259/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nybr.) a III., a pénztári befektetések biztonsági szabályai című része a következő alcímmel és 20/A-20/D. §-sal egészül ki:

"Ingatlanbefektetésekre vonatkozó különös rendelkezések

20/A. § (1) A pénztár kizárólag az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén és Magyarországon fekvő, tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlant vásárolhat.

(2) A pénztár az ingatlan megvásárlásakor a döntést megalapozó előzetes tervezetet készít, amely tartalmazza a várható költségeket, a megtérülést, valamint az ingatlan hasznosítására vonatkozó terveket. A tervezetet az ellenőrző bizottság véleményezi. Az igazgatótanács az ingatlan vásárlásáról, értékesítéséről, valamint más jelentős eseményről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.

20/B. § (1) Ha a pénztár portfoliója ingatlant is tartalmaz, akkor a pénztár a tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, a pénztár befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelő személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a letétkezelőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A pénztárnak egyidejűleg csak egy ingatlanértékelője lehet.

(2) Az ingatlan értékelésével csak olyan büntetlen előéletű személy bízható meg, aki rendelkezik

a) ingatlan értékbecslésére feljogosító végzettséggel;

b) egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi, építész vagy építő mérnöki diplomával, oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói végzettséggel;

c) legalább 2 év, ingatlanértékelési területen szerzett szakmai gyakorlattal.

(3) Társaság akkor bízható meg, ha legalább egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban alkalmaz.

20/C. § (1) Az ingatlanértékelő meghatározza

a) az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;

b) az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;

c) a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;

d) az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesítését;

e) bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat.

(2) Az ingatlan vásárlásakor, valamint értékelésekor az ingatlanértékelő köteles az ingatlan tehermentességét ellenőrizni.

(3) Az ingatlanértékelő az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a pénztár közgyűlésének a pénztár tulajdonában álló, valamint év közben vásárolt, illetve eladott ingatlanokról, azok értékéről, hasznosításáról, valamint az ingatlanbefektetéseken elért hozam alakulásáról.

20/D. § (1) A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja

a) természetes személy esetén annak 3 hónapnál nem régebbi eredeti erkölcsi bizonyítványát, valamint a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát;

b) társaság esetén az eljáró személy a) pontban felsorolt dokumentumait, továbbá a társaságra vonatkozó következő adatokat: a társaság neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, az alaptőkéje, tulajdonosi köre, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásuk fontosabb adatai (előző három év mérlege), alkalmazotti létszáma, feladata.

(2) A Felügyelet a megbízást a bejelentést követő 30 napon belül jóváhagyja, vagy elutasítja. Amennyiben a Felügyelet a megbízást 30 napon belül nem utasítja el, akkor a megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni."

2. §

(1)[1]

(2) Az Nybr. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tagjai számára választható befektetési portfoliót kínáló pénztár köteles portfoliónként nyilvánosságra hozni az (1) bekezdés c), d), e) és f) pontjaiban meghatározott adatokat."

3. §

Az Nybr. 2. számú mellékletének 5-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. a) A befektetési szabályok alkalmazása szempontjából a pénztárnál a felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseit megtestesítő, a fedezeti tartalék részét képező egyéni számlákon lévő, tagokkal szembeni kötelezettséget olyan pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben a pénztár alapszabálya szerint a pénztár szolgáltatási kötelezettsége keletkezik.

b) Az egyéni számlák fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló befektetésekbe kell kihelyezni.

c) A pénztárnak lehetősége van arra, hogy az a) pontban meghatározott kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson.

6. a) A befektetési szabályok alkalmazása szempontjából a pénztárnál a járadékszolgáltatásban részesülő tagok számára történő kifizetések fedezetéül szolgáló, a fedezeti tartalék részét képező szolgáltatási tartalékot olyan pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben a pénztár alapszabálya szerint a pénztár szolgáltatási kötelezettsége fennáll.

b) A pénztár szolgáltatási tartalékának fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló befektetésekbe kell kihelyezni.

c) A pénztárnak lehetősége van arra, hogy az a) pontban meghatározott kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson.

7. A befektetési jegyek vásárlásakor a pénztár közvetetten sem sértheti meg a befektetett pénztári eszközök megosztására vonatkozó korlátokat. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A kibocsátási tájékoztatója szerint a pénztárak számára közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot is vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10%-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfolió-összetételt kell figyelembe venni.

8. A nem OECD, illetve EGT tagországbeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya nem haladhatja meg az összes külföldi befektetés 20%-át."

Záró rendelkezések

4. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Nybr. 15. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az ", és ha befektetési portfoliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanforgalmazói szakvizsgával" szövegrész, 29. §-ának (4) bekezdése, valamint 30. §-a (1) bekezdésének n) pontja.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Nybr. 25. §-ának (5) bekezdésében a "b) pontjában" szövegrész helyébe az "f) pontjában" szövegrész lép.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök