2000. évi XIV. törvény

a büntetőeljárási jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről[1]

Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság 35/1999. (XI. 26.) AB és 26/1999. (IX. 8.) AB határozatára figyelemmel, a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése, valamint az előzetes letartóztatás feltételeinek alkotmányos szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Ha a bűncselekményt 1999. március 1. napja előtt követték el, és az első fokú ítélet meghozatalára e törvény hatálybalépéséig még nem került sor, a kábítószer-élvező terhelttel szemben indított büntetőeljárást egy ízben, egy évi időtartamra fel kell függeszteni, ha a Btk. 1999. február 28. napjáig hatályban volt 282/A. §-ának a) és b) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok alapján a nyomozás, illetőleg az eljárás megszüntetésének lehet helye [Be. 139. § (1) bek. c) pont, 145. § (2) bek. d) pont, 170. § (1) bek. c) pont, 183. § (1) bek., 208. § (1) bek., 213. § (1) bek. a) pont], és a terhelt vállalja a folyamatos gyógykezelést, feltéve, hogy az eljárás felfüggesztésére ilyen okból még nem került sor. Az eljárást folytatni kell, ha a terhelt okirattal nem igazolja, hogy a felfüggesztéstől számított egy éven belül legalább hat hónapig tartó folyamatos gyógykezelésben vett részt.

(2) Ha a kábítószer-élvező terhelttel szemben a nyomozás, illetőleg az eljárás felfüggesztésére a Be. 1999. február 28. napjáig hatályban volt 137. §-ának (2) bekezdése, illetőleg 169. §-ának (5) bekezdése alapján 1999. március 1. napját megelőzően került sor, és a büntetőeljárás folytatását még nem rendelték el, illetőleg azt nem szüntették meg,

a) a büntetőeljárást e törvény hatálybalépésének napjával meg kell szüntetni, ha a terhelt okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos gyógykezelésben részesült,

b) az eljárás folytatását e törvény hatálybalépésének napjával el kell rendelni, ha a terhelt okirattal nem igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos gyógykezelésben részesült, és a büntetőeljárás megszüntetésének más oka nincs.

2. § A Be. 92. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a terhelt előzetes letartóztatásának akkor lehet helye, ha]

"c) az eljárás alatt szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követett el, illetőleg alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el."

3. § E törvény 2000. április 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Be. 398/E. §-a, a 401. §-t megelőző, "A figyelmeztetés foganatosítása" alcím és a 407. § (3) bekezdése a hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke (HK:1973. évi I. törvény)