2003. évi XCVII. törvény

az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról[1]

1. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) E törvény hatálya nem terjed ki az e törvényben meghatározott magánjellegű kommunikációra."

2. § (1) Az Ektv. 2. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"f) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá;"

(2) Az Ektv. 2. §-a a következő i)-j) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti i) pont megjelölése k) pontra változik:

[E törvény alkalmazásában:]

"i) Szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 25. §-a (4) bekezdésében megjelölt szakma;

j) Ellenszolgáltatás: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, az igénybe vevőt pénzben vagy más formában terhelő kötelezettség;"

(3) Az Ektv. 2. §-a a következő l)-m) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"l) Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely

la) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférésbiztosítás);

lb) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás);

lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás);

ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás);

m) Magánjellegű kommunikáció: az elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű szolgáltatás útján történő önkéntes és kölcsönös üzenetváltás - ideértve az ilyen üzenetváltás útján kötött szerződéseket is -, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával közzétett információ, amennyiben az információt nem üzleti, gazdasági, kereskedelmi vagy közhasznú tevékenységhez, illetve közfeladat ellátásához kapcsolódóan teszik közzé."

3. § Az Ektv. a következő 3/A. §-sal egészül ki: "3/A. § (1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlása Magyarország és az Európai Unió egyéb tagállamai között, továbbá az azokat nyújtó szolgáltatók tevékenységének megkezdése és folytatása külön jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak az Európai Unió tagállamából Magyarországra történő szabad áramlását korlátozni szándékozó hatóság az intézkedés megtételét megelőzően tájékoztatni köteles az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához a tagállamban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben, vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.

(3) Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint a tagállami hatósággal a sürgősséget megalapozó körülmények megadása mellett.

(4) A (2) -(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak a bírósági eljárásokban."

4. § Az Ektv. 7. §-át megelőző alcím és a 7. § helyébe következő rendelkezés lép:

"A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége

7. § (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott jogsérelemért, illetve kárért.

(2) A közvetítő szolgáltató nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért, amennyiben eleget tesz a 8-11. §-okban meghatározott feltételeknek, és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb) -ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató a (2) bekezdésben említetteken túlmenően akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást, és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(4) A közvetítő szolgáltatónak a (2) -(3) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság vagy hatóság útján érvényesítse. A közvetítő szolgáltató pervesztessége esetén a pernyertes jogosult perrel kapcsolatos költségeinek megfizetésére nem kötelezhető, a pervesztes közvetítő szolgáltató perrel kapcsolatos költségeit pedig a pervesztes jogsértő köteles megfizetni.

(5) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információ tartalmát, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.

(6) A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett kárért, amennyiben a 7-11. § vagy 13. § szerint járt el."

5. § Az Ektv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2. § la) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított információ tartalmával okozott kárért, ha

a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását;

b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét, és

c) a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg."

6. § Az Ektv. 9-11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A 2. § lb) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha

a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt;

b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek;

c) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak;

d) a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és

e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.

10. § A 2. § lc) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információ tartalmával okozott kárért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsíti, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

c) amint az a) és b) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

11. § A 2. § ld) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ 2. § ld) pontja szerinti hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsíti, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

c) amint az a) és b) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról."

7. § Az Ektv. a következő alcímmel és 13/A. §-sal egészül ki:

"Adatvédelem

13/A. § (1) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges és elégséges azonosító adatokat.

(2) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos olyan személyes adatokat, amelyek a díj meghatározása és a számlázás céljából elengedhetetlenek, így különösen a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.

(3) A szolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

(4) A szolgáltató előzetesen meghatározott bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból - így különösen szolgáltatása hatékonyságának növelése, az igénybe vevő számára célzott reklám vagy egyéb célzott tartalom eljuttatása, piackutatás céljából - a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat az igénybe vevő hozzájárulásának hiányában csak akkor kezelhet, ha azok az igénybe vevővel közvetlenül nem hozhatók kapcsolatba.

(5) A igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy a (4) bekezdés szerinti adatkezelést megtilthassa.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.

(7) Az (1) -(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így rendelkezik. A számvitelről szóló törvény vagy más törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.

(8) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1) -(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.

(9) A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is."

8. § Az Ektv. a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:

"Szabályozott szakmák

14/A. § (1) Reklám a szabályozott szakmát információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása útján gyakorló személy érdekében a 14. §-ban meghatározott módon közzétehető. A reklám elektronikus úton történő közzétételét a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok és a szakmai érdekképviseleti szervek (kamarák) saját tagjaikat kötelező magatartási szabályok, valamint az ezen szervek által alkotott etikai szabályok is megtilthatják, korlátozhatják, továbbá a reklám tartalmára vonatkozó követelményeket határozhatnak meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó további szabályok - különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, a szakmai titoktartás védelmére, valamint a szakmai szolgáltatást igénybe vevő és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének meghatározására - alkothatók."

9. § Az Ektv. a következő alcímmel és 15/A. §-sal egészül ki:

"Az önszabályozás állami elismerése, támogatása

15/A. § (1) Az állam elismeri a szolgáltatói és fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek információs társadalommal kapcsolatos önszabályozó tevékenységét.

(2) Az állam, függetlenségük tiszteletben tartásával - az (1) bekezdés szerinti önszabályozó tevékenységük keretében - külön jogszabályban meghatározott módon támogatja a szolgáltatói és fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy

a) a magatartási (etikai) szabályokat elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Unió tagállamaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára az Európai Unió hivatalos nyelvein is hozzáférhetővé tegyék;

b) alternatív vitarendezési eljárásokat működtessenek elektronikus úton;

c) az informatikai és hírközlési miniszterrel - ameny-nyiben a szolgáltatás az Európai Unió más tagállamába is irányul, az Európai Unió Bizottságával is - együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adjanak a magatartási (etikai) szabályaikról, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól."

10. § (1) Az Ektv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 2. §-ának i) pontja, 3/A. §-a, 14/A. §-a, 15/A. §-ának (2) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba."

(2)[2]

(3)[3]

11. § Az Ektv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az eredeti (1) -(2) bekezdés számozása (2) -(3) bekezdésre változik:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szolgáltatóval, továbbá a kéretlen reklámküldeményekre vonatkozó rendelkezéseket megsértő reklámozóval, reklámszolgáltatóval és a reklám közzétevőjével szemben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által a Nemzeti Hírközlési Hatóság közreműködésével lefolytatandó eljárás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

12. §[4]

13. § Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke