12/2000. (VI. 15.) OM rendelet

az egyetemi és főiskolai szintű szőlész-borász szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete az egyetemi és főiskolai szintű szőlész-borász szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Egyetemi szintű szőlész-borász szakmérnök, illetve főiskolai szintű szőlész-borász szakmérnök szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 12/2000. (VI. 15.) OM rendelethez

Szőlész-borász szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A szőlőtermesztés és a borászat területén dolgozó főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők szakmai továbbképzése, melynek során a résztvevők széles körű, új biológiai, kémiai, mikrobiológiai, technológiai, ökológiai, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, növényvédelmi, közgazdasági, marketing és menedzsment ismeretekre támaszkodva képesek a szőlő-bor ágazat új kutatási eredményeit, technológiai és technikai újdonságait termesztő, termelő, fejlesztő, irányító, kutatói feladatuk során alkalmazni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése Szőlész-borász szakmérnök.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakirányú továbbképzésre azok a felsőfokú végzettségű kertész, élelmiszeripari és agrárszakemberek, valamint más felsőfokú végzettségűek jelentkezhetnek, akik a szőlőtermesztés és a borászat területén kívánják tovább képezni magukat. A nem szőlész vagy borász szakirányú diplomával jelentkezőknek a képzés során külön meghatározott kiegészítő tanulmányokat kell folytatniuk.

4. Képzési idő

Négy félév, félévenként háromhetes oktatási idővel. A tanórák száma 360 óra (120 kreditpont).

5. A képzés fő tanulmányi területei

5.1. Borászati mikrobiológia és borászati kémia

5.2. Borászati technológia

5.3. Borászati marketing

5.4. Szőlészeti termesztéstechnológia

5.5. Növényvédelem és toxikológia

5.6. A szőlőtermesztés és a borászat gépei

5.7. Minőségszabályozás

5.8. Gazdaságtan, kereskedelem, pénzügytan

5.9. Jogi és igazgatási ismeretek

5.10. Ökológia, környezetgazdálkodás, környezetvédelem

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere magába foglalja a tantervben előírt gyakorlati jegyek, beszámolók, kollokviumok és szigorlatok teljesítését, a szakdolgozat elkészítését és a záróvizsga letételét.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a hallgatónak a témavezető irányításával kidolgozott írásos formában megjelenő szakmai alkotása, amely bizonyítja, hogy a szakirányú továbbképzésben megszerzett ismereteket elsajátította, alkalmazni tudja a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására.

A hallgatók az első félévben szakdolgozat témát választanak, az elkészített dolgozatot a főiskolai szintű képzés esetén a 3., az egyetemi szintű képzés esetén a 4. félévi vizsgaidőszak kezdetéig kell benyújtani.

6.2. Záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- egyetemi szintű képzés esetén a szakdolgozat szóbeli megvédése és a komplex (szőlőtermesztés, borászat, ökonómia) szóbeli vizsga,

- főiskolai szintű képzés esetén a szakdolgozat ismertetése és a komplex (szőlőtermesztés, borászat, ökonómia) szóbeli vizsga.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

Mindkét szinten a szakdolgozat megvédése (ismertetése) és a szóbeli vizsgakérdésekre adott érdemjegyek számtani átlaga.

6.2.4. Az oklevél minősítése

Mindkét szinten a szigorlatok érdemjegyei és a záróvizsga jegyéből számított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.