendszertechnika, közgazdaságtan.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Gépjárműmotorok, járműrendszerek, gépjármű elektronika, hajók hidrosztatikája, hajók szerkezete, aerodinamika, repülésmechanika, helikopterek, vasúti járműdinamika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

JÁRMŰIPARI TERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja elsődlegesen az iparvállalatoknál, mérnökirodákban - beleértve a kis- és középvállalkozásokat is - alapvetően termékfejlesztéssel, új termékek tervezésével, meglévő gyártmányok modernizálásával foglalkozó mérnökök továbbképzése. A program átfogja a teljes termék-életciklust, a termékelképzeléstől kiindulva a használatból való kivonást követő recycling szempontjait is beleértve.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, járműipari tervező szakon.

Járműipari tervező szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Jármű-, mezőgazdasági vagy általános gépész szakképzettségű, egyetemi vagy főiskolai végzettségű mérnökök.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, mechanika, anyagszerkezettan, tervezéselmélet.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Váz- és könnyűszerkezetek tervezése, korszerű technológiák, korszerű tervezői ismeretek, szaktárgycsomagok.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

JÁRMŰTECHNIKAI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A közúti, vasúti, vízi és légi járművek, valamint az építő- és anyagmozgató gépek gyártása, a gépekben végbemenő folyamatok kutatása, valamint ezen gépek és a belőlük alakított géprendszerek biztonságos, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás szempontjait is figyelembe vevő üzemeltetése, karbantartása és javítása terén dolgozó okleveles mérnökök számára a graduális képzést meghaladó szintű és mélységű ismeretek nyújtása, hogy munkájukat korszerű kutatási, vizsgálati, mérés- és adatfeldolgozási, modellezési módszerek birtokában, rendszerszemléleti alapokon, a modern tervezési, gyártási eljárásokkal számolva, az élettartamköltség fajlagos minimalizálására épülő átfogó gazdasági szemlélettel, a környezetvédelem új szempontjait érvényesítve, és az előre adott biztonsági, kockázati szintet tartva, egy magasabb szinten folytathassák alkotó, szervező és irányító tevékenységüket, felkészülhessenek a műszaki menedzseri feladatok ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, járműtechnikai menedzser szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakmai képzésre jelentkezhetnek

- a jelenleg is járműgépészeti, azaz autó-, vasút-, hajó- és repülőgépész, illetve építő- és anyagmozgató gépész tevékenységet folytató egyetemi végzettségű mérnökök,

- a BME Közlekedésmérnöki Karán egyetemi végzettséget szerzett mérnökök,

- a minimum kétéves közlekedési, illetve járműgépészeti vagy építő- és anyagmozgató gépészeti gyakorlattal rendelkező, nem szakirányú egyetemi végzettségű mérnökök a járműgépészeti alapismereteiket bizonyító felvételi vizsga alapján.

4. A képzési idő:

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, gazdaságtan, méréselmélet, rendszertechnika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Választható szakirányok szerint eltérően, menedzsment alapjai, jogi ismeretek, fenntartási rendszerek, minőségbiztosítás alapjai, költségelemzés, hibaelemzés, tendereztetés, vezetéstechnológia.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8. kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KARBANTARTÁSI ÉS JÁRMŰFENNTARTÁSI

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Az új szemléletű és minőségi követelményeket támasztó termelésben és üzemeltetésben a karbantartás, járműfenntartás területén dolgozó mérnökök szakmai továbbképzése, azaz a modern karbantartáselmélet, a korszerű anyagok és technológiák, valamint a modern informatikai ismeretek elsajátíttatása, a gazdaságos, biztonságos és környezetkímélő, minőségi munkavégzéshez szükséges komplex ismeretek megszerzése.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, karbantartási és járműfenntartási szakon.

Karbantartási és járműfenntartási szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésre egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, szakirányú mérnök szakképzettséggel lehet jelentkezni.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, korszerű anyagok, károsodáselmélet.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Szereléstechnológia, felületvédelem, környezetvédelem, karbantartási rendszerek és menedzsment.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KIVITELEZŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, az építéskivitelezéssel és építési célú beruházással kapcsolatos munkakörben dolgozó, műszaki alapképzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzése, akik a speciális ismeretanyag segítségével képesek a magas- és mélyépítési beruházások lebonyolításának tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére, a fejlesztés menedzselésére, az építési technológiák és építési folyamatok minőségének megtervezésére és biztosítására, a feladatok komplex megoldására, a társadalmi, környezeti, közgazdasági és jogi összefüggések figyelembevételével.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, kivitelező szakon.

Kivitelező szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel rendelkező műszaki irányultságú mérnökök, (építő, építész stb.) és műszaki főiskolai végzettségű mérnökök.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Új építőanyagok, új építőipari technológiák, építésgépesítés, új szakipari technológiák, építőipari matematikai gazdaságtan, vállalkozás az építéskivitelezésben, magasépítéssel kapcsolatos mélyépítés, szállítás és anyaggazdálkodás, vállalkozási-jogi alapismeretek, építésprogramozás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Építésbiztosítás, árképzési esettanulmányok, számítástechnika alkalmazása a kivitelezésben, építési hibák, minőségbiztosítás az építőiparban, vállalkozási esettanulmányok.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, fejlesztésre, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KORRÓZIÓS (EGYETEMI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan speciális ismeretekkel és szemléletmóddal rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú szakismeretük birtokában képesek az ipar és a gazdaság különböző területein felmerülő korróziós problémák megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, korróziós szakon.

Korróziós szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi végzettséggel rendelkező mérnökök, továbbá vegyészek és kémiatanárok vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Fizikai kémia és elektrokémia, fémtan, szerkezeti anyagok, korróziós alapismeretek, korróziós vizsgálati módszerek, korrózióvédelmi eljárások, laboratóriumi gyakorlatok.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Festés, festékbevonatok, inhibitorok, elektrokémiai védelem, galvanizálás, galvánbevonatok.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere:

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások, félévközi követelmények (gyakorlati jegyek) megszerzéséből, vizsgák letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, írásban elkészítendő szakmai (mérnöki vagy kutatás-fejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető és konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KÖZLEKEDÉS MŰSZAKI SZAKÉRTŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Közlekedési szakterületen speciális ismeretekkel bíró szakmérnökök képzése a közlekedési rendszerek, járművek tervezésével, gyártásával, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos szakértések elvégzésére, a balesetelemzés, járműértékelés, járműjavítás területén az igazságügyi szervek támogatására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, közlekedés műszaki szakértő szakon.

Közlekedés műszaki szakértő.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésre felsőfokú gépész képzésben, elsősorban a BME Közlekedésmérnöki Karán egyetemi végzettséget és szakképzettséget szerzett szakemberek jelentkezhetnek.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, jogi ismeretek, számítógép alkalmazása, rendszertechnika, bűnügyi technikai ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Járműkárok, kárelemzés, baleseti helyszínelés, adatfeldolgozás, kötött pályás járművek, személyi sérülések, repülőgépek, repülőgép vizsgálatok.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8. kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A közlekedésépítéssel kapcsolatos szakismeretek elmélyítése, illetve új ismeretek nyújtása. Elvégzése mindazon mérnökök számára hasznos, akik a szárazföldi közlekedési ágazatok pályáinak építésével, beruházásaival, karbantartásával, igazgatásával, fejlesztésével, szabályozásával foglalkoznak. A továbbképzési szak elvégzése a gyakorlati ismereteken felül alapot ad az egyéni továbbképzéshez, átképzéshez, tudományos tevékenységhez.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, közlekedésépítő szakon.

Közlekedésépítő szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakiránynak megfelelő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező mérnökök.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és speciális törzsanyag (40-50%):

Számítástechnika és alkalmazott matematika, gazdaságtan, közlekedéstan, környezetvédelem, építési ismeretek, tervezési ismeretek, üzemeltetési és fenntartási ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Kezelői és igazgatási ismeretek, városi közlekedés, területfejlesztés, laboratórium, közlekedés-élettan és lélektan, környezetgazdálkodás. A specializáció a képzési szakirányokra ágazik el.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében tervekben és írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KÖZLEKEDÉSI MENEDZSER GAZDASÁGI

MÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja a műszaki egyetemeken, illetve főiskolákon végzett, a közlekedés, szállítás, logisztika különböző területein dolgozó mérnökök szakirányú továbbképzése, akik a menedzsment ismereteknek és szemlélet elsajátításával szakmai munkájukat eredményesebben képesek végezni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, közlekedési menedzser gazdasági mérnök szakon.

Közlekedési menedzser.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi, főiskolai végzettséggel, műszaki szakképzettséggel lehet részt venni.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Vállalati gazdaságtan, menedzsment alapjai, döntés-előkészítés alapjai, jogi ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Szállítási logisztika, munkajog, tárgyalástechnika, vállalkozási ismeretek, adózási ismeretek, marketing a logisztikában, vállalati logisztika, légiforgalmi irányítás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8. kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MINŐSÉGMENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Felsőfokú végzettséggel és gyakorlati tapasztalattal, ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik saját szakterületükön, termelő-gyártó, tervező-fejlesztő, szolgáltató rendszerekben alkotó módon képesek felhasználni a képzés során kapott elméleti alapokat és gyakorlati módszereket a kutatásban és tervezésben, a gyártmány-, gyártás-, szolgáltatásfejlesztésben, az általuk menedzselt rendszerek és folyamatok folyamatos javításában. A termelés, gyártás, szolgáltatásnyújtás, illetve ezek eredményének értékesítése során jobb és állandóbb minőségű, piacképesebb, nagyobb megbízhatóságú termékek és szolgáltatások tervezésével, megvalósításával, gyártásával, piaci realizálásával foglalkozó rendszereket minőség és megbízhatóság oldaláról szabályozottabb módon képesek megtervezni, kivitelezni és működtetni, menedzselni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, minőségmenedzsment szakon.

Minőségmenedzsment szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, elsősorban műszaki szakképzettséggel lehet részt venni. Egyes speciális esetekben más feltételek (pl. nem műszaki jellegű szakképzettség esetén kiegészítő előképzés; az adott szakterületen 2-3 éves gyakorlat) is támaszthatók.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

A mérnöki gazdaságtan, a vállalkozásgazdaságtan, a humán-, stratégiai, termelés- és technológiai, projekt- és minőségmenedzsment (jog, közgazdaságtan, környezetvédelem, EU-ismeretek, marketing, számvitel, pénzügyek, döntés, tanúsítás, akkreditálás, szabványosítás).

Speciális szakismeret (50-60%):

A minőség- és megbízhatóság menedzsment, a kvantitatív módszerek a kockázat és megbízhatóság, az irányítás- és szabályozáselmélet.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka követelménye olyan gyakorlati feladat megoldása, amely a szak- és a korábbi alaptanulmányokra támaszkodva, kiegészítve a szakirodalom és a gyakorlati megvalósítás körülményeinek elemzésével, önálló alkotó-fejlesztő munkával, konzulensi segítséggel egy félév alatt elvégezhető. A diplomamunkának igazolnia kell, hogy szerzője a választott szűkebb területen, témában jártas az idevonatkozó szakirodalomban, képes a tanult ismeretanyag gyakorlati, alkotó alkalmazására, menedzseri szintű összefogására, színvonalas problémamegoldásra.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MUNKAVÉDELMI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Mérnökök számára a graduális képzést meghaladó szintű és mélységű munkavédelmi (munkabiztonsági és foglalkozásügyi) szakismeretek nyújtása. A korszerű kutatási, vizsgálati, tervezési és mérési módszerek, valamint a társtudományok (ergonómia, tűzvédelem, környezetvédelem) alapvető ismereteinek elsajátíttatása annak érdekében, hogy a munkavédelmi szakterület és a hozzá kapcsolódó területek jogi szabályozásának átfogó ismeretében preventív, gazdasági és humán szemlélettel folytathassák alkotó, szervező, irányító, felügyeleti munkájukat, tanulmányaik lezárásával jogosulttá váljanak azon munkakörök betöltésére, illetve olyan feladatok végrehajtására, amelyek ellátását a vonatkozó jogszabályok felsőfokú munkavédelmi szakképesítéshez kötik.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, munkavédelmi szakon.

Munkavédelmi szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, mérnök szakképzettséggel lehet részt venni.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Megbízhatóságelmélet és kockázatelemzés, minőségbiztosítás, munkaélettan, munkavédelmi jog és igazgatás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Zaj- és rezgésvédelem, villamosság biztonságtechnikája, vegyi folyamatok biztonságtechnikája, anyagmozgatás, világítástechnika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8. kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MŰEMLÉKVÉDELMI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A nemzeti kultúra részét képező műemlékek kutatásával, a helyreállítás komplex folyamatával és hatósági felügyeletével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek fejlesztésével foglalkozó szakemberek szakirányú továbbképzése a műemlékvédelem szakmai színvonalának emelése. Régiónkban egyedülálló, magyar nyelvű, egyetemi színvonalú szervezett képzés a műemlékvédelmi szakképzettség megszerzésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, műemlékvédelmi szakon.

Műemlékvédelmi szakképesítésű ...................(szakképzettség megjelöléssel)

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi végzettséggel rendelkező építészmérnökök, építőmérnökök, valamint egyetemi végzettséggel rendelkező régészek, művészettörténészek, restaurátorok, néprajzosok, múzeológusok és jogászok.

4. A képzési idő:

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Múzeológia és segédtudományai, a történelem forrásai és segédtudományai, építési alapismeretek, az építéskivitelezés alapjai.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Magyar építészettörténet; műemlékvédelem elmélete és gyakorlata; történeti korok anyag- és szerkezettana-, tervezési módszerei; műemléki feltárások módszerei; konzerválási eljárások; műtárgytörténet és védelem; műemléki környezet; történeti kertek; történeti települések védelme és rekonstrukciója; néprajz.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, fejlesztésére, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MŰSZAKI DIAGNOSZTIKAI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A telepített gépek, gépi berendezések, a mobil gépek és járművek üzemeltetése, fenntartása (karbantartás és javítás) területén dolgozó mérnökök továbbképzése, a graduális képzés tananyagán túlmutató mélységben ismeretek biztosítása a gépek, berendezések, járművek szerkezete és működése alapján azok üzemeltetéséhez és fenntartásához kapcsolódó műszaki diagnosztika elméletéről, a diagnosztikai eljárásokról és azok gyakorlatban való alkalmazásáról ahhoz, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek az adott rendszerek tervezésére, fejlesztésére, irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, műszaki diagnosztikai szakon.

Műszaki diagnosztikai szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, mérnöki szakképzettséggel és kétéves üzemi gyakorlattal rendelkezők.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, gépészeti rendszertechnika, karbantartási elmélet.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Műszaki diagnosztikai mérések alapjai, informatika és számítástechnika, alkalmazott diagnosztikai rendszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

REAKTORTECHNIKA SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, környezetvédelmi szemléletmóddal és a szak elvégzése során szerzett speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik az egyetemi, illetve főiskolai képzésük keretében szerzett ismereteik birtokában képesek a kutató-, illetve az atomerőművi reaktorok fizikai, hőtechnikai, termohidraulikai, technikai, technológiai felhasználási és üzemeltetési feladatainak korszerű megoldására, alkotó módon képesek részt venni a kutató- és erőművi reaktorok fizikai számításaiban, tervezésében, a reaktorokkal kapcsolatos sugárvédelmi számításokban, a reaktorok üzemeltetésében és karbantartásában. E célok eléréséhez a hallgatók az elméleti képzésen túl jelentős gyakorlati készséget szerezhetnek a korszerű eszközökkel végrehajtott nagyszámú laboratóriumi mérés során.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, reaktortechnika szakon.

Reaktortechnikai szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben olyan egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkező mérnökök vagy természettudományi oklevéllel rendelkező fizikusok és vegyészek vehetnek részt, akik rendelkeznek legalább két év szakmai gyakorlattal.

4. A képzési idő:

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Alkalmazott matematika, reaktorfizika, reaktorfizikai számítások, műszaki hőtan, irányítástechnika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Nukleáris méréstechnika, mérési adatok kiértékelése, sugárvédelem és dozimetria, környezetvédelem, reaktortechnika, atomerőművek felépítése és üzemtana.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű mérnöki feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZAKFORDÍTÓ-TOLMÁCS SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzési forma a szakfordítótolmács képzésben résztvevő hallgatókat felkészíti a szakképzettségüknek megfelelő fordító-, információközvetítő feladatok, a mérnöki és az egyéb szakirányú tevékenységgel összefüggő szakjellegű tárgyalás, tolmácsolás végzésére egy idegen nyelvből. Képesít a külön jogszabályban előírt szakfordító és tolmács munkakörök betöltésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Idegen nyelv (megjelölve az adott nyelvet) - magyar szakfordító-tolmács.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, mérnöki vagy egyéb műszaki jellegű szakirányú szakképzettséggel és középfokú nyelvvizsgával rendelkezők vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Idegen nyelv, általános fordítás, tolmácsolás, alkalmazott nyelvészet, anyanyelv.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Szaknyelv, szakfordítás, kontrasztív és funkcionális nyelvtan, szakmai kommunikáció, terminológia, tárgyalástechnika, kulturális és gazdasági háttérismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

Kb. 20 gépelt oldal (30000 n) terjedelmű szakszöveg fordítása idegen nyelvről magyarra.

Kb. 5 gépelt oldal (7500 n) terjedelmű szakszöveg fordítása magyarról idegen nyelvre.

A fordítandó szövegeket a hallgató saját szakterületének megfelelően választja ki a szakmai konzulens véleményének figyelembevételével és a fordítás tárgyat vezető tanár jóváhagyásával. A megkívánt végeredmény nyomdakész fordítás.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése: gyakorlati jegyek; vizsgák: beszámolók, kollokviumok; házi feladatok: fordítás, kiadvány-előkészítés, szakmai dokumentáció.

6.2.2. A záróvizsga részei:

I. Idegen nyelv: írásbeli vizsga, szóbeli vizsga.

II. Fordítás: zárthelyi dolgozat, diplomafordítás.

III. Tolmácsolás: szóbeli vizsga, tárgyalás.

6.2.3. A záróvizsga (képesítő vizsga) eredménye

A vizsgáztató bizottság által az írásbeli vizsgákra, valamint a diplomafordításra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegyek és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZERKEZETÉPÍTŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Az egyetemi végzettségű gyakorló (tervező, kivitelező vagy kutató) mérnökök továbbképzése, akik az acél- és vasbeton szerkezettervezés, gyártás, illetve építés-kivitelezés, felülvizsgálat és az esetleges megerősítés feladatait euromérnöki követelmények színvonalán képesek teljesíteni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, szerkezetépítő szakon.

Szerkezetépítő szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező tervező, kivitelező vagy kutató mérnökök vehetnek részt. Műszaki egyetemi oklevéllel nem rendelkezők jelentkezők számára különbözeti vizsga (vizsgák) is előírható(k).

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Jogi és gazdasági, informatika, valószínűség- és méretezés-elmélet, kommunikáció, szerkezettervezés.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Anyagtani és technológiai ismeretek, vasbeton, acél-, fa-, műanyag szerkezetek tervezése, gyártása-kivitelezése, felújítása és megerősítése, a szerkezetek állékonysága, statikája és dinamikája, alapozása, korrózióvédelme és tűzállósága.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások megszerzéséből, írásbeli és szóbeli vizsgák letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZÍNDINAMIKAI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az ember, szín és épített környezet kölcsönös viszonyának megismerésével alkalmassá válnak arra, hogy önálló tervezőként vagy képzőművészeti, illetve iparművészeti főiskolát végzettek esetében együttműködve tervező építészekkel, az épített környezetet a színek értő alkalmazása révén emberibbé és esztétikusabbá tegyék, vagy más szakmájúak esetén, szakterületükön, a színek speciális szakértői legyenek. A színes környezet tervezés sajátos szakmai profilját a műszaki (építész) és művészeti (képzőművész) alapképzettséggel rendelkező szakemberek közös, interdiszciplináris jellegű tevékenysége határozza meg.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, színdinamikai szakon.

Színdinamikai szakértő.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben műszaki egyetemen vagy képző- és iparművészeti felsőfokú intézményben szerzett szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Színdinamika (színingertér, színérzettér, színrendszerek, színkeverés, színpreferencia, színasszociáció, élettani hatás, színharmónia törvények, színdinamikai környezetelmélet), formaelmélet (pont, vonal, felület, tér, formastruktúrák, térstruktúrák), vizuális kompozíció (szín, forma, sík és térkompozíciók elmélete), rajzolás és festés (látvány és valóság, ábrázoláselmélet, grafit, szén, aquarell, guache, tempera, collage).

Speciális szakismeretek (50-60%):

Színmérés, látáselmélet, színes építőanyagok, speciális építészettörténet, fénymilliő, ipari forma, ergonómia, számítógépes színmegjelenítés, ökológiai tervezés, építéskivitelezés speciális kérdései, építéstechnológiák, festékek, társművészetek, környezetesztétika, vizuális érzékcsalódások, szín és mozgás, szín és zene.

Művészeti gyakorlatok tárgyai: kerámia, tűzzománc, szitanyomás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében rajzban, festett formában és írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka elvégzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÜZEMI LOGISZTIKAI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A praktizáló mérnökök számára a logisztikai rendszerek tervezéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismeretek és jártasság megszerzésének biztosítása.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, üzemi logisztikai szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi végzettségű műszaki mérnökök.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, számítógép alkalmazás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Marketing, EU-csatlakozás feltételei, vállalkozási és jogi ismeretek, minőségbiztosítás, készletgazdálkodási és raktározási rendszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VÁROSÉPÍTÉS-VÁROSGAZDASÁG SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A Városépítés-városgazdaság szakirányú továbbképzési szak célja olyan szakmérnökök képzése, akik okleveles építészmérnöki, építőmérnöki vagy kertészmérnöki szakképzettségük birtokában képesek a szakterület legkorszerűbb, elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátításra. A továbbképzés szakmai anyaga kiterjed a települések fejlesztésére és rendezésére, üzemeltetésére, megújítására, a fejlesztés menedzselésére, valamint mindezek társadalmi, ökológiai, műszaki, közgazdasági és jogi összefüggéseire is.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, városépítési-városgazdasági szakon.

Városépítési-városgazdasági szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben elsősorban műszaki jellegű egyetemi, ezen belül építészmérnöki, építőmérnöki vagy kertépítő mérnöki oklevéllel rendelkező szakemberek vehetnek részt, akik szakterületükön legalább kétéves gyakorlattal rendelkeznek, de jelentkezhetnek más egyetemi végzettséggel vagy műszaki jellegű főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek is.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

A településfejlődés jelenlegi tendenciái településfejlesztés és menedzsment településpolitika és közigazgatás városgazdaság és üzemeltetés a településtervezés intézményi rendszere és jogi alapjai települési környezetvédelem, környezeti hatástanulmány településrendezés és városépítészet.

Speciális szakismertek (50-60%):

Szakági tervezés - infrastruktúra, városmegújítás, rehabilitáció, települési értékvédelem, településszociológia, a közösségi részvétel formái, regionális folyamatok és a területfejlesztés intézményi rendszere, módszertan, informatika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő témában önállóan elkészített szakmai tudományos vagy kutatási feladat, ami a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására és önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VILLAMOS GÉPEK ÉS HAJTÁSOK SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett egyetemi szakképzettségük és szakismereteik birtokában magas fokon képesek villamos gépek és hajtások területén jelentkező feladatok megoldására, ezen belül optimális, energiatakarékos és hálózatbarát rendszerek tervezésére, kivitelezésére, korábban üzembe helyezett rendszerek korszerűsítésére, üzemeltetési problémák okainak behatárolására. A képzés súlyozott területeit alkotják a számítógépes adatgyűjtés, a modellezés, az optimális üzemviszonyok számítógépes meghatározása, illetve beállítása, a mikroszámítógépes hajtásirányítás különleges lehetőségeinek és korlátainak bemutatása.

A képzés célkitűzése, továbbá olyan gazdasági, jogi és szervezési ismeretek elsajátítása, amely a szakmai ismeretekkel együtt lehetővé teszi a végzett szakmérnökök részvételét a nemzetközi fejlesztési, gyártási együttműködésekben is.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, villamos gépek és hajtások szakon.

Villamos gépek és hajtások szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel rendelkező műszaki szakképzettségű, illetve irányultságú szakemberek.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Számítógépes mezőszimuláció, numerikus módszerek, villamos gépek és félvezetős hajtások rendszerelmélete és modellezése, CAD alkalmazások, különleges anyagok és technológiák, számítógépes mérés és diagnosztika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Frekvenciaváltós villamos hajtások, környezetvédelem és monitoring, a mechatronika villamos gépei és hajtásai, menedzsment mérnököknek, mikroszámítógépes hajtásirányítás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VILLAMOSENERGETIKAI GÉPEK ÉS

BERENDEZÉSEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett egyetemi szakképzettségük birtokában magas fokon képesek a villamosenergia-átalakítók és a villamosenergia-rendszerek szakterületére eső feladatok megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, villamosenergetikai gépek és berendezések szakon.

Villamosenergetikai gépek és berendezések szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel rendelkező műszaki szakképzettségű, illetve irányultságú szakemberek.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Számítógépes mérnöki tervezés és rajzolás (CAD-CAM), számítógépes mérés és diagnosztika, vállalkozásgazdaságtan, jogi ismeretek, mérnöki menedzsment, szakmai idegen nyelv, számítógépes mezőszimuláció, gépészeti ismeretek, különleges anyagok és technológiák, szigeteléstechnika, gázkisülések fizikája, monitoring és környezetkímélés, minőségbiztosítás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Villamos forgógépek és hajtások szakirányban: nagy villamos forgógépek, modellezés és rendszerelmélet, frekvenciaváltás villamos hajtások, szervo- és robothajtások és gépeik.

Nagyfeszültségű transzformátorok és berendezések szakirányban: nagyfeszültésgű védelmek, transzformátorok és mérőváltók, nagyfeszültségű kapcsolókészülékek, nagyfeszültségű vizsgálati módszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VÍZÉPÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzési szak célja olyan szakmérnökök képzése, akik feladataikat az adott tudományterület legújabb elméleti és gyakorlati eredményeinek ismeretében, azokat alkalmazva magas szakmai színvonalon tudják megoldani. A továbbképzés közös alapképzés és szakmai törzsanyag elsajátítása után az egyes ágazatoknak megfelelő területeken biztosít szakképzést. Az oktatás során kiemelt szerepet kapnak az egyes művek üzemeltetésének, fenntartásának és rekonstrukciójának feladatai. Az egyes ágazatokon belül a választható tárgyak felvétele elősegíti, hogy a hallgatók egy adott szűkebb szakterületen belül is továbbmélyítsék ismereteiket, és munkakörüket magasabb szakmai színvonalon láthassák el.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, vízépítő szakon.

Vízépítő szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Szakirányú műszaki egyetemen vagy műszaki főiskolán szerzett szakképzettség. Azok számára, akik nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai szakképzettséggel rendelkeznek különbözeti vizsgák írhatók elő, egyéni elbírálás alapján.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés fő tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika és modellezés, alkalmazott számítástechnika, vízkészlet-gazdálkodás, vízjog, a környezetvédelem alapjai, környezetgazdálkodás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

A speciális szakismeretek oktatása választható ágazatok keretében történik. Ezek a következők:

Vízellátás-csatornázás ágazat, vízépítési műtárgyak ágazat, mezőgazdasági vízépítés ágazat, vízgazdálkodási és környezetvédelmi ágazat, vízkészletföltárás ágazat.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ANYAGTUDOMÁNYI MÉRNÖK-FIZIKUS

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A kohászati, gépészeti, anyaggyártási, műanyag és kerámiaipar kutatásfejlesztési, valamint felhasználási területein korszerű ismeretek nyújtása az előállított termékek fejlesztéséhez, szakszerű vizsgálatához és minősítéséhez. A képzés során fémtani, anyagszerkezettani, méréstechnikai ismeretek fizikai alapjainak elsajátítása olyan mélységig történik, amely lehetővé teszi az anyagok felhasználási tulajdonságai, valamint az atom- és mikroszerkezet, azaz a kémiai összetétel és a szövetszerkezet közötti kapcsolatok megismerését, segítve ezzel a tudatos anyagkiválasztást.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, anyagtudományi mérnök-fizikus szakon.

Anyagtudományi szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A szak felvételének követelménye műszaki vagy természettudományi egyetemi szakon szerzett végzettség és szakképzettség, lehetőleg 2 éves szakmai gyakorlat.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Szilárdtest fizika, informatika, fémtan, anyagvizsgálat, környezetvédelem.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Mérés és automatizálás, gazdasági ismeretek, technológiai berendezések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

GÁZIPARI (EGYETEMI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, speciális ismeretekkel rendelkező gázipari szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában képesek a gázipar teljes vertikumában, a földgáztermelés, -előkészítés, -tárolás, a gázszállítás, a gázelosztás, a vezetékes és tartályos gázszolgáltatás, a gázfelhasználás területén felmerülő műszaki, biztonsági feladatok hatékony és gazdaságos megoldására, gáztermelő, -szállító, -ellátó és -felhasználó rendszerek tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, ellenőrzésére és irányítására, a racionális gázfelhasználás megvalósítására, a szakterület vezetésére és felügyeletére, valamint kutatásifejlesztési igényeinek kielégítésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, gázipari szakon.

Gázipari szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi szintű műszaki (kivételes esetben természettudományi) szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Jogi, vállalkozási, gazdálkodási, menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, számítástechnika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Földgáztermelés, -előkészítés, -tárolás; gázszállítás; gázelosztás; gázfelhasználás; gázgazdálkodás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú végzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű mérnöki feladat, melynek megoldása a szakmérnök hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a szakmérnök hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a gázipari szakterülethez tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

HIDRAULIKA-PNEUMATIKA (EGYETEMI)

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik korábban megszerzett mérnöki szakképzettségükre és felsőfokú szakismereteikre alapozva képesek a hidraulikus és pneumatikus hajtás- és irányítástechnika legújabb tudományos, technikai eredményeinek a befogadására, alkalmazására; bonyolult hidraulikus/pneumatikus gépek tervezésére. Jártasak a számítástechnika (tervezés, vezérlés) e területekhez kapcsolódó alkalmazásában, elsajátítják a gazdálkodástani és menedzsment alapismereteket.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, hidraulika-pneumatika szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel rendelkező, műszaki szakképzettségű, illetve irányultságú mérnökök, mérnöktanárok.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, áramlástan, informatika (automatika), elektrotechnika, számítástechnika, átfogó elem- és rendszertechnika, méréstechnika, üzemeltetés, vonatkozó nemzetközi szabványok, számítógépes programok.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Mobil hidraulika, szervohidraulika, különleges pneumatikus elemek és rendszerek, speciális számítógépes eljárások (tervezés, szimuláció, vezérlés, mérés), gazdálkodástani és menedzsment ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

HŐKEZELŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan korszerű műszaki és természettudományos elméleti alapokkal rendelkező szakmérnökök képzése, akik az acélok és más fémötvözetek hőkezelése elméletének ismeretében képesek korszerű hőkezelési technológiák kidolgozására, a szükséges berendezések kiválasztására, a hőkezelési technológiák ellenőrzésére és a hőkezelt termékek minősítésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, hőkezelő szakon.

Hőkezelő szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A szak felvételének követelménye műszaki vagy természettudományi egyetemi szakon szerzett végzettség és szakképzettség, lehetőleg 2 éves szakmai gyakorlat.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Informatika, mérés és automatizálás, gazdasági ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Fémtan, anyagvizsgálat, hőkezelési technológiai berendezések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

IPARI KEMENCÉK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan korszerű műszaki képzettséggel rendelkező szakmérnökök képzése, akik megfelelő informatikai, méréstechnikai, energiagazdálkodási és környezetvédelmi ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a hőenergia-felhasználó iparágakban alkalmasak legyenek:

- az alkalmazott eljárások gyors és alapos megismerésére,

- az alkalmazott, főleg nagy hőmérsékletű berendezések és technológiák optimális hasznosítására és üzemeltetésére,

- az adott szerkezetek és technológiák innovatív korszerűsítésére, új szerkezetek kutatására és létrehozására,

- a gazdaságos energiafelhasználási eljárások bevezetésére,

- a folyamatmérés és irányítástechnika ellenőrzésére és javítására,

- az energiafelhasználáshoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok aktív ellátására,

- az energiafelhasználás tűz- és balesetvédelmi, valamint biztonságtechnikai feltételeinek létrehozására,

- energetikai jellegű üzemzavarok, haváriák gyors és szakszerű elhárítására stb.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, ipari kemencék szakon.

Ipari kemencék szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A szak felvételének követelménye egyetemi szintű műszaki vagy természettudományi (vegyész, fizikus, kémikus) szakképzettség, lehetőleg 2 éves szakmai gyakorlat.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Informatika, méréstechnika, hőtan, áramlástan, környezetvédelem, biztonságtechnika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Tüzeléstan, energiagazdálkodás, nagy hőmérsékletű ipari technológiai berendezések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tervezési, kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KÉPLÉKENY HIDEGALAKÍTÓ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, elméleti tudással megalapozott speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett felsőfokú mérnöki szakismereteiket is figyelembe véve képesek a gépipari alkatrészgyártásban a képlékeny hidegalakítási technológiákkal összefüggő konstrukciós, alakítás modellezési, fejlesztési, szerszámtervezési, üzemeltetési, minőségbiztosítási, rekonstrukciós, innovációs feladatok korszerű, környezetbarát megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, képlékeny hidegalakító szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel, kétéves képlékenyalakító üzemi szakmai gyakorlattal rendelkező gépészmérnökök (a megszerzett gyakorlatot a jelentkező munkáltatója igazolja).

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Anyagszerkezeti ismeretek, metallográfia, képlékenységtan (kontinuum-mechanika), gépgyártástechnológia, informatika, számítógépes (CAD) tervezés, folyamatmodellezés alapjai, robottechnika, tribológiai ismeretek, műszaki mérések, minőségbiztosítás, jogi ismeretek, szervezési és vezetési ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Anyagvizsgálat, szerszámacélok hőkezelése, a képlékenyalakítás elmélete, lemezalakítás, térfogatalakítás, különleges alakítások, szerszámtervezés, szerszámgyártás, képlékenyalakítás gépei, alakítógyártórendszerek, felületkezelés, számítógépes technológiai és alakítószerszám-tervezés, szerszámgyártás CAM rendszerben.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka írott formában elkészített dolgozat, amely a képlékeny hidegalakítás területéről vett - a szaktanszék által kiadott - szakmai feladat elméleti és gyakorlati megoldását tartalmazza. A feladat megoldása alapvetően a hallgató tanulmányaira támaszkodik, de feltételezi a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozását, a tervezésvezető irányítását, és igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag alkalmazására, a képlékenyalakítás témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KERÁMIAIPARI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja a kerámiaipari termékeket gyártó, feldolgozó és alkalmazó cégeknél dolgozó mérnökök szakmai ismereteinek bővítése, a műszaki fejlesztések, tudományos kutatások legújabb nemzetközi eredményeinek megismertetésén keresztül, elősegítve a műszaki fejlesztések és a tudományos kutatások által megkövetelt kreatív mérnöki munkavégzést.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, kerámiaipari szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező műszaki szakképzettségű mérnökök vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Műszaki matematika, számítástechnika és informatika, menedzsment ismeretek, környezetvédelem és minőségbiztosítás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Kerámiák és kompozitok, kerámiaipari gépek, szárítók, kemencék, tüzeléstechnika, anyagmozgatás és logisztika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KOHÁSZATI AUTOMATIZÁLÁSI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a technológiai ismeretek mellett a rugalmas automatizálás eszközrendszerével és azok alkalmazásával is tisztában vannak, támogatni tudják a számítógépes rendszerek tervezését, kiépítését a számítógép és a gyártási folyamat közötti kapcsolat fenntartása tekintetében. Ezek a szakemberek a kohászat átalakításának, korszerűsítésének, az elektronizáció kohászati elterjesztésének fontos személyi feltételét képezik, s alkalmassá válnak kohászati folyamatok és irányító rendszereik üzemeltetésére, technológiai fejlesztéséhez kapcsolódó irányítástechnikai igény beruházási tervszintű megtervezésére, robotok kiválasztására és rugalmas programozására, mikrogépes irányítástechnikai rendszertervezésre, modern információs rendszerek és fejlesztőrendszerek használatára.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, kohászati automatizálási szakon.

Kohászati automatizálási szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A szak felvételének követelménye egyetemi szintű műszaki vagy természettudományi (vegyész, fizikus, kémikus) szakképzettség, lehetőleg 2 éves szakmai gyakorlat.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Informatika, mérés- és irányítástechnika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Ipari technológiák, gazdasági ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

OLAJIPARI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, speciális ismeretekkel rendelkező olajipari szakmérnökök képzése magyar, illetve angol nyelven, akik korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában rendelkeznek az olajipari technológiai folyamatok tervezési, fejlesztési, irányítási feladatainak megoldásához szükséges elméleti ismeretekkel és gyakorlati módszerekkel.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, olajipari szakon.

Olajipari szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi szintű, műszaki mérnöki (kivételes esetben természettudományi) szakképzettséggel rendelkező, az olajiparban minimum kétévi szakmai gyakorlatot szerzett szakemberek vehetnek részt a képzésben. Az angol nyelvű oktatásban, továbbá azok vehetnek részt, akik bizonyítható angol nyelvismerettel rendelkeznek.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Ásvány- és kőzettan, földtan-teleptan, mélyfúrás, rezervoármechanika, geofizika, kőolajtermelés, gázelőkészítés, szénhidrogén-szállítás, környezetvédelem.

(Drilling, Oil & Gas Production, Reservoir Geology, Geophysics, Well Logging, Production Technology)

Speciális szakismeretek (50-60%):

Műveléstervezés, készletgazdálkodás, kitörésvédelem, rétegserkentés, számítástechnika.

(Advanced Reservoir Engineering, Blowout Prevention, Formation Stimulation, Pipeline Transportation, Energy Utilization)

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZERSZÁMSZERKESZTŐ ÉS -GYÁRTÓ

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan műszaki és speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik - a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük, illetve szakismereteik birtokában - alkalmasak a forgácsoló, képlékeny alakító, műanyag, valamint üvegipari szerszámok és egyéb szerszámok tervezésével, gyártásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, szerszámszerkesztő és -gyártó szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel, általában kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező műszaki szakképzettségű mérnökök vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, műszaki mechanika, szerszámgeometria, szerszámanyagok és hőkezelésük, szerszámgépek, alakítási folyamatok elmélete.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Szerszámtervezés, szerszámgyártás és felújítás, szerszámok mérése - minőségbiztosítás, szerszámok üzemtana, gyártóeszköz-gazdálkodás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÜVEGIPARI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja az üvegipari termékeket gyártó, feldolgozó és alkalmazó cégeknél foglalkoztatott mérnökök szakmai ismereteinek bővítése, a műszaki fejlesztések, tudományos kutatások legújabb nemzetközi eredményeinek megismertetésén keresztül, - elősegítve a műszaki fejlesztések és a tudományos kutatások által megkövetelt kreatív mérnöki munkavégzést.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, üvegipari szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi oklevéllel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező, műszaki szakképzettségű mérnökök vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Műszaki matematika, számítástechnika és informatika, üveggyártás fizikai kémiája, aprítás, osztályozás, keverékgyártás, menedzsment ismeretek, környezetvédelem.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Üvegipari gépek és technológiák, kemencék és tűzálló anyagok, mérés, szabályozás, minőségbiztosítás, anyagmozgatás és logisztika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési stb.) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ANALITIKAI MÉRÉSEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakmérnökök képzése, akik a vegyész, vegyészmérnöki, gyógyszerészi, élelmiszeripari alapképzettség mellett speciális ismeretekkel rendelkeznek a minőségellenőrzés, az analitikai mérések minőségbiztosítása, a mérési eredmények validálása témaköréből.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, analitikai minőségbiztosítási szakon.

Analitikai minőségbiztosítási szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben azok a vegyész, vegyészmérnöki, gyógyszerész, agrárvegyész, élelmiszeripari mérnöki vagy kémiatanári szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt, akik kémiai, biokémiai, klinikai vizsgáló laboratóriumban dolgoznak.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területe.

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, analitikai mérések minőségbiztosítása, elválasztási módszerek, atom- és molekulaspektroszkópia, elektroanalitikai módszerek, kémiai szerkezetvizsgáló módszerek, folyamatos és automatikus analízis, mágneses és termikus módszerek, szilárd anyagok szerkezete és vizsgáló eljárásaik, radiokémiai módszerek, kémiai szerkezetvizsgáló módszerek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Minőségbiztosítás a környezetvédelem analitikájában, minőségbiztosítás az élelmiszer-analitikában, minőségbiztosítás a gyógyszer-analitikában, kémiai szerkezetvizsgáló módszerek, szabványügyi ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

FINOMKÉMIAI MŰVELETI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja az ipar igényeinek megfelelő vegyészmérnöki tudás megújítása a korszerű vegyipari műveletek, a reaktortechnika, az automatizálás és irányítástechnika, valamint menedzserismeretek jelenlegi és a várható tendenciáinak figyelembevételével.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, finomkémiai műveleti szakon.

Finomkémiai műveleti szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben elsősorban egyetemi végzettségű vegyész, vegyészmérnök és gépészmérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Transzport elmélet, korszerű vegyipari műveletek, reaktortechnika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Kolloidika, menedzsment, automatizálás, irányítástechnika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KUTATÓFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Magasan kvalifikált szakemberek képzése, akik természettudományos alapokon nyugvó elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában egy konkrét kutatási témakörben végzett önálló tevékenység során sajátítják el a kutatófejlesztő munka alapvető módszereit. Képessé válnak tevékenységük önálló megszervezésére, eredményeik közlésére, ismereteik bővítésére és rendszerezésére, rendelkeznek nemzetközi együttműködésbe bekapcsolódást biztosító, azt elősegítő nyelvtudással.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, kutatófejlesztő szakon.

Kutatófejlesztő szaktanácsadó.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben műszaki egyetemen vagy tudományegyetem természettudományi karán szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Gazdasági, menedzsment, társadalomtudományi területek. Választható szaktárgyak, melyek tematikájukban, szorosan kapcsolódnak a kutatófejlesztő tevékenység szakmai tárgyához.

Speciális szakismeretek (50-60%):

A hallgató egy kutatási-fejlesztési témát választ érdeklődésének, valamint az egyetem oktatási-kutatási tevékenységének megfelelően, amelyhez kapcsolódnak a feldolgozandó témakörök.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, szakmai gyakorlatok, oktatási tevékenység elvégzéséből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, melyet a hallgató témavezető vagy konzulens irányításával dolgoz ki. A hallgató önálló kutatási, fejlesztési tevékenységének, munkájának összefoglalása, melynek alapján megítélhető a hallgató kreativitása, rátermettsége, felkészültsége az önálló kutatófejlesztő munkára, eredményeinek közlésére, azok szakmai fórumon történő előadására.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MÁSODNYERSANYAG-HASZNOSÍTÓ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Korszerű környezeti, technológiai és gazdasági szemléletmóddal, továbbá speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában képesek a mezőgazdasági, ipari és kommunális eredetű hulladékok hasznosítására másodnyersanyagként; ez mind környezetvédelmi, mind gazdaságossági szempontból rendkívül fontos a folyamatos és fenntartható fejlődés érdekében. A másodnyersanyag-hasznosító szakmérnökök a megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válnak szakterületük fejlődésének önálló követésére, alkotó művelésére, hiszen az az anyag, mely valamely iparágban hulladéknak számít, esetleg értékes nyersanyag más területen.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, másodnyersanyag-hasznosító szakon.

Másodnyersanyag-hasznosító szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű műszaki és természettudományi szakképzettséggel rendelkező szakemberek vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés fő tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Humánökológia, hulladékok, hulladékgazdálkodás, hulladékok analitikai vizsgálata, elsődleges technológiák (vas- és színesfémkohászat, vegyipar, üvegipar, textilipar) ismertetése, hulladékszegény technológiák leírása, környezetvédelem (levegő- és vízminőségvédelem), műszaki-gépészeti berendezések.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Másodnyersanyagok felhasználása (vas-, acél-, színesfémkohászat, vegyipar, szilikátipar, textilipar, műanyagipar stb.)

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MŰSZERES ANALITIKAI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakmérnökök képzése, akik a vegyész, vegyészmérnöki vagy ahhoz hasonló alapképzettség mellett speciális ismeretekkel rendelkeznek az analitikai kémiai módszerek, a kémiai szerkezetvizsgáló módszerek, a környezetvédelem analitikája és a mérési eredmények számítógépes kiértékelése témaköréből.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, műszeres analitikai szakon.

Műszeres analitikai szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Mindazok az egyetemi végzettségű vegyész, vegyészmérnök, gyógyszerész, agrárkémikus agrármérnök, élelmiszeripari mérnök vagy kémiatanári szakképzettséggel rendelkezők, akik kémiai, biokémiai, klinikai vizsgáló laboratóriumban dolgoznak.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematikai statisztika, fizikai kémia, mérési eredmények kiértékelése, kromatográfiás módszerek, elektrokémiai módszerek, termikus módszerek, műszeres elemzési módszerek, laborgyakorlat.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Folyamatos és automatikus analízis, anyagszerkezeti vizsgálatok, radiokémiai módszerek, szerkezetvizsgáló módszerek, környezetvédelem analitikája, mezőgazdasági és élelmiszeripari elemzés, klinikai elemzés, műszaki szabályozás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere.

6.1. A diplomamunka

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

PETROLKÉMIAI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett vegyészmérnöki, illetve gépészmérnöki szakképzettségük birtokában képesek a kőolaj- és petrolkémiai iparágban a kőolajfeldolgozási és petrolkémiai technológiák biztonságos működtetésével, irányításával, tervezésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, petrolkémiai szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi végzettségű gépész- vagy vegyészmérnökök.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Ásványolaj- és petrolkémiai technológia, szénhidrogénipari számítások és analitikai módszerek, eljárástervezés, környezetvédelem.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Petrolkémiai technológiák tervezési módszerei, petrolkémiai eljárások irányítása és alkalmazott számítási módszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások megszerzéséből, a kiadott egyéni feladatok elvégzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, a témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZILIKÁTIPARI ÜZLETVITELI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Szilikátkémiai -technológiai és anyagtudományi ismeretekkel rendelkező okleveles szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki, természettudományi szakképzettségük és felsőfokú szakismeretük birtokában a kor színvonalának megfelelő tudományos és technológiai felzárkóztatással párhuzamosan olyan anyagtudományi és üzletviteli ismeretekre tesznek szert, amely képessé teszi őket vállalatok, vállalkozások komplex műszaki-gazdasági-szervezeti rendszerének irányítására, szervezésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, szilikátipari üzletviteli szakon.

Szilikátipari üzletviteli szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi végzettségű műszaki szakképzettségű mérnökök és természettudományi karon végzett, szilikátipari üzemi gyakorlattal rendelkező szakemberek.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Szilikát anyagtudományi alapképzés, vezetési-szervezési ismeretek, informatika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Energiatakarékos és környezetbarát eljárások, teammunka és a csoporttréning.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, diplomamunka elkészítéséből, megvédéséből és záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

TECHNOLÓGIAI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja felsőfokú menedzseri ismeretek biztosítása főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkező mérnökök, valamint valamely egyetem természettudományi karán oklevelet szerzett, ipari technológiák irányításában alkalmazott szakemberek számára.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, technológiai menedzser szakon.

Technológiai menedzser szakképesítésű ..........................(szakképzettség megjelöléssel).

3. A képzésben résztvevők köre

A jelentkezés feltétele magyar egyetemen, főiskolán megszerzett vagy honosított mérnöki, matematikus, fizikus, biológus vagy vegyész oklevél, valamint legalább egyéves, nem mérnök végzettségűeknél legalább hároméves ipari gyakorlat.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Ipari gazdaságtan, pénzügyi ismeretek, marketing, humánerőforrás-gazdálkodás, jogi alapismeretek, informatika, teljes körű minőségbiztosítás, környezetvédelem.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Technológiai stratégiák, globális menedzsment, technológiák menedzselése, vezetői informatikai rendszerek, stratégiai menedzsment, vállalkozói ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Diplomamunka

A diplomamunka egy esettanulmány elkészítését jelenti. Az esettanulmánynak egy meglévő technológiára kell vonatkoznia, melynek korszerű irányítása a jelölt szerint még nem megoldott. Be kell mutatnia a problémákat, az azok megoldására alkalmazandó stratégiát, információs rendszert, humánerőforrás-szükségletet és annak fejlesztési terveit, a gazdasági kalkulációt, kockázatanalízist és a kifejlesztett technológia irányítási rendszer tervezett marketingjét.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

TRIBOLÓGIAI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett gépészmérnöki, vegyészmérnöki szakképzettségük birtokában képesek az ipar különböző területein a kenőanyagok technológiájának alkalmazására, szerkezeti anyagként történő felhasználására, valamint a kenéssel kapcsolatos gépkonstrukciós, üzemeltetési, rekonstrukciós és innovációs feladatok megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök tribológiai szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi végzettségű gépész- vagy vegyészmérnökök.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Tribológiai alapismeretek, kenőanyagok és szerkezeti anyagok kémiája és alkalmazási technológiája, menedzsment, marketing gépelemek kenése.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Tribológiai vizsgálati módszerek gépek és géprendszerek tribológiája,üzemfenntartási és irányítási rendszerek, diagnosztika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, a témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VEGYIPARI RENDSZERTECHNIKAI

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A vegyipari technológia fejlesztését, tervezését, működtetését, irányítását végző mérnökök továbbképzése abból a célból, hogy munkájukat a korszerű folyamatmérnöki szemlélet (rendszerszemlélet, információtechnológia, korszerű menedzsment) alapján, a hozzá kötődő eszközök és módszerek ismeretének birtokában végezhessék.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Egyetemi szakmérnök, vegyipari rendszertechnikai szakon.

Vegyipari rendszertechnikai szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai végzettségű, műszaki, illetve természettudományi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 3 szemeszter, 2700 összóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Méréstechnika, termodinamikai adatbázisok, PC használat, minőségbiztosítás, rendszeranalízis, modellezés, szimuláció, folyamatirányítás, folyamattervezés, folyamatmenedzsment, laboratóriumi gyakorlatok.

Speciális szakismeretek (50-60%):

folyamatirányító berendezések, technológiafejlesztés, rugalmas technológiai rendszerek, korszerű vegyipari műveletek és technológiák, vállalati információs rendszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A diplomamunka

A diplomamunka a képzettségnek megfelelő, írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott diplomamunka.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott, illetve választható tantárgyakból,

- a diplomamunka megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a diplomamunkára - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

2. számú melléklet a 8/1999. (II. 1.) OM rendelethez

A műszaki felsőoktatásban folyó főiskolai szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei

KÖRNYEZETVÉDELMI (FŐISKOLAI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan a szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában ismerik a környezeti problémákat és kezelésük módszereit, képesek a környezeti szennyezőforrások feltárására, elemzésére, az ártalmatlanítási módok szakszerű megtervezésére, valamint a környezetkímélő műszaki eljárások és technológiák alkalmazására is.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, környezetvédelmi szakon.

Környezetvédelmi szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, illetve természettudományi (vegyész, biológus, geológus stb.) szakképzettséggel rendelkezők.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Biológia, kémia, geológia azon válogatott ismeretei, amelyek a környezetvédelem szempontjából fontosak, ökológia, mérési és informatikai, jogi, közigazgatási ismeretek, EU-ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Természetvédelem, levegővédelem, vízvédelem, talajvédelem, zaj- és rezgésvédelem, hulladékkezelés, környezetvédelmi vizsgálatok, környezetállapot értékelés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - tantárgyakból félévközi jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a környezetvédelemmel kapcsolatos mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a készítője képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített félévközi jegy, beszámoló, vizsga (min. 8 kollokvium),

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

HIDRAULIKA-PNEUMATIKA (FŐISKOLAI)

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik korábban megszerzett főiskolai vagy egyetemi mérnöki szakképzettségükre és felsőfokú szakismereteikre alapozva elsajátítják a hidraulikus/pneumatikus gépek üzemfenntartási, javítási ismereteit, képesek tervezési, átlagos bonyolultságú fejlesztési feladatok ellátására. A gyakorlati követelményeknek megfelelő mélységig ismerik a számítástechnikát és az elektrohidraulikus/-pneumatikus vezérléstechnikát. Elsajátítják a gazdálkodástani és menedzsmentismeretek alapjait.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök hidraulika-pneumatika szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkező, műszaki szakképzettségű, illetve irányultságú mérnökök, mérnöktanárok vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 szemeszter, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, informatika (automatika), áramlástan, számítástechnika, elektrotechnika, hidraulika/pneumatika elemek, rendszertechnika, technológia; vezérléstechnika, méréstechnika, vonatkozó nemzetközi szabványok.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Üzemeltetés, karbantartás, javítás, biztonságtechnika, környezetvédelem, számítógépes programok, gazdálkodási és menedzsmentismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott és választott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

GÁZIPARI (FŐISKOLAI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakmérnökök kibocsátása, akik alkalmasak a földgázszolgáltatástól az eltüzelésig tartozó feladatok megoldására, ezen belül elsősorban rendszerek, berendezések üzemeltetésére, irányítására és ellenőrzésére, továbbá ilyen rendszerek tervezésére, létesítésére és fenntartására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, gázipari szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező műszaki irányultságú mérnökök, akik megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkeznek a gázipari szakmérnöki továbbképzéshez.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika és számítástechnika, hő- és áramlástechnika, irányítástechnika, méréstechnika, tüzeléstechnika, jogi- és menedzsmentismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Épületgépészeti ismeretek, gázszállítás, gázelosztás, gázszolgáltatás, gázfelhasználás, energiagazdálkodás, szervezés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1 A szakdolgozat

A szakdolgozat az alap- és szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (fejlesztési, műszaki tervezési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető és konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2 A záróvizsga

6.2.1. Záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített félévközi jegy, beszámoló, vizsga (min. 8 kollokvium),

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÍTŐMESTER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, speciális és naprakész ismeretekkel rendelkező okleveles szakmérnökök képzése, akik mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában folytatott eredményes mérnöki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek az építési folyamatok, az építési vállalkozások, az építési projektek komplex irányítására és vezetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, építőmester szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben főiskolai szintű építészmérnöki és építőmérnöki (korábbi elnevezéssel: magasépítő, illetve mélyépítő üzemmérnöki), valamint településmérnöki szakképzettséggel és legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnökök vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Tartószerkezetek, lapostetők, függönyfalak, szerelt homlokzatok, homlokzatburkolatok, szerelt válaszfalak, közmű- és mélyépítés, épületgépészeti szereléstechnológia, minőségbiztosítás az építőiparban, beruházások előkészítése és lebonyolítása, építésszervezés és munkaszervezés, vállalkozások gazdaságtana.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Épületrehabilitáció, menedzsmentismeretek, emberi erőforrás-gazdálkodás, ökológikus környezetbarát építés, adózási ismeretek, mérlegelemzés, tőkefinanszírozási számítások, építési marketing.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, valamint beszámolók, kollokviumok letételéből, záróvizsgából és a szakdolgozat elkészítéséből és annak védéséből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű mérnöki feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására és önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MENEDZSER (FŐISKOLAI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Jelen program célja, hogy a már műszaki gyakorlattal rendelkező mérnökök (és okleveles mérnökök) számára olyan gyakorlati jellegű ismereteket adjon, amelyek birtokában képesek lesznek egy vállalkozás (vállalat) műszaki-gazdasági-szervezeti rendszerének kialakítására, működtetésére, irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, menedzser szakon.

Menedzser szakképesítésű ....................(szakképzettség megjelöléssel)

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben részt vehetnek egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, műszaki menedzserek, továbbá olyan nem mérnöki szakképzettségű szakemberek, akiknek elhivatottsága, munkaköre szükségessé teszi a menedzseri ismeretek és szakképzettség megszerzését.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Gazdasági jog, informatika, közgazdaságtan, külkereskedelmi ismeretek, szervezés, marketing, üzleti alapismeretek, válságmenedzselés, szervezetszociológia, döntések kvantitatív módszerei.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Pénzügyi számvitel, vállalati tőkegazdálkodás, vállalati pénzügyek, humánmenedzsment, projektmenedzsment, stratégiai menedzsment.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a vállalkozások menedzselésének munkájával kapcsolatos feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a készítője képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MINŐSÉGÜGYI (FŐISKOLAI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan felsőfokú minőségügyi szakemberek képzése, akik a felsőfokú graduális képzésben megszerzett ismeretek birtokában a szakmérnökképzés átfogó minőségügyi elméleti és gyakorlati anyagának elsajátításával tudásukat képesek a vállalati minőségügy mindegyik, de elsősorban a termék-előállítás (minőségfejlesztés, minőségtervezés, minőségbiztosítás, minőségszabályozás, -ellenőrzés) területén hasznosítani. Képesek lesznek arra, hogy az iparvállalatoknál és szolgáltató vállalkozásokban a minőségügyi rendszert önállóan kialakítsák és működtessék.

A végzett hallgató tudásával alkalmas arra, hogy különböző termelő és szolgáltató vállalkozások minőségügyi munkatársaként, vagy erre szakosodott tanácsadóként minőségügyi szakértőként helyezkedjen el, és az eredeti szakterületén a megszerzett minőségügyi ismeretekkel a legkorszerűbb TQM rendszerű vezetés megvalósítójává válhat.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, minőségügyi szakon.

Minőségügyi szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező mérnökök és egyéb természettudományi (vegyész, biológus, geológus stb.) szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt a továbbképzésben.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Folyamatelemzéshez és statisztikai értékeléshez szükséges matematikai ismeretek, alkalmazott számítástechnikai, szabványosítási és jogi ismeretek, környezetvédelem, EU-ismeretek, szervezési és vezetési ismeretek, megbízhatóság elmélet, funkció- és értékelemzés, minőségügyi rendszerek, minőségfejlesztés, minőségszabályozás, minőségjavítás, minőségmanagement, tanúsítás, akkreditálás, minőségirányítás módszerei és technikái, minőségellenőrzés és számítógépes módszerei.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Termékfejlesztés, piachelyes konstrukció, gyártás- és szereléshelyes konstrukció, technológiaelmélet és technológia-fejlesztés, gyártógépek és gyártóeszközök minőségbiztosítása, karbantartás-elmélet.

6. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere

Az ismeretek ellenőrzése a tantervben meghatározott aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Szakdolgozat

A szakdolgozat a minőségügyi területen kidolgozott alkotó jellegű mérnöki, mérnökgazdász, tervezési vagy tudományos feladat, melynek eredményei írásos formában is megjelennek. Megvalósítását a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulens irányítása mellett végzi. A munka színvonalának igazolnia kell, hogy a hallgató képes önállóan az elsajátított ismeretanyagok gyakorlati használatára, megvalósítására az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

TERMÉKFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakmérnökök képzése, akik a piacgazdaság követelményeihez igazodva rugalmasan és hatékonyan tudnak reagálni a fogyasztói igényekre, illetve speciális ismereteik alkalmassá teszik őket egy termék teljes innovációs folyamatának átfogására, menedzselésére. Ismerik a termék-előállítás komplex rendszerét, különös tekintettel a részterületeket beintegráló minőségi rendszerre.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, termékfejlesztő szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, mérnöktanárok vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Anyagismeret, gyártástechnológiák, gazdasági ismeretek, informatika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Terméktervezés módszertana, marketing, színelmélet, formatan, modellezés, intuitív technikák, arculattervezés, csomagolásesztétika, termékergonómia, esztétika, minőségbiztosítás, szakgrafika, számítógéppel segített, modellezésen alapuló integrált tervezés és gyártás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÁLTALÁNOS INFORMATIKUS SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A továbbképzés alapvető célja felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára olyan informatikus szakképzés biztosítása, melynek eredményeképpen képessé válnak a számítástechnika, az informatika korszerű eszközeinek és módszereinek alkalmazására az eredeti szakmájukban vagy informatikai szakterületen.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, általános informatikus szakon.

Általános informatikus szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel lehet részt venni.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

[E melléklet alkalmazásában az idő- és teljesítményegységek definíciói megegyeznek a "Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről megjelent 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.]

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Alapvető gépkezelési és alkalmazási ismeretek, diszkrét matematika, digitális technika, perifériák, architektúrák, számítógépes hálózatok, szoftvertechnológia, adatbázisok, operációs rendszerek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Rendszergazda ismeretek, szoftverfejlesztés, vizuális informatika, gazdasági informatika, valós idejű rendszerek, számítástechnikai menedzserismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1 A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulensek (külső és belső) irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZAKIPARI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, speciális és naprakész ismeretekkel rendelkező okleveles szakmérnökök képzése, akik építészmérnöki szakképzettségük birtokában folytatott eredményes mérnöki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek a magasépítő iparban, a szakipari munkák területén:

- az átlagosnál színvonalasabb, komplex feladatok ellátására,

- irányítói (vezetői) feladatok ellátására a szakiparban,

- szakértői feladatok ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, szakipari szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben főiskolai szintű építészmérnöki (korábbi elnevezéssel: magasépítő üzemmérnöki) oklevéllel és legalább 1 éves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnökök vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Építőanyagok, korrózió elleni védelem, tűz elleni védelem, minőségvédelem, szakipari munkák és szerkezetek, szakipari munkák szervezése.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Épületek hőszigetelése, épületek hangszigetelése, épületek vízszigetelése, fenntartási építés, rögzítéstechnika, számítógépes tervezés (CAD), minőségbiztosítás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÜLETFENNTARTÁSI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan a szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában ismerik az épületfenntartási problémákat és kezelésük módszereit, képesek a meghibásodások okainak feltárására, elemzésére, a fenntartási módok szakszerű megtervezésére, valamint a korszerű műszaki eljárások és technológiák alkalmazására is.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, épületfenntartási szakon.

Épületfenntartási szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, illetve természettudományi szakképzettséggel rendelkezők. Olyan diplomás szakemberek, akik a szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Építőanyagok, geotechnika, épületszerkezetek, közművek, településgazdálkodás, műemlékvédelem.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Fenntartási munkák tervezési, szervezési, kivitelezési kérdései, jogi és közigazgatási ismeretek, minőségbiztosítás, ingatlankezelés és gazdálkodás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat az épületfenntartással kapcsolatos mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a készítője képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített félévközi jegy, beszámoló, vizsga (min. 8 kollokvium),

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KORRÓZIÓS (FŐISKOLAI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, korróziós szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, mérnöktanárok vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Fizikai kémia és elektrokémia, fémtan, szerkezeti anyagok, korróziós alapismeretek, korróziós vizsgálati módszerek, korrózióvédelmi eljárások, laboratóriumi gyakorlatok.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Festés, festékbevonatok, inhibitorok, elektrokémiai védelem, galvanizálás, galvánbevonatok.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

BIZTONSÁGSZERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan biztonságszervező szakmérnökök képzése, akik meglévő természettudományos, műszaki, társadalomtudományi, idegen nyelvi, továbbá munkavédelmi és biztonságtechnikai szakirányú ismereteikre építve képesek ellátni elsősorban a kulturális és oktatási ágazatban, valamint a népjóléti (egészségügyi és szociális) ágazatban

- a munkabiztonság, foglalkozás-egészségügy, a munkavédelem, a vagyonvédelem - a polgári védelem - és a tűzvédelem területén jelentkező feladatokat, betölthetnek ilyen jellegű munkaköröket;

- megszerzett ismereteiket konvertálva és továbbfejlesztve képesek a rendészeti, munka- és tűzvédelmi, polgári védelmi, vagyon- és személyvédelmi, környezetvédelmi feladatok kezelésére, a kapcsolatos műszaki és szervezési problémák felismerésére és megoldására, a végrehajtás irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, biztonságszervező szakon.

Biztonságszervező szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, műszaki, természettudományos, közgazdasági, jogi, egészségügyi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Jogi ismeretek, számítástechnikai és informatika, szervezési, vezetési és gazdasági ismeretek; fizikai munkakörnyezeti ismeretek, munkalélektan, munkaegészségtan, foglalkozási ártalmak, munkavédelem, tűzvédelem.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Villamosság-, gépek-, létesítés-, anyagmozgatás biztonságtechnikája, rendészet, elektronikus, mechanikus és élőerős vagyonvédelem; országvédelem, polgári védelem, katasztrófaelhárítás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MŰSZAKI KÖRNYEZETI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, környezeti szemléletmóddal és speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségűk és felsőfokú szakismerteik birtokában képesek az ipar különböző területein felmerülő - elsősorban a gépészettel összefüggő - konstrukciós, üzemeltetési, rekonstrukciós innovációs feladatok korszerű, a természettel harmonizáló, a bioszféra egyensúlyára vigyázó megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, műszaki környezeti szakon.

Műszaki környezeti szakember.

3. A képzésben résztvevők idő

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, mérnöktanárok, illetve természettudományi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Jogi ismeretek, informatika, fizikai és kémiai műveletek, ökológia, környezetgazdaságtan, környezet és társadalom, EU-ismeretek, monitoring technika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Levegőtisztaság-védelem, vízminőségvédelem, zaj- és rezgésvédelem, sugárzások elleni védelem, hulladékkezelés-hulladékhasznosítás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

CSATORNÁZÁSI-SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja olyan szakmérnökök képzése, akik vízellátás-csatornázás szakos, vagy vízellátás-csatornázás szakirányú építőmérnök szakos mérnöki szakképzettségük birtokában folytatott eredményes mérnöki tevékenységükre támaszkodva, a továbbképzés követelményeinek teljesítésével alkalmassá válnak a nagyobb települési csatornázási és szennyvíztisztító művek üzemeltetésével, létesítésével, rekonstrukciójával, műszaki ellenőrzésével kapcsolatos komplex irányítási feladatok önálló ellátására, és a szakmai fejlődés önálló követésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, csatornázási-szennyvíztisztítási szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A továbbképzésben a szakirányú egyetemi vagy főiskolai szintű mérnöki szakképzettséggel (vízellátás-csatornázás szak, illetve építőmérnöki szak) és legalább 1 év szakmai gyakorlattal rendelkezők, valamint egyedi elbírálás keretében előírt különbözeti vizsgák teljesítése mellett az egyéb mérnöki, illetve üzemmérnöki szakképzettséggel és 2 év csatornázás és/vagy szennyvíztisztítás szakterületen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Vízgazdálkodás, hidraulika, számítástechnika, informatika, irányítástechnika, szennyvízkémia, szennyvízbiológia, környezetgazdálkodás, gazdasági, jogi, vezetési, PR-ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Csatornázási rendszerek és üzemeltetésük, szennyvíztisztító technológiák és üzemeltetésük.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer tantárgyankénti és félévenkénti vizsgákból, záródolgozat készítéséből és záróvizsgából épül fel. Az egyes tantárgyak keretében elsajátított ismeretek ellenőrzése félévenként, vizsgákon kerül sorra. A tantárgyak egymásra épülnek, erre tekintettel a megelőző félévben esedékes vizsgák eredményessége a következő félév megkezdésének előfeltétele.

6.1. A szakdolgozat

A továbbképzésben résztvevők szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat a csatornázás és/vagy szennyvíztisztítás szakterületéről választott műszaki, illetve műszaki-gazdasági feladat írásban dokumentált kidolgozása, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulens segítségével kidolgozható, és igazolja, hogy készítője képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, a szakterületen felmerülő faladatok kreatív megoldására, az eredmények szakszerű összefoglalására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt vizsgák (min. 8 kollokvium) letétele, és

- a szakdolgozat bíráló általi elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KÖRNYEZETI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A képzés célja a vízi környezet védelmével kapcsolatos komplex feladatok magas szintű ellátását biztosító szakirányú ismeretek nyújtása. A képzés a víz- és a környezetgazdálkodás különböző szakterületein, valamint más ágazatokban környezeti tevékenységet folytató, szakirányú egyetemi, főiskolai vagy rokon területi felsőfokú diplomával rendelkezők számára (szakképzettségük birtokában folytatott eredményes mérnöki, üzemmérnöki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva) biztosít környezetvédelmi, környezetgazdasági, jogi és korszerű általános, valamint szakmai menedzseri ismereteket. A képzés a vízgazdálkodás, az önkormányzatok, az egyéb közigazgatási intézmények és a különböző gazdálkodó szervezetek környezeti szakemberek iránti igényét kívánja kielégíteni, s egyben ismeretanyagot nyújt a környezetvédelmi vállalkozások indításához és a környezeti hatósági munkához is.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, környezeti menedzser szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésre jelentkezhetnek mindazok, akik egyetemi vagy főiskolai építőmérnöki műszaki szakképzettséggel rendelkeznek. Azok, akik mérnöki oklevelüket egyéb szakokon szerezték, a képzésben egyedi elbírás alapján előírt különbözeti vizsgák letétele mellett vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Ökológia, környezetgazdálkodás, jogi ismeretek, vízgazdálkodás, informatika, kommunikációs ismeretek, szervezési és döntési módszerek, környezeti menedzsment, közigazgatási ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Környezeti hatásvizsgálatok, környezetvédelem gazdaságtana, vállalkozások alapítása és működtetése, kárelhárítás menedzsmentje, környezetgazdálkodási létesítmények üzemeltetése.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, amelyek része lehet tervezési feladat elkészítése, önálló tanulmány összeállítása is, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat, a szakirányú képzettségnek megfelelő, a környezeti és menedzseri ismereteket ötvöző, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai, mérnöki feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, belső és külső konzulensek irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A záródolgozattal kapcsolatban elvárás, hogy abban a környezeti és a menedzsmenti ismeretek komplex formában együtt kerüljenek alkalmazásra.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben meghatározott számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegy

VÍZELLÁTÁSI-VÍZTISZTÍTÁSI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja olyan szakmérnökök képzése, akik vízellátás-csatornázás szakos, vagy vízellátás-csatornázás szakirányú építőmérnök szakos mérnöki szakképzettségük birtokában folytatott eredményes mérnöki tevékenységükre támaszkodva, a továbbképzés követelményeinek teljesítésével alkalmassá válnak a nagyobb települési vízművek és víztisztító művek üzemeltetésével, létesítésével, rekonstrukciójával, műszaki ellenőrzésével kapcsolatos komplex irányítási feladatok önálló ellátására, és a szakmai fejlődés önálló követésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, vízellátási-víztisztítási szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A továbbképzésben a szakirányú egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel (vízellátás-csatornázás szak, illetve építőmérnöki szak) és legalább 1 év szakmai gyakorlattal rendelkezők, valamint egyedi elbírálás keretében előírt különbözeti vizsgák mellett az egyéb mérnöki, illetve üzemmérnöki szakképzettséggel és 2 év vízellátás és/vagy víztisztítás szakterületen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Számítástechnika, informatika, irányítástechnika, hidraulika, gazdasági, jogi, vezetési, PR-ismeretek, vízgazdálkodás, környezetgazdálkodás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Vízkémia, vízbiológia, vízellátó rendszerek, elemeik, üzemeltetésük, víztisztító technológiák, műtárgyaik, üzemeltetésük.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer tantárgyankénti és félévenkénti vizsgákból, záródolgozat készítéséből és záróvizsgából épül fel. Az egyes tantárgyak keretében elsajátított ismeretek ellenőrzésére félévenként, vizsgákon kerül sor. A tantárgyak egymásra épülnek, erre tekintettel a megelőző félévben esedékes vizsgák eredményessége a következő félév megkezdésének előfeltétele.

6.1. A szakdolgozat

A továbbképzésben résztvevők szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat a vízellátás és/vagy víztisztítás szakterületéről választott műszaki, illetve műszaki-gazdasági feladat írásban dokumentált kidolgozása, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulens segítségével kidolgozható, és igazolja, hogy készítője képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, a szakterületen felmerülő faladatok kreatív megoldására, az eredmények szakszerű összefoglalására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt vizsgák (min. 8 kollokvium) letétele, és

- a szakdolgozat bíráló általi elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VÍZÉPÍTÉSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A vízgazdálkodás, csatornázás, vízellátás szakterületein építői tevékenységet folytató szakirányú egyetemi, főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők számára biztosítja a szakmai ismeretek felújítását, elméleti és gyakorlati szakmai tudásának továbbfejlesztését. A képzés olyan korszerű ismeretanyagot ad, amelyek tartalmaznak új alaptárgyi, új anyagtani, építés- és szereléstechnológiai, gazdasági szemlélet bővítő ismereteket.

A képzés során elsajátított tananyag alkotó felhasználásával a szakmérnökök a vízépítés területén képesek lesznek feladataik korszerű műszaki-gazdasági színvonalú ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, vízépítési szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Építőipari jellegű főiskolai vagy egyetemi szakképzettséggel rendelkező mérnökök. Egyéb műszaki jellegű főiskolai vagy egyetemi szakképzettséggel a képzésben egyedi elbírálás alapján vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, mechanika, épületszerkezetek, beton- és vasbetonszerkezetek, fémszerkezetek, gazdasági és vezetési ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Vízépítési alapozások, víziközművek, vízen végzett munkák, meliorációs építés, földművek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások megszerzéséből, vizsgák, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat, a szakirányú képzettségnek megfelelő, vízépítési ismereteket igénylő, írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai, mérnöki feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzeluns irányításával megoldható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A záródolgozati témák kijelölésénél a hallgatók munkahelyének igénye kap elsőbbséget, így a feladatok többségükben konkrét építési feladatok.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérés) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bírálók által elfogadott záródolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VÍZGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A vízgazdálkodás különböző szakterületein, valamint más ágazatokban vízgazdálkodási tevékenységet folytató, szakirányú egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők számára, szakképzettségük birtokában folytatott eredményes mérnöki, üzemmérnöki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva biztosítja a korábban tanult szakmai ismeretek felújítását, korszerűsítését, valamint kiegészítését mérnöki és szakmai menedzseri ismeretekkel. A szakmérnökök képessé válnak a vízgazdálkodás valamelyik területén egy vállalat (vállalkozás) műszaki-gazdasági szervezetének kialakítására, irányítására és működtetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, vízgazdálkodási menedzser szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Informatika, környezeti gazdálkodás, vízgazdálkodás, szervezési és döntési rendszerek, gazdálkodási és jogi ismeretek, vállalkozási ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetése és környezeti hatásvizsgálata, vízügyi igazgatás menedzsmentje, konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban, projekt tervezés, vízjogi ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat, a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai gazdasági, mérnöki, tervezési feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, belső és külső konzulensek irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat témája valamely műszaki létesítmény vagy szervezet megvalósításával, működtetésével összefüggő problémakör megoldása, amelyben a szakmai (vízgazdálkodási) és menedzseri ismeretek komplex formában, együtt kerülnek alkalmazásra.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben meghatározott számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VÍZRENDEZÉSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A szakmérnök képzés célja a vízgazdálkodás különböző szakterületein, valamint más ágazatokban vízgazdálkodási tevékenységet folytató mérnökök továbbképzése, akik a vízrendezés területén képesek lesznek feladataik magas színvonalú és a növekvő igényeknek megfelelő ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, vízrendezési szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika, geológia, hidrológia, hidraulika, ökológia, szakigazgatási ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Vízrendezés, folyószabályozás, települések vízrendezése, válogatott fejezetek a vízépítésből.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, amelyek része lehet tervezési feladat elkészítése, önálló tanulmány összeállítása is, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat, a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai mérnöki, tervezési feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, belső és külső konzulensek irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben meghatározott számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ENERGIAGAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak az ipari energiagazdálkodási feladatok ellátására. Képesek az épületgépészeti és villamosenergia-ipari berendezések üzemvitelével, üzemirányítással, a vállalati tervezéssel befolyásolni a gazdálkodás eredményességét, elősegíteni a népgazdaság energiapolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

2. A oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, energiagazdálkodási szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, akik megfelelő szakmai alapképzettséggel rendelkeznek az épületgépészeti vagy villamosenergia szakterületen a szakmérnöki továbbképzéshez.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Mérési és informatikai, jogi és közgazdaságtani, munkavédelmi alapismeretek, iparvállalati energiagazdálkodás, statisztikai módszertan, számítástechnika, speciális alkalmazása.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Műszaki hőtani alapismeretek, villamosenergia-termelés és -elosztás gazdasági elemzése, villamos hálózatok létesítése; energiatakarékos épületgépészeti berendezések és rendszerek, ipari villamosenergia-gazdálkodás alapjai.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételeiből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat az ipari energiagazdálkodással kapcsolatos mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a készítője képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített félévközi jegy, beszámoló vizsga (min. 8 kollokvium),

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MŰSZAKI INFORMATIKA SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan általános és speciális műszaki informatikai ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában képesek - a működő, illetve átalakuló gazdaság, a közigazgatás, az ipar egyes területein (energiatermelés és -gazdálkodás, kommunális szolgáltatások, élelmiszergazdaság, építő- és építőanyagipar, környezetvédelem stb.) felmerülő - az informatika módszereit igénylő műszaki alkotások (különösen műszaki informatikai és információs infrastruktúrális rendszerek, szolgáltatások) tervezésére, fejlesztésére és létrehozására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, műszaki informatika szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésre jelentkezhetnek mindazok, akik mérnök, mérnök-informatikus, mérnöktanár vagy egyéb műszaki irányultságú egyetemi vagy főiskolai szakképzettséggel rendelkeznek.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

[E melléklet alkalmazásában az idő-és teljesítményegységek definíciói megegyeznek a "Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről" megjelent 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.]

5. A képzés főbb tanulmányterületei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matematika (numerikus módszerek, valószínűségelmélet, matematikai statisztika), jel- és rendszerelmélet, irányításelmélet, CAD-rendszerek, programozáselmélet, programozási paradigmák, mikroszámítógépek és perifériáik, számítógép-hálózatok.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Adatmodellezés, adatbázisok, fizikai rendszerek és hálózatok, mérési adatgyűjtő és folyamatirányító berendezések, számítógépvezérelt irányítások (programozható logikai vezérlések, digitális szabályozások), mesterséges intelligencia, rendszertervezés, fakultációk (operációs rendszerek elmélete, rendszeroptimalizálás, hálózati operációs rendszerek, adatbázisok és hálózatok üzeme, intelligens mérőműszerek, digitális jelfeldolgozás, szakértői rendszerek).

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - a műszaki informatikai képzés számítógépvezérelt információs rendszerek szakiránya tantárgyaihoz kapcsolódó, de a szakterületek ismeretanyagának mélyebb, illetve objektumorientált feldolgozását jelentő - tantárgyak számonkéréséből (félévközi jegy megszerzése, vizsga letétele), szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat készítése során műszaki jellegű feladatot kell megoldani az informatika eszközeivel. Szakdolgozatával a jelöltnek igazolnia kell, hogy - előző tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulensi segítséggel - alkalmas az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és eredmények szakszerű összefoglalására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, nevezetesen:

- a tantervben rögzített félévközi jegy, beszámoló, vizsga (min. 8 kollokvium),

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Jelen program célja, az ipar-építőipar területén gyakorlattal, valamint szervezési és vezetési ismeretekkel rendelkező vezetők, szakemberek továbbképzése.

A szervező szakmérnöki oklevéllel rendelkezők legyenek alkalmasak a vezetés és termelésirányítás általános funkcióin túl, a vállalati szervezés, az üzemszervezés és a munkaszervezés speciális funkcióinak ellátására, illetve irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, szervező szakon.

Szervező szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező mérnökök és egyéb természettudományi (vegyész, biológus, geológus stb.) szakképzettséggel rendelkezők, akik legalább féléves gyakorlattal rendelkeznek.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Alkalmazott statisztika, gazdasági jog, szervezetszociológia, humánmenedzsment, stratégiai menedzsment, operációkutatás, informatika, vállalati gazdaságtan.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Vállalat-, üzem- és munkaszervezés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szervező munkával kapcsolatos mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható és igazolja azt, hogy a készítője képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÜZEMFENNTARTÓ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan karbantartási és diagnosztikai ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában képesek az elhasználódott gépek, berendezések javítását, karbantartását megszervezni, a korszerű diagnosztikai vizsgálatokon alapuló megelőző karbantartással a berendezések üzembiztos működését biztosítani.

2. A oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, üzemfenntartó szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező, műszaki irányultságú mérnökök, mérnöktanárok vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Informatika, technológiai alapismeretek, gépészeti szerkezetek tönkremenetele, tribológia, minőségbiztosítás.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Üzemfenntartás, gépek megbízhatósága és diagnosztikája, javítási technológiák, szakértői rendszerek, üzemi tapasztalatok.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, diplomamunka szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési stb.) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített félévközi jegy, beszámoló, vizsga (min. 8 kollokvium),

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

INFORMATIKAI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, speciális műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki vagy gazdasági szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában, valamint képzettségüknek megfelelő eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek az ipar és a szolgáltatási szféra különböző területein felmerülő vállalatirányítási, vállalkozási és marketing feladatok megoldására.

Befolyással lehetnek vállalkozásuk, gazdálkodó egységük munkájának eredményesebbé tételében és az üzleti életben való aktívabb részvételében, valamint az új módszerek bevezetésében. A végzett hallgatók képesek lesznek szakterületük fejlődésének önálló követésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, informatikai menedzser szakon.

Informatikai menedzser szakképesítésű .............(szakképzettség megjelöléssel)

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök és közgazdászok, valamint egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező műszaki vagy gazdasági irányultságú szakemberek.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Számítógépek rendszertechnikája, informatika, közgazdaságtan, statisztika, vállalatgazdaságtan, gazdasági polgári jog, marketing, számvitel, pénzügyek, vállalati vezetés.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Információtechnológia, számítógépek alkalmazása, számítógépes hálózatok, hálózati operációs rendszerek, számítógépes grafika és mérnöki tervezőrendszer, projekt menedzsment, vállalkozási ismeretek, termelés és szolgáltatás menedzsment.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán történő megvédéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és a nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

INTELLIGENS ENERGETIKAI MONITORING

RENDSZEREK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan korszerű rendszertechnikai és informatikai ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik az energiatermelés, -elosztás és -felhasználás területén képesek komplex informatikai rendszerbe integrált energetikai berendezések telepítési, üzemeltetési feladatainak ellátására, ezen rendszerek szolgáltatásainak optimális kihasználására. A végzettek legyenek képesek együttműködni informatikai specialistákkal ilyen rendszerek továbbfejlesztésében.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, energetikai informatika szakon.

Energetikai informatikus szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező mérnökök, vagy a szakterületet művelő felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Digitális technika, mikroprocesszorok, mikrokontrollerek, PLC-s vezérlések, szabályozások, hálózatok, adatbázisok, távadatgyűjtés és átvitel, operációs rendszerek, számítógépes hálózatok és menedzsment.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Energiaelosztó berendezések, az energiaelosztás felügyeleti rendszerei, épületek energetikai berendezései, épület felügyeleti rendszerek, intelligens gyártó berendezések (CNC, robot, gyártó cella automatizált szállítás, szerelőszalagok stb.), többszintű ipari felügyeleti rendszerek és hálózatok.

Önálló hallgatói projektek:

Olyan laboratóriumi tevékenység, melynek során a szakdolgozat egyes részfeladatainak megoldásával foglalkoznak a hallgatók (identifikáció, a távadatgyűjtés és távirányítás hardver és szoftver problémái).

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt részben egymásra épülő, részben független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (gazdasági, mérnöki, tervezési szoftverkészítési stb.) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.,

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

MIKROHULLÁMÚ PCM HÍRKÖZLÉS SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Az iparban, a szolgáltató iparban és a távközlésben hosszú időt eltöltött szakemberek képzése a mikrohullámú PCM hírközlés (digitális távbeszélő, televízió és zenei hangjelátvitel, továbbá számítógépes adatátvitel) és az űrtávközlés (kábeltelevízió) magas szintű ismertetése.

A továbbképzés eligazítást ad a rendszerek, áramkörök konkrét fejlesztésében és tervezésében. Külön hangsúlyt kap a berendezések üzembe helyezése, karbantartása és mérése.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, digitális távközlési szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, szakirányú (műszaki) mérnöki szakképzettséggel.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanya (40-50%):

Mikrohullámú PCM hírközlés (digitális távbeszélő-, zenei hang- és televízió-jelátvitel) digitális áramkörök (LSI áramkörök, mikroprocesszor), adatátvitel.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Mikrohullámú áramkörök, űrtávközlés, mikrohullámú berendezések és hullámterjedés, ISDN, optikai hírközlés, kábeltelevízió.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben és a tematikában előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgákból tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési gyakorlati) feladat, amelynek megoldása a hallgató távközlési tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt összes feltétel teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A számítógép-hálózatok hazai és világméretű elterjedését figyelembe véve olyan szakmérnökök képzése, akik mérnöki, mérnöktanári szakképzettségük birtokában képesek a gazdaság, a pénzügy, az államigazgatás területén telepíteni kívánt hálózatok tervezésére, működtetésére. Információfeldolgozási és hálózati operációs rendszeri ismereteik révén hálózati rendszeradminisztrátori, illetve supervisor munkaköröket is elláthatnak.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, számítógép-hálózati szakon.

Számítógép-hálózati szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, valamint egyéb egyetemi vagy főiskolai szakképzettséggel rendelkező műszaki irányultságú szakemberek.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Hálózati rendszertechnikai ismeretek, hálózati operációs rendszerek, gazdasági alapismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Információfeldolgozás hálózatban, digitális jelfeldolgozás, számítógép-hálózatok tervezése, üzemeltetése, tudásalapú rendszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, továbbá a vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és a nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

SZÁMÍTÓGÉPEK AZ AUTOMATIZÁLÁSBAN

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan számítás-, digitális- és mikroprocesszor-technikai ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik korábbi mérnöki szakképzettségük és a továbbképzés során szerzett ismereteik alapján képesek korszerű mikrogépbázisú vezérlő- és szabályozó berendezések gyártásában, telepítésében, üzembe helyezésében eredményesen közreműködni.

Ennek érdekében a hallgatók kellő mélységű mikroprocesszor-technikai, digitális irányítástechnikai és számítógép alkalmazási alapokat kapnak az olyan ipari alkalmazásokban való jártasságot elősegítő tárgycsoportok elsajátításához, mint szabályozott villamos hajtások, számítógéppel támogatott ipari irányítás, mérésadatgyűjtés és az ipari robotok.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, irányítástechnikai szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Villamosipari vagy informatikai területen szerzett főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező mérnökök vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

A digitális, mikroprocesszoros és számítógépes ismeretek alapjainak elsajátítására a képzési idő mintegy 30%-a, a korszerű automatizálási alapismeretekre közel 25%-a szolgál.

Speciális szakismeretek (50-60%):

A különböző alkalmazási területek automatizálási ismereteinek elsajátítását, gyakorlását és feladatok megoldását biztosítja a képzési idő 45%-a.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

Az elméleti és gyakorlati képzést követően a hallgatóknak szakdolgozatot kell készíteni a választott szakterületnek megfelelő témában. A szakdolgozat olyan önálló tervezési feladat vagy tanulmány, amely igazolja a hallgató képességét önálló irodalomkutatásra, az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka elvégzésére. A szakdolgozat készítését intézeti és ipari konzulensek segítik. A szakdolgozatot független ipari szakember bírálja.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltétele

A tantervben előírt követelmények teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium stb.

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik korábban megszerzett felsőfokú ismereteik birtokában képesek a korszerű világítástechnika minden területén (tervezés, termékismeret, méréstechnika, üzemeltetés) jelentkező feladatok megoldására - kiemelten szem előtt tartva a világítás energetikai és gazdasági oldalát.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, világítástechnikai szakon.

Világítástechnikai szakember.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi, főiskolai végzettséggel műszaki vagy természettudományi szakirányú szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Fényforrásfizikai ismeretek, áramköri ismeretek, méréstechnikai ismeretek, számítástechnikai ismeretek, a világítástervezéshez szükséges számítási eljárások, elektrotechnikai és hálózati ismeretek, beltéri és kültéri világítástervezés, közgazdasági ismeretek, világítási berendezések üzemeltetése.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Speciális világítási területek (filmstúdió, repülőtér stb.), a világítás ergonómiai, esztétikai kérdései, törpefeszültségű világítási rendszerek, világítás és környezetvédelem.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

A szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési stb.) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VILLAMOS GÉPEK SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT

TERVEZÉSE, SZERKESZTÉSE ÉS MÉRÉSE

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A korszerű villamos gépek, a gépekbe integrált elektronikák számítógéppel segített tervezésében és dokumentálásában, valamint azok számítógépes mérő-minősítő rendszereinek tervezésében járatos konstruktőr szakmérnökök képzése.

A képzés megfelelő mélységű mikroszámítógépes hardver- és szoftverismeretekre és a szakterületen használatos szoftverrendszerek szakszerű elsajátítására épül. A végzettek így egyben villamos hajtásrendszerek üzemeltetését, karbantartását is képesek ellátni, illetve irányítani.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, villamos gépek szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező mérnökök, vagy a szakterületet művelő felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

CAD szoftverek (CADdy, AUTOCAD, WSCAD, ORCAD, PADS, PALASM) mikroprocesszorok, mikrokontrollerek, PLC-s vezérlések, digitális szabályozók, villamos gép elektronikák, minőségbiztosítás, vállalkozási ismeretek, szakmai idegennyelv.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Korszerű villamos gépek és hajtások, számítógépes mérő-minősítő rendszerek, villamos gépek és elektronikáik számítógéppel segített tervezése, önálló hallgatói projektek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltétele

A tantervben előírt követelmények teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÜLETGÉPÉSZET SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, speciális és naprakész ismeretekkel rendelkező okleveles szakmérnökök képzése, akik mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában folytatott eredményes mérnöki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek az épületgépészeti tervezés és kivitelezés folyamatainak, épületgépészeti vállalkozásoknak, valamint projekteknek komplex irányítására és vezetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, épületgépészet szakon.

3. A képzésben részt vevők köre[1]

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű gépészmérnöki, villamosmérnöki és építőmérnöki szakképzettséggel rendelkező mérnökök vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Matemetika, informatika, hőtan, áramlástan, épületgépészeti gyártástechnológia, épületgépészeti szereléstechnológia, elektrotechnika, energiagazdálkodás, épületfizika, minőségbiztosítás, építészeti ismeretek, környezetvédelem.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Világítástechnika, gáztechnika, fűtéstechnika, lég- és klímatechnika, hűtéstechnika, épületgépészeti tervezés, biztonság- és háztartástechnika, közművek, épületgépészeti szabályozástechnika, menedzsment ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

GAZDASÁGI-SZERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, műszaki, gazdasági szemléletmóddal és speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségűk és felsőfokú szakismereteik birtokában képesek a kis szervezetek eredményes működéséhez és a piaci verseny feltételei között folyó gazdálkodáshoz szükséges menedzseri ismeretek elsajátítására.

A képzés lehetőséget biztosít a vállalat és a vállalkozások környezetének piaci eszközökkel történő vizsgálatának, marketingorientált szervezés és szervezet-kialakításának, vezetői-menedzseri módszereknek, a vállalat modern pénzügyi folyamatai és gazdasági tevékenysége elemzésének, a vállalati árstratégiák és árprogramok tervezhetőségének, a korszerű számítástechnikai eszközök gyakorlati alkalmazási lehetőségének a vállalkozási folyamatokban történő megismerésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, gazdasági-szervező szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező műszaki irányultságú mérnökök, műszaki tanárok vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Makrogazdaságtan, üzemszociológia, vállalati menedzsment, számvitel és statisztika, marketing, vezetési ismeretek, pénzügyek, gazdasági tevékenység elemzése.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Műszaki-gazdasági informatika, szervezési és irányítási ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulensek irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

TELEPÜLÉSFENNTARTÁSI ÉS IGAZGATÁSI

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan műszaki, gazdasági szemléletmóddal és speciális ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában képesek a településgazdálkodással kapcsolatos szervezeteknél és az államigazgatásban felmerülő feladatok (kommunális ellátás, településtisztaság, környezetvédelem) ellátásához szükséges ismeretek elsajátítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, településfenntartási és igazgatási szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező műszaki irányultságú mérnökök, műszaki tanárok vehetnek részt a képzésben.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Vállalkozástan, településszociológia, számítástechnika és informatika, környezetvédelem, településvédelem, településstatisztika.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Önkormányzati ismeretek, építésügyi igazgatás, településtervezés, településgazdálkodás, épületfenntartás és szervezés, települési infrastruktúra.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

TERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakmérnökök képzése, akik magasabb szintű jártasságot érnek el az építészeti tervezés, valamint az ehhez szükséges korszerű szerkezetismeret, építéstechnológia és építészettörténeti-esztétikai ismeretek terén, amely alapján képessé válnak az építészeti tervezés magasabb színvonalú, önálló művelésére.

(A tervezési munkákat az Építész Kamara tagjaként, a tervezési jogosultságot szabályozó rendeleteknek megfelelően végezhetik.)

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, tervező szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben főiskolai oklevéllel rendelkező építészmérnökök (építész üzemmérnökök, magasépítő üzemmérnökök) vehetnek részt, akik legalább 3 éves szakmai (elsősorban tervezői) gyakorlattal rendelkeznek.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Építészettörténet és esztétika, szerkezettervezés és technológia, lakóépülettervezés, középülettervezés, mezőgazdasági és ipari épületek tervezése.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Vállalkozási ismeretek, számítógéppel segített tervezés, településtervezés, komplex tervezés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat egy választott épület konkrét helyszínre történő megtervezését (az engedélyezési és a fontosabb kiviteli tervek elkészítését) jelenti, melynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és a nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető (konzulens) irányításával igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag alkalmazására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, az önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ACÉLGYÁRTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Mérnökök továbbképzése, melynek keretében megismerik a szakterület legújabb eredményeit és elsajátítják a korszerű acélgyártási eljárásokat, az acélok minőségjavításának és minőségbiztosításának módszereit, a számítógépes folyamatirányítás alkalmazásait.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, acélgyártó szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben főiskolai szintű szakirányú szakképzettséggel és 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnökök vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Acélgyártás fizikai kémiája, fémtan, anyagvizsgálat, acélmetallurgia.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Számítógépes tervezés és folyamatirányítás, acélműi energiagazdálkodás, minőségbíztosítás, acélműi gyártástervezés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

HEGESZTETT SZERKEZETEK SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, a hegesztett szerkezetek tervezésében járatos szakemberek képzése, akik ismerik:

- a szerkezeti anyagok viselkedésének, a szerkezetek gyártási, szerelési, felületvédelmi technológiájának a szerkezetek teherbírására gyakorolt hatásait,

- a számítógépes tervezési módszereket,

- a valóságos szerkezetek modellezési és kisérleti módszereit,

- a hegesztett szerkezetek konstrukciós elveit,

- a hegesztett szerkezetek gyártásának alapvető technológiai eljárásait,

- a szerkezetépítési technikákat, szerelési és a szervezési kérdéseket.

Fentiek alapján képesek hegesztett szerkezetek tervezői feladatkörök betöltésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, hegesztett szerkezetek szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező műszaki mérnökök, mérnöktanárok vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Számítástechnika, fémszerkezeti anyagismeret és anyagvizsgálat.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Hegesztett szerkezetek tervezése, szerkezetanalízis, hegesztett szerkezetek technológiája, szerkezetépítés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő (hegesztett szerkezetek tervezése, analízise, hegesztett szerkezetek gyártástechnológiája), eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bíráló és tanszéki értékelés által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

HEGESZTŐ (FŐISKOLAI) SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, a hegesztéstechnológiák körében járatos szakemberek képzése, akik ismerik: a hegesztés során végbemenő metallurgiai folyamatokat; a korszerű hegesztéstechnológiákat, azok eszközeit, gépeit; a hegesztés okozta deformációkat és sajátfeszültségeket, a deformációk csökkentésének módjait; a hegesztés kidolgozásának folyamatát, a helyes hegesztési eljárás és sorrend meghatározását; a hegesztéstechnológiák gépesítési, automatizálási és robotizálási lehetőségeit; hegesztés minőségbiztosítási kérdéseit; a számítógéppel segített hegesztéstechnológia kidolgozását.

Fentiek alapján alkalmasak hegesztési felelősi feladatok ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, hegesztő szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű műszaki szakképzettséggel rendelkező mérnökök, mérnöktanárok vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Számítástechnika, hegesztési anyagismeret és anyagvizsgálat.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Hegesztési hőfolyamatok, hegesztési metallurgia, fémszerkezetek gyártása és felületvédelme, hegesztéstechnológia és gépei, hegesztett szerkezetek, gyártásszervezés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő (hegesztéstechnológia, hegesztett szerkezet gyártástechnológia kidolgozása, hegesztési vizsgálat, kisérlet végrehajtása, hegesztett szerkezet tervezése) eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatásfejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló és tanszéki értékelés által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

HENGERMŰI GYÁRTMÁNYFEJLESZTŐ

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A hengerlés területén irányító, technológiai fejlesztő, gyártmányfejlesztő és szervezési feladatok megoldására magas szinten képes szakmérnökök képzése, akik, mérnöki szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett szakmai tapasztalataikra támaszkodva képesek a képlékeny alakítás speciális területein új ismeretek elsajátítására.

A képzettség birtokában a résztvevők képlékeny alakító (elsősorban hengerművek) üzemekben gyártmányfejlesztési, minőségbíztosítási területeken lesznek képesek szakterületük magasszintű művelésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, hengerműi gyártmányfejlesztő szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök (elsősorban kohómérnökök, gépészmérnökök, villamos mérnökök, illetve esetleg más végzettségűek, de megfelelő egyedileg elbírált szakmai gyakorlattal rendelkezők). A minimálisan megkívánt szakmai gyakorlat 1 év, amelyet hazai vagy külföldi iparvállalat, kutatóintézet stb. igazolhat.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Műszaki mechanika, fémtan, személyi számítógép használata, a hengerlés gépi berendezései.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Számítógépes technológiatervezés és irányítás, hengerlés, minőségbíztosítás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium; gyakorlat,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KARBANTARTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

A továbbképzés célja megismertetni a hallgatókat a karbantartási szakterület legújabb hazai és nemzetközi eredményeivel. A karbantartó szakmérnökképzés olyan szakirányú továbbképzés, amelynek keretein belül a hallgatók megismerhetik a karbantartással kapcsolatos legújabb ismereteket. A hallgatókat a tanulmányaik során felkészítést kapnak a gépi berendezések üzemelés közbeni műszaki állapotának időszakos vagy folyamatos meghatározására a gépi berendezések karbantartásával kapcsolatos műszaki, szervezési és gazdasági problémák számítógépes megfogalmazására és megoldására, valamint az ipari berendezések karbantartásának, felújításának vagy átépítésének számítógépes tervezésére, a korszerű javítási technológiák alkalmazására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, karbantartó szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező, műszaki irányultságú mérnökök, mérnöktanárok.

4. A képzési idő

2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

[E melléklet alkalmazásában az idő- és teljesítményegységek definíciói megegyeznek a "Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjai képesítési követelményeiről" megjelent 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.]

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Műszaki matematika, számítógép használata, technológiai ismeretek, megbízhatóságelmélet.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Számítógép alkalmazása a karbantartás tervezésében, irányításában, technológiai rendszerek, azok megbízhatósága, műszaki diagnosztika, karbantartható konstrukciók, javítási technológiák.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

GAZDASÁGI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Szakmérnökök képzése, akik mérnöki, mérnöktanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek a gazdasági élet különböző szféráinak működését, folyamatait, intézményeit áttekinteni, azokban eligazodni, és egyben gazdasági-menedzser tevékenységet is folytatni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, gazdasági menedzser szakon.

Gazdasági menedzser szakképesítésű ................(szakképzettség megjelöléssel).

3. A képzésben résztvevők köre

Azok vehetnek részt a képzésben, akik rendelkeznek mérnöki, mérnöktanári, illetve reál szakon szerzett tanári vagy gazdasági szakképzettséggel.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Jogi ismeretek, számítástechnika és informatika, szervezési és vezetési ismeretek, közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, számviteli és pénzügyi ismeretek, nemzetközi gazdasági kapcsolatok.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Kereskedelem, pénzintézeti ismeretek, regionális és helyi gazdaságtan, speciális gazdálkodási ismeretek (adóügy, vám, biztosítás, társadalombiztosítás).

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű gazdasági, mérnöki feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető és külső konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI

MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan szakmai ismeretekkel és menedzser szemléletmóddal rendelkező szakmérnökök képzése, akik a megfelelő technikai, módszertani és technológiai ismereteik birtokában képesek:

- vállalati, illetve makroszintű logisztikai rendszerek, folyamatok átlátására, elemzésére, megszervezésére, megtervezésére és irányítására;

- összetett, többféle szállítási mód összekapcsolásával megvalósuló fuvarozási, szállítási folyamat, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek megszervezésére, a racionális változatok kiválasztására, irányítására;

- az ipari-termelési folyamathoz kapcsolódó raktározás, szállítási csomagolás megtervezésére, szervezésére, irányítására.

Cél, hogy a leendő szakmérnökök a fenti feladatok ellátása közben képesek legyenek mérlegelni a reálfolyamatok pénzügyi eredményeit, tisztában legyenek a pénzügyi leképzések és financiális megoldások módozataival, megtalálják a vállalati szervezeti rendszerben a tevékenységek helyét, és figyelemmel legyenek a jogi környezetből származó befolyásoló tényezőkre is.

A végzett hallgatók képesítéseik alapján alkalmasak lesznek szállítmányozási, fuvarozó és logisztikai cégek közép és felső vezetői munkaköreinek betöltésére, illetve képesek lesznek a vállalkozások gazdasági irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, logisztikai és szállítmányozási menedzser szakon.

Logisztikai és szállítmányozási menedzser szakképesítésű ..........................(szakképzettség megjelöléssel).

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező mérnökök, reálszakon végzett tanárok, közgazdászok, külkereskedők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Vállalkozások menedzsmentje, pénzügy, számvitel, informatika, logisztika, szállítmányozás, áruszállítási technológiák, áruismeret, általános jog, kereskedelmi ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Logisztika, szállítmányozás, csomagolás, raktározás, vám, biztosítás, veszélyes áruk, fuvarjog, operációkutatás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt tárgyak esetében félévközi számonkérésből, vizsgák (kollokvium) letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai, gazdasági és mérnöki feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető és külső konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

ÉPÍTÉSZTERVEZŐI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESITÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, speciális és naprakész ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik építészmérnöki szakképzettségükre, valamint eredményes mérnöki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek teljes színvonalú, komplex építésztervezői feladatok ellátására. A továbbképzésben megszerzett oklevelet az Építész Kamara teljes jogú tagságot biztosító feltételként az alapszabály alapján elismeri és elfogadja.

Cél továbbá az, hogy a szakirányú képzés eredményeként, illetve a szakmában, tervezőirodában eltöltött további gyakorlati évek letöltése után, az építésztervező szakmérnökök É-2 típusú tervező jogosultságot szerezzenek.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, építésztervezői szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben főiskolát végzett, építészmérnöki (korábbi elnevezéssel: magasépítő üzemmérnöki) oklevéllel rendelkező mérnökök vehetnek részt.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

[E melléklet alkalmazásában az idő-és teljesitményegységek definíciói megegyeznek a "Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről" megjelent 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.]

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Társadalomtudomány, társművészetek, stílusismeret, konstruktőri ismeretek.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Tervezési ismeretek (azon belül: építészeti nyelv, lakóhelyek építészete, vidék építészete, urbanisztika, rendszerelvű tervezési módszerek a középülettervezésben).

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, valamint beszámolók, kollokviumok letételéből, tervezési végszigorlatból, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásban is megjelenő, alkotó jellegű szakmai, gazdasági, vagy tudományos, vagy kutatási feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KÖRNYZETGAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Környezetgazdálkodási szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett felsőfokú szakképzettségük és szakismereteik birtokában képesek a környezetvédelem szakterületén építési, üzemeltetési, szakértői, tervezési, beruházási, közigazgatási és vállalkozói munkakörben a legújabb szakmai, tudományos és fejlesztési eredmények követésére és alkalmazására, specialisták a víz-, a levegő-, a zaj-, rezgésvédelem és a hulladékgazdálkodás területén.

Az oklevél megszerzésének birtokában betölthetik a közműszolgáltatók által külön jogszabályban előírt - speciális képesítési előírásokhoz kötött - munkaköröket.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, környezetgazdálkodási szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Olyan építőmérnökök és építő-, települési, környezeti üzemmérnökök akiknek legalább kétéves szakmai gyakorlatuk van.

Egyéb felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel rendelkezők, szakképzettségük jellege szerint, egyedi elbírálás alapján kerülnek felvételre. A kétéves szakmai gyakorlat alól indokolt esetben felmentés adható.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

[E melléklet alkalmazásában az idő- és teljesitményegységek definíciói megegyeznek a "Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről" megjelent 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.]

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Fizika, kémia, biológia, geológia, hidrológia, számítástechnika, térinformatika, jogi és műszaki szabályozási ismeretek, településfejlesztés és környezetvédelem alapjai.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Hulladékgazdálkodás, talaj- és vízvédelem, zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem, környezetvédelmi rendszertechnika, környezetvédelmi technológiák, környezetgazdálkodás és gazdasági szabályozás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások megszerzéséből és vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a környezetgazdálkodási szakirányú képzettségének megfelelő, végső formájában írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (mérnöki, tervezési vagy műszaki fejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag valós példán való gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

KÖZMŰFENNTARTÁSI SZAKIRÁNYÚ

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KÉPESÍTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Közműfenntartási szakmérnökök képzése, akik a korábban megszerzett felsőfokú szakképzettségük és szakismeretük birtokában képesek a vízi- és energiaközművek szakterületén a legújabb szakmai, tudományos és fejlesztési eredmények követésére és alkalmazására, specialisták építési, üzemeltetési, fenntartási, szakértői, tervezési, beruházási, közigazgatási és vállalkozói munkakörben.

Az oklevél megszerzésének birtokában betölthetik a közműszolgáltatók által külön jogszabályban előírt - speciális képesítési előírásokhoz kötött - munkaköröket.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, közműfenntartási szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

Olyan okleveles építőmérnökök, építő-, települési, környezeti(üzem-)mérnökök akiknek legalább kétéves szakmai gyakorlatuk van.

Egyéb műszaki szakokon szerzett oklevéllel rendelkezők, oklevelük jellege szerint, egyedi elbírálás alapján kerülnek felvételre. A kétéves szakmai gyakorlat alól indokolt esetben felmentés adható.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

[E melléklet alkalmazásában az idő- és teljesitményegységek definíciói megegyeznek a "Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről" megjelent 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.]

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Fizika, kémia, biológia, geológia, hidrológia, számítástechnika, térinformatika, jogi és műszaki szabályozási ismeretek, településfejlesztés és környezetvédelem alapjai.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Közműhálózatok, közműfenntartás, közművek üzemtana, hulladékgazdálkodás, talaj- és vízvédelem, környezetvédelmi rendszertechnika és környezetvédelmi technológiák, műszaki-gazdasági elemzés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a közműfenntartás szakirányú képzettségének megfelelő, végső formájában írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (mérnöki, tervezési vagy műszaki fejlesztési) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag valós példán való gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK

KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A képzési cél

Olyan, menedzseri szemléletmóddal és speciális gazdálkodási, vezetési ismeretekkel rendelkező szakmérnökök képzése, akik a mérnöki szakképzettségük és felsőfokú szakismereteik birtokában képesek üzleti és projektszerű vállalkozások termelés- vagy projektmenedzsment irányítási feladatait önálló hatáskörben ellátni, illetve alkalmasak a döntések átfogó szemléletet igénylő, több szempontot figyelembe vevő előkészítésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Főiskolai szakmérnök, vállalkozási szakon.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben azok az egyetemi vagy főiskolai mérnöki, üzemgazdászi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt, akik legalább kétéves szakmai gyakorlattal bírnak.

4. A képzési idő

Legalább 2 félév, 1800 összóra, 60 kredit.

[E melléklet alkalmazásában az idő- és teljesitményegységek definíciói megegyeznek a "Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről" megjelent 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.]

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

Alkalmazott közgazdaságtan (mikroökonómia); számvitel és könyvelés; ökológia; vállalati gazdálkodás és pénzügyek; marketing; vezetési ismeretek és technikák; vállalati termelésmendzsment.

Speciális szakismeretek (50-60%):

Informatika; ügyviteli és irányítási programcsomagok kezelése; üzleti vállalkozások szervezése és menedzsmentje; projektmendzsment; vállalkozások jogi szabályozása és szerződéses feltételek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásban is megjelenő, alkotó jellegű szakmai gazdasági, vagy tudományos, vagy kutatási feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt követelmények (számonkérések) teljesítése, különösen:

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, min. 8 kollokvium teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

3. számú melléklet a 8/1999. (II. 1.) OM rendelethez

A műszaki felsőoktatásban szakirányú továbbképzési szakok képzését folytató felsőoktatási intézmények

A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN EGYETEMI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOKON FOLYÓ KÉPZÉS

Budapesti Műszaki Egyetem,

Miskolci Egyetem,

Veszprémi Egyetem:

- környezetvédelmi (egyetemi) szakirányú továbbképzési szak,

- menedzser (egyetemi) szakirányú továbbképzési szak.

Budapesti Műszaki Egyetem,

Miskolci Egyetem:

- hegesztő (egyetemi) szakirányú továbbképzési szak.

Miskolci Egyetem,

Veszprémi Egyetem:

- minőségügyi (egyetemi) szakirányú továbbképzési szak.

Budapesti Műszaki Egyetem:

- analitikai kémiai szakirányú továbbképzési szak,

- anyagmozgató gépész szakirányú továbbképzési szak,

- bankinformatikus szakirányú továbbképzési szak,

- építésgépesítési szakirányú továbbképzési szak,

- építőipari gazdasági szakirányú továbbképzési szak,

- építőipari-igazságügyi szakirányú továbbképzési szak,

- épületfelújítási és -fenntartási szakirányú továbbképzési szak,

- épületszigetelő szakirányú továbbképzési szak,

- fényforrások fejlesztése és gyártása szakirányú továbbképzési szak,

- geodéziai és térinformatikai szakirányú továbbképzési szak,

- geotechnikai szakirányú továbbképzési szak,

- ingatlanszakértő szakirányú továbbképzési szak,

- ipariforma-tervezési szakirányú továbbképzési szak,

- irányítástechnikai informatika szakirányú továbbképzési szak,

- járműgépész szakirányú továbbképzési szak,

- járműipari tervező szakirányú továbbképzési szak,

- járműtechnikai menedzser szakirányú továbbképzési szak,

- karbantartási és járműfenntartási szakirányú továbbképzési szak,

- kivitelező szakirányú továbbképzési szak,

- korróziós (egyetemi) szakirányú továbbképzési szak,

- közlekedés műszaki szakértő szakirányú továbbképzési szak,

- közlekedésépítő szakirányú továbbképzési szak,

- közlekedési menedzser gazdasági mérnöki szakirányú továbbképzési szak,

- minőségmenedzsment szakirányú továbbképzési szak,

- munkavédelmi szakirányú továbbképzési szak,

- műemlékvédelmi szakirányú továbbképzési szak,

- műszaki diagnosztikai szakirányú továbbképzési szak,

- reaktortechnika szakirányú továbbképzési szak,

- szakfordító-tolmács szakirányú továbbképzési szak,

- szerkezetépítő szakirányú továbbképzési szak,

- színdinamikai szakirányú továbbképzési szak,

- üzemi logisztikai szakirányú továbbképzési szak,

- városépítés-városgazdaság szakirányú továbbképzési szak,

- villamos gépek és hajtások szakirányú továbbképzési szak,

- villamosenergetikai gépek és berendezések szakirányú továbbképzési szak,

- vízépítő szakirányú továbbképzési szak.

Miskolci Egyetem:

- anyagtudományi mérnök-fizikus szakirányú továbbképzési szak,

- gázipari (egyetemi) szakirányú továbbképzési szak,

- hidraulika-pneumatika (egyetemi) szakirányú továbbképzési szak,

- hőkezelő szakirányú továbbképzési szak,

- ipari kemencék szakirányú továbbképzési szak,

- képlékeny hidegalakító szakirányú továbbképzési szak,

- kerámiaipari szakirányú továbbképzési szak,

- kohászati automatizálási szakirányú továbbképzési szak,

- olajipari szakirányú továbbképzési szak,

- szerszámszerkesztő és -gyártó szakirányú továbbképzési szak,

- üvegipari szakirányú továbbképzési szak,

Veszprémi Egyetem:

- analitikai mérések minőségbiztosítása szakirányú továbbképzési szak,

- finomkémiai műveleti szakirányú továbbképzési szak,

- kutató-fejlesztő szakirányú továbbképzési szak,

- másodnyersanyag-hasznosító szakirányú továbbképzési szak,

- műszeres analitikai szakirányú továbbképzési szak,

- petrolkémiai szakirányú továbbképzési szak,

- szilikátipari üzletviteli szakirányú továbbképzési szak,

- technológiai menedzser szakirányú továbbképzési szak,

- tribológiai szakirányú továbbképzési szak,

- vegyipari rendszertechnikai szakirányú továbbképzési szak.

A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN FŐISKOLAI

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOKON

FOLYÓ KÉPZÉS

Budapesti Műszaki Egyetem,

Janus Pannonius Tudományegyetem (Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar):

- környezetvédelmi (főiskolai) szakirányú továbbképzési szak.

Miskolci Egyetem,

Bánki Donát Műszaki Főiskola:

- hidraulika-pneumatika (főiskolai) szakirányú továbbképzési szak.

Miskolci Egyetem,

Janus Pannonius Tudományegyetem (Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar),

Kossuth Lajos Tudományegyetem (Műszaki Főiskolai Kar):

- gázipari (főiskolai) szakirányú továbbképzési szak.

Janus Pannonius Tudományegyetem (Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar),

Kossuth Lajos Tudományegyetem (Műszaki Főiskolai Kar),

Széchenyi István Főiskola,

Ybl Miklós Műszaki Főiskola:

- építőmester szakirányú továbbképzési szak.

Bánki Donát Műszaki Főiskola,

Janus Pannonius Tudományegyetem (Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar),

Kandó Kálmán Műszaki Főiskola:

- menedzser (főiskolai) szakirányú továbbképzési szak.

Bánki Donát Műszaki Főiskola,

Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola,

Janus Pannonius Tudományegyetem (Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar):

- minőségügyi (főiskolai) szakirányú továbbképzési szak.

Bánki Donát Műszaki Főiskola,

Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola:

- termékfejlesztő szakirányú továbbképzési szak.

Bánki Donát Műszaki Főiskola,

Kandó Kálmán Műszaki Főiskola:

- általános informatikus szakirányú továbbképzési szak.

Kossuth Lajos Tudományegyetem (Műszaki Főiskolai Kar),

Ybl Miklós Műszaki Főiskola:

- szakipari szakirányú továbbképzési szak.

Janus Pannonius Tudományegyetem (Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar),

Ybl Miklós Műszaki Főiskola:

- épületfenntartási szakirányú továbbképzési szak.

Budapesti Műszaki Egyetem:

- korróziós (főiskolai) szakirányú továbbképzési szak.

Bánki Donát Műszaki Főiskola:

- biztonságszervező szakirányú továbbképzési szak,

- műszaki környezeti szakirányú továbbképzési szak.

Eötvös József Főiskola:

- csatornázás-szennyvíztisztítás szakirányú továbbképzési szak,

- környezeti menedzser szakirányú továbbképzési szak,

- vízellátás-víztisztítás szakirányú továbbképzési szak,

- vízépítési szakirányú továbbképzési szak,

- vízgazdálkodási menedzser szakirányú továbbképzési szak,

- vízrendezési szakirányú továbbképzési szak.

Janus Pannonius Tudományegyetem (Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar):

- energiagazdálkodási szakirányú továbbképzési szak,

- műszaki informatika szakirányú továbbképzési szak,

- szervező szakirányú továbbképzési szak,

- üzemfenntartó szakirányú továbbképzési szak.

Kandó Kálmán Műszaki Főiskola:

- informatikai menedzser szakirányú továbbképzési szak,

- intelligens energetikai monitoring rendszerek szakirányú továbbképzési szak,

- mikrohullámú PCM hírközlés szakirányú továbbképzési szak,

- számítógép-hálózati szakirányú továbbképzési szak,

- számítógépek az automatizálásban szakirányú továbbképzési szak,

- világítástechnikai szakirányú továbbképzési szak,

- villamos gépek számítógéppel segített tervezése, szerkesztése és mérése szakirányú továbbképzési szak.

Kossuth Lajos Tudományegyetem (Műszaki Főiskolai Kar):

- épületgépészet szakirányú továbbképzési szak,

- gazdasági-szervező szakirányú továbbképzési szak,

- településfenntartási és igazgatási szakirányú továbbképzési szak,

- tervező szakirányú továbbképzési szak.

Miskolci Egyetem (Dunaújvárosi Főiskolai Kar):

- acélgyártó szakirányú továbbképzési szak,

- hegesztett szerkezetek szakirányú továbbképzési szak,

- hegesztő (főiskolai) szakirányú továbbképzési szak,

- hengerműi gyártmányfejlesztő szakirányú továbbképzési szak,

- karbantartó szakirányú továbbképzési szak.

Széchenyi István Főiskola:

- gazdasági menedzser szakirányú továbbképzési szak,

- logisztikai és szállítmányozási szakirányú továbbképzési szak.

Ybl Miklós Műszaki Főiskola:

- építésztervezői szakirányú továbbképzési szak,

- környzetgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak,

- közműfenntartási szakirányú továbbképzési szak,

- vállalkozási szakirányú továbbképzési szak.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 4/2005. (III. 11.) OM rendelet 3. § - a. Hatályos 2005.03.19.

8/1999. (II. 1.) OM rendelet

a műszaki felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről

1. számú melléklet a 8/1999. (II. 1.) OM rendelethez

2. számú melléklet a 8/1999. (II. 1.) OM rendelethez

Tartalomjegyzék