Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2003. évi CXX. törvény

egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról[1]

I.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére."

2. § A Kvtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan -jogszabályban vagy hatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre.

(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában védett területnek kell tekinteni

a) a 20. §-ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket,

b) a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi fajok védelmére kijelölt területeket,

c) a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket,

d) a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket.

(4) A védett területekről - a 49. § (1) bekezdése szerinti Információs Rendszer részeként - nyilvántartást kell vezetni.

(5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen:

a) a felszíni, és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon,

b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon..

(6) Ha a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kell alkalmazni.

(7) A jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő gazdálkodási tervben kell meghatározni."

3. § A Kvtv. 19. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy]

"b) a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint" [ne romoljanak.]

4. § A Kvtv. 64. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik]

"f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése."

5. § A Kvtv. 66. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában a "[72/A. § (1) bekezdés a) pontja]" szövegrész helyébe a "[72/A. § (1) bekezdése]" szövegrész lép.

6. § A Kvtv. 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az előzetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg a 66. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint kiadott egységes környezethasználati engedély az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minősül."

7. § A Kvtv. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felülvizsgálat szempontjából:]

"b) érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták, vagy folytatják. Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti."

8. § A Kvtv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"80. § A 74. § (2) bekezdésének c) pontja esetén - a nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében - a felügyelőség köteles közmeghallgatást tartani."

9. § A Kvtv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyelőség hivatalból is vizsgálja a környezetvédelmi engedélyben, illetőleg a 66. § (1) bekezdés b) és c), valamint e) pontja szerinti határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, a környezetvédelmi hatóság felülvizsgálatot rendel el, amelynek elbírálásáig a tevékenység folytatását részlegesen vagy teljesen korlátozhatja, felfüggesztheti, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél ezt kezdeményezi. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet."

10. § A Kvtv. 101. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jogsértő tevékenység folytatója köteles]

"c) a tevékenységet megelőző vagy a külön jogszabály szerint meghatározott környezeti állapotot helyreállítani."

11. § A Kvtv. 110. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A 18. § (1) bekezdés szerinti védett területekre vonatkozóan 2015. december 22-ig a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi előírást és környezeti célkitűzést teljesíteni kell, amelyek érdekében az egyes védett területeket kialakították."

12. § A Kvtv. 110. §-ának (7) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

"o) e törvényben, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglaltakkal összhangban megállapítsa a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályokat."

13. § A Kvtv. 110. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet rendelettel hirdesse ki."

14. § A Kvtv. a következő 111. §-sal egészül ki:

"111. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az emberi fogyasztásra igénye vett vizek minőségéről szóló 98/83/EK, valamint a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

II.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az állami feladatok:]

"a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása, vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;

b) az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említettek végrehajtásának megszervezése;"

16. § A Vgtv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatáskörét a Kormány, az illetékességi, illetve működési területét- a miniszter rendeletben állapítja meg."

17. § A Vgtv. 14. § (1) bekezdése a következő f) -i) pontokkal egészül ki:

[A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére]

"f) a vizek, azok jellemzőinek megfigyelésével, állapotának értékelésével,

g) az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzésével,

h) a vízhasználatok gazdasági elemzésével,

i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakításával" [kell törekedni.]

18. § A Vgtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép;

"(1) A felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények."

19. § A Vgtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. "

20. § A Vgtv. 15. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (7) és (8) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre változik:

"(7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének élvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira."

21. § A Vgtv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlanhasználat meghatározott körű korlátozását."

22. § A Vgtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § Az e törvény 20. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 23. § (1) bekezdése alapján megállapított tulajdoni és használati korlátozásokat, továbbá a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterület tényét a vízügyi hatóság határozata alapján (a település nevének és a helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba - külön törvény szerint - be kell jegyezni."

23. § A Vgtv. 45. §-a (7) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány:]

"i) az ivóvízminőség-javító program megvalósítását szolgáló célelőirányzat igénybevételére, folyósítására, felhasználására, a felhasználás ellenőrzésére és a program teljesítését ellátó szervezetre, továbbá a települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási nemzeti program támogatási rendszerére vonatkozó szabályok,"

[rendeletben történő megállapítására.]

24. § A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter]

"h) az ivóvízminőség-javító program forrását szolgáló célelőirányzat terhére történő költségvetési támogatás mértékére és igénybevételére vonatkozó szabályok" [

rendeletben történő megállapítására.]

25. § A Vgtv. 45. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A 15. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést legkésőbb 2010. december 22-ig kell végrehajtani."

26. § A Vgtv. 45/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban

a) a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvvel az agglomeráció és a lakosegyenérték fogalmak tekintetében,

b) az emberi fogyasztást szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvvel,

c) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel

összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

27. § A Vgtv. 1. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.

III.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

28. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-a az alábbi g) és h) ponttal egészül ki:

[23. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:]

"g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;

h) a gazdálkodó szervezet számára - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel."

29. § (1) A Hgt. 41. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség első fokon jár el:]

"c) abban az esetben, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő tevékenységre irányul."

(2) A Hgt. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:

"(3) Ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érinti, az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 15 napon belül jelöli ki. A kijelölést a kérelem benyújtásától számított 3 napon belül az a felügyelőség kezdeményezi, amelyhez a kérelmet benyújtották."

IV.

A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

30. § (1) A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében a "Vízügyi Levéltár" szövegrész helyébe a "Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár" szövegrész lép.

(2) A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével -]

"c) a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek,"

[levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.]

V.

Záró és átmeneti rendelkezések

31. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény 6. §-ával megállapított Kvtv. 72. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2003. évi CXX. törvényhez

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú mellékletében szereplő fogalommeghatározások 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a fogalommeghatározások az alábbi 31-33. ponttal egészülnek ki:

"20. vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;"

"31. vízszolgáltatások: az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen

a) a felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése és elosztása,

b) a szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni vizekbe juttatnak;

32. lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő - jóváhagyott - országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő településrendezési eszközöknek megfelel;

33. ivóvízminőség-javító program (intézkedési terv): az emberi fogyasztásra szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó - jogszabályban meghatározott - minőségi követelményeket kielégítő cél megvalósítására irányuló feladatok összessége."

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 15-i ülésnapján fogadta el.

Tartalomjegyzék