2001. évi LX. törvény
a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről[1]
1. § Az Országgyűlés a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése 2000. december 22-én megtörtént. A Kiegészítő Jegyzőkönyv 16. Cikkének (1) bekezdése értelmében 2001. március 22-én lépett hatályba Magyarország vonatkozásában.)
2. § A Kiegészítő Jegyzőkönyv hivatalos magyar és angol nyelvű szövege a következő:
"A jelen Jegyzőkönyv Részes Államai,
megjegyezve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya megerősíti a hitet az alapvető emberi jogokban, az emberi személy méltóságában és értékében, valamint a férfiak és nők egyenlő jogaiban,
szintén megjegyezve, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja, hogy valamennyi ember szabadnak és méltóságában, illetve jogaiban egyenlőnek született, és hogy mindenkit megillet a Nyilatkozatban megjelenített valamennyi jog és szabadságjog mindenfajta megkülönböztetés nélkül, ideértve a nem alapján történő megkülönböztetést,
emlékeztetve arra, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és más nemzetközi emberi jogi dokumentumok tiltják a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetést,
szintén emlékeztetve a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló Egyezményre (a továbbiakban: "Egyezmény"),amelyben a Részes Államok elítélik a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetést annak valamennyi formájában, és megállapodnak abban, hogy minden alkalmas eszközzel és késedelem nélkül törekednek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére,
megerősítve elkötelezettségüket, hogy biztosítják a nők számára valamennyi emberi jog és alapvető szabadságjog teljes és egyenlő élvezetét, és hogy hatékony lépéseket tesznek ezen jogok és szabadságjogok megsértésének megelőzésére,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv Részes Állama (a továbbiakban: "Részes Állam") elismeri a Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetés Kiküszöbölésével Foglalkozó Bizottság (a továbbiakban: "Bizottság") illetékességét arra, hogy a 2. Cikk alapján hozzá továbbított közléseket átvegye és megvizsgálja.
2. Cikk
Beadvánnyal fordulhatnak a Bizottsághoz a Részes Államok valamelyikének joghatósága alá tartozó egyének, egyének csoportjai, illetve a nevükben eljáró más személyek, akik azt állítják, hogy az Egyezményben rögzített valamely jogukat a szóban forgó Részes Állam megsértette. Ilyen közlést egyének vagy egyének csoportjai nevében csak beleegyezésükkel lehet tenni, kivéve, ha a beadvány készítője bizonyítani tudja, hogy az érintettek beleegyezése nélkül, de azok nevében jár el.
3. Cikk
A beadványt írásban kell beterjeszteni, és az nem lehet névtelen. Nem fogadhat el a Bizottság olyan beadványt, mely olyan, az Egyezményben Részes Államot érint, amelyik a jelen Jegyzőkönyvnek nem részese.
4. Cikk
1. A Bizottság csak akkor foglalkozhat egy beadvánnyal, miután megállapította, hogy a panasztévő valamennyi hazai jogorvoslati lehetőségét kimerítette, kivéve, ha a jogorvoslati eljárás indokolatlanul elhúzódik, illetve nem valószínű, hogy hatékony megoldásra vezet.
2. A Bizottságnak el kell utasítania a beadványt, amennyiben:
a) ugyanazt az esetet a Bizottság már megvizsgálta, vagy azt már egyéb nemzetközi vizsgálati vagy rendezési eljárás során vizsgálják;
b) az összeegyeztethetetlen az Egyezmény rendelkezéseivel;
c) az nyilvánvalóan megalapozatlan, illetve tényekkel kellően nem alátámasztott;
d) a beadvány benyújtásával a panasztévő visszaél beterjesztési jogával;
e) a beadvány tárgyát képező tényállás még azt megelőzően következett be, hogy az érintett Részes Államban a Jegyzőkönyv hatályba lépett volna, kivéve, ha a tényállás a hatálybalépést követően is fennállt.
5. Cikk
1. A beadvány kézhezvétele után és az érdemi döntés meghozatala előtt a Bizottság bármikor felkérheti az érintett Részes Államot, hogy hozzon ideiglenes intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza jóvátehetetlen kár okozását az állítólagos jogsértés áldozatának vagy áldozatainak.
2. Ha a Bizottság a jelen Cikk 1. pontja alapján mérlegelési jogát gyakorolja, az még nem jelent a beadvány beterjeszthetőségéről vagy érdemi részéről szóló döntést.
6. Cikk
1. Amennyiben a Bizottság nem tartja a beadványt elutasítandónak az érintett Részes Állam tájékoztatása nélkül, és amennyiben az egyének vagy az egyének csoportjai beleegyeznek személyazonosságuk nyilvánosságra hozatalába az érintett Részes Állam felé, a Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján hozzá benyújtott minden beadványról bizalmasan tájékoztatja az érintett Részes Államot.
2. Az érintett Részes Állam a bizottsági közlés átvételétől számított hat hónapon belül köteles írásbeli magyarázatot vagy nyilatkozatot eljuttatni a Bizottsághoz, és abban felvilágosítást adni az ügyről és az általa esetleg alkalmazott jogorvoslatról.
7. Cikk
1. A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján hozzá eljuttatott beadványokat azon információk figyelembevételével vizsgálja meg, amelyeket egyének, egyének csoportjai, vagy nevükben mások, illetve az érintett Részes Állam bocsátottak rendelkezésére - feltéve, hogy ezeket az információkat minden érintett félnek továbbították.
2. A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján hozzá eljuttatott beadványokat zárt ülésen tárgyalja.
3. A beadvány megvizsgálását követően a Bizottság az érintett feleknek megküldi a beadvánnyal kapcsolatos véleményét és esetleges ajánlásait.
4. A Részes Állam köteles a Bizottság véleményét és esetleges ajánlásait kellő alapossággal megvizsgálni, és ezekre a Bizottságnak hat hónapon belül írásbeli választ adni. A válaszban tájékoztatást kell adni minden olyan esetleges intézkedésről is, melyet az érintett Állam a Bizottság véleményének és ajánlásainak fényében hozott.
5. A Bizottság felkérheti a Részes Államot, hogy a Bizottság véleménye, ajánlásai alapján hozott intézkedésekről további információkkal szolgáljon. E tájékoztatási kötelezettségét a Részes Állam teljesítheti - amennyiben a Bizottság úgy látja jónak - az Egyezmény 18. Cikkének értelmében elkészítendő soron következő jelentésében is.
8. Cikk
1. Amennyiben a Bizottságnak olyan megbízható információ jut birtokába, miszerint egy Részes Államban az Egyezményben foglalt jogokat súlyosan vagy rendszeresen megsértik, a Bizottság felkéri az érintett Részes Államot, működjön közre az információ kivizsgálásában, és e célból nyújtsa be a szóban forgó információval kapcsolatos észrevételeit is.
2. Az érintett Részes Állam által benyújtott észrevételek, illetve bármely más rendelkezésére álló, megbízható információ alapján a Bizottságnak jogában áll kijelölni egy vagy több tagját, hogy vizsgálatot folytasson le, s arról a Bizottságnak mihamarabb jelentést tegyen. Indokolt esetben - és az érintett Részes Állam hozzájárulásával - a vizsgálat akár a helyszíni látogatást is magában foglalhatja.
3. A vizsgálat során feltárt tényeket, azok tanulmányozását követően, a Bizottság megküldi az érintett Részes Államnak esetleges kommentárjaival és ajánlásaival együtt.
4. Az érintett Részes Állam a Bizottság által megküldött vizsgálati tények, kommentárok és ajánlások kézhezvételétől számított hat hónapon belül köteles észrevételeit a Bizottságnak megküldeni.
5. Az ilyen vizsgálatokat bizalmasan kell lefolytatni, és az eljárás minden szakaszában törekedni kell a Részes Állam együttműködésének biztosítására.
9. Cikk
1. A Bizottság felkérheti az érintett Részes Államot, hogy az Egyezmény 18. Cikke értelmében készített jelentésében térjen ki bármely olyan intézkedés részleteire is, amelyeket a jelen Jegyzőkönyv 8. Cikke alapján lefolytatott vizsgálat nyomán hozott.
2. A 8. Cikk 4. pontjában említett hat hónapos időszak elteltével a Bizottság szükség esetén felkérheti az érintett Részes Államot, hogy adjon tájékoztatást az említett vizsgálat nyomán hozott intézkedésekről.
10. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásakor, megerősítésekor vagy az ahhoz való csatlakozáskor minden Részes Államnak jogában áll kinyilvánítani, hogy nem ismeri el a Bizottságnak a 8. és 9. Cikkben foglalt illetékességét.
2. Bármely Részes Állam, amely a jelen Cikk 1. pontjában foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett, bármikor visszavonhatja azt a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés útján.
11. Cikk
A Részes Államnak minden szükséges lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a joghatósága alatt álló egyének ne legyenek kitéve bántalmazásnak vagy megfélemlítésnek a jelen Jegyzőkönyv alapján a Bizottsághoz benyújtott panasz következményeként.
12. Cikk
A Bizottság az Egyezmény 21. Cikke alapján készülő éves jelentéséhez összefoglalót csatol a jelen Jegyzőkönyv alapján végzett tevékenységéről.
13. Cikk
Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy az Egyezményt és a jelen Jegyzőkönyvet széles körben terjeszti, annak megfelelő nyilvánosságot biztosít, valamint biztosítja a hozzáférést a Bizottság nézeteiről és ajánlásairól szóló információkhoz, különös tekintettel az adott Részes Államot érintő ügyekben.
14. Cikk
A Bizottság kidolgozza saját eljárási szabályait, amelyeket a jelen Jegyzőkönyv által ráruházott feladatainak gyakorlásakor követ.
15. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll minden olyan Állam számára, amely az Egyezményt aláírta, megerősítette, vagy ahhoz csatlakozott.
2. A jelen Jegyzőkönyvet meg kell erősítenie minden olyan Államnak, amely az Egyezményt ratifikálta, vagy ahhoz csatlakozott. A megerősítési okiratot az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. A jelen Jegyzőkönyv csatlakozásra nyitva áll minden olyan Állam számára, amely az Egyezményt megerősítette, vagy ahhoz csatlakozott.
4. A Jegyzőkönyvhöz csatlakozni a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történő letétbe helyezésével lehet.
16. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történő letétbe helyezésétől számított három hónap elteltével lép hatályba.
2. A Jegyzőkönyvet megerősítő, vagy ahhoz annak hatálybalépését követően csatlakozó Államok vonatkozásában a Jegyzőkönyv a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésétől számított három hónap elteltével lép hatályba.
17. Cikk
A jelen Jegyzőkönyvhöz fenntartás nem fűzhető.
18. Cikk
1. Bármely Részes Állam kezdeményezheti a jelen Jegyzőkönyv módosítását, és a javasolt módosítás szövegét az' Egyesült Nemzetek Főtitkárának benyújthatja. A Főtitkárnak minden módosítási javaslatot közölnie kell a Részes Államokkal, azzal a kéréssel egyetemben, hogy értesítsék arról, ha egyetértenek a Részes Államok konferenciájának összehívásával a módosítási javaslat megvitatása és az arról történő szavazás céljából. Amennyiben a Részes Államok legalább egyharmada egyetért a konferencia összehívásával, a Főtitkár összehívja a konferenciát az Egyesült Nemzetek égisze alatt. A konferencián jelen lévő és szavazó Részes Államok többsége által elfogadott módosítást jóváhagyásra az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elé kell utalni.
2. A módosítás akkor lép hatályba, amikor azt az Egyesült Nemzetek Közgyűlése jóváhagyta, és a jelen Jegyzőkönyv Részes Államainak kétharmada saját alkotmányos eljárásának megfelelően elfogadta.
3. Amikor a módosítás hatályba lép, az azokra a Részes Államokra nézve bír kötelező erővel, amelyek azt elfogadták, a többi Részes Államra nézve pedig továbbra is a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései és a korábbi, általuk is elfogadott módosítások irányadók.
19. Cikk
1. Bármely Részes Állam jogosult a jelen Jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett írásbeli közléssel felmondani. A felmondás a közlésnek a Főtitkár által történő átvétele után hat hónappal válik hatályossá.
2. A felmondás nem érinti a jelen Jegyzőkönyv előírásainak folyamatos alkalmazását a 2. Cikk alapján benyújtott bármely értesítés vagy a 8. Cikk alapján indított bármely vizsgálat vonatkozásában a felmondás hatálybalépését megelőző időszakban.
20. Cikk
Az Egyesült Nemzetek Főtitkára minden Államot értesíteni köteles:
a) a jelen Jegyzőkönyv bármely állam által történő aláírásáról, megerősítéséről, illetve ahhoz történő csatlakozásáról;
b) a jelen Jegyzőkönyv és a 18. Cikk alapján történő minden módosítás hatálybalépésének időpontjáról;
c) a 19. Cikk alapján történő minden felmondásról.
21. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyvet, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek irattárában kell letétbe helyezni.
2. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a jelen Jegyzőkönyv hitelesített másolatait az Egyezmény 25. Cikkében említett valamennyi Államnak megküldi.
The States Parties to the present Protocol,
noting that the Charter of the United Nations reaffirms faith in fundamental human rights, in the dignity and worth of the human person and in the equal rights of men and women,
also noting that the Universal Declaration of Human Rights proclaims that all human beings are born free and equal in dignity and rights and that everyone is entitled to all the rights and freedoms set forth therein, without distinction of any kind, including distinction based on sex,
recalling that the International Covenants on Human Rights and other international human rights instruments prohibit discrimination on the basis of sex,
also recalling the Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination against Women ("the Convention"), in which the States Parties thereto condemn discrimination against women in all its forms and agree to pursue by all appropriate means and without delay a policy of eliminating discrimination against women,
reaffirming their determination to ensure the full and equal enjoyment by women of all human rights and fundamental freedoms and to take effective action to prevent violations of these rights and freedoms,
have agreed as follows:
Article 1
A State Party to the present Protocol ("State Party") recognizes the competence of the Committee on the Elimination of Discrimination against Women ("the Committee") to receive and consider communications submitted in accordance with article 2.
Article 2
Communications may be submitted by or on behalf of individuals or groups of individuals, under the jurisdiction of a State Party, claiming to be victims of a violation of any of the rights set forth in the Convention by that State Party. Where a communication is submitted on behalf of individuals or groups of individuals, this shall be with their consent unless the author can justify acting on their behalf without such consent.
Article 3
Communications shall be in writing and shall not be anonymous. No communication shall be received by the Committee if it concerns a State Party to the Convention that is not a party to the present Protocol.
Article 4
1. The Committee shall not consider a communication unless it has ascertained that all available domestic remedies have been exhausted unless the application of such remedies is unreasonably prolonged or unlikely to bring effective relief.
2. The Committee shall declare a communication inadmissible where:
a) The same matter has already been examined by the Committee or has been or is being examined under another procedure of international investigation or settlement;
b) It is incompatible with the provisions of the Convention;
c) It is manifestly ill-founded or not sufficiently substantiated;
d) It is an abuse of the right to submit a communication;
e) The facts that are the subject of the communication occurred prior to the entry into force of the present Protocol for the State Party concerned unless those facts continued after that date.
Article 5
1. At any time after the receipt of a communication and before a determination on the merits has been reached, the Committee may transmit to the State Party concerned for its urgent consideration a request that the State Party take such interim measures as may be necessary to avoid possible irreparable damage to the victim or victims of the alleged violation.
2. Where the Committee exercises its discretion under paragraph 1 of the present article, this does not imply a determination on admissibility or on the merits of the communication.
Article 6
1. Unless the Committee considers a communication inadmissible without reference to the State Party concerned, and provided that the individual or individuals consent to the disclosure of their identity to that State Party, the Committee shall bring any communication submitted to it under the present Protocol confidentially to the attention of the State Party concerned.
2. Within six months, the receiving State Party shall submit to the Committee written explanations or statements clarifying the matter and the remedy, if any, that may have been provided by that State Party.
Article 7
1. The Committee shall consider communications received under the present Protocol in the light of all information made available to it by or on behalf of individuals or groups of individuals and by the State Party concerned, provided that this information is transmitted to the parties concerned.
2. The Committee shall hold closed meetings when examining communications under the present Protocol.
3. After examining a communication, the Committee shall transmit its views on the communication, together with its recommendations, if any, to the parties concerned.
4. The State Party shall give due consideration to the views of the Committee, together with its recommendations, if any, and shall submit to the Committee, within six months, a written response, including information on any action taken in the light of the views and recommendations of the Committee.
5. The Committee may invite the State Party to submit further information about any measures the State Party has taken in response to its views or recommendations, if any, including as deemed appropriate by the Committee, in the State Party's subsequent reports under article 18 of the Convention.
Article 8
1. If the Committee receives reliable information indicating grave or systematic violations by a State Party of rights set forth in the Convention, the Committee shall invite that State Party to cooperate in the examination of the information and to this end to submit observations with regard to the information concerned.
2. Taking into account any observations that may have been submitted by the State Party concerned as we]1 as any other reliable information available to it, the Committee may designate one or more of its members to conduct an inquiry and to report urgently to the Committee. Where warranted and with the consent of the State Party, the inquiry may include a visit to its territory.
3. After examining the findings of such an inquiry, the Committee shall transmit these findings to the State Party concerned together with any comments and recommendations.
4. The State Party concerned shall, within six months of receiving the findings, comments and recommendations transmitted by the Committee, submit its observations to the Committee.
5. Such an inquiry shall be conducted confidentially and the cooperation of the State Party shall be sought at all stages of the proceedings.
Article 9
1. The Committee may invite the State Party concerned to include in its report under article 18 of the Convention details of any measures taken in response to an inquiry conducted under article 8 of the present Protocol.
2. The Committee may, if necessary, after the end of the period of six months referred to in article 8.4, invite the State Party concerned to inform it of the measures taken in response to such an inquiry.
Article 10
1. Each State Party may, at the time of signature or ratification of the present Protocol or accession thereto, declare that it does not recognize the competence of the Committee provided for in articles 8 and 9.
2. Any State Party having made a declaration in accordance with paragraph 1 of the present article may, at any time, withdraw this declaration by notification to the Secretary-General.
Article 11
State Party shall take all appropriate steps to ensure that individuals under its jurisdiction are not subjected to ill treatment or intimidation as a consequence of communicating with the Committee pursuant to the present Protocol.
Article 12
The Committee shall include in its annual report under article 21 of the Convention a summary of its activities under the present Protocol.
Article 13
Each State Party undertakes to make widely known and to give publicity to the Convention and the present Protocol and to facilitate access to information about the views and recommendations of the Committee, in particular, on matters involving that State Party.
Article 14
The Committee shall develop its own rules of procedure to be followed when exercising the functions conferred on it by the present Protocol.
Article 15
1. The present Protocol shall be open for signature by any State that has signed, ratified or acceded to the Convention.
2. The present Protocol shall be subject to ratification by any State that has ratified or acceded to the Convention. Instruments of ratification shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
3. The present Protocol shall be open to accession by any State that has ratified or acceded to the Convention.
4. Accession shall be effected by the deposit of an instrument of accession with the Secretary-General of the United Nations.
Article 16
1. The present Protocol shall enter into force three months after the date of the deposit with the Secretary-General of the United Nations of the tenth instrument of ratification or accession.
2. For each State ratifying the present Protocol or acceding to it after its entry into force, the present Protocol shall enter into force three months after the date of the deposit of its own instrument of ratification or accession.
Article 17
No reservations to the present Protocol shall be permitted.
Article 18
1. Any State Party may propose an amendment to the present Protocol and file it with the Secretary-General of the United Nations. The Secretary-General shall thereupon communicate any proposed amendments to the States Parties with a request that they notify her or him whether they favour a conference of States Parties for the purpose of considering and voting on the proposal. In the event that at least one third of the States Parties favour such a conference, the Secretary-General shall convene the conference under the auspices of the United Nations. Any amendment adopted by a majority of the States Parties present and voting at the conference shall be submitted to the General Assembly of the United Nations for approval.
2. Amendments shall come into force when they have been approved by the General Assembly of the United Nations and accepted by a two-thirds majority of the States Parties to the present Protocol in accordance with their respective constitutional processes.
3. When amendments come into force, they shall be binding on those States Parties that have accepted them, other States Parties still being bound by the provisions of the present Protocol and any earlier amendments that they have accepted.
Article 19
1, Any State Party may denounce the present Protocol at any time' by written notification addressed to the Secretary-General of the United Nations. Denunciation shall take effect six months after the date of receipt of the notification by the Secretary-General.
2. Denunciation shall be without prejudice to the continued application of the provisions of the present Protocol to any communication submitted under article 2 or any inquiry initiated under article 8 before the effective date of denunciation.
Article 20
The Secretary-General of the United Nations shall inform all States of:
a) Signatures, ratifications and accessions under the present Protocol;
b) The date of entry into force of the present Protocol and of any amendment under article 18;
c) Any denunciation under article 19.
Article 21
1. The present Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited in the archives of the United Nations.
2. The Secretary-General of the United Nations shall transmit certified copies of the present Protocol to all States referred to in article 25 of the Convention."
3. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2001. március 22-től kell alkalmazni.
(2) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2001. június 19-i ülésnapján fogadta el.