2001. évi CV. törvény

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

15. §[16]

16. §[17] (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.

(3) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig.

(4) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, illetve a tanácsok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.

(5) Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.

(6) Az ügyelosztási rendet az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

(7) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni."

(2) A Bsz. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek."

(3) A Bsz. melléklete I. Részének 3/2. és 3/3. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3/2. Bajai Városi Bíróság

Baja

Bácsalmás

Bácsbokod

Bácsborsod

Bácsszentgyörgy

Bácsszőlős

Bátmonostor

Borota

Csátalja

Csávoly

Csikéria

Dávod

Dunafalva

Érsekcsanád

Érsekhalma

Felsőszentiván

Gara

Hercegszántó

Katymár

Kunbaja

Madaras

Mátételke

Nagybaracska

Nemesnádudvar

Rém

Sükösd

Szeremle

Tataháza

Vaskút

3/3. Kalocsai Városi Bíróság

Bátya

Drágszél

Dunapataj

Dunaszentbenedek

Dunatetétlen

Dusnok

Fajsz

Foktő

Géderlak

Hajós

Harta

Homokmégy

Kalocsa

Miske

Ordas

Öregcsertő

Solt

Szakmár

Újsolt

Újtelek

Úszód"

17. §[18]

18. §[19]

19. §[20]

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) E törvény - a (2) -(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2002. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 16. §-ának (3) bekezdése a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az új illetékességi szabályt a törvény hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(3)[21]

(4) E törvénynek a felülvizsgálati eljárás szabályait megállapító rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben a bíróság a jogerős határozatot még nem hozta meg.

(5) A Pp. 270. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával felülvizsgálatnak van helye az ítélőtábla működésének megkezdéséig a keresetlevelet (fizetési meghagyást) idézés kibocsátása nélkül elutasító (Pp. 130. §), és a pert megszüntető (Pp. 157. §) jogerős végzés ellen is.

(6)[22]

(7) E törvény 18. és 19. §-a alapján biztosított fellebbezési jogával a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben a fellebbezésre jogosult akkor élhet, ha a Fővárosi Bíróság a törvény hatálybalépésekor a határozatát még nem hozta meg.

(8)[23]

(9)[24]

(10)[25]

21. §[26]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke