31/2000. (XII. 14.) OM rendelet

az élelmiszer-biztonsági szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított -1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) E rendelet melléklete az élelmiszer-biztonsági szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Élelmiszer-biztonsági szakmérnök szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 31 /2000. (XII. 14.) OM rendelethez

Élelmiszer-biztonsági szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A szakmérnöki szakirányú továbbképzés során azok az új biológiai, kémiai és fizikai tényezők kerülnek ismertetésre, amelyek veszélyeztetik a fogyasztó egészségét, azok a követelmény- és ellenőrzési rendszerek, amelyek alkalmazásával ezek a veszélyek minimumra csökkenthetők. Ezen ismeretek birtokában olyan szakemberek kerülhetnek az élelmiszeriparba, akik képesek a biztonságos élelmiszertermelés teltételeit megteremteni és ellenőrizni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése

Élelmiszer-biztonsági szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők kelre

A képzésben okleveles élelmiszeripari mérnöki vagy okleveles biomérnöki (illetve a biomérnöki szaklétrehozása előtti okleveles vegyészmérnöki), valamint állatorvos doktori végzettséggel, szakképzettséggel lehet részt venni.

4. Képzési idő

Három félév, 1550 összóra, amiből minimum 248 tanóra, maximum 1000 óra az önálló munka, a képzés kredit. értéke: 90 kredit. A képzés előadásokból, konzultációkból és gyakorlati foglalkozásokból áll (félévente 13 hét, hetén. te 1 nap).

5. A képzés fő tanulmányi területei és arányai

Korszerű, szakspecifikus ismeretek az alábbi tárgykörökben:

5.1. Üzemtelepítés és létesítés

5.2. Élelmiszer-biztonság (HACCP, GHT stb.)

5.3. Gyors mikrobiológiai módszerek

5.4. Kockázatelemzés

5.5. Értékelési módszerek

5.6. Élelmiszer-biztonsági menedzsment

5.7. Élelmiszer-szabályozás és érvényesítése

5.8. A géntechnológiával módosított szervezetet tattal. urazó vagy géntechnológiával módosított szervezetből elő. állított élelmiszerek

5.9. Esettanulmányok

Az elméleti és gyakorlati képzés százalékos aránya. 70:30.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsga letételéből tevődik össze. A szakdolgozat olyan írásbeli dolgozat amelyben a jelölt bizonyítja, hogy a választott téma szak irodalmában jártas, az anyagot önállóan kezeli, a dolgozat témájához a szakirodalmat alkotó mádon használja.

6.2. Záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsga kötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a komplex szóbeli vizsga: az üzemtelepítés és létesítés, élelmiszer-biztonság, élelmiszertörvény és érvényesítése tárgyakból.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegyeké a szóbeli záróvizsga érdemjegyének számtani átlaga.