52/2002. (IX. 26.) OM rendelet
a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) A mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú továbbképzési szakon mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök szakképzettség szerezhető.
(2) A mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.
2. §
A mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet az 52/2002. (IX. 26.) OM rendelethez
A mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő követelményeknek a vízgazdálkodási társulatoknál, valamint meliorációs feladatokat ellátó termelő szervezeteknél való hatékony érvényesülése, amely elsősorban az agrár és műszaki egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkező szakemberek magas színvonalú továbbképzésével valósítható meg.
A cél továbbá, hogy a végzettek - eddigi agrár-műszaki tevékenységük során szerzett gyakorlatukra támaszkodva - alapjaiban újszerű, a hazai és nemzetközi követelményeknek megfelelő ismeretanyag birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban jelentkező vízgazdálkodási feladatok irányítására, az üzemeltetés szervezésére, a fejlesztésre; a magas színvonalú ellátásra, a területi vízgazdálkodási célkitűzések megvalósítására, az abban érdekeltek koordinálására a környezetvédelem és természetvédelem alapelveinek érvényesítésével. Ezen kívül elvárás, hogy a végzettek magas szinten ismerjék a mezőgazdaságot, ezen belül a mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő előírásait, a végrehajtás eszközrendszerét.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök.
3. A képzésben résztvevők köre
A képzésben az agrár- és műszaki felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű agrármérnök, kertészmérnök, erdőmérnök, építőmérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt,.
4. A képzési idő
4 félév, összesen 480 tanóra.
Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Alapozó tárgyak az összes kreditnek a 16-23%-át adják, a kreditek száma legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont: mezőgazdálkodási vízgazdálkodási stratégia, agro-és hidrometerológia, vízkészlet-gazdálkodás, természetközpontú vízkészlet-gazdálkodás és vízhasználat, hidrológia-hidraulika, valamint térinformatika a mezőgazdaságban.
5.2. Szakmai ismeretek I.az összes kreditnek a 23-30%-át adják, a kreditek száma legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont; tantárgyak: talajtan-talajhasználat, kertészeti termesztés vízgazdálkodása, növénytermesztési terület vízgazdálkodása, hal- és nádgazdálkodás, öntözéstechnika.
5.3. Szakmai ismeretek II. az összes kreditnek 23-30%-át adják, a kreditek száma legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont: a vízgazdálkodás gépei, vízrendezés, vízgazdálkodási létesítmények, árvíz- és belvízvédelem, települési vízrendezés.
(Az 5.2. és 5.3. szakmai ismeretekhez kapcsolódik fentieken kívül a szakdolgozat 10 kreditpontja.)
5.4. Gazdasági és humán ismeretek az összes kreditnek 16-23%-át adják, a kreditek száma legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont: minőségbiztosítás a vízgazdálkodásban, mezőgazdasági vízgazdálkodás az EU-ban, vízjog, szakigazgatás, a vízgazdálkodás gazdasági kérdései, az EU vízgazdálkodási keretirányelvei.
5.5. Szakmai gyakorlat: a hallgatók a második és a harmadik szemeszter teljesítése után 1 hét terepgyakorlaton vesznek részt. A terepgyakorlat időtartama 2x1 hét, mely összesen 80 óra. A terepgyakorlatok teljesítése a szak elvégzésének kritériumfeltétele.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakiránynak megfelelő írásos, alkotó jellegű szakmai mérnöki feladat, a hallgató tanulmányaira és a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására támaszkodva. Témája valamely mezőgazdasági témakör, illetve műszaki létesítmény megvalósításával, működésével összefüggő problémakör megoldása, melyben a hallgató az elsajátított szakmai ismereteket komplex formában alkalmazza. A szakdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a képzettségének megfelelő feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.
6.2. A záróvizsga
6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények, valamint a szakmai gyakorlatok teljesítése,
a szakdolgozat elkészítése és elfogadása.
6.2.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- komplex szóbeli vizsga a mezőgazdasági (növénytermesztés, kertészet témakörébe tartozó tantárgyakból) és a vízgazdálkodási műszaki tantárgyakból.
6.2.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozatra és védésére kapott érdemjegy kétszeres súlyszorzóval, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egyszeres súlyszorzóval képzett, egész számra kerekített számtani átlaga.