6/2000. (IV. 6.) OM rendelet
a kertészeti és élelmiszergazdasági szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete a kertészeti és élelmiszergazdasági szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) Kertészeti és élelmiszergazdasági szaktanácsadó szakmérnök szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 6/2000. (IV. 6.) OM rendelethez
Kertészeti és élelmiszergazdasági szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Olyan szakmérnökök képzése, akik okleveles mérnöki képzettségük birtokában folytatott eredményes szakágazati tevékenységre támaszkodva képesek az élelmiszergazdasági (kiemelten kertészeti, élelmiszeripari, zöldfelület-gazdálkodási, táj- és kertépítési) vállalkozók vagy vállalatok részéről felvetődő, illetőleg az állami, a kamarai, az érdekképviseleti szervezetek szakmai rendszerein belül jelentkező szaktanácsadási és konzulensi feladatok ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Kertészeti és élelmiszergazdasági szaktanácsadó szakmérnök. A szakirány megjelölése a következő lehet: élelmiszeripari, kertészeti, zöldfelület-üzemeltetési, táj- és kertépítési.
3. A képzésben résztvevők köre
Egyetemi (főiskolai) végzettségű és legalább 3 év kertészeti vagy élelmiszergazdasági szakterületi tapasztalatot szerzett szakemberek. Ennek iránya a szakképzettségen belüli szakirány választásánál meghatározó. Az alapképzettség alapján a felvételnél előnyt élveznek azok, akik a következő szakterületen szereztek diplomát: agrármérnök, kertészmérnök, élelmiszeripari mérnök, táj- és kertépítész mérnök.
4. A képzési idő
4 félév, összóraszám 630 óra, 300 tanórával (összesen 120 kredit). A képzés során szemeszterenként 2 hét tanórákra fordított program szerepel hetenként 35-40 tanórával.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A tanulmányok három fő blokkra tagozódnak:
- a szaktanácsadás módszertana,
- általános kertészeti élelmiszergazdasági ismeretek,
- speciális szakmai ismeretek.
A három elem arányai a teljes képzési időszakra sorrendben 24%, 35%, 41% az összóraszámra és 25%, 38%, 37% a tanórákra vonatkoztatva. A tanórákon belül az elméleti és gyakorlati jellegű képzés aránya az egyes diszciplinákon belül kerül meghatározásra.
a) A szaktanácsadás módszertana magában foglalja a kommunikációs eszközök és módszerek; a szaktanácsadási, konzulensi feladatok tervezése; a szaktanácsadói, konzulensi információs rendszerek; a szaktanácsadói, konzulensi etika; valamint az innovációs folyamatok kezelése és a tárgyalástechnika diszciplínák megismerését, elsajátítását.
b) Az általános kertészeti és élelmiszergazdasági ismeretkörök keretében az alapképzésben szerzett ismeretek aktualizáló kibővítésére kerül sor a következő diszciplínák szerint: nemzetgazdaság, agrárgazdaság; stratégiai menedzsment; vezetéselmélet; gazdasági jog; vállalati és vállalkozási ismeretek; marketing; pénzügyi tervezés és finanszírozás; számvitel, könyvvitel, adózás; vidékfejlesztés, élelmiszerbiztonság és minőségvédelem.
c) A szakágazatok szerinti speciális programok az egyes szakágazatok szerinti feldolgozásban mélyítik el a gazdasági tervezéssel, a jogi szabályozással, a szakági marketinggel és fogyasztói programokkal, a környezetgazdálkodással és speciális technológiákkal összefüggő ismereteket.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
A szakot indító egyetem szakmérnöki szakjaira elfogadott általános rendszer szerint, amely magába foglalja:
- a tantervben felsorolt tanulmányi területek szemeszterenkénti lezárásával párhuzamosan előírt gyakorlati jegyeket, beszámolókat, kollokviumokat;
- szakdolgozat kidolgozását és megvédését;
- záróvizsga letételét.
6.1. A szakdolgozat
A hallgatónak a témavezető irányításával kidolgozott olyan - írásos formában megjelenő - alkotó szakmai alkotása, amely igazolja, hogy a szakirányú továbbképzés keretében megszerzett ismereteket alkalmazni képes, felkészült a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, az önálló szakmai munka elvégzésére.
6.2. A záróvizsga
6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben a tanulmányi területenként előírt ellenőrzések teljesítése és a szakdolgozat bírálók általi elfogadása.
6.2.2. A záróvizsga részei:
- komplex szóbeli vizsga, amely magába foglalja:
= a stratégiai menedzsment, a vállalati/vállalkozási ismeretek, valamint a pénzügyi tervezés és finanszírozás ismeretköröket,
= a szaktanácsadás módszertani ismeretköreit;
- a szakdolgozat bizottság előtti védését.
6.2.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredményét a szakdolgozat minősítésének és a komplex szóbeli vizsgának az egész jegyre kerekített számtani átlaga adja.