10/2003. (VII. 24.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, II. kerület, Bécsi út 33-35. szám alatti, 14789 helyrajzi számú ingatlant, az Újlaki Iskola épületét.

(2) Műemléki környezetnek a 14607/1, 14607/2, 14833 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Feszl László tervei alapján, 1874-76-ban emelt, városképileg és településtörténetileg kiemelkedően fontos szerepű iskolaépület historizáló homlokzatainak, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek védelme.

2. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, II. kerület, Hűvösvölgyi út 64-66. szám alatti, 11126 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 11124/4, 11129/7 és 11129/8 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon álló, Gádoros Lajos és Mühlbacher István tervei szerint az 1950-es évek elején épült Szinkronműterem építészeti értékeinek, valamint értékes belső részleteinek védelme.

3. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, V. kerület, Markó utca 27. szám alatti, 24941 helyrajzi számú ingatlant, a Fővárosi Bíróság épületét.

(2) Műemléki környezetnek a 24864, 24865, 24866, 24867, 24911, 24940, 24942, 24944, 24945, 24976 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Hauszmann Alajos tervei alapján, 1888-89-ben emelt bírósági épület historizáló homlokzatainak, belső képző- és iparművészeti értékeinek, Feszty Árpád képeinek védelme.

4. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, VIII. kerület, Blaha Lujza tér 1. szám alatti, 36432 helyrajzi számú ingatlant, a Corvin Áruház épületét.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Reiss Zoltán tervei alapján, 1926-29-ben emelt Corvin Áruház historizáló, Blaha Lujza tér felőli homlokzatának védelme.

5. §

(1)[1] Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Méra, Malom utca 2-4. szám alatti, 349 és 350 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetként a 348/2, 351, 475, 476, 521/1, 522 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A műemléki védelem célja a településre a 20. század közepéig jellemző hagyományos építőkultúra jellegzetességeit és mára ritka tartozékait (pl. szabadkéményes konyhai kemence) őrző, módos paraszti lakóépület és gazdasági épület fokozott védelme.

6. §

(1)[2] Műemlékké nyilvánítom a Csongrád vármegyei Pusztamérges, Móra Ferenc tér 258 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon álló római katolikus templom Takács István festőművész által 1968-ban készített falképeinek, valamint Palka József által 1937-44-ben készített festett üvegablakainak védelme.

7. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Győr, Zrínyi utca 13. szám alatti, 3899/2 helyrajzi számú ingatlanon álló, Ivánka András által tervezett Könyvtár-Klubház épületét.

(2) Műemléki környezetként a 3899/2 helyrajzi számú ingatlan többi részét és a 3899/1, 4081/2, 4083/3 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1960-as években épült, a modern magyar építészet skandináv irányzata kiemelkedő példáját képviselő Klubház építészeti értékeinek és beépített tartozékainak fokozott védelme.

8. §[3]

9. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Kecskemét, Rákóczi utca 15. szám alatti, 1241 helyrajzi számú ingatlant, a Városi Filmszínház épületét.

(2) Műemléki környezetként a 1240, 1243, 1244, 1269 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1913-ban, Mende Valér tervei alapján épült, klasszicizáló stílusú, városképileg meghatározó szerepű filmszínház építészeti értékei védelme.

10. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Nagykanizsa, Sugár út 5. szám alatti, 1205 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 1207 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Medgyaszay István tervei szerint, 1927-ben emelt, népies stílusú színház-filmszínház épület homlokzatainak, iparművészeti részleteinek megőrzése.

11. §

(1)[4] Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár vármegyei Tarpa, Rákóczi utca 119. szám alatti, 768 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 657, 658, 659, 767, 769 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A műemléki védettség célja a 19. században épült, a településre a 20. század közepéig általánosan jellemző hagyományos paraszti építőkultúra jellegzetességeit őrző porta (lakóépület és melléképületei) fokozott védelme.

12. §

(1)[5] Műemlékké nyilvánítom a Tolna vármegyei Dunaszentgyörgy, Rákóczi Ferenc utca, 1 helyrajzi számú református templomot.

(2) Műemléki környezetnek a 2/1, 2/2, 3, 4/1, 5, 9/1, 9/2, 168, 169, 170, 171/1 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1781-83 között emelt református templom építészeti értékeinek, tartozékainak védelme.

13. §

(1)[6] Műemlékké nyilvánítom a Vas vármegyei Csönge, Dózsa György utca 13. szám alatti, 390/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 383, 384/1, 389, 390/2, 391/1, 391/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1840-ben emelt kisnemesi lakóépület építészeti értékeinek, valamint tartozékainak védelme.

14. §

(1)[7] Műemlékké nyilvánítom a Zala vármegyei Vaspör község, Pusztacsatár külterület 046 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon álló, feltehetően középkori eredetű, barokk, római katolikus templom építészeti értékeinek, tartozékainak védelme.

15. §

(1)[8] Megszüntetem a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tiszakeszi, Petőfi utca 9. szám alatti 750/4 helyrajzi számú ingatlan 8149 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatti népi lakóépület helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.

16. §

(1)[9] Megszüntetem a Heves vármegyei Gyöngyös, Jókai utca 6. szám alatti 2181/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét és a műemléki védettség alatt maradó Gyöngyös, Jókai utca 8. szám alatti 2181/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki környezetévé minősítem.

(2) Telekosztás következtében a védett kórházépület és melléképülete külön ingatlanokra kerültek. A melléképület műemléki értéket nem hordoz, ezért ezen ingatlan egyedi védelmének fenntartása nem indokolt.

17. §

(1)[10] Megszüntetem a Pest vármegyei Bugyi, Kossuth Lajos utca 15. szám alatti 1074 helyrajzi számú ingatlan 6936 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépület helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.

18. §

(1)[11] Megszüntetem a Zala vármegyei Kisgörbő, Arany János utca 1. szám alatti 1/4 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét, és az ingatlant a műemléki védettségű Kisgörbő, Arany János utca 1. szám alatti 1/6 helyrajzi számú ingatlan műemléki környezetévé minősítem.

(2) A műemléki védelem alatt álló lóistálló helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.

19. §

Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

20. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Hiller István s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere