102/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet

az egyetemi szintű egészségügyi informatikus alapképzési szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

Az egészségügyi informatikus szakon alapképzésben egyetemi szintű végzettség és egészségügyi informatikus szakképzettség szerezhető.

2. §

Az egészségügyi informatikus alapképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 102/2001. (VI. 20.) Korm. rendelethez

Az egyetemi szintű egészségügyi informatikus alapképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan, az egészségügy területén szaktudományi, számítástechnikai, informatikai és szervezési szakismeretekkel rendelkező egészségügyi informatikusok képzése, akik képesek egészségügyi információs rendszerek tervezésére, fejlesztésére, üzemeltetésére és vezetésére, ismerik az egészségügy működése során keletkező adatokat és információkat, azok tartalmi követelményeit, a szakterület hazai és nemzetközi fejlődését, és annak eredményeit tevékenységük során alkalmazni tudják.

2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség

Okleveles egészségügyi informatikus.

3. A képzési idő

10 félév, 300 kreditpont.

Összóraszám: 4545.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

Alapozó tárgyak: matematika, fizika, biológia, élettan, klinikum, egészségügyi szervezés és irányítás, közgazdaságtan - 20%.

Szakmai alapozó tárgyak: informatikai-számítástechnikai alapismeretek - 20%.

Szakmai tárgyak: az egészségügyi informatika szakanyaga, valamint az ehhez társuló speciális tudásanyagok (pl. jel- és képfeldolgozás, orvosi döntés, biometria, finanszírozás) - 20%.

Választható tárgyak: a tudásanyag kibővítése, illetve a speciális érdeklődés kielégítése érdekében (pl. statisztikai analízis) - 20%.

Szakmai gyakorlat: informatikai és számítástechnikai laboratóriumokban, valamint alapellátási, szakrendelői munkahelyeken, illetve intézeti (kórházi) képalkotó, klinikai laboratóriumokban és terápiás egységekben, intézeti informatikai osztályokon végzett gyakorlat -10%.

Egyéb kötelező tárgyak: angol, latin, filozófia, testnevelés -10%.

A képzésben a gyakorlati képzés aránya: 10%.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból (szigorlat, kollokvium) szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. A kötelező szigorlatok száma: 4.

5.2. A szakdolgozat követelményei

A szakdolgozat témaköre az egészségügyi ellátás valamely szakterületéhez (alapellátás, járóbeteg-szakellátás, kórházi, intézményi ellátás) kapcsolódik, tartalmában informatikai, informatikai eszközöket használó közgazdasági-finanszírozási, biometriai vagy jelfeldolgozó feladat, amelyben a hallgató a tanulmányai során elsajátított ismeretei alkalmazását bizonyítja. A szakdolgozat tárgya lehet irodalomkutatás, saját felmérés, kutatás, saját program-, illetve alkalmazásfejlesztés, mely bizonyítja a hallgató alapos tárgyi ismereteinek alkalmazását az adott szakterületen.

5.3. A záróvizsga

5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelmény és szigorlatok teljesítése és középfokú "C" típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele angol nyelvből, valamint az elfogadott szakdolgozat.

5.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga egészségügyi informatikus tárgykörből:

a számítástechnikai és informatikai ismeretek (operációs rendszerek, szoftvertechnológia, programozási nyelvek, adatbázis-kezelés, számítógépes hálózatok, kommunikációs protokollok) és egészségügyi jellegű ismeretek (digitális mérés- és jelfeldolgozás az egészségügyben, információ és hírközlés elmélet egészségügyi vonatkozásai, népegészségtan, egészségügyi informatikai rendszerek, egészségügyi minőségbiztosítás, egészségügy finanszírozás, egészségügyi kódrendszerek, egészségügyi menedzsment).

5.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat megvédése és a komplex szóbeli vizsga érdemjegyeinek egyszerű számtani átlaga.