9/2001. (III. 23.) MeHVM rendelet

a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételének rendjéről

A központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerének kialakításáról, valamint a Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóság létrehozásáról és feladatairól szóló 129/1999. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) az R. mellékletében meghatározott költségvetési szervekre;

b) az a) pont szerinti szerveknek az integrált üdültetésben részt vevő közszolgálati munkavállalóira, nyugdíjasaira, illetőleg a velük együtt üdülő hozzátartozóikra;

c) az integrált üdültetési rendszerhez csatlakozott szervekre a csatlakozásról szóló külön megállapodás szerint [a továbbiakban az a) és c) pont együtt: igénybe vevő intézmény];

d) a c) pont szerinti szervek által beutaltakra [a továbbiakban a b) és d) pont együtt: igénybe vevő];

e) a Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóságára (a továbbiakban: Főigazgatóság).

2. §

Fogalmak és értelmező rendelkezések

(1) E rendelet alkalmazásában

a) igényjogosult személy: az 1. §-ban meghatározott szervek közszolgálati munkavállalója és nyugdíjasa;

b) közszolgálati munkavállaló: az igénybe vevő intézmények köztisztviselői, közalkalmazottai, ügykezelői és fizikai alkalmazottai;

c) hozzátartozó: az igényjogosulttal együtt üdülő házastárs, élettárs, jegyes, testvér, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelő szülő;

d) üdültetési intézmény: a közigazgatási üdültetés intézményhálózatának önálló üdülőegysége, sporttelepe, továbbképzési központja, valamint a Főigazgatóság által szerződések (megállapodások) alapján igénybe vett - más szervezetek által működtetett - intézménye (üdülő, vendégház, szálláshely, illetve egyéb bérlemény);

e) kontingens: az a férőhelymennyiség, amely az igénybe vevők részére rendelkezésre áll;

f) kontingens elosztáson alapuló szervezett üdültetés: az üdültetési intézményben az igényjogosultak részére az e tevékenység szervezésére és ellátására kijelölt - szabályozott szakmai és felügyeleti rendben működő - szervezet által központi úton, tervszerűen és összehangoltan biztosított férőhelyeknek és alapszolgáltatásoknak az igény- ~ bevétele, heti beutaló rendszerben történő biztosítása;

g) nem szervezett üdültetés, pihenés: a közigazgatási üdültetési intézményhálózat szabad - a kontingens elosztáson alapuló szervezett üdültetéssel le nem kötött férőhelyeinek és az engedélyezett kereskedelmi üdülői férőhelyeknek, az igénybe vevő személy vagy szervezet által a meghatározott szabályok szerinti, önálló kezdeményezésre vagy más egyéb módon való igénybevétele;

h) férőhely: az üdültetési intézmény befogadóképességének ágyban kifejezett természetes mérőszáma;

i)[1] turnus: 7 nap 7 éjszaka, amely az első nap ebédtől az utolsó nap reggeliig tart;

j)[2] főszezon: a nyári főszezon, amelynek időtartamát a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az iskolai tanév befejezésétől függően évente állapítja meg, valamint a húsvéti és a szilveszteri ünnepek időszaka;",

k) utószezon: az augusztus 20-át követő turnusváltás utáni két hét;

I) kedvezményes térítési díj: az üdültetési intézményhálózat egységeiben az üdülői alapszolgáltatásokért az igényjogosultak és a velük együtt üdülő hozzátartozók által a 3. § (1) és (3) bekezdésében felsorolt üdültetési formák igénybevétele esetén fizetett díjtétel, amelyet a Főigazgatóság javaslata alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente állapít meg;

m) felár: a kedvezményes térítési díjhoz hozzáadandó érték összege, amely az egyszemélyes elhelyezés, hétvégi vagy hét közbeni egy- vagy többnapos igénybevétel esetén kerül alkalmazásra. A felár csak egy jogcímen, a mindenkori legmagasabb felár alkalmazásával számolható fel;

n)[3] részvételi jegy: az igényjogosult számára - az intézmény igazolása alapján - a HUMÁN-JÖVŐ 2000 Kht. által kiállított és jóváhagyott, üdülési férőhely biztosítására szolgáló nyomtatvány, amely tartalmazza az üdülő címét, az üdülés időpontját, az üdültetésben résztvevők felsorolását és hozzátartozói minőségét és a térítési díjat;

o)[4] az üdülő kategóriája: szállodai osztályba sorolás a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet alapján

p)[5] módosítás: az írásban benyújtott, a résztvevő személyére vagy az üdülés helyszínére, illetőleg az üdülés időpontjára vonatkozó változtatási kérelem;

q)[6] módosítási díj: a kérelemben benyújtott, a módosítandó tételek számától függetlenül felszámításra kerülő díj, az első módosítás kivételével.

(2) Az egyes időszakok pontos időpontja/időtartama évente turnusbeosztásban kerül meghatározásra.

3. §

Üdültetési formák

(1) Belföldi egyéni és családos üdültetés, az üdültetés alapvető formája, amely az arra alkalmas intézményekben, az igényjogosultak által e rendeletben meghatározott szabályok szerint vehető igénybe.

(2) Belföldi gyermeküdültetés, a Főigazgatóság által szervezett üdültetés, önállóan üdültethető, 6-18 éves korú gyermekek számára.

(3) Hétvégi és hétközi üdültetés a nem szervezett üdültetés speciális formája, az igényjogosultak által, az üdültetési intézményeknek hétvégi és hétközi üdülés, pihenés céljából történő igénybevétele, előzetes egyeztetés alapján, a férőhely-kapacitás függvényében.

(4)[7] Belföldi egyszerűsített csere- és bérleményes üdültetés a Főigazgatóság által kötött kétoldalú vagy többoldalú szerződés alapján, központilag szervezett üdültetési forma.

(5)[8] Külföldi egyszerűsített csere- és bérleményes üdültetés a Főigazgatóság által kötött kétoldalú vagy többoldalú szerződés alapján, központilag szervezett üdültetési forma.

(6)[9] A kedvezményes térítési díjú üdültetést az igényjogosultak és a velük együtt üdülő hozzátartozók - a nyári főszezonban évente összesen 2 hét időtartamra vehetik igénybe.

4. §

Üdültetési szolgáltatások

(1)[10] Az üdülő a kontingens elosztáson alapuló szervezett üdültetés során az igényjogosult és vele együtt üdülők részére üdülői alapszolgáltatásként az üdültetési intézményhálózat egységeiben:

- szállodai elhelyezést és

- éttermi vendéglátást teljes, illetve félpanzióval biztosít.

A kedvezményes térítési díj csak a szállodai elhelyezés és a teljes, illetve félpanzió együttes igénybevétele esetén alkalmazható.

(2) A nem szervezett üdültetést igénybe vevők részére nyújtható szolgáltatások köre:

- szállodai elhelyezés,

- éttermi vendéglátás,

- külön igénybe vett szolgáltatások térítés ellenében.

5. §

Az üdülés igénybevételének rendje

(1) Az integrált üdültetési rendszer működtetése, az üdültetés szervezése az igénybe vevő szervek közreműködésével a Főigazgatóság feladata.

(2)[11] A kontingens elosztáson alapuló szervezett üdültetés biztosítása érdekében a Főigazgatóság a nyári elő-, utó- és főszezon férőhelyeit az igénybe vevő intézmények között létszámarányosan - minden év december 15. napjáig - turnusokra osztja fel.

A létszám meghatározásánál a minisztériumokban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók létszámáról szóló 2242/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat, az egyéb szervek esetén az évi költségvetés által jóváhagyott központi közigazgatási létszám az irányadó, amelyet az igénybe vevő intézmény közöl az üdültetést megelőző év szeptember 30-áig a Főigazgatóság főigazgatójával.

(3)[12] Az üdültetési kontingens férőhelyeit az igénybevevő intézmény igényjogosultja

- minden év március 15-éig - köteles lefoglalni. A saját kontingensüket felhasznált intézmények igényjogosultjai részére a Főigazgatóság pótjelentkezést biztosít,

- minden év március 31-éig - az intézmények által fel nem használt férőhelyekre. Az ezen időpontig vissza nem igazolt férőhelyek felhasználásáról a Főigazgatóság jogosult dönteni.

(4) Az igénybe vevő intézmények gondoskodnak arról, hogy az üdülési beutalásban csak az intézmény közszolgálati munkavállalói vagy nyugdíjasai részesüljenek; biztosítják dolgozóik és a Főigazgatóság között az üdüléssel kapcsolatos információcserét, az igényjogosultság igazolását, valamint az egyéb szükséges adatszolgáltatást.

(5) Az igényjogosult hozzátartozója nem rendelkezik önálló üdülési joggal és önálló elhelyezési igénnyel.

(6) A nyugdíjas igényjogosultságának igazolásáról az utolsó munkahelye (illetve jogutód munkáltatója) gondoskodik.

(7)[13] Az üdülési kedvezményes térítési díj befizetése határidejének meghatározásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter évente a kedvezményes térítési díjak megállapításával egyidejűleg intézkedik, figyelemmel arra, hogy a befizetéseket az üdülés megkezdése előtt legkésőbb 30 nappal teljesíteni kell.

(8)[14]

6. §

Az üdülés lemondása

(1)[15] Az igényjogosult, valamint a gyermeküdültetésben résztvevő akadályoztatása miatt az üdültetési szolgáltatás visszamondása esetén elsősorban új időpontot kell felajánlani a tárgyévben az e rendszerben működtetett üdülők valamelyikében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által évente meghatározott térítési díjak figyelembevételével.

(2)[16] Amennyiben az igényjogosult, a felajánlott szolgáltatást nem tudja elfogadni, a kedvezményes térítési díj meghatározott hányada visszafizetése iránt az alábbi határidők és visszatérítési feltételek alkalmazása mellett kell intézkedni, a következők szerint:

a) a térítési díj 90%-át kell visszafizetni 31, illetve ennél több nappal az üdülés megkezdése előtti lemondás esetén,

b) a térítési díj 80%-át kell visszafizetni 22-30 nappal az üdülés megkezdése előtti lemondás esetén,

c) a térítési díj 50%-át kell visszafizetni 15-21 nappal az üdülés megkezdése előtti lemondás esetén,

d) a térítési díj 20%-át kell visszafizetni 7-14 nappal az üdülés megkezdése előtti lemondás esetén.

(3)[17] A térítési díj visszafizetéséről az igényjogosult írásbeli kérelmére a HUMÁN-JÖVŐ 2000 Kht. gondoskodik.

(4) Az üdülés megkezdése előtt 7 napon belüli lemondáskor - vis maior kivételével - a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség.

(5)[18] Ha az igényjogosult a teljes térítési díjat a befizetési határidőt követő 8 napon belül nem fizeti be, az üdülés lemondottnak minősül és a jelentkezés automatikusan érvényét veszíti.

7. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2)[19]

(3)[20] Az üdülők kategóriába sorolását és az adott év térítési díjait a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter minden év január 15-éig a Hivatalos Értesítőben teszi közzé.

1. számú melléklet a 9/2001. (III. 23.) MeHVM rendelethez[21]

2. számú melléklet a 9/2001. (III. 23.) MeHVM rendelethez[22]