7/2002. (III. 14.) OM rendelet
a környezettechnológiai szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) E rendelet melléklete a környezettechnológiai szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) A környezettechnológiai szakmérnök szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 7/2002. (III. 14.) OM rendelethez
A környezettechnológiai szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja agrár- és műszaki mérnökök továbbképzése, amelynek keretében a képzésben résztvevők olyan - az alapképzésben szerzett szakképzettségre épülő - szakirányú ismereteket szereznek, amely képessé teszi őket a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi megbízotti, környezetvédelmi felügyelőségeknél a szakhatósági és egyéb szervezeteknél a fenntartható fejlődést és termelést célzó környezetgazdálkodási, környezetvédelmi feladatok ellátására, a tisztább termeléstechnológia, a precíziós mezőgazdasági termelés megvalósítására.
2 Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Környezettechnológiai szakmérnök.
3. A képzésben résztvevők köre
A képzésben az agrár-felsőoktatás vagy a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4. A képzési idő
Levelező tagozaton 4 félév, legalább 450 tanóra, 120 kredit.
5. A képzés főbb tanulmányi területe
5.1. Alapozó tárgyak a kreditekben kifejezett képzés 31%-ában, 37 kredit: ökológia, környezetkémia, hidrológia, talajkémia, talajbiológia, környezet-meteorológia, környezet-egészségtan, agrár- és műszaki mérnök szakképzettséghez kapcsolódó kiegészítő gyártási ismeretek.
5.2. Általános szakmai tárgyak a kreditekben kifejezett képzés 23%-ában, 28 kredit: környezetgazdálkodás (levegőtisztaság-védelem, zajvédelem, nemzeti környezetvédelmi programok), környezetbiztonság, környezetvédelmi méréstechnika, erdőgazdálkodás, természetvédelem, tájrendezés-tájvédelem.
5.3. Speciális szakmai tárgyak a kreditekben kifejezett képzés 36%-ában, 43 kredit: környezetpolitika, hulladékgazdálkodás, vízszennyezés-vízminőségvédelem, talajszennyezés-talajremediáció, térinformatika, környezeti hatásvizsgálat, környezettechnológia (gépesítési), hazai és nemzetközi gyártmányválaszték, környezetgazdaságtan, szennyvíztisztítás, környezetjog és igazgatás, környezettechnológia minőségbiztosítási ismeretei.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - , valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:
- ökológia,
- hidrológia.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányára támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek, a korszerű módszerek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 12.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- komplex szóbeli záróvizsga a környezetgazdálkodás ismeretköréből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga.