19/2002. (V. 8.) OM rendelet

a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 93. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

A közoktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmények tervezési munkáinál, különös tekintettel az akadálymentes környezet kialakításának szempontjaira - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények mellett - az e rendelet

a) 1. számú mellékleteként kiadott óvodai,

b) 2. számú mellékleteként kiadott általános iskolai,

c) 3. számú mellékleteként kiadott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények,

d) 4. számú mellékleteként kiadott gimnáziumok,

e) 5. számú mellékleteként kiadott szakközépiskolák és szakiskolák, és

f) 6. számú mellékleteként kiadott kollégiumok (diákotthonok)

építészeti-műszaki követelményeit (a továbbiakban: tervezési előírás) is figyelembe kell venni.

2. §

(1) Ez a rendelet 2002. június 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már elkészült és engedélyezésre benyújtott, de még jóvá nem hagyott építési tervek tervezési előírásaira a korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő, a nevelési-oktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmény akkor felel meg a követelményeknek, ha a fenntartó - a külön jogszabállyal kiadott - kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak a közoktatásról szóló törvény 124. § (20) bekezdésében, illetve a 132. § (11) bekezdésében meghatározott időpontra eleget tesz.

(4) A rendelet hatálybalépését követően a tervezési előírásban foglaltakat alkalmazni kell az építési engedély és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély kiadásakor.

Dr. Pálinkás József s.k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez

A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai

I.

ÓVODA

Ez a szabályozás az óvodák elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban, kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévő óvodák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott nevelési program, új óvoda létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

1.2. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükröző demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.3. A tervezési programot az óvodafenntartó köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő óvoda esetén a nevelőtestület és az óvodavezető, új óvoda létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerő, szakirányú (pedagógus) felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k).

Ha az óvodában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a nevelési program, új óvoda létesítése esetén tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet óvodát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt óvodának nevezni.

A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (Lásd 2. számú függelék).

1.5. A tervezési programot az óvodafenntartó hagyja jóvá és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását.

Ha az óvodában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az óvodafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is.

A tervezési program alapján elkészített építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő közoktatási szakértőket kell bevonni.

1.6. Amennyiben az óvoda - a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban - fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó.

1.7. Amennyiben az óvodai gyermeklétszám nem éri el a közoktatásról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott átlaglétszámot, abban az esetben a rendelet alkalmazása nem kötelező, azonban a rendelet 1. számú melléklete 2. számú függelékében a csoportszobára vonatkozó előírásokat be kell tartani.[2]

1.8. Az alternatív óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak szerint eltérhetnek a rendeletben foglaltaktól, amennyiben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében az óvodákra vonatkozó előírásoknak eleget tesznek.[3]

2. Településrendezési követelmények

2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat:

- ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre óvodát építeni nem lehet;

- az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

2.2. Az óvoda telepíthető önállóan vagy közösen bölcsődével, általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelővel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésű - a nevelést nem zavaró - intézménnyel, de az óvodának a közterület felőli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az óvoda a gyermekrendelővel közvetlenül nem érintkezhet.

Magas zajterhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédő fal) és belső téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhető óvoda.

Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető. Óvoda 50 fő befogadóképességig létesíthető más rendeltetésű épületben is (pl. lakó- vagy irodaépületben), de a teljes elválasztást és megfelelő méretű udvarterületet (kert, játszóudvar) biztosítani kell.

Tömör városias (általában zártsorú) beépítésű területen a legfeljebb 50 gyermek befogadására szolgáló óvoda más főrendeltetésű épület tetőszintjén is elhelyezhető, ha a személy és gazdasági bejárata független, a fokozott balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak megfelel. Az alapvető pedagógiai, egészségügyi követelményeket kielégítő játszókert tetőteraszon is kialakítható.

2.3.[4]

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különböző funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni.

3.4. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetővé az intézményekben a kis-, közép- és nagycsoportos munkát.

3.5. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedőterek többcélú hasznosítására.

Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.6. A funkcionális egységekben:

- a bevilágító felület és a helyiség terület aránya legalább 1:6; felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen;

- kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (aula, tornaszoba stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz);

- a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg;

- a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (főző- vagy melegítőkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet

4.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezetek megvalósíthatók

- hagyományos,

- iparosított vagy

- vegyes

technológiával.

A szerkezettervezésnél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,00 méternél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint előírt tűzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetőleg lábakon álló könnyűszerkezetű elemek legyenek, ajtóit kívülről kulccsal nyithatóvá kell tenni.

Valamennyi áttört korlátot, rácsot, legfeljebb 12,0 cm nyílásszélességgel kell kialakítani.

Törekedni kell a külső falak és tetők nyári hőterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett tetők, zöldtetők stb.).

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

4.2. Épületgépészet

Azintézményeket csak közművesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni.

Valamennyi épületgépészeti követelménynél a nevelési programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint).

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Vízellátás - csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

A mosdókat, mosogatókat, kiöntőket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges.

A csatorna ágvezeték mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe, és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

Melegvíz-ellátás

Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

A gyermekek által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag kevert vízzel kell megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

PB-gázellátás kazánházi és konyhai célra használható.

Fűtés

A fűtés szakaszolását az egyidejűség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelőtt, délután, este működő funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.).

Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára(az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghőmérsékletet az alábbi értékkel kell tervezni:

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-fűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (pl. foglalkoztató, sport- és szabadidő egység stb.) egyedi hőmérséklet-szabályozására.

A fűtőtestek felületi hőmérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkező esetben burkolatról kell gondoskodni. A fűtőtest burkolata megfelelően "szellős" legyen, hogy ne rontsa le a hőátadást, és tegye lehetővé a takarítást.

Szellőzés

A gyermekek által használt helyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani.

Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági előírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellőzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségekben (pl. tornaszoba, aula stb.).

A mesterséges szellőzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzés elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellőzését lehetőleg természetes úton (ablakokkal, kürtőkkel), ilyen lehetőségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellőzés elszívásos legyen, és a levegő utánpótlását megfelelő nyílásokkal kell biztosítani.

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról:

- tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

- vagyonvédelem (igény szerint);

- hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése);

- számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

Mesterséges megvilágítási értékek:

- a 0,65 m magasságban lévő munkafelület és a padlósík szükséges megvilágítása

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

- falitáblára vonatkozó követelmény

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

- közlekedő, raktár egyéb

legalább: 80-100 lux.

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell végezni.

Különös gondot kell fordítani a tornaszoba, a többcélú nagyterem, a közlekedők akusztikai méretezésére (hangelnyelő felületek alkalmazása).

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Felvonó

Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

- az asztalok, székek, valamint az ágyak méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek;

- a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát;

- kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek;

- biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztán tarthatóságot;

- a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg a nevelés sajátos követelményeinek;

- a könyvtári, az igazgatási, a konyhai, a többcélú nagytermi és az öltözőberendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

A szabadtéri és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági követelményeit fokozottan be kell tartani.

6. Környezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit az ízlésformálás érdekében lehetőség szerint, képzőművészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel, élősarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmű tájékoztató rendszer (elemei: szín, szám, betű, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetővé teszi gyermekek és felnőttek számára egyaránt.

A játszóudvaron gondoskodni kell a lehető legnagyobb kiterjedésű zöldterületek létesítéséről és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság

Az üzemeltetési előírásokban különös gondot kell fordítani

- az egészségvédelmi, kábítószer elleni,

- a tűzvédelmi,

- a balesetvédelmi,

- a munkavédelmi,

- a betörésvédelmi,

- a természeti katasztrófa elleni (villám, árvíz, földrengés stb.),

- a terrortámadás elleni

biztonsági előírásokra.

1. számú függelék

A jelen előírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

2. számú függelék

2. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez

A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai

II.

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Ez a szabályozás az általános iskolák elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban, kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadó képességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévő általános iskolák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

Ha a meglévő épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni.

1.2. A tervezési programot az iskolafenntartó köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő iskola esetén a nevelőtestület és az igazgató, új általános iskola létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerő, szakirányú (pedagógus) felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k). Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.3. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükröző demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet általános iskolát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt általános iskolának nevezni.

A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék),

1.5. A tervezési programot az iskolafenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását.

Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az iskolafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is.

A tervezési program alapján elkészített építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő közoktatási szakértőket kell bevonni.

1.6. Amennyiben az iskola - a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban - fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó.

1.7. Az alternatív iskolák az alternatív iskolák kerettantervében foglaltak szerint eltérhetnek a rendeletben foglaltaktól, amennyiben a közoktatásról szóló törvény 131. § (1) bekezdésében, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében az iskolákra vonatkozó előírásoknak eleget tesznek.[5]

2. Településrendezési követelmények

2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat:

- ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre iskolát építeni nem lehet;

- az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és a belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

2.2. Az általános iskola közösen telepíthető más közoktatási intézménnyel, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelővel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésű - az oktatást nem zavaró - intézménnyel, de az iskola közterület felőli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az iskola a gyermekrendelővel közvetlenül nem érintkezhet.

Magas zajterhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédő fal) és belső téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhető iskola.

Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető.

2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei a Faluházban nyernek elhelyezést, ez esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységének helyigénye és helyiségigénye is kielégíthető.

2.4.[6]

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különböző funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni.

A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetővé az intézményekben az egyéni és csoportos munkát.

3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedőterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.5. A funkcionális egységekben:

- a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen;

- kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (aula, tornaterem stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz);

- a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg;

- a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni.

Ilyenek különösen:

- az aula használata művelődési, közösségi célra;

- tornaterem használata művelődési, közösségi, szabadidős programok számára;

- konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is;

- szaktantermek használata a felnőtt lakosság át-, illetve továbbképzésére;

- számítástechnikai tanterem felnőttek képzésére, átképzésére.

A többcélú használatból eredő világítási, szellőzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (főző- vagy melegítőkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet

4.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezetek megvalósíthatók

- hagyományos,

- iparosított vagy

- vegyes technológiával.

A szerkezettervezésnél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,00 méternél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint előírt tűzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetőleg lábakon álló könnyűszerkezetű elemek legyenek, ajtóit kívülről kulccsal nyithatóvá kell tenni.

Törekedni kell a külső falak és a tetők nyári hőterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett tetők, zöldtetők).

A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerített élvédőkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazat burkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön.

4.2. Épületgépészet

Azintézményeket csak közművesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni.

Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint).

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Vízellátás - csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

A mosdókat, mosogatókat, kiöntőket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges.

A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

Melegvíz-ellátás

Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

Egyéb követelmény hiányában a zuhany melegvíz-szükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni.

A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag kevert vízzel kell megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli.

Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetővé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetőségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni.

PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható.

Fűtés

A fűtés szakaszolását az egyidejűség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelőtt, délután, este működő funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.).

Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghőmérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni:

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-fűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hőmérsékletszabályozására.

A fűtőtestek felületi hőmérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkező esetben burkolatról kell gondoskodni. A fűtőtest burkolata megfelelően "szellős" legyen, hogy ne rontsa le a hőátadást, és tegye lehetővé a takarítást.

Szellőzés

A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani.

Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági előírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellőzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben (pl. tornaterem, aula stb.).

A mesterséges szellőzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellőzését lehetőleg természetes úton (ablakokkal, kürtőkkel), ilyen lehetőségek hiányában mesterségesen kell biztosítani.

A mesterséges szellőzés elszívásos legyen, és a levegő utánpótlását megfelelő nyílásokkal kell biztosítani. (További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetővé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetőségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrényből) végezhetően.

Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról:

- tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

- vagyonvédelem (igény szerint);

- hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése);

- számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. Az osztálytermekben, előadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, műhelyekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell készíteni.

Mesterséges megvilágítási értékek:

- a 0,65-0,95 m magasságban lévő munkafelület szükséges megvilágítása

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

- falitáblára vonatkozó követelmény

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

- közlekedő, raktár, egyéb

legalább: 80-100 lux.

A tanulók által használt helyiségekben csak általános világítást kell tervezni. Kivéve a tábla megvilágítását, ami káprázatmentes legyen. A műhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is kell tervezni.

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell végezni.

Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedő, az ének-zene szaktanterem akusztikai méretezésére (hangelnyelő felületek alkalmazása).

Felvonó

Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

- az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani;

- az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek;

- a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát;

- kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek;

- biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztán tarthatóságot;

- a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek;

- a szaktermi, a könyvtári, az igazgatási, az étterem-konyhai, a többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági előírásait fokozottan be kell tartani.

6. Környezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit az ízlésformálás érdekében lehetőség szerint képzőművészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élősarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell.

A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmű tájékoztatórendszer (elemei: szín, szám, betű, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetővé teszi gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehető legnagyobb kiterjedésű zöldterületek létesítéséről és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság

Az üzemeltetési előírásokban különös gondot kell fordítani

- az egészségvédelmi, kábítószer elleni,

- a tűzvédelmi,

- a balesetvédelmi,

- a munkavédelmi,

- a betörésvédelmi,

- a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) elleni,

- a terrortámadás elleni

biztonsági előírásokra.

1. számú függelék

A jelen előírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

Az öt-nyolc évfolyammal alapított/működő általános iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/működő általános iskola helyiségkövetelményeit kell figyelembe venni.

Szaktanterem a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhető.

2. számú függelék

3. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez

A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai

III.

GYÓGYPEDAGÓGIAI, KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

Ez a szabályozás a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények (a továbbiakban: gyógypedagógiai intézmények) elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban, kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki gyógypedagógiai intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni.

A már meglévő gyógypedagógiai intézmények esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

Ha a meglévő épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni.

1.2. A tervezési programnak tartalmaznia kell a fogyatékos gyermekek ellátására vonatkozó valós, illetve helyi és regionális társadalmi igényt, melyet demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.3. A tervezési program rögzíti a gyógypedagógiai intézménybe, tagozatra kerülő gyermekek, tanulók fogyatékosságának jellegét, az egyes csoportok létszámát, valamint azt, hogy milyen arányban igényelnek óvodai, általános iskolai nevelést, oktatást és diákotthoni elhelyezést.

A fogyatékosság jellege szerint eltérő sajátos igényeket kell figyelembe venni:

- mozgássérült,

- látássérült

= vak,

= gyengénlátó,

- hallássérült

= siket,

= nagyothalló,

- értelmi fogyatékos

= tanulásban akadályozott / enyhe értelmi fogyatékos,

= értelmileg akadályozott / középsúlyos értelmi fogyatékos,

- beszédfogyatékos és a "más" fogyatékos kategóriába tartozók esetében.

1.4. A tervezési programot a gyógypedagógiai intézmény fenntartója köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő intézmény esetén a nevelőtestület és az igazgató, új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerő, szakirányú felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k).

Ha a gyógypedagógiai intézményben nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.5. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1., 3., 5. számú függelékek). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet gyógypedagógiai intézményt létesíteni, illetve nem lehet az intézményt gyógypedagógiai intézménynek nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2., 4., 6. számú függelékek).

1.6 A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását.

Ha a gyógypedagógiai intézményben nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az intézmény fenntartójának be kell szereznie; az intézmény székhelye szerinti illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is.

A tervezési program alapján elkészített építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt, a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő közoktatási szakértőket kell bevonni.

2.Településrendezési követelmények

2.1.Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat:

- ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas területre gyógypedagógiai intézményt építeni nem lehet;

- az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

2.2. A gyógypedagógiai intézményt célszerű önállóan telepíteni, de ha a helyi társadalmi igény megköveteli, közösen telepíthető óvodával, általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelővel, fogyatékosok egyéb intézményeivel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésű oktatási-nevelési intézménnyel, de a gyógypedagógiai intézmény közterület felőli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá a gyógypedagógiai intézmény a gyermekrendelővel közvetlenül nem érintkezhet.

Magas zajterhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédő fal) és belső téri (ablakszigetelés) zaj- és levegőtisztaság-védelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhető gyógypedagógiai intézmény.

Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető.

2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei - így a gyógypedagógiai intézmény is - azonos helyen nyernek elhelyezést, a helykijelölésnél olyan területet kell kiválasztani, ahol a település közösségi, művelődési, sport-és szabadidős tevékenységének helyigénye és helyiségigénye is kielégíthető.

2.4.[7]

3 Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét, használhatóságát a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különböző funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni.

3.4. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetővé a gyógypedagógiai intézményekben az egyéni és csoportos munkát.

3.5. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedőterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.6. A funkcionális egységekben:

- a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen;

- kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (többcélú nagyterem, aula, tornaterem, összevont műhely stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz);

- a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg vagy félmeleg csúszásmentes padló legyen, kivéve ahol a fogyatékosság jellegének megfelelően a funkcionális igény más követelményt határoz meg;

- a fogyatékosság jellegének megfelelően, a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.7. A funkcionális egységek többcélú használatát minden gyógypedagógiai intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni.

Ilyenek különösen:

- az aula használata művelődési, közösségi célra a teljes lakónépesség számára;

- tornaterem használata művelődési, közösségi, szabadidős programok számára;

- konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is;

- szaktantermek használata a felnőtt lakosság át-, illetve továbbképzésére;

- számítástechnikai terem felnőttek képzésére, átképzésére.

A többcélú használatból eredő világítási, szellőzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

4. Az épület megközelítésének, belső kialakításának sajátos igényei

Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott embereket is, akiknek ehhez sajátos létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

4.1. Megközelíthetőség

A telepítéshez olyan területet kell kiválasztani, amelyet tömegközlekedési eszközzel, kevés átszállással, jól meg lehet közelíteni. Ügyelni kell a gyógypedagógiai intézmény közelében lévő tömegközlekedési megállók megfelelő kialakítására is.

Az épülethez vezető útkereszteződésnél zebrás, hangjelzéssel kiegészített lámpás átkelési lehetőség a biztonságos a sérült tanulók számára.

A gyalogút burkolatán mozgássérülteket és vakokat akadályozó burkolati hiba ne legyen.

Indokolt a sérült gyermekek közlekedési biztonságát növelő, jól látható jelzőtáblák, tájékoztató táblák elhelyezése az intézmény közelében.

Legyen parkolási lehetőség az épület bejáratának közvetlen környezetében.

A parkolótól az épület vízszintesen vagy enyhe lejtésű lejtőn közelíthető meg.

Az épület előtti járdán burkolatváltás, vezetősáv segíti a látássérülteket, a bejárati ajtó előtti rész lábbal tapinthatóan más burkolatú.

4.2. Bejárat

Épületenként legalább egy akadálymentes bejáratnak kell lennie.

Ha az épület bejáratánál lépcső van, akkor megfelelően kialakított lejtő és korlát építése is szükséges. 2,0-15,0 cm között elfogadható a 8%-os meredekségű lejtő, 15,0 cm felett csak 5%-os lejtő az elfogadható, és korlát is szükséges (70,0 cm és 95,0 cm magasságban), 50,0 cm felett pihenő beépítése is kell, 150,0 cm feletti bejáratnál gépészeti megoldás ajánlatos.

A bejárati ajtó lépcsőjénél megadott szélességet követően mindkét oldalon szükséges korlátot (70,0 cm és 95,0 cm magasságban) elhelyezni a lejtőhöz hasonlóan.

Az épület bejáratánál a küszöb ne okozzon akadályt (2,0 cm-ig nem szükséges akadálymentesíteni) a bejutásnál A kerekesszékes közlekedésnél fontos, hogy az ajtók hogyan, merre nyílnak, megfelelő szélesek (legalább 85,0 cm) legyenek.

A megfelelő tokméreten túl az ajtó nyitásához és csukásához is elegendő helyet kell biztosítani a kerekesszékesek számára.

Annyihely kell (1150,0×1200,0 mm), hogy a kerekesszékes lenyomhassa a kilincset úgy, hogy az ajtó nyitási ívén kívül maradva tudja felnyitni az ajtót.

Kétszárnyú ajtó esetén aszimmetrikus ajtót kell tervezni, figyelembe véve a nyitás helyét, irányát.

Az üvegajtó balesetveszélyes.

Fontos a bejárati ajtó nyitószerkezetének (kilincs, forgógomb) magassága, és kézsérültek esetén a szerkezet könnyű működtethetősége.

4.3. Tájékoztató jelzések

Már az épület bejáratánál jelzőtáblákat, tájékoztató, útbaigazító jelzéseket kell felszerelni, (Többek között például az iskola tapintható térképét Braille-írással.)

Az épületen belüli tájékozódást segítik a feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, anyagok, hangok.

A formákat, szimbólumokat, színeket elsősorban mozgás-, hallás- és értelmileg sérültek részére biztosítjuk, mint tájékozódást segítő elemeket, de gyengénlátók, színtévesztők számára is érzékelhető nagyságban, formában és színben kell elkészíteni.

- Színtévesztők számára az egymás melletti színek szintelílettségében és a világosságában a színek között legalább 30%-eltérésnek kell lennie.

- Gyengénlátók számára a nagyobb üvegezett felületeket fényvisszaverő sávval kell kijelölni. A 20,0 cm széles sáv 100,0-200,0 cm magasság között legyen.

A feliratok és jelképek méreteit a látástávolság függvényében kell meghatározni (a továbbiakban az OTÉK szerint).

A tájékoztató táblákon jól olvasható, nagyméretű betűtípusokat kell használni. A feliratok, jelzések ne mosódjanak bele környezetükbe, üssenek el attól A megvilágításuk legyen tükrözésmentes.

A feliratokat és táblákat jól láthatóan, de a közlekedést nem zavarva kell elhelyezni.

- Vakoknak és aliglátóknak hallható (jelzőhang, szöveg) és tapintható tájékoztatásra (Braille-írás, domború jelek, tapintható jelképek, felületváltások, szélek, kiemelkedő elemek) van szükségük.

- Hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képpel, fénnyel kell kiegészíteni (pl. a szünetjelző csengő mellett villogó fényjelzést is alkalmazni kell).

- A mozgássérültek számára fontos helyeket, berendezéseket, eszközöket, melyek kerekesszékkel használhatóak, messziről, jól láthatóan jelölni kell a nemzetközileg elfogadott jelzéssel.

A fent felsorolt tájékoztató, útbaigazító jelzéseket, táblákat alkalmazni kell az épület bejáratánál, az épületen belül kiemelten a folyosókon, közlekedőkben, lépcsőknél, tantermeknél, kiszolgáló helyiségek, illetve az illemhelycsoportok esetében.

4.4. Közlekedés az épületben

Burkolatok: a burkolati tervezés jó lehetőséget biztosít a közlekedők tájékoztatására. A padlóburkolatok felületi érdességének és az erősen eltérő színeknek nagyon fontos tájékoztató jelentése van a gyengénlátók, aliglátók és vakok számára.

Gyengénlátók és vakok számára ajánlatos burkolatváltási és színjelölési lehetőségek:

- a folyosói falak szakaszonként eltérő színű festése,

- lépcsőknél az első lépcsőfok előtt és az utolsó lépcsőfok után a burkolaton világossárga figyelmeztető csík,

- érdesebb, színesebb burkolat elhelyezése lépcsők, felvonók, bejáratok előtt és akadályok környékén,

- közlekedési utak vonalvezetését, a széleket és a veszélyes helyeket az eltérő burkolattal érzékeltetjük,

- kerti utak széleit szintugrással is (4,0-6,0 cm szint-ugrás az utak szélein) lehet jelezni,

- a kerti utakat - vakok számára tájékozódást segítő és gyakorló céllal, mozgássérültek számára az eltérő burkolatokon történő közlekedés elsajátítása céljából - szakaszonként változó felületű, érdességű, kialakítású utcai járdaburkolatokkal kell megépíteni.

A balesetek megelőzése érdekében fogyatékos gyermekek által használt szabadtéri játékok, hinták, mászókák alatt és környékén a talajt esést tompító anyaggal (gumírozott felület stb.) kell biztosítani.

4.4.1. Az előrehaladó mozgás akadálymentesítése

Az ajtók, átjárók, közlekedők olyan szélességűek és magasságúak legyenek, hogy mozgássérült és kerekesszékkel közlekedő emberek is elakadás, beszorulás veszélye nélkül tudják használni.

Nemcsak a kerekesszékkel közlekedőnek van nagyobb területigénye az előrehaladáshoz, hanem az egyéb segédeszközzel (egy bot, két bot, két mankó, járókeret) közlekedőknek is, a segédeszköz használata és a mozgás jellege miatt.

A talaj és a padlózat felületén a kerekesszékek a legkönnyebben akkor jutnak előre, ha az kemény, szilárd és szabályos felületű. A puha, laza felületek, mint a bolyhos szőnyeg, a laza homok, a kavics, a zúzott kő, a nedves agyag és a szabálytalan felületek, mint az utcai burkolatkő, jelentősen gátolják egy kerekesszék mozgását.

A közlekedés helyigényei:

A kerekesszék helyigénye (alapterület): 760,0 × 1220,0 mm.

A kerekesszék fordulási körének átmérője: 1525,0 mm.

A folyosó legkisebb szélessége egyirányú kerekesszékes közlekedésre: 915,0 mm.

Kétirányú kerekesszékes közlekedés esetén a legkisebb szélesség 1525,0 mm, az ajánlott folyosószélesség: 2000,0 mm.

A mankóval közlekedő ember számára szükséges legkisebb szélességhez mindkét oldalon 15 cm biztonsági távolságot hozzá kell adni. Így a mankóval közlekedő helyigényére: 1200,0 × 1200,0 mm méretű területet kell figyelembe venni.

A vakok közlekedéséhez legalább 1100,0 mm széles közlekedő szükséges.

A folyosók közlekedési sávjában kerülni kell a közlekedést akadályozó tárgyak, épületelemek elhelyezését.

Az akadályok a vakok számára bottal akkor érzékelhetőek, ha az akadály a tapintható területre esik és nem magasabb 685,0 mm-nél.

A 70,0 cm feletti kiálló tárgyakat, kinyúló részeket bottal nem érzékelik. Ezért a lehető legkevesebb akadály legyen a közlekedési utakon, mert a bot a kiálló tárgyak esetében kevés védelmet nyújt az előrehaladáshoz.

4.4.2. A függőleges közlekedést segítő eszközök

A gyalogosútvonalak vezetésében amennyire csak lehetséges, el kell kerülni a szintkülönbségeket, ha mégsem sikerül, akkor azt felvonóval vagy lejtővel kell áthidalni, könnyen járható lépcsőkkel kiegészítve.

Az 1:20-nál kisebb lejtésű lejtőt mindenki képes használni, így ahhoz szükségtelen kiegészítő lépcső. Ennél nagyobb lejtésű lejtő esetén kiegészítő lépcső és korlát is kell.

A lejtő emelkedési szöge attól függ, hogy mekkora magasságot kell áthidalni: 175,0 mm szintkülönbségig a lejtő emelkedése legfeljebb 8%, 500,0 mm szintkülönbségig az emelkedés legfeljebb 5%.

A felvonó alapterülete (1400,0 mm × 1100,0 mm) és teherbíróképessége legalább egy kerekesszékes ember és egy kísérő szállítására legyen elegendő. Az indítópult magassága a kerekesszékből elérhetőség miatt 110,0 cm. Az indítópult jelzései domborúak (a betűk és a számok kiemelkedésével) vagy besüllyesztéssel is érzékelhetőek, további lehetőség a Braille-kijelzés: domborított pontírásos tájékoztatás.

Hangjelzéses (dallam vagy szöveges) tájékoztató is segítheti a használót indulásnál, az egyes szinteknél és megérkezésnél.

Gyengénlátóknak a nagyobb méretű betűk, számok és a kezelőgomb legalább 30,0-40,0 mm átmérőjű, körkörös megvilágítása szükséges.

Hallássérülteknek a számok, kiírások adnak tájékoztatást.

A megfelelő méretű és kialakítású felvonó fontossága mellett ügyelni kell a felvonó megfelelő megközelíthetőségére és a felvonóajtó előtti tér megfelelő méretére.

Lépcsők esetében a lépcsőfokok ajánlott magassága 150,0-175,0 mm és mélysége 630,0 mm. Felfelé és lefelé haladáskor egyaránt fontos a korlátba kapaszkodás és a segítés lehetősége.

Korlátok: a folyosókon, a lépcsőkön a mozgássérültek közlekedését segítik (vakok esetén vezetőkorlátként) a megfelelő magasságú, átmérőjű korlátok és a mozgássérültek számára használható pihenőülések.

Vakok, aliglátók számára a lépcsők melletti korlátok végén egy, két, három körbevéséssel jelezhető a szintek száma.

A felnőttek és a gyermekek által használt korlátokra vonatkozó előírások eltérőek az elhelyezés magassága és a korlát átmérője szerint.

4-5 éves gyermekeknek 650,0 mm magasságban korlátot kell elhelyezni.

4-8 éves gyermekeknél a korlát átmérője ne haladja meg a 32,0 mm-t, ami az engedélyezett legkisebb méret.

12 év feletti gyermekeknél se legyen a korlát átmérője 45,0 mm-nél nagyobb, az elhelyezés magassága 700,0-950,0 mm.

Kisebb gyermekeknél elhelyezhetők függőleges csövek is, amelyek tetszőleges magasságban használhatók kapaszkodásra.

Veszély esetére a mozgássérültek és vakok számára is biztonságos és megfelelő jelzéssel ellátott menekülési útvonalak, valamint a hang- és fényjelzéssel ellátott riasztó-készülékek elhelyezése szükséges.

4.5. Kapcsolók, jelzők, használati eszközök kezelhetősége

Aberendezések, kapcsolók, jelzők működtetését úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy azokat mindenki elérhesse, használatukhoz ne kelljen nagy erőfeszítés, és a rájuk vonatkozó használati utasítás legyen jól látható, tapintható és hallható is.

A 900,0-1100,0 mm a megfelelő magasságtartomány a kilincsek, villanykapcsolók, nyilvános telefonok és felvonók vezérlőtablóinak elhelyezésére.

A 400,0-1300,0 mm a megfelelő magasságtartomány ruhafogasok, könyvespolcok, dugaszoló aljzatok, mosdók elhelyezésére, így kerekesszékes személyek számára is elérhetőek.

A látássérültek (vakok, aliglátók) számára viszont a "megszokott" magasság ad segítséget.

5.Szerkezet

5.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezetek megvalósíthatóak

- hagyományos,

- iparosított vagy

- vegyes

technológiával.

A szerkezet tervezésénél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Azablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,0 méternél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

A padlóburkolatok minden esetben fokozottan kopásállóak legyenek. A burkolatok fajtáját (hideg, félmeleg, meleg, csúszásmentes, vagy részben csúszásmentes stb.) funkcionális egységenként a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban meg kell határozni.

Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint előírt tűzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztófalai lehetőleg lábakon álló könnyűszerkezetű elemek legyenek, ajtóit kulccsal nyithatóvá kell tenni. A gyermekek által használt területen küszöb nem lehet.

Törekedni kell a külső falak és a tetők nyári hőterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett tetők, zöldtetők stb.).

Valamennyi szerkezeti részletet (különösen a lépcsők, lejtők, korlátok, kapaszkodók, falsarkok élvédelme stb.) a fogyatékosság jellegének megfelelően kell kialakítani.

(Egyebekben az OTÉK szerint.)

5.2.Épületgépészet

Azintézményeket csak közművesített (szükség esetén helyiszennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a tervezési programból kell kiindulni.

(Egyebekben az OTÉK szerint)

Vízellátás - csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

Melegvíz-ellátás

Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

A zuhanyok melegvíz-szükségletét a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban kell meghatározni.

A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátásai központilag, illetve a fogyatékosság jellegének megfelelően helyileg kevert vízzel kell megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

Azoktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetővé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetőségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse.

A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható.

Fűtés

A fűtés szakaszolását az egyidejűség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelőtt, délután, este működő funkcionális egységek, tanítási szünet stb.).

Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghőmérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni:

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-fűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hőmérsékletszabályozására.

A fűtőtestek felületi hőmérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot. ellenkező esetben burkolatról kell gondoskodni. A fűtőtest burkolata megfelelően "szellős" legyen, hogy ne rontsa le a hőátadást és tegye lehetővé a takarítást.

Szellőzés

Atanulók által használt oktatóhelyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel keli biztosítani.

Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági előírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellőzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségekben (tornaterem, többcélú tér, aula stb.).

A mesterséges szellőzésnél törekedni kell a légáram szabályozására a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellőzését lehetőleg természetes úton (ablakokkal, kürtőkkel), ilyen lehetőségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellőzés elszívásos legyen, és a levegő utánpótlását megfelelő nyílásokkal kell biztosítani.

(További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezés

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetővé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetőségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrényből) végezhetően.

Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról:

- tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

- vagyonvédelem (igény szerint);

- hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése);

- számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. A tantermekben, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, műhelyekben és folyosókon az elektromos takarítóeszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell készíteni.

Mesterséges megvilágítási értékek:

- a 0,65-0,95 m magasságban lévő munkafelület szükséges megvilágítása

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

- falitáblára vonatkozó követelmény

legalább: 400 lux,

kívánatos: 500 lux;

- közlekedő, raktár, egyéb

legalább: 80-100 lux.

A tervezési programban meg kell határozni azokat a követelményeket, amelyeket a fogyatékosság jellegének megfelelően fenti előírásoktól eltérően figyelembe kell venni (pl. a dugaszoló aljzatok, kapcsolók különleges szerelése, berendezések kapcsolási biztonsága, a tűzoltóságra bekötött tűzjelző rendszer hő- és füstérzékelővel stb.).

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését és kialakítását a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban meg kell határozni, egyebekben a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell eljárni.

Különös gondot kell fordítani a tornaterem, a többcélú tér, az aula, a zsibongó, a közlekedők akusztikai méretezésére (hangelnyelő felületek alkalmazása).

(Egyebekben az OTÉK szerint.)

Felvonó

A felvonó megközelítésére, használatára vonatkozó sajátos követelményeket a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban meg kell határozni.

(Egyebekben a felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.)

6. Berendezés

A fogyatékosság jellegének megfelelő egyedi bútorok, berendezések fajtáját, kialakítását, számát a tervezési programban meg kell határozni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

- az oktatóhelyiségek berendezését egyes asztalokkal, székekkel kell megoldani;

- az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek;

- a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát;

- kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek;

- biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztán tarthatóságot;

- a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek;

- a szaktermi, a könyv- és adattár, az igazgatás, a műhely, az étterem-konyha, a többcélú nagyterem és a ruhatár berendezése feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági előírásait fokozottan be kell tartani

7. Környezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit az ízlésformálás érdekében lehetőség szerint képzőművészeti alkotásokkal gazdagítani kell.

A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmű tájékoztatórendszer (elemei: szín, szám, betű, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetővé teszi gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A tájékoztató rendszert a fogyatékosság jellegének megfelelően a tervezési programban különös gonddal kell meghatározni (pl. különleges fény, hangjelzések, színek, betűméret, tapinthatóság stb.).

8. Biztonság

Azüzemeltetési előírásokban a fogyatékosság jellegének megfelelően különös gondot kell fordítani

- az egészségvédelmi,

- a kábítószer elleni,

- a tűzvédelmi,

- a balesetvédelmi,

- a betörésvédelmi,

- a természeti katasztrófa elleni (villám, árvíz, földrengés),

- a terrortámadás elleni biztonsági előírásokra

1.számú függelék

(ÓVODA)

A jelen előírás 1.1. és 1.5, pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

2. számú függelék

(ÓVODA)

3. számú függelék

(ISKOLA)

A jelen előírás 1.1. és 1.5. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

Az öt-nyolc évfolyammal alapított/működő iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/működő iskola helyiség követelményeit kell figyelembe venni.

4. számú függelék

(ISKOLA)

5. számú függelék

(DIÁKOTTHON)

A jelen előírás 1.1. és 1.5. pontja alapján elkészített tervezési programnak diákotthon esetén legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

1. Háló

2. Nappali étkező

3. Teakonyha

4. Nevelői szoba

5. Könyvtár

6. Dohányzó

7. Étterem-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek)

8. Orvosi szoba és vizes helyiség

9. Betegszoba

10. Elkülönítő helyiség és vizes helyiség

11. Illemhelycsoportok

12. Kerekesszék tároló

13. Központi mosoda (mosoda, szárító- és vasalóhelyiség)

14. Ágyneműraktár

15. Karbantartó műhely

16. Eszközraktár

17. Női és férfi öltözők, vizes helyiségek (technikai alkalmazottak részére)

6. számú függelék

(DIÁKOTTHON)

4. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez[8]

A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai

IV. GIMNÁZIUM

Ez a szabályozás a gimnáziumok elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület megfelelő feltételeket biztosít. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévő gimnáziumok esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatásról szóló törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új gimnázium létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

Ha a meglévő épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni.

1.2. A tervezési programot az intézményfenntartó köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő gimnázium esetén a nevelőtestület és az igazgató, új gimnázium létesítése esetén a helyi társadalom és a beiskolázási körzet igényeit jól ismerő, szakirányú (pedagógus) felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k).

Ha a gimnáziumban nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.3. A tervezési programot a helyi társadalom és a beiskolázási körzet valós igényeit tükröző demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új gimnázium létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet gimnáziumot létesíteni, illetve nem lehet az intézményt gimnáziumnak nevezni.

A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék).

1.5. A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását. Ha a gimnáziumban nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az intézményfenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő, az intézmény típusának megfelelő közoktatási szakértőket kell bevonni.

2. Településrendezési követelmények

Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat:

2.1. Ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas, szennyezett területre gimnáziumot építeni nem lehet. Az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az érintett területen az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

A gimnázium közösen telepíthető más közoktatási, közművelődési és egészségügyi intézménnyel, de a közterület felőli megközelítést és bejáratokat el kell különíteni. Magas zaj terhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédőfal) és belső téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhető gimnázium.

A telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető.

2.2. Amennyiben a település közoktatási intézményeit közművelődési intézményekkel összevontan telepítik, abban az esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, művelődési, sport-és szabadidős tevékenységének helyigénye is kielégíthető.

2.3.[9]

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különböző funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a jó közérzetet biztosító légállapotot és a látást zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetővé az egyéni és csoportos munkát.

3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedőterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.5. A funkcionális egységekben:

- Bevilágító-felület és a helyiség-terület aránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen.

- Kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (aula, tornaterem stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz).

- A padlóburkolat könnyen tisztítható meleg vagy félmeleg padló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg.

- A használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni.

Ilyenek különösen:

- az aula használata művelődési, iskolai ünnepségek befogadására;

- tornaterem használata szabadidős programok számára;

- konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is;

- szaktantermek használata a felnőtt lakosság át-, illetve továbbképzésére;

- számítástechnikái tanterem használata felnőttek képzésére, átképzésére.

A többcélú használatból eredő világítási, szellőzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (főző- vagy melegítőkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet

4.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezeti kialakítások feleljenek meg a korszerű energiatakarékossági előírásoknak.

Az épületszerkezetek megvalósíthatóak:

- hagyományos,

- iparosított vagy

- vegyes

technológiával.

A szerkezet tervezésnél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket ütésálló üvegezéssel vagy üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,0 m-nél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

Acél ajtószárnyak csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint előírt tűzgátló ajtók lehetnek.

A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetőleg lábakon álló könnyűszerkezetű, de időtálló elemek legyenek, ajtóit kívülről is nyithatóvá kell tenni.

A külső falak és a tetők nyári hőterhelését mérsékelni (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett tetők, zöldtetők) kell.

A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerekített élvédőkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazatburkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön.

4.2. Épületgépészet

Az intézményeket csak közművesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni.

Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban rögzíteni kell (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Az épületgépészeti berendezések és szerelvények feleljenek meg a korszerű energiatakarékossági előírásoknak.

Vízellátás - csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

- tanulóként 30 liter/nap;

- oktatók és kisegítő személyzet 50-70 liter/nap;

- főzőkonyha, befejező konyha esetén adagonként 80-120 liter/nap;

- a zöldterület öntözése 5 liter/m2/nap;

- a torna- és játszótér öntözése 2 liter/m2/nap.

A mosdókat, mosogatókat, kiöntőket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges.

A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe, és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben tisztítóidom elhelyezése szükséges.

Melegvízellátás

Használati melegvizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

Egyéb követelmény hiányában a zuhanyozók melegvízszükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni.

A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag kevert vízzel kell megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli.

Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetővé kell tenni a helyisé-genkénti központi elzárás lehetőségét oly módon, hogy az elzáró szerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni.

PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható.

Fűtés

A fűtés szakaszolását és szabályozását az egyidejűség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelőtt, délután, este működő funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.).

Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghőmérsékletet az alábbi értékkel kell tervezni:

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvízfűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, szaktantermek stb.) egyedi hőmérsékletszabályozására.

A fűtőtestek felületi hőmérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkező esetben burkolatról kell gondoskodni. A fűtőtest burkolata megfelelően "szellős" legyen, hogy ne rontsa le a hőátadást, és tegye lehetővé a takarítást.

Szellőzés

A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani. Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági előírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellőzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben, pl. tornaterem, aula stb.

A kémia előadóban a szennyezett levegő keletkezési helyén helyi elszívó berendezést kell tervezni, a környezetet nem terhelő módon.

A mesterséges szellőzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzés elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellőzését lehetőleg természetes úton (ablakokkal, kürtőkkel), ilyen lehetőségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellőzés elszívásos legyen, és a levegő utánpótlását megfelelő nyílásokkal biztosítani kell. (További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyen-geáramúak legyenek, és lehetővé kell tenni a helyiségen-kénti központi feszültségmentesítés lehetőségét, az arra kijelölt személy által egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrényből).

Gondoskodni kell gyengeáramú hálózatról:

- tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

- vagyonvédelem (igény szerint a biztosítással összhangban);

- hangosítás, távközlés, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése);

- számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

A szerelvények lehetőleg süllyesztett típusúak legyenek. A tantermekben, előadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, műhelyekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell szerelni.

Mesterséges megvilágítási értékek:

- középiskolák esetén a tantermek megvilágítása:

legalább: 500 lux;

- a 0,65-0,95 m magasságban lévő munkafelület szükséges megvilágítása:

legalább: 500 lux;

- falitáblára vonatkozó követelmény:

legalább: 500 lux;

- közlekedő, raktár, egyéb: legalább:

80-100 lux.

Ezekben a helyiségekben szabályozható világítást kell létesíteni. A tábla megvilágítását káprázatmentesen kell megoldani. A műhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is tervezni kell. Energetikailag kedvezőtlen lámpatestek (D osztályú készülékek) nem alkalmazhatóak.

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell végezni.

Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedő, ének-zene szaktanterem akusztikai méretezésére (hangnyelő felületek alkalmazása).

Felvonó

Felvonót az OTÉK, valamint a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni, és az építési engedélyezési tervben ábrázolni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket ki kell elégíteni:

- az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani;

- az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek;

- a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát;

- kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek;

- biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztántarthatóságot;

- a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek;

- a szaktantermi, a könyvtári, az igazgatási, az étterem-konyhai, többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek;

- a szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági követelményeit be kell tartani.

6. Környezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit a kultúrált és esztétikus környezet megvalósítása és a tanulók ízlésformálása érdekében lehetőség szerint képzőművészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élősarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell.

A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmű tájékoztató-rendszer (elemei: szín, szám, betű, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetővé teszi a tanulónak és felnőttnek egyaránt.

Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehető legnagyobb kiterjedésű zöldterületek létesítéséről és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság

Az üzemeltetési előírásokban különös gondot kell fordítani:

- az egészségvédelmi,

- a tűzvédelmi,

- a balesetvédelmi,

- a munkavédelmi,

- a betörésvédelmi,

- a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) biztonsági előírásokra.

1. számú függelék

A jelen előírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

Szaktanterem, előadóterem, laboratórium a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhető.

2. számú függelék

5. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez[10]

A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai

V. SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA

Ez a szabályozás a szakközépiskolák, szakiskolák elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület megfelelő feltételeket biztosít. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévő szakközépiskolák, szakiskolák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatásról szóló törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új szakközépiskola, szakiskola létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

Ha a meglévő épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni.

1.2. A tervezési programot az intézményfenntartó köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő szakközépiskola, szakiskola esetén a nevelőtestület és az igazgató, új szakközépiskola, szakiskola létesítése esetén a helyi társadalom és a beiskolázási körzet igényeit jól ismerő, szakirányú (pedagógus) felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k).

Ha a szakközépiskolában, szakiskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.3. A tervezési programot a helyi társadalom és a beiskolázási körzet valós igényeit tükröző demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új szakközépiskola, szakiskola létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet szakközépiskolát, szakiskolát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt szakközépiskolának, szakiskolának nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék).

1.5. A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását. Ha a szakközépiskolában, szakiskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az intézményfenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő, az intézmény típusának megfelelő közoktatási szakértőket, illetve szakképzési szakértőket kell bevonni.

2. Településrendezési követelmények

Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat.

2.1. Ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas, szennyezett területre szakközépiskolát, szakiskolát építeni nem lehet. Az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az érintett területen az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

A szakközépiskola, szakiskola közösen telepíthető más közoktatási, közművelődési és egészségügyi intézménnyel, de a közterület felőli megközelítést és bejáratokat el kell különíteni.

Magas zajterhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédő fal) és belső téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhető szakközépiskola, szakiskola.

Zajos bűzös üzemű tanműhely telepítésénél az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) környezetvédelmi előírásait be kell tartani.

Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető.

2.2. Amennyiben a település közoktatási intézményeit közművelődési intézményekkel összevontan telepítik, abban az esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységének helyigénye is kielégíthető.

2.3.[11]

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különböző funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a jó közérzetet biztosító légállapotot és a látást zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetővé az egyéni és csoportos munkát.

3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedő terek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.5. A funkcionális egységekben:

- A bevilágító-felület és a helyiség-terület aránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen.

- Kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (aula, műhely, tornaterem stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz).

- A padlóburkolat könnyen tisztítható meleg vagy félmeleg padló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg.

- A használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek előírásai tartalmazzák.

3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni.

Ilyenek különösen:

- az aula használata művelődési, iskolai ünnepségek befogadására;

- tornaterem használata szabadidős programok számára;

- konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is;

- szaktantermek használata a felnőtt lakosság át-, illetve továbbképzésére;

- a számítástechnikai szaktanterem használata felnőttek képzésére, átképzésére.

A többcélú használatból eredő világítási, szellőzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (főző- vagy melegítőkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

3.8. A tanműhelyekben a gépek és berendezések, az utak és tanulók, valamint a szakoktatók által elfoglalt, illetve használt területeket technológiai tervben kell meghatározni úgy, hogy egy foglalkoztatott létszámra legalább 2,0 m2/fő szabad terület jusson, és a gépek berendezések a falaktól legalább 0,6 m távolságra legyenek. Szennyezett levegőjű helyiségekben (hegesztő, kovácsműhely stb.) egy főre legalább 20,0 m3 légteret kell biztosítani.

4. Szerkezet

4.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezeti kialakítások feleljenek meg a korszerű energiatakarékossági előírásoknak. Az épületszerkezetek megvalósíthatóak:

- hagyományos,

- iparosított vagy

- vegyes

technológiával.

A szerkezet tervezésnél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A gépek által előidézett rezgések káros hatásának megakadályozására rezgéscsillapító szerkezeteket, illetve rezgés elleni szigetelő szerkezeteket kell közbeiktatni, vagy a gépalapokat az épülettől függetlenül kell megépíteni, akusztikai szakvélemény alapján.

A műhelyek padlóburkolatát, csúszást gátló anyagból a várható kopási és terhelési igénybevétel, valamint a technológiai előírások figyelembevételével kell tervezni.

Azokban a helyiségekben, amelyekben savak, sók, kőolajtermékek stb. a padlóburkolattal érintkeznek, a padlóburkolatokat, padlócsatornákat ezeknek ellenálló és könnyen tisztítható anyagokból kell készíteni.

A nyílt vízhasználatú műhelyekben a padlóburkolatot, csúszást gátló anyagból, lejtésben kell készíteni.

A nagy kiterjedésű beton padlóburkolatokat tágulásra is méretezni kell. A tágulási hézagokkal megosztott felületek 16,0 m2-nél nagyobbak nem lehetnek.

Csövek, sínek vagy más balesetveszélyes tárgyak sem a műhelyek, sem a közlekedő terek padlóburkolatából nem állhatnak ki.

Mosdóknál és zuhanyozóknál mosható falfelületet kell tervezni legalább 2,1 m magasságig.

A műhelyek ajtóinak szélességét és magasságát, valamint anyagát, a személyforgalom nagysága, a technológiai folyamatokból eredő követelmények, valamint a tűzvédelmi előírások alapján kell meghatározni.

A kijáratok, illetőleg vészkijáratok számát a veszélyesség mértékétől és a berendezések elhelyezésétől függően a tervezési programban kell meghatározni.

A vészkijárat, valamint a vészkijárathoz vezető útvonalon beépített ajtó mérete egyszárnyú ajtó esetén legalább 0,85 m; kétszárnyú ajtó esetén legalább 1,40 m tokbelméretű legyen.

A járműforgalom céljára szolgáló nagyforgalmú, valamint a 4,0 m2-nél nagyobb kapuk mellé személyi átjárásra alkalmas külön ajtószárnyat kell tervezni.

A műhelyek ajtói és a robbanás- vagy tűzveszélyes helyiségek, valamint az olyan helyiségek ajtaja, melyekben hirtelen felszabaduló mérgező gázok, gőzök keletkezhetnek, továbbá a vészkijárat céljára szolgáló ajtók és ablakok kifelé nyíljanak.

Az ablakok nyíló szárnyait belülről kezelhető a padlószintről elérhető, mechanikus működtetésű nyitószerkezettel vagy távvezérléssel kell működtetni. Az ablakfelületek legalább 1/3-át belülről kezelhetően, a padlószintről könnyen nyithatóan kell kialakítani. A műhelyekben az ablakok mellvédmagassága legalább 1,2 m legyen.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget és tisztíthatóságot.

A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel, vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,0 m-nél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása, a műhelycsarnokban pedig hatékony felülvilágítást kell tervezni.

Acél ajtószárnyak csak a műhelyek technológiai előírásai, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint előírt tűzgátló ajtók lehetnek.

A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetőleg lábakon álló könnyűszerkezetű, de időtálló elemek legyenek, ajtóit kívülről is nyithatóvá kell tenni.

A külső falak és a tetők nyári hőterhelését mérsékelni (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett tetők, zöldtetők) kell.

A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerekített élvédőkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazatburkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön.

4.2. Épületgépészet

Az intézményeket csak közművesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni.

Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai, illetve a szakmai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Az épületgépészeti berendezések és szerelvények feleljenek meg a korszerű energiatakarékossági előírásoknak.

Vízellátás - csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

- tanulóként 30 liter/nap;

- oktatók és kisegítő személyzet 50-70 liter/nap;

- főzőkonyha, befejező konyha esetén adagonként 80-120 liter/nap;

- a zöldterület öntözése 5 liter/m2/nap,

- a torna- és játszótér öntözése 2 liter/m2/nap.

A mosdókat, mosogatókat, kiöntőket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges.

A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

A használt üzemi vizet elvezető csatornát úgy kell tervezni, hogy a távozó szennyvizek mind a közcsatornára, mind a befogadóra ártalmatlanok legyenek. Az ipari szennyvizek vagy a keletkezési helyükön, vagy fajtánként összegyűjtésük után központosan elhelyezett, a szabványok által előírt megfelelő működésű tisztító (semlegesítő, derítő) berendezéseken keresztül vezethetők a befogadóba.

A tűz- vagy robbanásveszélyes gázt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet csatornahálózatba bevezetni tilos.

Melegvízellátás

Használati melegvizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

Egyéb követelmény hiányában a zuhanyozók melegvízszükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni.

A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag kevert vízzel kell megoldani.

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli.

Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetővé kell tenni a helyisé-genkénti központi elzárás lehetőségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni.

PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható.

Fűtés

A fűtés szakaszolását és szabályozását az egyidejűség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelőtt, délután, este működő funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.).

Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghőmérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni:

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvízfűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, szaktantermek, műhelyek stb.) egyedi hőmérséklet szabályozására.

A fűtőtestek felületi hőmérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkező esetben burkolatról kell gondoskodni. A fűtőtest burkolata megfelelően "szellős" legyen, hogy ne rontsa le a hőátadást és tegye lehetővé a takarítást.

Technológiai szempontból állandóan alacsony vagy magas hőmérsékletet igénylő műhelyeket más hőfokú helyiségektől és a külső szabad tértől szigetelni kell.

Szellőzés

A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani. Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági előírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellőzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben, pl. tornaterem, aula, műhelycsarnok stb.

A kémia előadóban a szennyezett levegő keletkezési helyén helyi elszívó berendezést kell tervezni, a környezetet nem terhelő módon.

A mesterséges szellőzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellőzését lehetőleg természetes úton (ablakokkal, kürtőkkel), ilyen lehetőségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellőzés elszívásos legyen, és a levegő utánpótlását megfelelő nyílásokkal kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz).

A műhelyekben a technológiai követelmények szerinti mesterséges szellőzést vagy klíma berendezést és a gépeknél helyi elszívást (forgács, por stb.) kell tervezni.

Ha az erősen bűzös, robbanásveszélyes, egészségre ártalmas, gőzös, gázos, poros vagy nagyon meleg munkafolyamatok az ott dolgozóktól elkülönítetté nem tehetőek, a keletkezés helyén helyi elszívó berendezést kell tervezni, a környezetet nem terhelő módon.

Ködtelenítő berendezést kell létesíteni a munkafolyamatoknál képződő, a dolgozó látását zavaró vagy egészségükre ártalmas köd vagy gőz eloszlatására, illetve a köd kicsapódásának megelőzésére.

Töménységet érzékelő műszerrel ellátott vészszellőzést kell tervezni abban a műhelyben, amelyben a mérgező vagy robbanásveszélyes porok, gázok, gőzök üzemzavar miatti töménysége mérgezést vagy robbanást okozhat.

Azokban a műhelyekben, amelyeken a veszélyforrást okozó berendezés működése miatt a levegő veszélyes mértékben szennyeződhet, a szennyeződést okozó berendezés üzemi kapcsolója és a szellőző berendezés kapcsolója kényszerkapcsolatban legyen.

Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

A világítási berendezések elektromos hálózata az erőátviteli technológiai hálózattól független legyen.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetővé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetőségét, az arra kijelölt személy által egy zárható helyről (pl. tanári asztalba épített szekrényből).

Gondoskodni kell gyengeáramú hálózatról:

- tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

- vagyonvédelem (igény szerint a biztosítással összhangban);

- hangosítás, távközlés, TV, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése),

- számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

A szerelvények lehetőleg süllyesztett típusúak legyenek. A tantermekben, előadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, műhelyekben és folyosókon az elektromos takarítóeszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell szerelni.

Mesterséges megvilágítási értékek:

- középiskolák esetén a tantermek megvilágítása:

legalább: 500 lux;

- a 0,65-0,95 m magasságban lévő munkafelület szükséges megvilágítása:

legalább: 500 lux;

- falitáblára vonatkozó követelmény:

legalább: 500 lux;

- közlekedő, raktár, egyéb:

legalább: 80-100 lux.

Ezekben a helyiségekben szabályozható világítást kell létesíteni. A tábla megvilágítását káprázatmentesen kell megoldani. A műhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is tervezni kell. Energetikailag kedvezőtlen lámpatestek (D osztályú készülékek) nem alkalmazhatóak.

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell végezni.

Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedő, ének-zene szaktanterem, a műhelyek akusztikai méretezésére (hangnyelő felületek alkalmazása).

Felvonó

Felvonót az OTÉK, valamint a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni és az építési engedélyezési tervben ábrázolni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket ki kell elégíteni:

- Az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani.

- Az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek.

- A bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát.

- Kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek.

- Biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztántarthatóságot.

- A felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek.

- A szaktantermi, a könyvtári, az igazgatási, az étterem-konyhai, többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

- A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági követelményeit be kell tartani.

- Valamennyi tanműhelyt technológiai terv szerint kell berendezni, de a helyiségekben kiöntőt, ivókutat és kézmosót mindig kell tervezni.

6. Környezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit a kulturált és esztétikus környezet megvalósítása és a tanulók ízlésformálása érdekében lehetőség szerint képzőművészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élősarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell.

A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmű tájékoztató rendszer (elemei: szín, szám, betű, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetővé teszi a tanulónak és felnőttnek egyaránt.

Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehető legnagyobb kiterjedésű zöldterületek létesítéséről és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság

Az üzemeltetési előírásokban különös gondot kell fordítani:

- az egészségvédelmi,

- a tűzvédelmi,

- a balesetvédelmi,

- a munkavédelmi,

- a betörésvédelmi,

- a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) biztonsági előírásokra.

1. számú függelék

A jelen előírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

Szaktanterem a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhető.

2. számú függelék

6. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez[12]

A közoktatás nevelő és oktató intézményei tervezési előírásai

VI. KOLLÉGIUM (DIÁKOTTHON)

Ez a szabályozás a kollégiumok elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezően előírt követelményeket.

1. Általános előírások

1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület megfelelő feltételeket biztosít. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévő kollégiumok esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatásról szóló törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új kollégium létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni.

Ha a meglévő épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni.

1.2. A tervezési programot az intézményfenntartó köteles elkészíttetni.

A minőség és szakszerűség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévő kollégium esetén a nevelőtestület és az igazgató, új kollégium létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerő, szakirányú (pedagógus) felsőfokú végzettségű, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakember(ek) közreműködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező vezető tervező építész szakember(ek) készítheti(k).

Ha a kollégiumban nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő nemzetiségi szakértő(k) igénybevétele is szükséges.

1.3. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükröző demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani.

1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új kollégium létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet kollégiumot létesíteni, illetve nem lehet az intézményt kollégiumnak nevezni.

A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék).

1.5. A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenőrzi/ellenőrizteti annak megvalósítását. Ha a kollégiumban nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához a fenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat-véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-műszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő, az intézmény típusának megfelelő közoktatási szakértőket kell bevonni.

2. Településrendezési követelmények

Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat.

2.1. Ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas, szennyezett területre kollégiumot építeni nem lehet. A kollégium közösen telepíthető más közoktatási intézménnyel, általános iskolával, gimnáziummal, szakközépiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, művelődési intézménnyel, uszodával, gyermekrendelővel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésű - a nevelést, a kollégiumi foglalkozást, az oktatást nem zavaró - intézménnyel, de a közterület felőli megközelítést és bejáratokat el kell különíteni. A közösen telepített intézmények szakmai és tervezési programját a minőség és szakszerűség biztosítása érdekében az ésszerűség keretein belül össze kell hangolni (pl. közös igazgatás, üzemeltetés stb.).

Magas zaj terhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen -ha más helyszín nem lehetséges-csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédő fal) és belső téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhető kollégium.

Amennyiben a kollégium nem közvetlenül kapcsolódik az oktatási intézményhez, akkor városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthető.

2.2. Amennyiben a település közoktatási intézményeit és a kollégiumot közművelődési intézményekkel összevontan telepítik, az esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységének helyigénye is kielégíthető, de a terület zajos szórakozóhelytől, kórháztól és tűzoltóságtól legalább 100,0 m távolságra legyen.

2.3.[13]

3. Rendeltetés

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különböző funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a jó közérzetet biztosító légállapotot és a látást zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni.

3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb működés érdekében lehetőleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedő terek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belső zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de nyitott közlekedőt kell közöttük kialakítani.

3.5. A funkcionális egységekben:

- A bevilágító-felület és a helyiség-terület aránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen.

- Kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületű helyiségekben (aula, rendezvényterem stb.) engedhető meg, egyéb felülvilágított terekben az előírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésű oldalvilágítással kell biztosítani (további előírásokat az OTÉK tartalmaz).

- A padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmeleg padló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg.

- A használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni.

A fentiektől eltérő követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák.

3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni.

Ilyenek különösen:

- az aula használata művelődési, közösségi célra;

- rendezvényterem használata művelődési, közösségi, szabadidős programok számára;

- konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is;

- számítástechnikai tanterem használata felnőttek képzésére, átképzésére.

A többcélú használatból eredő világítási, szellőzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (főző- vagy melegítőkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet

4.1. Épületszerkezet

Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezeti kialakítások feleljenek meg a korszerű energiatakarékossági előírásoknak.

Az épület magassági kitűzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából, az érintett területen az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell.

Az épületszerkezetek megvalósíthatóak:

- hagyományos,

- iparosított vagy

- vegyes

technológiával.

A szerkezet tervezésnél lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni.

A tartószerkezetet és válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a későbbi átalakítás lehetőségét biztosítsák.

A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani.

Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellőzést, megvilágítást, az egyszerű kezelhetőséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket ütésálló üvegezéssel, vagy üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,0 m-nél nagyobb menetmélységű terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása.

Acél ajtószárnyak csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint előírt tűzgátló ajtók lehetnek.

A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetőleg lábakon álló könnyűszerkezetű elemek legyenek, ajtóit kívülről is nyithatóvá kell tenni.

Törekedni kell a külső falak és a tetők nyári hőterhelé-sének a mérséklésére (pl. növényzet, külső árnyékolók, átszellőztetett, tetők, zöldtetők).

A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerekített élvédőkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazatburkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön.

4.2. Épületgépészet

Az intézményeket csak közművesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni.

Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai, illetve a szakmai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További előírásokat az OTÉK tartalmaz).

Az épületgépészeti berendezések és szerelvények feleljenek meg a korszerű energiatakarékossági előírásoknak.

Vízellátás - csatornázás

Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni:

A mosdókat, mosogatókat, kiöntőket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges.

A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követően legalább 50,0 mm-re bővüljön. Az alapvezetékekbe, és/vagy ejtővezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése.

Melegvízellátás

Használati melegvizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli.

Egyéb követelmény hiányában a melegvízszükségletet az alábbi használatra kell méretezni:

A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag kevert vízzel kell megoldani

Gázellátás

Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli.

Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetővé kell tenni a helyisé-genkénti központi elzárás lehetőségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyről végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni.

PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható.

Fűtés

A központi fűtés szakaszolását és szabályozását az egyidejűség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelőtt, délután, este, hétvégén működő funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.).

Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghőmérsékletet az alábbi értékkel kell tervezni:

A fűtőberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvízfűtés).

Lehetőséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tanulók, igazgatás stb.) egyedi hőmérséklet-szabályozására.

A fűtőtestek felületi hőmérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkező esetben burkolatról kell gondoskodni. A fűtőtest burkolata megfelelően "szellős" legyen, hogy ne rontsa le a hőátadást és tegye lehetővé a takarítást.

Szellőzés

A tanuló- és hálóhelyiségek, valamint az igazgatási és szociális egység levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani. Lehetőség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági előírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellőzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben, pl. rendezvényterem, aula stb.

A mesterséges szellőzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzés elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellőzését lehetőleg természetes úton (ablakokkal, kürtőkkel), ilyen lehetőségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellőzés elszívásos legyen, és a levegő utánpótlását megfelelő nyílásokkal kell biztosítani. (További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell.

Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági előírások betartásával kell szerelni.

A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani.

Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetővé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetőségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyről.

Gondoskodni kell gyengeáramú hálózatról:

- tűzjelző hálózat az előírásoknak megfelelően kötelező;

- vagyonvédelem (igény szerint a biztosítással összhangban);

- hangosítás, távközlés, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése);

- számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetőleg a későbbi fejlesztések érdekében a védőcsövezés beépítése).

A szerelvények lehetőleg süllyesztett típusúak legyenek. A tanulókban, hálókban, egyéb közösségi helyiségekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell szerelni.

Mesterséges megvilágítási értékek:

- a tanulószoba megvilágítása:

legalább: 500 lux;

- a 0,65-0,95 m magasságban lévő munkafelület szükséges megvilágítása:

legalább: 500 lux;

- falitáblára vonatkozó követelmény:

legalább: 500 lux;

- közlekedő, raktár, egyéb:

legalább: 80-100 lux.

Ezekben a helyiségekben szabályozható világítást kell létesíteni. A tábla megvilágítását káprázatmentesen kell megoldani. A tanulókban és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is tervezni kell. Energetikailag kedvezőtlen lámpatestek (D osztályú készülékek) nem alkalmazhatóak.

Akusztika

A helyiségek akusztikai méretezését - a kiviteli tervezés során - a vonatkozó szabványok és hatósági előírások szerint kell végezni.

Különös gondot kell fordítani a rendezvényterem, tornaterem (tornaszoba, testedző szoba) az aula, zsibongó, közlekedő, akusztikai méretezésére (hangnyelő felületek alkalmazása). (További előírásokat az OTÉK tartalmaz.)

Felvonó

Felvonót az OTÉK, valamint a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban - különös tekintettel a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 3. számú mellékletére - kell meghatározni és az építési engedélyezési tervben ábrázolni.

A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket ki kell elégíteni:

- Az oktató-nevelő helyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani.

- Az asztalok, székek és a fekvőhelyek méretei feleljenek meg a különböző korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek.

- A bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetőségét és flexibilis használatát.

- Kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek.

- Biztosítsák a balesetmentes, fertőzésmentes használatot, a könnyű tisztántarthatóságot.

- A felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg a sajátos szakmai követelményeknek.

- A számítástechnikai terem, a könyvtár, az igazgatás, az étterem-konyha, rendezvényterem és a ruhatár berendezése feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek.

- A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági előírások biztonsági követelményeit fokozottan be kell tartani.

6. Környezetkultúra

Az intézmények külső-belső tereit a kulturált és esztétikus környezet megvalósítása és a tanulók ízlésformálása érdekében lehetőség szerint - különös tekintettel a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 3 számú mellékletére - képzőművészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élősarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell.

A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmű tájékoztató rendszer (elemei: szín, szám, betű, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetővé teszi a tanulónak és felnőttnek egyaránt.

Az udvaron gondoskodni kell a lehető legnagyobb kiterjedésű zöldterületek létesítéséről és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság

Az üzemeltetési előírásokban különös gondot kell fordítani:

- az egészségvédelmi,

- a tűzvédelmi,

- a balesetvédelmi,

- a munkavédelmi,

- a betörésvédelmi,

- a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) biztonsági előírásokra.

1. számú függelék

A jelen előírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmazni kell:

2. számú függelék