36/2000. (XII. 27.) OM rendelet

a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított -1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

2. §

Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 36/2000. (XII. 27.) OM rendelethez

A gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja a gyermek- és ifjúsági korosztállyal foglalkozó segítő szakemberek szakmai kompetenciájának, identitásának fejlesztése, olyan, az alapképzésben megszerzett tudásra épülő speciális, a célcsoport problémáira fókuszált ismeretek nyújtásával, amely birtokában a szakemberek képesek a családközpontú, rendszerszemléletű, a gyermekek és fiatalok szükségleteit felismerő, érdek- és jogérvényesítését segítő szakmai tevékenység végzésére; megelőző jelleggel, a család szerepét és működését erősítve a gyermekeket és fiatalokat védő, szükségleteik kielégítését célzó beavatkozásokra; azoknak az eszközöknek a mozgósítására, amelyek lehetővé teszik a különböző élethelyzetekben jelentkező gyermek- és ifjúságvédelmi problémák megelőzését, megoldását; a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszer hatékony működtetésére irányuló fejlesztési javaslatok megfogalmazására.

2. Az oklevélben szakirányú szakképzettség megnevezése

Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

- Egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és valamely humán (bölcsész, egészségügyi, jogi, szociális igazgatási és államigazgatási, közgazdasági, pedagógus, szociális, teológiai) jellegű szakon szerzett szakképzettség.

- Legalább kétéves szakmai tapasztalat családokkal, gyermekekkel és fiatalokkal végzett segítő munkában:

4. A képzési idő

Legalább 4 félév, 540 tanóra, 120 kreditpont.

Tanóra: a kötelező, a kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati órái, valamint a kötelező szakmai gyakorlatok és tréningek azon ideje; amelyek oktatók közreműködését igénylik.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Elméleti képzés:

A gyermekek és fiatalok és családjaik körében, illetve a gyermek- és ifjúságvédelem területén végzett segítő munkához hasznosítható társadalomismereti, szociálpolitikai, jogi-igazgatási, pedagógiai, pszichológiai, pszichopatológiai, pszichiátriai és szociális munka alapismeretei.

E tanulmányi terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 40%-át alkotja.

5.2. Gyakorlati képzés:

A hallgatók személyiségének, kapcsolati készségeinek a fejlesztése; a tanácsadói munkához szükséges viselkedési és beavatkozási stratégiák kialakítása, gyakorlása; a gyermek- és ifjúságvédelem alapellátó és szakellátó intézményeiben szupervízió mellett végzett terepgyakorlat; a szakdolgozat készítéséhez szükséges egyéni ismeret- és tapasztalatszerzés tutor vezetésével.

E tanulmányi terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 50%-át alkotja.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok; szigorfátok - letételéből, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

A gyakorlati minősítés három fokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

6.1. Szigorlat

A gyermek- és ifjúságvédelem tárgykörében az elméleti képzési terület tárgyaiból kialakított egy komplex szigorlat letétele kötelező.

6.2. Szakdolgozat

A gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadás tárgykörében készített dolgozattal a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával és empirikus tapasztalatok vagy vizsgálatok alapján képes az elsajátított ismeretanyag önálló gyakorlati alkalmazására.

6.3. Záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a terepgyakorlatok minősítéssel ellátott dokumentumainak benyújtása,

- bírálók által elfogadott szakdolgozat benyújtása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a megszerzett ismeretek integrált alkalmazására, valamint az alapképzési szakterületen történő felhasználásának lehetőségeire.

6.3.3. A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag egész számú jegyre kerekítve.