17/2001. (VI. 1.) OM rendelet
a vidékfejlesztési szakmérnök szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) E rendelet melléklete a vidékfejlesztési szakmérnök továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) A vidékfejlesztési szakmérnök szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s, k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 17/2001. (VI. 1.) OM rendelethez
A vidékfejlesztési szakmérnök szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A végzettek legyenek képesek a vidékfejlesztés mindazon tevékenységei irányítására és fejlesztésére, melyek a vidéki településeken élő lakosság megélhetési követelményeinek jövedelemszerző lehetőségeinek javítására irányulnak, továbbá amelyek a természeti erőforrások, a környezet, a táj megőrzését szolgálják, és amelyek a vidék társadalomban betöltött funkcióinak ellátását erősítik. Kiemelten ismerjék a mező- és erdőgazdálkodást, a gyepgazdálkodást, a környezet- és természetvédelmet, a megújuló természeti erőforrások, energiahordozók előállítását, hasznosítását, s az ehhez kapcsolódó feldolgozást; a mezőgazdaságon kívüli tevékenységet, és legyenek képesek ismereteik családi vállalkozások részére történő átadására, a vidéki lakosság életminőségének javítására, a helyi társadalmi szerveződések segítésére.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Vidékfejlesztési szakmérnök.
3. A képzésben résztvevők köre
Főiskolai szintű végzettséggel rendelkező agrármérnök, növénytermesztési mérnök, kertészmérnök, földmérő, illetve földrendező mérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, meliorációs mérnök, vadgazda mérnök és gazdasági mérnök, továbbá a vidékfejlesztésben közreműködő egyéb főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkező mérnök.
4. A képzési idő
Nappali tagozaton 4 félév, összesen 1150 tanóra, levelező tagozaton 4 félév, összesen 350 tanóra, 120 kredit.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Természettudományos és mérnöki alapismeretek (földmérés és kartográfia, termőhelyi ismeretek, informatikai alkalmazások stb.), a tanórákban kifejezett képzési idő 9%-a.
5.2. Mezőgazdasági és rokonterületi alapozó ismeretek (szaktanácsadás, integrált állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés, gyepgazdálkodás és erdészet stb.), a tanórákban kifejezett képzési idő 23%-a.
5.3. Szakmai törzsanyag
5.3.1. Kötelező része: az Európai Unió mezőgazdasága, szociológiai, térinformatikai alkalmazások, mezőgazdasági stratégiák, környezet- és természetvédelem, vidékfejlesztés, a vidékfejlesztés módszertana, a vidékfejlesztés jogrendszere, területfejlesztés, agrártermelés és a környezeti terhelés, agribusiness, falusi turizmus és vendéglátás, társadalomtudományi alapismeretek (faluszociológia, közösségfejlesztés, humánerőforrás, közigazgatás, információátadás módszerei), pénzügyi tervezés és ellenőrzés, a tanórákban kifejezett képzési idő 27%-a.
5.3.2. Választható része (szakirányonként): vidékfejlesztési programmenedzseri ismeretek, vidékfejlesztési programtervezés, agrár-környezetvédelmi programmenedzseri ismeretek, agrárkörnyezet- és tájgazdálkodás, környezet- és természetvédelem, a tanórákban kifejezett képzési idő 26%-a.
5.4. Szakmai gyakorlat, mely naposi gyakorlatból, gazdasági gyakorlatból és terepgyakorlatból tevődik össze, a tanórákban kifejezett képzési idő 15%-a. A naposi gyakorlaton túl a hallgatók egyénileg 200 óra összefüggő vidékfejlesztési gyakorlatot teljesítenek.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások, beszámolók, gyakorlati jegyek, segédletek, kollokviumok, szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. Kötelező szigorlati tárgyak: integrált állattenyésztés, integrált növénytermesztés és integrált kertészet, továbbá területfejlesztés.
6.2. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányaira épülő, a témavezető vagy konzulens irányításával megoldandó - mérnöki, gazdasági - feladat írásbeli kidolgozása, melyben a jelölt igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában és a tervezési, gazdasági, fejlesztési munkában; képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, a konfliktushelyzetek megoldására, a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, a végzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga, amely a vidékfejlesztésből, az integrált gazdálkodásból, valamint a szakirány szerinti törzsanyagból tevődik össze.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat védésére és a záróvizsga szóbeli részére kapott két érdemjegy számtani átlaga.