26/2002. (IV. 13.) FVM rendelet

a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet módosításáról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. §

Az R. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet hatálya a hús-, bőr-, szőrme- és egyéb termékek előállítása céljából tenyésztett és tartott állatok - beleértve a strucc és az emu - levágására, leölésére, valamint azzal összefüggő mozgatására, elszállásolására, féken tartására és kábítására, továbbá ezen állatoknak járványügyi, illetve betegség-ellenőrzési célból történő leölési módszereire terjed ki."

2. §

Az R. 2. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(2. § E rendelet alkalmazásában)

"h) felesleges csibe: valamennyi baromfifaj 72 óránál fiatalabb, még nem takarmányozott, a felnevelésre valamely okból alkalmatlan egyede."

3. §

Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyes vallási előírások által megkövetelt különleges vágási módszereknek alávetett állatok esetén az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az ilyen vágást halósági állatorvos felügyelete mellett kell elvégezni azzal, hogy az adott vallási szokásoknak megfelelő vágás speciális szabályainak alkalmazását az a vallási szervezet is felügyelheti és ellenőrizheti, amelynek megbízásából a vágás történik."

4. §

Az R. 5. §-ának (1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A féken tartó és egyéb berendezéseknek, eszközöknek, továbbá a kábításhoz vagy leöléshez használt berendezéseknek olyanoknak kell lenniük, illetve azokat úgy kell karbantartani és használni, hogy a kábítás vagy a leölés a rendelet előírásainak megfelelően gyors és eredményes legyen. A hatósági állatorvos ellenőrzi a fent említett eszközök, berendezések üzemeltetését és karbantartásai, valamint a berendezések folyamatos - előírás szerinti - felülvizsgálatának elvégzését, és az azt igazoló dokumentációt."

5. §

Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az állatok mozgatására, elszállásolására, féken tartására, kábítására, levágására vagy leölésére csak az ilyen feladatok kíméletes és eredményes végrehajtásához az e rendeletben meghatározott ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező személyek foglalkoztathatók. A vágóhíd tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az ott alkalmazott személy rendelkezzen a szükséges képesítéssel, gyakorlattal és szakmai tudással. Ennek igazolásául dokumentációt kell vezetni, melyet a hatósági állatorvos is köteles ellenőrizni."

6. §

Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A baromfi és a nyúl magánfogyasztás céljából, vágóhídon kívül történő levágása, leölése esetében az (1) bekezdés előírásainak betartása nem kötelező, azonban a 3. §-ban foglaltakat ebben az esetben is be kell tartani."

7. §

Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

"10. § A 8. és 9. § előírásai nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az állatok életét szükséghelyzet miatt azonnal ki kell oltani."

8. §

Az R. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) Az e rendeletben foglaltak végrehajtása tekintetében az illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) - az erre a célra összeállított, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott ellenőrzési listák felhasználásával - legalább évente állatvédelmi ellenőrzést végez. Ellenőrzést az arra feljogosított személy bármikor végezhet.

(2) A feltárt hiányosságokról és a szükségessé váló intézkedésekről az állomás írásban tájékoztatja a vágóhíd vezetőjét. A hiányosságok megszüntetésére az állomás határidőt állapít meg.

(3) Az állomás az általa elvégzett ellenőrzések összesített eredményeit minden év január 31. napjáig a minisztériumnak jelenti"

9. §

Az R. 1-3. számú és 5-7. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

10. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 26/2002. (IV. 13.) FVM rendelethez

1. Az R. 1. számú mellékletének 1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.4. Az állatokat meg kell védeni a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól. Amennyiben magas hőmérsékletnek és páratartalomnak vannak kitéve, úgy megfelelő hűtést kell biztosítani számukra."

2. Az R. 1. számú mellékletének 2.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.7. A külön jogszabályokban meghatározott, vonatkozó előírások megtartásán kívül az állatszállásoknak, istállóknak rendelkezniük kell:

- olyan padozattal, amely minimálisra csökkenti a csúszás veszélyét, és nem okoz sérülést az azzal érintkezésbe kerülő állatoknak,

- megfelelő szellőzéssel, figyelembe véve a várható hőmérsékleti és páratartalmi szélsőségeket; ahol mesterséges szellőztetésre van szükség, a szellőztető berendezés meghibásodása esetére soron kívüli tartalékkészülékről kell gondoskodni,

- megfelelő erősségű mesterséges megvilágítással, amely mindenkor lehetővé teszi az összes állat egyidejű vizsgálatát, ellenőrzését; szükség esetére pótvilágítást kell biztosítani,

- ahol szükséges, az állatok lekötéséhez szükséges berendezéssel,

- ahol szükséges, megfelelő alomkészlettel az éjszakára elszállásolt állatok részére."

3. Az R. 1. számú mellékletének 2.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.10. Azokat az állatokat, amelyeket tizenkét órán át vagy ennél hosszabb ideig a vágóhídon tartanak, el kell szállásolni, és ahol szükséges, az állatokat úgy kell megkötni, hogy nehézség nélkül lefekhessenek és táplálkozhassanak. Ahol az állatok nincsenek megkötve, azokról úgy kell gondoskodni, hogy lefekhessenek és zavartalanul táplálkozhassanak."

4. Az R. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Az állatok etetésére és itatására a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók."

5. Az R. 2. számú mellékletének 1-3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az állatokat megfelelő módon féken kell tartani úgy, hogy megkíméljék őket minden fájdalomtól, szenvedéstől, izgalomtól, sérüléstől vagy zúzódástól. Szarvasmarhák rituális vágása esetén a vágás előtt kötelező az állatok rögzítésének valamely mechanikus, az állatot az elkerülhető fájdalomtól, szenvedéstől, nyugtalanságtól, sérülésektől vagy zúzódásoktól megkímélő módját alkalmazni.

2. Kábítás vagy leölés előtt nem szabad az állatok lábait összekötni és az állatokat felfüggeszteni. A baromfi és a nyulak vágása esetén az állatok felfüggeszthetők, ameny-nyiben megfelelő intézkedésekkel biztosított a kábításhoz szükséges nyugodt állapotuk, és a kábítás késedelem nélkül, hatékonyan elvégezhető. Ezen túlmenően az állatok féken tartására szolgáló eszköz, illetve módszer használata nem tekinthető felfüggesztésnek.

3. Azokat az állatokat, amelyeket a fejre alkalmazott mechanikai vagy elektromos eszközökkel kábítanak el vagy ölnek le, olyan helyzetbe kell hozni, hogy az alkalmazott berendezés könnyen, pontosan és megfelelő időben alkalmazható és működtethető legyen. Egypatájúak és szarvasmarhák esetében a fej mozgatásának korlátozására megfelelő, az illetékes hatóság által engedélyezett eszközök alkalmazhatók."

6. Az R. 3. számú mellékletének 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.3. Bizonyos fajok esetében az állategészségügyi hatóság engedélyezheti a lefejezést a nyak kicsavarását (nyakcsigolyák kificamítását) és a vákuumkamrában történő leölést, ha azok a rendelet 3. §-ában foglaltaknak megfelelnek, és az e melléklet 3. pontjában meghatározott, a leölésre vonatkozó különleges előírások érvényesülnek."

7. Az R. 3. számú mellékletének 2.4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.4.2. A sertések kábítókamráját és a továbbításra szolgáló berendezést úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a sertések sérülése és a mellkas összenyomása elkerülhető legyen, továbbá, hogy a sertések mindaddig állva maradjanak, amíg el nem veszítik az eszméletüket. Megfelelő világításról kell gondoskodni a szállítóberendezési rendszerben és a kamrában, amely lehetővé teszi, hogy a sertések egymást és a környezetüket láthassák."

8. Az R. 3. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A leölés különleges előírásai

3.1. Szabadgolyós pisztoly vagy puska

Ezek az eszközök különböző állatfajok, elsősorban a tenyésztett szarvas és más nagyvad leölésénél a 3. §-ban foglaltak teljesülése mellett, csak az állategészségügyi hatóság, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb hatóságok engedélyével és képzett személy alkalmazásával használhatók.

3.2. Lefejezés és a nyak kicsavarása (nyakcsigolyák kificamítása)

Ezek a módszerek a 3. §-ban foglaltak teljesülése mellett csak a baromfi és az egyéb madarak leölésénél az állategészségügyi hatóság engedélyével és képzett személy alkalmazásával használhatók.

3.3. Leölés elektromos árammal és szén-dioxiddal

A különféle állatfajok e módszerekkel történő leölését az állategészségügyi hatóság engedélyezi, ha a 3. §-ban foglaltak mellett az e melléklet 2.3. és 2.4. pontjaiban található szabályok is megvalósulnak. Ennek érdekében az állategészségügyi hatóságnak meg kell határoznia a használható elektromos áram erősségét és behatási idejét, illetve a szén-dioxid koncentrációját és az annak való kitétel időtartamát.

3.4. Vákuumkamra

Ez a módszer csak bizonyos tenyésztett vadon élő és fogyasztásra szánt szárnyasok (japán fürj, fogoly és fácán) véreztetés nélküli leölésekor alkalmazható.

A vákuumkamra alkalmazását az állategészségügyi hatóság akkor engedélyezi, ha a 3. §-ban foglaltak teljesülése mellett gondoskodnak:

- az állatoknak olyan légmentesen zárt kamrában való elhelyezéséről, amelyben a vákuum nagyteljesítményű elektromos szivattyú segítségével gyorsan elérhető,

- arról, hogy a vákuum az állatok halálának pillanatáig fennmaradjon,

- az állatoknak olyan szállítótartályokban való csoportos elhelyezéséről, amelyek az erre a célra szolgáló vákuumkamrában elhelyezhetők."

9. Az R. 5. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

"Járványügyi, illetve betegségmegelőzési célból alkalmazott leölési módszerek

Engedélyezett módszerek

A rendelet 3. számú mellékletében foglalt bármelyik módszer alkalmazható, amennyiben az biztosan halált okoz. Ezenkívül a hatósági állatorvos a rendelet 3. §-ában foglalt általános előírások betartása mellett engedélyezheti más módszerek alkalmazását is öntudati állapotban lévő állatok leöléséhez, ha az alkalmazott eljárások (pl. a rögzített závárzatú pisztollyal történő lövés) nem okoznak azonnali halált, és megfelelő intézkedéseket tesznek az állatok lehető leggyorsabb leölésére, mielőtt az isméi magához térhetne, valamint az állatokon a halál beálltáig semmilyen más műveletet nem végeznek."

10. Az R. 6. számú melléklete a következő 1.2. ponttal egészül ki, és az eredeti 6. számú melléklet 1. pontjának számozása 1.1. pontra változik:

"1.2. A hatóság feladata eldönteni, hogy melyik állatfajnál melyik módszer a legmegfelelőbb. A mellékletben nem nevesített állatfajok esetében a megfelelő módszer kiválasztásáról az állomás dönt."

11. Az R. 7. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Engedélyezett módszer az embriók elpusztítására:

Az élő embriók azonnali elpusztításához minden keltetőüzemnek rendelkeznie kell a 2.1. pontban meghatározott mechanikus berendezéssel vagy egyéb, tudományosan elismert leölési módszer alkalmazásához szükséges eszközökkel, amelyeknek meg kell felelniük az e rendelet 3. §-ában foglalt általános előírásoknak."