28/2000. (III. 8.) Korm. rendelet

a sportesemények rendezéséről és a nézők biztonságáról

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 42. §-a (2) bekezdésének g) pontjába foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közterületen vagy nyilvános helyen megtartott minden olyan sporteseményre,

a) amelyen a helyszínül szolgáló létesítmény befogadóképességének ötven százalékát meghaladó mértékű nézői részvétel várható; valamint

b) amelyen való részvételre a nézőket nyilvánosan hívják fel, és amelyen a kibocsátott jegyek száma alapján a nézőszám a háromezer főt eléri, vagy meghaladja.

(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben meghatározott feltételekre tekintet nélkül kiterjed:

a) a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong sportágakban professzionális és nemzeti bajnokság keretében szervezett mérkőzésekre, az első osztályú mérkőzésekre, a kupamérkőzésekre, a nemzeti válogatottak mérkőzéseire, amelyeken néző jelen lehet;

b) a labdarúgás sportág esetében a professzionális bajnokságban szereplő csapatok részvételével lebonyolított minden, az a) pontban meg nem határozott mérkőzésre - ideértve a teremlabdarúgó eseményt is -, amelyen néző jelen lehet; valamint

c) az autó- és motorsport-eseményekre, ideértve a Forma-1 versenyt is, továbbá a kerékpárversenyekre.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott sportesemények korosztályos, illetve tartalékcsapatainak, valamint a női bajnokság mérkőzéseire, feltéve, hogy azok nem esnek az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak hatálya alá.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér;

b) nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezője által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott tartózkodhat;

c) sportesemény: a sportszervezet által szervezett és lebonyolított, e rendelet hatálya alá tartozó sporttevékenység, amelyen néző jelen lehet;

d) sportesemény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sporteseményt megtartják, és ahol néző tartózkodhat;

e) szervező: az Stv. 1. §-ának 6. pontjában meghatározott sportszervezet vagy annak hozzájárulásával más szervezet;

f) rendező: a szervezőt annak utasításai alapján a sportesemény szervezésében és lebonyolításában segítő, szerződésben megbízott személy, aki e minőségében külsőleg azonosítható. A közreműködő rendezőnek minősül;

g) sportesemény résztvevője: az, aki a sportesemény helyszínén annak időtartama alatt, valamint a sporteseményt megelőzően vagy követően másfél órával tartózkodik. A néző résztvevőnek minősül.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó sporteseményt csak a 2. § e) pontja szerinti szervező szervezhet.

(2) A sportesemény helyszínén a szervező felel a sportesemény e rendeletben, más jogszabályban, továbbá a hazai, illetve nemzetközi sportági szakszövetség által meghatározott versenykiírás előírásainak megfelelő és biztonságos megtartásáért.

(3) A sportesemény rendjének szabályozásáért, a szabályok betartásának ellenőrzéséért a sportesemény szervezője a felelős. A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan - különösen az (5) bekezdésben meghatározott - intézkedést, amely a sporteseményen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges.

(4) A szervező a (3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendezőt, közreműködőt vehet igénybe.

(5) Ha a sporteseményre kibocsátott jegyek száma alapján a nézőszám a háromezer főt eléri vagy meghaladja, vagy egyébként ez a körülmények alapján indokolt, a szervező - függetlenül attól, hogy egyébként közreműködőt vesz igénybe - köteles kezdeményezni az illetékes rendőrkapitányságnál a sporteseménynek a külön jogszabályban meghatározott szerződésbe foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását.

(6) A szerződésben meghatározott díjra a felek megállapodása az irányadó, a díj azonban nem lehet kevesebb a szolgáltatás önköltségénél.

(7) A szervező az e rendeletben foglaltak felróható megszegésével másnak okozott kárért, valamint a közreműködő tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

(8) A szervező felelőssége a nézőknek a sportesemény helyszínére történő beléptetése megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a sportesemény helyszínét elhagyják.

4. § (1) A szervező köteles rendezőt megjelölni és annak személyét a sportági szakszövetségnek a sportesemény lebonyolítását megelőzően öt munkanappal korábban írásban bejelenteni. Rendező hiányában a sportesemény nem tartható meg.

(2) Rendezőként csak büntetlen előéletű személy jelölhető meg.

(3) A rendező köteles a sportesemény időtartama alatt, valamint a rendőrség igényei szerint a sporteseményt megelőzően, illetve követően az illetékes rendőri vezetővel a sportesemény biztonsága érdekében együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni.

5. § (1) A sportesemény szervezéséről az annak helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban: rendőrség) legalább tíz munkanappal a sportesemény megtartásának tervezett időpontját megelőzően írásban tájékoztatni kell. Ha a sportesemény több rendőrkapitányság illetékességi területét érinti, a sportesemény megtartásáról a sportesemény helye szerint illetékes valamennyi rendőrkapitányságot, illetve a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség a szervezőt terheli.

(2) Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

a) a tervezett sportesemény megnevezését, kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínének leírását és vázrajzát, illetve útvonalát;

b) a szervező képviseletére jogosult személy nevét és címét;

c) a sportesemény zavartalan és biztonságos megtartásával megbízott rendező nevét, lakcímét;

d) a sportesemény biztosítását ellátó személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző szervezet megnevezését, valamint a szervezet képviselőjének nevét és címét;

e) a sporteseményen résztvevők várható létszámát az érvényes bérletek és a kibocsátott belépőjegyek, illetve egyéb, a belépésre jogosító igazolások számának - a szurkolótáborok szerinti megoszlást is feltüntető - megadásával;

f) a sportrendezvényen részt vevő nézők szervezett utaztatására tett intézkedéseket, illetve a nézők valószínűsíthető utazási módját és útvonalát;

g) a sportesemény biztosításának intézkedési tervét, ideértve a sportesemény helyszínére való be- és kiléptetés rendjét, a nézők elhelyezésére és az elhelyezés szükség esetén történő megváltoztatására vonatkozó előírásokat, valamint a rendezők létszámának feltüntetését és az általuk a sportesemény biztonsága érdekében alkalmazni tervezett technikai-védelmi berendezések leírását az alkalmazási mód megjelölésével, továbbá a rendezők egyértelmű felismerhetőségére vonatkozó információt is.

6. § (1) A néző a sportesemény helyszínére akkor léptethető be, ha

a) érvényes jeggyel, bérlettel vagy más, a sportesemény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik;

b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, illetve kábítószer befolyása alatt;

c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportesemény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát sértheti, illetve veszélyezteti, vagy amelynek a sporteseményre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta;

d) nem tart magánál mások iránti gyűlölet keltésére alkalmas feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet;

e) nincs nála olyan tárgy vagy eszköz, amelynek birtoklása esetén őt a külön jogszabály értelmében fegyveresen vagy felfegyverkezve megjelentnek kell tekinteni.

(2) A szervező az általa megbízott rendező vagy más közreműködő útján köteles:

a) az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel hiánya esetén vagy az e bekezdés b) pontjában meghatározott magatartás tanúsítása esetén az érintett személynek a sporteseményre való belépését megakadályozni;

b) azt a személyt, aki a sportesemény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti vagy rasszista, gyűlöletkeltő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani;

c) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya esetén vagy az e bekezdés b) pontja szerinti felszólítás eredménytelensége esetén az érintett személyt a sportesemény helyszínéről eltávolítani.

(3) A nézők a sporteseménynek a bejelentésben megjelölt befejezési időpontjában, illetve a szervezőnek vagy a rendőrségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására kötelesek a sportesemény helyszínét elhagyni.

(4) A sporteseményen részt vevő személyekkel szemben a külön jogszabályban foglaltak szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására, továbbá személy, illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendőri szerv és a külön jogszabályban erre feljogosított szervezet jogosult. Arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazására a külön jogszabályban meghatározott esetekben a személy- és vagyonvédelemre feljogosított szerv, illetve személy is jogosult.

7. § Amennyiben a sporteseményt közterületen bonyolítják le, vagy a nézők egy része a sporteseményt a közterületről kísérheti figyelemmel, a szervező köteles a közterületnek a sportesemény lebonyolítására szolgáló részét jól láthatóan megjelölni és egyéb jelzések használatával a közterület többi részétől elhatárolni.

8. § (1) A szervező köteles a jegyeladások megszervezésénél, a sportesemény helyszínére történő beléptetésnél, a szurkolótáborok elhelyezésénél, valamint a sporteseményről való eltávozás rendjének meghatározásánál a szurkolótáborok elkülönítéséről megfelelő módon, a helyszínen szükséges műszaki és biztonságtechnikai intézkedéseket megtéve gondoskodni.

(2) A sportszervezet köteles együttműködni a sportesemény szervezőjével, valamint a rendőri szervekkel a szurkolótáborok sporteseményen való biztonságos részvételének megszervezésében.

(3) Ha a sportesemény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sporteseményt megszakítani, illetve felfüggeszteni.

(4) Ha a rend a (3) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkőzésvezető) a sporteseményt befejezetté nyilváníthatja.

9. § A sportesemény helyszíne megközelítésének közutat, illetve tömegközlekedést érintő lehetséges útvonaláról és a sportesemény elkerülésének lehetséges útvonalairól a szervező tájékoztatja a közút kezelőjét, valamint a többi érintett szervet.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök