4/2005. (III. 11.) OM rendelet
egyes szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló OM rendeletek kiegészítéséről
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) Az agrár felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 18/2003. (VI. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) melléklete szerinti XIII. Szőlész-borász szakirányú továbbképzési szak 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:
- agrár felsőoktatásban szerzett mérnök szakképzettség esetén vagy vegyészmérnök, gépészmérnök szakképzettség és a szőlő-bor ágazatban végzett legalább hároméves mérnöki tevékenység esetén: szőlész-borász szakmérnök,
- nem mérnök oklevéllel rendelkezők esetén: szőlész-borász szakelőadó."
(2) A Rendelet melléklete szerinti XIV. Élelmiszer-biztonsági szakirányú továbbképzési szak 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
" 3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben egyetemi szintű élelmiszermérnök, bio-mérnök, állatorvos és főiskolai szintű élelmiszertechnológus mérnök vagy alapfokozatot nyújtó élelmiszermérnök szakképzettséggel lehet részt venni. Részt vehetnek továbbá azok, akik egyetemi szintű agrármérnök, vegyészmérnök, biológus, vegyész szakképzettséggel és közegészségügyi-járványügyi ellenőr, közegészségügyi-járványügyi felügyelő szakképzettséggel rendelkeznek és legalább hároméves tevékenységet folytattak az élelmiszer-előállítás, -ellenőrzés vagy -forgalmazás területén."
(3) A Rendelet melléklete XXXIV. számon kiegészül e rendelet 1. számú mellékletével.
2. §
(1) Az egyes műszaki felsőoktatási szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 20/2003. (VI. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § (1) E rendelet mellékletében meghatározott szakirányú továbbképzési szakokon az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározott szakirányú szakképzettségek csak szakirányú továbbképzésben szerezhetők meg.
(2) E rendelet mellékletének alkalmazásában az idő- és teljesítményegységek definíciói megegyeznek a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal."
(2) Az R. mellékletében "A ruhaipari szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei" cím helyébe az "I. A ruhaipari szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei" cím lép, ezzel egyidejűleg a melléklet kiegészül II. számon e rendelet 2. számú mellékletével, III. számon 3. számú mellékletével, IV. számon 4. számú mellékletével.
3. §
A műszaki felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 8/1999. (II. 1.) OM rendelet 2. számú mellékletében szereplő épületgépészet szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeinek 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű gépészmérnöki, villamosmérnöki és építőmérnöki szakképzettséggel rendelkező mérnökök vehetnek részt."
4. §
Az egyes társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 4/2004. (II. 27.) OM rendelet 6. számon kiegészül e rendelet 5. számú mellékletével.
5. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. melléklete 4. pontjának zárójeles mondata hatályát veszti.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 4/2005. (III. 11.) OM rendelethez
XXXIV. A sertés-egészségügyi szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja állatorvosok számára állati eredetű élelmiszer előállítással kapcsolatos ismeretek nyújtása a sertés eredetű élelmiszerekre vonatkozóan. A továbbképzésben részt vevők ismereteket szereznek a termelésorientált, tervezett állategészségügyi szolgáltatásról, a termelés hatékonyságát veszélyeztető állategészségügyi problémák megelőzéséről, időben történő feltárásáról, illetve megoldásáról, továbbá termelőhelyi feltételeik biztosításáról, az élelmiszer-biztonságról, a környezetszennyező hatások kezeléséről, az állatvédelem EU-konform szabályainak alkalmazásáról, illetve számítógéppel támogatott állategészségügyi programok kidolgozásáról.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
sertés-egészségügyi szakállatorvos.
3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben állatorvosi szakképzettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal lehet részt venni.
4. A képzési idő
4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 300 tanóra.
Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Szakmai alapozó modul a képzés 25%-ában:
A sertéstenyésztés biológiai és technológiai alapjai: a sertés funkcionális anatómiája; termelés-élettan, -biokémia; a sertés specifikus és nem specifikus védekező mechanizmusai; a sertés viselkedése, állatvédelmi előírások; sertéstenyésztés; a sertéshústermelés gyógyszertani és toxikológiai vonatkozásai; a sertéstartási technológiák.
A tanulmányi terület kreditértékben legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont.
5.2. Szakismereti modul a képzés 75%-ában:
- Takarmányozási ismeretek: a sertés emésztés-élettani sajátosságai; a sertés takarmányozásának gyakorlati kérdései; takarmányozás-higiénia.
- A sertés szaporodásbiológiája: a sertés szaporodásbiológiája, a szaporítás technológiája.
- A sertés fontosabb parazitás és fertőző betegségei: a kiemelt jelentőségű sertésbetegségek kórbonctana; fontosabb parazitózisok; a sertés fertőző betegségei; a sertésbetegségek megelőzésének és leküzdésének igazgatásrendészeti szabályai.
- A sertés fontosabb belgyógyászati betegségei.
- A sertéstartás higiéniája és állományegészségtana: a sertéstartás kérdései; a sertés állomány-egészségtan; élelmiszer-higiénia, -minőség és -biztonság.
A tanulmányi terület kreditértékben legalább 60, legfeljebb 80 kreditpont.
A gyakorlati képzés kreditértéke legalább 15 kreditpont. Egyéni gyakorlat során a jelöltek elsajátítják a vágóhídi állategészségügyi monitor gyakorlati módszereit, továbbá négy alkalommal kéthetes csoportos sertéstelepi gyakorlaton vesznek részt.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
6.1.Kötelező szigorlati tárgyak:
- a sertés szaporodásbiológiája,
- sertésbelgyógyászat,
- a sertéstartás higiéniája és állományélettana,
- élelmiszer-higiénia, -minőség, -biztonság.
6.2.A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben elkészített írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató a tanulmányai, valamint, a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10.
A szakdolgozat elkészítése alól felmentést kapnak a sertés-egészségügy valamely ágában tudományos minősítéssel rendelkezők, továbbá az intézmény vezetőjének nevére írásban benyújtott kérelem alapján felmentést kaphatnak a tantervben meghatározott publikációval rendelkezők, ezenkívül a képzés 4. félévének lezárultáig legalább két, referált folyóiratban a sertés-egészségügy területén megjelent vagy közlésre elfogadott tudományos közleménnyel, vagy egy közleménnyel és legalább kettő nemzetközi konferencián tartott és dokumentált, legalább két előadással vagy poszterrel rendelkezők.
6.3.A záróvizsga
6.3.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.
6.3.2.A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- komplex szóbeli vizsga, amely magába foglalja a sertéstartás higiéniája és állomány-egészségtana, élelmiszerhigiénia, -minőség, -biztonság, a sertés fontosabb belgyógyászati betegségei és a sertés szaporodásbiológiája ismeretköröket.
6.3.3.A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga.
2. számú melléklet a 4/2005. (III. 11.) OM rendelethez
II. Építésztervező szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja az alapképzésben építészmérnök szakképzettséget szerzett szakemberek ismereteinek bővítése. A képzésben részt vevők alkalmassá válnak az épületek különböző fajtái és funkciói szerint az összetett tervezési folyamatok előkészítésére és megvalósítására, az épület tervezésében részt vevő szakágak munkáinak a tervezési folyamatba való integrálására, a teljes tervezési folyamat irányítására, továbbá újabb ismeretet szereznek a tágabban vett építészeti környezettervezésről.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:
építésztervező szakmérnök.
3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben egyetemi szintű építészmérnök vagy építésztervező művész szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4. A képzési idő
A képzési idő 5 félév. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 150 kreditpont. A diplomaterv elkészítésére az ötödik félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya
5.1. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai:
5.1.1. Általános építésztervezési ismeretek (45-55%; 54-66 kreditpont)
tervezési gyakorlat, építészeti pályázatok, helyzetértékelés-koncepcióalkotás stb.
5.1.2. Speciális építésztervezési ismeretek (10-15%; 12-18 kreditpont)
ökológia, város-karakterológia és urbanisztika, integrált műemlékvédelem, környezetrehabilitáció stb.
5.1.3.Kreatív gyakorlatok (10-15%; 12-18 kreditpont)
építészet és design kapcsolata; rajz, fotó, videó, modellezés, látványtervezés, számítógépes grafika stb.
5.1.4.Építészetelméleti ismeretek (15-20%; 18-24 kreditpont)
építészetelmélet és módszertan, épületelemzés, építészeti kritika, kortárs építész műhelyek stb.
5.1.5. Kiegészítő építészeti ismeretek (5-10%; 6-12 kreditpont)
építészethez kapcsolódó tudományos, művészeti kulturális témák.
5.2. A kreditek minimális és maximális százalékos aránya
A félévenkénti átlagos 30 kreditpontból átlag 21-et a kötelező tárgyak teljesítésével, minimum 9 kreditpontot a választható tárgyak teljesítésével kell teljesíteni. A választható és kötelezően választható tárgyak összes kredit-értéke legalább a felveendő kreditérték 150%-a.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független félévközi jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, valamint a tanulmányokat összegző gyakorlati és elméleti záróvizsga letételéből és a diplomaterv elkészítéséből tevődik össze.
6.1. A záróvizsga
6.1.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei
A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése, 120 kreditpont megszerzése a kötelező, a kötelezően választható és a választható tárgyak megfelelő arányában.
6.1.2.A záróvizsga részei:
- gyakorlati és elméleti vizsga,
- diplomaterv - időben elkülönített - megvédése.
A gyakorlati rész egyhetes időtartamú tervezési munka. Elméleti vizsgát kell tenni két tantárgycsoportból: speciális építésztervezési ismeretekből, valamint kortárs építészetből. A vizsgákat az egyhetes időtartamú tervezési munka befejezésekor kell teljesíteni. A záróvizsga során a vizsgabizottság együtt értékeli az egyhetes gyakorlati munkát és az elméleti tudást. Az eljárás eredménye adja a záróvizsga jegy első elemét, mely a tervezési gyakorlat jegyének, valamint a vizsgajegyek értékének 3:1:1 arányban súlyozott átlaga.
6.1.3.A diplomaterv
A diplomaterv készítés feltétele a gyakorlati és elméleti vizsga sikeres teljesítése. A diplomaterv közepes méretű (kb. 2000 m2-es) terület tervezése összetett tervezési szituációban. A diplomaterv megvédése záróvizsga bizottság előtt történik, mely az oktatói kar tagjaiból és a szakma legelismertebb képviselőiből tevődik össze. A záróvizsga minősítése a diplomaterv jegyének, valamint a záróvizsga jegy első, 6.1.2. pontban meghatározott elemének 3:1 arányban súlyozott átlaga.
3. számú melléklet a 4/2005. (III. 11.) OM rendelethez
III. Az építésügyi szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja az építésügy különböző területein alkalmazható szakemberek továbbképzése annak érdekében, hogy a képzésben részt vevők - elsősorban szakirányú mérnöki ismereteikre alapozva - képesek legyenek az építésügy különböző területein és szintjein - országos, területi, kistérségi, önkormányzati - az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos munkájukat magasabb szakmai színvonalon ellátni.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:
szakirányú mérnöki (építész-, építő- vagy településmérnök) szakképzettséggel rendelkezők esetén: építésügyi szakmérnök, nem szakirányú mérnök szakképzettséggel rendelkező esetén: építésügyi referens.
3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű építő- vagy településmérnök szakképzettséggel rendelkezők, továbbá az építésügy területén alkalmazott egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4. A képzési idő
A képzési idő 4 félév.
Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.
A szakdolgozat elkészítésére ezen időszak után kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai
5.1. Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%; 48-60 kreditpont):
építésügyi jogi közigazgatási ismeretek, az EU tagállamok építésügyi igazgatási gyakorlata, építésügyi igazgatási gyakorlati ismeretek, E-kormányzat, ingatlan-nyilvántartás, építmények telepítési és létesítési követelményei, épületszerkezetek (hő, hang, akusztika), épületenergetika, településrendezés.
5.2. Speciális szakismeretek (50-60%; 60-72 kreditpont):
környezetvédelem és építésügy, az épített örökség védelme, építészeti és műszaki tervek tartalmi ellenőrzése, térinformatika, építési beruházás, minőségügyi és szabványügyi ismeretek, akadálymentes építés, vállalatbaadási eljárások (közbeszerzési és pályázási ismeretek), érvelés-és tárgyalástechnika, szakdolgozat.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
6.1.A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési) feladat, amely a tanulmányokra, a hazai és nemzetközi szakirodalomra építve igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag alkotó alkalmazására. A témaválasztásban meghatározó a szakma időszerű feladatainak átfogó ismerete vagy előremutató kutatási eredmény elérése.
6.2.Záróvizsga
6.2.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt tanulmányi követelmények teljesítése, különösen
- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,
- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.
6.2.2.A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott legalább 3 tantárgyból, melyek közül az egyik kötelezően az "építésügyi jogi és közigazgatási ismeretek".
6.2.3.A záróvizsga eredménye
A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga egészjegyre kerekítve.
4. számú melléklet a 4/2005. (III. 11.) OM rendelethez
IV. A geoinformatikai szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja a geodézia és térinformatika legújabb nemzetközi és hazai szakmai eredményeit ismerő, a szakma különböző területein felmerülő emelt szintű feladatok végrehajtására jól felkészült szakemberek képzése, akik alkalmasak magas színvonalú, önálló munkavégzésre, speciális feladatok megoldására. Ebbe tartozik minden mérnöki tervezés alapját képező informatikai rendszer tervezése és üzemeltetése, a településtervezés és -rendezés, a környezetvédelem, a közmű-üzemeltetés és nyilvántartás, valamint a műemlékvédelem informatikai támogatása.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:
a) mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: szakmérnök geoinformatika szakon,
b) nem mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: geoinformatikai szakember.
3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben műszaki főiskolai vagy egyetemi végzettségű mérnökök, továbbá egyetemi szintű természettudományos más szakképzettséggel rendelkező kutatók és tanárok vehetnek részt.
4. A képzési idő
A képzési idő legalább 2 szemeszter, 1800 összóra, 60 kredit.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1.Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):
a szakot megalapozó ismeretek; számítástechnika, adatgyűjtés és térinformatikai alapismeretek.
5.2.Speciális szakismeretek (50-60%): az ágazatoknak megfelelően:
adatgyűjtési és térinformatikai rendszerek, adatfeldolgozó és térinformatikai szoftverek, térinformatikai alkalmazások, építőmérnöki ismeretek, mérnökgeodéziai technikák és alkalmazási területeik, EU ismeretek.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
6.1.A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési) feladat, amely a szakma időszerű feladatainak átfogó ismereteit tartalmazza, vagy előremutató kutatási jelleggel rendelkezik. A dolgozat a hallgató tanulmányaira, a hazai és nemzetközi szakirodalomra építve döntően önállóan kidolgozva igazolja, hogy képes az elsajátított ismeretanyag alkotó alkalmazására. A témaválasztásban meghatározó a szakma időszerű feladatainak átfogó ismerete, vagy előremutató kutatási eredmény elérése.
6.2.Záróvizsga
6.2.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt tanulmányi követelmények teljesítése, különösen
- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,
- bíráló által elfogadott szakdolgozat.
6.2.2.A záróvizsga részei:
- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,
- a szakdolgozat megvédése.
6.2.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.
5. számú melléklet a 4/2005. (III. 11.) OM rendelethez
VI. Az ifjúsági szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik hatékonyan képesek közreműködni és szakmailag segíteni a civil és az állami szféra ifjúsággal kapcsolatos tevékenységét, feladatait. A képzésben részt vevők felkészülnek az ifjúságot érintő társadalmi és gazdasági folyamatok megismerésére, értelmezésére, a változások követésére. Inter- és multidiszciplináris ismereteket szereznek az ifjúság mint speciális és differenciált társadalmi réteg értékvilágáról, értékbeállítódásáról. A megszerzett integrált tudás, valamint a szakmák és ágazatok közötti tájékozottság segítségével és alkalmazásával mozgósítani képesek szellemi és anyagi-fizikai erőket az ifjúság aktivitásának, lehetőségeinek, sikeres életútjának megteremtéséhez.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:
ifjúságügyi szakértő.
3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben bölcsészettudományi vagy társadalomtudományi szakon egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel lehet részt venni.
4. A képzési idő
4 félév, a távoktatási elemeket is magában foglaló levelező képzésben legalább 580 kontaktóra.
Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1.Alapozó ismeretek: az ifjúság demográfiai sajátosságai, ifjúságpszichológia, az ifjúkor pszichológiája, a tanulás, tanítás speciális didaktikai kérdései ifjúkorban, a meggyőzés és befolyásolás pszichológiája. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 14, legfeljebb 18 kreditpont.
5.2.Gazdasági és társadalmi ismeretek: a demokratikus társadalom három szektora (kormányzati, üzleti, civil-nonprofit); a három szektor társadalmi szerepei egymáshoz való viszonya, a nonprofit szervezetek működése; gazdasági szféra és az ifjúság, az ifjúság munkaerőpiaci sajátosságai, pályaorientáció, karriertervezés, ifjúság és globalizáció, ifjúsági projektek, projektmenedzsment, hazai és nemzetközi pályázati rendszerek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 14, legfeljebb 18 kreditpont.
5.3.Ifjúságpolitikai ismeretek: közigazgatás és jog szerepe az ifjúság körében, ifjúságpolitika Magyarországon, az EU tagországok ifjúságpolitikájának összehasonlító elemzése, önkormányzatiság, közösségfejlesztés, tér és közösség, ifjúsági mozgalmak, hazai és nemzetközi ifjúsági intézmények és szervezetek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 15, legfeljebb 22 kreditpont.
5.4. Kultúra, életmód: szubkultúrák, bűnmegelőzés egyházi és civilszervezeti szerepvállalás az ifjúsági szférában, az ifjúság ábrázolása a művészetekben. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 18, legfeljebb 26 kreditpont.
5.5. Ifjúságkutatás: az ifjúságkutatás elméleti és módszertani kérdései, a terepmunka elmélete és módszertana. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont.
5.6.Gyakorlat: kutatásmódszertani gyakorlat, terepgyakorlat, projektmenedzsment tréning, animációs tréning. Közigazgatási intézmények munkájának megismerése. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből és a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
6.1.A szakdolgozat
A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.
A szakdolgozat egy, a hallgató által választott téma írásos formában történő feldolgozása, melynek tárgya a szakkal kapcsolatos projekt kidolgozása.
6.2.A záróvizsga
6.2.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- az intézményi tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása.
6.2.2.A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga letétele didaktikai, szociológiai, pszichológiai, gazdasági és ifjúságpolitikai ismeretekből.
6.2.3.A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy számtani középértékének egész jegyre kerekített átlaga.