31998L0083[1]

A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről

A TANÁCS 98/83/EK IRÁNYELVE

(1998. november 3.)

az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130s. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ),

(1)

mivel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1980. július 15-i 80/778/EGK tanácsi irányelvet ( 5 ) hozzá kell igazítani a tudományos és műszaki fejlődéshez; mivel az említett irányelv végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy szükséges kialakítani egy kellőképpen rugalmas és átlátható jogi keretrendszert a tagállamok számára az előírásoknak való megfelelésben elkövetett mulasztások kezelésére, mivel továbbá szükség van az irányelv felülvizsgálatára az Európai Unióról szóló szerződés figyelembevételével, különös tekintettel a szubszidiaritás elvére;

(2)

mivel a Szerződés 3b. cikkének betartása érdekében - amely úgy rendelkezik, hogy a közösségi intézkedések nem terjedhetnek túl azon a mértéken, amely a Szerződés céljainak eléréséhez szükséges - szükség van a 80/778/EGK irányelv átdolgozására, amelynek keretében az alapvető minőségi és egészségügyi paraméterek betartására kell fektetni a hangsúlyt, a tagállamok belátására bízva azt, hogy további paramétereket is meghatározzanak, amennyiben jónak látják;

(3)

mivel a szubszidiaritás elvének megfelelően a közösségi intézkedéseknek támogatniuk kell és ki kell egészíteniük a tagállamok illetékes hatóságainak intézkedéseit;

(4)

mivel a szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió térségei között meglévő természeti és társadalmi-gazdasági különbségek megkívánják, hogy az ellenőrző rendszerre és elemzésre vonatkozó döntések túlnyomó többségét, illetve a mulasztások kijavítására irányuló intézkedéseket helyi, regionális és nemzeti szinten hozzák meg, addig a mértékig, amíg az említett különbségek nem gyengítik az irányelv szerint megalkotandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések keretét;

(5)

mivel szükség van az emberi fogyasztásra szánt víz lényeges és preventív jellegű, egészséggel kapcsolatos minőségi paramétereire vonatkozó közösségi szabványokra, a többi közösségi intézkedéssel együttesen elérendő minimális környezetminőségi célok meghatározása érdekében, az emberi fogyasztásra szánt víz fenntartható felhasználásának biztosítására és előmozdítására;

(6)

mivel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének az emberi egészséggel kapcsolatos jelentősége miatt közösségi szinten van szükség azoknak az alapvető minőségi határértékeknek a meghatározására, amelyeknek az e célra szánt víznek meg kell felelnie;

(7)

mivel az élelmiszeriparban használt vizet is ide kell érteni, hacsak nem állapítható meg, hogy az ilyen víz használata nem befolyásolja a kész termékek élvezhetőségét;

(8)

mivel annak érdekében, hogy a vízszolgáltató társaságok teljesíteni tudják az ivóvízzel kapcsolatos minőségi előírásokat, megfelelő vízvédelmi intézkedéseket kell foganatosítani a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának megőrzése érdekében; mivel ez a cél elérhető a szolgáltatás előtt alkalmazandó megfelelő vízkezelési intézkedések révén is;

(9)

mivel a következetes európai vízügyi politika előfeltétele, hogy egy megfelelő vízügyi keretirányelv elfogadása a szükséges időben megtörténjen;

(10)

mivel ezen irányelv hatálya alól ki kell zárni a természetes ásványvizeket és a gyógyászati terméknek minősülő vizeket, hiszen az ilyen típusú vizekre speciális szabályok vonatkoznak,

(11)

mivel minőségromlás esetén intézkedésekre van szükség az összes egészséggel közvetlenül kapcsolatos paraméternek és az egyéb paramétereknek való megfelelés érdekében; mivel, ezen túlmenően, ezeket az intézkedéseket körültekintően össze kell hangolni a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv ( 6 ), és a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) alkalmazásával;

(12)

mivel szükség van az egész Közösség területén jelentős anyagokra vonatkozóan olyan egyedi számszerű értékek megállapítására, amelyek elég szigorúak ahhoz, hogy biztosítsák az irányelv céljainak elérését;

(13)

mivel a számszerű értékek a rendelkezésre álló tudományos ismeretekre és az elővigyázatosság elvére épülnek; mivel az értékeket úgy választották ki, hogy biztosítsák az emberi fogyasztásra szánt víz egész életen át történő biztonságos fogyasztását, és így az egészség magas szintű védelmét képviselik;

(14)

mivel mind a mikrobiológiai, mind a kémiai kockázatok megelőzése érdekében ezek között egyensúlyt kell teremteni; mivel ebből a célból, és a számszerű értékek jövőbeni felülvizsgálatának fényében, az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó számszerű értékek meghatározását közegészségügyi megfontolásokra és kockázat-értékelési módszerekre kell építeni;

(15)

mivel jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy megalapozzuk közösségi szinten a belső elválasztási szerveket károsító vegyi anyagok számszerű értékeit, annak ellenére, hogy egyre növekszik az aggodalom az egészséget károsító anyagoknak az emberre és az élővilágra gyakorolt potenciális hatása miatt;

(16)

mivel különösen az I. mellékletben szereplő határértékek általában az Egészségügyi Világszervezetnek az ivóvíz minőségére vonatkozó iránymutatásaira és a Bizottság tudományos tanácsadó testületének a kémiai vegyületek toxicitásának és ökológiai toxicitásának vizsgálatával kapcsolatos véleményére épülnek;

(17)

mivel a tagállamoknak meg kell határozniuk az I. mellékletben nem szereplő további paraméterekre vonatkozó értékeket, amennyiben ez a területükön az emberi egészség védelme érdekében szükséges;

(18)

mivel a tagállamok meghatározhatják az I. mellékletben nem szereplő további paraméterek értékeit, amennyiben úgy vélik, hogy ez szükséges a minőség biztosítására az emberi fogyasztásra szánt víz előállítása, szolgáltatása és ellenőrzése során;

(19)

mivel, ha a tagállamok szükségesnek tartják, hogy az I. melléklet A. és B. részében meghatározottaknál szigorúbb előírásokat fogalmazzanak meg, illetve meghatározzák az I. mellékletben nem szereplő, de az emberi egészség védelméhez szükséges további paraméterekre vonatkozó előírásaikat, akkor kötelesek tájékoztatni a Bizottságot ezekről az előírásokról;

(20)

mivel a szigorúbb védelmi intézkedések bevezetése vagy fenntartása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a Szerződés alapelveit és szabályait, amint azokat a Bíróság értelmezi;

(21)

mivel a számszerű értékeket azon a ponton kell betartani, ahol az emberi fogyasztásra szánt vizet a megfelelő felhasználó rendelkezésére bocsátják;

(22)

mivel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét befolyásolhatják a házi elosztó rendszerek; mivel ezen túlmenően elismert tény, hogy előfordul, hogy sem a házi elosztó rendszerek, sem azok karbantartása nem tartozik a tagállamok felelősségi körébe;

(23)

mivel minden egyes tagállam köteles ellenőrző programokat létrehozni annak ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak; mivel az ilyen ellenőrző programoknak meg kell felelniük a helyi igényeknek és ezen irányelv ellenőrzésre vonatkozó minimális követelményeinek;

(24)

mivel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének elemzésére használt módszereknek biztosítaniuk kell a kapott eredmények megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát;

(25)

mivel abban az esetben, ha az irányelv által meghatározott követelmények nem teljesülnek, az érintett tagállamnak minél előbb meg kell vizsgálnia az okokat, és meg kell tennie a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítása érdekében;

(26)

mivel fontos megelőzni, hogy a szennyezett víz potenciális veszélyt jelentsen az ember egészségére; mivel be kell tiltani az ilyen víz szolgáltatását, vagy korlátozni kell a használatát;

(27)

mivel abban az esetben, ha a meg nem felelés valamelyik indikátor jellegű paraméterrel kapcsolatos, az érintett tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy a hiányosság jelent-e valamilyen kockázatot az emberi egészségre nézve; mivel az érintett tagállamnak javító intézkedést kell hoznia a víz minőségének helyreállítására, ha erre szükség van az emberi egészség védelme érdekében;

(28)

mivel abban az esetben, ha az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének helyreállításához javító intézkedésre van szükség, a Szerződés 130r. cikkének (2) bekezdésével összhangban előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a problémát annak forrásánál orvosolják;

(29)

mivel a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos feltételek mellett eltérést engedjenek ezen irányelv alól; mivel továbbá szükség van az ilyen eltérések megfelelő kereteinek kialakítására azzal a feltétellel, hogy azok nem képezhetnek potenciális veszélyt az ember egészségére nézve, továbbá azzal a feltétellel, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel történő ellátást az érintett területen nem lehet más ésszerű eszközökkel biztosítani;

(30)

mivel tekintettel arra, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz előkészítése vagy elosztása során adott esetben szükség lehet bizonyos anyagok használatára, szabályozni kell az ilyen anyagok használatát az emberi egészségre gyakorolt esetleges káros hatások elkerülése érdekében;

(31)

mivel előfordulhat, hogy a II. és III. mellékletben megfogalmazott műszaki követelményeket gyorsan kell a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítani; mivel az ehhez szükséges intézkedések alkalmazásának elősegítése érdekében gondoskodni kell egy olyan eljárásról, amelynek keretében a tagállamok képviselőiből álló testület segítségével a Bizottság elfogadhatja ezt a hozzáigazítást;

(32)

mivel a fogyasztókat megfelelő és alkalmas módon tájékoztatni kell az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről, a tagállamok által engedett eltérésekről, illetve az illetékes hatóságok által végzett javító intézkedésekről; mivel továbbá tekintetbe kell venni a Bizottság technikai és statisztikai igényeit, valamint az egyén jogát arra, hogy megfelelő információt kapjon az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről;

(33)

mivel rendkívüli körülmények között és földrajzilag körülhatárolt térségekben szükség lehet arra, hogy a tagállamok tágabb határidőket kapjanak az ezen irányelvben foglalt egyes rendelkezések végrehajtására;

(34)

mivel ezen irányelv nem befolyásolhatja a tagállamok kötelezettségeit a nemzeti jogszabályokba történő átültetésre, illetve alkalmazásra vonatkozó, a IV. mellékletben foglalt határidőkkel kapcsolatban,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célok

(1) Ezen irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik.

(2) Ezen irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól, a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1. "emberi fogyasztásra szánt víz":

a) minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, ivásra, főzésre, ételkészítésre és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül az eredetétől és attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból vagy palackozott formában vagy tartályokból történik-e;

b) bármely élelmiszergyártó vállalkozás által, emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok gyártásához, feldolgozásához, tartósításához vagy forgalmazásához használt valamennyi víz, hacsak az illetékes nemzeti hatóságok nem győződnek meg arról, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja károsan a végtermék formában levő élelmiszerek egészségességét;

2. "házi elosztó rendszer": minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az emberi fogyasztáshoz általában használt csap és az ellátó hálózat között van, de csak abban az esetben, ha a vonatkozó nemzeti szabályozás értelmében nem tartoznak a vízszolgáltató ilyen minőségében meglévő felelősségi körébe.

3. cikk

Kivételek

(1) Ez az irányelv nem vonatkozik:

a) a tagállamokban a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK tanácsi irányelvvel ( 8 ) összhangban az eljárni jogosult nemzeti hatóságok által elismert természetes ásványvizekre;

b) a bejegyzett gyógyszerkészítményekre vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések közelítéséről szóló, 1965. január 26-i 65/65/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) értelmezése szerint gyógyászati terméknek minősülő vizekre.

(2) A tagállamok eltérést engedhetnek ezen irányelv rendelkezései alól:

a) a kizárólag olyan célokra szolgáló vizek esetén, amelyekkel kapcsolatban az eljárni jogosult hatóságok meggyőződtek arról, hogy a víz minősége sem közvetve, sem közvetlenül nem gyakorol hatást az érintett fogyasztók egészségére;

b) a napi átlagban 10 m3 - nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 50 személynél kevesebbet kiszolgáló egyedi ellátásból származó, emberi fogyasztásra szánt víz esetén, hacsak azt nem kereskedelmi vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység keretében szolgáltatják.

(3) Azok a tagállamok, amelyek a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivételeket alkalmazzák, kötelesek biztosítani, hogy az érintett lakosság tájékoztatást kapjon e kivételekről, illetve minden olyan intézkedésről, amelyet az emberi egészség védelmére, az emberi fogyasztásra szánt víz bárminemű szennyezettségéből származó negatív hatások ellen tehetnek. Ezen túlmenően, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az ilyen víz minősége potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, akkor az érintett lakosságot haladéktalanul megfelelő tanácsokkal kell ellátni.

4. cikk

Általános kötelezettségek

(1) Más közösségi rendelkezések értelmében meglévő kötelezettségeik sérelme nélkül a tagállamok kötelesek megtenni az emberi fogyasztásra szánt víz egészségességének és tisztaságának biztosításához szükséges intézkedéseket. Ezen irányelv minimális követelményei szempontjából az emberi fogyasztásra szánt víz akkor egészséges és tiszta, ha:

a) nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust és parazitát, valamint anyagot az emberi egészségre nézve potenciális veszélyt jelentő mennyiségben, illetve koncentrációban; és

b) megfelel az I. melléklet A. és B. részében foglalt minimális követelményeknek;

és akkor, ha az 5-8., illetve 10. cikk vonatkozó rendelkezései, valamint a Szerződés értelmében a tagállamok minden további szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfeleljen ezen irányelv követelményeinek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv megvalósítására szolgáló intézkedések semmilyen körülmények között ne eredményezzék az emberi fogyasztásra szánt víz meglévő minőségének közvetett vagy közvetlen romlását, amennyiben az kihat az emberi egészség védelmére, illetve az ivóvíz előállításához használt vizek szennyezettségének bárminemű növekedését.

5. cikk

Minőségi előírások

(1) A tagállamok meghatározzák az I. mellékletben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó paraméterek értékeit.

(2) A fenti (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott értékek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint az I. mellékletben foglaltak. Ami az I. melléklet C. részében foglalt paramétereket illeti, az értékeket csupán ellenőrzés céljából, illetve a 8. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítése végett kell rögzíteni.

(3) Az érintett tagállam meghatározza az I. mellékletben nem szereplő további paraméterek értékeit, amennyiben nemzeti területén vagy annak egy részén az emberi egészség védelme azt megkívánja. Az így meghatározott értékeknek legalább a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeket teljesíteniük kell.

6. cikk

A megfelelés helye

(1) Az 5. cikk alapján meghatározott számszerű értékeket teljesíteni kell:

a) elosztó hálózatból szolgáltatott víz esetén a létesítményen belül azon a ponton, ahol az az általában az emberi fogyasztás céljára történő vízkivételre használt csapból kilép;

b) tartályból szolgáltatott víz esetén azon a ponton, ahol a víz kilép a tartályból;

c) palackokba vagy tartályokba töltött, értékesítésre szánt víz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackokba vagy tartályokba töltik;

d) élelmiszeripari vállalkozásnál használt víz esetében azon a ponton, ahol a vizet a vállalkozás használja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában leírt víz esetében akkor lehet úgy tekinteni, hogy a tagállamok teljesítik e cikk, illetve a 4. cikk és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében meglévő kötelezettségeiket, ha megállapítható, hogy az 5. cikkel összhangban meghatározott számszerű értékek a házi elosztó rendszer vagy annak karbantartása miatt nem teljesülnek, kivéve azokat a helyiségeket és létesítményeket, ahol a vizet a nagyközönség részére szánják, például iskolák, kórházak és éttermek.

(3) Amennyiben a fenti (2) bekezdés esetén fennáll annak a kockázata, hogy az (1) bekezdés a) pontjában leírt víz nem felel meg az 5. cikknek megfelelően meghatározott paraméterértékeknek, akkor a tagállamok biztosítják, hogy:

a) megfelelő intézkedéseket hoznak a paraméterek nem teljesítésével járó kockázat csökkentésére vagy felszámolására, például tájékoztatják az ingatlantulajdonosokat a lehetséges javító intézkedésekről, és/vagy

egyéb intézkedéseket hoznak, például a víz szolgáltatását megelőzően olyan vízkezelési technikákat alkalmaznak a víz jellegének vagy tulajdonságainak a megváltoztatására, amelyekkel lecsökken vagy megszűnik annak a kockázata, hogy a víz a szolgáltatást követően nem felel meg a paramétereknek;

és

b) az érintett fogyasztókat megfelelő módon tájékoztatják és tanácsokkal látják el az általuk megtehető minden további lehetséges javító intézkedésről.

7. cikk

Ellenőrzés

(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének rendszeres ellenőrzésének biztosítására, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló víz megfelel-e az irányelv követelményeinek és különösen az 5. cikkel összhangban megállapított paramétereknek. A mintákat olyan módon kell venni, hogy azok az egész év során fogyasztott víz minőségét reprezentatív módon jellemezzék. Ezen túlmenően a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ahol a fertőtlenítés az emberi fogyasztásra szánt víz előállításának vagy szolgáltatásának részét képezi, ott ellenőrizzék az alkalmazott fertőtlenítő kezelés hatékonyságát és a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsák le a fertőtlenítés melléktermékei által okozott bárminemű szennyeződést a fertőtlenítés hatásának kockáztatása nélkül.

(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítése érdekében az illetékes hatóságok megfelelő ellenőrző programokat alakítanak ki valamennyi emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan. Az ellenőrző programoknak meg kell felelniük a II. mellékletben megfogalmazott minimális követelményeknek.

(3) A mintavételi helyeket az illetékes hatóságok határozzák meg, és azoknak meg kell felelniük a II. mellékletben megfogalmazott vonatkozó követelményeknek.

(4) A 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően közösségi iránymutatásokat lehet megfogalmazni az e cikkben előírt folyamatos ellenőrzésre vonatkozóan.

(5)

a) A tagállamok betartják a III. mellékletben szereplő, a paraméterek elemzésével kapcsolatos előírásokat.

b) A III. melléklet 1. részében meghatározott módszereken kívül egyéb módszerek is használhatók, amennyiben bizonyítható, hogy az ily módon kapott eredmények legalább olyan megbízhatóak, mint a meghatározott módszerek segítségével kapottak. Az alternatív módszereket alkalmazó tagállamok kötelesek ellátni a Bizottságot a módszerekre és azok egyenértékűségére vonatkozó minden információval.

c) A III. melléklet 2. és 3. táblázatában felsorolt paraméterek esetében bármilyen elemzési módszer használható, feltéve hogy megfelel az ott leírt követelményeknek.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy esetenkénti megítélés alapján kiegészítő ellenőrzést végeznek az olyan anyagok és mikroorganizmusok tekintetében, amelyekre az 5. cikknek megfelelően nem határoztak meg számszerű értéket, ha okkal gyanítható, hogy azok olyan mennyiségben vagy számban lehetnek jelen, amelyek potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészség számára.

8. cikk

Javító intézkedések és a használat korlátozása

(1) Az 5. cikk szerinti paramétereknek való meg nem felelés esetén a tagállamok biztosítják az azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében.

(2) Ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedések betartása ellenére az emberi fogyasztásra szánt víz nem felel meg az 5. cikknek megfelelően meghatározott paramétereknek, akkor a 6. cikk (2) bekezdése függvényében az érintett tagállam köteles gondoskodni arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtegyék a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítására, és elsőbbséget kell biztosítani ezen intézkedéseknek. Ezeknél tekintettel kell lenni többek között arra, hogy milyen mértékben haladták meg a vonatkozó paramétereket, illetve hogy mekkora az emberi egészség potenciális veszélyeztetettsége.

(3) Akár betartották, akár nem a paramétereket, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy bármilyen víz emberi fogyasztásra történő szolgáltatását betiltsák, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, vagy korlátozzák annak használatát, vagy az ember egészségének védelmében szükséges egyéb intézkedéseket tegyenek. Ezekben az esetekben a fogyasztókat erről haladéktalanul tájékoztatni kell és megfelelő tanácsadásban kell részesíteni.

(4) Az illetékes hatóságok vagy egyéb megfelelő szervek döntik el, hogy a 3. pont értelmében milyen intézkedést kell hozni, szem előtt tartva azt, hogy milyen kockázatot jelenthet az ember egészségére nézve az emberi fogyasztásra szánt vízellátás megszakítása vagy a használat korlátozása.

(5) A tagállamok iránymutatásokat határozhatnak meg, amelyekkel támogatják az illetékes hatóságaikat a 4. bekezdésben foglalt kötelezettségeik teljesítése során.

(6) Amennyiben az I. melléklet C. részében foglalt paraméterek vagy előírások nem teljesülnek, a tagállamok megvizsgálják, hogy a teljesülés hiánya jelent-e valamilyen kockázatot az ember egészségére nézve. A tagállamok javító intézkedéseket hoznak a víz minőségének helyreállítására, amennyiben ez az emberi egészség védelme érdekében szükséges.

(7) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben javító intézkedések történnek, a fogyasztókat erről értesítsék, kivéve ha az illetékes hatóságok véleménye szerint a paraméterek teljesülésének hiánya jelentéktelen.

9. cikk

Eltérések

(1) A tagállamok átmeneti eltérést engedélyezhetnek az I. melléklet B. részében foglalt, vagy az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott paraméterek teljesítése alól, az általuk meghatározandó maximális mértékig, feltéve, hogy az átmeneti eltérés nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségére, és feltéve hogy az adott térségben az emberi fogyasztásra szánt víz szolgáltatását más, ésszerű módon nem lehet fenntartani. Az átmeneti eltérést a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, ami nem haladhatja meg a három évet, s amely időszak végén meg kell vizsgálni, hogy történt-e elegendő fejlődés. Amennyiben valamely tagállam még egyszer átmeneti eltérést szándékozik engedélyezni, köteles tájékoztatni a Bizottságot vizsgálatáról a második átmeneti eltérésre vonatkozó döntést megalapozó indokokkal együtt. A második átmeneti eltérés időtartama nem haladhatja meg a három évet.

(2) Rendkívüli körülmények esetén az adott tagállam kérhet a Bizottságtól egy harmadik, három évet meg nem haladó időtartamra szóló átmeneti eltérést. A Bizottság három hónapon belül döntést hoz minden ilyen kérelemről.

(3) A fenti (1) vagy (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban engedélyezett átmeneti eltérésekben meg kell határozni a következőket:

a) az eltérés oka;

b) a szóban forgó paraméter, a megelőző vonatkozó ellenőrzési eredmények, valamint az átmeneti eltérés ideje alatt megengedhető maximális érték;

c) a földrajzi térség, a naponta szolgáltatott víz mennyisége, az érintett lakosság, illetve az, hogy az átmeneti eltérés érint-e valamilyen releváns élelmiszeripari vállalkozást;

d) megfelelő ellenőrzési rendszer, szükség szerint megnövelt ellenőrzési gyakorisággal;

e) a szükséges javító intézkedések tervének rövid összefoglalása, beleértve a munkálatok ütemtervét, a becsült költségeket és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket;

f) az átmeneti eltérés igényelt időtartama.

(4) Ha az illetékes hatóságok úgy vélik, hogy a paraméter jelentéktelen mértékben nem teljesül, és ha a 8. cikk (2) bekezdésnek megfelelő javító intézkedés elegendő a probléma 30 napon belül történő orvosolására, akkor nincs szükség a fenti (3) bekezdés előírásainak alkalmazására.

Ebben az esetben az illetékes hatóságoknak vagy egyéb szerveknek csak az érintett paraméter megengedett legnagyobb értékét és a probléma orvosolására rendelkezésre álló időt kell meghatározniuk.

(5) A 4. bekezdés alkalmazása nem lehetséges többé, ha egy adott vízellátás a megelőző 12 hónapban összesen 30 napot meghaladó ideig nem felelt meg bármelyik számszerű értéknek.

(6) Az e cikkben foglalt eltéréseket igénybe vevő tagállamnak biztosítania kell, hogy az átmeneti eltérés által érintett lakosságot haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztassák az eltérésről és annak meghatározó feltételeiről. Továbbá az adott tagállam szükség szerint biztosítja a tanácsadást a lakosság egyes konkrét csoportjainak, amelyeknél az eltérés különleges kockázatot jelenthet.

Amennyiben az illetékes hatóságok másként nem döntenek, ezek a kötelezettségek nem vonatkoznak a 4. bekezdésben meghatározott esetre.

(7) A 4. pontban foglaltak szerinti eltérés kivételével, a tagállam az engedélyezett eltérésről két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot az érintett, átlagosan napi 1 000 m3 - t meghaladó vagy 5 000 főnél többet ellátó vízszolgáltatásról, beleértve a (3) bekezdésben megkövetelt információkat is.

(8) Ez a cikk nem vonatkozik a palackokban vagy tartályokban eladásra kínált emberi fogyasztásra szánt vízre.

10. cikk

A kezelés, a berendezések és az anyagok minőségbiztosítása

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az új létesítményeknél az emberi fogyasztásra szánt víz előállításával, illetve szolgáltatásával kapcsolatban használt anyagok vagy az ilyen anyagokban lévő szennyeződések ne maradjanak az emberi fogyasztásra szánt vízben a szükséges alkalmazási koncentrációnál nagyobb koncentrációban, és azok sem közvetve, sem közvetlenül ne csökkentsék az emberi egészség ezen irányelvben előírt védelmét; az építőipari termékekre vonatkozó tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) 3. cikke és 4. cikkének (1) bekezdése szerint készült értelmező okiratnak és műszaki előírásoknak meg kell felelniük ezen irányelv követelményeinek.

11. cikk

Mellékletek felülvizsgálata

(1) A Bizottság legalább ötévente, a tudományos és műszaki fejlődés tükrében áttekinti az I. mellékletet, és a Szerződés 189c. cikkében szabályozott eljárás szerint javaslatot tesz annak szükség szerinti módosítására.

(2) A Bizottság legalább ötévente módosítja a II. és a III. mellékletet a tudományos és műszaki fejlődéshez szükséges kiigazítás érdekében.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK ( 11 ) határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

13. cikk

Tájékoztatás és jelentéskészítés

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy megfelelő és naprakész információ álljon a fogyasztók rendelkezésére az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről.

(2) A környezeti információkhoz való hozzáférés szabadságáról szóló, 1990. június 7-i 90/313/EGK tanácsi irányelv ( 12 ) sérelme nélkül minden tagállam köteles háromévente jelentést közzétenni az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről a fogyasztók tájékoztatása céljából. Az első jelentés a 2002., 2003. és 2004. évre vonatkozik. Minden egyes jelentésben szerepelnie kell legalább minden, az átlag napi 1 000 m3 - t meghaladó hozamú vagy 5 000 főnél többet ellátó vízszolgáltató létesítménynek, és a jelentésnek három naptári évre kell kiterjednie, és a jelentési időszak végét követő naptári év végéig kell közzétenni.

(3) A tagállamok a közzétételtől számított két hónapon belül megküldik jelentésüket a Bizottságnak.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott jelentések formátumát és minimális információtartalmát a 3. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikkben, a 9. cikk (6) és (7) bekezdésében és a 15. cikk (1) bekezdésében foglalt intézkedésekre való különös tekintettel kell meghatározni, és szükség szerint a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell módosítani.

(5) A Bizottság megvizsgálja a tagállamok jelentéseit, és háromévente összefoglaló jelentést tesz közzé az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről a Közösségben. Ezt a jelentést a tagállamoktól kapott jelentések kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül teszi közzé.

(6) A (2) bekezdésben említett, ezen irányelvvel kapcsolatos első jelentéssel együtt a tagállamok jelentést készítenek a Bizottság számára a 6. cikk (3) bekezdésében és az I. melléklet B. részének 10. megjegyzésében foglalt kötelezettségeik teljesítése érdekében megtett vagy tervezett intézkedésekről. A Bizottság a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárás szerint adott esetben javaslatot tesz ennek a jelentésnek a formátumára vonatkozóan.

14. cikk

Teljesítési ütemterv

A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz minősége megfeleljen ezen irányelv követelményeinek, a hatályba léptetéstől számított öt éven belül, nem sértve az I. melléklet B. részének 2., 4. és 10. megjegyzését.

15. cikk

Rendkívüli körülmények

(1) Rendkívüli körülmények esetén és földrajzilag meghatározott területekre vonatkozóan a tagállamok kérhetik a Bizottságtól a 14. cikkben meghatározott időtartam meghosszabbítását. A határidő ily módon történő meghosszabbítása nem haladhatja meg a három évet, amely időszak vége előtt vizsgálatot kell végezni és annak eredményeit a Bizottságnak meg kellküldeni, amely a vizsgálat alapján jogosult egy második, maximum hároméves hosszabbítást engedélyezni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a palackokban vagy tartályokban eladásra kínált emberi fogyasztásra szánt vízre.

(2) Az ilyen megindokolt kérelmekben ismertetni kell a tapasztalt nehézségeket, valamint legalább a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamennyi információt.

(3) Az említett kérést a 12. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban megvizsgálják.

(4) Az e cikket igénybe vevő tagállam köteles gondoskodni arról, hogy a kérelem által érintett lakosságot haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztassák a kérelem végeredményéről. Ezen túlmenően a tagállam szükség szerint köteles gondoskodni arról, hogy megfelelő tanácsadásban részesítsék a lakosság azon konkrét csoportjait, amelyeknél különleges kockázat léphet fel.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt év elteltével a 80/778/EGK irányelv hatályát veszti. Figyelemmel a 2. bekezdés rendelkezéseire is, ez a hatályvesztés nem érinti a tagállamok a nemzeti törvényekbe történő átültetésre és az alkalmazásra vonatkozó IV. mellékletben meghatározott határidőkkel kapcsolatos kötelezettségeit.

A hatályát vesztett irányelvre történő bármely utalást úgy kell értelmezni, mint erre az irányelvre történő utalást, és azt az V. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

(2) Amint egy adott tagállam hatályba léptette az ezen irányelv teljesítéséhez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, és meghozta a 14. cikkben foglalt intézkedéseket, a 80/778/EGK irányelv helyett ezen irányelv alkalmazandó az adott tagállamban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére.

17. cikk

Átültetés a nemzeti jogrendbe

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek a hatálybalépésétől számított két éven belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

1. MELLÉKLET

PARAMÉTEREK ÉS HATÁRÉRTÉKEK

A. RÉSZ

Mikrobiológiai paraméterek

A palackban vagy tartályban eladásra felkínált vízre a következők vonatkoznak:

B. RÉSZ

Kémiai paraméterek

1. megjegyzés:

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

2. megjegyzés:

Amennyiben lehetséges, a fertőtlenítés hatásának veszélyeztetése nélkül, a tagállamoknak törekedniük kell az alacsonyabb értékekre.

A 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban említett víz esetében az adott értéket legkésőbb ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével kell elérni. A bromátra vonatkozó határérték ezen irányelv hatálybalépésétől számított ötödik évtől a tizedik évig 25 μg/l.

3. megjegyzés:

Ez az érték az emberi fogyasztásra szánt vízből megfelelő mintavételezési módszerrel ( 13 ) a vízkivételi helynél oly módon vett mintára vonatkozik, amely reprezentatív a fogyasztók átlag heti fogyasztási értékére. A mintavételezési és ellenőrző módszereket szükség szerint olyan harmonizált formában kell alkalmazni, amelyet a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően állapítanak meg. A tagállamok figyelembe veszik az emberi egészségre esetleg káros hatást gyakorló csúcsszintek előfordulását.

4. megjegyzés:

A 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában említett víz esetében az adott értéket legkésőbb ezen irányelv hatálybalépésétől számított tizenöt naptári év elteltével kell elérni. Az ólom határértéke az ezen irányelv hatálybalépésétől számított ötödik évtől a tizenötödik évig 25 μg/l.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy meghozzanak minden megfelelő intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz ólomkoncentrációjának lehető legnagyobb mértékű csökkentésére a határérték eléréséhez szükséges időszak alatt.

Az érték teljesítéséhez szükséges intézkedések megvalósítása fokozatosan történik, és ennek során a tagállamok előnyben részesítik azokat a területeket, ahol a legmagasabb az emberi fogyasztásra szánt víz ólomkoncentrációja.

5. megjegyzés:

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

6. megjegyzés:

"Növényvédő szerek":

- szerves rovarölő szerek (inszekticidek),

- szerves gyomirtó szerek (herbicidek),

- szerves gombaölő szerek (fungicidek),

- szerves féregirtó szerek (nematocidek),

- szerves atkairtó szerek (akaricidek),

- szerves algairtó szerek (algicidek),

- szerves rágcsálóirtó szerek (rodenticidek),

- szerves csigairtó szerek (szlimicidek),

- egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók)

és ezek metabolitjai, bomlási és reakciótermékei.

Csak azokat a növényvédő szereket kell ellenőrizni, amelyek az adott vízellátásban valószínűleg jelen vannak.

7. megjegyzés:

A határérték minden egyes növényvédő szerre külön-külön vonatkozik. Az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 μg/l.

8. megjegyzés:

"Növényvédő szerek - összesen": az ellenőrzés során észlelt és számszerűsített egyes növényvédő szer-tartalmak összege.

9. megjegyzés:

A meghatározott vegyületek a következők:

- benzo(b)fluorantén,

- benzo(k) fluorantén,

- benzo(ghi)perilén,

- indeno(1,2,3-cd)pirén.

10. megjegyzés:

Amennyiben lehetséges, a fertőtlenítés hatásának veszélyeztetése nélkül, a tagállamoknak törekedniük kell az alacsonyabb értékekre.

A meghatározott vegyületek a következők: kloroform, bromoform, dibrómklórmetán, brómdiklórmetán.

A 6 cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban említett víz esetében az adott értéket legkésőbb az irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével kell elérni. Az összes THM határértéke az irányelv hatálybalépésétől számított ötödik évtől a hatálybalépésétől számított tizedik évig 150 μg/l.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az emberi fogyasztásra szánt víz THM koncentrációjának lehető legnagyobb mértékű csökkentésére a határérték teljesüléséhez szükséges időszak alatt.

Az érték teljesítéséhez szükséges intézkedések megvalósításakor a tagállamok elsőbbséget biztosítanak azoknak a területeknek, ahol a legmagasabb az emberi fogyasztásra szánt víz THM koncentrációja.

C. RÉSZ

Indikátor paraméterek

RADIOAKTIVITÁS

II. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉS

A. RÉSZ

Általános célkitűzések és az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére irányuló programok

1. Ezeknek a programoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a) az emberi egészségére jelentett kockázatok ellenőrzésére irányuló intézkedések a vízellátási lánc teljes egészében - a vízgyűjtő területtől vízkivételen, vízkezelésen, -víztároláson keresztül a vízelosztásig - hatékonyak legyenek, és hogy a víz a megfelelési helyen egészséges és tiszta legyen;

b) elérhetőek legyenek az emberi fogyasztás céljára szolgáltatott víz minőségével kapcsolatos azon információk, amelyek bizonyítják, hogy a 4. és az 5. cikkben megállapított kötelezettségek és az I. mellékletben megállapított határértékek teljesülnek;

c) meghatározzák az emberi egészségre jelentett kockázatok csökkentésének legmegfelelőbb eszközeit.

2. A 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóságok olyan ellenőrző programokat hoznak létre, amelyek megfelelnek az ezen melléklet B. részében szereplő paramétereknek és gyakoriságoknak, amelyek a következőkből állnak:

a) diszkrét pontokon vízminták vétele és vizsgálata; vagy

b) a folyamatos ellenőrzés során rögzített mérések;

Az ellenőrző programok állhatnak továbbá a következőkből:

a) a berendezések működési és karbantartási állapotával kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzése; és/vagy

b) a vízgyűjtő terület, a vízkinyerés, a vízkezelés, a víztárolás és a vízelosztás infrastruktúrájának ellenőrzése.

3. Az ellenőrző programok a C. részben előírtak szerint kockázatértékelésen alapulhatnak.

4. A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrző programokat folyamatosan és rendszeresen felülvizsgálják, és legalább ötévente frissítik vagy újra megerősítik.

B. RÉSZ

Paraméterek és gyakoriság

1. Általános keret

Az ellenőrzési programnak figyelembe kell vennie az 5. cikkben említett paramétereket, ideértve azokat is, amelyek fontosak a házi elosztó rendszerek által a víz minőségére gyakorolt hatás értékeléséhez a 6. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelési helyen. Az ellenőrzés céljára megfelelő paraméterek kiválasztásakor minden vízelosztó rendszer esetében figyelembe kell venni a helyi körülményeket.

A tagállamok biztosítják, hogy a 2. pontban felsorolt paramétereket a 3. pontban meghatározott gyakorisággal ellenőrizzék.

2. Paraméterek jegyzéke

Az A. csoportba tartozó paraméterek

A következő paramétereket (A. csoport) a 3. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni.

a) Escherichia coli (E. coli), coliform baktériumok, telepszám 22 °C-on, szín, zavarosság, íz, szag, pH, vezetőképesség;

b) az ellenőrzési programban az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően, és adott esetben a C. részben szereplő kockázatértékelés útján meghatározott egyéb paraméterek.

Különleges körülmények esetén a következő paramétereket is az A. csoportba kell sorolni:

a) ammónium és nitrit, klóramin alkalmazása esetén;

b) alumínium és vas, ha a vízkezelő szerként használják.

A B. csoportba tartozó paraméterek

Az ezen irányelvben meghatározott valamennyi határértéknek való megfelelés megállapítása érdekében minden, az A. csoportban nem vizsgált és az 5. cikk szerint meghatározott paramétert legalább a 3. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni.

3. A mintavételek gyakorisága

1. táblázat

Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság a megfelelőség ellenőrzésére

1. megjegyzés: A vízellátási körzet az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2. megjegyzés: A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján számítják ki. A vízellátási körzetben lakók száma is használható a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/(nap*fő) vízfogyasztást feltételezve.

3. megjegyzés: A feltüntetett gyakoriság kiszámítása az alábbi módon történik: pl. 4 300 m3/nap = 16 minta (4 minta az első 1 000 m3/nap mennyiségre + 12 további minta 3 300 m3/nap mennyiségre).

4. megjegyzés: Azoknak a tagállamoknak, amelyek az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint eltérést engedtek meg az egyedi ellátásból származó víz esetén, ezeket a gyakoriságokat csak olyan vízellátási körzetekre kell alkalmazniuk, amelyek naponta 10 és100 m3 közötti mennyiségű vizet szolgáltatnak.

C. RÉSZ

Kockázatértékelés

1. A tagállamok rendelkezhetnek a B. részben foglalt paraméterektől és mintavételi gyakoriságoktól való eltérés lehetőségéről, feltéve, hogy kockázatértékelést végeznek az ebben a részben előírtak szerint.

2. Az 1. pontban említett kockázatértékelésnek a nemzetközi szabványokban, például az ivóvízellátás biztonságáról és a kockázat- és a válságkezelés irányelveiről szóló EN 15975-2 szabványban meghatározott általános kockázatértékelési elveken kell alapulnia.

3. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie a víztesteknek a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 8. cikke szerinti ellenőrzése során kapott eredményeket a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon víztestek esetében, amelyek a szóban forgó irányelv V. melléklete szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak.

4. Amennyiben a kockázatértékelés eredményei alapján az alábbi feltételek valamelyike teljesül, a paraméterek B. rész 2. pontjában szereplő jegyzékét ki kell bővíteni és/vagy a B. rész 3. pontjában meghatározott mintavételi gyakoriságokat növelni kell:

a) az e mellékletben szereplő paraméterek jegyzéke vagy meghatározott gyakoriságok nem elegendőek a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítéséhez;

b) a 7. cikk (6) bekezdése értelmében kiegészítő ellenőrzést kell végezni;

c) az A. rész 1. pontjának a) alpontjában meghatározott biztosítékokra van szükség.

5. Amennyiben a kockázatértékelés eredményei alapján az alábbi feltételek valamelyike teljesül, a paraméterek B. rész 2. pontjában szereplő jegyzékét szűkíteni lehet és a B. rész 3. pontjában meghatározott mintavételi gyakoriságokat csökkenteni lehet:

a) az E. coli baktérium mintavételi gyakorisága semmilyen körülmények között nem csökkenthető a B. rész 3. pontjában meghatározott gyakoriság alá.

b) a többi paraméter tekintetében:

i. a mintavétel helyszínét és gyakoriságát a paraméter eredete, valamint variabilitása és koncentrációjának hosszú távú alakulása szerint kell meghatározni a 6. cikkre figyelemmel;

ii. a B. rész 3. pontjában meghatározott minimális mintavételi gyakoriság akkor csökkenthető egy paraméter esetében, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyeken vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határérték 60 %-a;

iii. az ellenőrizendő paraméterek B. rész 2. pontjában szereplő jegyzékéből egy paraméter akkor törölhető, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyeken vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határérték 30 %-a;

iv. az ellenőrizendő paraméterek B. rész 2. pontjában szereplő jegyzékéből egy adott paraméter olyan kockázatértékelés eredménye alapján törölhető, amely az emberi fogyasztásra szánt víz forrásainak ellenőrzésén alapul, és amely eredményei igazolják az emberi egészség védelmét - az 1. cikkben foglaltak szerint - az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott minden káros hatástól;

v. egy paraméter esetében a mintavételi gyakoriság csak akkor csökkenthető, illetve az ellenőrizendő paraméterek jegyzékéből egy paraméter csak akkor törölhető az ii. és az iii. pontban meghatározottak szerint, ha a kockázatértékelés megerősíti, hogy nincs olyan ésszerűen várható tényező, amely az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének romlását okozná.

6. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) a kockázatértékeléseket az illetékes hatóságuk jóváhagyja; és

b) elérhetőek legyenek azok az információk, amelyek bizonyítják, hogy a kockázatértékeléseket elvégezték, a kockázatértékelések eredményeinek összefoglalójával együtt.

D. RÉSZ

Mintavételi módszerek és mintavételi helyek

1. A mintavételek helyét úgy kell kijelölni, hogy teljesüljenek a 6. cikk (1) pontjában a megfelelési helyekre vonatkozó rendelkezések. Elosztó hálózat esetében a tagállam a vízellátási körzeten belül vagy a vízkezelő műnél is vehet mintát konkrét paraméterekre vonatkozóan, ha bizonyítható, hogy az nem okozza az adott paraméterek tekintetében kapott értékek romlását. Amennyire lehetséges, a mintavételek számát időben és térben egyenletesen kell elosztani.

2. A megfelelési helyen történő mintavételt az alábbi követelmények szerint kell végezni:

a) bizonyos kémiai paraméterek (különösen réz, ólom és nikkel) megfelelésének vizsgálata céljából vett mintákat a fogyasztói csapból kell venni a víz előzetes kifolyatása nélkül; 1 liter véletlenszerű napközbeni mintát kell venni. Ehelyett a tagállamok - amennyiben saját helyzetüket jobban tükrözi - alkalmazhatják a csővezetékrendszerben meghatározott ideig stagnáló vízből történő mintavétel módszerét ("pangóvíz-módszer"), feltéve, hogy a vízellátási körzet szintjén ez nem eredményez kevesebb nem megfelelő eredményt, mint a napközbeni véletlenszerű mintavétel;

b) a mikrobiológiai paraméterek (megfelelőségének értékelésére a megfelelési helyen a mintavételt az EN ISO 19458 szabvány "b)" mintavételi célja (a fogyasztói csaphoz érkező víz) szerint kell végezni.

3. Az elosztó hálózatban történő mintavételt, a fogyasztói csapoknál történő mintavétel kivételével az ISO 5667-5 szabvány szerint kell végezni. A mikrobiológiai paraméterek vizsgálatára az elosztó hálózatban a mintavételt és minta kezelését az EN ISO 19458 szabvány "a)" mintavételi célja szerint kell végezni.

III. MELLÉKLET

A PARAMÉTEREK ELEMZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés és az ezen irányelvnek való megfelelés bizonyítása céljából alkalmazott analitikai módszereket az EN ISO/IEC 17025 szabvány vagy más, azzal egyenértékű, nemzetközileg elfogadott szabvány szerint validálják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a laboratóriumok és az azokkal szerződésben álló felek az EN ISO/IEC 17025 szabványnak vagy más, nemzetközileg elfogadott hasonló szabványnak megfelelő minőségirányítási gyakorlatot kövessenek.

Olyan analitikai módszer hiányában, amely megfelel a B. részben meghatározott, a módszerrel szembeni minimális teljesítménykövetelményeknek, a tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés a rendelkezésre álló legjobb, de túlzott költségekkel nem járó technikák alkalmazásával történjen.

A. RÉSZ

Mikrobiológiai paraméterek, amelyek analitikai módszerei meg vannak határozva

A mikrobiológiai paraméterek módszereire vonatkozó következő alapelvek referencia-módszernek számítanak, amennyiben CEN/ISO módszerek, egyéb esetekben - az ezen paraméterekre vonatkozó további CEN/ISO nemzetközi módszerek valószínű jövőbeni, Bizottság általi elfogadásának függvényében - útmutatásnak számítanak. A tagállamok használhatnak alternatív módszereket is, feltéve, hogy teljesülnek a 7. cikk (5) bekezdésének rendelkezései.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló a további CEN/ISO nemzetközi módszerekkel kapcsolatos ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A mikrobiológiai paraméterekre vonatkozó módszerek a következők:

a) Escherichia coli (E. coli) és coliform baktériumok (EN ISO 9308-1 vagy EN ISO 9308-2)

b) Enterococcusok (EN ISO 7899-2)

c) Pseudomonas aeruginosa (EN ISO 16266)

d) tenyészthető mikroorganizmusok számlálása - telepszám 22 °C-on (EN ISO 6222)

e) tenyészthető mikroorganizmusok számlálása - telepszám 36 °C-on (EN ISO 6222)

f) Clostridium perfringens (beleértve a spórákat is) (EN ISO 14189).

B. RÉSZ

Kémiai és indikátor paraméterek, amelyekre a módszerrel szembeni teljesítménykövetelmények vonatkoznak

1. Kémiai és indikátor paraméterek

Az 1. táblázatban szereplő paraméterek esetében az analitikai módszerrel szemben követelmény, hogy képes legyen a határértéknek megfelelő koncentrációkat az adott határérték legfeljebb 30 %-ának megfelelő - a 2009/90/EK bizottsági irányelv ( 15 ) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott - alsó méréshatárral és az 1. táblázatban megadott mérési bizonytalansággal mérni. Az eredményt legalább annyi tizedesjegy pontossággal kell megadni, mint amennyivel az I. melléklet B. és C. részében a határértékeket meghatározták.

A tagállamok 2019. december 31-ig megengedhetik a 2. táblázatban szereplő "pontosság", "precizitás" és "kimutatási határ" teljesítményjellemzők alkalmazását az első bekezdésben, illetve az 1. táblázatban szereplő "alsó méréshatár" és "mérési bizonytalanság" követelmények helyett.

Az 1. táblázatban szereplő mérési bizonytalanság nem használható az I. mellékletben megadott határértékek további tűréshatáraként.

1. táblázat

A módszerrel szembeni minimális követelmény - "mérési bizonytalanság"

2. táblázat

A módszerrel szemben 2019. december 31-ig alkalmazható követelmények - "pontosság", "precizitás" és "kimutatási határ"

2. Megjegyzések az 1. és a 2. táblázathoz

IV. MELLÉKLET

HATÁRIDŐK A NEMZETI JOGBA TÖRTÉNŐ ÁTÜLTETÉSRE ÉS ALKALMAZÁSRA

V. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 131., 1995.5.30., 5. o. és

HL C 213., 1997.7.15., 8. o.

( 2 ) HL C 82., 1996.3.19., 64. o.

( 3 ) HL C 100., 1996.4.2., 134. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 1996. december 12-i véleménye (HL C 20., 1997.1.20., 133. o.), a Tanács 1997. december 19-i közös álláspontja (HL C 91., 1998.3.26., 1. o.) és az Európai Parlament 1998. május 13-i határozata (HL C 167., 1998.6.1., 92. o.).

( 5 ) HL L 229., 1980.8.30., 11. o. A legutóbb az 1994. évi Csatlakozási Okmány által módosított irányelv.

( 6 ) HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 96/68/EK bizottsági irányelvvel (HL L 277., 1996.10.30., 25. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

( 8 ) HL L 229., 1980.8.30., 1. o. A legutóbb a 96/70/EK irányelvvel (HL L 299., 1996.11.23., 26. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL 22., 1965.2.9., 369. o. A legutóbb a 93/39/EGK irányelvvel (HL L 214., 1993.8.24., 22. o.) módosított irányelv.

( 10 ) HL L 40., 1989.2.11., 12. o. A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.) módosított irányelv

( 11 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

( 12 ) HL L 158., 1990.6.23., 56. o.

( 13 ) A jelenleg végzett tanulmány eredményét követően kell beírni.

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

( 15 ) A vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásoknak a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról szóló, 2009. július 31-i 2009/90/EK bizottsági irányelv (HL L 201., 2009.8.1., 36. o.).