3/2000. (II. 25.) TNM-IM együttes rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai vétségek parancsnoki nyomozásáról

A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 332. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

Az illetékes parancsnokok köre

1. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaival szemben a katonai büntetőeljárásban - ha a nyomozást nem a katonai ügyész végzi - az illetékes parancsnoknak van nyomozóhatósági jogköre.

(2) A miniszter hivatalához berendelt hivatásos állományú tagok, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, főigazgató-helyettesei ellen katonai vétség miatt tett feljelentést a katonai ügyészhez kell felterjeszteni.

2. § E rendelet alkalmazásában illetékes parancsnok:

a) az Információs Hivatal hivatásos állományú tagjai tekintetében az Információs Hivatal főigazgatója,

b) a Nemzetbiztonsági Hivatal hivatásos állományú tagjai tekintetében a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai tekintetében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója.

Hatásköri és illetékességi szabályok

3. § (1) Az illetékes parancsnok hatáskörébe tartozik a nyomozás a katonai vétség (Btk. XX. fejezet) miatt indult büntetőeljárásban - ha a nyomozást nem a katonai ügyész végzi -, a hatáskörébe nem tartozó ügyekben pedig azoknak a nyomozási cselekményeknek az elvégzése, amelyekre a katonai ügyész utasította.

(2) Nem tartozik az illetékes parancsnok hatáskörébe a nyomozás, ha

a) a gyanúsított szolgálati viszonya időközben megszűnt,

b) a gyanúsított a bűncselekményt polgári személlyel együtt követte el,

c) a gyanúsított a bűncselekményt más fegyveres szerv állományába tartozó személlyel együtt követte el,

d) a gyanúsított a katonai vétség mellett más bűncselekmény elkövetésével is alaposan gyanúsítható,

e) a katonai ügyész az eljárást a Be. 18. §-ának (3) bekezdése alapján magához vonta.

(3) A büntetőeljárásban illetékes az a parancsnok, akinek a gyanúsított az eljárás megindításakor a szolgálati alárendeltségébe tartozik.

(4) Ha a gyanúsított szolgálati helye a bűncselekmény elkövetése után megváltozott, a nyomozást - célszerűségből - az elkövetéskor illetékes parancsnok is lefolytathatja.

(5) Az elkövetés helye szerint illetékes parancsnok folytatja le a nyomozást, ha az elkövetéssel gyanúsítható személy ismeretlen. Amennyiben az elkövető személye utóbb ismertté válik, a büntetőeljárást az állomány szerint illetékes parancsnokhoz kell áttenni, kivéve, ha az ügy sajátosságai miatt a nyomozás helyben eredményesebben lefolytatható. Amennyiben az elkövető ismeretlen marad, az eljárást az azt elrendelő parancsnok szünteti meg.

(6) Több gyanúsított esetén, ha azok nem ugyanazon illetékes parancsnok alárendeltségébe tartoznak és az elkülönítés nem indokolt, az eljáró parancsnok illetékességét a megelőzés határozza meg. Amennyiben a megelőzés alapján az eljáró parancsnok nem határozható meg, az eljáró parancsnokot a miniszter jelöli ki.

(7) Amennyiben a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelme indokolt (Be. 120/A. §), vagy az eljárásban különösen védetté nyilvánított személy tanúkénti kihallgatása szükséges (Be. 64/A. §), az iratokat a katonai ügyészhez kell felterjeszteni.

A parancsnoki nyomozás szabályai

4. § A parancsnoki nyomozás során a Be. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

5. § (1) Az illetékes parancsnok kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a feljelentés kiegészítésének elrendelése (Be. 126. §), illetve áttétele [Be. 125. § (2) bekezdés],

b) a nyomozás megtagadása [Be. 127. § (1) bekezdés)], illetve megszüntetése [Be. 139. § (1) bekezdés], kivéve, ha a nyomozás megtagadása [Be. 129. § (1) bekezdés], illetve megszüntetése [Be. 140. § (1) bekezdés] az ügyész hatáskörébe tartozik,

c) a nyomozás elrendelése (Be. 130. §), a nyomozás felfüggesztése (Be. 137. §),

d) a gyanúsított őrizetbe vételének (Be. 91. §), a lefoglalásnak (Be. 101. §), a zár alá vételnek (Be. 106. §) elrendelése, illetve megszüntetése, biztosítási intézkedés elrendelése (Be. 107/A. §), továbbá az elővezetés (Be. 100. §), a házkutatás (Be. 103. §) és motozás (Be. 104. §) elrendelése,

e) indokolt előterjesztés tétele a gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelésére, meghosszabbítására vagy megszüntetésére, az ideiglenes kényszergyógykezelés iránti indítvány megtételére, illetve a lakhelyelhagyási tilalom - szükség esetén ennek keretében a házi őrizet - elrendelésére vagy megszüntetésére, továbbá az úti okmány elvételének elrendelésére [Be. 99/D. § (2) bekezdés],

f) a lefoglalt dolog előzetes értékesítésének elrendelése (az ügyész előzetes jóváhagyásával), illetőleg az értékesítés elrendelésének kezdeményezése (Be. 102/A. §),

g) bíróság elé állításra irányuló indítvány megtétele (Be. XVI. fejezet),

h) a nyomozás befejezését követően az iratoknak vádemelési javaslattal az ügyésznek történő megküldése [Be. 145. § (1) bekezdés].

(2) Ha az illetékes parancsnok a feljelentés 15 napon belül történő kiegészítését rendelte el, annak lejártával a határidőt indokolt esetben újabb 15 nappal meghosszabbíthatja. A feljelentés kiegészítésének 30 napon túli meghosszabbítására, a bűnügyi iratok eredeti példányának megküldésével, a katonai ügyészhez kell előterjesztést tenni.

(3) Az illetékes parancsnok az alárendeltje által elkövetett, de a nyomozási hatáskörébe nem tartozó bűncselekmény esetében haladéktalanul, legkésőbb azonban három napon belül - sürgős esetben rövid úton - köteles feljelentést tenni a katonai ügyésznél vagy más nyomozó hatóságnál, egyúttal gondoskodni a halaszthatatlan nyomozási cselekmények szakszerű elvégzéséről.

6. § Az illetékes parancsnok a nyomozóhatósági jogkört személyesen vagy - a kizárólagos hatáskörébe tartozó jogkörök kivételével - nyomozótisztek útján gyakorolja.

A nyomozótiszt

7. § (1) A nyomozótiszt az illetékes parancsnok által - alárendeltjei közül - kijelölt jogi egyetemi vagy rendőrtiszti főiskolai végzettségű, tiszti rendfokozattal rendelkező hivatásos állományú személy.

(2) A nyomozótiszt kijelöléséhez az illetékes parancsnoknak előzetesen be kell szerezni a katonai ügyészség egyetértését.

(3) A nyomozótisztet az illetékes parancsnok állományparancsban jelöli ki. A kijelölésről a katonai ügyészséget értesíteni kell.

(4) A nyomozótiszteket a katonai ügyészség arcképes "Nyomozótiszti igazolvány"-nyal látja el.

(5) Megszűnik a nyomozótiszti megbízatás, ha azt az illetékes parancsnok visszavonta, illetőleg a nyomozótiszt hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt. Erről az illetékes parancsnok a katonai ügyészséget 10 napon belül tájékoztatja, egyben a nyomozótiszti igazolványt visszaküldi.

(6) A nyomozótisztek szakmai képzéséről, továbbképzéséről a katonai ügyészség gondoskodik.

(7) Az illetékes parancsnok a nyomozótiszt (6) bekezdés szerinti képzéséhez, valamint a nyomozati munkájának elvégzéséhez szükséges feltételeket és megfelelő időt köteles biztosítani.

8. § (1) A nyomozás elrendelésekor az ügyintéző nyomozótisztet az illetékes parancsnok jelöli ki. A nyomozótiszt a büntetőeljárás során

a) elkészíti és jóváhagyásra felterjeszti az illetékes parancsnok kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések, indítványok, előterjesztések tervezetét,

b) folyamatosan végzi az illetékes parancsnok kizárólagos hatáskörébe nem tartozó nyomozási cselekményeket,

c) végrehajtja mindazon nyomozási cselekményeket, amelyek elrendelése az illetékes parancsnok kizárólagos hatáskörébe tartozik,

d) felelősséggel tartozik az iratkezelési szabályok betartásáért, az eljárás során gondoskodik az állam- és szolgálati titoknak a vonatkozó jogszabályok szerinti védelméről,

e) gondoskodik az e rendeletben, valamint a Be.-ben meghatározott határidők betartásáról.

(2) A nyomozótiszt az eljárása alatt az illetékes parancsnoknak van alárendelve. A folyamatban lévő büntetőeljárás során az eljáró nyomozótisztnek utasítást - a katonai ügyészen kívül - kizárólag az illetékes parancsnok adhat.

(3) Nem járhat el az ügyben az a nyomozótiszt, aki a gyanúsított alárendeltje. A kizárásra egyebekben a Be.-nek a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályai az irányadók.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő nyomozótiszt az adott polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál nincs, az eljáró nyomozótisztet a miniszter jelöli ki az irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő nyomozótisztek közül.

A nyomozás teljesítése

9. § (1) A nyomozást elrendelő határozat egy példányát a tényállás feltüntetésével a katonai ügyésznek három munkanapon belül meg kell küldeni.

(2) Ha az illetékes parancsnok a nyomozást az elrendeléstől számított egy hónapon belül nem fejezi be, az iratokat az egy hónap letelte előtt legalább három nappal bemutatja a katonai ügyésznek. A nyomozás határidejének két hónapon túli meghosszabbítására az illetékes parancsnok a határidő lejárta előtt legalább tíz nappal a katonai ügyésznek tesz előterjesztést. Mindkét esetben mellékelni kell a szükségesnek tartott, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is.

(3) A nyomozás során különös figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok felderítésére. Az újabb bűncselekmény megelőzése érdekében a szükséges intézkedést vagy javaslatot meg kell tenni.

10. § (1) Az eljárás során az egyes nyomozási cselekményekről készült iratokat három példányban, az érdekelteknek kézbesítendő határozatokat pedig ezen felül a szükséges példányszámban kell elkészíteni.

(2) Vádemelési indítvány esetén a nyomozás iratainak eredeti és másodpéldányát a nyomozás befejezését követő 8 napon belül kell megküldeni a katonai ügyésznek. Az iratok harmadik példányát a nyomozó hatóság irattározza.

(3) A nyomozás vádemelésre megküldött irataihoz csatolni kell a gyanúsított bűnügyi kérdőjegyét, minősítését, dicséret-, fenyítési lapjának másolatát, az illetményéről szóló kimutatást, valamint az esetleges bűnjeleket és a bűnügyi költségek jegyzékét. Amennyiben a bűnjelek csatolása jellegüknél fogva nem lehetséges, vagy más fontos ok ezt indokolja, a bűnjelnek a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell a nyomozás irataihoz csatolni.

(4) Ha az illetékes parancsnok a nyomozást megtagadja, a nyomozást megtagadó határozatot és a nyomozás rendelkezésre álló iratait a katonai ügyésznek megküldi. Ha a nyomozást megszünteti, határozatát a nyomozati iratok egy példányával küldi meg a katonai ügyésznek. A határozatot egyidejűleg az érdekelteknek is meg kell küldeni. Amennyiben a nyomozás megtagadására, illetve megszüntetésére a katonai ügyész jogosult, az illetékes parancsnok erre indokolt előterjesztést tesz.

(5) Ha az illetékes parancsnok az elkövető bíróság elé állítását (Be. XVI. fejezet) indokoltnak tartja, erről rövid úton indítványt tesz a katonai ügyésznek, és a továbbiakban a katonai ügyész rendelkezései szerint köteles eljárni. Ebben az esetben a nyomozás befejezésekor a bűnügyi iratokat haladéktalanul továbbítja a katonai ügyészhez.

(6) A parancsnoki nyomozás iratait - egyéb iratoktól elkülönítve - külön iktatószámon kell kezelni és irattározni.

Kényszerintézkedések a nyomozás során

11. § (1) A gyanúsított őrizetbe vételéről a katonai ügyészt késedelem nélkül értesíteni kell. Az őrizetbe vétel foganatosításáról az illetékes parancsnok gondoskodik.

(2) Az illetékes parancsnok a hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés foganatosítására a katonai ügyészhez tesz előterjesztést, amelyhez a keletkezett iratok egy példányát kell csatolni.

(3) Ha az őrizetbe vételkor megállapítható, hogy indokolt az előzetes letartóztatás elrendelésének a kezdeményezése, az előterjesztést haladéktalanul, de legkésőbb az őrizetbe vétel elrendelését követő 24 órán belül el kell juttatni a katonai ügyészhez.

(4) Amennyiben az illetékes parancsnok az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését látja szükségesnek, erről haladéktalanul értesíti a katonai ügyészt.

(5) Az illetékes parancsnok az előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát - a bűnügyi iratokkal együtt - úgy köteles megküldeni a katonai ügyészségnek, hogy azokat legkésőbb 10 nappal az előzetes letartóztatás határidejének lejárta előtt a katonai ügyészség megkapja. Ilyen esetben mellékelni kell a szükségesnek tartott, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is.

Jogorvoslat a nyomozás során

12. § (1) A parancsnoki nyomozás során hozott határozatok, intézkedések ellen bejelentett panaszok elbírálására - amennyiben az illetékes parancsnok a panasznak nem ad helyt - a katonai ügyész jogosult.

(2) Az iratokat a panasz elbírálása céljából az illetékes parancsnok véleményével együtt 24 órán belül kell megküldeni a katonai ügyésznek.

(3) A parancsnoki nyomozás során a benyújtott panaszt, ha azt szóban terjesztették elő, írásba kell foglalni.

Az ügyészi törvényességi felügyelet

13. § (1) Az illetékes parancsnok mint nyomozó hatóság a bűncselekmények nyomozásának törvényessége felett felügyeletet gyakorló katonai ügyész intézkedéseit, valamint a folyamatban lévő nyomozás során adott utasításait köteles végrehajtani.

(2) Amennyiben az illetékes parancsnok nem ért egyet a katonai ügyész intézkedésével, vagy az intézkedés elmulasztását sérelmezi, a Katonai Ügyészség vezetőjénél halasztó hatállyal nem bíró előterjesztéssel élhet.

Iratkezelési szabályok

14. § (1) A nyomozótiszt vagy az illetékes parancsnok személyes adatokat is tartalmazó iratokba betekintési jogot csak azoknak a szerveknek (személyeknek) engedélyezhet, illetve az iratokat csak azoknak a szerveknek küldheti meg, amelyek törvény alapján jogosultak az iratokban szereplő személyes adatok megismerésére (kezelésére). Egyéb esetben a tájékoztatásnak személyazonosításra alkalmatlan módon kell eleget tenni.

(2) A nyomozás során lehetőség szerint a katonai ügyészségnél rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmazni.

Az állam- és szolgálati titok védelme

15. § . (1) A nyomozás során keletkezett állam- vagy szolgálati titkot tartalmazó iratokat a hatályos titokvédelmi szabályok figyelembevételével kell kezelni.

(2) Az ügyről felvilágosítás adását az iratbetekintésre nem jogosult számára - a hatályos titokvédelmi rendelkezések megtartásával - csak az illetékes parancsnok engedélyezheti.

(3) Az iratok titokvédelmi minősítését a nyomozás során az illetékes parancsnok határozza meg. A nyomozótiszt javaslatot tehet a minősítés megváltoztatására.

(4) A nyomozótisztet eljárása során az illetékes parancsnok vagy alárendeltje által minősített államtitok, illetve szolgálati titok nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek.

Bűnügyi költségek

16. § (1) A nyomozás során felmerült bűnügyi költségek fedezetének biztosításáról az érintett polgári nemzetbiztonsági szolgálat gazdasági vezetője gondoskodik.

(2) A bűnügyi költségeket költségjegyzéken folyamatosan vezetni kell, a költségjegyzék a nyomozás iratai között kerül elhelyezésre.

A védelem jogainak biztosítása

17. § (1) A gyanúsítottnak szolgálatmentességet kell biztosítani, ha olyan nyomozási cselekményen vesz részt, melyen részvételét a Be. lehetővé, illetve kötelezővé teszi.

(2) A gyanúsított és védője a Be. megfelelő rendelkezései alapján jogosult betekinteni a nyomozás állam- vagy szolgálati titkot tartalmazó irataiba. Az ilyen tartalmú iratokról másolat készítésére, illetve állam- vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok kézbesítésére a Be. szabályai szerint kerülhet sor.

Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet 2000. március 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha e rendelet hatálybalépésekor a katonai ügyész az előtte folyamatban lévő ügy nyomozását a parancsnok hatáskörébe utalja.

Dr. Kövér László s. k.,

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igazságügy-miniszter