200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet

a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 124/D. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a képzési szintek közötti, az intézményen belüli és az intézmények közötti átjárhatóságnak, azaz a hallgatói mobilitás biztosításának érdekében a felsőoktatási tanulmányi pontrendszerről (a továbbiakban: kreditrendszer) a következőket rendeli el:

Az intézményi tanulmányi kreditrendszerekre és azok, nyilvántartására vonatkozó általános szabályok

1. §

(1) E rendelet értelmében az állami és az államilag elismert nem állami (egyházi, magán, illetve alapítványi) felsőoktatási intézmények által folytatott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori, illetve mesterképzésben, valamennyi képzési formában, illetve tagozaton a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül előírt minden, tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését felsőoktatási tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) mérik.

(2) A Kormány az ország felsőoktatási intézményeiben folytatott tanulmányok azonos szempontok alapján történő nyilvántartása, az intézményen belüli és intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadság és a különböző szintű szakok egymáshoz illeszkedésének elősegítése, az elsajátított ismeretek kreditekkel való elismerése érdekében intézményi és országos kreditnyilvántartás létrehozását rendeli el, melyet az e rendelet 10. §-ának rendelkezései szerint az Országos Kredittanács Irodája (a továbbiakban: OKTI) vezet.

(3) A kreditek azon - a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kialakított becslés alapján megállapított - (összes) hallgatói tanulmányi munkaidőn alapulnak, amely egy átlagos képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. A kreditekkel elismert összes hallgatói tanulmányi munkaidő a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza.

(4) Az országos kreditátviteli (kredittranszfer) rendszerben - az Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, a továbbiakban: ECTS) elveire tekintettel - egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Egy tanév teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenértékű, a tanterv egy félévére jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség 30 kreditnek felel meg (egy trimeszterhez 20 kredit rendelhető).

(5) A hallgatói tanulmányi munkaórák abban az esetben eredményeznek kreditet, ha a követelmények teljesítéséről a hallgató sikeresen számot adott, azaz az intézményi szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelt. A kredit értéke nem függhet a megfelelés fokozatától.

2. §

(1) A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban állók más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben szerzett kreditjeit intézményközi kredit-egyenértékűségi egyezmény, a hallgatóval kötött egyéni tanulmányi megállapodás vagy a beszámítást előíró jogszabály alapján ismerheti el. Két ismeretanyagot egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. Az ismeretanyag egyezésének mértékét az intézmény (kar) erre a célra létrehozott kreditátviteli bizottsága vizsgálja meg. Ez az egyenértékűség az intézmény számára egy adott intézményen belül és az intézmények között is kreditelismerési kötelezettséggel jár. A más intézményben (karon) teljesített helyettesítő tantárgy annyi kredittel ismerhető el a, hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A kreditátviteli bizottság döntése ellen az intézmény rektoránál lehet fellebbezni.

(2) Egy meghatározott tanulmányi követelmény teljesítéséért egy bizonyos szakon vagy programon belül csak egy alkalommal adható kredit, de az ily módon elismert tanulmányi teljesítmények más szak(ok)on, illetve program(ok)ban elismerhetők.

(3) Az Ftv. 84. §-ának (2) bekezdésében nevesített képzési szinteken az alacsonyabb képzési szinten megszerzett azon krediteket, amelyek a magasabb képzési szint követelményeit is kielégítik, el kell ismerni. Doktori képzésben az intézmény doktori szabályzata által elismert tevékenységekre fordított munkaidő számítható be kreditként.

A képesítési követelmények és a kreditrendszer

3. §

(1) Az Ftv. 86. §-ának rendelkezései alapján a képesítési követelmények - e rendelet l. §-ának keretei között és számítási módja szerint - határozzák meg, hogy egy adott szakon a végzettség, illetve szakképzettség megszerzéséhez hány kredit szükséges. A magyar felsőoktatásban végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez e rendelet 1. és 2. §-a keretei között

a) főiskolai szintű végzettség esetén legalább 180,

b) egyetemi szintű végzettség esetén pedig legalább 240 kreditet kell teljesíteni.

(2) A képesítési követelményekben kell meghatározni az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek számát, a szakdolgozathoz, illetve a diplomamunkához rendelt kreditek számát.

(3) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból főiskolai, illetve egyetemi szintű képzésbe legfeljebb 60 kredit számítható be, függetlenül attól, hogy azok megszerzésére hallgatói vagy tanulói jogviszonyban került sor.

(4) A 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletben megfogalmazott tanári képesítési követelmények teljesítéséhez a szakterületi ismereteken túlmenően legkevesebb 40 (kétszakos képzésnél 50) kredit megszerzése szükséges.

(5) Az egyetemi szintű kétszakos képzésben a 3. § (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó mértékű megszerzendő kreditek számáról a képesítési követelményekben kell rendelkezni.

(6) A kiegészítő alapképzésben a főiskolai szintű tanulmányok alapján elismert krediteket az egyetemi szintű végzettség megszerzéséhez szükséges kreditekre kiegészítő számú kredit megszerzése szükséges.

(7) A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kredit megszerzése szükséges.

(8) A doktori képzésben szemeszterenként 30 kredit teljesítését kell előírni.

(9) A nem nappali képzési formákban egy adott szakhoz rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a megfelelő nappali szakhoz rendelt kreditek számával.

4. §

(1) Az intézmény köteles biztosítani, hogy a hallgató. tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét legalább 20%-kkal meghaladó kreditértékű tantárgyak közül választhasson.

(2) Az intézménynek lehetőségét kell biztosítani arra, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét 10%-kal meghaladó kreditértékű tárgyakat vehessen fel. A hallgató e tárgyakat egy másik intézményben, illetve egy másik szakon is felveheti. Ezen további ismeretek megszerzését - kreditet eredményező teljesítésük esetén - az intézménynek igazolnia kell.

(3) A kreditrendszerű képzésben a hallgató minden félévre - a tantervben és az intézményi szabályzatban rögzített feltételekkel - egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére az intézmény által a mintatantervben ajánlott tárgyfelvételi rendtől.

(4) Ha a hallgató a képesítési követelményekben előírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képesítési követelményekben meghatározott képzési időnél hamarabb megszerzi, részére az Ftv. 85. §-ában az adott képzési szintre előírt minimális képzési idő után kiadható az oklevél.

(5) Újabb szakon a szakképzettség megszerzése érdekében, a szak képesítési követelményei alapján meghatározott, teljesített és beszámított kreditek után a képzési idő lerövidíthető. Főiskolai szintű képzés tanulmányi ideje legfeljebb egy évvel rövidíthető le, ha a beszámított kreditek száma legalább 60. Egyetemi szintű képzés tanulmányi ideje legalább 60 kredit beszámítása esetén legfeljebb egy évvel, 120 kredit beszámítása esetén pedig legfeljebb további egy évvel rövidíthető le.

(6) Párhuzamosan két szakon végzett tanulmányok esetén egy adott tanulmányi kötelezettség sikeres teljesítése hozzájárulhat mindkét szakon a kreditgyűjtéshez.

5. §

(1) Ha az egyes szakok képesítési követelményei tantervi egységekből (a továbbiakban: modul) épülnek fel, meg kell határozni, hogy az egyes modulok a szakképzettség megszerzésén belül hány kreditet képviselnek.

(2) Ha az szakmailag indokolt és lehetséges, egyes szakokon belül, valamint egy szakcsoporthoz tartozó szakok között a képzés olyan, a végzettség, illetve szakképzettség megszerzése szempontjából lényeges alapozó modulra vagy modulokra épülhet rá, amelyekből több szakképzettséget, illetve végzettséget nyújtó szak irányába történő elágazás lehetséges.

Az intézményi kreditrendszer létrehozásának szabályai

6. §

(1) Az e rendeletben foglalt, valamint a képesítési követelményekben meghatározott keretek között az intézmények határozzák meg, hogy az általuk folytatott, végzettséget, illetve szakképzettséget eredményező képzések tantervi követelményeinek eredményes teljesítéséhez tantárgyanként (tantárgycsoportonként, modulonként) hány tanórát és kreditet rendelnek. Ez a kreditallokáció a tanterv részét képezi.

(2) Az intézményeknek el kell készíteni az intézményt, a képzéseket, a tanterveket, a kreditgyűjtésre, a képzési szintek közötti kreditátvitelre vonatkozó szabályokat ismertető Intézményi Tájékoztatót.

(3) Az Intézményi Tájékoztatóban rögzíteni kell az előtanulmányi rendet, azaz, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges: Egy adott tantárgyhoz legfeljebb 3 másik tantárgy (vagy egy modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. Bizonyos tantárgyakhoz más tantárgyaknak nem feltétlenül korábbi, hanem legalább egyidejű felvétele is meghatározható.

(4) A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgál a képzés egy félévére, a képzési időszak hosszabb részére vagy a tanulmányok egészére számított.(halmozott) súlyozott tanulmányi átlag. Az Intézményi Szabályzatban rögzíteni kell, hogy egyéni tanrend szerint tárgyakat felvevő hallgatók esetében hogyan értékelik egy félév lezárása után a hallgatók tanulmányi teljesítményét.

(5) Az Intézményi Szabályzat meghatározhatja a tanulmányok folytatásához; illetve az oklevél megszerzéséhez szükséges halmozott tanulmányi átlagot.

(6) A teljes tanulmányi időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának nappali tagozaton a háromszorosát, esti tagozaton az ötszörösét, levelező tagozaton a tízszeresét, távoktatásban a húszszorosát.

7. §

(1) Az intézményi tanács elkészíti a kreditgyűjtés intézményi szabályait is magába foglaló kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatot, az Intézményi Tájékoztatót, és megküldi az Oktatási Minisztériumnak (a továbbiakban: OM). Az OM ezeket a dokumentumokat véleményezés céljából megküldi az Országos Kredittanácsnak (a továbbiakban: OKT). Ha az OKT megállapítja a dokumentumok e rendelettel vagy a képesítési követelményekkel való összhangjának hiányát, illetve, ha az intézmény az e rendeletben foglalt határidőket nem tartja be, kezdeményezi, hogy az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és a 74/A. §-ban biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében járjon el.

(2) A kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatot és az Intézményi Tájékoztatót nyilvántartásba vétel céljából az OM megküldi az OKTI-nak.

(3) A Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) az intézményi akkreditáció során az intézményi kreditrendszer alapján megszervezett oktatás minőségi feltételeit is értékeli.

(4) Az intézmény minden tanév megkezdése előtt, július 15-éig köteles tájékoztatni az OKTI-t a kreditrendszerrel kapcsolatos dokumentumaiban bekövetkezett módosításokról.

8. §

(1) Az intézmény kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatának részeként megalkotott kreditszabályzatnak rendelkeznie kell:

a) a tanulmányok során bizonyos időszak (pl. egy év) alatt megszerzendő minimális kreditek számáról;

b) az intézményi kreditek megszerzésének részletes feltételeiről;

c) a végzettség, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges krediteken felül e rendelet keretei között az intézményben megszerezhető kreditek legmagasabb számáról;

d) a más képzési szinteken, szakokon; intézményekben megszerzett és összegyűjtött krediteknek az intézményben egy adott képzési szinten és szakon történő beszámítása feltételeiről és mértékéről;

e) a tanulmányi időszakra (félévre) történő beiratkozás intézményi feltételeiről;

f) a kreditek gyűjtésének intézményi szabályairól;

g) arról, hogy a hallgató hány alkalommal vehet fel ismételten egy adott tantárgyat, hány alkalommal ismételheti meg elvégzett tanulmányi munkájának értékeltetését egy tanulmányi időszakban, tanulmányait milyen feltételekkel folytathatja, illetve legfeljebb hány félévre iratkozhat be tanulmányai során.

(2) Az intézményi kreditrendszer bevezetésével párhuzamosan az intézményben meg kell szervezni:

a) a tanóraszámok, valamint a megszerzett kreditek nyilvántartását;

b) az egyéni tanulmánytervezéshez szükséges tanulmányi tanácsadást;

c) a hallgatók tájékoztatásának módját, a tájékoztatás szervezeti rendszerét.

(3) Az intézményi kreditrendszer működtetésével párhuzamosan az intézményben minden tanulmányi időszak megkezdése előtt a hallgatók számára hagyományos vagy elektronikus információhordozón hozzáférhetővé kell tenni a következő információkat:

a) a tanév időbeosztása;

b) az intézményi hallgatói tanácsadók adatai;

c) az egyéni tanrend benyújtására vonatkozó szabályozás;

d) tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök);

e) tanszékek és tantárgyak bemutatása;

f) megszerezhető végzettségek és szakképzettségek listája;

g) tanterv;

h) tantárgylista (azonosító, tanulmányi szint, előfeltételek, oktató, időtartam; oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit);

i) más szinten, szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók;

j) a kreditek egyenértékűségére vonatkozó intézmények közötti egyezmények.

Az intézményi kreditrendszerrel kapcsolatos szabályzatot és dokumentumokat minden év július 15-éig ki kell egészíteni az időközben bekövetkezett változásokkal, és azokat a hallgatók számára beiratkozáskor hagyományos vagy elektronikus információhordozón hozzáférhetővé kell tenni.

Az országos kredittanácsadás és a kreditnyilvántartás intézményei

9. §

(1) A miniszter az intézményi kreditrendszerek bevezetésének elősegítésére, az intézményeknek a kreditrendszer általános elveivel kapcsolatos információátadásra, a szervezett, intézmények felé irányuló tanácsadásra felsőoktatási szakemberekből és kutatókból álló, legfeljebb 15 tagú szakértői tanácsot (OKT) hoz létre. A hallgatók képviseletében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egy delegáltja tanácskozási joggal vesz részt az OKT munkájában.

(2) Az OKT közreműködik a képesítési követelmények és az országos kreditrendszer összhangba hozatalának előkészítésében, véleményezi az intézményi tájékoztatókat, valamint á tanulmányi és vizsgaszabályzatok kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos rendelkezéseit, továbbá - a Magyar Ekvivalencia és Információs Központtal való együttműködésben- áttekinti és elemzi á hazai és külföldi kreditrendszereket, és ajánlásokat fogalmaz meg a felsőoktatási intézmények és a döntéshozók számára.

(3) Az OKT elnökét és tagjait 3 évre - a felsőoktatási testületekkel való konzultáció alapján - az egyes szakterületek és képzési szintek képviseletének szem előtt tartásával a miniszter kéri fel, és adja ki részükre a megbízólevelet. Az OKT elnökének. és tagjainak megbízatása egy alkalommal újabb 3 évre meghosszabbítható.

(4) Az OKT tágság megszűnik:

a) a megbízatás lejártával;

b) a tag lemondásával;

c) a megbízás visszavonásával;

d) a tag halálával.

(5) A miniszter - az OKT elnökének javaslatára - visszavonja annak a tagnak a megbízását, aki a tagságából eredő kötelezettségeinek három hónapnál hosszabb időn keresztül - neki felróható okból - nem tesz eleget.

(6) Az OKT működésének rendjét ügyrendjében maga határozza meg.

(7) Az OKT tagjainak szakértői tevékenységükért munkavégzésükkel arányban álló tiszteletdíj jár, melyet az OKTI költségvetésében el kell különíteni. A tiszteletdíjat évente a miniszter állapítja meg.

10. §

(1) A miniszter az OKT működésének segítésére, az intézményi kreditrendszerek dokumentumainak nyilvántartására, az intézményi kreditrendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására létrehozza az OKTI-t.

(2) Az OKTI az OKT feladatainak ellátásához szükséges minden rendelkezésére álló információt köteles az OKT rendelkezésére bocsátani.

(3) Az OKTI vezetőjét - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTI), a MAB és a felsőoktatási konferenciák elnökei állásfoglalásának meghallgatása után - a miniszter nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az OKTI vezetője és munkatársai közalkalmazottak. Az OKTI munkatársaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az OKTI vezetője gyakorolja.

(4) Az OKTI feladatai körében:

a) kredit-adatbankot működtet, amelyben nyilvántartja a hazai és külföldi intézmények kreditrendszereinek lényeges dokumentumait;

b) folyamatosan kapcsolatot tart - az OKT elnökével együttműködve - az intézményekkel, az OM-mel, az FTT-vel és a MAB-bal az intézményi kreditrendszerek működtetése, összehangolása érdekében;

c) az országos kreditrendszer működésével kapcsolatos információkat szolgáltat a felsőoktatást irányító, illetve felügyelő kormányzati szervek, az OM, valamint a felsőoktatási intézmények számára;

d) az intézményi kreditrendszerekkel kapcsolatos szakmai, tájékoztató és segítségnyújtó kiadványokat tesz közzé, felkérésre szakértői véleményeket ad.

(5) Az OKTI rendelkezésére álló és rendszerezett információk a kormányzati szervek, felsőoktatási testületek, hazai felsőoktatási intézmények és hallgatóik számára ingyenesen hozzáférhetők.

(6) Az OKTI szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

Meghatározások

11. §

E rendelet alkalmazásában:

a) alapozó modul: azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak)modulok (elsősorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthetők;

b) ECTS (European Credit Transfer System): európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai, felsőoktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot;

c) egyéni hallgatói tanulmányi munkaidő: a hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül, önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt);

d) egyéni tanrend: az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi előírások lehetőséget adhatnak a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra - a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett - egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül;

e) (összes) hallgatói tanulmányi munkaidő: átlagos (tehetségű, felkészültségű, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő munkaórákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt;

f) intézmény: az egyetem, illetve a főiskola, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében felsoroltak szerint;

g) kredit: a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám; nemzetközi konvenciónak megfelelően 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek;

h) kreditgyűjtés (kreditakkumuláció): kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során, minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelezően elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt krediteket is magába foglaló) előírt számú kreditet el nem éri;

i) kreditallokáció: a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához kreditek hozzárendelése;

j) modul: a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők;

k) tanóra (kontaktóra): a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek oktató közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje;

l) tantárgy (tárgy, tanegység, kompetencia-modul): a szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthetők;

m) mintatanterv: a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (± 3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be;

n) tanulmányi időszak (félév, harmadév stb.): amelyre a hallgató beiratkozik, tantárgyakat vesz fel (a mintatanterv alapján, vagy attól eltérően, de az előtanulmányi rendet betartva), és a tanulmányi időszak befejezéséig eleget tesz egyes tantárgyak tanulmányi követelményeinek.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet 3. §-ának előírása alapján ki-, illetve átdolgozott, a kreditrendszerű képzéssel összhangban álló képesítési követelményeket 2001. december 31-ig kell közzétenni

(3) Legkésőbb 2001. november 1-jéig valamennyi felsőoktatási intézménynek el kell készítenie az e rendelet 8-9. §-aiban előírt szabályzatok, dokumentumok és mellékletek, valamint a kreditrendszerű tantervek tervezetét, melyeket az OKT véleményez. Ha az OKT észrevételei és a miniszternek az Ftv. 74/A. §-a alapján hozott intézkedése, illetve határozata alapján a tervezeteket módosítani kell, az átdolgozott tervezeteket 2002. március 31-ig kelt véglegesíteni és közzétenni.

(4)[1] Azokban a felsőoktatási intézményekben - illetőleg az adott intézmény összes karán -, amelyekben a (3) bekezdésben előírt követelmények 2002. július 1-jéig teljesültek, az alapképzési szakokon (a hitélettel összefüggő képzések kivételével) folyó képzést és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést felmenő jelleggel, kreditrendszerben kell megkezdeni.

(5)[2] Azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a (3) bekezdésben előírt követelmények és a kreditrendszerű képzés bevezetésének technikai, szervezeti, számítógépes feltételei 2002. július 1-jéig nem teljesültek az alapképzési szakokon (a hitélettel összefüggő képzések kivételével), és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben 2003. szeptember 1-jétől kell megkezdeni felmenő jelleggel a kreditrendszerű képzést. A (3) bekezdésben rögzített feltételek teljesítéséről és a kreditrendszerű képzés bevezetésének intézményi feladatairól ütemtervet kell készíteni. Az ütemtervet az intézményi tanács jóváhagyásával 2002. október 15-ig kell megküldeni az Oktatási Minisztériumba. A doktori (PhD, DLA) képzés és szakirányú továbbképzés esetében a kreditrendszerű képzés kötelező bevezetésének határideje 2004. szeptember 1.

(6)[3] E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi tanulmányi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 90/1998. (V. 8.) Korm. rendelet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök