300/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet

az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:

1. §[1]

2. §

(1) A Rendelet 3. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyelvvizsga lehet)

"b) szaknyelvi."

(2) A Rendelet 3. §-ának (4)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és az eredeti (8) bekezdés jelölése (10) bekezdésre változik:

"(4) Bizonyítvány csak szóbeli vizsga (A típus), csak írásbeli vizsga (B típus), valamint egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga (C típus) sikeres letétele esetén adható ki. Az A és B típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló C típusú vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól. Az egyenértékűség részletes szabályait az oktatási miniszter a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) ajánlásai alapján rendeletben szabályozza.

(5) A nyelvvizsga alap-, közép- és felsőszintű nyelvtudást mér. A nyelvvizsgák egységes követelményrendszerét a Testület javaslata alapján az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.

(6) A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik. A bizottság elnökből és legalább egy tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja, illetve elnöke olyan személy, aki a vizsgázóval a Ptk. 685. § b) pontja szerinti kapcsolatban áll, illetve aki jelentkezők nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli. A Testület által meghatározott esetekben, az írásbeli teljesítmények értékelésénél, ettől el lehet térni. A vizsgabizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabály alól a Testület állásfoglalása alapján kivétel tehető a Magyarországon kevésbé gyakran oktatott, illetve ritka nyelvek esetében. A vizsgázóval az értékelt írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. Az eredmények közlésétől számított 15 napon belül a vizsgázó az értékelt írásbeli dolgozatot, illetve szóbeli vizsgájának értékelését megtekintheti.

(7) A vizsgaközpont a sikeresnek minősített vizsgákról folyamatosan köteles a vizsgabizonyítványokat kiállítani, azonban a vizsgaesemény időpontjától számított legkésőbb 60 napon belül köteles a vizsgabizonyítványt a vizsgázók rendelkezésére bocsátani. E rendelkezés alól kivételt képeznek a fellebbezés elbírálása után sikeresnek minősített vizsgák, melyekre a (8) bekezdésben leírt határidők érvényesek.

(8) A vizsga értékelése ellen jogszabálysértés vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hiba esetén, az eredmény közlésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést első fokon a vizsgaközpont vezetője a benyújtástól számított 15 napon belül köteles elbírálni. A sikeresnek ítélt vizsga esetében a döntéstől számított 15, azaz a vizsgacselekménytől számított 75 napon belül a vizsgaközpont köteles a vizsgabizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani. Másodfokon - a Testület elnökével egyetértésben - a fellebbezést a Központ vezetője bírálja el a másodfokra való benyújtástól számított 15 napon belül. A Központ a döntésről a vizsgaközpontot is tájékoztatja. A sikeresnek megítélt vizsga esetében a Központ határozatának kézhezvételétől számított 15, azaz a vizsgacselekménytől számított 90 napon belül a vizsgaközpont köteles a vizsgabizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.

(9) A Rendelet 3. §-a (6)-(8) bekezdéseiben foglalt határidők alól az oktatási miniszter indokolt esetben felmentést adhat."

3. §

(1) A Rendelet 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Központ látja el a Testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat, amelyekkel kapcsolatban a Testület elnöke utasíthatja a Központ igazgatóját. Közigazgatási feladatok ellátása, határidők betartása, és szakmai kérdéseket nem érintő ügymeneti kérdések szempontjából a Központ irányítja a Testület munkáját és utasíthatja a Testület elnökét. A Központ kezeli az akkreditációs bevételeket, amelyekből biztosítja a Testület és a Központ feladatainak ellátásához szükséges kiadásokat. A Központ és a Testület hatáskórét a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti."

(2) A Rendelet 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Központ a közbeszerzési előírások betartásával és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyetértésével évente jelöli ki azt a nyomdát, amellyel a vizsgaközpont a vizsgabizonyítványokat elkészíttetheti."

4. §

(1) A Rendelet 5. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Testület feladatai)

"g) a vizsgáztatással és a vizsgáztató személyekkel szemben támasztott követelmények részletes kidolgozása a szaknyelvi vizsgáztatásban a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;"

(2) A Rendelet 5. § (2) bekezdésének k); pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"k) állásfoglalás arról, hogy mely nyelvek minősülnek Magyarországon kevésbé gyakran oktatott, illetve ritka nyelvnek a nyelvvizsgáztatás szempontjából."

(3) A Rendelet 5. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A Testület elnökét a miniszter menti fel."

5. §

A Rendelet 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vizsgaközpontként olyan jogi személy akkreditálható, amely legalább két nyelvből egy vizsgarendszer vagy egy nyelvből több vizsgarendszer szerint képes és alkalmas legalább általános nyelvi nyelvvizsgák lefolytatására, továbbá az írásbeli és a szóbeli készségek mérésére, vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, és megfelelő számú, nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való folyamatos alkalmazását igazolja."

6. §

(1) A Rendelet 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az akkreditált vizsgaközpontok évenként akkreditáció-felügyeleti díjat kötelesek fizetni, melyet a tárgyévet követően minden év május 31-éig a Központ számlájára kötelesek befizetni. A díj mértéke az adott vizsgaközpont által megállapított nyelvvizsgadíjakból származó, előző évi nyelvvizsgabevételek négy százaléka."

(2) A Rendelet 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott díjakat a Központ kezeli. Ha a felügyeleti díjat a vizsgaközpont felszólítás ellenére sem fizeti meg, a Központ felfüggesztheti a vizsgaközpont működését."

7. §

A Rendelet 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szaknyelvi vizsgarendszer(ek) akkreditációs kérelméhez csatolni kell az ágazatilag illetékes minisztérium, illetve a Testület által elfogadott illetékes szakmai testület véleményét."

8. §

(1) A Rendelet 10. §-ának (1) bekezdése a következő c)-d) pontokkal egészül ki, és ezzel egyidejűleg az eredeti c) pont megjelölése e) pontra változik:

(A vizsgaközpont feladata)

"c) a vizsgabizonyítványok elkészíttetése,

d) a fogyatékos személyek számára megfelelő vizsgakörülmények teremtése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében,"

(2) A Rendelet 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szaknyelvi vizsgák tekintetében a Testület az 5. § (2) bekezdésének g) pontja alapján a (2) bekezdésben foglaltak helyett a vizsgabizottság egy vagy több tagjára vonatkozóan más szakmai követelményeket állapíthat meg."

9. §

(1) A Rendelet 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nyelvvizsga letételére jogszabály vagy belső szabályzat által kötelezett közalkalmazotti, illetve köztisztviselői kör számára minisztériumok belső szervezeti egységei által végzett, illetve szervezett szaknyelvi nyelvvizsgák esetén csak a nyelvvizsgarendszert, valamint a kívánt nyelveket kell akkreditáltatni. E vizsgáztatói helyek csak a kötelezetti kör számára szerveznek nyelvvizsgákat. E szaknyelvi vizsgák államilag elismert szaknyelvi vizsgának minősülnek."

(2)[2]

(3)[3] A Rendelet 13. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Magyarországon két tanítási nyelvű középiskolában az oktatás nyelvén nyelv és irodalom tantárgyból szerzett érettségi bizonyítvány államilag elismert egynyelvű C típusú nyelvvizsgának felel meg. Jeles és jó eredmény esetében az érettségi bizonyítvány felsőfokú, közepes és elégséges eredmény esetében középfokú nyelvvizsgaszintnek felel meg."

(4) A Rendelet 13. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (12)-(16) bekezdés számozása (15)-(19) bekezdésre változik:

"(12) A külföldön vagy Magyarországon szerzett nemzetközi érettségi bizonyítvány az oktatás nyelvén államilag elismert egynyelvű C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(13) Külföldi állampolgárok esetében hazai közoktatási, illetve felsőoktatási intézményben magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló érettségi bizonyítvány, illetve oklevél államilag elismert magyar mint idegen nyelv egynyelvű C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(14) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményben idegen nyelven folytatott és befejezel t tanulmányokat igazoló oklevél - az oktatás nyelve szempontjából - államilag elismert egynyelvű C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg."

10. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök