22/2003. (VI. 25.) IM rendelet

a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya a Be. alapján a tárgyalás, valamint a nyomozási bíró által tartott ülés (a továbbiakban együtt: tárgyalás) zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartására terjed ki.

2. §

(1) A bíróság az ügyész, a terhelt, a védő, a tanú, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselője indítványára, valamint hivatalból a tanúnak, vagy kivételes esetben a terheltnek zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el.

(2) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást elrendelő határozatban rendelkezhet a tanú vagy a terhelt személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak a közvetítés során technikai úton történő torzításáról.

3. §

(1) A kihallgatást elrendelő vagy a közvetítéshez szükséges eszközökkel és berendezésekkel rendelkező bíróság, illetőleg a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv külön helyiséget biztosít a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatáshoz. A fogva tartást végrehajtó szerv által biztosított elkülönített helyiségből csak az ott fogva lévő tanú vagy terhelt kihallgatása közvetíthető.

(2)[1] Az elkülönített helyiségben kizárólag a Be. 244/B. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyek tartózkodhatnak.

(3) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést (a továbbiakban: kamera) úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejűleg látható legyen az elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a kihallgatás során nem szabad. A kép és a hang egyidejű felvétele során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét.

(4) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben egy további kamera helyezhető el, amelyet a tárgyalóteremből a tanács elnöke, az egyesbíró, illetőleg a nyomozási bíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A második kamera biztosítja a kihallgatott terhelt vagy tanú, illetőleg a tárgyaláson felszólalók közvetlen figyelemmel kísérését.

(5) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben önálló hangfelvevő berendezést (a továbbiakban: mikrofon) kell biztosítani a kihallgatott terhelt, védője, illetőleg a tanú, és a tanú érdekében eljáró ügyvéd részére, valamint egy további külön mikrofont a helyiségben tartózkodó személyek számára.

(6) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben egy önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy a tanú és a terhelt követhesse a tárgyalás menetét. Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása során biztosítani kell - szükség esetén önálló közvetítő készülék alkalmazásával -, hogy a kiskorú tanú kizárólag a tanács elnökét láthassa és hallhassa.

(7) Ha a védő a tárgyalás helyszínén tartózkodik, a terhelttel történő érintkezés biztosítása érdekében az elkülönített helyiség és a tárgyalás helyszíne között ellenőrzés nélküli vezetékes telefonkapcsolatot kell biztosítani.

4. §

(1) A tárgyalás helyszínén a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejűleg látható legyen az eljárásnak a tárgyalás színhelyén tartózkodó valamennyi résztvevője. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a kihallgatás során nem szabad. A kép és a hang egyidejű felvétele során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét. Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása során a tárgyalás helyszínén egy további kamera alkalmazásával biztosítani kell, hogy a kiskorú tanú részére kizárólag a tanács elnökéről készült felvétel kerüljön továbbításra.

(2) A tárgyalás helyszínén önálló mikrofont kell biztosítani a tanács elnöke, az ügyész, a terhelt és védője részére, valamint egy további külön mikrofont a tárgyalás helyszínén tartózkodó eljárási résztvevők számára.

(3) A tárgyalás helyszínén egy önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy a tanács elnöke, valamint az eljárás résztvevői követhessék a kihallgatáshoz elkülönített helyiségben történteket.

(4) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben elhelyezett további, a tárgyalás helyszínéről a tanács elnöke által irányítható kamera esetén egy második közvetítő készüléket is igénybe lehet venni a tárgyalás helyszínén.

(5) Ha a tárgyaláson lefolytatott bírói szemle során okirat felmutatása szükséges, a tárgyalás helyszínén a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható.

5. §

(1) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyaláson a bíróság igazságügyi alkalmazottak, illetőleg a kihallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító, a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv személyzetének segítségével gondoskodhat a közvetítésről. Ha a zártcélú távközlő hálózat működtetéséhez megfelelően képzett igazságügyi alkalmazottak nem állnak rendelkezésre, akkor szakképzett külső személyzet segítsége igénybe vehető, akikre az igazságügyi alkalmazottakra irányadó titoktartási szabályok vonatkoznak.

(2) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás technikai és személyi feltételeit, az ahhoz szükséges eszközöket és berendezéseket a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást elrendelő bíróság, vagy a kihallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróság, illetőleg a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv biztosítja.

(3) A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevő tanú vagy terhelt kihallgatása esetén a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzetet a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell biztosítani.

6. §

(1)[2] Az elkülönített helyiségben jelen lévő bíró, bírósági titkár, illetve bírósági fogalmazó - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - külön jegyzőkönyvet készít a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatás lefolytatásának körülményeiről.

(2)[3] A jegyzőkönyvben a Be. 250. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak mellett fel kell tüntetni különösen a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás helyszínét, az elkülönített helyiségben jelen lévő személyeket, a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyeket, a közvetítés technikai körülményeit, valamint a közvetítés megkezdésének és befejezésének időpontját. A jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni az elkülönített helyiségben jelen lévő bíró, bírósági titkár, illetve bírósági fogalmazó arra vonatkozó megállapítását, hogy a tanú, illetőleg a terhelt nem volt korlátozva eljárási jogai gyakorlásában. A jegyzőkönyvet a tárgyalásról készült jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.

(3)[4] Előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában tartott ülés esetén az elkülönített helyiségben nem készül jegyzőkönyv,

a) ha az elkülönített helyiségben a Be. 211. § (8) bekezdés a) pontjára figyelemmel bíró, bírósági titkár vagy bírósági fogalmazó nincs jelen, illetve

b) ha az ülést vezető nyomozási bíró így rendelkezik.

(4)[5] Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában zártcélú távközlő hálózat útján tartott ülés esetén a Be. 211. § (8) bekezdés a) pontjára figyelemmel, a fogvatartott személy személyazonosságának megállapításával kapcsolatos feladatokat a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka által kijelölt személy a nyomozási bíró rendelkezésének megfelelően végzi.

7. §

(1)[6] A Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel)

a) a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító eszközökkel és berendezésekkel vagy

b) - ha az a) pont szerinti eszközök és berendezések a felvétel rögzítésére nem alkalmasak - a tárgyalás helyszínén és a kihallgatott személy tartózkodási helyén elhelyezett, felvétel rögzítésére alkalmas eszközökkel és berendezésekkel

kell elkészíteni oly módon, hogy a felvételen folyamatosan szerepelnie kell a készítés pontos idejének is.

(2) Ha a bíróság a tanú vagy a terhelt személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak a közvetítés során technikai úton történő torzításáról rendelkezett, a felvétel rögzítése során is alkalmazni kell a torzítást.

8. §

(1)[7] A zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételt az iratokkal együtt kell kezelni. A különösen védett tanú zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásáról készült felvételt zártan kell kezelni.

(2) A felvételt az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon, az irattári tervben az adott ügyre megállapított ideig kell megőrizni.

9. §

(1) A bíróság a büntetőeljárás résztvevőinek indítványára elrendelheti a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételnek tárgyaláson kívül, az erre rendelt helyiségben és az ügyfélfogadási időben történő lejátszását.

(2)[8] A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa meg, ne semmisíthesse meg vagy ne másolhassa le. A minősített adatot tartalmazó felvétel lejátszására a Be.-nek a minősített adat megismerésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásáról készített felvételt meghallgatni, illetőleg megtekinteni nem lehet.

10. §

(1) A zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételről - átjátszás útján - az iratmegismerési joggal rendelkező eljárási résztvevők indítványára, az általuk biztosított adathordozóra a bíróság másolatot készít. Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel másolására és a másolat kezelésére a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevő tanú vagy terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásáról készült felvételről másolat csak annak adható, akinek részére a Be. 98/A. §-ának c) pontja alapján a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte.

(3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásáról készített felvételről másolatot készíteni nem lehet.

11. §

E rendelet szabályait kell alkalmazni a bíróságok egymás közötti, illetőleg a bíróság és a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv között a zártcélú távközlő hálózatoktól eltérő, a képet és hangot egyidejűleg továbbító más rendszer, illetőleg technikai berendezés útján történő távmeghallgatásra is.

12. §

Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.

Dr. Bárándy Péter s. k.,

igazságügy-miniszter