26/2003. (V. 16.) ESZCSM-GYISM együttes rendelet

a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az igazságügy-miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:[1]

1. §[2]

A rendelet hatálya kiterjed a büntetőügyben eljáró bíróságra, ügyészre és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat pártfogó felügyelőire; azon büntetőeljárás alá vont kábítószerélvező személyre (a továbbiakban: érintett személy), aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 283. §-a (1) bekezdése alapján, a büntetőeljárás során vállalja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt, valamint a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést, kábítószer-használatot kezelő más ellátást vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatást nyújtó intézményekre (a továbbiakban: ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézmény).

2. §

(1) Az érintett személy - a 3. § (2) bekezdésében meghatározott személy kivételével - a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést, kábítószer-használatot kezelő más ellátást vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatást (a továbbiakban: ellátás, szolgáltatás) megelőzően előzetes állapotfelmérésen vesz részt. Az addikció súlyosságát megállapító előzetes állapotfelmérést a pszichiátriai és az addiktológiai szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően kell elvégezni.

(2) Az előzetes állapotfelmérését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-a szerinti egészségügyi szolgáltató pszichiátere, addiktológus szakorvosa vagy klinikai szakpszichológusa (a továbbiakban: állapotfelmérést végző intézmény) végzi.

(3)[3] Annak az érintett személynek, akinél a kábítószerfüggőséget a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította, előzetes állapotfelmérésen nem kell részt vennie.

(4)[4] Ha a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okból a bíróság a büntetőeljárást felfüggeszti [Be. 266. § (6) bekezdés], a bíróság, illetőleg ha az ügyész a vádemelést elhalasztja [Be. 222. § (2) bekezdés], a pártfogó felügyelő tájékoztatja az érintett személyt az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről.

3. §

(1) Az előzetes állapotfelmérést végző intézmény az érintett személyt írásban tájékoztatja az állapotfelmérés eredményéről és az ellátás, szolgáltatás indokolt formájáról, valamint az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézményekről.

(2)[5] Az az érintett személy, akinél a kábítószer-függőséget a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította, csak kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vehet részt. Az érintett személyt a büntetőeljárás felfüggesztése esetén a bíróság, a vádemelés elhalasztása esetén a pártfogó felügyelő tájékoztatja a kezelést nyújtó egészségügyi intézményekről.

4. §

(1) Az érintett személy az ellátást az arra jogosult intézmények bármelyikénél igénybe veheti. A lakóhely szerint illetékes, területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltató az érintett személy fogadását és ellátásának a jelentkezésétől számított tizenöt napon belüli megkezdését nem tagadhatja meg.

(2) Ha a büntetőeljárás alá vont kábítószer-élvező személy más ügyben büntetés-végrehajtási intézetben fogva van, részére a külön jogszabály alapján kijelölt büntetésvégrehajtási intézet biztosítja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést, kábítószer-használatot kezelő más ellátást vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatást. A rendelkezést a javítóintézeti nevelésben részesülő személy esetében megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az ellátást, illetve szolgáltatást a választott intézmény a szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtja.

(4) Az ellátás, szolgáltatás időtartama kéthetenként átlagosan két óránál kevesebb nem lehet.

(5) Az ellátás, szolgáltatás folyamatos, ha két megjelenés között legfeljebb harminc nap telt el. Amennyiben elháríthatatlan, az érintett személy önhibáján kívül felmerülő, igazolt külső ok miatt két megjelenés között harminc napnál hosszabb idő telik el, úgy a harminc napot meghaladó időtartam a Btk. 283. §-a (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

(6)[6] Az ellátó, szolgáltató az érintett személy első megjelenésekor hitelt érdemlően meggyőződik az érintett személyazonosságáról, valamint a dokumentációban rögzíti az ügyben eljáró bíróság, ügyészség megnevezését és az ügyszámot.

(7) Az ellátás, szolgáltatás nyújtása során keletkezett adatokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény előírásai szerint kell kezelni.

5. §

(1) Ha a választott ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban: elbocsátó intézmény) az érintett személy részére az állapotának megfelelő, indokolt ellátást, szolgáltatást nem tudja nyújtani, az érintett személy részére az ellátás nyújtását, szolgáltatás végzését az Eütv. 131-133. §-ban foglaltak szerint megtagadja.

(2) Az elbocsátó intézmény az (1) bekezdés szerinti döntéséről az érintett személyt írásban tájékoztatja.

(3) Az elbocsátó intézmény a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban köteles az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézmény megváltoztatásának szükségességét megindokolni, és az általa az érintett személy részére nyújtott ellátás, végzett szolgáltatás időtartamát igazolni. Az intézmény az érintett személy számára zárójelentést vagy azzal tartalmilag egyező ellátási összefoglalót ad.

(4) Az elbocsátó intézmény az érintett személyt az Eütv. 126. §-a szerint tájékoztatja, hogy az állapotának megfelelő ellátást, szolgáltatást mely intézményben veheti igénybe.

6. §

(1) Amennyiben az érintett személy az ellátást vagy szolgáltatást más intézményben (a továbbiakban: befogadó intézmény) veszi igénybe és a tájékoztatás kiállításától számított tizenöt napon belül ott jelentkezik, továbbá az ellátás, szolgáltatás igénybevételét folytatja, az intézményváltás miatt kiesett idő a Btk. 283. §-a (1) bekezdésében meghatározott időtartamba beleszámít.

(2) Ha az érintett személy a befogadó intézményben tizenöt nap eltelte után, de harminc napon belül jelentkezik, az intézményváltás miatt kiesett idő a Btk. 283. §-a (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít bele, de az ellátás, szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg.

(3) Ha a befogadó intézmény azt állapítja meg, hogy a kezelés, szolgáltatás folyamatossága megszakadt, és az igazolás kiadására nem lesz módja, erről az érintett személyt tájékoztatja.

(4) Az érintett személy részére a 8. § szerinti igazolást az az intézmény állítja ki, amelynél a Btk. 283. §-a (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejárt.

7. §

Az érintett személy az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézményt két alkalommal megváltoztathatja, ebben az esetben az 5-6. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak. Az intézmény megváltoztatására ezt meghaladóan csak a bejelentett lakóhely megváltozása esetén van lehetőség.

8. §

(1) Az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy ellátásban, szolgáltatáson való részvételéről a mellékletnek megfelelő igazolást állít ki három eredeti . példányban, amely közokiratnak minősül. Az igazolás egy eredeti példánya az egészségügyi dokumentáció része. Az érintett személy az igazolás két példányát kapja kézhez.

(2)[7] Az igazolás tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség megnevezését, a büntetőügy számát, az alkalmazott ellátás, szolgáltatás formáját, annak időtartamát, az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó személy, valamint a felelős szakmai vezető aláírását és bélyegzőjének lenyomatát. Amennyiben az ellátás igénybevétele több intézményben történt, úgy mindegyikre vonatkozóan fel kell tüntetni az intézmény megnevezését és a szolgáltatás időtartamát.

(3)[8] Az érintett személy az igazolás egy példányát benyújtja a büntetőügyben eljáró bírósághoz, illetve ügyészhez.

9. §

(1) Az ellátás, szolgáltatás az előzetes állapotfelmérést is ideértve az érintett személy részére térítésmentes.

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosítottnak nem minősülő érintett személy kábítószer-függőséget gyógyító kezelésének, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban való részvételének költségét a központi költségvetés az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak megtéríti.

10. §

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában negyedévente - első alkalommal a rendelet hatálybalépését követő számában - közzéteszi az előzetes állapotfelmérést végző intézmények, valamint az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzékét.

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet bevezető része helyébe 2003. július 1-jével az alábbi rendelkezés lép:

"A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az igazságügy-miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:"

(3) A rendelet 2. §-ának (3) bekezdése helyébe 2003. július 1-jével az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben az ügyész a vádemelést a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okból elhalasztja, köteles az érintett személyt az állapotfelmérést végző intézményekről és az ellátást vagy szolgáltatást nyújtó intézményekről tájékoztatni."

(4) E rendelet 8. §-ának előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Csehák Judit s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

Dr. Jánosi György s. k.,

gyermek-, ifjúsági és sportminiszter

Melléklet a 26/2003. (V. 16.) ESZCSM-GYISM együttes rendelethez