100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet

a friss hús előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet tárgya

1. §

Ez a rendelet a szarvasmarhafélék (ideértve a bivalyt és a bölényt is), a sertés, a juh, a kecske és a háziállatként tartott egypatás állatok közfogyasztásra szánt friss húsa, valamint - külön jogszabályban foglalt további feltételekkel - az aprított (darált) hús előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer- higiéniai feltételeket szabályozza. A rendeletnek nem tárgya a friss hús kiskereskedelemben, vagy a fogyasztók részére közvetlen értékesítést végző forgalmazó helyeken történő darabolása és tárolása.

Fogalommeghatározások

2. §

1. Hús: az 1. §-ban felsorolt állatok minden, emberi fogyasztásra alkalmas része.

2. Friss hús: olyan hús, amelyet az eltarthatóság céljából hűtésen, illetve fagyasztáson kívül másként nem kezeltek. Friss húsnak kell tekinteni a vákuumcsomagolású és a védőgázas csomagolású húst is.

3. Mechanikusan nyert hús: csontozás után a csontokról - kivéve a fej csontjait, a carpalis és tarsalis ízületek alatti végtagcsontokat, és a sertésfarok csontjait - mechanikus úton eltávolított hús.

4. Állati test: a vágóállat egész teste az elvéreztetés, a kizsigerelés, a végtagok carpalis és tarsalis ízületek alatti részeinek, a fej, a farok és a tejmirigyek leválasztása, ezenkívül - a sertés kivételével - a lebőrözés után. A sertés esetében a fej és a végtagok az állati testhez tartozhatnak, ha a húst külön jogszabályban meghatározott eljárással szándékoznak kezelni.

5. Vágási melléktermék: az olyan friss hús, amely nem tartozik az állati test fogalmába, még ha az az állati testtel természetes összefüggésben marad is.

6. Zsigerek: a mell-, has- és medenceüregben lévő vágási melléktermékek, beleértve a légcsövet és a nyelőcsövet is.

7. Létesítmény: a vágóhíd, a daraboló üzem, a hűtőház, a hűtőraktár, a húskészítmény-előállító üzem, az átcsomagoló központ vagy több ilyet magában foglaló egység, amelynek működése engedélyhez vagy jóváhagyáshoz kötött.

a) Engedélyezett létesítmény: olyan létesítmény, amely az e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, s ennek alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) állatorvosi EU-ellenőrzési számmal ellátva nyilvántartásba vesz.

b)[1] Jóváhagyott létesítmény: olyan, csak belföldre forgalmazó létesítmény, amely az e rendeletben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, s ennek alapján az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) belföldi jóváhagyási számmal ellátva nyilvántartásba vesz. Jóváhagyott létesítmény külön engedély alapján 2004. április 30-ig a nem európai uniós követelményeket érvényesítő országokba exportálhat.

c)[2] Derogációs létesítmény: olyan jóváhagyott létesítmény, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett szerződéssel (a továbbiakban: Csatlakozási Szerződés) összhangban, a Csatlakozási Szerződésben és az Európai Bizottság vonatkozó határozataiban előírt határidőig biztosítja az ott meghatározott strukturális hiányosságok kijavítását. E határidőig a létesítmény kapacitási korlátozás nélkül termelhet, illetve termékeit a Magyar Köztársaság területén forgalmazhatja. A derogációs létesítmények listáját a minisztérium közzéteszi.

8. Hatósági állatorvos: az illetékes állomás által kinevezett állatorvos.

9. Exportáló ország: az az ország, amelyből a friss húst szállítják.

10. Rendeltetési ország: az az ország, ahová egy másik országból a friss húst szállítják.

11. Szállítóeszköz: a szárazföldi; légi vagy vízi szállításra alkalmas járművek raktere vagy konténer.

12. Egyedi (elsődleges) csomagolás: a friss hús védelmét szolgáló elsődleges csomagolási folyamat, a hússal közvetlenül érintkező csomagolóanyag vagy tartály felhasználásával.

13. Gyűjtőcsomagolás: az egyedi csomagolással ellátott friss hús második csomagolásban, tartályban való elhelyezése, illetve maga a csomagolás vagy a tartály.

14. Átcsomagoló központ: olyan engedélyezett vagy jóváhagyott tárolóhely vagy lerakat, ahol az elsődleges csomagolással ellátott húst az egyedi csomagolást nem érintően átcsomagolják vagy újra csomagolják.

A húsra vonatkozó követelmények

3. §

(1) Állati testet, hasított testfelet, legfeljebb három részre darabolt testfelet vagy testnegyedet csak az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelő, engedéllyel vagy jóváhagyással rendelkező és hatósági ellenőrzés alatt álló vágóhídon lehet előállítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti darabokat olyan vágóállatokból lehet előállítani, amelyeket levágásuk előtt a hatósági állatorvos megvizsgált, a vágást engedélyezte. A vágást és a hús kezelését a higiéniai előírások betartásával kell végezni.

(3) A vágást követően a hatósági állatorvossal a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat is magában foglaló húsvizsgálatot kell végeztetni annak megállapítására, hogy az állatokon nem található olyan sérülés vagy korlátozott fejlődési rendellenesség, elváltozás - kivéve a vágás előtt keletkezett friss sérüléseket és a helyileg körülhatárolt elváltozásokat -, amelyek miatt az állati test és a hozzá tartozó vágási melléktermékek fogyasztásra alkalmatlannak vagy az emberi egészségre veszélyesnek minősülnek: Ha a hús sérüléseket vagy elváltozásokat mutat, azt a hatósági állatorvosnak kell megvizsgálnia.

(4) A húst fogyaszthatósági jelöléssel kell ellátni.

4. §

(1) Szállítás esetén a húst a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadott, az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló rendeletben meghatározott állatorvosi hússzállítási igazolvány, illetve egyéb, a feladó üzem által kiállított okmányok kísérik.

(2) A hatósági állatorvos által a berakodás alkalmával kiállított hússzállítási igazolványnak, illetve exportszállítás esetén az állategészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványnak formailag és tartalmilag meg kell felelnie az engedélyezett mintának. Ezeket exportszállítás esetén legalább a rendeltetési ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell kiállítani, és egybefüggő lapokból kell állniuk. Ezen szerepelnie kell a létesítmény állatorvosi EU-ellenőrzési számának, és fagyasztott hús esetében a fagyasztás évének és hónapjának.

(3) A kísérőokmányokat a címzettnek öt évig meg kell őriznie, s azt az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatnia. A számítógépes adatokat a hatóság kérésére ki kell nyomtatni.

(4) Ha a hús állategészségügyi, járványvédelmi korlátozás alá eső régióban vagy területen lévő vágóhídról származik, vagy azt harmadik országon keresztül zárt és lepecsételt rakterű szállítóeszközzel átmenő forgalomban szállítják, az e célra engedélyezett állategészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványt kell kiállítani.

(5) Az okmányok kiállításával kapcsolatos eljárás részletes szabályait és a hatósági állatorvosok azonosítását szolgáló nyilvántartási kódszámokat, valamint alkalmazásukat az erre vonatkozó külön jogszabály* határozza meg.[3]

5. §

A 3. § (1) bekezdése szerinti darabokat a vágást követő húsvizsgálat után olyan engedélyezett vagy jóváhagyott létesítményben lehet tárolni, amely megfelel az e rendeletben és más jogszabályokban meghatározott higiéniai követelményeknek, valamint hatósági felügyelet alatt áll. A szállításnak az előírt higiéniai követelmények betartásával kell történnie.

6. §

(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti daraboknál kisebb, darabolt vagy kicsontozott húst engedélyezett vagy jóváhagyott és hatósági ellenőrzés alatt álló daraboló üzemben lehet előállítani (darabolni, csontozni, illetve csomagolni).

(2) A darabolást, a csontozást és a csomagolást az előírásoknak megfelelő higiéniai feltételekkel kell végezni, az importált friss húsnak pedig meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek.

(3) A húst engedélyezett vagy jóváhagyott és hatósági ellenőrzés alatt álló létesítményben, az előírásoknak megfelelő higiéniai feltételek között kell tárolni.

(4) A hús tárolását a hatósági állatorvos rendszeresen ellenőrzi.

7. §

Vágási melléktermék engedélyezett vagy jóváhagyott vágóhídról vagy daraboló üzemből származhat, és meg kell felelnie a 3-6. §-okban foglalt előírásoknak.

8. §

(1) A hűtőházban tárolt friss húsnak, valamint az importált friss húsnak meg kell felelnie az e rendeletben foglalt követelményeknek. A hűtőházban tárolt friss hús szállításához a 4. § szerinti kísérőokmányok szükségesek, s azokon a hűtőház engedélyezési vagy jóváhagyási számát kell feltüntetni. A hússzállítási igazolványt, az állategészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványt a hatósági állatorvos állítja ki. Behozatal esetén a bizonyítványnak a hús származására vonatkozó adatokat tartalmaznia kell.

(2) Ha a friss húst harmadik országbeli, az EU által engedélyezett hűtőházban tárolták, meg kell felelnie a tárolási, szállítási és állatorvosi ellenőrzési követelményeknek.

9. §

A friss húst, amelynek a csomagolását eltávolították, újra kell csomagolni egy másik olyan létesítményben, amely nem azonos azzal, ahol az eredeti csomagolást végezték (átcsomagoló központ).

10. §

A 3-9. §-okban meghatározottak - az állategészségügyi követelmények sérelme nélkül - nem vonatkoznak

a) nem emberi fogyasztásra szánt friss húsra;

b) kiállításra, különleges vizsgálatokra, bemutatókra szánt friss húsra, feltéve hogy a hatósági felügyelet biztosítja, hogy ezt a húst nem használják fel emberi fogyasztásra, és a kiállítás, a bemutató befejezése után, illetve a különleges vizsgálatok, kutatások elvégzését követően a vizsgálatokra felhasznált részek kivételével azt megsemmisítik;

c) kizárólag nemzetközi szervezetek ellátására szállított friss húsra.

A létesítményekre vonatkozó követelmények

11. §

(1) A létesítményeknek meg kell felelniük az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglalt előírásoknak.

(2) A vágóhíd üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetnie a létesítménybe beszállított állatokról és az onnan kiszállított vágási termékekről, az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről, s ezeket az adatokat a hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

(3) A létesítmény személyzetére, épületeire és berendezéseire vonatkozó higiéniai követelményeket, valamint a vágásra, darabolásra és a húskezelésre meghatározott követelmények betartását a hatósági állatorvos, illetve a felügyelete alatt működő segédszemélyzet rendszeresen ellenőrzi.

12. §

(1) Az európai uniós előírásokat érvényesítő országokba csak engedélyezett létesítményből származó terméket lehet exportálni. Ha engedélyezett üzemből származó terméket jóváhagyott üzemben kezeltek, azt csak belföldön lehet forgalomba hozni.

(2) Derogációs vagy jóváhagyott létesítményekből származó termék engedélyezett létesítménybe semmilyen célból nem kerülhet.

13. §

(1) Jóváhagyott létesítményként vehető nyilvántartásba az a vágóhíd, amelyen nem vághatnak hetente 20- nál, évente 1000-nél több számosállat-egységet.

(2) A jóváhagyott vágóhídnak meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

a) eleget tesz a külön jogszabályban a jóváhagyott létesítményekre vonatkozó előírásoknak;

b) az üzemeltetőnek külön jogszabály szerint értesítenie kell az állatorvosi szolgálatot a vágás időpontjáról, a vágóállatok számáról és származásáról, hogy a szolgálat az állatok vágás előtti vizsgálatát az állattartó telepen vagy a vágóhídon elvégezhesse.

(3) Jóváhagyott vágóhídról származó friss hús csak belföldön értékesíthető.

14. §

(1) A 13. §-ban meghatározott termelési kapacitásokhoz tartozó átszámítási értékek, illetve viszonyszámok a következők:

(2) A heti vágásszámra vonatkozó határértéktől az évi 1000 számosállat felső határon belül a bárányok és a gödölyék esetében ünnepek előtti vágásoknál eltérés engedélyezhető, ha a higiéniai feltételeket betartják, és a húst nem fagyasztják le.

15. §

(1) A jóváhagyott daraboló üzem hetente nem termelhet 5 tonnánál több csontozott húst vagy ennek megfelelő csontos húst, és meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.

(2) A jóváhagyott és derogációs létesítményből származó és fogyasztásra alkalmasnak minősített húst a külön jogszabályban meghatározott formátumú belföldi húsbélyegzővel, címkével, fogyaszthatósági jellel kell megjelölni. Mellőzhető a bélyegzés olyan daraboknál, amelyeket nem csomagoltak be.

(3) A jóváhagyott vágóhidat kiszolgáló hűtőház esetében a kialakításra vonatkozóan műszaki, technikai eltérés engedélyezhető, ha a húst csomagolva tárolják és a hőmérsékleti előírásokat betartják.

16. §

(1) A jóváhagyott vágóhídról, daraboló üzemből; húskészítmény-előállító üzemből vagy az ezeket kiszolgáló hűtőházból, hűtőraktárból, átcsomagoló központból származó és belföldi formátumú húsbélyegzővel (címkével), fogyaszthatósági jellel megjelölt hús nem vihető be engedélyezett létesítményekbe.

(2) A jóváhagyott létesítményekről az illetékes állomás nyilvántartást vezet.

Húsvizsgálat

17. §

(1) A hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmatlannak minősíti a húst, ha az olyan állatból származik,

a) amelynél a következő betegségeket állapították meg:

1. szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása (BSE),

2. keleti marhavész,

3. afrikai sertéspestis,

4. sertéspestis,

5. Q-láz,

6. ragadós száj- és körömfájás,

7. sertések hólyagos betegsége;

8. fertőző hólyagos szájgyulladás,

9. Aujeszky-féle betegség,

10. fertőző sertésbénulás,

11. szarvasmarhák roncsoló orrhurutja,

12. toxoplasmosis,

13. juhok maedibetegsége,

14. listeriosis,

15. leptospirosis,

16. általános/generalizált actinobacillosis vagy actinomycosis,

17. gázödémás betegségek (sercegő üszök, rosszindulatú vizenyő),

18. lépfene,

19. általános/generalizált gümőkór,

20. általános/generalizált lymphadenitis,

21. takonykór,

22. veszettség,

23. tetanusz,

24. heveny szalmonellózis,

25. heveny brucellózis,

26. sertésorbánc,

27. botulizmus;

28. septicaemia, pyaemia, toxaemia és viraemia;

b) amely a tüdőgyulladás, szívburokgyulladás, mellhártyagyulladás, hashártyagyulladás, bélgyulladás, méhgyulladás, tőgygyulladás, vesegyulladás, köldökgyulladás, ízületgyulladás, agyhártya- és agyvelőgyulladás heveny elváltozásait mutatja, továbbá ha laboratóriumi kiegészítő (szükség szerint bakteriológiai és gyógyszer maradékra irányuló) vizsgálat ezeket a megállapításokat (húsvizsgálati leleteket) megerősíti; ilyen állat esetében a tőgyet, a nemi szerveket és a vért akkor is emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell minősíteni, ha azokon elváltozást nem találtak;

c) amelyeknél a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat az izomzatban kórokozó mikroba jelenlétét, hőálló spórás feltétlen (obligát) anaerob baktérium által okozott vérfertőzést, mikroba által okozott bacteriaemiát vagy vérfertőzést állapított meg; ha azonban ezeknek a kiegészítő vizsgálatoknak az eredményei kedvezőek, a fogyasztásra alkalmatlan részek eltávolítása után az állati testet fogyasztásra alkalmasnak kell minősíteni;

d) amely az alábbi paraziták által okozott betegség következtében jelentkező elváltozásokat mutatja:

1. megszemléléssel (makroszkópikusan) felismerhető kiterjedt (generalizált) szarkosporidiózis, ha az izomzatban nagy számban szarkosporidium tömlők fordulnak elő,

2. sertések és szarvasmarhák kiterjedt borsókakórja, ha a szokásos előfordulási helyen és máshol készített tenyérnyi metszéslapon egynél több helyen, metszéslaponként két vagy annál több élő vagy elhalt borsóka található,

3. trichinellózis;

e) amely elhullott, halva született, meg sem született vagy hiányosan vérzett el;

f) ha a borjút nyolcnapos, a bárányt és gödölyét háromhetesnél, a malacot kéthetesnél fiatalabban vágtak le, és a húsa vizenyős;

g) amely senyvesség vagy bármely betegség következtében beállott tetemes lesoványodás vagy előrehaladott anaemia jeleit mutatja;

h) amelyen több daganat, tályog vagy komoly sérülés található az állati test különböző részein vagy a különböző zsigerekben.

(2) Fogyasztásra alkalmatlannak minősíti továbbá a hatósági állatorvos az olyan állat húsát

a) amely tuberkulin próbára pozitívan vagy kétesen reagált, és amelyen a húsvizsgálat lokalizált gümőkóros elváltozást állapított meg több szervben vagy az állati test több részén vagy több helyén; a továbbiakban a 18. § szerint meghatározott esetekben azonban az egyes szervekre, testfelekre, illetve ahhoz tartozó nyirokcsomókra korlátozódó gümőkóros elváltozások esetén csak az érintett szervet vagy szervrészt és ahhoz tartozó nyirokcsomókat kell fogyasztásra alkalmatlannak minősíteni;

b) amely a brucellózisra irányuló vizsgálatok során pozitívan vagy kétesen reagált, amelyet a heveny fertőzésre utaló kóros elváltozások is megerősítenek;

c) amely lázas betegségben szenved;

d) amely a színét, szagát, állagát vagy ízét tekintve a normálistól nagyfokban eltérő érzékszervi elváltozást, rendellenességet mutat;

e) amelyet vágás utáni vizsgálatnak nem vetettek alá, vagy a vizsgálat szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be;

f) amelyekben

1. bármiféle antibakteriális hatású anyag,

2. egyéb állatgyógyászati készítmények,

3. húspuhítók,

4. xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák),

5. toxikus fémek és nyomelemek,

6. mikotoxinok,

7. radioaktív anyag mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja;

g) amelyben tiltott hozamnövelő szer jelenléte mutatható ki;

h) amely nagyfokban idegen-, ivari vagy vizeletszagú, ha gyógyszertől, fertőtlenítőszertől, rothadástól, fülledéstől, késői kizsigereléstől stb. eredő szagú, ízű, színű vagy állományú, az elváltozás a teljes lehűlés után megmarad, és huszonnégy órával a levágás után végzett főző- (sütő-) próba alkalmával még feltűnően észlelhető;

i) amelyet ionizálással vagy ibolyántúli besugárzással kezeltek.

18. §

(1) Csak az elváltozott szerveket, húsrészeket minősíti a hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmatlannak a következő esetekben:

a) a nem specifikus kórokozók által előidézett tüdőelváltozások, így különösen

- a tüdőnek vagy nyirokcsomójának gyulladásos elváltozása, vagy

- a tüdőben vér, gyomortartalom, forrázóvíz vagy más idegen anyag jelenléte;

b) a nem specifikus kórokozók által előidézett sertésfej-elváltozások, különösen ha az áll alatti nyirokcsomóban ennek egyharmadánál nagyobb tályog van, vagy ha az áll alatti, a garat körüli és fültő alatti nyirokcsomók közül legalább kettőben van tályog, tekintet nélkül ezek nagyságára;

c) a zsigerek egy szervre korlátozódó idült gümőkórja;

d) sertéstífusz (a sertések idült paratífusza);

e) actinomycosis vagy bothryomycosis;

f) az ember egészségére közvetlenül nem ártalmas élősködőknek vagy azok fejlődési alakjainak (mételyek, galandférgek, orsóférgek, hólyagférgek, szarkosporidiumok stb.) zsigerekben való jelenléte;

g) az egész szerv, ha az élősködők száma nagy, azok nem könnyen eltávolíthatóak, és a szövetekben jelentékeny elváltozást mutatnak;

h) csak az elváltozott szervrész, ha az élősködők száma csekély, azok könnyen eltávolíthatók, és a szövetekben jelentékeny elváltozást nem okoztak;

i) helyi gyulladásos elváltozások, valamint betokolt gennyes eves tályogok esetén, ha az élőállat vizsgálat során az állat egészségesnek mutatkozott és a húsvizsgálat alkalmával vérfertőzésre utaló kórbonctani elváltozások nem voltak észlelhetők, vagy a vérfertőzés gyanúja ellenére a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat kedvező eredménnyel járt;

j) szennyező mikrobáknak csak a zsigerekre szorítkozó nagyszámban való jelenléte;

k) egyetlen szervben elhatárolt daganat esetén; továbbá

l) szöveti sérülések (pl. zúzódás, sebzés, fekély, csonttörés) esetén, ha ezekhez nem társult lázas hőmérsékletemelkedés vagy ha társult is, de a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat kedvező eredményű;

m) szövetek vagy szervek sorvadása, túltengése, túlburjánzása, elfajulása, véres vagy vizenyős beszűrődése, azokban észlelt mész-, festék- vagy gyógyszerlerakódás;

n) egyes szervekre vagy húsrészekre korlátozódó kezdődő fülledés;

o) kisfokú, kis kiterjedésű és csak a felületre szorítkozó rothadás, penészedés vagy avasodás;

p) zsigereknek gennyel vagy más gyulladásos termékkel (savó, izzadmány) való szennyezettsége;

q) a szúrási hely körüli véres, szennyezett a hús;

r) hús vagy zsigerek kiterjedt felületi vagy mélyreható szennyezettsége esetén, ha megtisztításuk nem lehetséges;

s) az olyan állat vérét, amelynek a húsát emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánították a megelőző pontokkal -összhangban, és a vér gyomortartalommal vagy bármely más anyaggal szennyeződött;

t) olyan kétévesnél idősebb állatok máját és veséit, amelyek olyan területről származnak, ahol toxikus nehézfémek kimutatására irányuló monitoring vizsgálatok eredménye szerint, bármely toxikus nehézfém tolerancia határérték feletti előfordulási gyakorisága az 5%-os mértéket két egymást követő évben meghaladja;

u) az állat fejlődési rendellenessége.

(2) A zsigert gümőkórosnak kell tekinteni akkor is; ha az ahhoz tartozó nyirokcsomókban észlelhetők gümőkóros elváltozások. A nyirokcsomók és a mandulák gümőkórja esetén a garatot, a gégét és a nyelvtövet, sertéseknél az egész fejet fogyasztásra alkalmatlannak kell minősíteni.

(3) Mérgezés vagy annak gyanúja miatt levágott állat zsigerei fogyasztásra abban az esetben is alkalmatlanok, ha azok kóros elváltozástól mentesek.

19. §

(1) A hatósági állatorvos a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott esetekben a húst annak megfelelő kezelése után fogyasztásra alkalmasnak minősítheti.

(2) Ha a külföldről származó nyers sertéshús és nyers lóhús trichinellás fertőzöttségre irányuló vizsgálata nem történt meg, vagy annak elvégzése hitelt érdemlő módon nem igazolható, a húst a külön jogszabály szerinti fagyasztási kezelésnek kell alávetni. A fagyasztási kezelés végrehajtását a hatósági állatorvos igazolja.

(3) A tenyésztésre használt, a 80 kg feletti; nem ivartalanított hímnemű, a rejtett heréjű és a hermafrodita sertésekből származó hús - kivéve ha azon nagyfokban idegen, ivari szag érzékelhető -, ha a huszonnégy órai állás után végzett főző- (sütő-) próba alkalmával csak kisfokú idegen szag- vagy ízelváltozás észlelhető, fogyasztásra alkalmasnak minősíthető. Az ilyen húst kizárólag hőkezelt húskészítmény előállítására lehet felhasználni.

(4) A szarvasmarhák és a sertések borsókakórja esetén, ha az állati testben metszéslaponként egy borsóka található, az elváltozott részek eltávolítása után a következő fagyasztásos kezelést kell alkalmazni: A fagyasztást megelőzően huszonnégy óra időtartamra 0-+2 °C-on kell a húst tárolni. Az előhűtött húst -10 °C-on tíz napon át, ha a maghőmérséklet pontosan mérhető -18 °C-on hetvenkét órán keresztül kell fagyasztani. Az ezzel a fagyasztásos eljárással kezelt húst csak hőkezelt töltelékes húskészítmények előállítására szabad felhasználni.

20. §

(1) Húsvizsgálati határozat alapján a vágóállat húsából hőkezelt készítményt lehet előállítani, ha

a) a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat eredménye egyébként kedvező, és a pH-érték az alábbi határok között van:

1. szarvasmarha-, borjú- vagy juhhús esetén 6,2-6,7

2. lóhús esetén 6,2-6,3,

3. sertéshús esetén 6,2-6,5;

b) az antibiotikum- és egyéb szermaradványok az előírt vizsgálati módszerekkel csak a májból és a veséből mutathatóak ki

(2) A mechanikusan nyert húst csak hőkezelt húskészítmények előállításához lehet felhasználni.

(3) A hús kezelését a származási létesítményben vagy hatósági állatorvos által kijelölt más létesítményben kell elvégezni.

(4) A 19-20. §-ok szerinti kezelés után fogyasztásra alkalmasnak minősített húst a külön jogszabály szerinti belföldi húsbélyegzéssel kell ellátni.

21. §

A fogyasztásra alkalmatlan hús jelölésének, valamint az ilyen hússal kapcsolatos eljárásnak a szabályait külön jogszabály* határozza meg.[4]

22. §

A hatósági állatorvos a húsvizsgálat eredménye alapján fogyasztásra alkalmasnak minősíti azt a húst, amelyre nem alkalmazhatók a 17-20. §-okban foglalt szabályok, s az egyébként megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek.

23. §

(1) Ha az állat, illetve a hús állatorvosi vizsgálata során egészségre ártalmas maradékanyag jelenlétének gyanúja merül fel, ártalmas vegyianyag jelenlétére irányuló vizsgálatot kell végezni. Ezzel a vizsgálattal kell kimutatni a gyógyszerhatású anyagok maradékát, ezek biológiailag aktív bomlástermékeit, és minden más anyagot, amely a húsba kerülve az emberi egészséget veszélyeztetheti.

(2) Ha a vizsgálat a húsban a megengedett határértékeket meghaladó mennyiségben mutat ki maradékanyagokat, a húst-fogyasztásra alkalmatlannak kell minősíteni. A maradékanyag-vizsgálatot tudományosan elismert és közösségi vagy nemzetközi szabályok által meghatározott módszerekkel kell elvégezni.

Az engedélyezett létesítmények nyilvántartásba vétele és ellenőrzése

24. §

(1) A minisztérium az engedélyezett létesítményeket állatorvosi EU-ellenőrzési számmal látja el, nyilvántartásba veszi, és jegyzéket vezet róluk.

(2) Azoknak a daraboló üzemeknek, amelyek az e rendeletben meghatározott friss hústól eltérően baromfihúst, vadhúst, nyúlhúst is darabolnak, vagy előkészített húst állítanak elő külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint, ezekre a tevékenységekre külön engedéllyel kell rendelkezniük, amit a létesítményekről vezetett jegyzéken fel kell tüntetni. Az engedély megadható, ha a hús darabolása időben elkülönítetten történik, tisztítást és fertőtlenítést végeznek mielőtt a daraboló-, illetve csontozó- helyiséget az e rendelet szerinti friss hús vagy tenyésztett vadhús darabolására ismételten használatba vennék.

(3) Ha a létesítményben a húsvizsgálat feltételeit nem biztosítják, vagy a higiéniai állapot nem felel meg az előírt követelményeknek, valamint ezek megszüntetésére nem _ teszik meg a megfelelő intézkedéseket, illetve azok nem vezetnek eredményre; az illetékes állomás a tevékenység egy részére vagy az egész létesítményre vonatkozóan ideiglenesen felfüggeszti az engedélyt.

(4) Ha a létesítmény üzemeltetője az állomás által meghatározott határidőn belül nem küszöböli ki a hiányosságokat, az engedélyt a tevékenység egy részére vagy az egész létesítményre vonatkozóan vissza kell vonni.

(5) Az engedély felfüggesztéséről vagy visszavonásáról tájékoztatást kell adni az EU Bizottságnak.

Az üzemeltető kötelezettségei

25. §

(1) A létesítmény üzemeltetőjének biztosítania kell a rendszeres ellenőrzést a termelés általános higiéniai feltételeire és a mikrobiológiai jellemzőkre egyaránt. A ellenőrzésnek ki kell terjednie az eszközökre, berendezésekre, gépekre a termelés minden szakaszában és szükség szerint a termékekre is.

(2) A létesítmény üzemeltetője köteles a higiéniai ellenőrzésre jogosult hatóságok ellenőrzési tevékenységét elősegíteni, megadni számukra a szükséges felvilágosítást az általa végzett ellenőrzések jellegéről, gyakoriságáról és eredményéről, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokat is. A vizsgálatok jellegét, gyakoriságát, a mintavételi és mikrobiológiai vizsgálatok módszereit más jogszabályokban foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) A létesítmény üzemeltetője köteles .gondoskodni arról, hogy az élelmiszer-előállítás folyamatában dolgozó személyek a külön jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai képzésben részesüljenek.

26. §

(1) A hatósági állatorvos számára a húsvizsgálat ellenőrzési feladatainak ellátásához az engedélyezett és a derogációs létesítményekben megfelelő számú kisegítő személyzetet kell biztosítani.

(2) A hatósági állatorvost a felügyelete alá rendelt szakszemélyzet segíti a következő feladatok végzésében:

a) a vágás előtti vizsgálat során az állatok első megszemlélésében, valamint a gyakorlati feladatok ellátásában;

b) a vágás utáni vizsgálatban akkor, ha a hatósági állatorvos a helyszínen van és a kisegítő személyek munkáját ténylegesen is felügyeli;

c) a darabolt és tárolt hús higiéniai ellenőrzésében;

d) az engedélyezett létesítmények felügyeletében és ellenőrzésében.

(3) Az élelmiszer-higiéniai ellenőrzés és a húsvizsgálat területén foglalkoztatott kisegítő személyzettel szemben támasztott szakmai követelményeket, valamint a szakszemélyzet összetételét külön jogszabály* határozza meg.[5]

A hatósági állatorvos feladatai

27. §

(1) A létesítmények felügyeletét és ellenőrzését - kisegítő személyek közreműködésével - a hatósági állatorvos látja el. A hatósági állatorvos jogosult belépni a létesítmény bármely részébe és helyiségébe az e rendeletben és más jogszabályokban előírt követelmények betartásának ellenőrzése céljából. A vágóállatok vagy a hús származását igazoló okiratokat a hatósági állatorvos számára hozzáférhetővé kell tenni.

(2) A hatósági állatorvos rendszeresen elemzi és értékeli az ellenőrzések eredményeit és ennek alapján szükség szerint további mikrobiológiai vizsgálatot végeztethet a termelés minden szakaszában, beleértve a termékeket is.

(3) A hatósági állatorvos a vizsgálat vagy ellenőrzés megállapításait és a szükséges intézkedésekre vonatkozó ajánlását írásban közli a létesítmény üzemeltetőjével, aki köteles gondoskodni a hiányosságok megszüntetéséről, illetve a higiéniai feltételek teljesítéséről.

28. §

Az állami állategészségügyi szolgálat a hatósági állatorvosok által elvégzett, emberre átvihető betegségek diagnózisára vonatkozó vágás előtti és vágás utáni vizsgálatok eredményeit összesíti és értékeli. Ha ilyen betegséget állapítanak meg, az illetékes kerületi állatorvost haladéktalanul értesíteni kell.

29. §

Ha gyanú merül fel arra, hogy nem tartották be az állategészségügyi előírásokat, vagy kétséges a hús fogyasztásra való alkalmassága, a hatósági állatorvos bármilyen szakmailag szükségesnek tartott vizsgálatot elvégezhet.

30. §

(1) Az engedélyezett vágóhídon a vágás előtti és a vágást követő vizsgálatnál hatósági állatorvosnak kell jelen lenni.

(2) Az engedélyezett daraboló üzemben, a hús feldolgozását, a higiéniai feltételek teljesítését és az üzembe érkező és onnan kiszállított friss húsról vezetett nyilvántartást a hatósági állatorvos naponta ellenőrzi.

(3) Az engedélyezett hűtőházat vagy engedélyezett átcsomagoló központot a hatósági állatorvosnak rendszeresen ellenőriznie kell.

31. §

Külön jogszabály* határozza meg[6]

a) a létesítmények engedélyezésének, illetve jóváhagyásának általános és különös feltételeit;

b) a létesítményekben a friss hús előállításában, kezelésében, szállításában foglalkoztatott személyzetre vonatkozó követelményeket;

c) a létesítmények helyiségeinek, berendezési tárgyainak és munkaeszközeinek a higiéniai követelményeit.

Záró rendelkezések

32. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 677. § 1-5. pontjai, 681. §-a, 683. § (6) bekezdése, 684. §-a, 688. §-a, 691-699. §-ai, 731-736. §-ai, 781-782. §-ai hatályukat veszítik.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 64/433/EGK irányelve a friss hús előállításának és forgalomba hozatalának egészségügyi feltételeiről, valamint az azt módosító 91/497/EGK és 9215/EGK irányelv, továbbá a 95/1/EGK és 95/23/EGK határozat.

Dr. Németh Imre s, k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelethez

I. Fejezet

A levágást megelőző (ante mortem) vágóhídi élőállat-vizsgálat

1. A vágóállatot vizsgálatnak kell alávetni a vágóhídra való érkezéstől számított 24 órán belül és legfeljebb 24 órával a vágást megelőzően. A hatósági állatorvos ezen túl is bármikor megkövetelheti a vizsgálatot.

A vágóhíd tulajdonosának vagy üzemeltetőjének a vágóállat-vizsgálat végrehajtását lehetővé kell tenni, és ehhez biztosítani kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

2. Minden egyes vágásra kerülő állatnak azonosító megjelölést kell viselnie, amelynek alapján az illetékes hatóság az állat eredetét, származását meg tudja állapítani.

3. a) A hatósági állatorvosnak a levágást megelőző vizsgálatot a szakmai szabályokkal összhangban és megfelelő megvilágítás mellett kell elvégezni.

b) A hatósági állatorvosnak a vágóhídra beszállított vágóállatokra vonatkozóan az állategészségügyi-előírások teljesítését ellenőriznie kell.

4. A vizsgálat során meg kell állapítani, hogy

a) az állatok nem szenvednek-e olyan betegségben, amely emberre vagy állatra átvihető, vagy nem mutatnak-e olyan tüneteket vagy általános állapotot, amelyek bármiféle betegségre vagy annak kitörésére utalhatnak,

b) az állatokon nem mutatkoznak-e olyan betegség tünetei vagy az általános állapot olyan rendellenessége, zavara, amely az állatok húsának fogyasztásra való alkalmatlanságát valószínűsíti, továbbá nem tapasztalhatók-e olyan tünetek, amelyek arra utalnak, hogy az állatoknak gyógyszerhatású anyagokat adtak be, vagy más olyan anyagokat kaptak, amelyek az állatok húsát az ember egészségére ártalmassá, veszélyessé teszik;

c) az állatokon nem mutatkoznak-e a kimerülés, erős izgatottság vagy sérülés tünetei.

5. a) A kimerült vagy erősen izgatott állatokat legalább 24 órán át pihentetni kell, hacsak a, hatósági állatorvos másképp nem dönt.

b) Azokat az állatokat, amelyeken a 4. a), b) pontokban hivatkozott betegségek valamelyikét megállapították, nem szabad emberi fogyasztás céljából levágni.

c) Azoknak az állatoknak a levágását el kell halasztani, amelyeknél gyanú merül fel, hogy a 4. a), b) pontokban hivatkozott betegségek valamelyikében szenvednek. Ezeket az állatokat a diagnózis megállapítása céljából alapos vizsgálatnak kell alávetni. Ha a diagnózis megállapításához szükség van a vágás utáni (post mortem) vizsgálatra, a hatósági állatorvosnak intézkednie kell az ilyen állatok elkülönített levágására a külön jogszabályban foglaltak szerint.

Ezeket az állatokat a vágást követően különleges vizsgálatnak kell alávetni, ideértve a laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatokat és az olyan farmakológiai hatású anyagok maradékainak kimutatására irányuló vizsgálatokat is, amelyekről feltételezhető, hogy azokat az észlelt betegség kezelése céljából alkalmazták.

II. Fejezet

A vágásra, darabolásra és a friss hús kezelésére vonatkozó higiéniai előírások

1. A vágócsarnokba bevitt állatokat azonnal le kell vágni. Az elvéreztetést, lebőrözést, nyúzást vagy a szőrök (sörték) eltávolítását, a kizsigerelést és a további műveleteket úgy kell végezni, hogy a hús bármilyen szennyeződését elkerüljék.

2. Az állatokat teljesen el kell véreztetni. Az emberi fogyasztásra szánt vért tiszta tartályokba kell felfogni. A vért csak a higiéniai követelményeknek megfelelő eszközökkel szabad keverni.

3. A sertések kivételével az állatokat azonnal teljesen le kell bőrözni, illetve meg kell nyúzni. Ha sertések bőrét nem húzzák le, a szőröket (sörtéket) azonnal el kell távolítani. E művelethez sörtétlenítést segítő szereket lehet használni azzal a feltétellel, hogy azt követően a sertéseket ivóvízzel alaposan lemossák. A borjak és juhok fejéről nem szükséges lehúzni a bőrt, ha azokat olyan módon kezelik, hogy az a friss hús bármilyen szennyeződését kizárja.

4. A zsigerelést haladéktalanul el kell végezni a külön jogszabályban foglaltak szerint úgy, hogy az a kábítást követően 45 percen belül, vagy rituális vágás esetén az elvéreztetést követően 30 percen belül megtörténjék. A tüdőt, szívet, májat, vesét, lépet vagy leválasztják, vagy azok az állati testtel természetes összefüggésben maradhatnak. Ha azokat leválasztják, számozással vagy más módon úgy kell megjelölni, hogy az állati testhez való tartozásuk egyértelműen azonosítható legyen. Ez vonatkozik a fejre, nyelvre, emésztőrendszerre és minden más állati testrészre is, amelyekre az állatorvosi húsvizsgálat kötelezően kiterjed.

A fent megnevezett részeket az állati test közelében kell tartani a vizsgálat befejezéséig. A hímvesszőt azonnal el lehet távolítani, ha az nem mutat kóros elváltozást vagy sérülést. A vesét minden állatfajnál a zsírtokból ki kell fejteni, a szarvasmarhák, sertések és egypatások esetében a vese burkát is el kell távolítani.

5. A késeket nem szabad a húsba szúrva hagyni, illetve tartani. Tilos a húst ruhával vagy más anyaggal tisztítani és felfújni. Ha vallási előírás valamely szerv felfújását szükségesnek tartja, akkor ez engedélyezhető, de ez esetben a felfújt szervet a fogyasztásból ki kell zárni. A 15 kg élősúly alatti bárányok és gödölyék lebőrözése, nyúzása során a mechanikus felfújást az illetékes hatóság engedélyezheti, ha a higiéniai követelményeket betartják.

6. Az egypatások, a négy hétnél idősebb sertések és a hat hónapnál idősebb szarvasmarhák testét húsvizsgálatra úgy kell előkészíteni, hogy azt a gerincoszlop hosszanti elhasításával, a mindenkori járványtani előírások betartása mellett két félre osztják. Ha szükséges, a hatósági állatorvos elrendelheti a fejeknek és minden testnek a kettéhasítását. Kényszerítő technikai okokból vagy a helyi fogyasztási szokásokra való tekintettel a hatósági állatorvos felmentést adhat a sertések kettéhasítása alól.

7. A húsvizsgálat befejezéséig ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a még meg nem vizsgált állati testek és zsigerek érintkezzenek a már megvizsgált állati testekkel és zsigerekkel, továbbá tilos az állati test és testrészek elvitele, darabolása vagy további kezelése.

8. A fogyasztásra alkalmatlannak minősített, vagy további vizsgálatra visszatartott hús, gyomrok és belek, valamint az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősülő részek és melléktermékek a fogyasztásra alkalmasnak minősített hússal nem érintkezhetnek, s azokat a legrövidebb időn belül az erre a célra szolgáló külön helyiségekben vagy tartályokban kell elhelyezni és tárolni. Ezeknek olyan helyeken kell lenniük, hogy a friss hús mindennemű szennyeződése elkerülhető és kizárható legyen.

9. Ha több állat vérét és vágási melléktermékeit a húsvizsgálat befejezése előtt közös tartályban gyűjtik össze annak egész tartalmát fogyasztásra alkalmatlannak kell minősíteni, ha azok közül valamelyik állat testét fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánították.

10. A hús - beleértve a vágási melléktermékeket is - kezelését, további feldolgozását és szállítását az összes vonatkozó higiéniai előírás betartásával kell végezni. Ha a húst csomagolják, akkor az erre vonatkozó feltételeket és követelményeket is teljesíteni kell. A csomagolt húst nem szabad ugyanabban a helyiségben tárolni, mint a csomagolatlan friss húst.

III. Fejezet

A levágást követő húsvizsgálat

1. A levágás után az állat minden részét, beleértve a vért is, azonnal meg kell vizsgálni a fogyasztásra való alkalmasság elbírálása céljából.

2. A húsvizsgálat magában foglalja:

- a levágott állat és a hozzá tartozó szervek megszemlélését;

- az állatfajonkénti részletezés szerint a továbbiakban felsorolt szervek tapintással történő vizsgálatát;

- a meghatározott szervek és nyirokcsomók bemetszését; ha a levágott állat szerveinek megszemléléssel vagy tapintással történő vizsgálata során olyan patológiai elváltozásokat állapítanak meg, amelyek fertőzésveszélyt jelenthetnek az állati testekre, a berendezési tárgyakra, a munkaeszközökre és a helyiségre vagy a személyzetre, akkor ezeket a szerveket nem szabad a vágócsarnokban vagy az üzem más olyan részében bemetszeni, ahol az a friss húst szennyezheti, fertőzheti;

- az állag, az állomány, a szín, a szag és szükség szerint az íz rendellenességek vizsgálatát;

- ha az szükséges a laboratóriumi vizsgálatokat, gyanú esetén különösen a gyógyszermaradék-anyagok, valamint más olyan anyagok vizsgálatát, amelyek a húsba átkerülhetnek és a fogyasztó egészségét veszélyeztethetik.

A hatósági állatorvos a vizsgálatot az alábbiak szerint végzi el:

a) Hat hetesnél idősebb szarvasmarha húsvizsgálatánál

- a fejet megszemléléssel,

- az áll alatti, garat körüli és fültő alatti nyirokcsomókat bemetszéssel,

- mindkét oldali külső rágóizmot az állkapocs ágaival párhuzamosan két mély bemetszéssel és a belső rágóizmokat egy mély bemetszéssel,

- a nyelvet-annak felszabadítása után-tapintással, a száj, a torok és a garat nyálkahártyáját megszemléléssel (a mandulákat a vizsgálat után el kell távolítani),

- a légcsövet megszemléléssel, a nyelőcsövet tapintással, a tüdőt tapintással,

- a hörgő körüli és gátorközi nyirokcsomókat bemetszéssel,

- a légcsövet és a főhörgőket egy hosszanti vágással fel kell nyitni, és mindkét tüdőfél állományába a középső és az alsó harmad határán haránt irányban a főhörgőkön áthaladó bemetszést kell végezni; ezek a bevágások nem szükségesek abban az esetben, ha a tüdőt kizárják az emberi fogyasztásból,

- a szívburkot és a szívet megszemléléssel, a szívbe a mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelő hosszirányú metszést kell ejteni, hogy a kamrák feltáruljanak,

- a rekeszizmot megszemléléssel,

- a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóit tapintással, a májat tapintással és a májkapuban végzett bemetszéssel, ami kiterjed a Spiegel-lebenybe az epevezetékek vizsgálata céljából,

- az epehólyagot tapintással,

- a gyomor-béltraktust, a bélfodrot megszemléléssel; a gyomor és a bélfodrok nyirokcsomóit tapintással, szükség szerint. bemetszéssel,

- a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással,

- a veséket megszemléléssel és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit tapintással és bemetszéssel,

- a húgyhólyagot megszemléléssel,

- az ivarszerveket és ezek közül a méhet, a heréket megszemléléssel; szükség esetén a méhet tapintással és bemetszéssel,

- a tőgyet és nyirokcsomóit megszemléléssel, szükség szerint tapintással és bemetszéssel; teheneknél a tőgyet bemetszéssel, a tejmedencék feltárásával, kivéve, ha a tőgyet fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják,

- a csontokat és ízületeket megszemléléssel,

- a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel,

- a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír- és kötőszöveteket, valamint csontfelületeket megszemléléssel kell vizsgálni.

b) Hat hetesnél fiatalabb szarvasmarha húsvizsgálatánál

- a fejet megszemléléssel,

- a garat körüli nyirokcsomókat bemetszéssel,

- a nyelvet tapintással, a száj, a torok és a garat nyálkahártyáját megszemléléssel - (a mandulákat a vizsgálat után el kell távolítani),

- a légcsövet és a nyelőcsövet megszemléléssel, a tüdőt tapintással, a hörgő körüli és a gátorközi nyirokcsomókat bemetszéssel; a légcsövet és főhörgőket egy hosszanti vágással fel kell nyitni, és mindkét tüdőfél állományába a középső és alsó harmad határán-haránt irányban, a főhörgőkön áthaladó bemetszést kell végezni; ezek a bevágások nem szükségesek abban az esetben, ha a tüdőt kizárják az emberi fogyasztásból,

- a szívburkot és a szívet megszemléléssel, a szívbe mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelő hosszirányú metszést kell ejteni, hogy a kamrák feltáruljanak,

- a rekeszizmot megszemléléssel,

- a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóit és a májat tapintással és szükség szerint bemetszéssel,

- az epehólyagot tapintással,

- a gyomor-béltraktust, a bélfodrot megszemléléssel, a gyomor és a bélfodrok nyirokcsomóit tapintással, szükség szerint bemetszéssel,

- a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással,

- a veséket megszemléléssel és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit tapintással és bemetszéssel,

- a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel,

- a fiatal állatoknál a köldöktájékot és az ízületeket tapintással, szükség szerint a köldöktájékot bemetszéssel és az ízületek megnyitásával kell megvizsgálni.

c) A sertés húsvizsgálatánál

- a fejet megszemléléssel,

- az áll alatti nyirokcsomókat bemetszéssel, ha azok valamelyikében elváltozás van a garat körüli és fültő alatti nyirokcsomókat bemetszéssel,

- a nyelvet, a száj, a torok: és-a garat nyalkahártyájat megszemléléssel (a mandulákat a vizsgálat után el kell távolítani),

- a légcsövet és a nyelőcsövet megszemléléssel, a tüdőt, a hörgő körüli és gátorközi nyirokcsomókat tapintással; a légcsövet és a főhörgőket egy hosszanti vágással fel kell nyitni és mindkét tüdőfél állományába a középső és alsó harmad határán haránt irányban a főhörgőkön áthaladó bemetszést kell végezni; ezek a bevágások nem szükségesek, ha a tüdőt kizárják az emberi fogyasztásból,

- a szívburkot és a szívet megszemléléssel, a szívbe mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelő hosszirányú metszést kell ejteni, hogy a kamrák feltáruljanak,

- a rekeszizmot megszemléléssel,

- a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóit és a májat tapintással,

- az epehólyagot tapintással,

- a gyomor-béltraktust, a bélfodrot megszemléléssel,

- a gyomor és a bélfodrok nyirokcsomóit tapintással, szükség szerint bemetszéssel,

- a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással,

- a veséket megszemléléssel és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit tapintással és bemetszéssel,

- a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel,

- az ivarszerveket megszemléléssel,

- a tejmirigyet és nyirokcsomóit megszemléléssel, kocáknál emlő feletti nyirokcsomókat bemetszéssel,

- a fiatal állatoknál a köldöktájékot és az ízületeket tapintással; szükség szerint a köldöktájékot bemetszéssel és az ízületek megnyitásával,

- a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír- és kötőszöveteket, valamint csontfelületeket megszemléléssel kell megvizsgálni.

d) Juh és kecske húsvizsgálatánál

- lebőrözés, nyúzás után a fejet megszemléléssel, szükség szerint a szájat, a garatot és a nyelvet, valamint a garat körüli és a fültő alatti nyirokcsomókat meg kell vizsgálni; ezek a vizsgálatok nem szükségesek az állategészségügyi rendelkezések sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság szavatolni tudja, hogy a fejet, beleértve a nyelvet és az agyvelőt kizárják az emberi fogyasztásból,

- a légcsövet és a nyelőcsövet megszemléléssel, a tüdőt, a hörgő körüli és gátorközi nyirokcsomókat tapintással, szükség szerint ezeket a szerveket és nyirokcsomókat bemetszéssel,

- a szívburkot és a szívet megszemléléssel, szükség szerint a szívet bemetszéssel,

- a rekeszizmot megszemléléssel,

- a máj, a hasnyálmirigy nyirokcsomóit és a májat tapintással, a májkapuban végzett bemetszéssel az epevezetékek vizsgálata céljából,

- a gyomor-béltraktust, a bélfodrot, a gyomrok és a bélfodrok nyirokcsomóit megszemléléssel,

- a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással,

- a veséket megszemléléssel és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit tapintással és bemetszéssel,

- a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel,

- az ivarszerveket megszemléléssel,

- a tőgyet és nyirokcsomóit megszemléléssel,

- a fiatal állatoknál a köldöktájékot és az ízületeket tapintással, szükség szerint a köldöktájék bemetszésével és az ízületek megnyitásával kell megvizsgálni.

e) Egypatás háziállatok húsvizsgálatánál

- a fejet megszemléléssel,

- a nyelv felszabadítása után a száj, a torok, a garat nyálkahártyáját és annak egész környezetét megszemléléssel, az áll alatti, a garat körüli és a fültő alatti nyirokcsomókat tapintással, szükség szerint bemetszéssel, a nyelvet tapintással (a vizsgálat befejezése után a mandulákat el kell távolítani),

- a légcsövet és a nyelőcsövet megszemléléssel,

- a tüdőt tapintással; a hörgő körüli és a gátorközi nyirokcsomókat tapintással, szükség szerint bemetszéssel,

- a légcsövet és a főhörgőket egy hosszanti vágással fel kell nyitni, és mindkét tüdőfél állományába a középső és alsó harmad határán haránt irányban a főhörgőkön áthaladó bemetszést kell végezni; a tüdő bevágása nem szükséges, ha a tüdőt kizárják az emberi fogyasztásból,

- a szívburkot és a szívet megszemléléssel, a szívbe mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelő hosszirányú metszést kell ejteni; hogy a kamrák feltáruljanak,

- a rekeszizmot megszemléléssel,

- a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóit és a májat tapintással, szükség szerint bemetszéssel,

- a gyomor-béltraktust; a bélfodrot, a gyomor nyirokcsomóit és a bélfodrok nyirokcsomóit megszemléléssel, szükség szerint a nyirokcsomókat bemetszéssel,

- a lépet megszemléléssel és szükség szerint tapintással,

- a veséket tapintással és szükség szerint a veséket és nyirokcsomóit bemetszéssel,

- a mellhártyát és a hashártyát megszemléléssel,

- a csődörök és kancák ivarszerveit megszemléléssel,

- a tejmirigyet és nyirokcsomóit megszemléléssel, szükség szerint az emlő feletti nyirokcsomókat bemetszéssel,

- a fiatal állatoknál a köldöktájékot és az ízületeket tapintással, szükség szerint a köldöktájékot bemetszéssel és az ízületek megnyitásával,

- a húsfelületet, az azokhoz tartozó zsír- és kötőszöveteket, valamint csontfelületeket kell megvizsgálni,

- minden fehér és szürke lovat melanózisra és melanomatózisra meg kell vizsgálni; ehhez a lapocka felemelése után a lapocka izomzatára és nyirokcsomóira kiterjedő vizsgálatot, továbbá a szabaddá tett vese bemetszését is el kell végezni.

f) Gyanú esetén a hatósági állatorvos további bemetszéseket és vizsgálatokat végezhet, amelyek szükségesek, hogy a hús fogyaszthatóságának elbírálásában megalapozottan végleges döntést hozhasson. Ha valamely rendellenesség felismerésére a megszemlélés és tapintás nem elegendő, a mélyebb rétegeket bemetszéssel vagy szétfejtéssel kell feltárni, és szükség szerint szaglással is vizsgálni kell. Ha egyértelműen megállapítható, hogy az előírt higiéniai követelményeket megszegték, vagy a húsvizsgálat szabályszerű elvégzésének akadálya van, a hatósági állatorvos a helyiségek és munkaeszközök használatának korlátozásáról, a termelés ütemének csökkentéséről, illetve a termelési folyamat átmeneti időszakos felfüggesztéséről intézkedhet.

g) Ha a fentiekben felsorolt nyirokcsomók bemetszése kötelező, azokat minden esetben párhuzamosan többszörösen kell bemetszeni. Egyes betegségek gyanújánál a nyaki, váll-előtti, mellkasbejárati; külső és belső csípőcsonti, felületes lágyéki, térdhajlási és haskorci nyirokcsomókat kell megvizsgálni.

3. A fentieken kívül a hatósági állatorvosnak célzott vizsgálatot kell végeznie:

a) Sertéseknél borsókakórra (cysticercosis) irányulóan. Ez magába foglalja a látható izomfelületek, különösen a combközelítő izmoknak, a rekeszoszlopnak, a bordaközi izmoknak, a nyak izmainak, a szívnek, a nyelvnek; a toroknak és szükség szerint a háj lefejtése után látható hasfalnak és a horpaszizomnak a vizsgálatát.

b) Egypatásoknál a takonykórra irányulóan: a gége, a légcső nyálkahártyájának, a fej középvonalban hosszirányban történő kettéhasítása és az orrsövény kivétele után, az orrüreg és melléküregei nyálkahártyájának vizsgálatát.

c) A friss sertés- és lóhúst, amely vázizmokat (harántcsíkolt izmokat) tartalmaz, trichinella jelenlétére irányuló vizsgálatnak kell alávetni a külön rendeletben foglaltak szerint az abban meghatározott módszerek valamelyikével.

4. A vágás előtti (ante-mortem) és a levágást követő (post-mortem) vizsgálatok eredményeit a hatósági állatorvos nyilvántartja, és ha emberre is átvihető betegségeket állapít meg, arról értesíti az illetékes állategészségügyi hatóságokat, valamint annak az állománynak a felügyeletéért felelős állatorvost, amelyből az állatok származnak.

IV. Fejezet

A darabolásra szánt húsra vonatkozó higiéniai követelmények

1. A 3. § (1) bekezdésében leírt daraboknál a húst kisebbre darabolni, kicsontozni, vagy a vágási mellékterméket darabolni csak engedélyezett daraboló üzemben lehet.

2. A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője köteles az üzem felülvizsgálatát minden tekintetben elősegíteni, és azzal kapcsolatban minden szükségesnek tartott intézkedést megtenni, továbbá az állatorvosi szolgálat részére az előírt feltételeket és felszereltséget biztosítani.

A felügyeletet ellátó hatósági állatorvost tájékoztatni kell a levágott állatok és az üzembe beszállított hús származásáról.

3. A rendelet 24. § (2) bekezdésének sérelme nélkül a 6. §-nak meg nem felelő húst nem lehet az engedélyezett daraboló üzembe beszállítani, kivéve, ha azt ott elkülönített részlegben tárolják, és más helyen vagy más időpontban darabolják, csontozzák, mint azt a húst, amely a jelen rendelet feltételeinek megfelel. A hatósági állatorvosnak mindenkor szabad bejárást kell biztosítani minden hűtőtároló-helyiségbe és munkaterembe; hogy az előzőekben leírtak szigorú betartásáról meggyőződhessen.

4. a) A darabolásra kerülő állati testeket, illetve a friss húst a daraboló üzem helyiségeibe a termelési ütem követelményeinek megfelelően, folyamatosan kell bevinni. A darabolást - szükség szerint a csomagolást - követően a húst haladéktalanul hűtőbe kell szállítani.

b) A darabolóhelyiségbe bevitt húst ellenőrizni kell, és ha szükséges, az esetleges szennyeződéseket el kell távolítani. Ennek végrehajtására szolgáló munkahelyet el kell látni megfelelő felszereléssel és világítással.

c) A darabolás, csontozás, egyedi és gyűjtőcsomagolás során a hús maghőmérsékletét folyamatosan +7 °C alatt kell tartani. Engedélyezett vagy derogációs létesítményben á darabolás során a daraboló-, csontozóhelyiségben a hőmérséklet nem haladhatja meg a +12 °C-ot. A máj darabolása, szeletelése, egyedi és gyűjtőcsomagolása során annak hőmérsékletét folyamatosan +3 °C alatt kell tartani. A darabolás, kicsontozás, szeletelés, kockára vágás, egyedi és gyűjtőcsomagolás során a máj, a vese és a fejhús hőmérsékletét állandóan, folyamatosan +3 °C alatt kell tartani:

d) Az a) és c) pontokban foglaltaktól eltérően a külön jogszabályban foglaltak szerint - az állati test, illetve a friss hús külön engedély alapján melegen is darabolható, ha a vágó és daraboló üzemrészek ugyanabban az épületegységben, egymáshoz közel helyezkednek el, és közvetlen kapcsolattal az állati testek, illetve hús átszállítható. Ebben az esetben a darabolás után a húst azonnal le kell hűteni.

e) A darabolást, csontozást úgy kell végezni, hogy a hús mindennemű szennyeződése elkerülhető legyen. A csontszilánkokat és a véralvadékokat el kell távolítani. A darabolás, csontozás során keletkező hulladékot, fogyasztásra alkalmatlan húsrészeket az erre a célra szolgáló megjelölt tartályokban kell összegyűjteni, és .az e célra létesített helyen, helyiségben kell tárolni. --.

V. Fejezet

A darabolt hús és tárolt hús ellenőrzése, vizsgálata

1. Az engedélyezett vagy jóváhagyott daraboló üzemeknek és az engedélyezett vagy jóváhagyott hűtőházaknak hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt kell állniuk.

2. A hatósági állatorvosi ellenőrzés magában foglalja az alábbi feladatokat:

- a friss hús beérkezésének és kiszállításának felügyeletét,

- a létesítményben tárolt friss hús élelmiszer-higiéniai vizsgálatát,

- a friss hús vizsgálatát darabolás előtt és a létesítményből történő kiszállításkor,

- a létesítmény helyiségeinek, berendezési tárgyainak és a munkaeszközök vonatkozó előírások szerinti tisztaságának felügyeletét, valamint a személyzet tekintetében a higiéniai követelmények betartásának ellenőrzését, ideértve a védőruházatot is,

- minden olyan vizsgálatot és ellenőrzést, amelyet a hatósági állatorvos az e rendeletben és más vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásának érdekében szükségesnek tart.

VI. Fejezet

Húsbélyegzés, fogyaszthatósági megjelölés

1. A fogyaszthatósági megjelölést a hatósági állatorvos felügyelete alatt kell végrehajtani. A hatósági állatorvosnak ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell felügyelnie:

a) a húsbélyegzést, a fogyaszthatósági jelölést szolgáló bélyegzőket és eszközöket;

b) azokat a jelöléseket, címkéket és csomagolóanyagokat, amelyeket már elláttak húsbélyegző lenyomattal, fogyaszthatósági jellel a rendeletben és a külön jogszabályban foglaltak szerint.

2. A húsbélyegző lenyomatának meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott, az "Engedélyezett létesítményből származó hús megjelölése" cím alatt leírtaknak, az alábbiak sérelme nélkül:

Egy legalább 6,5 cm széles és 4,5 cm magas ovális formátumú jel, amely jól olvasható betűkkel az alábbi adatokat tartalmazza:

- a felső részén nagybetűkkel az ország nevének rövidítése a következő módon: HU;

- középen a létesítmény állatorvosi ellenőrzési száma;

- az alsó részén az Európai Gazdasági Közösség nevének rövidítése nyomtatott nagybetűkkel, a következő módon: EGK:

A betűknek legalább 0,8 cm és a számoknak legalább 1 cm magasaknak kell lenniük.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásig a jelenleg használatos bélyegzők alkalmazandók.

Ezenkívül a fogyaszthatósági jel azonosító utalást tartalmazhat arra a hatósági állatorvosra, aki a hús vizsgálatát végezte.

A bárány; a gödölye és a malac fogyaszthatósági jelölésénél csökkenteni lehet a jel és a betűk méreteit.

3. A húsbélyegző lenyomatának jóváhagyott létesítmény esetében a külön jogszabályban foglaltaknak kell megfelelnie.

4. Az állati testeket festékkel vagy besütéssel kell a 2. vagy 3. pontnak megfelelően lebélyegezni:

a) a 65 kg-nál nehezebb állati testeknél minden egyes féltestet a következő helyeken kell bélyegzéssel megjelölni: a comb, az ágyék, a hát, a has és a lapocka külső oldalán;

b) a bárány, a gödölye és a malac testét legalább két helyen kell lebélyegezni, mindkét oldalon vagy a lapocka, vagy a comb külső oldalán;

c) a többi állati testet legalább négy helyen kell lebélyegezni, mindkét lapocka és mindkét comb külső oldalán;

d) a bárány, a gödölye és a malac esetében a fogyaszthatósági megjelölés történhet egyszer használható címke felhelyezésével.

5. A szarvasmarhák, sertések és az egypatások máját besütéssel kell megjelölni a 2. vagy 3. pont szerint.

6. Minden más fogyasztásra alkalmas vágási mellékterméket vagy közvetlenül, vagy az egyedi csomagoláson, vagy a gyűjtőcsomagoláson meg kell jelölni a 2: vagy 3. pont szerint.

A 2. vagy 3. pont szerinti bélyegzőlenyomatot az egyedi csomagolásra vagy a gyűjtőcsomagolásra kell erősíteni, vagy előnyomtatott címkét kell a gyűjtőcsomagoláson elhelyezni. Ha az egyedi csomagolás vagy a gyűjtőcsomagolás a vágóhídon történik, a bélyegzőnek vagy a címkének a vágóhíd állatorvosi ellenőrzési számát kell tartalmaznia.

7. A gyűjtőcsomagolást mindig a 8. pont szerint kell megjelölni.

8. Az 5. és 6. pontokban említett csomagolt darabolt húsokat és csomagolt vágási mellékterméket a 2. vagy 3. pont szerint kell fogyaszthatósági jelöléssel ellátni. A jelölésnek a vágóhíd helyett a daraboló üzem állatorvosi ellenőrzési számát kell tartalmaznia. A jelölést, illetve az előrenyomott címkét csomagolásra erősítve és úgy kell elhelyezni, hogy ez a csomagolás felnyitásakor megsérüljön, tönkremenjen. A jelölés sértetlenségét csak akkor lehet elfogadni, ha a csomagolás a kinyitáskor tönkremegy.

Ha azonban a darabolt húst és a vágási mellékterméket a VII. fejezet 4., pontja szerint látják el egyedi védőburkolattal, csomagolással, a címkét ehhez a csomagoláshoz lehet erősíteni. Ha a vágási mellékterméket vágóhídon csomagolják, a jelölésen a vágóhíd állatorvosi ellenőrzési számának kell lennie. Ez a követelmény vonatkozik az Euro-tartályok, -ládák használatára is, amelyek megfelelnek a VII. fejezet 1. b) pontjában foglaltaknak.

9. Ha a friss húst olyan kereskedelmi adagokban látják el egyedi (elsődleges) csomagolással, amelyet közvetlenül a fogyasztónak való eladásra szánnak, akkor erre a 6. és 8. pontok vonatkoznak.

A 2. pontnak a méretekre vonatkozó követelményei nem kötelezőek az ebben a pontban előírt megjelölésre.

Ha a húst átcsomagoló központban átcsomagolják, az egyedi (elsődleges) csomagolásnak az ezt végző daraboló üzem fogyaszthatósági jelölését, a gyűjtőcsomagolásnak pedig az átcsomagoló központ fogyaszthatósági jelölését kell viselnie.

10. Az egypatások friss húsát és csomagolt húsát a megkülönböztetés érdekében külön megjelöléssel kell ellátni a következők szerint: téglalap alakú 50 mm x 20 mm oldalhosszúságú mezőben EQUUS felirattal 8 mm- es betűnagysággal.

11. A húsbélyegzéshez, fogyaszthatósági megjelöléshez engedélyezett színezéket lehet bélyegzőfestékként használni.

VII. Fejezet

A friss hús egyedi (elsődleges) csomagolása és gyűjtőcsomagolása

1. a) A csomagolóanyagnak (pl. ládának, kartonnak) minden vonatkozó higiéniai követelménynek meg kell felelnie, különösen:

- a hús érzékszervi tulajdonságait nem változtathatja meg,

- az emberi egészségre ártalmas anyagot a húsra nem vihet át,

- elég erősnek kell lennie ahhoz; hogy hatékony védelmet nyújtson a húsnak a szállítás és további kezelés során,

- csomagolóanyagként nem szabad fát használni, kivéve a bárányt és a gödölyét, ha minden szükséges óvintézkedést megtesznek annak elkerülésére, hogy az elsődleges csomagolás sérülése esetén az a külső csomagolóanyaggal érintkezhessen.

b) A csomagolóanyagot újra felhasználni nem szabad, kivéve, ha az nem korrodálódó anyagból készült, amely könnyen tisztítható, és az ismételt felhasználás előtt megtisztították és fertőtlenítették.

2. Ha a friss darabolt húst vagy vágási mellékterméket egyedi (elsődleges) csomagolással látják el; ezt azonnal a darabolás után a vonatkozó higiéniai követelményeknek megfelelően kell elvégezni.

A sertés szalonna és a hasalja szalonna részek kivételével a darabolt húst és a vágási mellékterméket minden esetben védőcsomagolással kell körülvenni, hacsak azt nem függesztve szállítják. Az ilyen védőcsomagolásnak átlátszónak és színtelennek kell lennie, és meg kell felelnie az 1. a) pont első és második bekezdésében foglalt feltételeknek. Ezt nem lehet ismételten csomagolásra felhasználni. Ettől a követelménytől el lehet tekinteni a fagyasztott hús esetében, ha azt ebben az állapotában húskészítmény vagy előkészített, vagy aprított hús alapanyagának szánják.

Ha májat- vesét vagy szívet importálnak vagy ezeket kereskedelmi forgalomba hozzák, akkor csak egy egész szervet tartalmazhat az egyedi (elsődleges) csomagolás.

3. Az egyedi (elsődleges) csomagolással ellátott húst gyűjtőcsomagolásba kell helyezni.

4. Ha az egyedi (elsődleges) csomagolás a megkívánt teljes védelmet biztosítja, akkor nem szükséges, hogy átlátszó és színtelen legyen. Ha az e fejezet 1. pontjában foglalt feltételeknek megfelel, az Euro-tartályt mint második csomagolást lehet használni.

5. A darabolási, csontozási, egyedi (elsődleges) csomagolási műveletek és a gyűjtőcsomagolás ugyanabban a helyiségben is elvégezhető, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a helyiség megfelelően tágas, és elrendezése maradéktalanul biztosítja a műveletek higiénikus elvégzését;

b) az egyedi és gyűjtőcsomagolás céljára szolgáló csomagolóanyagokat rögtön a gyártásukat követően egy megfelelően zárt védőburkolattal látják el, amely a létesítménybe történő szállítás során azokat a károsodásoktól megvédi; a létesítményben ezeket külön helyiségben, megfelelő higiéniai követelmények között tárolják;

c) a csomagolóanyagok tárolására szolgáló helyiségeket hatékonyan védik a portól, rágcsálóktól és a rovaroktól, s a légterük nem lehet olyan helyiségekkel összeköttetésben, amelyekben olyan anyagokat tárolnak, amelyek a friss húst szennyezhetik; a csomagolóanyagokat nem szabad a padozatra helyezni;

d) a gyűjtőcsomagolásra szolgáló csomagolóanyagot higiénikus körülmények között tárolják és készítik elő, mielőtt azt a felhasználás helyére juttatják;

e) a csomagolóanyagot megfelelő higiéniai feltételek mellett juttatják a csomagolás helyére és azt haladéktalanul felhasználják; a csomagolóanyaggal csak olyan személyzet dolgozhat, amely nem kerül a friss hússal közvetlen érintkezésbe;

f) a húst a csomagolás után azonnal az e célra szolgáló tároló hűtőhelyiségbe szállítják;

g) a friss hús gyűjtőcsomagolása elvégezhető a darabolóhelyiségben akkor is, ha Euro-tartályokat használnak, és ezeket a darabolóhelyiségbe történő bevitel előtt megtisztították és fertőtlenítették; az Euro-tartályoknak meg kell felelni az e fejezet 1. b) pontjában foglalt követelményeknek.

6. A jelen fejezet szerint gyűjtőcsomagolásban vagy egyedi (elsődleges) csomagolásban csak azonos állatfaj darabolt húsát szabad elhelyezni, kivéve a közvetlenül a fogyasztónak szánt, meghatározott kereskedelmi kiszerelést.

VIII. Fejezet

Fogyaszthatósági bizonyítvány

1. A fogyaszthatósági bizonyítvány eredeti példányát, amelyet mellékelni kell a hús rendeltetési helyre történő szállításához, a feladáskor hatósági állatorvosnak kell kiállítani.

2. A bizonyítványnak formailag és tartalmilag meg kell felelnie az engedélyezett mintának, és azt legalább a rendeltetési ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell kiállítani és összefüggő lapokból kell állnia.

IX. Fejezet

Tárolás

1. A friss húst a vágást követő (post mortem) húsvizsgálat után azonnal le kell hűteni.

Az állati testeket vagy testrészeket és a darabolt húst + 7 °C alatti maghőmérsékleten, a vágás mellékterméket + 3 °C alatti hőmérsékleten kell folyamatosan tartani. Ez alól a Követelmény alól az illetékes hatóság egyedi felmentést adhat a hús érésével kapcsolatos technikai okokból, ha a húst a vágóhíd közvetlen közelében lévő daraboló üzembe vagy húsüzletbe szállítják, és a szállítás nem tart két óránál tovább.

A friss húsnak, amelyet fagyasztani akarnak, közvetlenül engedélyezett vagy jóváhagyott vágóhídról vagy engedélyezett vagy jóváhagyott daraboló üzemből kell származnia.

A friss húst csak abban a létesítményben, amelyben azt kinyerték, illetve darabolták, vagy engedélyezett hűtőházban lehet fagyasztani megfelelő berendezések segítségével.

Az e rendelet 3. § (1) bekezdésében megnevezett részeket és a VI. fejezet 6. pontja szerinti vágási melléktermékeket, ha fagyasztani akarják, azt haladéktalanul el kell végezni, kivéve, ha előtte érlelés szükséges. Ebben az esetben az érlelést követően a fagyasztást azonnal el kell végezni.

A fagyasztásra szánt állati testeket, hasított testfeleket; vagy a legfeljebb három részre darabolt testfeleket vagy testnegyedeket a kiegyenlítő hűtést követően késedelem nélkül le kell fagyasztani.

A fagyasztásra szánt darabolt húst a darabolást követően késedelem nélkül le kell fagyasztani a darabolást követően. A fagyasztott hús maghőmérsékletének legalább -12 °C-ot el kell érni, és ezt követően legalább ezen a hőmérsékleten kell tartani és tárolni. A fagyasztott friss húson fel kell tüntetni a fagyasztás évét és hónapját,

2. A fagyasztott hússal együtt semmilyen olyan terméket nem szabad tárolni a fagyasztó tárolóhelyiségekben, amely a hús kifogástalan állapotára veszélyt jelenthet, kivéve, ha a húst becsomagolták és megfelelően elkülönítve tárolják.

3. A fagyasztó tárolóhelyiségek tárolási hőmérsékletét regisztrálni kell.

X. Fejezet

Szállítás

1. Friss húst zárt rakterű és lezárható szállítóeszközzel lehet szállítani. Az importált húst leplombált szállítóeszközzel szabad az országba behozni, illetve az országon keresztül tranzitszállítmányként átvinni. A szállítóeszköznek olyannak kell lennie, amely a IX. fejezetben előírt hőmérséklet megtartását a szállítás alatt biztosítja.

2. A hús szállítására szolgáló szállítóeszköznek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) a belső felületeknek és bármely résznek, amely a hússal érintkezésbe kerülhet nem korrodálódó anyagból kell lennie, amely a hús érzékszervi tulajdonságait károsan nem befolyásolja, és nem vihet át a húsra egészségre ártalmas anyagot; a rakodótér belső felületeinek simának, könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük;

b) olyan kialakításúnak és felszereltségűnek kell lennie, amely védelmet nyújt a porszennyeződés és a rovarok ellen, továbbá olyan tömítésű és résmentes, amely megakadályozza a kicsepegést és kifolyást;

c) az állati testek, hasított testfelek, legfeljebb három részre darabolt testfelek vagy testnegyedek és a csomagolatlan darabolt hús szállításához ezeknek rendelkezniük kell a hús felfüggesztését biztosító, nem korrodálódó szerelvényekkel, ami kizárja, hogy a hús a padozattal érintkezésbe kerülhessen; ez a követelmény nem vonatkozik a megfelelően csomagolt fagyasztott hús szállítására.

Légi szállítás esetén nem szükségesek a felfüggesztésre szolgáló szerelvények, ha megfelelő, nem korrodálódó berendezés és felszerelés áll rendelkezésre a hús higiénikus berakásához, elhelyezéséhez és kirakásához.

3. A hús szállítására szolgáló szállítóeszközöket tilos élő állatok vagy bármely más olyan termék szállítására használni, amelyek a húst károsíthatják, beszennyezhetik, fertőzhetik.

4. Semmilyen olyan terméket, amely a hús kifogástalan állapotára veszélyt jelenthet, nem szabad egyidőben ugyanabban a szállítóeszközben szállítani, hacsak hatékony óvintézkedéseket nem foganatosítanak a védelem érdekében. A csomagolt húst á csomagolatlan hússal együtt ugyanabban a szállítóeszközben nem szabad szállítani, kivéve, ha megfelelő fizikai elválasztást, elkülönítést alkalmaznak, amely biztosítja, hogy a csomagolatlan hús a csomagolt hússal nem kerülhet érintkezésbe. Gyomrokat csak forrázott és megtisztított állapotban, fejeket és végtagokat csak lebőrözött vagy forrázott és szőrtelenített állapotban szabad szállítani.

5. Friss húst csak tiszta és fertőtlenített szállítóeszközben szabad szállítani.

6. Az állati testeket, hasított testfeleket, a legfeljebb három részre darabolt testfeleket vagy testnegyedeket - kivéve a megfelelően csomagolt fagyasztott húst - csak függesztve lehet szállítani. Ez nem vonatkozik a 2. c) pontban leírt légi szállításra.

Az egyéb húsrészeket és a vágási melléktermékeket vagy függesztve, vagy ha nincsenek csomagolva, nem korrodálódó tartályokban; alátéten lehet szállítani. A csomagolásoknak, a tartályoknak és alátéteknek meg kell felelniük a higiéniai előírásoknak. Ez különösen vonatkozik az e rendelet szerinti csomagolásra. A zsigereket csak csomagolva lehet szállítani. A csomagolás erős, vízhatlan, zsírt át nem eresztő legyen. A tartályokat csak tisztán és fertőtlenítés után lehet újra felhasználni.

7. A szállítás előtt a hatósági állatorvosnak meg kell győződnie arról, hogy a szállítóeszköz és a rakodási feltételek megfelelnek a higiéniai követelményeknek:

2. számú melléklet a 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelethez[7]