37/2001. (III. 5.) Korm. rendelet
az egyetemi szintű gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményeiről
A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának cl) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
(1) Az egyetemi szintű gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
(2) A gazdasági informatikai szakon egyetemi szintű okleveles gazdaság-informatikus szakképzettség szerezhető, az oklevélben megjelölve a választott szakirányt.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 37/2001. (III. 5.) Korm. rendelethez
Az egyetemi szintű gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja a tudásalapú társadalom értékteremtő folyamatainak informatikai és információs menedzselésére képes szakemberek kibocsátása. A végzetteknek képeseknek kell lenniük a valóságos és virtuális szervezetek üzleti folyamatainak megértésére, valamint arra, hogy informatikai eszközökkel hozzájáruljanak a szervezetek üzleti intelligenciájának növeléséhez. Meg kell tudniuk fogalmazni a gyorsan fejlődő számítástechnika és az átalakuló telekommunikáció együttműködésén alapuló informatikai rendszerek információs folyamataival kapcsolatos feladatokat. Rendelkezniük kell a feladatok megoldásához szükséges modellalkotás és megoldási algoritmus kidolgozásának, a megoldási folyamat irányításának készségével. A szakembereknek képeseknek kell lenniük az informatikai és telekommunikációs technika együttműködésén alapuló infrastruktúra működtetésére, ellenőrzésére, továbbfejlesztésére. A szakon szerzett ismeretek képessé teszik a végzetteket arra is, hogy az informatikai rendszer és az általa támogatott gazdasági, közszolgálati és közigazgatási rendszerek folyamatai közötti kölcsönhatásokat feltárják, megfogalmazzák a szervezéssel kapcsolatos stratégiai és, operatív feladatokat, és az adott szakterület szakembereivel együttműködve kidolgozzák és menedzseljék a feladatok megoldásának folyamatát. Alkalmasnak kell lenniük az informatikai eszközök és megoldások beszerzési és kihelyezési folyamatainak megtervezésére és irányítására, kiválasztási kritériumainak megfogalmazására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Okleveles gazdaság-informatikus (megjelölve a szakirányt).
A szakon belül üzleti informatikai, közigazgatási és modellezési szakirány választható.
3. A képzési idő
A képzési idő 10 félév, legalább 3000 tanóra és 9000 tanulmányi munkaóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges hallgatói teljesítmény 300 kredit. A főiskolai szintű gazdasági informatika szakot végzettek a kiegészítő alapképzés keretében kapcsolódhatnak be a képzésbe. A kiegészítő alapképzés ideje 4 félév, legalább 1400 tanóra és 3600 tanulmányi munkaóra. A kiegészítő alapképzésben legalább 120 kreditet kell megszerezni.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya
| a) Közismereti és szabadon választható tantárgyak | 17 kredit (a képzési idő 6%-ában), |
| b) Közgazdasági és vállalatgazdasági ismeretek | 78 kredit (a képzési idő 26%-ában), |
| c) Módszertani alapozó tantárgyak | 33 kredit (a képzési idő 11 %-ában), |
| d) Informatikai alapozó tantárgyak | 61 kredit (a képzési idő 20%-ában), |
| e) Informatikai szaktárgyak és szakirány tárgyak | 111 kredit (a képzési idő 37%-ában). |
Szakmai gyakorlat a teljes képzési idő 8-10% a, melynek kreditértéke benne foglaltatik a fenti tanulmányi területek kreditértékeiben.
5. Az ismerétek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
5.1. Kötelező szigorlatok
A képzésben három szigorlat letétele (szigorlatonként valamennyi felsorolt tantárgyra vonatkozóan) kötelező:
- módszertani és informatikai alapszigorlat: a valószínűség-számítás, statisztika, számítástudomány, modellezés tantárgyak köréből,
- gazdálkodás-tudományi szigorlat: a közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, vállalati stratégia és tervezés tantárgyak köréből,
- szakképzést kifejező informatika szigorlat: az adatbázis, rendszerfejlesztés, üzleti intelligencia, üzleti kommunikáció, biztonság a hálózaton, szoftver engineering, minőségügy, projekt menedzsment, infrastruktúra menedzsment, információrendszerek ellenőrzése, térinformatika tantárgyak köréből.
5.2. Szakdolgozat
A szakdolgozat olyan, a gazdasági informatikai képzéshez kapcsolódó írásbeli munka, amelyben a hallgatóknak tanúsítaniuk kell a hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságot, képességüket a tanultak önálló alkalmazására és a szakirodalom feldolgozására, továbbá önálló gyakorlati és elméleti informatikus munka végzésére.
5.3. Záróvizsga
5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
a) a képesítési követelményekben és tantervekben előírt kreditek megszerzése és követelmények teljesítése,
b) két idegen nyelvből középfokú, C típusú, szakmai anyaggal bővített államilag elismert nyelvvizsga,
c) az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok) teljesítése,
d) két opponens által bírált és elfogadott szakdolgozat.
5.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- komplex szóbeli vizsga a szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgyakból, ahol a hallgató számot ad arról, hogy a szakma gyakorlásához szükséges, a képzési célnál meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, s képes azokat összefüggéseiben kezelni és alkalmazni.
5.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat védésére és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga egész számra kerekítve.