2000. évi XXI. törvény

a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodás és az azt kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodást és az azt kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1998. december 18-án megtörtént, és az Egyezmény 1998. december 18-án hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

"Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén

A Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság

attól az óhajtól vezetve, hogy Megállapodást kössenek a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Személyi hatály

A Megállapodás azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségűek.

2. Cikk

A megállapodás hatálya alá tartozó adók

1. A Megállapodás azokra a jövedelemadókra terjed ki, amelyeket az egyik Szerződő Állam, politikai egységei vagy helyi hatóságai vetnek ki, a beszedés módjára való tekintet nélkül.

2. Jövedelemadóknak tekintendők mindazok az adók, amelyeket a teljes jövedelem, illetve a jövedelem részei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy az ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adókat, a vállalkozások által a bérek vagy fizetések teljes összege után fizetett adókat.

3. Azok a jelenleg létező adók, amelyekre a Megállapodás kiterjed, különösen a következők:

a) Magyarországon:

(i) a magánszemélyek jövedelemadója;

(ii) a társasági adó

(a továbbiakban: magyar adó).

b) Szingapúrban:

(i) a jövedelemadó

(a továbbiakban: szingapúri adó).

4. A Megállapodás kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet a Megállapodás aláírása után a hatályban lévő adók mellett vagy azok helyett vezetnek be. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a vonatkozó adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról.

5. Amennyiben bármely Szerződő Állam adójogában bekövetkezett változás miatt kívánatosnak tűnik ezen Megállapodás valamely Cikkének módosítása anélkül, hogy a Megállapodás alapelveit érintenék, a módosítások végrehajthatók közös megegyezéssel diplomáciai jegyzékek cseréje útján, vagy bármely más, alkotmányos követelményeiknek megfelelő módon.

3. Cikk

Általános meghatározások

1. A Megállapodás alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:

a) a "Magyarország" kifejezés földrajzi értelemben használva a Magyar Köztársaság területét jelenti;

b) a "Szingapúr" kifejezés a Szingapúri Köztársaságot jelenti;

c) az "egyik Szerződő Állam" és a "másik Szerződő Állam" kifejezés Szingapúrt vagy Magyarországot jelenti a szövegösszefüggésnek megfelelően;

d) az "adó" kifejezés a magyar adót vagy a Szingapúri adót jelenti a szövegösszefüggésnek megfelelően;

e) a "személy" kifejezés magában foglalja a magánszemélyt, a társaságot és minden más személyi egyesülést, amely adóztatás szempontjából jogalanynak tekintendő;

f) a "társaság" kifejezés jogi személyeket vagy egyéb olyan jogalanyokat jelent, amelyek az adóztatás szempontjából jogi személynek tekintendők;

g) az "egyik Szerződő Állam vállalkozása" és a "másik Szerződő Állam vállalkozása" kifejezések az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy vállalkozását, illetve a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy vállalkozását jelentik;

h) az "állampolgár" kifejezés a következőket jelenti:

(i) minden olyan magánszemélyt, aki az egyik Szerződő Állam állampolgárságával rendelkezik,

(ii) minden olyan jogi személyt, társulást vagy egyesülést és minden más jogalanyt, amely ezt a jogi helyzetét az egyik Szerződő Államban hatályban lévő jogszabályokból nyeri;

i) a "nemzetközi forgalom" kifejezés az egyik Szerződő Államban tényleges üzletvezetési hellyel rendelkező vállalkozás által üzemeltetett hajó vagy légi jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajó vagy légi jármű kizárólag a másik Szerződő Államban lévő helyek között közlekedik, vagy kizárólag ilyen helyek és a másik Szerződő Állam területi vizeihez tartozó vizekben található természeti erőforrások feltárására vagy kiaknázására használt berendezések között;

j) az "illetékes hatóság" kifejezés a következőket jelenti:

(i) Magyarország esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét,

(ii) Szingapúr esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét.

2. A Megállapodásnak az egyik Szerződő Állam által történő alkalmazásánál a Megállapodásban meghatározás nélkül szereplő kifejezéseknek, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván, olyan jelentésük van, mint amit ennek az Államnak a jogszabályaiban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre a Megállapodás alkalmazást nyer.

4. Cikk

Adóügyi illetőség

1. A Megállapodás alkalmazásában az "egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy" kifejezés olyan személyt jelent, aki belföldi illetőségű egy Szerződő Államban annak a Szerződő Államnak az adóztatása szempontjából.

2. Amennyiben egy magánszemély az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);

b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik Államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;

c) amennyiben mindkét Szerződő Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

3. Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem magánszemély mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben tényleges üzletvezetésének helye van.

5. Cikk

Telephely

1. A Megállapodás alkalmazásában a "telephely" kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét részben vagy egészben kifejti.

2. A "telephely" kifejezés magában foglalja különösen:

a) az üzletvezetés helyét,

b) a fiókot,

c) az irodát,

d) a gyárat,

e) a műhelyt,

f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kiaknázására szolgáló bármely más helyet.

3. A "telephely" kifejezés ugyancsak magában foglalja:

a) az építési területet vagy az építkezést, a berendezési vagy összeszerelési munkálatokat, de csak abban az esetben, ha az legalább tizenkét hónapig áll fenn vagy tart;

b) szolgáltatások nyújtását, beleértve a tanácsadó szolgáltatásokat is valamely Szerződő Államban belföldi illetőségű személy részéről alkalmazottak vagy más személyzet útján, ha azt több mint 6 hónapon át vagy összesen ugyanennyi időt kitevő több időszakon át folytatják a másik Szerződő Államban, bármely 12 hónapos időszakon belül.

4. a) E Cikk előző rendelkezéseire tekintet nélkül nem tekintendők "telephelynek"

(i) az olyan üzleti helyek, amelyeket kizárólag a vállalkozás javai vagy árui raktározásának, kiállításának vagy szállításának céljára használnak;

(ii) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készletei, amelyeket kizárólag raktározás, kiállítás vagy szállítás céljából tartanak;

(iii) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készletei, amelyeket kizárólag abból a célból tartanak, hogy azt egy másik vállalkozás feldolgozza;

(iv) az olyan állandó üzleti hely, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére javakat és árukat vásároljanak, vagy információt szerezzenek;

(v) az olyan állandó üzleti hely, amelyet kizárólag reklám, információszolgáltatás, tudományos kutatás vagy más hasonló tevékenység céljából tartanak fenn a vállalkozás részére, és amelyek előkészítő vagy kisegítő jellegűek;

(vi) az olyan állandó üzleti hely, amelyet kizárólag az (i)-(v) pontokban említett tevékenységek valamilyen kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen tevékenységek kombinációjából adódó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.

b) A jelen Cikk 4. a) pontja (i) és (ii) alpontjainak alkalmazásában a "szállítás" kifejezés az áruknak csupán a szállítását jelenti, feltéve, hogy az nem rendszeres és nem párosul eladással.

5. Ha egy személy - kivéve a független képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezései alkalmazandók -, az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Állam vállalkozása érdekében tevékenykedik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vállalkozásnak telephelye van az elsőként említett Szerződő Államban, ha

a) ebben az Államban felhatalmazással rendelkezik - amellyel rendszeresen él - arra, hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége javaknak és áruknak a vállalkozás részére történő vásárlására korlátozódik; vagy

b) az elsőként említett Államban rendszeresen javak vagy áruk készletét tartja, amelyből rendszeresen kielégít rendeléseket a vállalkozás nevében.

6. Az egyik Szerződő Állam vállalkozása nem tekintendő telephellyel bírónak a másik Szerződő Államban csupán azért, mert tevékenységét ebben az Államban alkusz, bizományos vagy más független képviselő útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el.

7. Az a tény, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság olyan társaságot ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, vagy üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik Államban (akár telephely útján, akár más módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.

6. Cikk

Ingatlan vagyonból származó jövedelem

1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban lévő ingatlan vagyonból (beleértve a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származó jövedelmet) élvez, megadóztatható ebben a másik Államban.

2. Az "ingatlan vagyon" kifejezésnek olyan jelentése van, mint amit annak a Szerződő Államnak jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon található. Ez a kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minősülő vagyont, a mezőgazdasági és erdészeti üzemekben használatos berendezéseket és az állatállományt, valamint az olyan jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelőhelyek, források és más természeti erőforrások kitermelésének vagy kitermelési jogának ellenértékeként járó változó vagy állandó kifizetésekhez való jogot; hajók és légi járművek nem tekintendők ingatlan vagyonnak.

3. Az 1. bekezdés rendelkezései kiterjednek az ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából vagy bármilyen más felhasználási formájából származó jövedelemre.

4. Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései kiterjednek a vállalkozás ingatlan vagyonából származó jövedelemre, valamint a szabad foglalkozás gyakorlására szolgáló ingatlan vagyonból származó jövedelemre is.

7. Cikk

Vállalkozási nyereség

1. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben a Szerződő Államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik Szerződő Államban ott lévő telephelye útján fejti ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejti ki tevékenységét, a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik Államban, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a nyereség ennek a telephelynek tudható be.

2. A 3. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása üzleti tevékenységet fejt ki a másik Szerződő Államban ott lévő telephelye útján, akkor mindkét Szerződő Államban olyan nyereséget kell ennek a telephelynek betudni, amelyet akkor érhetne el, ha teljesen önálló és elkülönült vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet végezne azonos vagy hasonló körülmények között, önálló üzleti kapcsolatot fenntartva azzal a vállalkozással, amelynek telephelye.

3. A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók azok a költségek, amelyek a telephely működésével kapcsolatban merültek fel, beleértve az üzletvezetési és az általános ügyviteli költségeket, függetlenül attól, hogy abban az Államban merültek-e fel, ahol a telephely található, vagy máshol.

4. Amennyiben az információ, amely az illetékes hatóság rendelkezésére áll, nem elegendő annak eldöntésére, hogy mekkora nyereség tudható be egy vállalkozás telephelyének, a jelen Cikk nem érinti ezen Állam jogának alkalmazását az illető személy adókötelezettségének az illetékes hatóság egyedi döntéshozatala útján becsléssel történő megállapítására vonatkozóan, feltéve, hogy ezt a jogot, amennyire az illetékes hatóság rendelkezésére álló információk lehetővé teszik, a jelen Megállapodás elveinek megfelelően alkalmazzák.

5. Nem tudható be nyereség a telephelynek csupán azért, mert a telephely javakat vagy árukat vásárol a vállalkozásnak.

6. Az előző bekezdések alkalmazásában a telephelynek betudható nyereséget évről évre azonos módon kell megállapítani, hacsak elégséges és alapos ok nincs az ellenkezőjére.

7. Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel a Megállapodás más Cikkei külön foglalkoznak, e Cikk rendelkezései nem érintik azoknak a Cikkeknek a rendelkezéseit.

8. Cikk

Hajózás és légi szállítás

1. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó nyeresége csak ebben az Államban adóztatható.

2. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának hajók nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó nyeresége ebben a másik Államban adóztatható, de az ilyen nyereséget a másik Államban terhelő adót csökkenteni kell az ilyen adó 50 százalékának megfelelő összeggel.

3. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései alkalmazandók valamely poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való részvételből származó nyereségre is.

9. Cikk

Kapcsolt vállalkozások

Amennyiben

a) az egyik Szerződő Állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesedik, vagy

b) ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Állam vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesednek,

és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e feltételek miatt nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelően megadóztatható.

10. Cikk

Osztalék

1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik Államban.

2. Ugyanakkor ez az osztalék abban a Szerződő Államban és annak a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint is megadóztatható, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg:

a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát abban az esetben, ha a kedvezményezett egy olyan társaság, mely az osztalékot fizető társaság tőkéjének legalább 25 százalékát közvetlenül birtokolja;

b) az osztalék bruttó összegének 10 százalékát minden egyéb esetben.

E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását arra a nyereségre vonatkozóan, amelyből az osztalékot fizetik.

3. a) A jelenlegi szingapúri szabályozás szerint, ha egy Szingapúrban belföldi illetőségű társaság osztalékot fizet egy Magyarországon belföldi illetőségű személynek, aki az ilyen osztalék haszonhúzója, azt Szingapúrban a nyereség vagy a jövedelem tekintetében fizetendő adón felül nem terheli adó. Ezen bekezdés nem érinti a szingapúri jogszabályok azon rendelkezéseit, mely szerint egy Szingapúrban belföldi illetőségű társaság által fizetett osztalék tekintetében fizetendő adó, amelyből a szingapúri adót levonták, vagy amelyből úgy kell tekinteni, mintha azt levonták volna, módosítható, hivatkozással az osztalék fizetését közvetlenül követő szingapúri adóévnek megfelelő adókulcsra.

b) Amennyiben Szingapúr a Megállapodás aláírása után a Szingapúrban belföldi illetőségű társaság által fizetett osztalékot a társaság nyeresége vagy jövedelme után fizetendő adón felüli adóval terheli, az osztalék ilyen adóval terhelhető, de a Magyarországon belföldi illetőségű haszonhúzó által kapott osztalékot terhelő adó összhangban kell hogy legyen a 2. bekezdés rendelkezéseivel.

4. E Cikk alkalmazásában az "osztalék" kifejezés részvényekből, "elsőbbségi" részvényekből, "elsőbbségi" jogokból, bányajegyekből, alapítói részvényekből vagy egyéb, nyereségrészesedést biztosító jogokból - kivéve a követeléseket -, vagy más társasági jogokból eredő olyan jövedelmet jelent, amely annak az Államnak az adójoga szerint, ahol a felosztást végző társaság belföldi illetőségű, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbírálás alá esik.

5. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztalék egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, vagy ebben a másik Államban lévő állandó bázisa segítségével szabad foglalkozást űz, és az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezéseit kell, az esettől függően, alkalmazni.

6. Ha az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerződő Államból, ez a másik Állam nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik Államban belföldi illetőségű személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a másik Államban lévő telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyereségére megállapított adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik Államban keletkező nyereségből vagy jövedelemből áll.

7. a) Magyarországról származónak kell tekinteni az osztalékot, ha azt Magyarországon belföldi illetőségű társaság fizeti.

b) Szingapúrból származónak kell tekinteni az osztalékot:

(i) ha azt Szingapúrban belföldi illetőségű társaság fizeti, vagy

(ii) ha azt Malájziában belföldi illetőségű társaság fizeti Szingapúrból származó nyereségből, és amely Szingapúrban keletkezett osztaléknak minősül a Szingapúr és Malájzia között 1968. december 26-án aláírt kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás szerint.

8. Bármely Szerződő Állam Kormánya mentesül az adózás alól a másik Szerződő Államban lévő részvénytársaságnak részvényeiből származó osztalék tekintetében. Nem adható meg ez a mentesség azonban nem közcélból tartott részvények tekintetében, és ha a részesedés meghatározó részesedés.

9. A 8. bekezdés alkalmazásában a "Kormány" kifejezés:

a) Magyarország esetében Magyarország Kormányát jelenti, és magában foglalja:

(i) a Magyar Nemzeti Bankot,

(ii) közjogi testületet, helyi hatóságot vagy bármely más intézményt, amelynek tulajdonosa teljesen vagy nagyrészt Magyarország Kormánya, aszerint, ahogy a Szerződő Államok illetékes hatóságai időről időre megegyeznek.

b) Szingapúr esetében Szingapúr Kormányát jelenti, és magában foglalja:

(i) Szingapúr Monetáris Hatóságát, a Deviza Biztosok Tanácsát és a Szingapúr Kormánya Befektetési Részvénytársaságot,

(ii) bármely céget vagy szervezetet, amelyet azért hoztak létre, hogy Szingapúr Kormányának tartalékait befektesse,

(iii) közjogi testületet, helyi hatóságot vagy bármely más intézményt, amelynek tulajdonosa teljesen vagy nagyrészt Szingapúr Kormánya, aszerint, ahogy a Szerződő Államok illetékes hatóságai időről időre megegyeznek.

11. Cikk

Kamat

1. A kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, megadóztatható ebben a másik Államban.

2. Az ilyen kamat azonban abban a Szerződő Államban is, amelyben keletkezik, annak jogszabályai szerint megadóztatható, ha azonban a kedvezményezett az ilyen kamat haszonhúzója, az így számított adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 5%-át.

3. A 2. bekezdés rendelkezéseire való tekintet nélkül,

a) a kamat, amelyet az egyik Szerződő Állam Kormánya a másik Szerződő Államból kap, mentesül az adózás alól a másik Szerződő Államban; és

b) a kamat, amelyet az egyik Szerződő Állam bankja kap, és ez a bank a kamat haszonhúzója is, mentesül az adózás alól a másik Szerződő Államban, ha a kamat fizetője a másik Szerződő Állam egyik bankja.

4. A 3. a) bekezdés alkalmazásában a "Kormány" kifejezés:

a) Szingapúr esetében Szingapúr Kormányát jelenti, és magában foglalja:

(i) Szingapúr Monetáris Hatóságát;

(ii) a Deviza Biztosok Tanácsát;

(iii) a Szingapúr Kormánya Befektetési Részvénytársaságot, és

(iv) bármely intézményt, amelynek tulajdonosa teljesen vagy nagyrészt Szingapúr Kormánya, aszerint, ahogy a Szerződő Államok illetékes hatóságai időről időre megegyeznek.

b) Magyarország esetében Magyarország Kormányát jelenti, és magában foglalja:

(i) a Magyar Nemzeti Bankot,

(ii) a Magyar Export Hitel Biztosítási Rt.-t, és

(iii) bármely intézményt, amelynek tulajdonosa teljesen vagy nagyrészt Magyarország Kormánya, aszerint, ahogy a Szerződő Államok illetékes hatóságai időről időre megegyeznek.

5. E Cikk alkalmazásában a "kamat" kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségéből való részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat.

6. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a kamat keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, vagy ott lévő állandó bázisa segítségével szabad foglalkozást űz ebben a másik Államban, és a követelés, amely után a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezéseit kell, az esettől függően, alkalmazni.

7. A kamat akkor tekintendő az egyik Szerződő Államban keletkezettnek, ha azt a Szerződő Állam Kormánya, annak politikai egysége, helyi hatósága, közjogi testülete vagy ott belföldi illetőségű személy fizeti. Ha azonban a kamatot fizető személy, akár belföldi illetőségű az egyik Szerződő Államban, akár nem, telephellyel vagy állandó bázissal rendelkezik az egyik Szerződő Államban, amellyel kapcsolatban a tartozás, amely után a kamatot fizetik, felmerült, és ezt a kamatot ez a telephely vagy állandó bázis viseli, akkor ezt a kamatot úgy kell tekinteni, mint ami abban az Államban keletkezett, ahol a telephely vagy állandó bázis van.

8. Ha a kamatot fizető személy és a kamat haszonhúzója közötti, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege ahhoz a követeléshez viszonyítva, amely után kifizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető személy és a kamat haszonhúzója ilyen kapcsolatok hiányában megállapodtak volna, e Cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint adóztatható marad a Megállapodás egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.

12. Cikk

Jogdíj

1. A jogdíj, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, megadóztatható ebben a másik Államban.

2. Az ilyen jogdíj azonban abban a Szerződő Államban is, ahol keletkezik, annak az Államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, ha azonban a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója, az így számított adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 5 százalékát. A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik e korlátozás alkalmazási módját.

3. E Cikk alkalmazásában a "jogdíj" kifejezés minden olyan jellegű térítést jelent, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos alkotások (beleértve a mozifilmeket, a televíziós és rádiós közvetítések céljára készült filmeket és szalagokat) mindenfajta szabadalmat, védjegy, ipari minta vagy modell, terv, titkos formula vagy eljárás felhasználásának vagy felhasználási jogának ellenértékeként fizetnek ki, valamint az ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések használatáért vagy használati jogáért vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatok közléséért kapott térítést.

4. Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója üzleti tevékenységet folytat ott lévő telephelye révén abban a másik Szerződő Államban, amelyben a jogdíj keletkezik, vagy ott lévő állandó bázisa segítségével szabad foglalkozást űz, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezéseit kell, az esettől függően, alkalmazni.

5. A jogdíj akkor tekintendő az egyik Szerződő Államban keletkezettnek, ha azt maga az Állam, annak politikai egysége, helyi hatósága, közjogi testülete, illetőleg ott belföldi illetőségű személy fizeti. Ha azonban a jogdíjat fizető személy, akár belföldi illetőségű az egyik Szerződő Államban, akár nem, telephellyel vagy állandó bázissal rendelkezik az egyik Szerződő Államban, amellyel kapcsolatban a jogdíj fizetésekre vonatkozó kötelezettség felmerült, és ezt a jogdíjat ez a telephely vagy állandó bázis viseli, akkor ezt a jogdíjat úgy kell tekinteni, mint ami abban a Szerződő Államban keletkezett, ahol a telephely vagy állandó bázis van.

6. Ha a kifizető és a jogdíj haszonhúzója közötti, vagy a kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege ahhoz a használathoz, joghoz vagy információhoz viszonyítva, amely után kifizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a jogdíjat fizető személy és a jogdíj haszonhúzója ilyen kapcsolatok hiányában megállapodtak volna, e Cikk rendelkezéseit csak az utóbbi összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint adóztatható marad, a Megállapodás egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.

13. Cikk

Tulajdon elidegenítéséből származó nyereség

1. Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy másik Szerződő Államban fekvő, a 6. Cikkben meghatározott ingatlantulajdon elidegenítéséből származó nyeresége megadóztatható ebben a másik Államban.

2. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban lévő telephelyéhez tartozó üzleti vagyon részét képező ingó vagyon, valamint az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy számára a másik Szerződő Államban szabad foglalkozás gyakorlása céljára rendelkezésre álló ingó vagyontárgy elidegenítéséből származó nyereség megadóztatható ebben a másik Államban, beleértve az ilyen telephely (egyedül vagy az egész vállalkozással együtt történő) elidegenítéséből vagy az ilyen állandó bázis elidegenítéséből származó nyereséget is.

3. A nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók vagy légi járművek, valamint az ilyen hajók vagy légi járművek üzemeltetését szolgáló ingó vagyontárgyak elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben a vállalkozás tényleges üzletvezetésének helye van.

4. Az 1., 2. és 3. bekezdésekben említett vagyontárgyakon kívüli vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi illetőségű.

14. Cikk

Önálló tevékenység

1. Az olyan jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű természetes személy szakmai szolgáltatásokból vagy egyéb önálló jellegű tevékenységből élvez, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve az alábbi körülmények fennállása esetén, amikor is az ilyen jövedelem megadóztatható a másik Szerződő Államban is:

a) ha a személy rendszeresen rendelkezésére álló állandó bázisa van a másik Szerződő Államban a tevékenység folytatása céljából; ebben az esetben csak olyan mértékben adóztatható a személy ebben a másik Szerződő Államban, amilyen mértékben jövedelme ennek az állandó bázisnak tudható be; vagy

b) ha a személy egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál többet tölt a másik Szerződő Államban bármely vonatkozó 12 hónapos időszakon belül; ebben az esetben csak olyan mértékben adóztatható a személy ebben a másik Államban, amilyen mértékben jövedelme ebben a másik Államban kifejtett tevékenységéből származik.

2. A "szakmai szolgáltatás" kifejezés fogalma magában foglalja különösen az önálló tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési és oktatási tevékenységet, valamint az orvosok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, építészek, fogorvosok és könyvszakértők önálló tevékenységét.

15. Cikk

Nem önálló munka

1. A 16., 18., 19. és 21. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkára tekintettel kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkavégzés a másik Szerződő Államban történik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés megadóztatható ebben a másik Államban.

2. Az 1. bekezdés rendelkezéseire való tekintet nélkül az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett Államban adóztatható, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) a kedvezményezett egyfolytában vagy megszakításokkal nem tölt összesen 183 napnál többet bármilyen 12 hónapos időtartamon belül a másik Államban, és

b) a térítést olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik Államban, és

c) a térítést nem a munkáltatónak a másik Államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

3. Tekintet nélkül e Cikk előző rendelkezéseire, az egyik Szerződő Állam vállalkozása által nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó vagy légi jármű fedélzetén végzett nem önálló munkára tekintettel kapott térítés csak ebben a Szerződő Államban adóztatható.

16. Cikk

Igazgatók tiszteletdíja

Az igazgatók tiszteletdíja és más hasonló fizetés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság igazgatótanácsának vagy más hasonló testületének tagjaként kap, megadóztatható ebben a másik Államban.

17. Cikk

Művészek és sportolók

1. Tekintet nélkül a 14. és 15. Cikk rendelkezéseire, az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy előadóművészként, úgymint színpadi, film, rádiós vagy televíziós művészként vagy zenészként vagy sportolóként élvez a másik Szerződő Államban ilyen minőségben kifejtett személyes tevékenységéből, megadóztatható ebben a másik Szerződő Államban.

2. Amennyiben az előadóművész vagy sportoló ilyen minőségben személyesen kifejtett tevékenységével kapcsolatos jövedelem nem az előadóművésznél vagy sportolónál magánál, hanem egy másik személynél jelentkezik, akkor ez a jövedelem a 7., 14. és a 15. Cikk rendelkezéseire való tekintet nélkül megadóztatható abban a Szerződő Államban, amelyben az előadóművész vagy a sportoló tevékenységét kifejti.

3. Tekintet nélkül e Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseire, az e Cikkben említett jövedelem adómentes abban a Szerződő Államban, amelyben az előadóművész vagy sportoló tevékenységét kifejti, ha ezt a tevékenységet teljesen vagy jelentős részben bármelyik Szerződő Állam Kormányának, helyi hatóságának vagy közjogi testületeinek a közpénzeiből támogatják, vagy a Szerződő Államok közötti kulturális egyezmény vagy megállapodás keretében fejtik ki.

18. Cikk

Nyugdíjak

A 19. Cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezések fenntartásával a nyugdíj és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek korábbi nem önálló munkára tekintettel, megadóztatható ebben az Államban.

19. Cikk

Közszolgálat

1. a) Az olyan nem nyugdíj jellegű térítés, amelyet az egyik Szerződő Állam, annak politikai egysége vagy közjogi testülete vagy helyi hatósága fizet ki egy magánszemélynek olyan szolgálatért, amelyet ezen Államnak, egységének vagy közjogi testületének vagy helyi hatóságainak teljesített, csak ebben a Szerződő Államban adóztatható.

b) Ez a térítés azonban csak a másik Szerződő Államban adóztatható, ha a szolgálatot ebben az Államban teljesítették, és a magánszemély ebben az Államban olyan belföldi illetőségű személy, aki

(i) ennek az Államnak az állampolgára, vagy

(ii) nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából lett ebben az Államban belföldi illetőségű.

2. a) Minden olyan nyugdíj, amelyet az egyik Szerződő Állam, annak politikai egysége vagy közjogi testülete vagy helyi hatósága fizet ki, vagy az általuk létrehozott alapokból fizetnek ki egy magánszemélynek olyan szolgálatért, amelyet ezen Államnak, politikai egységeinek vagy közjogi testületeinek vagy hatóságainak teljesített, csak ebben az Államban adóztatható.

b) Az ilyen nyugdíj azonban megadóztatható a másik Szerződő Államban, ha a magánszemély ebben a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű és ennek az Államnak állampolgára is.

3. A 15., 16. és 18. Cikk rendelkezései alkalmazandók az olyan térítésekre és nyugdíjakra, amelyeket az egyik Szerződő Állam, politikai egysége vagy közjogi testülete vagy helyi hatóságai által folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetnek ki.

20. Cikk

Tanulók és gyakornokok

Az a természetes személy, aki közvetlenül a másik Szerződő Államban tett látogatása előtt az egyik Szerződő Államban belföldi illetőséggel bírt és a másik Szerződő Államban öt évet meg nem haladó ideig tartózkodik, kizárólag

a) mint az ebben a másik Szerződő Államban levő, elismert egyetem, főiskola vagy iskola tanulója,

b) mint kormányzati, vallási, jótékonysági, tudományos, irodalmi vagy oktatási szervezettől elsősorban tanulmány, kutatás vagy szakmai képzés célját szolgáló ösztöndíj, ellátmány vagy díj kedvezményezettje, vagy

c) mint üzleti gyakornok,

mentes az adó alól ebben a másik Szerződő Államban: (i) az ellátása, oktatása, tanulmányai, kutatásai vagy szakmai képzése céljára külföldről származó átutalások tekintetében, (ii) az ilyen ösztöndíj, ellátmány vagy díj összege tekintetében, és (iii) a 3600 szingapúri dollárt vagy 150 000 forintot meg nem haladó, vagy olyan összegű térítés tekintetében, amilyen összegben időről időre a Szerződő Államok illetékes hatóságai megegyeznek, amelyet bármely naptári évben kap az ebben a másik Szerződő Államban teljesített személyes szolgálatért; feltéve, hogy a 3600 szingapúri dollárt vagy 150 000 forintot meghaladó rész ennek a másik Államnak a joga szerint adóztatható marad, a Megállapodás egyéb rendelkezéseinek figyelembevétele mellett.

21. Cikk

Tanárok, egyetemi tanárok és kutatók

1. Az a magánszemély, aki az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű volt a másik Szerződő Államban tett látogatását közvetlenül megelőzően, és aki valamely egyetem, felsőoktatási intézmény vagy más hasonló oktatási egység meghívása alapján látogat a másik Államba két évnél nem hosszabb időszakra, kizárólag abból a célból, hogy oktasson vagy kutasson, illetőleg mindkét tevékenységet folytassa az ilyen oktatási intézményben, mentesül minden az ilyen oktatásért vagy kutatásért járó térítés utáni adó alól ebben a másik Államban.

2. E Cikk rendelkezései nem terjednek ki a kutatásból származó jövedelemre, ha a vállalt kutatás elsősorban meghatározott személy vagy személyek magánérdekét szolgálja.

22. Cikk

Egyéb jövedelem

A Megállapodás előző Cikkeiben kifejezetten nem tárgyalt jövedelemtételek, melyek az egyik Szerződő Államban keletkeznek, megadóztathatók ebben az Államban.

23. Cikk

A kedvezmények korlátozása

1. Ahol a Megállapodás úgy rendelkezik (más feltételek fennállása mellett vagy azok nélkül), hogy a magyarországi forrásból származó jövedelem az adózás alól mentes Magyarországon, vagy csökkentett adókulccsal adózik, és a Szingapúrban hatályos jogszabályok szerint az említett jövedelem arra az összegre tekintettel esik adózás alá, amelyet Szingapúrba utalnak, vagy ott kapnak, és nem a jövedelem teljes összegére tekintettel, akkor Magyarországon a jelen Megállapodásban megengedett adó alóli mentesítés vagy az adó csökkentése a jövedelemnek csak azon részére vonatkozik, amelyet Szingapúrba utalnak vagy ott kapnak.

2. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik azon jövedelemre, amelyet Szingapúr Kormánya vagy Szingapúr illetékes hatósága által a jelen bekezdés céljára jóváhagyott bármely személy kap. A "Szingapúr Kormánya" kifejezés magában foglalja annak ügynökségeit és közjogi testületeit.

24. Cikk

A kettős adóztatás elkerülésének módszerei

1. A Szerződő Államok saját jogszabályai irányadók a jövedelem adóztatására az adott Államban, kivéve ahol a jelen Megállapodás kifejezetten az ellenkezőjéről rendelkezik. Ahol a jövedelem mindkét Szerződő Államban adóköteles, a kettős adóztatást a jelen Cikk 2. bekezdése szerint kell elkerülni.

2. a) Magyarországon a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni:

(i) amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, amely a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban Szingapúrban adóztatható, Magyarország az (ii) és (iii) pontokban foglalt rendelkezések fenntartásával mentesíti az ilyen jövedelmet az adózás alól;

(ii) amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. Cikkek rendelkezéseivel összhangban Szingapúrban adóztathatók, Magyarország lehetővé teszi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Szingapúrban megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely a Szingapúrból származó ilyen jövedelemtételekre esik;

iii) ha ezen Megállapodás bármelyik rendelkezésével összhangban a Magyarországon belföldi illetőségű személy által élvezett jövedelem Magyarországon mentesül az adó aló, Magyarország mindazonáltal az ilyen belföldi illetőségű személy többi jövedelme utáni adó kiszámításánál figyelembe veheti a mentesített jövedelmet.

b) Szingapúrban a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni:

Tekintettel Szingapúr azon jogszabályaira, melyek megengedik a Szingapúrtól különböző bármely országban fizetendő adó levonását a szingapúri adóból, a magyarországi forrásból származó jövedelem tekintetében fizetendő magyar adó akár közvetlenül, akár levonással beszámítható az ezen jövedelem tekintetében fizetendő szingapúri adóba. Amennyiben az ilyen jövedelem osztalék, melyet egy Magyarországon belföldi illetőségű társaság fizet egy Szingapúrban belföldi illetőségű társaságnak, és ez az osztalékot fizető társaságnak legalább 25 százalékát birtokolja, a beszámításnál figyelembe kell venni azt a társaságnak azon jövedelme tekintetében fizetendő magyar adót, melyből az osztalékot fizetik. A beszámított összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított szingapúri adónak azt a részét, amely az ilyen jövedelemtételekre esik.

3. E Cikk 2. b) pontja értelmében azok az adók, amelyeket Szingapúrban elengedtek, vagy mérsékeltek a Szingapúr gazdasági fejlődésének elősegítését ösztönző különleges jogszabályok, vagy más olyan rendelkezések alapján, amelyeket később vezetnek be Szingapúrban ezen jogszabályok módosítása vagy kiegészítése céljából vagy ennek a Megállapodásnak a rendelkezései alapján, úgy tekintendők, mint amelyeket megfizettek, és ahol alkalmazható, beszámíthatók Magyarországon annak az adónak megfelelő összegben, amelyet akkor fizettek volna, ha ilyen elengedés vagy mérséklés nem történt volna.

25. Cikk

Egyenlő elbánás

1. Az egyik Szerződő Állam állampolgárai nem vethetők a másik Szerződő Államban olyan adózás vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy megterhelőbb, mint az az adózás vagy azzal összefüggő kötelezettség, amelynek a másik Állam állampolgárai hasonló körülmények között alá vannak vagy alá lehetnek vetve.

2. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban lévő telephelye nem adóztatható kedvezőtlenebbül ebben a másik Szerződő Államban, mint e másik Szerződő Állam azonos tevékenységet folytató vállalkozásai.

3. Ez a Cikk nem értelmezendő oly módon, mintha az egyik Szerződő Állam köteles lenne

a) a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személyek számára bármilyen olyan személyi kedvezményt, mentességet vagy levonást biztosítani az adózás területén, mint amilyeneket a saját területén belföldi illetőségű személynek biztosít, vagy

b) a másik Szerződő Állam állampolgárai számára olyan személyi kedvezményt, mentességet vagy levonást biztosítani az adózás területén, mint amilyeneket nem ebben a Szerződő Államban belföldi illetőségű saját állampolgárainak vagy ennek a Szerződő Államnak adójogában meghatározott más magánszemélyeknek biztosít,

c) a másik Szerződő Állam állampolgárainak, akik ebben a Szerződő Államban belföldi illetőségűek, bármilyen mentességet vagy levonást biztosítani bármilyen formában, beleértve a saját állampolgárainak polgári kötelezettségeik és állandó lakhelyük alapján meghatározott adókulcsát.

4. Az egyik Szerződő Állam olyan vállalkozása, amelynek tőkéje egészben vagy részben, közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű egy vagy több személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van, nem vethető az elsőként említett Szerződő Államban olyan adózás vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy megterhelőbb, mint az az adózás és azzal összefüggő kötelezettségek, amelyeknek az elsőként említett Állam más hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve.

5. Amennyiben az egyik Szerződő Állam nemzeti politikájának és feltételeinek megfelelően gazdasági fejlődése elősegítésének érdekében adóösztönzőket biztosít állampolgárainak, az nem értelmezhető a jelen Cikk szerinti hátrányos megkülönböztetésnek.

6. E Cikkben az "adózás" kifejezés csak a Megállapodás hatálya alá tartozó adókat jelenti.

26. Cikk

Egyeztető eljárás

1. Ha az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam illetékes hatóságának intézkedése olyan adóztatást eredményez vagy eredményezhet a későbbiekben számára, amely nincs összhangban a Megállapodás rendelkezéseivel, úgy az illető Állam belső jogszabályaiban biztosított jogorvoslati lehetőségektől függetlenül az ügyet annak a Szerződő Államnak az illetékes hatósága elé terjesztheti, amelyikben belföldi illetőségű, vagy ha ügyére a 25. Cikk 1. bekezdése vonatkozik, annak a Szerződő Államnak az illetékes hatósága elé, amelynek állampolgára. Az ügyet a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban nem lévő adóztatást eredményező intézkedésről szóló első értesítéstől számított 3 éven belül kell előterjeszteni.

2. Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes kielégítő megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik Szerződő Állam illetékes hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze úgy, hogy elkerüljék az olyan adóztatást, amely nem áll összhangban az Egyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a Szerződő Államok belső jogszabályaiban előírt határidőktől függetlenül végre kell hajtani.

3. A Szerződő Államok illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket és kétségeket kölcsönös egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan esetekben is elkerüljék a kettős adóztatást, amelyekről a Megállapodás nem rendelkezik.

4. A Szerződő Államok illetékes hatóságai az előző bekezdések szellemében létrehozandó megállapodás elérése céljából közvetlenül érintkezhetnek egymással. Amennyiben szóbeli véleménycsere az egyetértés elérése érdekében célszerűnek látszik, úgy az ilyen véleménycsere lefolytatható olyan bizottságban, amely a Szerződő Államok illetékes hatóságainak képviselőiből áll.

27. Cikk

Információcsere

1. A Szerződő Államok illetékes hatóságai megadják egymás számára azt a tájékoztatást, amely a Megállapodás rendelkezéseinek vagy a Szerződő Államokban a Megállapodás hatálya alá tartozó adókra vonatkozó belső jogszabályi rendelkezések végrehajtásához szükséges, amennyiben az ezek szerinti adózás nem ellentétes a Megállapodással.

A Szerződő Állam a kapott tájékoztatást ugyanúgy titokként kezeli, mint az ennek az Államnak a belső jogszabályai szerint megszerzett információt, és az csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) előtt fedhető fel, amelyek a Megállapodás hatálya alá tartozó adók kivetésével vagy beszedésével, azok érvényesítésével és a velük kapcsolatos peres eljárással vagy a jogorvoslat elbírálásával foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok a tájékoztatást csak ilyen célokra használhatják fel. A tájékoztatást nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban nyilvánosságra hozhatják.

2. Az 1. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők oly módon, mintha valamelyik Szerződő Államot köteleznék:

a) az egyik vagy a másik Szerződő Állam jogszabályaitól vagy államigazgatási gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedések hozatalára;

b) olyan információ átadására, amely az egyik vagy a másik Szerződő Állam jogszabályai szerint vagy a közigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;

c) olyan információ átadására, amely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot, szakmai eljárást, vagy olyan információt fedne fel, amelynek nyilvánosságra hozatala ellentmondana a közrendnek (ordre public).

28. Cikk

Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai

A Megállapodás semmilyen módon nem érinti a diplomáciai és konzuli képviseletek tagjait a nemzetközi jog általános szabályai vagy külön megállapodások rendelkezései alapján megillető adózási kiváltságokat.

29. Cikk

Hatálybalépés

1. A Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek.

2. A Megállapodás az 1. bekezdésben említett értesítések közül a későbbinek az időpontjában lép hatályba, és rendelkezései alkalmazandók

a) Magyarországon:

(i) a forrásnál levont adók tekintetében a Megállapodás hatálybalépésének évét követő első naptári év január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre;

(ii) az egyéb jövedelemadók tekintetében az olyan adókra, amelyek a Megállapodás hatálybalépésének évét követő első naptári év január 1-jén vagy azután kezdődő bármely adózási évre vethetők ki.

b) Szingapúrban:

a szingapúri adó tekintetében a Megállapodás hatálybalépésének évét követő második naptári év január 1-jén vagy azután kezdődő bármely adóévre.

30. Cikk

Felmondás

A Megállapodás mindaddig hatályban marad, ameddig az egyik Szerződő Állam fel nem mondja. A Megállapodást diplomáciai úton annak hatálybalépésétől számított öt év után bármelyik Szerződő Állam felmondhatja úgy, hogy bármely naptári év vége előtt legalább hat hónappal a felmondásról értesítést küld. Ebben az esetben a Megállapodás hatályát veszti:

a) Magyarországon:

(i) a forrásnál levont adók tekintetében a felmondásról szóló értesítés átadásának évét követő első naptári év január 1-jén vagy azt követően keletkezett összegekre;

(ii) az egyéb jövedelemadók tekintetében a felmondásról szóló értesítés átadásának évét követő első naptári év január 1-jével vagy azután kezdődő bármely adóévre kivethető adókra vonatkozóan.

b) Szingapúrban:

a szingapúri adó tekintetében a felmondásról szóló értesítés átadásának évét követő második naptári év január 1-jén vagy azután kezdődő bármely adóévre.

Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták.

Készült két eredeti példányban, 1997. április hó 17. napján, angol nyelven.

A Magyar Köztársaság nevében

A Szingapúri Köztársaság nevében

JEGYZÉKVÁLTÁS

(Szingapúri jegyzék)

1997. április 17.

(az aláíró neve és rangja)

Magyar Köztársaság

Uram,

A ma aláírt Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén 10. Cikke 8. és 9. bekezdésének tekintetében nagy tisztelettel javaslatot teszek arra, hogy:

a) a 10. Cikk 8. bekezdését úgy kell értelmezni, hogy

(i) a "részvénytársaság" kifejezés a nyilvános alapítású részvénytársaságokat foglalja magában, akár jegyzik azokat az értéktőzsdén, akár nem, valamint a magánvállalatokat foglalja magában, és

(ii) egy részvénytársaság tőkéjében 25 százalék vagy nagyobb részesedés az adott társaságban fennálló meghatározó részesedésnek tekintendő; és

b) a 10. Cikk a) pontjának (ii) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a 10. Cikk 9. bekezdése alapján a Magyarországon történő adózás alóli mentesítés szempontjából bármely, a Szingapúri Kormány tartalékainak befektetésére létrehozott társaságnak vagy testületnek egy olyan, a szingapúri illetékes hatóságtól származó igazolást kell benyújtania, hogy azt ilyen céllal hozták létre.

Abban az esetben, ha ezek a javaslatok elfogadhatók az Ön számára, úgy jelen jegyzék az Ön elfogadó jegyzékével együtt a Szingapúri Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti, a 10. Cikk 8. és 9. bekezdésére vonatkozó megállapodást hoz létre.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ismételten biztosítsam Önt nagyrabecsülésemről.

(az aláíró neve és rangja)

Szingapúri Köztársaság

(Magyar jegyzék)

1997. április 17.

(az aláíró neve és rangja)

Szingapúri Köztársaság

Uram,

Örömömre szolgált mai dátumú jegyzékének kézhezvétele, melynek tartalma a következő:

"A ma aláírt Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén 10. Cikke 8. és 9. bekezdésének tekintetében nagy tisztelettel javaslatot teszek arra, hogy

a) a 10. Cikk 8. bekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

(i) a "részvénytársaság" kifejezés a nyilvános alapítású részvénytársaságokat foglalja magában, akár jegyzik azokat az értéktőzsdén, akár nem, valamint a magánvállalatokat foglalja magában, és

(ii) egy részvénytársaság tőkéjében 25 százalék vagy nagyobb részesedés az adott társaságban fennálló meghatározó részesedésnek tekintendő; és

b) a 10. Cikk a) pontjának (ii) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a 10. Cikk 9. bekezdése alapján a Magyarországon történő adózás alóli mentesítés szempontjából bármely, a Szingapúri Kormány tartalékainak befektetésére létrehozott társaságnak vagy testületnek egy olyan, a szingapúri illetékes hatóságtól származó igazolást kell benyújtania, hogy azt ilyen céllal hozták létre.

Abban az esetben, ha ezek a javaslatok elfogadhatók az Ön számára, úgy jelen jegyzék az Ön elfogadó jegyzékével együtt a Szingapúri Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti, a 10. Cikk 8. és 9. bekezdésére vonatkozó megállapodást hoz létre."

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ismételten biztosítsam Önt nagyrabecsülésemről.

(az aláíró neve és rangja)

Magyar Köztársaság"

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, az Egyezmény rendelkezéseit azonban Magyarországon a Megállapodás 29. Cikk 2. bekezdés a) pontja (i) alpontja alá eső adók tekintetében 1999. január 1-jén, vagy azt követően keletkezett jövedelmekre, a 29. Cikk 2. bekezdés a) pontja (ii) alpontja alá eső adók tekintetében 1999. január 1-jén, vagy azután kezdődő bármely adózási évre kivethető adókra kell alkalmazni. A törvény rendelkezéseit Szingapúrban a Megállapodás 29. Cikk 2. bekezdés b) pontja alá eső adók tekintetében 2000. január 1-jén, vagy azután kezdődő bármely adóévre kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke