2000. évi XXIX. törvény
a Magyar Köztársaság és Mongólia között a baráti kapcsolatokról és az együttműködésről szóló, Budapesten, 1998. január 28-án aláírt Szerződés kihirdetéséről[1]
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Mongólia között a baráti kapcsolatokról és az együttműködésről szóló, Budapesten, 1998. január 28-án aláírt Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló szóbeli jegyzékek cseréje 1999. november 10-én történt meg.)
2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
"Szerződés a Magyar Köztársaság és Mongólia között a baráti kapcsolatokról és az együttműködésről
A Magyar Köztársaság és Mongólia (a továbbiakban: Szerződő Felek)
kiindulva baráti kapcsolataik és együttműködésük hagyományaiból,
kifejezve meggyőződésüket, hogy a közöttük fennálló baráti kapcsolatok és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése és erősítése megfelel mindkét állam népei alapvető nemzeti érdekeinek, és a béke, valamint a biztonság ügyét szolgálja,
attól a szándéktól vezérelve, hogy államközi kapcsolataikat a szuverén egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, illetve a nemzetközi jog egyéb, általánosan elfogadott elvei és normái alapján fejlesszék,
hasznosítva együttműködésük tapasztalatait, törekedve együttműködésük fejlesztésére valamennyi téren,
áthatva attól a szándéktól, hogy hozzájáruljanak Európa, Ázsia és a világ békéjének és biztonságának a megszilárdításához,
megerősítve az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljai és elvei iránti elkötelezettségüket,
kötelezettségeket vállalva, hogy tiszteletben tartják az általánosan elfogadott emberi jogi normákat,
kifejezve akaratukat, hogy erősítsék a kapcsolataik jogi alapjait,
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
A Szerződő Felek továbbfejlesztik baráti kapcsolataikat és együttműködésüket egymás állami szuverenitásának, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének, az egyenjogúságnak, a kölcsönös előnyöknek, az alapvető emberi jogok és szabadság tiszteletben tartása alapján.
2. Cikk
A Szerződő Felek együttműködnek a béke, a stabilitás, a nemzetközi biztonság erősítése érdekében, hozzájárulnak az Egyesült Nemzetek Szervezete béketeremtő szerepének erősítéséhez és a konfliktusok rendezéséhez.
3. Cikk
A Szerződő Felek erősítik azon nemzetközi szervezetekben megvalósuló együttműködésüket, amelyeknek mindkét Fél tagja, és támogatják egymás törekvéseit az egyéb nemzetközi szervezetekkel való együttműködést illetően.
4. Cikk
A Szerződő Felek párbeszédet folytatnak minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésről, álláspontjaik összehangolása céljából.
5. Cikk
A Szerződő Felek rendszeresen konzultálnak kétoldalú kapcsolataik fejlesztése és elmélyítése céljából, és minden szinten ösztönzik a kétoldalú együttműködést az állami testületek és intézmények, a társadalmi és más szervezetek között, beleértve a helyieket is.
6. Cikk
A Szerződő Felek különös figyelmet szentelnek gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik sokoldalú fejlesztésének a kölcsönös előnyök alapján. Megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy tökéletesítsék és a világpiac normáihoz és gyakorlatához igazítsák gazdasági kapcsolataik mechanizmusát.
A Szerződő Felek belső törvényhozásuknak és nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően kapcsolataikban elősegítik a vállalkozói és más gazdasági tevékenységhez, valamint az áruk, szolgáltatások és a tőke mozgásához szükséges kedvező gazdasági, pénzügyi és jogi feltételek kialakítását.
Elősegítik egymás számára az országaik közötti és regionális szintű üzleti kapcsolatok, valamint a két állam jogi és természetes személyei közötti együttműködés különböző formáinak fejlesztését.
7. Cikk
A Szerződő Felek bővítik és fejlesztik az együttműködést a szállítás terén, beleértve az egymás területén áthaladó személyek és áruk akadálytalan tranzitjának biztosítását, és ennek elősegítésére kétoldalú szerződéseket kötnek.
8. Cikk
A Szerződő Felek a két ország népeinek közelebb kerülése érdekében megteremtik a feltételeket mind az oktatási, tudományos, kulturális és művészeti intézmények, az egészségügyi intézmények, tömegtájékoztatási eszközök, mind az egyének közötti közvetlen kapcsolatok előmozdítása érdekében.
A Szerződő Felek együttműködnek egymás oktatási és tudományos, valamint kulturális és művészeti eredményeinek megismerése, az e téren kialakított kapcsolatok fejlesztése érdekében.
A Szerződő Felek bátorítják a két ország sport- és ifjúsági szervezetei közötti együttműködést.
9. Cikk
A Szerződő Felek együttműködést alakítanak ki a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer és fegyverkereskedelem elleni tevékenységükben.
A Szerződő Felek együttműködnek kölcsönös jogsegély nyújtásában a polgárjogi, családjogi és büntetőjogi ügyekben.
10. Cikk
A Szerződő Felek kijelentik, hogy e Szerződés nem irányul harmadik ország ellen, nem érinti az általuk kötött, hatályban levő egyéb nemzetközi szerződésekből eredő jogaikat és kötelezettségeiket.
11. Cikk
E Szerződés értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos véleményeltérés esetén a Szerződő Felek vitás kérdéseiket tárgyalások útján rendezik, irányadóul véve a nemzetközi jog normáit és alapelveit, különösen az ENSZ Alapokmányát.
12. Cikk
E Szerződés ratifikálási eljárást igényel és a ratifikációs okmányok kicserélésének időpontjában lép hatályba.
E Szerződés hatálybalépésével az 1984. június 1-jei "A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési Szerződés" érvényét veszti.
13. Cikk
E Szerződés tíz évig marad hatályban és automatikusan öt-öt évvel meghosszabbodik, ha a Szerződő Felek egyike nem nyilvánítja ki írásban, hat hónappal e Szerződés hatályának lejárta előtt, a Szerződés megszüntetésére vonatkozó szándékát.
Készült Budapesten, 1998. január 28-án, két példányban magyar, mongol és angol nyelven, mindhárom szöveg azonos érvényű. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság nevében
Mongólia nevében"
3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. november 10-től kell alkalmazni.
4. §[2]
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2000. május 2-i ülésnapján fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 440. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.