2000. évi CXXIII. törvény

a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1999. március 31-én, Budapesten aláírt Egyezmény kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1999. március 37-én, Budapesten aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.

(Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok cseréje 2000. október 9-én, Bécsben megtörtént.)

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

"Egyezmény az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a szociális biztonságról

Az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság

attól az óhajtól vezettetve, hogy a két állam közötti kölcsönös kapcsolataikat a Szociális biztonság területén szabályozzák,

az alábbi Egyezmény megkötésében állapodtak meg:

I. Szakasz

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikkely

Fogalommeghatározások

(1) Jelen Egyezményben a kifejezések jelentése a következő:

1. "jogszabályok"

a szociális biztonság terén a 2. Cikkely (1) bekezdésében megjelölt, a szociális biztonság ágazataira vonatkozó törvények, rendeletek és minden más végrehajtási előírás;

2. "illetékes hatóság"

a 2. Cikkely (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok terén illetékes szövetségi miniszterek, miniszterek, illetve megfelelő hatóságok;

3. "teherviselő"

az az intézmény vagy hatóság, amelynek feladata a 2. Cikkely (7) bekezdésében megjelölt jogszabályok vagy ezek egy részének végrehajtása;

4. "illetékes teherviselő"

az a teherviselő, akinél az illető személy az ellátási kérelem benyújtásakor ellátás szempontjából biztosítva van, vagy akivel szemben ellátási igényjogosultsággal rendelkezik, vagy még rendelkezne, ha annak a szerződő államnak a területén tartózkodna, amelyben utoljára biztosítva volt;

5. "lakóhely"

a szokásos tartózkodási hely;

6. "tartózkodási hely"

az átmeneti tartózkodási hely;

7. "családtag"

annak a szerződő államnak a jogszabályai szerinti hozzátartozó, amelyben annak a teherviselőnek a székhelye van, amelynek terhére az ellátásokat nyújtani kell;

8. "biztosítási idők"

járulékfizetési és ezekkel egyenlő megítélés alá eső olyan idők, amelyek a szerződő államok jogszabályai szerint annak minősülnek;

9. "pénzbeli ellátás", "járadék" vagy "nyugellátás"

a pénzbeli ellátás, járadék vagy nyugellátás, beleértve ezeknek a közpénzekből származó valamennyi rézét, valamennyi pótlékot, korrekciós összeget és kiegészítést, továbbá a végkielégítéseket.

(2) A jelen Egyezményben előforduló más kifejezések jelentése az, amelyet azoknak az idevonatkozó jogszabályok tulajdonítanak.

2. Cikkely

Tárgyi hatály

(1) Jelen Egyezmény

1. az osztrák jogszabályok tekintetében

a) a betegbiztosításról,

b) e balesetbiztosításról,

c) a nyugdíjbiztosításról, a közjegyzőkre vonatkozó különbiztosítás kivételével,

d) a munkanélküli biztosítottak járadékiról,

2. a magyar jogszabályok tekintetében

a) a társadalombiztosítás által nyújtandó természetbeni és pénzbeli ellátásokról, illetve azok fedezetéről,

(i) a nyugdíjakról,

(ii) a betegség és anyaság esetén járó ellátásokról,

(iii) a baleseti ellátásokról,

b) a munkanélküli járadékról

szóló jogszabályokra vonatkozik.

(2) Jelen Egyezmény minden olyan jogszabályra is vonatkozik, amely összefoglalja, módosítja vagy kiegészíti az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.

3. Cikkely

Személyi hatály

Jelen Egyezmény hatálya kiterjed

a) mindazokra a személyekre, akik a szerződő államok egyikének vagy mindkettőnek a jogszabályai hatálya alatt vannak vagy hatálya alatt voltak;

b) más személyekre, amennyiben jogaikat az a) pontban nevezett személyektől származtatják.

4. Cikkely

Azonos elbírálás elve

(1) Amennyiben jelen Egyezmény nem rendelkezik másképpen, az egyik szerződő állam jogszabályainak alkalmazása során annak állampolgárai a másik szerződő állam állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti

a) a két szerződő államnak a biztosítottak és a munkáltatók között a teherviselők és szövetségek szerveiben, valamint a szociális biztonsággal kapcsolatos bíráskodás terén folytatott együttműködésére vonatkozó jogszabályait;

b) a szerződő államoknak más államokkal államközi szerződésekben rögzített biztosítási teherviselési szabályait;

c) a két szerződő államnak a két szerződő állam valamelyikének harmadik országbeli hivatalos képviseleténél, vagy egy ilyen képviselet tagjainál foglalkoztatott személyekre vonatkozó jogszabályait.

(3) Az (1) bekezdés az osztrák jogszabályok értelmében a háború idején teljesített szolgálati idők, vagy ezekkel azonos elbírálás alá eső idők figyelembevétele tekintetében csak azon magyar állampolgárokra vonatkozik, akik közvetlenül 1938. március 13-át megelőzően osztrák állampolgársággal rendelkeztek.

5. Cikkely

A területek azonos jogállása

(1) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a nyugdíjak, járadékok és más pénzbeli ellátások, amelyek tekintetében valamely szerződő állam jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn, nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg vagy vonhatók el azért, mert a jogosult a másik szerződő állam területén lakik.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik:

a) a munkanélküliség esetén nyújtandó ellátásokra,

b) az osztrák jogszabályok szerinti kiegyenlítő pótlékokra.

II. Szakasz

RENDELKEZÉSEK AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRÓL

6. Cikkely

Általános rendelkezés

Valamely keresőtevékenységet folytató személy biztosítási kötelezettsége, amennyiben a 7. és 8. Cikkely másként nem rendelkezik, azon szerződő állam jogszabályaihoz igazodik, amelynek a területén a keresőtevékenységet végzik. Ez valamely nem önálló keresőtevékenység gyakorlása során akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkaadó székhelye a másik szerződő állam területén található.

7. Cikkely

Különleges rendelkezések

(1) Amennyiben az egyikszerződő állam területén székhellyel rendelkező vállalat munkavállalóját a másik szerződő állam területére küldik, úgy a kiküldetést követő 24. naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő állam jogszabályai alkalmazandók, mintha az illető személyt még ennek a területén foglalkoztatnák.

(2) Amennyiben az egyik szerződő állam területén székhellyel rendelkező légitársaság munkavállalóját a másik szerződő állam területére küldik, úgy továbbra is az első szerződő állam jogszabályai alkalmazandók, mintha az illető személyt még ennek a területén foglalkoztatnák.

(3) A tengerjáró hajók személyzete, továbbá a tengerjáró hajón nem csak átmenetileg foglalkoztatott más személyek is annak a szerződő államnak a jogszabályai hatálya alá tartoznak, amelynek lobogója alatt a hajó hajózik.

(4) Azok a közszolgálati alkalmazottak, akiket az egyik szerződő államból a másikba küldenek, a kiküldő szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

(5) Amennyiben a munkavállalókat olyan üzemben foglalkoztatják, amely az egyik szerződő állam határterületéből átnyúlik a másik szerződő állam határterületébe, úgy ezek a munkavállalók úgy minősülnek, mint akiket annak a szerződő államnak a területén foglalkoztatnak, amelyben a vállalat székhelye van.

8. Cikkely

Diplomáciai és konzuli személyzet

(1) A diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjai és ezen képviseletek tagjainak magánalkalmazottai, akiket a másik szerződő államba küldenek ki, a kiküldő szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt munkavállalók, akik nem kiküldöttek, azon szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amelynek területén foglalkoztatják őket. Amennyiben azonban e személyek a másik szerződő állam állampolgárai, a foglalkoztatás megkezdését követő három hónapon belül nyilatkozhatnak a másik szerződő állam jogszabályainak rájuk vonatkozó alkalmazásáról.

9. Cikkely

Kivételek

(1) A munkavállaló és munkaadója közös kérelmére mindkét szerződő állam illetékes hatóságai egyetértőleg kivételt tehetnek a 6-8. Cikkely alól, amely esetben tekintettel kell lenniük a foglalkoztatás jellegére és körülményeire.

(2) Amennyiben valamely az (1) bekezdés szerinti munkavállaló az egyik szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, jóllehet foglalkozását a másik szerződő állam területén gyakorolja, akkor a jogszabályok úgy alkalmazandók, mintha foglalkozását az első szerződő állam területén gyakorolná.

III. Szakasz

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

BETEGSÉG ÉS ANYASÁG

10. Cikkely

A biztosítási idők egybeszámítása

Amennyiben valamely személy mindkét szerződő állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket, úgy ezek - amennyiben nem ugyanazon időre esnek - az ellátási jogosultság megszerzése szempontjából és az ellátás nyújtásának időtartama vonatkozásában egybeszámítandók.

11. Cikkely

Természetbeni ellátások

(1) Az a személy, aki teljesíti az ellátásokra vonatkozó igényjogosultságnak az egyik szerződő állam jogszabályai szerinti előfeltételeit, és

a) a másik szerződő állam területén lakik, vagy

b) aki a másik szerződő állam területén való tartózkodása során halaszthatatlan ellátásokra szorul, és ha az illető nem orvosi kezelés igénybevétele céljából utazott be a másik szerződő államba, vagy

c) megszerezte vagy megszerzi az illetékes teherviselő hozzájárulását ahhoz, hogy az állapotának megfelelő kezelés céljából utazzon be a másik szerződő állam területére, az illetékes teherviselő terhére jogosult a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes teherviselőtől természetbeni ellátásokra az erre a teherviselőre érvényes jogszabályok szerint úgy, mintha ennél volna biztosítva.

(2) Az (1) bekezdés esetében művégtagok, nagyobb segédeszközök és más jelentős természetbeni ellátások nyújtása az illetékes teherviselő hozzájárulásától függ. Erre a hozzájárulásra nincs szükség, ha az ellátás nyújtása nem halasztható az illető személy életének vagy egészségének komoly veszélyeztetése nélkül, vagy ha a 15. Cikkely (2) bekezdése értelmében a költségeket átalányban való fizetés útján megtérítik.

(3) A fenti bekezdések a családtagokra nézve is megfelelően alkalmazandók.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontja Ausztriában szabadfoglalkozású orvosok, fogorvosok és fogtechnikusok által végzett kezelések vonatkozásában csak azon személyekre érvényes, akik

a) foglalkozásuk gyakorlása során Ausztriában tartózkodnak, valamint azok kísérő családtagjaira,

b) Ausztriában lakó családjukat látogatják meg,

c) más okból tartózkodnak Ausztriában, ha számukra a tartózkodási helyük szerint szóba jövő területi betegpénztár számlájára ambuláns kezelést nyújtottak.

12. Cikkely

Pénzbeli ellátások

(1) A 11. Cikkelyhez kapcsolódó esetekben a pénzbeli ellátások az illetékes teherviselő által a rá nézve hatályos jogszabályok szerint folyósítandók.

(2) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint a pénzbeli ellátás mértéke a családtagok számától függ, úgy az illetékes teherviselő a másik szerződő fél területén lakó családtagokat is figyelembe veszi.

13. Cikkely

Nyugdíjasok

(1) A szerződő államok nyugdíjbiztosításából eredő nyugdíjjogosultukra azon szerződé állam nyugdíjasainak egészségbiztosításáról szóló jogszabályok alkalmazandók, amelynek a területén a nyugdíjjogosultak laknak. Ennek során valamely nyugdíjnak csak a másik szerződő állam jogszabályai szerinti nyújtása esetén ezen nyugdíj olyannak minősül, mint az első szerződő állam nyugdíja.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően érvényes a nyugdíjat kérelmezőkre.

14. Cikkely

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti teherviselő

A 11. Cikkely és a 13. Cikkely (1) bekezdés második mondata szerinti esetekben az ellátásokat a következők biztosítják:

Ausztriában az illető személy tartózkodási vagy lakóhelye szerint illetékes területi betegpénztár, Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

15. Cikkely

A költségek megtérítése

(1) Az illetékes teherviselő az igazgatási költségek kivételével megtéríti a tartózkodási hely szerinti teherviselőnek a 11. Cikkely és a 13. Cikkely (1) bekezdés második mondata szerint ráfordított összegeket.

(2) Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az illetékes hatóságok megállapodhatnak abban, hogy a ráfordítások egenkénti elszámolása helyett minden esetben vagy az esetek egy bizonyos csoportjánál átalány elszámolást alkalmaznak.

(3) A 13. Cikkely (1) bekezdése második mondata szerinti esetekben az osztrák nyugdíjbiztosítás keretében biztosított igényjogosultakkal kapcsolatos ráfordítások megtérítése az Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Főszövetségéhez a nyugdíjasok betegbiztosítására befizetett járulékokból történik.

2. Fejezet

MUNKAHELYI BALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK

16. Cikkely

Természetbeni ellátások

(1) Az a személy, aki munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében az egyik szerződő állam jogszabályai szerinti természetbeni ellátásokra vonatkozó igényjogosultsággal rendelkezik, a másik szerződő állam területén tartózkodik vagy lakik, az illetékes teherviselő terhére a tartózkodási vagy lakóhelye szerint illetékes teherviselőtől az erre a teherviselőre érvényes jogszabályok szerint részesül természetbeni ellátásokban, mintha ennél volna biztosítva. A 11. Cikkely (2) bekezdése megfelelően érvényes.

(2) Az (1) bekezdés eseteiben a természetbeni ellátásokat a következők biztosítják:

Ausztriában az illető személy tartózkodási vagy lakóhelye szerint illetékes területi betegpénztár vagy valamely balesetbiztosítási teherviselő,

Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. (3) Az (1) bekezdés szerint keletkezett költségek megtérítésére a 15. Cikkely megfelelően érvényes.

17. Cikkely

Foglalkozási betegségek

(1) Amennyiben valamely foglalkozási betegség esetén az ellátások nyújtása az egyik szerződő állam jogszabályai szerint attól függ, hogy a betegséget első ízben ezen szerződő állam területén állapították-e meg orvosilag, úgy ez a feltétel teljesítettnek minősül, ha az illető betegséget először a másik szerződő állam területén állapították meg.

(2) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai előírják, hogy valamely foglalkozási betegségre vonatkozó ellátások csak abban az esetben nyújthatók, ha azt a tevékenységet, amely a betegséget okozhatja, egy meghatározott minimális ideig gyakorolták, úgy ezen szerződő állam illetékes teherviseltje szükség esetén figyelembe veszi egy ilyen tevékenység gyakorlásának olyan időit is, amelyek alatt a másikszerződő állam jogszabályai voltak érvényben.

18. Cikkely

Foglalkozási betegségekből következő károsodások megtérítése

(1) Amennyiben valamely foglalkozási betegség esetén mindkét szerződő állam jogszabályai szerint térítés volna fizetendő, úgy az ellátások a porbelégzés okozta tüdőbetegség esetén fizetett járadék kivételével csak azon szerződő állam jogszabályai szerint nyújtandók, amelynek a területén utoljára gyakorolták az ilyen foglalkozási megbetegedés kiváltására alkalmas tevékenységet, amennyiben. az illető személy teljesíti az ezen jogszabályok szerinti előfeltételeket.

(2) A porbelégzés okozta tüdőbetegség esetén mindegyik szerződő állam illetékes teherviselőjének a járadéknak csak azt a részét kell viselnie, amely az ezen szerződő állam jogszabályai szerint a 19. Cikkely (1) bekezdése szerinti időtartam és a két ország jogszabályai szerinti összidőtartam alapján figyelembe veendő biztosítási idők arányának megfelel.

(3) Amennyiben valamely személy, aki egy ilyen foglalkozási betegséget szerzett, az egyik szerződő állam teherviselője terhére ellátásokban részesült vagy részesül, és miután a másik szerződő állam jogszabályai szerint olyan tevékenységet is folytatott, amely foglalkozási megbetegedést okozhat, állapotának rosszabbodása miatt ellátásokat igényel a másik szerződő állam teherviselőjétől, úgy az első szerződő állam teherviselője a rá nézve érvényes jogszabályok szerint a rosszabbodás figyelembevétele nélkül továbbra is viseli az ellátások költségeit; így a másik szerződő állam illetékes teherviselője az ellátást a rosszabbodás után járó ellátás és azon ellátás közötti különbség értékében nyújtja, amelyet a rosszabbodás előtt a rá nézve érvényes jogszabályok értelmében nyújtania kellett volna, ha a betegség ezen jogszabályok szerint következett volna be.

3. Fejezet

ÖREGSÉG, ROKKANTSÁG ÉS ELHALÁLOZÁS (NYUGELLÁTÁSOK)

19. Cikkely

A biztosítási idők egybeszámítása

(1) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint egy ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a szerződő államnak az illetékes teherviselője szükség esetén figyelembe veszi a másik szerződő állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezte volna.

(2) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint bizonyos ellátások nyújtása egy olyan adott foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik, vagy egy meghatározott szakmában vagy foglalkoztatásban töltött időtől függ, úgy ezen ellátások nyújtására a másik szerződő állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők csak akkor veendők figyelembe, ha azokat egy ilyennek megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig azt ugyanabban a szakmában vagy ugyanolyan foglalkoztatás mellett szerezték

(3) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint a nyugdíj folyósításának ideje meghosszabbítja azt az időt, amely alatt a biztosítási idők megszerzendők, akkor az az idő a másik szerződő állam jogszabályai szerint is meghosszabbodik a nyugdíj folyósításának megfelelő időtartammal.

20. Cikkely

Egy évet meg nem haladó biztosítási idők

(1) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint figyelembe veendő biztosítási idők összességükben nem érik el az ellátás kiszámításához. az osztrák jogszabályok szerint szükséges 12 hónapot vagy a magyar jogszabályok szerinti 365 napot, úgy ezen jogszabályok értelmében nem folyósítandók ellátások. Ez nem érvényes abban az esetben, ha e jogszabályok értelmében az igényjogosultság csakis e biztosítási idők alapján áll fenn,

(2) Az (1) bekezdés első mondata szerinti biztosítási időket a másik szerződő állam teherviselője valamely ellátási igény megszerzése, fenntartása vagy újraéledése, valamint annak mértéke szempontjából úgy köteles figyelembe venni, mintha ezek az általa alkalmazandó jogszabályok szerint teljesített biztosítási idők lennének.

21. Cikkely

Az ellátások megállapítása

Amennyiben az ellátásra való igényjogosultság az egyik szerződő állam jogszabályai szerint a 19. Cikkely alkalmazása nélkül is fennáll, úgy az ellátást ennek a szerződő államnak az illetékes teherviselője kizárólag az ezen jogi előírások alapján figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.

22. Cikkely

Az osztrák részellátások kiszámítása

Amennyiben az osztrák jogszabályok értelmében az igényjogosultság csak a 19. Cikkely alkalmazásával áll fenn, akkor az illetékes osztrák teherviselő az ellátást köteles kizárólag az osztrák jogszabályok alapján figyelembe veendő biztosítási idők, valamint az alábbi rendelkezések alapján megállapítani:

1. Az olyan ellátások vagy részellátások, amelyek összege nem függ a megszerzett biztosítási idők tartamától, az osztrák jogszabályok szerint az ellátás megállapításánál figyelembe veendő harmincévnyi biztosítási idő arányában járnak, legfeljebb azonban a felső összeghatárig.

2. Amennyiben a rokkantság esetén vagy a hátramaradt hozzátartozók részére nyújtandó ellátások kiszámítása során a biztosítási esemény bekövetkezte után szerzett időket is figyelembe kell venni, akkor ezeket az időket csak az osztrák jogszabályok szerint az ellátás megállapításánál figyelembe vehető idők és az érintett személy 16. életéve betöltése és a biztosítási esemény bekövetkezése közötti

naptári hónapok kétharmada közötti arányban kell figyelembe venni, legfeljebb azonban a felső összeghatárig.

3. Az 1. pont nem vonatkozik:

a) a kiegészítő biztosításból származó ellátásokra,

b) a jövedelemtől függő ellátásokra vagy részellátásokra a minimális jövedelem biztosítása érdekében.

23. Cikkely

A magyar részellátások megállapítása

A magyar teherviselők az alábbiak szerint alkalmazzák a 19. Cikkelyt:

1. Ha egy személy csak a 19. Cikkely (1) bekezdésének figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a magyar teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét szerződő állam jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az első mondat szerint kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét szerződő állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.

2. Ha az igénylő azért nem rendelkezik a nyugdíj kiszámításához szükséges - a magyar jogszabályokban meghatározott időtartamokra vonatkozó - keresettel, mert a magyar biztosításban töltött ideje annál rövidebb, nyugdíját az általa Magyarországon utoljára betöltött munkakörre irányadó, a nyugdíj megállapítását megelőző évben érvényes szakmai átlagkereset alapján kell kiszámítani.

4. Fejezet

MUNKANÉLKÜLISÉG

24. Cikkely

A biztosítási idők egybeszámítása

(1) Az egyik szerződő állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket munkanélküli ellátás iránti igény esetén a másik szerződő állam jogszabályai alapján járó munkanélküli ellátás megállapításánál figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása feltételezi, hogy az a munkanélküli, aki munkanélküli ellátás iránti igényt érvényesít, a kérelem benyújtását megelőző utolsó tizenkét hónap során a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó előírások megsértése nélkül legalább 26 hétig biztosított volt abban a szerződő államban, ahol az ellátást igényli.

(3) Az (2) bekezdésben előfeltételként megállapított, 26 hétre kiterjedő minimális foglalkoztatási idő nem érvényes azokra a munkanélküliekre, akiknek a foglalkoztatása hosszabb időre volt kilátásba helyezve, ám az önhibájukon kívül 26 hétnél korábban megszakadt, vagy akik azon szerződő állambak az állampolgárai, amelytől az ellátást igénylik.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása során a munkanélküli járadék összegének a magyar jogszabályok szerint történő megállapításánál az osztrák biztosítási idők alatt elért kereset helyett egy ugyanolyan vagy ahhoz hasonló munkakörnek megfelelő kereset magyarországi átlagát kell figyelembe venni.

25. Cikkely

A folyósítás időtartama

A folyósítás időtartama azon idővel csökkentendő, amely alatt a munkanélküli a másik szerződő államban a kérelem benyújtásának napját megelőző utolsó tizenkét hónapon belül már valamilyen munkanélküliség esetén nyújtandó ellátásban részesült.

IV. Szakasz

VEGYES RENDELKEZÉSEK

26. Cikkely

Hivatali segély és jogsegély

(1) Az Egyezmény végrehajtásához szükséges igazgatási intézkedéseket az illetékes hatóságok megállapodásban fogják szabályozni.

(2) A szerződő államok illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást

a) az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos valamennyi intézkedésről,

b) a jelen Egyezményt érintő valamennyi jogszabálybeli változásról.

(3) Jelen Egyezmény alkalmazásánál a szerződő államok hatóságainak és teherviselőinek támogatniuk kell egymást, és úgy kell eljárniuk, mint saját jogszabályaik alkalmazásánál. Ez a hivatali segély ingyenes.

(4) A szerződő államok teherviselői és hatóságai jelen Egyezmény alkalmazása céljából közvetlenül kapcsolatba léphetnek egymással, továbbá az érintett személyekkel és azok meghatalmazottaival.

(5) Az egyik szerződő állam teherviselői és hatóságai a náluk benyújtott kérelmeket és egyéb iratokat nem utasíthatják vissza azért, mert ezek a másik szerződő állam hivatalos nyelvén készültek.

(6) A csak az egyik szerződő állam jogszabályainak végrehajtása kapcsán végeztetett és a másik szerződő állam területén tartózkodó vagy ott lakó személyekre vonatkozó

orvosi vizsgálatokat az illetékes teherviselő kérésére és terhére a tartózkodási vagy lakóhely teherviselője végezteti el. Amennyiben az orvosi vizsgálatokat mindkét szerződő állam jogszabályainak végrehajtása során végzik, úgy azokat az érintett személy tartózkodási vagy lakóhelyének teherviselője költségére hajtják végre.

(7) A bírósági jogsegély tekintetében a polgári jogi ügyekben mindenkor alkalmazandó rendelkezések érvényesek.

27. Cikkely

Összekötő szervek

Az illetékes hatóságok jelen Egyezmény végrehajtásának megkönnyítésére, különösképpen mindkét fél részéről az érintett teherviselők közötti egyszerű és gyors kapcsolatteremtés érdekében rögzítik az összekötő szerveket.

28. Cikkely

Adók és hitelesítések alóli mentesítés

(1) Minden, ezen jogszabályok alkalmazása során benyújtandó, az egyik szerződő állam előírásaiban megszabott, az iratokra vagy okmányokra vonatkozó adó, okmánybélyeg, bírósági vagy bejegyzési illeték alóli mentesség vagy kedvezmény kiterjed a jelen Egyezmény vagy a másik szerződő állam jogszabályainak alkalmazása során benyújtandó megfelelő okmányokra és iratokra.

(2) A jelen Egyezmény alkalmazása során benyújtandó bárminemű okmányokat, dokumentumokat és iratokat nem szükséges hitelesíteni.

29. Cikkely

Adatvédelem

(1) Amennyiben a jelen Egyezmény vagy a két szerződő állam hatóságai vagy teherviselői között a végrehajtással összefüggésben kötött megállapodás alapján személyi adatok közlésére kerül sor, akkor erre az adatközlésre a közlő szerződő állam adatvédelmi joga érvényes. A fogadó állam részéről mindennemű továbbításra, valamint tárolásra, módosításra és törlésre a fogadó állam adatvédelmi joga vonatkozik. A fogadó államnak ezzel kapcsolatban törekednie kell arra, hogy lényegében olyan adatvédelmi szintet biztosítson, amely az adott esetben megfelel a közlő államban alkalmazandó védelmi szintnek.

(2) A személyi adatok egyéb célokra történő felhasználása, mint a szociális biztonsággal összefüggésben, csak az érintett személy beleegyezésével történhet.

30. Cikkely

Iratok benyújtása

(1) Mindazok a kérelmek, nyilatkozatok vagy jogorvoslatok, amelyeket jelen Egyezmény vagy valamely szerződ állam jogszabályainak alkalmazása során az egyik szerződő álam valamely hatóságánál, teherviselőjénél vagy egyéb illetékes intézményénél nyújtanak be, úgy tekintendők, mint a másik szerződő állam hatóságánál, teherviselőjénél, vagy egyéb illetékes intézményénél benyújtott kérelem, nyilatkozat vagy jogorvoslati eszköz.

(2) Az egyik szerződő állam jogszabályai szerint ellátás iránt benyújtott kérelem úgy tekintendő, mint a másik szerződő állam jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelem, amely jelen Egyezmény kapcsán felmerül; ez nem érvényes, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy halasszák el az egyik szerződő állam jogszabályai szerint szerzett nyugellátásának megállapítását.

(3) Az egyik szerződő állam jogszabályainak alkalmazása során meghatározott határidőn belül valamely hatóságnál, teherviselőnél vagy ezen szerződő állam egyéb illetékes intézményénél benyújtandó kérelmek, nyilatkozatok vagy jogsegélyeszközök, ugyanezen határidőn belül a másik szerződő állam hatóságánál is benyújthatók.

(4) Az (1)-(3) bekezdések eseteiben a megkeresett hatóság ezeket a kérelmeket, nyilatkozatokat vagy jogorvoslati eszközöket közvetlenül, vagy a szerződő állam illetékes összekötő szerveinek közvetítésével haladéktalanul a másik szerződő állam megfelelő illetékes szerveihez továbbítja.

31. Cikkely

A kifizetések teljesítése

(1) A jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett teherviselők az ellátásokat mentesítő hatállyal a saját országuk valutájában teljesíthetik.

(2) A jelen Egyezményben előírt térítéseket azon szerződő állam valutájában kell nyújtani, amelyben az ellátást nyújtó teherviselő székhelye van.

(3) A jelen Egyezmény alapján történő átutálásokat azon megállapodások rendelkezései szerint végzik, amelyek ezen a területen mindkét szerződő államban az árufalás időpontjában érvényesek.

32. Cikkely

A végrehajtási eljárás

(1) A bíróságok végrehajtható döntéseit, továbbá az egyik szerződő állam hatóságainak, illetve teherviselőinek

a járulékokra és egyéb társadalombiztosítási követelésekre vonatkozó végrehajtható határozatait a másik szerződő államban elismerik.

(2) Ezek elismerése csak akkor tagadható meg, ha ez sérti azon szerződő állam közrendjét, amelyben a döntést vagy okmányt el kell ismerni.

(3) Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket és okmányokat a másik szerződő államban végrehajtják. A végrehajtási eljárás annak a szerződő államnak a jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az elvégzendő, a végrehajtás vonatkozásában az ezen szerződő állantban kibocsátott megfelelő döntések és okmányok érvényesek. A döntés vagy az okmány eredeti példányát el kell látni a végrehajthatóság igazolásával (végrehajtási klauzula).

(4) Az egyik szerződő állam felségterületén lévő teherviselők járulékfizetési hátralékból származó követeléseit a másik szerződő állam felségterületén lefolytatandó végrehajtási, valamint csőd- és egyezségi, felszámolási és végelszámolási eljárások során azonos módon veszik figyelembe, mint az illető állam felségterületén a megfelelő követeléseket.

33. Cikkely

Az előlegek elszámolása

(1) Amennyiben az egyik szerződő állam teherviselője előleget fizetett, úgy a megfelelő ellátás ugyanezen időtartamra eső utólagos kifizetését; amelyre a másik szerződő állam jogszabályai szerint jogosultság áll fenn, visszatarthatja. Ha az egyik szerződő állam teherviselője egy olyan időszakra, amelyre a másik szerződő állam teherviselője utólag megfelelő ellátást köteles nyújtani, egy magasabb ellátást fizetett, mint járt volna, úgy az ezen ellátást meghaladó összeg az utólag fizetendő összeg mértékéig az első mondat értelmében vett megelőlegezésnek minősül.

(2) Amennyiben az egyik szerződő állam szociális segély-teherviselője olyan időszakra nyújtott szociális segélyellátást, amelyre utólag a másik szerződő állam jogszabályai szerint pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság keletkezik, úgy ezen szerződő állam illetékes teherviselője a szociális segély teherviselőjének kérelmére és terhére visszatartja az azonos időszakra eső utólagos kifizetéseket a szociális segélyként fizetett ellátások mértékéig, mintha az utóbbi szerződő állam szociális segély-teherviselője által fizetett szociális segélyellátásról lenne szó.

34. Cikkely

Kártérítés

(1) Amennyiben valamely személy, aki az egyik szerződő állam jogszabályai szerint a másik szerződő állam területén bekövetkezett károsodásért részesült ellátásban és ezen állam jogszabályai szerint harmadik személlyel szembeni kártérítési igényjogosultság áll fenn, úgy a térítési igény a rá érvényes jogszabályok szerint az első szerződő állam teherviselőjére száll át.

(2) Amennyiben ugyanazon káresetből származó azonos jellegű ellátásra vonatkozó térítési igények mindkét szerződő állam teherviselőjénél felmerülnek, úgy a harmadik személy, az (1) bekezdés szerinti mindkét teherviselőre átszármazott igényeket mentesítő hatállyal az egyik vagy másik teherviselőnek történő kifizetés útján kielégítheti. A kiegyenlítést a teherviselők az általuk teljesítendő ellátások arányának megfelelően egymás között kötelesek elvégezni.

35. Cikkely

A vitás kérdések rendezése

(1) A jelen Egyezmény alkalmazásából eredő, a szerződő államok közötti jogviták lehetőség szerint a két szerződő állam illetékes hatóságainak közös megegyezésével rendezendők.

(2) Ha valamely vitás kérdés így hat hónapon belül nem rendezhető, úgy azt az egyik szerződő állam követelésére döntőbíróság elé terjesztik.

(3) A döntőbíróságot esetenként hozzák létre úgy, hogy mindkét szerződőállam kirendel egy-egy tagot, akik egymás között megállapodnak az elnök személyéről, aki valamely harmadik állam állampolgára, és akit a két szerződő állam Kormányai neveznek ki. A tagokat két hónapon belül, az elnököt pedig három hónapon belül kell kinevezni, attól számítva, miután az egyik szerződő állam értesítette a másik szerződő államot arról, hogy a vitás kérdést döntőbíróság elé kívánja terjeszteni.

(4) Amennyiben a 3. bekezdésben megjelölt határidőket nem tartják be, úgy egyéb megállapodás hiányában mindkét szerződő állam kérheti az Emberi Jogok Európai Bírósága elnökét, hogy eszközölje a szükséges kinevezéseket. Ha az elnök az egyik szerződő állam állampolgára, vagy valamilyen egyéb oknál fogva nem tud eleget tenni a felkérésnek, úgy a kinevezéseket az elnökhelyettesnek kell eszközölnie. Ha az elnökhelyettes is az egyik szerződő állam állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van, úgy a Bíróságnak azt a rangja szerint őt követő tagját kell felkérni a kinevezések eszközlésére, aki nem állampolgára egyik szerződő államnak sem.

(5) A döntőbíróság a szerződő államok között fennálló szerződések és az általános nemzetközi jog alapján szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit. Döntései kötelező érvényűek. Az általa kinevezett tag költségeit, valamint a döntőbíróság előtti képviseletével kapcsolatos költségeket mindegyik szerződő állam maga viseli. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a szerződő államok azonos arányban viselik. A döntőbíróság egyebekben maga alkotja meg eljárási szabályait.

V. Szakasz

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Cikkely

Átmeneti rendelkezések

(1) Jelen Egyezmény nem alapoz meg jogosultságot a hatálybalépése előtti időkre vonatkozó ellátások fizetésére.

(2) A jelen Egyezmény szerinti ellátásokra vonatkozó jogosultság megállapításánál azon biztosítási időket is figyelembe veszik, amelyeket jelen Egyezmény hatálybalépése előtt valamely szerződő állam jogszabályai szerint szereztek.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásánál azok az 1961. november 27. előtt Magyarország területén szerzett biztosítási idők, amelyek az ellátásra való jogosultság és a váromány tekintetében az osztrák jogszabályok szerint a nyugdíjbiztosításban a külföldi foglalkoztatás alapján biztosítási időként veendők figyelembe, kizárólag osztrák biztosítási időknek tekintendők.

(4) Az (1) bekezdést fenntartva jelen Egyezmény hatálybalépését megelőzőleg felmerült biztosítási eseményekre is érvényes, amennyiben a korábbiakban megállapított igényjogosultságot nem váltották meg tőkekifizetéssel.

(5) Azok az ellátások, amelyek csak jelen Egyezmény értelmében nyújtandók, az igényjogosultak kérelmére jelen Egyezmény hatálybalépésétől számítva állapítandók meg. Amennyiben a kérelmet jelen Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül nyújtják be, akkor az ellátásokat a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számítva kell nyújtani, egyébként attól a naptól kezdve, amelyet az egyes szerződő államok jogszabályai elrendelnek.

(6) A (4) bekezdés érintetlenül hagyásával az Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátásokat nem kell újra megállapítani.

37. Cikkely

Záró rendelkezések

(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okmányokat a lehető leghamarabb Bécsben kell kicserélni.

(2) Jelen Egyezmény a megerősítő okmányok kicserélése hónapját követő harmadik hónap első napján lép hatályba. (3) Jelen Egyezményt meghatározatlan időre kötik. Azt mindkét szerződő állam diplomáciai úton írásban a három hónapos határidő betartásával a naptári év végével felmondhatja.

(4) Felmondás esetén jelen Egyezmény rendelkezései a megszerzett igényjogosultságok tekintetében továbbra is érvényesek.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel látták el.

Készült Budapesten, 1999. március 31-én, két eredeti példányban, német és magyar nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

Az Osztrák Köztársaság nevében

A Magyar Köztársaság nevében"

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az Egyezményben foglaltakat 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr ÁderJános s. k.,

az Országgyűlés elnöke