168/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet
a gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, a gyógypedagógiai szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete tartalmazza.
2. §
(1) A gyógypedagógiai felsőoktatásban alapképzésben főiskolai és egyetemi szintű végzettség szerezhető.
(2) Gyógypedagógus szakképzettség az értelmileg akadályozottak pedagógiája, a hallássérültek pedagógiája, a látássérültek pedagógiája, a logopédia, a pszichopedagógia, a szomatopedagógia, valamint a tanulásban akadályozottak pedagógiája főiskolai szintű szakokon - a szakon belül kötelezően választandó tanári vagy terapeuta szakági specializációval - szerezhető.
(3) Okleveles gyógypedagógus szakképzettség az egyetemi szintű gyógypedagógia szakon szerezhető, amely képes valamely főiskolai szintű gyógypedagógus szakra épülően, azzal párhuzamosan vagy - annak elvégzése után kiegészítő alapképzésben folyhat.
(4) Az okleveles gyógypedagógus szakképzettség mellett tanári képesítés - e rendelet mellékletében, illetve a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltak alkalmazásával - az egyetemi szintű gyógypedagógia szakkal párhuzamosan vagy a tanári képesítés megszerzésére irányuló kiegészítő alapképzés keretében szerezhető.
3. §
(1) A közoktatás intézményeiben a pedagógus-munkakör betöltésénél a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdésében a minden pedagógust érintő j) és l) pontban foglaltak mellett - a 30. § (11) bekezdése alkalmazásával - megfelelő felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek
a) a főiskolai szintű gyógypedagógiai szakokon
- a fogyatékos gyermekek és tanulók fogyatékosságtípusával megegyező tanári vagy terapeuta szakági specializációban szerzett szakképzettség a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak az intézményeiben, valamint az óvodában és az iskola valamennyi évfolyamán mind a fogyatékos tanulók speciális osztályaiban, mind az integrált oktatásnevelés keretében folyó, a fogyatékosságnak megfelelő gyógypedagógiai fejlesztő, nevelő és az oktatást segítő, illetve rehabilitációs tevékenységek tekintetében, valamint a súlyosan fogyatékos tanköteles korúak fejlesztő felkészítésében,
- a tanári szakágon szerzett speciális szakképzettség az iskolai oktatás és nevelés tekintetében minden szakra vonatkozóan az általános iskolai oktatás 1-6. évfolyamán, a tanulásban akadályozott tanulók körében a szakképzési évfolyamok szakmai tantárgyainak a kivételével az iskolai oktatás valamennyi évfolyamán, az értelmileg akadályozott tanulók körében pedig az iskolai oktatás valamennyi évfolyamán a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények szaknak megfelelő fogyatékosság-típusa szerint szervezett osztályaiban és csoportjaiban,
b) az egyetemi szintű gyógypedagógia szakos tanár szakon szerzett szakképzettség - a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban meghatározott általános tanári feladatok mellett - a gyógypedagógia területével összefüggő szakismereteknek, szakmai előkészítő ismereteknek, illetve a szakmai elméleti vagy gyakorlati tantárgyaknak a középiskolában, szakközépiskolában vagy az iskolarendszeren kívüli gyógypedagógiai, pedagógiai, szociális, egészségügyi stb. szakképzésben történő tanítása vonatkozásában
tekinthető.
(2) A terapeuta szakági specializációban szerzett gyógypedagógusi szakképzettség - a pedagógus-munkakör betöltéséhez (alkalmazáshoz) a közoktatásról sz6161993. évi LXXIX. törvényben a fogyatékos gyermekek és tanulók különleges gondozásáról, illetve a pedagógiai szakszolgálatokról szóló rendelkezések szerinti tevékenységek ellátása mellett - az alkalmazásukról szóló más jogszabály rendelkezéseinek hiányában megfelelőnek tekinthető a szociális és egészségügyi intézmények gyógypedagógiai, illetve a szakterületének megfelelő rehabilitációs terapeuta feladatköreiben is.
4. §
(1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megalapított főiskolai szfinxű oligofrénpedagógia szak megszűnik. Az e szakon szerzett gyógypedagógiai tanári szakképzettség a jelen rendeletben szabályozott értelmileg akadályozottak pedagógiája szakon, valamint a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon szerezhető szakképzettséggel egyenértékű.
(2) A korábban szurdopedagógia, illetve tiflopedagógia gyógypedagógiai tanári szak neve hallássérültek pedagógiája szak, illetve látássérültek pedagógiája szak elnevezésre módosul. Az e szakokon szerzett gyógypedagógiai tanári szakképzettség a hallássérültek pedagógiája, illetve a látássérültek pedagógiája szakon szerezhető szakképzettséggel egyenértékű.
(3) A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nappali tagozatán az 1992/93. tanévtől az e rendelet követelményei szerint indított képzésben résztvevők oklevelében az e rendelet szerinti szakképzettségek érvényesek, illetve bármely tagozaton e szakképzettségeket kell megjelölni a rendelet hatálybalépése előtt megkezdett tanulmányok eredményes befejezésekor is.
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit - a (3) bekezdésbeat meghatározott kivételekkel - a 2000/2001. tanévben az első évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(3) E képesítési követelmények rendelkezéseit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara nappali tagozatán folyó képzés valamennyi évfolyamán és szakján, a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karán pedig a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon felvett hallgatók körében is alkalmazni kell.
A miniszterelnök helyett:
Dr. Stumpf István s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
1. számú melléklet
a 168/2000. (IX. 29.) Korm. rendelethez
1. A képzési cél
A gyógypedagógus-képzés általános célja, hogy a leendő gyógypedagógus elsajátítsa a gyógypedagógia és a határtudományok (orvostudomány, pszichológia, pedagógia, szociológia) gyógypedagógiai vonatkozásainak korszerű elméleti és gyakorlati ismereteit, elmélyítse általános műveltségét (filozófia, társadalomismeretek, művészetek, idegen nyelvek), fejlessze személyes képességeit, megfelelő mélységű szakterületi és speciális ismereteket szerezzen az adott szakon és szakágban, ezáltal felkészüljön a gyógypedagógus hivatás gyakorlására: a sérült, fogyatékos, akadályozott népesség speciális szükségletei szerinti fejlesztő, nevelő, oktató és tervező tevékenység, illetve szakterületén a gyógypedagógia magas szintű művelésére.
1.1. A főiskolai szintű gyógypedagógus-képzés célja olyan gyógypedagógiai tanárok és/vagy gyógypedagógiai terapeuták képzése, akik - a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó népességre vonatkozó általános ismeretekre alapozva, a szakjuk és a szakági specializációjuk szerinti területen - megismerik és csoportos vagy egyéni helyzetekben alkalmazni képesek azokat az oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő, rehabilitációs és terápiás eljárásokat, amelyek a különböző képességek hiánya, korlátozottsága miatt speciális gondoskodást igénylő fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek fejlesztési igényeit kielégítik; részben a közoktatási intézményekben folyó pedagógiai folyamatokban (az óvodás- és iskoláskorúak oktatása-nevelése terén), részben a terápiás folyamatokban (a korai fejlesztés, a pedagógiai szakszolgáltatás, illetve a felnőttkorúak életvezetésének segítése, rehabilitációja terén), általában, illetve speciálisan a szaknak, valamint az ezen belül kötelezően választott szakági specializációnak, emellett a szabadon választható (pl. pályaválasztási tanácsadási, speciális szakiskolai oktatási-nevelési) képzési tartalmaknak megfelelő területen; akik képesek a társszakmák szakembereivel és a fogyatékos személyek szüleivel, gondozóival való aktív együttműködésre, tanácsadásra.
1.1.1. A gyógypedagógiai tanári szakági specializáció célja, hogy a gyógypedagógiai tanár felkészüljön a közoktatási törvényben meghatározott oktatási-nevelési feladatok ellátására, vagyis a szakjának megfelelő területen az évfolyam és/vagy képességszint szerint működő, speciális szükségletű óvodai, illetve tanulócsoportok vezetésére; az iskolai oktatásban a műveltségtartalomnak és tantervnek a sérülés, fogyatékosság, akadályozottság jellegéhez és súlyosságához igazodó megtervezésére, feldolgozására és közvetítésére speciális eljárásokkal; a speciális osztályokban egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozások/tanórák keretben képes legyen a tanulók differenciált képességfejlesztésére, egyéni segítségnyújtásra, a fejlesztő tevékenység meghatározására, végzésére és a teljesítmények értékelésére a gyógypedagógiai diagnosztika eszközeivel; ezen ismereteit képes legyen alkalmazni a tanköteles kor előtt és után is a gyógypedagógiai támogatást igénylők segítésére (pl. a korai fejlesztés intézményeiben, gyógypedagógiai óvodákban, rehabilitációs centrumokban, utazó tanárként stb.). A tanári szakágon szerzett speciális szakképzettség a szaknak megfelelő típusú fogyatékos tanulók oktatásátnevelését ellátó általános iskolák 1-6. évfolyamain minden szak esetében valamennyi műveltségi területen - az idegen nyelvek kivételével - valamennyi tantárgy oktatására jogosít, s egyes szakok - az egyes szakok sajátos képesítési követelményeiben meghatározottak szerint jogosultságot adnak egyes területek, tantárgyak magasabb évfolyamokon történő oktatására is.
1.1.2. A gyógypedagógiai terapeuta szakági specializáció célja, hogy a gyógypedagógiai terapeuta a szakjának megfelelő területen a gyógypedagógiai diagnosztikai eljárások alkalmazásával képes legyen a sérülés, fogyatékosság, akadályozottság kialakulási folyamatának feltárására, az érintett személy fejlődéstörténetének alapján a fejlesztő/terápiás eljárás kiválasztására, terápiás egyéni programok és csoportos foglalkozások tervezésére és vezetésére, az eredmények értékelésére; felkészült legyen az óvodában nevelt fogyatékos gyermekek csoportos vagy egyéni, illetve az integrált iskolában tanuló gyermekek egyéni fejlesztésére, tanulásuk segítésére, az integrált nevelés pedagógiai feltételeinek, módszereinek kidolgozásában való részvételre; a gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében képes legyen korai fejlesztő, beszédjavító, tanulást segítő és tanácsadó munkára, az ún. "más fogyatékosok" csoportjába tartozó (pl. diszlexiás, diszkalkuliás, hiperaktív, autista), valamint a viselkedési, beilleszkedési nehézséget mutató, lassan fejlődő gyermekek komplex gyógypedagógiai fejlesztésére és terápiájára; a különböző intézményekben lévő ifjú és felnőtt korosztály számára képes legyen fejlesztő foglalkozások vezetésére, illetve tanácsadásra, konzultációra a szülőkkel, pedagógusokkal és a társszakmák szakembereivel, életvezetésük segítése, rehabilitációjuk érdekében; a választható specializációtól függően felkészült legyen például a pályaválasztási, munkavállalási tanácsadásra, a különféle speciális eljárások (zeneterápia, kognitív, kommunikációs, pszichomotoros fejlesztőprogramok stb.) alkalmazására.
1.2.1. Az egyetemi szintű okleveles gyógypedagógusképzés célja olyan gyógypedagógiai szakemberek képzése, akik - valamely főiskolai szintű gyógypedagógus szakon szerzett szakismereteik birtokában, illetve a többi fogyatékosságtípusban szerzett alapismereteik elmélyítésével - képesek a gyógypedagógia elméleti és gyakorlati ismereteinek széles körű szintetizálására, az elmélet és gyakorlat továbbfejlesztésére, nemzetközi összehasonlítására, tudományos kutatásra, a gyógypedagógiának a felsőoktatásban és az ellátórendszerekben való magas szintű művelésére, továbbá a gyógypedagógiai innovációk kidolgozására és bevezetésének irányítására.
1.2.2. Az okleveles gyógypedagógia szakos tanárképzés célja a külön jogszabályban meghatározott tanári feladatokra és a gyógypedagógiai területtel összefüggő szakismeretek középiskolában, szakközépiskolában vay az iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő tanítására való felkészítés.
2. A végzettség szintje
2.1. Főiskolai szintű végzettség a következő szakokon szerezhető:
- értelmileg akadályozottak pedagógiája,
- hallássérültek pedagógiája,
- látássérültek pedagógiája,
- logopédia,
- pszichopedagógia,
- szomatopedagógia,
- tanulásban akadályozottak pedagógiája.
A főiskolai szintű szakokon a képzés része a kötelezően választandó tanári vagy terapeuta szakági specializáció. Valamely tanári szakág tanulmányainak teljesítése nélkül - a logopédia és a pszichopedagógia, illetve az egyetemi szintű gyógypedagógia szakokat kivéve - főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél nem szerezhető.
2.2. Egyetemi szintű végzettség az alábbi szakon szerezhető:
- gyógypedagógia,
- gyógypedagógia szakos tanár.
3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
3.1. A főiskolai szintű szakokon:
- gyógypedagógus, az adott szak nevével jelölt szakos, valamint a szakon belüli, kötelezően választandó tanár vagy/és terapeuta szakági specializációt jelölő megnevezéssel. 3.2. Az egyetemi szintű szakon:
- okleveles gyógypedagógus,
a tanári képesítés megszerzése esetén:
- okleveles gyógypedagógus és gyógypedagógia szakos tanár.
4. A képzési idő
4.1. A főiskolai szintű szakokon:
4.1.1. A képzési idő egy szakon (egy kötelezően választandó szakági specializációval) legalább 7 félév, legalább 210 kreditpont, legalább 2100 tanóra, két gyógypedagógiai szakon vagy egy szak két szakágán felvehetően: legalább 8 félév, legalább 240 kreditpont. Két szakon azonos, illetve eltérő jellegű szakági képzéssel minimum 2900, illetve 3000 tanóra; egy szakon két szakági képréssel minimum 2700 tanóra.
4.1.2. Nappali tagozaton az államilag finanszírozott képzés - legkésőbb az 5.3. tanulmányi terület követelményeinek teljesítését követően - csak vagy két szakon (akár azonos, akár eltérő szakági specializáció felvételének a lehetőségével), vagy egy szakon mindkét szakági specializáció felvételével, illetve az egyik szakági specializáció mellett az egyetemi szintű gyógypedagógia szakos képzés megkezdésével folyhat.
4.1.3. A két szakon folyó, illetve a második szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben valamely gyógypedagógus szak mellett egy másik pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, szakoktató, szociálpedagógus, nevelőtanár, pedagógia) szak elvégzése is lehet államilag finanszírozott. A nappali tagozaton a képzési idő az óvodapedagógus szakkal történő kétszakos képzésben összesen 8 félév, a főiskolai vagy egyetemi szintű tanító, tanár, szociálpedagógus, nevelőtanár, pedagógiai szakkal felvéve 10 félév.
4.1.4. Újabb oklevelet nyújtó képzésben
- újabb gyógypedagógus szakképzettséget adó szakon legalább 4 félév, a korábbi szakággal azonos; illetve attól eltérő szakág választása esetén legalább 800, illetve 900 tanóra,
- pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, pedagógia, szociálpedagógus, szakoktató) szakot követő szakon legalább 5 félév, legalább 1500 tanóra,
- egyéb - nem pedagógus - szakot követően legalább 6 félév, legalább 2000 tanóra.
4.1.5. Elvégzett szak után egy másik (illetve az e rendeletet megelőzően szerzett gyógypedagógiai tanár szak elvégzése utáni) szakági specializáció megszerzése: legalább 2 félév, 600 tanóra, amelyet tanúsítvány ismer el.
4.2. Az egyetemi szintű szakon:
4.2.1. Legalább 10 félév, legalább 300 kreditpont (amely valamely főiskolai szintű gyógypedagógus szak egy kötelezően választandó szakági specializációval történő elvégzését is magában foglalja), minimum 3000 tanóra; a tanári képesítés megszerzése esetén minimum 3195 tanóra.
4.2.2. Kiegészítő alapképzésben:
- Az egyetemi szintű okleveles gyógypedagógus szakképzettség megszerzésére irányuló kiegészítő alapképzésben: legalább 3 félév, legalább 90 kreditpont, minimum 900 tanóra.
- Az egyetemi szintű gyógypedagógus és a gyógypedagógia szakos tanári szakképzettség megszerzésére irányuló, párhuzamosan folyó kiegészítő alapképzésben: legalább 4 félév, legalább 110 kreditpont, legalább 1095 tanóra.
- Az egyetemi szintű gyógypedagógus szakképzettség birtokában a tanári képesítés megszerzésére irányuló kiegészítő alapképzésben: legalább 2 félév, legalább 27 kreditpont, legalább 195 tanóra.
Meghatározások:
- Egy félév 15 hét szorgalmi időszakot foglal magában, átlagosan 30 kreditpont teljesítésével.
- A tanóra magában foglalja a kötelező, a kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, illetve azokat az órához nem kötött tanegységeket, valamint kötelező egyéni és csoportos gyakorlatokat, amelyek oktatók közreműködését igénylik.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya
5.1. Általánosan művelő képzés szakasza (minimum: 150 tanóra, 15 kreditpont)
Kultúr- vagy tudománytörténet (nevelés-, esztétika-, etika-, vallás-, társadalomtörténet), filozófia (vallás-, erkölcs-, művészetfilozófia), szociológia (általános, család-, deviancia-, művelődés-, nevelésszociológia), logika, idegen nyelv, kutatásmódszertan, informatika, egészség- vagy testnevelés stb., melyből az utóbbi kettő a tanári szakágban, az informatika a terapeuta szakágban, a kutatásmódszertan pedig a gyógypedagógia szakon kötelezően választandó.
E tanulmányi terület elméleti ismereteinek az aránya: legalább 70%.
5.2. Gyógypedagógiai általános alapozó képzés szakasza (minimum: 900 tanóra, 90 kreditpont)
Elméleti és gyakorlati ismeretek az alábbi területeken: - általános gyógypedagógia: a sérülés, fogyatékosság; akadályozottság főbb típusai, a gyógypedagógia és fogyatékosügy jogi, szociológiai, szociál-, család-, egészség-, foglalkoztatás- és oktatáspolitikai, illetve gyermekvédelmi vonatkozásai,
- humánbiológia, medicina: funkcionális anatómia, fejlődéstan, általános kórtan, gyermekpszichiátria, fejlődésneurológiai ismeretek,
- pszichológia: bevezetés a pszichológiába, a szocializáció pszichológiája, a beszéd pszichológiája, személyiség-, nevelés- és szociálpszichológia,
- pedagógia: bevezetés a pedagógiai kultúrába, általános pedagógia, didaktika, játékpedagógia, a hallgatók személyiségfejlésztése, kommunikációs, önismereti, mentálhigiénés és konfliktuskezelési alapok,
- nyelvtudomány: beszédművelés, magyar nyelv, beszédpedagógia, beszédtechnika,
- a nevelés, oktatás alapvető műveltségi területeinek alapozása: matematika, anyanyelv, ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelési alapismeretek, informatika,
- művészeti nevelés: zenei és vizuális nevelés, képességfejlesztés.
E tanulmányi terület elméleti és gyakorlati ismereteinek az aránya mintegy 70-30%.
5.3. Gyógypedagógiai szakterületi képzés szakasza (minimum: 300 tanóra, 30 kreditpont)
Az adott szaknak megfelelő szakkórtan, szakpszichológia, szak-gyógypedagógiai történet, gyakorlati ismeretek. (Részletes leírását szakonként a 2. számú melléklet tartalmazza.)
E tanulmányi terület elméleti és gyakorlati ismereteinek az aránya mintegy 70-30%.
5.4. Gyógypedagógiai szakági (tanári/terapeuta) képzés szakasza (minimum: 750 tanóra, 75 kreditpont)
5.4.1. A gyógypedagógiai tanári tevékenység feladataira felkészítés elmélete és gyakorlata:
- az óvodai nevelési és iskolai tantervi követelmények szerinti szakmódszertani és képességfejlesztési (tantárgypedagógiai) ismeretek,
- a szak jellegének megfelelő fogyatékosság, sérülés, akadályozottság szerinti speciális csoportos nevelési-, fejlesztési-, oktatási szükségletek és módszerek,
- életkori szakaszok gyógypedagógiája, az intézményes nevelés rehabilitációs színterei,
- pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadás,
- gyakorlati képzés: a szak és a szakág jellegének megfelelő képességfejlesztő gyakorlatok, tapasztalatszerzés,
illetve óvodai nevelési, iskolai nevelési és oktatási gyakorlatok a különböző közoktatási intézményekben.
5.4.2. A gyógypedagógiai terapeuta tevékenység feladataira felkészítés elmélete és gyakorlata:
- diagnosztikai, fejlesztő, terápiás eljárások módszertana,
- a szak jellegének megfelelő fogyatékosság, sérülés, akadályozottság szerinti speciális egyéni nevelési-fejlesztési szükségletek és módszerek,
- az óvodai nevelés szakmódszertana,
- integrált nevelési, prevenciós és rehabilitációs tanácsadás, konzultáció szülékkel, pedagógusokkal, társszakmák szakembereivel,
- felnőttekkel kapcsolatos prevenciós és rehabilitációs feladatok,
- együttműködési területek a szociális, foglalkoztatási, munkaerő-piaci és egészségügyi intézményrendszerben, a fogyatékos emberek védett és szociális foglalkoztatási feltételei, társadalmi, érdekvédelmi, önszerveződési, karitatív szerveződései,
- gyakorlati képzés: a szak és a szakág jellegének megfelelő képességfejlesztő gyakorlatok, tapasztalatszerzés, illetve óvodai nevelési, iskolai nevelési és oktatási, valamint tanácsadási, fejlesztési és rehabilitációs gyakorlatok a különböző típusú intézményekben.
E tanulmányi terület elméleti és gyakorlati ismereteinek az aránya mintegy 50-50%.
5.5. Gyógypedagógiai szaktudományi képzés szakasza (minimum: 900 tanóra, 90 kreditpont) (Részletes leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.)
Gyógypedagógia, gyógypedagógiai szaktudományi, gyógypedagógiai szempontú társtudományi, kutatásmódszertani ismeretek, specializációk, gyakorlati képzés.
E tanulmányi terület elméleti és gyakorlati ismereteinek az aránya mintegy 80-20%.
5.6. A gyógypedagógia szakos tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés (minimum: 195 óra, legalább 27 kreditpont)
A tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltak az irányadóak, melyek közül - az e rendeletben is megjelenő területek figyelembevételével az alábbi tanulmányi területek teljesítése szükséges:
- a gyógypedagógiai tantárgyak tanításának szakmódszertana: 120 tanóra (10 kreditpont),
- a gyógypedagógiai tantárgyak tanításával összefüggő szakterületi ismeretek: 30 tanóra (3 kreditpont),
- a tantárgyak tanítására irányuló csoportos iskolai gyakorlat: 45 tanóra, amelyből 15 óra az egyéni tanítási gyakorlat (6 kreditpont),
- záródolgozat (8 kreditpont).
E tanulmányi terület elméleti és gyakorlati ismereteinek az aránya mintegy 60-40%.
A főiskolai szintű szakokon a képzés elméleti és gyakorlati ismereteinek az aránya összességében mintegy 65-35%, az egyetemi szintű szakon mintegy 70-30%.
5.7. A gyógypedagógus-képzés tanulmányi területeinek egymásra épülése
- A képzés a főiskolai szakokon az 5.1-5.4., az egyetemi szakon az erre épülő 5.5., a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés választása esetén - az egyetemi szintű szakhoz kapcsolhatóan - az 5.6. pontban meghatározott tanulmányi területből tevődik össze.
- Az első két tanulmányi "terület tartalma valamennyi főiskolai szakon azonos:
- A szak megválasztása (az 5.3. tanulmányi terület megkezdése) legkésőbb az 5.2. tanulmányi terület követelményeinek a teljesítése után történhet.
- A szakági specializáció megválasztása (az 5.4. tanulmányi terület megkezdése) legkésőbb az 5.3. tanulmányi terület követelményeinek a teljesítését követően történhet.
- Az egyetemi szintű gyógypedagógus - képzés (az 5:5. tanulmányi terület megkezdése) leghamarabb az 5.3. tanulmányi terület megkezdésével párhuzamosan, legkésőbb pedig az 5.4. tanulmányi terület követelményeinek a teljesítését, illetve a főiskolai szintű oklevél megszerzését követően kezdődhet.
- Az egyetemi szintű tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés (az 5.6. tanulmányi terület) leghamarabb az 5.5. tanulmányi terület megkezdésével egyidejűleg kezdődhet.
- Az egyetemi szintű gyógypedagógia (illetve a gyógypedagógia szakos tanár) szakon a záróvizsga a főiskolai szak záróvizsga-követelményeinek a teljesítése után történhet.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a főiskolai és egyetemi szintű gyógypedagógiai szakok intézményi tanterveiben a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések (ötfokozatú gyakorlati jegy vagy háromfokozatú értékelés) megszerzéséből, beszámolókból, kollokviumokból, szigorlatokból, a nyelvvizsgából, zárótanításból/zárófoglalkozásból, a szakdolgozat védéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A főbb tanulmányi területek szerinti kötelező ellenőrzési formák
- az 5.1. pontban meghatározott (általánosan művelő képzési) területen:
= a főiskolai szintű szakokon legalább 2, az egyetemi szintű szakon legalább 3 (ebből egy kötelezően választandóan a kutatásmódszertan) kollokvium, valamint legalább 3 gyakorlati minősítés vagy aláírás, amelyből az informatika mindkét, a testnevelés pedig a tanári szakágban kötelező,
= a főiskolai szintű képzésben legalább egy idegen nyelvből az intézmény által meghatározott vizsgához kötött legalább alapfokú nyelvismeret, az egyetemi szintű képzésben egy idegen nyelvből C típusú államilag elismert nyelvvizsga, valamint egy további idegen nyelvből az intézmény által meghatározott vizsgához kötött legalább alapfokú nyelvismeret kötelező;
- az 5.2. pontban meghatározott (gyógypedagógiai általános alapozó képzési) területen:
legalább 12 kollokvium és legalább 12 gyakorlati minősítés vagy aláírás, valamint 2 szigorlat az anatómia-kórtan, valamint az általános és gyógypedagógiai neveléstörténet témaköréből;
- az 5.3. pontban meghatározott (szakterületi képzési) területen:
legalább 2 kollokvium és 2 gyakorlati minősítés vagy aláírás, valamint 1 komplex szigorlat a 2. számú mellékletben az adott szakon jelzett szakismeretek köréből;
- az 5.4. pontban meghatározott (szakági specializációs) területen:
legalább 6 kollokvium és legalább 6 gyakorlati minősítés vagy aláírás, valamint legalább 1 szigorlat letétele kötelező a 2. számú mellékletben az adott szakon jelzett szakismeretek köréből;
- az 5.5. pontban meghatározott (egyetemi gyógypedagógiai szaktudományos képzési) területen:
legalább 10 kollokvium és legalább 4 gyakorlati minősítés vagy aláírás, valamint 1 komplex szigorlat a gyógypedagógia átfogó elméleti kérdéseiből a 2. számú mellékletben a gyógypedagógia szakon jelzett szakismeretek köréből;
- az 5.6. pontban meghatározott (a tanári képesítés megszerzésére irányuló) képzési területen:
a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabály speciális alkalmazásával a szakmódszertani képzés és a tanítási gyakorlat minősítései, illetve a tanári képesítővizsga letétele kötelező.
6.2. A gyakorlati vizsga
A gyakorlatok a tanári szakágon zárótanítással, a terapeuta szakágon pedig zárófoglalkozással fejeződnek be, amelyet a gyakorlatokat vezető legalább két oktató együttesen ötfokozatú gyakorlati jeggyel minősít, s amely során a zárótanítás/zárófoglalkozás mellett a hallgató iskolai vagy terápiás gyakorlati foglalkozásainak egészét, illetve a gyógypedagógusi gyakorlati tevékenység végzéséhet szükséges alapvető képességek meglétét is értékeli.
6.3. A szakdolgozat
Az adott szaknak, illetve szakágnak megfelelő gyógypedagógiai témakörben elkészített olyan írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására. Az egyetemi szintű szakon emellett képes témájának a gyógypedagógiai tudományterület összefüggéseiben történő elhelyezésére, átfogó elemzésére, az ismeretek tudományos igazolására.
6.4. A záróvizsga
6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
- a nyelvvizsga, nyelvismeret követelményeinek teljesítése,
- a zárótanítás/zárófoglalkozás teljesítése;
- bírálattal elfogadott szakdolgozat elkészítése és benyújtása.
6.4.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a szakági specializációban szerzett ismeretek alkalmazására, az egyetemi szintű szakon a főiskolai szintű szakon szerzett ismereteknek a gyógypedagógiai terület egészével való kapcsolataira, a tanári képesítővizsgán pedig a gyógypedagógiai ismereteknek az iskolai tanításban, szakképzésben való, öletve a tanári felkészültségnek a középiskolás tanulók nevelésében; fejlesztésében történő alkalmazására.
6.4.3. A záróvizsga eredménye
A gyakorlati vizsgajegy, a szakdolgozatra és védésére, együttesen adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.
2. számú melléklet
a 168/2000. (IX. 29.) Korm. rendelethez
A gyógypedagógiai alapképzési szakok sajátos képesítési követelményei
A) FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK
ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAK
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel olyan széles körű általános műveltséggel, valamint magas szintű szaktudományi, gyógypedagógiai ismeretekkel, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzése, akik képesek az értelmileg akadályozott (mérsékelt, súlyos, legsúlyosabb fokú értelmi fogyatékos) gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, pedagógiai terápiás és pedagógiai prevenciós feladatok ellátására.
1.1. A tanári szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy a felkészítés az iskolai oktatás teljes időtartamára, valamint a családi és a közoktatáson kívüli intézményi nevelés támogatására terjed ki.
1.2. A terapeuta szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy a képzés kiterjed a halmozottan akadályozottak fejlesztésére történő felkészítésre is.
2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával:
- gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár és/vagy terapeuta.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A tanulmányi területek általános követelményeit, arányait az 1. számú melléklet 5. pontja, az 1-2. képzési szakasz tanulmányi területeit konkrétan az 5.1. és 5.2. pont tartalmazza.
4.1. Szakterületi képzés
Szakkórtan: az értelmi akadályozottság kórtana. Szakpszichológia: értelmileg és tanulásban akadályozottak pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, a fejlesztésdiagnosztika elvi kérdései.
Nyelvtudomány: értelmileg és tanulásban akadályozottak beszédrendellenességei.
Pedagógia: értelmileg akadályozottak pedagógiája, elemi képességek és kommunikáció fejlesztése.
Nevelési gyakorlat: az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztése egyénileg, illetve a különböző (közoktatási, szociális, egészségügyi és szabadidős) intézményekben.
4.2. Szakági képzés
4.2.1. Tanári szakág
Szakpszichológia: értelmileg akadályozottak pszichológiája, korai gyógypedagógiai beavatkozás pszichológiája, gyógypedagógiai pszichológia, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.
Szakpedagógia: családi és kisgyermekkori fejlesztés, gondozás és motorikus fejlesztés, manipuláció és munkatevékenység irányítása, kommunikáció fejlesztése, kultúrtechnikák alapjai, súlyosan és halmozottan fogyatékosok látási, hallási és mozgásfejlesztése.
Nevelés és oktatás módszertana: értelmileg akadályozottak tantárgypedagógiai, tanulási technikák fejlesztése, családi és nevelőotthoni nevelés, szabadidős foglalkozások módszertana.
Specializációk: autisták pedagógiai fejlesztése, zene- és mozgásterápia, felnőttek pedagógiai kísérése, stb. Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, pedagógiai gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
4.2.2. Terapeuta szakág
Szakpszichológia: értelmileg akadályozottak pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, a terápiás kapcsolat pszichológiája, korai gyógypedagógiai beavatkozás pszichológiája.
Szakpedagógia: terápiás alapelvek az oktatásban, az értelmileg akadályozottak képességfejlesztése, tanulási technikák fejlesztése, a tanácsadói munka.
Terápiás eljárások módszertana: egyéni bazális kommunikációs technikák, személyiségfejlesztési eljárások, zenés mozgásterápia, játékterápia, foglalkozásterápia, rehabilitációs terápiák, önkiszolgálást elősegítő terápiás eljárások, súlyosan és halmozottan fogyatékosok látási, hallási és mozgásfejlesztése.
Specializációk: meseterápia, bábterápia, rehabilitációs úszásterápia stb.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, kisgyermek terápiájának gyakorlata, speciális intézményekben folyó terápiás munka, korrekciós foglalkozások, összefüggő szakmai gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint.
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel olyan széles körű általános műveltséggel, valamint gyógypedagógiai elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a hallássérültek személyiségjegyeinek, ezen belül kiemelten a hallás- és beszédállapotának megítélésére építve a speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségletek megállapítására és - általában, különösen pedig a szakági specializációnak megfelelő területen-a fejlesztés biztosítására; a hallássérülés különböző típusainak felismerésére alapozva képesek a hallássérülésből eredő másodlagos, elsősorban a nyelv- és beszédfejlődést, valamint egyéb személyiségjegyeket érintő következmények megelőzésére, csökkentésére, esetenként felszámolására, továbbá a kedvező kiindulási alapot adó képességek, készségek felhasználására, továbbfejlesztésére a nemzetközileg alkalmazott korszerű fejlesztő eljárások és technikai eszközök megismerése és alkalmazása révén; felkészültek a hallássérült felnőttekkel kapcsolatos rehabilitációs feladatokra; az integrációs, pályaválasztási és pedagógiai szakszolgáltatási feladatok ellátására; tanácsadásra a hallássérült személyek környezetével, elsődlegesen a családjukkal való együttműködésre és a társszakmák szakembereivel történő multidiszciplináris team-munkára.
1.1. A tanári szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, emellett a képzés célja kiegészül a nyelvi-kommunikációs készségek, illetve a magyar nyelvi és irodalmi ismereteket nyújtó tantárgyak oktatására történő felkészítéssel az általános iskola 7-8. évfolyamán, valamint e területen az egyéni foglalkozások vezetésére a közoktatás további évfolyamain is.
1.2. A terapeuta szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek.
2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával:
- gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakos tanár és/vagy terapeuta.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A tanulmányi területek általános követelményeit, arányait az 1. számú melléklet 5. pontja, az 1-2. képzési szakasz tanulmányi területeit konkrétan az 5.1. és 5.2. pont tartalmazza.
4.1. Szakterületi képzés Szakkórtan: a hallássérülés kórtana.
Szakpszichológia: hallássérültek pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, ismeretek az értelmi és tanulási akadályozottak pszichológiájából.
Szakpedagógia: hallássérültek pedagógiájának története, bevezetés a hallássérültek pedagógiájába, hallássérültek kiejtéstanítása.
Fonetika: fonetika és beszédakusztika.
Audiológia: pedoaudiológia.
Pedagógiai készségek fejlesztése: gesztus és mimika, ritmus és játék.
Nevelési gyakorlat a hallássérültek pedagógiája szakterületén.
4.2. Szakági képzés
4.2.1. Tanári szakág
Szakpszichológia: hallássérültek pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, gyógypedagógiai pszichológia.
Szakpedagógia: a beszéd- és nyelvfejlesztés módszerei, hallássérültek rehabilitációja, tantárgypedagógiák, halmozottan fogyatékos hallássérültek pedagógiája, hallássérültek neurogén tanulási zavarai.
Oktatásmódszertan: a nevelés-oktatás alapvető műveltségi területeinek módszertana.
Audiológia: pedoaudiológia.
Választható specializációk: audiometriás in-situ mérés és játékaudiometriai gyakorlat, bevezetés a jelnyelvbe, számítógépes kiejtésfejlesztés, Feuerstein-féle tanulási képességfejlesztés, hallássérültek diákotthoni fejlesztése, hallássérültek korai fejlesztése gyakorlat stb.
Gyakorlatok: hallássérültek kiejtéstanítása, pszichodiagnosztika gyakorlat, óvodai és iskolai pedagógiai, iskolai tanítási gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
4.2.2. Terapeuta szakág
Szakpszichológia: hallássérültek pszichológiája, a terápiás kapcsolat pszichológiája, a korai megsegítés pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, gyógypedagógiai pszichológia, a fejlesztés diagnosztika elvi kérdései. Audiológia: pedoaudiológia.
Szakpedagógia: a beszéd- és nyelvfejlesztés módszerei; hallássérültek korai fejlesztése, a tanácsadói munka, ritmus-zene terápia hallássérülteknél, hallássérültek integrált fejlesztése, az Affolter-féle fejlesztő program hallássérülteknél.
Specializációk: audiometriás in-situ mérés és játékaudiometriai gyakorlat, neurogén tanulási zavarok gyakorlata, számítógépes programok hallássérültek számára stb.
Gyakorlatok: hallássérültek kiejtéstanítása, pszichodiagnosztikai gyakorlat, pedagógiai gyakorlat, integrált bölcsődei, óvodai, iskolai gyakorlat, óvodai és iskolaelőkészítős gyakorlat, hallássérültek korai fejlesztése gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározottak. szerint.
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel olyan széles körű általános műveltséggel, valamint gyógypedagógiai elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a látássérültek személyiségjegyeinek, ezen belül kiemelten a látás állapotának megítélésére építve a speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségletek megállapítására és - általában, különösen pedig a szakági specializációnak megfelelő területen-a fejlesztés biztosítására; a látássérülés különböző típusainak és súlyossági fokainak felismerésére alapozva képesek a látássérülésből eredő másodlagos következmények megelőzésére, csökkentésére, esetenként felszámolására, valamint a kedvező kiindulási alapot adó képességek, készségek felhasználására, továbbfejlesztésére a nemzetközileg alkalmazott korszerű fejlesztő eljárások és technikai eszközök megismerése és alkalmazása révén; továbbá felkészültek a látássérült felnőttekkel kapcsolatos rehabilitációs feladatokra, az integrációs, pályaválasztási és pedagógiai szakszolgáltatási feladatok ellátására, tanácsadásra, a látássérült személyek környezetével, elsődlegesen a családjukkal való együttműködésre és a multidiszciplináris team-munkára.
1.1. A tanári szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, emellett a képzés célja kiegészül a tiflopedagógiai eszközök alkalmazására való felkészítéssel a magasabb évfolyamok tantárgyainak az oktatásában.
1.2. A terapeuta szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek.
2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával:
- gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakos tanár és/vagy terapeuta.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei-és arányai
A tanulmányi területek általános követelményeit, arányait az 1. számú melléklet 5. pontja, az 1-2. képzési szakasz tanulmányi területeit konkrétan az 5.1. és 5.2. pont tartalmazza.
4.1. Szakterületi képzés Szakkórtan: a látássérülés kórtana.
Szakpszichológia: látássérültek pszichológiája, látássérültek pszichodiagnosztikája, ismeretek az értelmi és tanulásban akadályozottak pszichológiájából.
Szakpedagógia: látássérültek pedagógiájának története, bevezetés a látássérültek pedagógiájába.
Funkcionális látásvizsgálat és a látásnevelés alapjai. Látássérültek kultúrtechnikái, speciális eszközei. Mozgás- és tájékozódásnevelés alapjai. Látássérültek rehabilitációja és pályaválasztása. Nevelési gyakorlat a látássérültek pedagógiája területén.
4.2. Szakági képzés 4.2.1. Tanári szakág
Szakpszichológia: látássérültek pszichológiája, gyógypedagógiai pszichológia, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.
Szakpedagógia: látássérültek óvodai nevelése, gyengénlátók iskolai tanításának módszertana, vakok iskolai tanításának módszertana, halmozottan fogyatékos látássérültek pedagógiája, integráltan tanuló látássérültek iskolai tanításának módszertana.
Oktatásmódszertan: a nevelés-oktatás alapvető műveltségi területeinek módszertana, tiflotechnikai eszközök használata az oktatásban.
Művészeti nevelés: zene, tánc, képzőművészetek. Választható specializációk: vakok észlelésnevelése, szabadidő pedagógia, a tanácsadói munka, adaptációs technikák stb.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, óvodai és iskolai pedagógiai, iskolai tanítási gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
4.2.2. Terapeuta szakág
Szakpszichológia: látássérültek pszichológiája, a korai megsegítés és fejlesztés pszichológiája, gyógypedagógiai pszichológia, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.
Szakpedagógia: látássérültek korai felismerése és fejlesztése, látássérültek bölcsődei és óvodai nevelése, látássérültek fejlesztő pedagógiája.
Szakterápia: a vak kisgyermek családi nevelésének megsegítése, perceptuomotoros funkciók fejlesztése fiatal látássérülteknél, látástréning, zene és terápia.
Elemi rehabilitáció elmélete és gyakorlata: látássérültek mindennapi tevékenysége, látássérültek tájékozódása és közlekedése, egyéni elemi rehabilitációs gyakorlat.
Választható specializációk: korrekciós mozgásnevelési alapismeretek, agyfejlődésükben károsodott kisgyermekek mozgásnevelési alapismeretei, diszlexia, Frostig-féle fejlesztő program, szenzomotoros integrációs terápia, megkésett és akadályozott beszédfejlődés, a terápiás kapcsolat pszichológiája, meseterápia, a terápiás munka módszertani kérdései, Affolter-féle fejlesztő program stb.
Gyakorlatok: korai fejlesztési gyakorlat, pszichodiagnosztikai gyakorlat, bölcsődei és óvodai gyakorlat, utazótanári gyakorlat, látástréning gyakorlat, egyéni tanítási, foglalkozási gyakorlat a gyengénlátók és a vakok iskolájában és más színtereken, összefüggő szakmai gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint.
LOGOPÉDIA SZAK
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel, olyan széles körű általános műveltséggel, valamint magas szintű szaktudományi, gyógypedagógiai ismeretekkel, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek és felnőttek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítése, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülésspecifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására életkortól, a beszédkórkép típusától, súlyosságától, kiterjedtségétől függően, önállóan, de a határtudományok képviselőivel együttműködve, korai gyermekkortól az időskorig pedagógiai szakszolgáltatói, nevelési-oktatási, illetve egészségügyi feladatokat ellátó intézményekben és más szervezeti formák keretében.
1.1. A tanári szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, emellett a képzés célja kiegészül a beszédtechnika oktatására történő felkészítéssel bármely korcsoportban.
1.2. A terapeuta szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek.
2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával:
- gyógypedagógus, logopédia szakos tanár és/vagy terapeuta.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A tanulmányi területek általános követelményeit, arányait az 1. számú melléklet 5. pontja, az 1-2. képzési szakasz tanulmányi területeit konkrétan az 5.1: és 5.2. pont tartalmazza.
4.1. Szakterületi képzés
Szakkórtan: beszédhibák kórtana, fogászat-fogszabályozás.
Szakpszichológia: beszédfogyatékosok pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, ismertek az értelmileg és tanulásban akadályozottak pszichológiájából.
Szakpedagógia: logopédiatörténet, bevezetés a logopédiába.
Szaknyelvészeti tudományok: gyermeknyelv, pszicholingvisztika, fonetika és beszédakusztika, beszédtechnika, pedoaudiológia.
Nevelési gyakorlat: a logopédiai szakterületen. 4.2. Szakági képzés
4.2.1. Tanári szakág
Szakkórtan, ismeretek a logopédiai kórképekből. Szakpszichológia: beszédsérültek pszichológiája, gyógypedagógiai pszichológia, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, személyiségfejlesztő csoportmunka, pszichomotoros fejlesztés.
Szakpedagógia, szakmódszertan: megkésett és akadályozott beszédfejlődés, pöszeség, orrhangzós beszéd, dadogás, enyhe fokban hallássérültek fejlesztése, diszlexia, diszkalkulia, szimptomatikus beszédhibák.
Oktatásmódszertan: a nevelés-oktatás alapvető műveltségi területeinek módszertana.
A logopédiai terápiás munka és oktatásmódszertana, a beszédtechnika oktatásmódszertana, esetismertető szeminárium.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, óvodai és iskolai pedagógiai, iskolai tanítási gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
4.2.2. Terapeuta szakág
Szakpszichológia: beszédsérültek pszichológiája, gyógypedagógiai pszichológia, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.
Szakpedagógia, szakmódszertan: diszfónia, hadarás, dizartria, nyelvlökéses nyelés, afázia, agnózia, beszédtechníkai módszertan.
Szakkórtan: a centrális beszédzavarok kórtana. Terápia, szakterápia: dadogásterápia, Frostig-féle fejlesztőprogram, szenzomotoros integrációs terápia, Affolter-féle fejlesztőprogram, zene és terápia, gyermekzene, a képi kifejezés technikái, a képiség jelzésértéke, vizuális művészeti pedagógiai terápia, képi kifejezés és feszültségoldás, a tanulási zavarok korai felismerése és terápiája, a terápiás kapcsolat pszichológiája, a logopédiai terápiás munka módszertana, terápiás esetismertető szeminárium.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, terápiás gyakorlat, összefüggd szakmai gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint.
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel olyan széles körű általános műveltséggel, valamint magas szintű szaktudományi, gyógypedagógiai ismeretekkel, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a nehezen nevelhető és ínadaptált gyermekek és fiatalkorúak nevelésében az eredményes szocializáció elősegítésére, a beilleszkedési, viselkedési és teljesítményzavarok felismerésére, diagnosztizálására, csökkentésére a közoktatási intézmények mellett mindazokon a nevelési színtereken (mint például bölcsődék, csecsemőotthonok, kórházak, egészségügyi gyermekotthonok, gyermekideggondozók, neuropszichiátriai szakrendelők, sérülésspecifikus bentlakásos intézetek, nevelőintézetek, javítóintézetek, gyermekjóléti szakszolgálatok, gyermek- és ifjúságvédő intézetek, nevelőszülői tanácsadó hálózat, gyermekotthonok, szociális intézmények, rehabilitációs foglalkoztatók, játék- és művelődési házak, szabadidőközpontok), ahol a gyermekek, ifjak és felnőttek eredményes szocializációját hátráltató biológiai, pszichikus és szociális ártalmak beilleszkedési, viselkedési és teljesítményzavarokban jutnak kifejezésre.
1.1. A tanári szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy a képzés felkészítést nyújt a tanulásszervezés, szabadidős, kollégiumi és egészséges életmódra nevelés területén a közoktatási intézmények magasabb évfolyamain is.
1.2. A terapeuta szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek.
2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával:
- gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár és/vagy terapeuta.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A tanulmányi területek általános követelményeit, arányait az 1. számú melléklet 5. pontja, az 1-2. képzési szakasz tanulmányi területeit konkrétan az 5.1. és 5.2. pont tartalmazza.
4.1. Szakterületi képzés
Szakpedagógia: pszichopedagógia-történet, pszichopedagógiai alapismeretek, szociálpedagógia, kriminálpedagógia.
Szakpszichológia: gyógypedagógiai pszichológia, ínadaptált gyermekek pszichológiája, az értelmi és tanulási akadályozottak pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, ínadaptáltak pszichodiagnosztikája, pszichodiagnosztikai módszertan, játékpszichológia.
Szakszociológiai és jogi ismeretek: gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika és szociális munka, gyermekvédelem-jogi ismeretek.
Személyiségfejlesztés: szociális képességfejlesztés, énkép korrekció, önismeretfejlesztő technikák, preventológia, krízisintervenció, reszocializáció.
Nevelési gyakorlat: a pszichopedagógiai szakterületen és színtereken.
4.2. Szakági képzés
4.2.1. Tanári szakág
Szakpedagógia: pszichopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, tanulás, ínadaptált gyermekeknél, a tanulási zavarok korai felismerése és terápiája, gyermekotthoni, kollégiumi nevelés, a szabadidő pedagógiája, egészséges életmód, tanulásszervezés, a tanulás tanítása.
Szakpszichológia: nevelés- és oktatáslélektan, tanulási zavarok pszichológiája, ínadaptált gyermekek pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.
Oktatásmódszertan: a nevelés-oktatás műveltségi területeinek módszertana, szabadidős foglalkoztatási programok, egészséges életmód és testkultúra.
Specializációk: játékterápia, meseterápia, sportpedagógia, sportszervezés, drámapedagógia, vizuális terápia, képi kifejezés és feszültségoldás, zene- és mozgásterápia, zenés kondicionáló mozgásprogramok, pszichomotoros fejlesztés, diszlexia, diszkalkulia stb.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, óvodai és iskolai pedagógiai, iskolai tanítási gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
4.2.2. Terapeuta szakág
Szakpedagógia: fejlesztés és terápiák, pszichomotoros fejlesztés, személyiségfejlesztés, szociális képesség-fejlesztés, én-kép korrekció, önismeretfejlesztő technikák, preventológia, krízisintervenció, reszocializáció.
Szakpszichológia: ínadaptált gyermekek pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, gyógypedagógiai pszichológia, a terápiás kapcsolat pszichológiája.
Terápiás módszerek: vizuális terápia, képi kifejezés és feszültségoldás, zene-, mozgás- és táncterápia, játékterápia, meseterápia, a tanulási zavarok korai felismerése és terápiája.
Specializációk: a testnevelés módszertana, zenés kondicionáló mozgásprogramok, szabadidős foglalkoztatási programok, sportpedagógia és sportszervezés; drámapedagógia, diszlexia, diszkalkulia stb.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, terápiás gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint.
SZOMATOPEDAGÓGIA SZAK
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel magas szintű szaktudományi, gyógypedagógiai ismeretekkel, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező olyan szakemberek képzése, akik képesek a mozgáskorlátozott gyermekek speciális nevelési szükségleteinek megfelelő oktatásra, nevelésre, terápiás és rehabilitációs eljárásokalkalmazására a szakági specializációnak megfelelő területeken; felkészültek az integrációs, pályaválasztási és pedagógiai szakszolgáltatási feladatok ellátására; tanácsadásra, a mozgáskorlátozott személyekkel, környezetükkel, valamint a társszakmák szakembereivel együttműködésre.
1.1. A tanári szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, emellett a képzés célja kiegészül a mozgásnevelés, -fejlesztés, illetve a testnevelés tantárgy oktatására történő felkészítéssel a közoktatás további évfolyamain is.
1.2. A terapeuta szakágon az 1. számú melléklet 1, pontjában foglaltak az e szakterületre, valamint az egészségügyi célú rehabilitációra alkalmazva érvényesek.
2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával:
- gyógypedagógus, szomatopedagógia szakos tanár és/vagy terapeuta:
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A tanulmányi területek általános követelményeit, arányait az 1. számú melléklet 5. pontja, az 1-2. képzési ; szakasz tanulmányi területeit konkrétan az 5.1. és 5.2. pont tartalmazza.
4.1. Szakterületi képzés
Szakkórtan: mozgásszervi fogyatékosságok kórtana. Szakpszichológia: mozgáskorlátozottak pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, ismeretek az értelmi és tanulási akadályozottak pszichológiájából.
Szakpedagógia: bevezetés a szomatopedagógiába, szomatopedagógia-történet.
Terápiás eljárások alapozása: gyógytorna alapismeretek, gyógytorna alapozó gyakorlat, funkcionális diagnosztika és dokumentáció, mozgáskorlátozottak rehabilitációja és pályaválasztása.
Nevelési gyakorlat: a szomatopedagógiai szakterületen és színtereken.
4.2. Szakági képzés
4.2.1. Tanári szakág
Szakpszichológia: mozgáskorlátozottak pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, gyógypedagógiai pszichológia.
Oktatásmódszertan: a nevelés-oktatás műveltségi területeinek módszertana, mozgáskorlátozottak oktatásának módszertana, a mozgásnevelés és testnevelés-tanítás módszertana mozgáskorlátozottak körében.
Nyelvtudomány: a mozgáskorlátozottak kommunikációra nevelése.
Terápiás eljárások alapjai: mozgásnevelés, mozgás-, zene- és táncterápia elmélete és alapozó gyakorlata, Frostigféle fejlesztő program.
Specializációk: diszlexia, gyermekzene, tánc, játékok, úszásoktatás módszertana stb.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, óvodai és iskolai pedagógiai, iskolai tanítási gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
4.2.2. Terapeuta szakág
Szakpszichológia: mozgáskorlátozottak pszichológiája, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, gyógypedagógiai pszichológia, a korai megsegítés és fejlesztés pszichológiája.
Szakpedagógia: mozgáskorlátozott gyermek integrációja, halmozottan sérült mozgáskorlátozottak szomatopedagógiája, a mozgás és testnevelés módszertana.
Terápiás eljárások módszertana: mozgásnevelés elmélete és alapozó gyakorlata, fejlődésneurológia és neurohabilitáció, korai szomatopedagógiai fejlesztés módszertana, Frostig-féle fejlesztő program, zene- és táncterápia, szenzomotoros integrációs terápia.
Nyelvtudomány: megkésett és akadályozott beszédfejlődés, mozgáskorlátozottak beszédnevelése, augmentatív kommunikáció.
Specializációk: diszlexia, Affolter-féle fejlesztő program, bábterápia, játékterápia, meseterápia, gyermekzene, úszásoktatás módszertana stb.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, mozgásnevelési gyakorlat, korai szomatopedagógiai fejlesztés egyénileg, integrált bölcsődei csoportokban, óvodai és iskolai színtereken, szomatopedagógiai terápiás gyakorlat mozgáskorlátozottak; halmozottan sérültek napközi otthonaiban, szociális intézményeiben, összefüggő szakterápiai gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint.
TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAK
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel olyan széles körű általános műveltséggel, valamint magas szintű szaktudományi, gyógypedagógiai ismeretekkel, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező pedagógus szakemberek képzése, akik képesek a tanulásban akadályozott (enyhe fokú értelmi fogyatékos, nehezen tanuló) gyermekek és fiatalok speciális nevelési. szükségleteinek megállapítására, állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, pedagógiai, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok ellátására.
1.1. A tanári szakágon az i. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, emellett a képzés célja kiegészül - az informatika és az idegen nyelvek kivételével - valamennyi műveltségi terület tantárgyainak oktatására történő felkészítéssel az általános iskola 7-8. évfolyamán, valamint a speciális szakiskolákban a nem szakmai tantárgyak tanítására is e területeken, illetve azzal, hogy a képzés a tanulási technikák megtanítására, felzárkóztató programok vezetésére felkészítést nyújt a közoktatás magasabb, illetve a szakképzés évfolyamain, valamint a felnőttoktatásban is.
1.2. A terapeuta szakágon az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak az e szakterületre alkalmazva érvényesek, kiegészítve azzal, hogy a képzés a tanulási technikák megtanítására, felzárkóztató programok vezetésére felkészítést nyújt a közoktatás magasabb, illetve a szakképzés évfolyamain, valamint a felnőttoktatásban is.
2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával:
- gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár és/vagy terapeuta.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A tanulmányi területek általános követelményeit, arányait az 1. számú melléklet 5. pontja, az 1-2. képzési szakasz tanulmányi területeit konkrétan az 5.1. és 5.2. pont tartalmazza.
4.1. Szakterületi képzés
Szakkórtan: az értelmi akadályozottság kórtana.
Szakpszichológia: értelmi és tanulásban akadályozottak pszichológiája, oktatáspszichológia, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.
Nyelvtudomány: az értelmileg és tanulásban akadályozottak beszédrendellenességei.
Szakpedagógia: tanulásban akadályozottak pedagógiája, személyiség és képességek fejlesztése, kommunikáció fejlesztése, tanulási motivációk és technikák fejlesztése, tanulócsoportok vezetése.
Specializációk: művészeti nevelés, kézművesség, zenei, vizuális művészeti és mozgásművészeti terápiák, gyermek- és ifjúsági irodalom stb.
Gyakorlatok: nevelési gyakorlat a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekeket oktató, illetve nevelő intézményekben.
4.2. Szakági képzés
4.2.1. Tanári szakág
Szakpszichológia: tanulásban akadályozottak pszichológiája, gyógypedagógiai pszichológia, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.
Szakpedagógia: pedagógiai diagnosztika, pedagógiai képességek fejlesztése, szociálpedagógia, értelmileg és tanulásban akadályozottak foglalkoztatástana, a tanulási képesség-hiány korai felismerése és fejlesztése, nehezen tanuló gyermekek az általános iskolában, speciális szakiskolában.
Nevelés-oktatás módszertana: a kommunikációs, a kognitív, az orientációs és szociális, a kreatív és motoros képességek fejlesztésének módszertana; a nevelés-oktatás alapvető műveltségi területeinek módszertana, tanulás, felzárkóztatás módszertana.
Specializációk: diszkalkulia, diszlexia, diákotthoni nevelés, szabadidő-pedagógia, speciális, alternatív iskolák és módszerek stb.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, óvodai és iskolai pedagógiai, iskolai tanítási gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat.
4.2.2. A terapeuta szakág
Szakpszichológia: tanulásban akadályozottak pszichológiája, gyógypedagógiai pszichológia, gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, a terápiás munka pszichológiája.
Szakpedagógia: pedagógiai diagnosztika, pedagógiai képességek fejlesztése, szociálpedagógia, értelmileg és tanulásban akadályozottak foglalkoztatástana, a tanulási képesség-hiány, zavarok korai felismerése és fejlesztése, nehezen tanuló gyermekek az általános iskolában, speciális szakiskolában, tanulási technikák fejlesztése.
Terápiás eljárások módszertana: magatartásterápia, komplex tanulási problémák, tanulási zavarok korai felismerése és terápiája, szülő tanácsadás, tanulási zavar felismerése és terápiája az óvodákban és iskolákban, pedagógusok korrekciós, fejlesztő módszereihez szaktanácsadás, művészetterápia.
Specializációk: részképesség-kiesések terápiái, például figyelemtréning, szenzomotoros integrációs terápia, Frostig-féle fejlesztő program stb.
Gyakorlatok: pszichodiagnosztikai gyakorlat, bölcsődei-óvodai integráció terápiás gyakorlata, tanulási klinikai gyakorlat, iskolai tanulásfejlesztési, felzárkóztatási gyakorlatok, összefüggő szakmai gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint.
B) EGYETEMI SZINTŰ SZAK
GYÓGYPEDAGÓGIA (TANÁR) SZAK
1. A képzési cél
Az 1. számú mellékletben megfogalmazottak szerint.
2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség
Az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával:
- okleveles gyógypedagógus; tanári képesítés megszerzése esetén:
- okleveles gyógypedagógus és gyógypedagógia szakos tanár.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A tanulmányi területek általános követelményeit, arányait az 1. számú melléklet 5. pontja tartalmazza. Az 5.1-5.4: pontban meghatározott tanulmányi területek, vagyis valamely főiskolai szintű szak követelményei mellett a tanulmányi területek a következők:
4.1. A gyógypedagógiai szaktudományi képzés területén:
Gyógypedagógia-elmélet: gyógypedagógiai rendszerelmélet, összehasonlító gyógypedagógia és terminológia, innovációs gyógypedagógia, a főiskolai szintű szakok átfogó szakterületi ismeretei.
Gyógypedagógiai szempontú szaktudományi ismeretek: gyógypedagógiai antropológia és etika, gyógypedagógiai andragógia, gyógypedagógiai szociológia.
Gyógypedagógiai társtudományi ismeretek: biológia (humánbiológia), pszichológia (kognitív pszichológia, a képességfejlődés pszichológiai alapjai, a patológiás fejlődés pszichológiája), pedagógia (tantervelmélet, programfejlesztés, értékelés, pedagógiai menedzsment, oktatáspolitika, integrált nevelés és a differenciáló pedagógia összefüggései, pedagógiai irányzatok napjainkban), nyelvtudomány (szociolingvisztika, neurolingvisztika, pszicholingvisztika), jog (szociális és rehabilitációs jog).
Specializációk: szociálpolitika, a pedagógiai tervezés közgazdasági alapjai, intézményi gazdálkodás, a művészetek és az akadályozott fejlődésű ember stb.
Gyakorlati képzés: a gyógypedagógiai munka tervezésének gyakorlata (felnőtt korú akadályozott emberek életvezetésének segítése, családsegítés, gyermekvédelem otthonpótló intézményes nevelés, a pedagógiai terápiás teammunka, tanácsadás, komputer-technológia a gyógypedagógiai fejlesztésben, oktatásban és kutatásban), a tudományos munka gyakorlata (kutatásmetodológia, diplomamunka készítése). ,
Az egyetemi szintű szakon az elméleti és a gyakorlati képzés aránya mintegy 70-30%.
4.2. A gyógypedagógia szakos tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés:
- az 1. számú melléklet 5.6. pontjában meghatározottak szerint.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint.