83/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet

a főiskolai szintű igazságügyi ügyintéző alapképzési szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § Az igazságügyi ügyintéző szakon alapképzésben főiskolai szintű végzettség és igazságügyi ügyintéző szakképzettség szerezhető.

2. § Az igazságügyi ügyintéző szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 83/2000. (VI. 15.) Korm. rendelethez

A főiskolai szintű igazságügyi ügyintéző alapképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan igazságügyi részfeladatokat megoldó, önálló hatáskörrel rendelkező főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező ügyintézők képzése, akik jogi alapismereteik, különösen az eljárásjogokban szerzett jártasságuk, továbbá az igazságügy szervezetének és ügyvitelének, a jogi informatika gyakorlati ismereteinek birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzettségüknek megfelelő önálló igazságügyi feladatokat oldjanak meg.

2. Az oklevélben megjelölt végzettség szintje és a szakképzettség megnevezése

A főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

igazságügyi ügyintéző

3. A képzési idő

6 félév, a nappali képzésben 2400 összóra, melyből 1800 a tanórák száma, a levelező tagozatos képzésben az összóraszám 800, melyből a tanórák száma 500. A tanórákon kívül a hallgatók szakmai gyakorlaton vesznek részt. Az elérendő kreditek száma: 180.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

a) általános és társadalomtudományi alapismeretek 15%:

az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalmi műveltséget megalapozó ismeretek;

b) jogtudományi alapozó ismeretek 30%:

jogi alapfogalmak, közjogi alapismeretek, valamint a büntetőjog és a civilisztika területére vonatkozó ismeretek;

c) szakmai törzsanyag 45%:

az igazságszolgáltatási szervezettel kapcsolatos ismeretek, a bírósági és ügyészségi igazgatás és ügyvitel, az eljárásjogok szabályainak az elsajátítása;

d) kiegészítő szakismeretek 10%:

a statisztika, a számítástechnika és az informatika területére tartozó ismeretek.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - gyakorlati jegyek megszerzéséből, a beszámolók, kollokviumok és szigorlatok letételéből és a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. A kötelező szigorlatok száma: 4

- jogi alaptan,

- közigazgatási jog,

- polgári eljárásjog,

- büntető eljárásjog

tantárgyakból.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, helyes véleményalkotásra, a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, a felmerülő problémák szakszerű megoldására.

5.3. A záróvizsga

5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt beszámolók, vizsgák teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása,

- az előírt szakmai gyakorlatok teljesítése,

- egy idegen nyelvből középfokú "C" típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

5.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga az alkotmányjog, büntetőjog, polgári jog, továbbá a bírósági és ügyészségi ügyvitel és igazgatás témaköreiből.

5.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és az annak megvédésére adott érdemjegyek átlagából, valamint a szóbeli záróvizsga érdemjegyéből képzett, egészre kerekített átlag.