1996. évi LXIV. törvény

a sportról[1]

Az Országgyűlés - az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészségmegőrzésben, a személyiség formálásában, a közösségi magatartás kialakítása területén, különleges szerepét az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében - a sportról, a sport igazgatásáról, működtetéséről az Alkotmánnyal, az Európai Sport Chartával és a nemzetközi szerződésekkel összhangban a következő törvényt alkotja:

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1.[2] sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint időtöltésként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része;

2.[3]

3. sportoló: a sporttevékenységet folytató természetes személy;

4.[4] hivatásos sportoló: az a természetes személy, aki sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá egyéni vállalkozás (a továbbiakban együtt: szerződéses viszony) keretében jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik a sportági szakszövetség, illetőleg a sportszövetség feltételei szerint megszerzett hivatásos sportolói engedéllyel;

5.[5] szabadidős sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet nem hivatásos sportolóként végez;

6. sportszervezet: alapvetően sporttevékenység folytatására, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján létrehozott sportegyesület, sportszövetség, és e törvény alapján létrejött sportági szakszövetség, köztestület, valamint az alapvetően sporttevékenység folytatására, támogatására alapított alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, valamint gazdasági tevékenységét döntően sporttevékenység folytatása érdekében végző, vagy sporttevékenységgel megvalósító gazdasági társaság.

Az állam feladatai

2. § A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam

a) meghatározza a szervezetszerű sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit;

b) gondoskodik a mindennapos testedzés nevelési-oktatási intézményekhez kötött feltételeiről;

c)[6] támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját, a szabadidősportot és az olimpiai mozgalmat;

d) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport népszerűsítését, feltételeinek megteremtését;

e) gondoskodik egyes sportszakember-képzési és sport-egészségügyi feladatokról;

f) támogatja a sporttudomány fejlődését;

g)[7] működteti a sport információs rendszerét;

h) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározottak szerint gazdálkodik a törvény hatálybalépésekor tulajdonában lévő sportcélú ingatlanokkal mint kincstári vagyonnal;

i) támogatja a Magyar Köztársaság képviseletét a nemzetközi sporteseményeken;

j)[8] támogatja az olimpiai felkészülést és egyes központi sportlétesítmények működtetését;

k) ellenőrzi a tiltott teljesítményfokozásra (doppingra) vonatkozó rendelkezések betartását.

A helyi önkormányzatok feladatai

3. § (1) A helyi önkormányzat a működési területén figyelemmel a magyar sportban meghatározott célkitűzésekre, fejlesztési elvekre, irányokra

a) meghatározza a testnevelési és sportfejlesztési célkitűzéseit és feladatait;

b) a célkitűzéseivel összhangban támogatja a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezeteket;

c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sport-létesítményeket;

d) együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a megyei, a fővárosi önkormányzat a testnevelési és a sportszervezési feladatai körében

a) segíti a területi versenyrendszerek kialakítását, működtetését, sportrendezvények szervezését;

b) közreműködik a sportszakemberek alapfokú képzésében és továbbképzésében;

c) részt vesz a nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokban;

d) gondoskodik - a sportági szakszövetségekkel együttműködve - a játékvezetők, versenybírók, túravezetők képzéséről és továbbképzéséről;

e)[9] segíti a főváros, illetőleg a megye területén (a továbbiakban: illetékességi területén) működő testnevelési, diák- és szabadidősport, valamint természetjáró szervezetek tevékenységét, biztosítja az illetékességi területén a diáksport, valamint a sportági szakszövetségek működésének alapvető feltételeit;

f) közreműködik a diák- és szabadidősport, valamint a természetjáró események lebonyolításában, illetőleg szervezi azokat;

g) összeállítja és közreadja az éves megyei versenynaptárt és szabadidősport-naptárt;

h) közreműködik a mozgásgazdag életmóddal összefüggő sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében;

i) ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat;

j) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat;

k) együttműködik az illetékességi területén működő testneveléssel és sporttal foglalkozó állami, önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, különösen a nevelési-oktatási intézményekkel.

Ifjúsági és Sportminisztérium[10]

4. §[11] Az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el az e törvényben és más jogszabályban számára meghatározott központi állami feladatokat.

5. §[12] A minisztérium

a) irányítja az alá rendelt intézményeket, összehangolja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztását;

b) előkészíti és végrehajtja a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatokat;

c) gyakorolja az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott sportirányítási jogköröket.

6. §[13] Az ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) munkáját a sport szakmai szervezeteinek képviselőiből, valamint a sportélet kiemelkedő személyiségeiből álló tanácsadó testület segíti.

7-9. §[14]

A Magyar Olimpiai Bizottság

10. § A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) önkormányzati elven szervezett, jogi személyként működő köztestület.

11. § (1) A MOB feladatai különösen

a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapszabályában és szabályaiban a nemzeti olimpiai bizottságok számára meghatározott feladatok ellátása és az azokban meghatározott célkitűzések megvalósítása;

b) a szakszövetségekkel együttműködve a sportolók olimpiai játékokon való részvételének előkészítése és segítése, a sportágak és a sportolók nevezése az olimpiai játékokra;

c) a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - elleni fellépés a NOB szabályait és elveit figyelembe véve;

d) az olimpiai játékok jelképeinek védelmezése az olimpiai mozgalom érdekében;

e) a sportoló ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, jellemének fejlesztése, egészségének megszilárdítása, érdekeinek képviselete és védelme.

(2) A MOB kizárólagosan jogosult

a) a sportágak és a sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;

b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az "olimpia" és az "olimpiai" elnevezés kereskedelmi célú használatára és használatának feltételekhez köthető engedélyezésére, a NOB előírásaival összhangban;

c) az "olimpiai" elnevezésnek és az olimpiai jelvénynek sportcélra, vagy ezzel összefüggő egyéb célra való felhasználásának engedélyezésére.

12. § (1) A MOB tagja kizárólag magyar állampolgár lehet.

(2) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyelet gyakorlója elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi.

(3) A MOB tagjai sorában az alapszabályában rögzített helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei képviselőinek úgy, hogy a képviseleti arányuk a közgyűlésben meghaladja a tagok számának több mint a felét.

13. § A MOB szervezetét és működésének részletes szabályait - a NOB szabályainak és e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a közgyűlés által elfogadott alapszabálya határozza meg.

A sportági szakszövetségek

14. § (1) Az e törvényben, valamint a nemzetközi sportszövetségek alapszabályaiban a nemzeti szövetségek számára meghatározott feladatok ellátására, önkormányzati elven alapuló köztestületként, országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) működik, amennyiben megfelel a következő együttes feltételeknek:

a)[15] a sportág nemzeti szövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS), illetve a Nemzetközi Sakkszövetségnek (FIDE) tagja vagy a NOB által elismert sportágak között szerepel;

b) legalább a sportágában tevékenykedő két jogi személy tagja van, továbbá a versenyrendszerben rendszeresen részt vevő ötven fő nyilvántartott sportolóval rendelkezik;

c) legalább három éven keresztül folyamatosan működtetett országos jellegű bajnoki versenyrendszert; és

d) rendelkezik a jogszabályban vagy alapszabályában előírt szabályzatokkal.

(2) Sportáganként csak egy szakszövetség működhet.

(3) Az olimpiai sportágakra az (1) bekezdés b) pontjának a sportolói létszámra vonatkozó előírását és a c) pont rendelkezését nem kell alkalmazni.

(4) Az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő sportszervezeteket szakszövetségként az OTSH veszi nyilvántartásba.

(5) A nyilvántartásba vett szakszövetség a sportszervezet általános jogutódja.

15. § (1) A szakszövetségnek az alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy a területi szövetség útján tagja lehet minden, az adott sportágban sporttevékenységet folytató magánszemély vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A szakszövetség taglétszámában a magánszemélyek aránya nem érheti el a teljes taglétszám felét.

(2) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, kivéve, ha a kérelmező magánszemély felvétele által a magánszemélyek aránya meghaladná az (1) bekezdés szerinti kötelező létszámarányt.

A szakszövetség feladatai

16. § (1) A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult

a) megállapítani a verseny-, a játék-, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályokat;

b) meghatározni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt;

c)[16][17] a nemzetközi sportszövetség alapszabályával összhangban kialakítani a versenyrendszert, és annak alapján szervezni a hivatásos és szabadidős sportversenyeket, a Nemzeti (Hivatásos, Professzionális) Liga Bajnokságot, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa Versenysorozatot;

d) működtetni a válogatott kereteket és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken;

e) megadni vagy megtagadni a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési hozzájárulást a sportolók külföldi versenyzéséhez;

f) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;

g)[18] az általa szervezett vagy rendezett és az általa kiírt sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok - beleértve a sportesemények közvetítési jogát - hasznosításának szabályzatban történő meghatározására.

(2) A szakszövetség a sportágában az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik megvalósításukról;

b) gondoskodik a játékvezetők, versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről;

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, versenyzési engedélyük megadásáról és minősítéséről, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol;

d) fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - ellen;

e) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt;

f) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat;

g) meghatározza a sportesemények megrendezésének, valamint a sportlétesítmények sportszakmai feltételeit;

h) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében;

i) versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi;

j) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(3)[19][20] A versenyszabályzat (versenykiírás) tartalmazza, hogy a hivatásos vagy a szabadidős sport versenyrendszerében csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, továbbá - ha gazdasági társaság - nem áll felszámolás alatt. Az indulási jogosultságot az érintett sportszervezet másra nem ruházhatja át.

(4)[21] A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat abban az esetben láthatja el, illetőleg az ott felsorolt jogosultságokkal akkor élhet, ha a sportágban szakszövetség nem működik.

17. § A szakszövetség az alapszabályában rögzített, jogi személyiséggel rendelkező területi és helyi szakszövetséget hozhat létre.

A szakszövetség szervezete és működése

18. § (1) A szakszövetség alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, működésének céljáról, székhelyéről és a szervezeti összetételről. Az alapszabálynak biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, a tagok jogainak érvényesülését és kötelességeinek teljesítését.

(2) A szakszövetség elnevezésében a "magyar" megjelölést használhatja.

19. § A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.

20. § A szakszövetség tagja - amennyiben eleget tesz az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek - részt vehet a szakszövetség tevékenységében és rendezvényein, közvetlenül vagy képviselője útján választhat és választható a szakszövetség szerveibe.

21. § (1) A szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

(2) A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szerveit legalább kettő, de legfeljebb négy évi időtartamra - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - titkos szavazással kell megválasztani. Az ügyintéző és a képviseleti szervek tagjai újraválaszthatók.

(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente kell összehívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, illetőleg, ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt kezdeményezi.

22. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály elfogadása és módosítása;

b) az ügyintéző szerv szakmai és pénzügyi éves beszámolója, költségvetése és a mérleg elfogadása;

c) az ügyintéző és képviseleti szerveinek megválasztása, visszahívása;

d) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A közgyűlés az éves költségvetés meghatározását az ügyintéző szerv hatáskörébe utalhatja.

23. § A szakszövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel. A szakszövetség tagja - a tagdíj megfizetésén túl - a szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

24. § (1) A szakszövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, felajánlásokból, a központi költségvetési, a helyi önkormányzati és az alapítványi támogatásból, valamint a szakszövetség vállalkozási tevékenységéből képződik.

(2) A szakszövetség részére központi költségvetési támogatás, valamint az e törvény szerinti közalapítványi támogatás a 32. §-ban foglalt feltételek megléte esetén adható.

(3) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg vagyonának mértékét.

25. § A szakszövetség megszűnése esetén a vagyon a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezhet. A vagyon felhasználásáról a nyilvánosságot az OTSH tájékoztatja.

A szakszövetségek törvényességi felügyelete

26. § (1) Az OTSH elnöke törvényességi felügyeletet gyakorol a szakszövetségek felett.

(2) Az OTSH elnöke ellenőrzi, hogy a szakszövetség

a) alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.

27. § (1) Az OTSH elnöke a jogszabály, a szakszövetség alapszabálya, egyéb szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidő kitűzésével - felhívja a szakszövetséget a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A szakszövetség a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidőn belül, az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről az OTSH elnökét tájékoztatja.

(3) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, az OTSH elnöke

a) a szakszövetség határozata ellen keresettel fordulhat a Fővárosi Bírósághoz;

b) a verseny, a játék, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályzatok alapján, továbbá a 16. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott ügyekben a szakszövetség határozatát megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el;

c) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében összehívhatja a szakszövetség közgyűlését;

d) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a szakszövetség, vagy egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti. Ha a törvényességi felügyelet gyakorlója a szakszövetség működését felfüggesztette, egyidejűleg felügyelő biztost rendel ki a jogszabálysértés megszüntetésére és a törvényes működés helyreállítására.

28. § A 27. § (3) bekezdésének a) pontja alapján indított eljárásban a bíróság a jogszabálysértő határozatot megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el.

A hivatásos sporttevékenységet folytató sportszervezetre és sportolóra vonatkozó szabályok[22]

28/A. § (1) Hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet sporttevékenységet csak jogi személyiségű gazdasági társaság keretében végezhet.

(2) Hivatásos versenyrendszerben csak az (1) bekezdés szerint működő sportszervezet vehet részt.

(3) A hivatásos bajnokságban részt vevő sportszervezet számára a bajnokságba (versenyre) történő nevezés feltétele a szakszövetség, illetőleg a sportszövetség által meghatározott pénzügyi kötelezettségek teljesítése, vagy erre biztosíték nyújtása.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó sportszervezet sporttevékenységét, hivatásos sporttevékenységet folytató sportszervezetként kívánja folytatni, és e célból az (1) bekezdés szerinti szervezetet hoz létre, a (2)-(3) bekezdésben meghatározott és a szerződéses viszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek a gazdasági társaságra szállnak át.

(5) A hivatásos sportoló szerződésében ki kell zárni azt, hogy a szerződéses viszony fennállása alatt - a sportszervezet, szakszövetség és a sportszövetség kivételével - a versenyzési (játék) jogosultság gyakorlásáról más rendelkezhessen.

(6) A sportszervezet hivatásos sportolói szerződéses viszonyt nem létesíthet az e törvény alapján sportösztöndíjban részesülő sportolójával az ösztöndíj folyósításának tartama alatt.

(7) A hivatásos sportolót a sportszervezet keretében végzett sporttevékenységéért díjazás illeti meg. A sportszervezet amatőr sportolójának a felkészüléssel és a versenyeztetéssel összefüggő indokolt költségeit megtérítheti, részére a jogszabályban meghatározott természetbeni juttatást adhat.

A sport közalapítványok

29. §[23] (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Polgári Törvénykönyv 74/G. § (10) bekezdése, illetve 74/E. § (6) bekezdése alapján kezdeményezze a bíróságnál a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány (a továbbiakban: NSKA) és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány (a továbbiakban: NISZKA) egyesítését.

(2)[24] Az új közalapítvány neve Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (a továbbiakban: SKA). Az SKA az NSKA és a NISZKA általános jogutódja.

(3)[25] Az SKA az utánpótlás-nevelés, a gyermek, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatásával foglalkozik, és működteti a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszert.

(4)[26] A közalapítvány kuratóriuma kilenc főből áll. Elnökét és tagjait a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet, illetve az alapítvány célja szempontjából érintett társadalmi területek kiemelkedő személyiségei közül.

A közalapítványokra vonatkozó közös rendelkezések

30. § (1) A kuratórium megbízatásának időtartama öt év.

(2) A kuratórium határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, minden tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kuratórium csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen.

(3) A kuratórium tevékenységét három főből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, tagjai az Országgyűlés illetékes bizottsága által kijelölt személyek.

(4)[27]

31. § Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a sportszakemberek megbecsülése céljából külön közalapítványon keresztül nyújt támogatást.

Sport célokat szolgáló pénzeszközök megosztása

32. § (1) Központi költségvetési és közalapítványi támogatásban (a továbbiakban: támogatás) az a sportszervezet részesülhet, amely elszámolt az előző évben kapott támogatással, és nincs lejárt köztartozása, illetve köztartozását folyamatosan az előre meghatározott törlesztőrészlettel teljesíti, és ezt a tényt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes fővárosi vagy megyei szervezete által hatvan napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja.

(2) Központi költségvetési és közalapítványi támogatás kizárólag a szervezet saját forrásának ismeretében nyújtható. A támogatás iránti kérelméhez, pályázatához mellékelni kell az előző évi beszámolót és a támogatás tárgyára vonatkozó pénzügyi tervet, amely nem tartalmazhat hiányt.

(3) A sportszervezet köteles éves pénzügyi tervet készíteni, megtervezni az állami kötelezettségek fedezetét, mely összeg más célra nem használható fel.

(4) A támogatás folyósítása azonnali hatállyal felfüggeszthető, ha a sportszervezet

a) a támogatás igénylésekor lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, vagy

b) a támogatást a megjelölt céltól eltérően használja vagy használta fel, vagy

c) a köztartozása lejárt.

(5)[28] A sportszervezet megszűntét követő két évig nem lehet sportszervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan sportszervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

33. § (1) Az e törvényben meghatározott állami feladatok ellátásához az OTSH bevételi forrásai a következők:

a) az éves költségvetési törvényben e célra jóváhagyott támogatás;

b) a szerencsejáték szervezéséről szóló, többször módosított 1991. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése alapján az OTSH tulajdonosi felügyelete mellett szervezett szerencsejátékokból származó adózott eredmény;

c) a külön törvényben meghatározott sportcélú ingatlanok értékesítéséből származó bevétel;

d) egyéb bevételek.

e)[29] az OTSH feladatköréhez kapcsolódó sporttevékenységekre szervezett bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-a.

(2)[30] Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi források elsődlegesen a következő célokra használhatók fel:

a) a MOB szakmai együttműködésével az olimpiai felkészülés és részvétel támogatására, valamint a látványsport, a szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, a gyermek- és ifjúsági sport, továbbá a fogyatékosok sportjának támogatására;

b) sportlétesítmények fejlesztésére és fenntartására;

c) a minisztérium működési kiadásaira;

d) a sport információs rendszerének működtetésére, a sporttudomány és a sportegészségügy támogatására;

e) a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának ellenőrzésére;

f) a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai feladatok ellátására;

g) sportvállalkozás-ösztönzési programok finanszírozására.

(3)[31] A köztartozások rendezésére kiírt pályázat keretében az OTSH-val megállapodást kötő sportszervezetek részére az 1997. december 31-én fennálló személyi jövedelemadó és járulék [az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 97. § z) pont] tartozásaikra 1998. december 31. napjáig fizetési halasztás és azt követő ötévi időtartamra részletfizetés engedélyezhető.

(4) A sportcélú ingatlanok értékesítéséből származó bevétel elsősorban a sportszervezetek (3) bekezdés szerinti adótartozásának részletfizetésére fordítható, ezt követően sportlétesítmények fenntartására, korszerűsítésére és létesítésére használható fel.

34. §[32]

35. §[33] (1) A gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, a fogyatékosok sportjának támogatása, valamint a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése az SKA útján történik.

(2) Az SKA bevételi forrásai:

a) Az 1997. január 1-jei hatállyal létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány, és az ugyancsak 1997. január 1-jei hatállyal létrehozott Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány számára a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka,

b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás,

c) a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a és a totó játékadójának 100%-a,

d) önkormányzatok hozzájárulásai,

e) adományok,

f) támogatási befizetések,

g) magánszemélyek hozzájárulásai.

(3) A kuratórium a forrásokat a következők szerint használhatja fel:

a) normatív támogatás,

b) cél- és címzett támogatás,

c) pályázati rendszeren alapuló feladatfinanszírozás,

d) magánszemélyek számára nyújtott Gerevich Aladár sportösztöndíjak,

e) Közalapítvány működési kiadásai, amelyek nem haladhatják meg az a)-c) pontban meghatározott támogatás éves összegének 4%-át.

Vegyes rendelkezések

36. § (1) Az "országos sportági szakszövetség" megjelölést kizárólag az e törvényben meghatározott, köztestületként működő országos sportági szakszövetség használhatja.

(2) Az a sportszervezet, melynek megjelölése "országos sportági szakszövetség", 1996. december 31-ig köteles alapszabályát az e törvénynek megfelelően módosítani.

(3)[34] Ha a sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet alapján működő sportági szakszövetség a (2) bekezdésben meghatározott határnapig nem felel meg a köztestületre vonatkozó rendelkezéseknek, az Etv. alapján működik tovább, de alapszabályát e törvényben foglaltaknak megfelelően módosítja. Az ilyen módon tovább működő sportszövetség a 16. §-ban meghatározott feladatokat akkor láthatja el, ha a sportágban szakszövetség nem működik.

(4) Az Etv. alapján alakuló és működő sportszövetség, ha megfelel a 14. §-ban foglaltaknak, köztestületté alakulhat át.

(5) A köztesületté átalakult szakszövetséget a Fővárosi Bíróság, mint társadalmi szervezetet nyilvántartásából törli.

(6)[35] A MOB - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül - kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. A köztestületként működő szakszövetséget az OTSH - a közhasznúsági nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősítheti, ha az megfelel a Kszt.-ben előírt feltételeknek. A közhasznú működés tekintetében a törvényességi felügyeletet annak e törvény szerinti gyakorlója a reá irányadó szabályok szerint látja el.

37. §[36] (1) A sport versenyrendszerében a sporttevékenységet megkezdő és folytató személy külön jogszabályban foglaltak szerint köteles

a) a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni,

b) alávetni magát a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használatát ellenőrző vizsgálatnak.

(2) A sporteseményeken előforduló sérülések és balesetek megelőzése, valamint a szükséges sportegészségügyi intézkedések megtétele érdekében a sportesemény rendezője a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az egészségügyi ellátást biztosítani.

38. § A szakszövetség és a társadalmi szervezetként működő sportszövetség szabályzatban határozza meg a sportág jellegének megfelelően, hogy mely sporteseményen, versenyen részt vevő sportolók számára írja elő a versenyzési engedély feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és balesetbiztosítást (Ptk. 560-566. §).

39. §[37]

Záró rendelkezések

40. § (1) E törvény a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

(2) E törvény 32-35. §-ainak rendelkezéseit 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) e törvény hatálybalépésekor a 16. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott vagyoni értékű jogok hasznosítására jogosult e jogát - abban az esetben, ha nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében foglaltaknak -, a törvény hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig gyakorolhatja.

41. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 110. §-a, a 111. §-a (1) bekezdésének "valamint a testneveléssel és a sporttal" szövegrésze, a (2) bekezdésének "testnevelési, valamint sportintézmények" szövegrésze, a 121. § c) pontja, a 128. § (2) bekezdése;

b) a sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet;

c) az Országos Testnevelési és Sport Hivatalról szóló 169/1991. (XII. 26.) Korm. rendelet és a módosítására kiadott 176/1992. (XII. 30.) Korm. rendelet ;

d)[38] a Magyar Olimpiai Bizottságról szóló 1028/1975. (X. 25.) MT határozat,

e) az "olimpia" elnevezés és olimpiai jelvény védelméről szóló 1075/1953. (XII. 10.) MT határozat.

42. § (1)[39] A Kormány gondoskodik a 29. §-ban meghatározott közalapítvány alapításával kapcsolatos feladatokról.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a sportági szakszövetségek és sportegyesületek gazdálkodásának,

b) a 37. §-ban foglaltak végrehajtásának, továbbá a sporttevékenységgel összefüggő fegyelmi felelősségnek,

c) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a szükséges képesítési előírások,

d)[40] a sportorvoslásnak,

e)[41] a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának,

f) a sportolók igazolási és átigazolási (nyilvántartási) rendjének alapvető

g)[42] a sportesemények rendezésével és a nézők biztonságával kapcsolatos rendelkezések

szabályait.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke