159/2002. (VII. 11.) Korm. rendelet
a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X. 22.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
A műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X. 22.) Korm. rendelet 3. számú melléklete folytatólag kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű folyamatszabályozó mérnöki szak képesítési követelményeivel.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 159/2002. (VII. 11.) Korm. rendelethez
Folyamatszabályozó mérnöki szak
1. A képzési cél
Okleveles folyamatszabályozó mérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - a mérnöki tudomány legkorszerűbb eszközrendszerét és alapelveit, folyamat- és művelettani, eljárás- és berendezéstechnikai tudásukat, valamint átfogó természettudományos és szakirányú feldolgozás-technológiai ismereteiket alkalmazva, képesek a különböző eredetű nyersanyagok feldolgozására vagy átalakítására. Ismerik a folyamatok, műveletek, eljárások, berendezések, összetett technológiai rendszerek, valamint azok működtetéséhez szükséges műszaki feltételrendszerek tervezésének és megvalósításának feladatait. Képesek azok hatékony és gazdaságos működtetésére, irányítására, optimálására, kutatására és fejlesztésére, a kapcsolatos komplex projektek végrehajtására, a feladatokban történő szakértői közreműködésre és szaktanácsadásra. Multidiszciplináris képzésük és átfogó tudásuk révén alkotó módon alkalmazzák az alapanyagok minősége, azok előállítási körülményei, feldolgozási módszerei és műszaki jellemzői, valamint a termékek minősége közötti egzakt összefüggéseket, a minőségbiztosítási, energetikai, környezetvédelmi, hulladékhasznosítási és ökonómiai ismereteket.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles folyamatszabályozó mérnök.
3. A képzési idő
10 félév az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével, a főbb tanulmányi területek:
Természettudományos alapismeretek: matematika, számítástechnika és informatika, műszaki fizika, elektrotechnika, anyagismeret, kémia, biológia, ökonómia.
Gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, üzemgazdaságtan, vezetői és vállalkozási ismeretek, pénzügyi ismeretek, marketing, ergonómia és munkavédelem, alternatív társadalomtudományi tantárgyak.
Szakmai törzsanyag: gépelemek, géptan, mérés- és szabályozástechnika, hőtan és áramlástan, üzemfenntartás, energiagazdálkodás, átadási folyamatok, eljárások és berendezések, műveleti egységek tervezése, folyamatok modellezése és szimulációja, minőségbiztosítás, környezetvédelem, egyéb kötelező és választható tárgyak.
Differenciált szakmai ismeretek: a szakirányokhoz kapcsolódó természettudományi, műszaki-, illetve agrártechnológiai, termékkonstrukciós és egyéb tantárgyak, továbbá a szakirányok választható tárgyai.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel
- a diplomamunka témája egy konkrét szakterületen felmerülő folyamatszabályozó mérnöki feladat megoldása,
- kötelező szigorlati tárgy a matematika, a műszaki fizika és a biológia.