33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet

a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról[1]

2/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez

Területek szennyeződés érzékenységi besorolása

"A" Fokozottan érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C1

a) Külön jogszabályban meghatározott ökológiai (zöld) folyosók, valamint, a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek,

b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja,

c) azok a karsztos területek, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók,

d) üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső, külső és "A" hidrogeológiai védőterületei, továbbá a karszt-, talaj- és partiszűrésű ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek esetén a "B" hidrogeológiai védőterület is,

e) nemzeti parkok, fokozottan védett természeti területek, bioszféra rezervátumok,

f) az "A" kategória e) pontjában meghatározott védettségi kategóriába védelemre tervezett azon területek, amelyeket a környezetért felelős minisztérium nyilvántartásba vett, és a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás megindult.

"B" Érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C2

a) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete,

b) minden olyan "A" kategóriába nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy kockázatos anyag felszínről 100 év alatt sem érheti el a képződményt,

c) üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló hidrogeológiai védőterületei, ha nem tartoznak a "A" kategóriába,

d) minden olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van, vagy ha 50-100 m között van, de a fedőképződmény kavics vagy homok, és a terület nem tartozik az "A" kategóriába, kivéve, ha lokális vizsgálattal bizonyított, hogy 100 év alatt nem érhet el a felszínről szennyeződés a fő ivóvízadó képződménybe,

e) minden olyan terület, ahol nincs fő ivóvízadó képződmény, de a felszín közelében jó (legalább homoknak megfelelő) vízadó réteg található,

f) az "A" kategória a) és e) alpont alá nem tartozó országos, továbbá helyi jelentőségű védett természeti terület, illetve az "A" kategória a) és e) pont szerinti védett természeti területek - külön jogszabály alapján megállapított - védőzónái (pufferzónái),

g) a "B" kategória f) pontjában meghatározott védettségi kategóriába védelemre tervezett azon területek, amelyeket a környezetért felelős minisztérium, illetve helyi jelentőségű védelemre tervezett terület esetében a települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásba vett, és a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás megindult.

"C" Kevésbé érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C3

Egyéb - az "A" és a "B" kategóriába nem tartozó - területek.

2/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez

Egyedi lokális érzékenységi vizsgálatok

1. Adott település érzékenysége azoknál a településeknél, ahol a település közigazgatási területének több mint 95%-án az első vízadó telített zónájának alsó határában a függőleges - vízzel együtt mozgó - szennyeződésterjedés sebessége - a felszín alatti vízháztartás egyensúlyát tartósan fel nem borító maximális megcsapolás mellett - a 0,5 m/évet meghaladja, az érintettek által végzett vagy végeztetett részletes lokális vizsgálat hatóság által elfogadott eredménye alapján pontosítható.

2. Adott hely ismeretében, egy adott lehatárolt területen a település közigazgatási területére vonatkozó - településsoros - minősítéstől eltérő érzékenységi besorolás állapítható meg

2.1. a környezetvédelmi felügyelőségnél lévő, a területek 1:100 000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térképe (VITUKI Rt.),

vagy

2.2. a felelős által - a 2/1. számú melléklet szempontjai szerint - végzett vagy végeztetett részletes lokális vizsgálat környezetvédelmi felügyelőség által elfogadott eredménye alapján.