13/2004. (III. 25.) PM rendelet

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A jövedéki adókötelezettség megállapításához kapcsolódóan alkalmazandó vámtarifaszámok

a) a Jöt. 7. §-a 9. pontjának a) alpontjában említett termékek (a továbbiakban: ásványolajok) esetében az e rendelet 1. számú melléklete szerinti,

b) a Jöt. 7. §-a 9. pontjának b) alpontja szerinti termékek (a továbbiakban: alkoholtartalmú termékek) esetében az e rendelet 2. számú melléklete szerinti

áruazonosító számoknak (a továbbiakban: vámtarifaszám) felelnek meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vámtarifaszám alá történő

a) besorolás általános szabályait a 3. számú melléklet,

b) besorolás általános és részletes előírásait az ásványolajok esetében a 4. számú melléklet, az alkoholtartalmú termékek esetében a 6. számú melléklet,

c) besoroláshoz figyelembe veendő kapcsolódó árucsoportokat és ezen árucsoportokba való besorolás általános és részletes előírásait az ásványolajok esetében az 5. számú, az alkoholtartalmú italok esetében a 7. számú melléklet

tartalmazza.

2. §

E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy a Jöt. szerinti engedélykérelmek és nyilvántartásbavételi kérelmek ezen időpontot megelőzően történő benyújtásánál és elbírálásánál, teljesítésénél, valamint a Jöt. 124. § (2) bekezdésében meghatározott adatlap benyújtásánál rendelkezéseit alkalmazni kell.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az ásványolajoknak a jövedéki adókötelezettség megállapításához alkalmazandó vámtarifaszámai

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

A táblázatban szereplő termékeken túl adókötelesek a Jöt. 50. § (2) bekezdése szerinti termékek.

1 Ezen mellékletben a dőlt betűvel megjelenített vámtarifaszámok alá tartozó termékek nem tartoznak a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)-e) pontjai alá, azonban a nevezett pontok alá tartozó termékkör behatárolásához szükségesek.

2. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az alkoholtartalmú termékeknek a jövedéki adókötelezettség megállapításához alkalmazandó vámtarifaszámai

Vámtarifaszám és termékmegnevezés

3. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

A vámtarifaszám alá történő besorolás általános szabályai

A 4., 5., 6. és 7. számú mellékletek előírásainál alkalmazandó általános szabályok a következők:

1. SZABÁLY

Az áruosztályok, az árucsoportok és az árualcsoportok címe csak tájékoztatásul szolgál; az árukat a vámtarifaszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az áruosztályokhoz és az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések rendelkezései szerint kell osztályozni, valamint a következő szabályok szerint, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a vámtarifaszámokkal és a megjegyzésekkel.

2. SZABÁLY

a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő bármilyen utalás vonatkozik a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Ezt az utalást úgy kell érteni, hogy ez vonatkozik a kész- vagy befejezett árura is (vagy amelyeket e szabály alapján késznek vagy befejezettnek kell osztályozni), akár össze nem állítva, akár szétszerelt állapotban is hozzák vagy mutatják be.

b) A vámtariszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden utalást úgy kell érteni, hogy az vonatkozik az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is. Egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden utalást úgy kell érteni, hogy az az utalás vonatkozik a kizárólag vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is. Többféle alapanyagból vagy anyagból álló áruk osztályozásánál a 3. szabály rendelkezései szerint kell eljárni.

3. SZABÁLY

Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra (prima facie) két vagy több vámtarifaszám alá lehetne osztályozni, az osztályozást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban és legrészletesebben határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Azonban ha a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagoknak vagy anyagoknak bármelyikére vagy a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak csak egyes darabjaira vonatkozik két vagy több vámtarifaszám, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán jellemzőnek kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

b) Az áruk keverékét és a különböző alapanyagokból álló összetett árukat vagy a különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem osztályozhatók, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell osztályozni, amely az ilyen áru lényeges jellemzőjét adja, ha ez az ismérv megállapítható.

c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet osztályozni, akkor azokat a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell osztályozni.

4. SZABÁLY

Azt az árut, amely az előző szabályok szerint nem lehet osztályozni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell osztályozni.

5. SZABÁLY

Az előző rendelkezéseken túlmenően a következő szabályt kell alkalmazni az alább felsorolt árukra:

a) Fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok) az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, ha azokat egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására különlegesen alakították ki vagy szerelték, és azokkal az árukkal együtt hozzák be, amelyekkel általában együtt adják el. Nem vonatkozik azonban ez a szabály az általános rendeltetésű tartókra (tokokra).

b) Az 5. szabály fenti a) pontjának rendelkezése szerint azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat, amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendes körülmények között azoknak az áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra.

6. SZABÁLY

A vámtarifaszámok alszámai alá történő áruosztályozást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, a vámtarifa-alszámra vonatkozó alszámos megjegyzések rendelkezései szerint kell elvégezni, valamint az előző szabályok alapján, azzal a feltétellel, hogy csak azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.

4. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az ásványolajok esetében a vámtarifaszám alá történő besorolás általános és részletes előírásai

A) V. ÁRUOSZTÁLY: ÁSVÁNYI TERMÉKEK

27. Árucsoport: Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) önálló kémiai elemek, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek, a 2711 vtsz. alá tartozó vegyileg tiszta metán és propán kivételével;

b) a 3003 és 3004 vtsz. alá tartozó gyógyszerek;

c) a 3301, 3302 és 3805 vtsz. alá tartozó telítetlen, kevert szénhidrogének.

(2) A 2710 vtsz. szövegében az "ásványolajra és a bitumenes ásványból származó olajra" történő minden utalás nemcsak az ásványolajra és a bitumenes olajra vonatkozik, hanem előállítási eljárásukra tekintet nélkül azokra a hasonló olajokra, valamint az olyan telítetlen szénhidrogén keverékekre is, amelyekben a nem aromás alkotórészek tömege meghaladja az aromás alkotórészek tömegét.

Azonban ez az utalás nem vonatkozik a folyékony, szintetikus poliolefinre, amelyből 1013 millibár nyomáson 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel (39. Árucsoport).

(3) A 2710 vtsz. szövegében az "olajhulladék" olyan terméket jelent, amely főként [az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében meghatározott] kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, vízzel keverve is ide tartozik:

a) elsődleges felhasználási céljukra már nem alkalmas olajok (például fáradt kenőolajok, elhasznált hidraulikus olajok és elhasznált transzformátor olajok);

b) ásványolaj termékek tárolására szolgáló tartályok iszapja (üledéke), amely főként ilyen olajokat és nagy koncentrációban olyan adalékokat (például vegyi anyagokat) tartalmaz, amelyeket az elsődleges termék előállítása során használnak; és

c) ilyen olajok vízzel alkotott emulziója vagy keveréke, amely például olaj kiömlésekor, az olajtartályok mosásakor vagy a szerszámgépekkel végzett műveletek során vágóolaj alkalmazásakor keletkezik.

Alszámos megjegyzések:

(1) A 2701 11 alszám szövegében az "antracit" kifejezés olyan kőszenet jelent, amelyben az illóanyagok mennyisége (száraz ásványi anyag mentes bázison) a 14 tömegszázalékot nem haladja meg.

(2) A 2701 12 vtsz.-alszám szövegében a "bitumenes kőszén" kifejezés olyan kőszenet jelent, amelyben az illóanyagok mennyisége (száraz ásványi anyag-mentes bázison) a 14 tömegszázalékot meghaladja és a kalóriaértéke (a nedves ásványi anyag-mentes bázison) 5833 Kcal/kg vagy annál magasabb.

(3) A 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 40 és a 2707 60 alszámok szövegében a "benzol", "toluol", "xilolok", "naftalin" és a "fenolok" kifejezés olyan termékeket jelent, amelyek több mint 50 tömegszázalékban tartalmaznak benzolt, toluolt, xilolokat, naftalint vagy fenolokat.

(4) A 2710 11 vtsz. alszám esetében a "könnyűpárlatok és készítmények" kifejezés olyan termékeket jelent, amelyeknek 210 oC-on (a veszteségeket is beleszámítva) legalább 90 térfogatszázaléka desztillál át (ASTM D 86 módszer szerint).

Kiegészítő Megjegyzések:

1. A 2710 vtsz. esetében:

a) a "speciális benzin" (2710 11 21 és 2710 11 25 alszámok) olyan, az alszámos megjegyzés 4. pontjában meghatározott könnyűpárlat, amely nem tartalmaz kopogás gátló készítményt és amelynek 60 °C-os hőmérséklettartományon belül (a veszteséget is beleszámítva) 5 és 90 térfogatszázalék közötti mennyisége átdesztillál.

b) a "lakkbenzin" (2710 11 21 alszám) olyan a fenti a) pontban meghatározott speciális benzin, amelynek az Abel-Pensky módszer szerint mért lobbanáspontja 21 °C-nál magasabb.

c) a "középpárlat" (2710 19 11-2710 19 29 alszámok) olyan párlatot és készítményt jelent, amelynek (a veszteséget is beleszámítva) kevesebb, mint 90 térfogatszázaléka desztillál át 210 °C-ig, és (a veszteséget is beleszámítva) legalább 65 térfogatszázaléka átdesztillál 250 °C-ig (ASTM D 86 módszer).

d) a "nehézpárlat" (2710 19 31-2710 19 99 alszámok) olyan párlatot és készítményt jelent, amelynek az ASTM D 86 módszer szerint (a veszteséget is beleszámítva) kevesebb, mint 65 térfogatszázaléka desztillál át 250 °C-ig, vagy amelynek ezzel a módszerrel a 250 °C-on átdesztilláló mennyisége nem határozható meg.

e) a gázolaj (2710 19 31-2700 19 49 alszámok) olyan, a fenti d) pontban meghatározott nehézpárlat, amelynek (a veszteséget is beleszámítva) legalább 85 térfogatszázaléka átdesztillál 350 °C-ig (ASTM D 86 módszer).

f) a "fűtőolaj" (2710 19 51-2710 19 69 alszámok) olyan, a fenti d) pontban meghatározott nehézpárlat [a fenti e) pontban leírt gázolaj kivételével], amelynek C hígított szín mellett a V-vel jelölt viszkozitása:

- nem haladja meg a következő táblázat jelű oszlopában közölt értéket, ha az ASTM D 874 módszer szerinti szulfáthamu tartalma kevesebb, mint 1% és az elszappanosítási száma az ASTM D 939-54 módszer szerint 4-nél kisebb,

- meghaladja a "II" jelű oszlopban közölt értéket, ha a folyáspontja ASTM D 97 módszer szerint legalább 10 °C,

- meghaladja az de nem lépi túl a jelű oszlopban megadott értéket, ha az ASTM D 86 módszer szerint legalább 25 térfogatszázaléka átdesztillál 300 °C-ig, vagy ha kevesebb, mint 25 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-ig, azonban a folyáspontja ASTM D 97 módszer szerint -10 °C-nál magasabb. Ezek a feltételek csak a 2 alatti hígított színű (C értékű) olajokra vonatkoznak.

Hígított szín: C) Viszkozitás: V) táblázat

A "V viszkozitás" kifejezés az ASTM D 445 módszer szerint 50 °C-on meghatározott, 10-6 m2 s-1 mértékegységben kifejezett kinematikai viszkozitást jelenti.

A "C hígított szín" kifejezés a terméknek az ASTM D 1500 módszer szerint mért színét jelenti azután, hogy a termék egy térfogategységét 100 térfogategység széntetrakloriddal összekeverték. A színt a hígítás után azonnal meg kell határozni.

A 2710 19 51-2710 19 69 alszámok alá csak természetes színű fűtőolajok tartoznak.

Ezen alszámok alá nem osztályozhatók a d) pontban meghatározott nehézpárlatok amelyeknél nem lehet meghatározni a következőket:

- az ASTM D 86 módszer szerint 250 °C-on átdesztilláló százalékos mennyiséget (a nullát is mennyiségnek kell tekinteni),

- az ASTM D 445 módszer szerint 50 °C-on mért kinematikai viszkozitást,

- vagy az ASTM D 1500 módszer szerinti C hígított színt.

Az ilyen termékek a 2710 19 71-2710 019 99 alszámok alá tartoznak.

2. A 2712 vtsz. esetében a "nyers vazelin" (2712 10 10 alszám) kifejezés olyan vazelinre vonatkozik, amelynek a természetes színe az ASTM D 1500 módszer szerint mérve magasabb, mint 4,5.

3. A 2712 90 31-2712 90 39 alszámok esetében a "nyers" kifejezést olyan termékekre kell alkalmazni, amelyek:

a) ASTM D 721 módszer szerinti olajtartalma 3,5 vagy több, ha viszkozitásuk 100 °C-on az ASTM D 445 módszer szerint mérve kisebb, mint 9x10-6 m2 s-1, vagy

b) ASTM D 1500 módszer szerinti természetes színe több, mint 3, ha viszkozitásuk 100 °C-on az ASTM D 445 módszer szerint mérve magasabb, mint 9x10-6 m2 s-1.

4. A 2710, 2711 és 2712 vtsz.-ok esetében a "specifikus eljárás" a következő módszerekre vonatkozik:

a) vákuumdesztilláció;

b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval;

c) krakkolás;

d) reformálás;

e) extrakció szelektív oldószerrel;

f) a következő műveleteket magukban foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g) polimerizáció;

h) alkilezés;

ij) izomerizálás;

k) (csak a 2710 19 31-2710 19 99 alszámok alá tartozó termékek tekintetében) olyan hidrogénnel történő kéntelenítés, melynek eredményeképpen a kezelt termék kéntartalmának legalább a 85 térfogatszázaléka redukálódik (ASTM D 1266-59 T módszer);

l) (csak a 2710 vtsz. alá tartozó termékek esetében) parafinmentesítés a szűrés kivételével;

m) (csak a 2710 19 31-2710 19 99 alszámok alatti termékek esetén) hidrogénnel legalább 20 bar nyomáson és legalább 250 °C hőmérsékleten végett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. A 2710 19 71-2710 19 99 alszámok alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy a stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelését (pl. a hidrofiniselés vagy a színtelenítés) azonban nem lehet specifikus eljárásnak tekinteni;

n) (csak a 2710 19 51-2710 19 69 alszámok alatti termékekre) atmoszférikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve kevesebb, mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on. Ha az ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve legalább 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on, az atmoszférikus desztilláció során nyert és a 2710 11 11-2710 11 90 vagy 2710 19 112710 19 29 alszámok alá tartozó termékek a 2710 19 61-2710 19 69 alszámok alatt megadott vámtételekkel kezelendők a felhasznált termékek jellege és értéke, valamint a kinyert termékek nettó tömege alapján. Ez a szabály nem alkalmazható az így nyert olyan termékekre, amelyek hat hónapon belül és az illetékes hatóság által meghatározott egyéb feltételek függvényében specifikus eljáráson vagy nem specifikus eljárással létrehozott vegyi átalakításon mennek keresztül;

o) (csak a 2710 19 71-2710 19 99 alszámok alá tartozó termékekre) kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

p) kizárólag a 2712 90 31 alszám alá tartozó termékek esetében: olajmentesítés frakcionált kristályosítással.

Ha a fentiekben említett eljárások előtt technikai okokból bármilyen előkezelés szükséges, a vámot arra a termékmennyiségre kell kivetni, amelyet a fenti eljárásoknak kívántak alávetni és valójában alá is vetettek; az előkezelés alatt létrejött összes hulladék mentes a vámkiszabás alól.

5. A vegyi átalakítás vagy a technikai okokból szükséges kezelés alatt keletkezett olyan termékek mennyisége, amelyek a 2707 10 10, 2707 20 10, 2707 30 10, 2707 50 10, 2710, 2711, 2712 10, 2712 20, 2712 90 31-2712 90 99, 2713 90, és a 2901 10 10, vtsz.-ok és alszámok alá tartoznak, a "más célra" szolgáló termékeknél feltüntetett vámtételekkel vámkezelendők a felhasznált termékek jellege és értéke, valamint a kinyert termékek nettó tömege alapján. Ez a szabály nem alkalmazható az ilyen, a 2710-2712 vtsz.-ok alá tartozó azon termékekre, amelyek hat hónapon belül és az illetékes hatóság által meghatározott egyéb feltételek függvényében speciális eljáráson vagy további vegyi átalakításon mennek keresztül.

Általános rendelkezések:

Ebbe az árucsoportba tartozik általában a kőszén és más természetes ásványi tüzelőanyag, az ásványolaj, a bitumentartalmú ásványokból nyert olaj, ezek lepárlási terméke és bármilyen eljárással nyert hasonló termék. Ide kell osztályozni az ásványi viaszt és a természetes bitumentartalmú anyagokat. Ebbe az árucsoportba tartozó termékek lehetnek nyersek vagy finomítottak; azonban ha vegytiszták vagy kereskedelmi szempontból tisztának tekintendők, önálló kémiai elemek, egységes vegyileg meghatározott szerves vegyületek, akkor a 29. Árucsoportba tartoznak, a metán és a propán kivételével. E vegyületek közül néhánynak (pl. etán, benzol, fenol, piridin) a tisztasági kritériumait a 29.01, 29.07 és a 29.33 vtsz-okhoz tartozó Magyarázat tartalmazza. A metán és a propán még vegyileg tiszta állapotban is a 27.11 vtsz. alá tartozik.

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében és a 27.07 vtsz. szövegében az "aromás alkotórészek" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az vonatkozik az aromás részeket tartalmazó teljes molekulákra, függetlenül az oldalláncok számától és hosszától és nem csak az ilyen molekulák aromás részére.

Nem tartozik ide:

a) a 30.03 vagy a 30.04 vtsz. alatt meghatározott gyógyszer;

b) illatszer-, szépség, és testápoló készítmény (33.07 vtsz.);

c) öngyújtó vagy hasonló gyújtók töltéséhez vagy újratöltéséhez használt folyékony vagy cseppfolyós gáz tüzelőanyag, 300 cm3 űrtartalmat meg nem haladó tartályban (36.06 vtsz.).

Általános megjegyzés:

Ha nincs eltérő utalás, az "ASTM módszer" az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság által leírt módszereket jelenti, az 1976-ban kiadott az olajtermékekre és a kenőanyagokra vonatkozó szabványos meghatározások és előírások alapján.

Megjegyzések (2) pontjához:

Az aromástartalmat a következő módszerekkel kell meghatározni:

- a 315 °C-t meg nem haladó desztillációs végpontú termékeknél: ASTM D 1319-70 módszer szerint;

- a 315 °C-t meghaladó desztillációs végpontú termékeknél: Lásd az árucsoport Magyarázatainak (A) mellékletét.

Kiegészítő megjegyzések 4. pontjához:

1. Meg kell jegyezni, hogy a Kiegészítő megjegyzések (4) n) pontjában leírtak kivételével a mentesség a teljes, speciális eljárás alá vont termékmennyiségre vonatkozik.

Ha tehát valamely kőolajterméket például alkileztek vagy polimerizáltak, az át nem alakult része (amely nem alkileződött vagy polimerizálódott) szintén jogosult a kedvezményre.

2. Amikor a speciális eljárás előtt valamilyen előkezelés szükséges [lásd a Kiegészítő megjegyzések (4) pontjának utolsó bekezdését] a kedvezmény elnyeréséhez két feltételt kell teljesíteni:

a) az importárut ténylegesen alá kell vetni "speciális eljárás"-nak, például krakkolásnak;

b) az előkezelés a "speciális eljárás"-hoz szükséges legyen.

A "speciális eljárást" megelőző szükséges előzetes kezelések főként a következők:

a) gázmentesítés;

b) vízmentesítés;

c) bizonyos könnyű vagy nehéz termékek eltávolítása, amelyek zavarhatnak az eljárás során;

d) a merkaptánok vagy más kénvegyületek, esetleg más olyan vegyületek eltávolítása vagy átalakítása (lágyítás), amelyek befolyásolnák a feldolgozást;

e) semlegesítés;

f) dekantálás;

g) sómentesítés.

Minden olyan termék, amely előkezelési eljárás során keletkezett, de nem ment át speciális eljáráson, "egyéb célra" alkalmazandó terméknek minősül és vámkezelése az eredeti importált termék fajtája és értéke szerint és az előállított termék nettó tömege alapján történik.

Kiegészítő megjegyzések 4. a) pontjához:

A vákuum-desztilláció az oszlopfejnél mért 400 mbar alatti nyomáson végzett desztillációt jelenti.

Kiegészítő megjegyzések 4. b) pontjához:

A nagyon alaposan frakcionált redesztilláció olyan folyamatos vagy szakaszos desztillációt jelent (a toppolás (fehéráru lehajtása) kivételével), amelyet a 2710 11 112710 19 49, 2711 11 00, 2711 12 91-2711 19 00, 2711 21 00 és a 2711 29 00 (a min. 99%-os tisztaságú propán kivételével) alszámok alá tartozó desztillátumokat felhasználó ipari berendezésekben a következők előállítására használnak:

1. Nagy tisztaságú izolált szénhidrogének (olefinek esetében min. 90%, más szénhidrogéneknél min. 95%), ahol az azonos összetételű szerves izomerek keverékét izolált szénhidrogénnek tekintjük.

Csak olyan folyamatok fogadhatók el, amelyek során legalább három különböző termék keletkezik, de ez a megszorítás abban az esetben nem érvényes, ha izomerek elválasztásáról van szó.

Ez úgy vonatkozik a xilolokra, hogy az etil-benzolt is a xilol izomerek közé soroljuk.

2. A 2707 10 10-2707 30 90, a 2707 50 10 és 2707 50 90 és a 2710 11112710 19 49 alszámok alatti termékek:

a) átfedés nélkül valamely frakció végső forráspontja és az utána következő frakció kezdő forráspontja között, valamint az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86-67 szerint lefolytatott desztilláció során a desztillációs görbe (a veszteségeket is beleértve) 5, illetve 90%-os pontjaihoz tartozó forráspont értékek között 60 °C-nál nincs nagyobb különbség;

b) átfedéssel valamely frakció végső forráspontja és az utána következő frakció kezdő forráspontja között, valamint az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86-67 szerint lefolytatott desztilláció során a desztillációs görbe (a veszteségeket is beleértve) 5, illetve 90%-os pontjaihoz tartozó forráspont értékek között 30 °C-nál nincs nagyobb különbség.

Kiegészítő megjegyzések 4. c) pontjához:

A krakkolás ipari eljárás az olajtermékek vegyi szerkezetének módosítására a molekulák hőhatással történő szétdarabolásával, esetleg nyomás alatt vagy katalizátor jelenlétében, amelynek során könnyebb, szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson folyadék- vagy gázállapotú szénhidrogének elegye jön létre.

A fontosabb krakkolási eljárások:

1. termikus krakkolás;

2. katalitikus krakkolás;

3. gőzös krakkolás gázállapotú szénhidrogének előállítására;

4. hidrokrakkolás (krakkolás és hidrogénezés);

5. dehidrogénezés;

6. dealkilezés;

7. kokszolás;

8. viszkozitástörés.

Kiegészítő megjegyzések 4. d) pontjához:

A reformálás könnyű vagy közepes olajok termikus vagy katalitikus kezelése aromástartalmuk megnövelésére. Katalitikus reformálást alkalmaznak például közvetlenül desztillált könnyű olajpárlatok magasabb oktánszámú (több aromás szénhidrogént tartalmazó) könnyűpárlattá vagy benzolt, toluolt, xilolokat, etil-benzolt stb. tartalmazó keverékké való átalakítására.

A legfontosabb katalitikus reformálási eljárások a platinakatalizátort alkalmazók.

Kiegészítő megjegyzések 4. e) pontjához:

A szelektív oldószerekkel végzett extrakció az a különböző molekulaszerkezetű termékek csoportjai elválasztására irányuló folyamat, amelyet kedvező oldóképességű anyaggal (pl. furfurollal, fenollal, diklóretil-éterrel, kénsav anhidriddel, nitro-benzollal, karbamiddal és származékaival, acetonnal, propánnal, metil-etil-ketonnal, metil-izobutil-ketonnal, glikollal, morfolinnel) végeznek.

Kiegészítő megjegyzések 4. g) pontjához

A polimerizáció az, az esetleg hőközléssel és katalizátor alkalmazásával járó ipari folyamat, amelynek során telítetlen szénhidrogénekből azok polimerei vagy kopolimerei képződnek.

Kiegészítő megjegyzések 4. h) pontjához:

Alkilezés minden olyan termikus vagy katalitikus reakció, amelynek során telítetlen szénhidrogéneket bármilyen más szénhidrogénnel - különösen izoparaffinokkal és aromásokkal - egyesítenek.

Kiegészítő megjegyzések 4. ij) pontjához:

Az izomerizálás az olajtermékek alkotói molekulaszerkezetének megváltoztatása anélkül, hogy a bruttó összetételük megváltozna.

Kiegészítő megjegyzések 4. l) pontjához:

Jelen Kiegészítő megjegyzés értelmezésében a következők a paraffinmentesítési eljárások:

1. paraffinmentesítés hűtéssel (oldószer alkalmazásával együtt is);

2. mikrobiológiai kezelés;

3. paraffinmentesítés karbamiddal;

4. kezelés molekulaszűrővel.

Kiegészítő megjegyzések 4. n) pontjához:

Az atmoszférikus desztilláció az oszlopfejnél mért 1013 mbar körüli nyomáson végzett desztillációt jelenti.

Kiegészítő megjegyzések 5. pontjához:

1. A "vegyi átalakítás" olyan folyamatokat jelent, amelyek során az olajtermék egy vagy több alkotóján molekuláris átalakítást végeznek. Az olajtermék egyszerű összekeverése más termékkel vagy olajtermékkel nem tekinthető "vegyi átalakításnak". A lakkbenzin festékhez történő felhasználása vagy az alapolajból nyomdafesték készítése nem tekinthető a "vegyi átalakítás" meghatározását kielégítő műveletnek. Ugyanez a helyzet az olajtermékek oldószerként vagy üzemanyagként való felhasználásánál is.

2. Példák a "vegyi átalakításra":

a) halogénekkel vagy halogénvegyületekkel történő kezelés

(i) gázfázisú olajtermék propiléntartalmának reakciója szerves származékai (pl. propilén-oxid) előállítására,

(ii) olajpárlatok (motorbenzin, kerozin, gázolaj), paraffinok, ásványi viaszok vagy paraffinmaradékok kezelése klórral vagy klórvegyületekkel kloroparaffinok előállítására;

b) kezelés bázisokkal (pl. nátrium-, kálium- vagy ammónium-hidroxiddal) nafténsavak előállítása céljából;

c) kezelés kénsavval vagy annak anhidridjével:

(i) szulfonátok előállítására,

(ii) izobutilén kinyerésére,

(iii) gázolajok vagy kenőolajok szulfonálására;

d) szulfoklórozás;

e) hidrálás, főképpen gázállapotú olajfrakció telítetlen szénhidrogén-tartalmának átalakítása alkohol kinyerése céljából;

f) kezelés maleinsav-anhidriddel, főként butadiénnel kevert négy szénatomos szénhidrogéneket tartalmazó gázállapotú olajfrakció kezelése tatrahidro-ftálsav előállítására;

g) fenolos kezelés, pl. olefinek reakciója fenolokkal katalizátor jelenlétében alkil-fenolok előállítására;

h) oxidáció:

(i) nehézolajak oxidációja a 2713 20 00 alszám alatti bitumenek előállítására,

(ii) bármely olajtermék oxidációja abból a célból, hogy összetettebb vegyi termékeket állítsanak elő, mint pl. savakat, aldehideket, ketonokat, alkoholokat; pl. könnyű olajfrakció oxidációja magas hőfokon és nyomás alatt ecetsav, hangyasav, propionsav, borostyánkősav gyártására;

ij) dehidrogénezés, pl. a következőké:

(i) nafténes szénhidrogéneké aromás szénhidrogének (pl. benzol) előállítására,

(ii) paraffin szénhidrogéneké folyékony olefinek előállítására, pl. ahogy a biológiailag lebontható alkilbenzolok készítésénél történik;

k) oxoszintézis;

l) nehézolajok visszafordíthatatlan beépülése nagy molekulasúlyú polimerekbe (pl. természetes vagy szintetikus gumilatexbe, butilgumiba, polisztirolba);

m) a 28.03 vtsz. alá tartozó termékek előállítása;

n) nitrálás nitrált származékok előállítására;

o) egyes n-paraffin tartalmú olajfrakciók biológiai kezelése fehérjék vagy összetett szerves anyagok előállítására.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

2705 Világítógáz, vízgáz, generátorgáz és hasonló gáz, a földgáz és más gáz halmazállapotú szénhidrogén kivételével

A világítógázt rendszerint gázgyárakban vagy kokszkemencékben a szénnek légmentesen történő lepárlásával nyerik. Ez a hidrogénnek, a metánnak, a szénmonoxidnak stb. komplex keveréke és világítási vagy fűtési célokra használják.

Ide tartozik a föld alatti elgázosítással termelt gáz, a vízgáz, a generátorgáz és hasonló gázok mint pl. a kohógáz. Ide kell osztályozni a gázkeverékeket is, amelyeket ásványolajnak, olajgáznak, vagy földgáznak általában gőz jelenlétében végzett krakkolásával vagy átalakításával nyertek. Ezek a keverékek összetételüket tekintve a világítógázhoz hasonlóak és fűtési, világítási célokra, valamint vegyi anyagok pl. metanol, ammónia szintézisénél használják. Ez utóbbi esetben "szintézis gáznak" is nevezik. Azonban nem tartoznak ide a 27.11 vtsz. alatt meghatározott gázok.

2706 Kátrány kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből desztillálva és más ásványi kátrány, víztelenítve is, vagy részlegesen desztillálva, beleértve a rekonstruált kátrányt is

Ezek a kátrányok az aromás és alifás vegyületeknek különféle arányban alkotott nagyon bonyolult elegyei, rendszerint szén, barnaszén vagy tőzeg lepárlásából származnak.

Ide kell osztályozni:

(1) azokat a kátrányokat, amelyeket kőszénnek magas hőmérsékleten történő lepárlásával állítanak elő és túlnyomóan aromás alkotórészekből, mint benzol, fenol, naftalin, antracén és fenol származékok, piridin bázisok és hasonlókból állnak;

(2) azokat a kátrányokat, amelyeket barnaszénnek vagy tőzegnek lepárlásával, vagy kőszénnek alacsony hőmérsékleten történő lepárlásával nyernek. Ezek a kátrányok az előbbi (1) bekezdésében felsoroltakhoz hasonlóak, de nagyobb arányban tartalmaznak alifás, naftén- és fenol-vegyületeket;

(3) más ásványi kátrányokat, ideértve azokat a kátrányokat is, amelyeket a szenek elgázosításakor a vízgáz generátorokból nyernek.

E vtsz. alá tartozik a víztelenített vagy részben lepárolt kátrány és az a rekonstruált kátrány, amelyet szuroknak, kreozot olajjal vagy más szénkátrány lepárlási termékkel történő összekeverésével nyernek.

A kátrányokat főképpen további desztillálásra használják, amely az olajoknak és más szénkátránytermékeknek egész sorát adja. Vízlepergető anyagként és utak burkolására stb. is használják.

Nem tartoznak ide a nem ásványi anyagból kivont kátrányok, pl. a fakátrány (38.07 vtsz.).

2707 Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét

2707.10 - Benzol

2707.20 - Toluol

2707.30 - Xilol

2707.40 - Naftalin

2707.50 - Más aromás szénhidrogén-keverékek, ha legalább 65 térfogatszázalékát (beleértve a veszteséget is) 250 °C hőmérsékleten az ASTM D 86 módszerrel átdesztillál

2707.60 - Fenol - Más:

2707.91 - - Kreozotolaj

2707.99 - - Másféle

Ide tartoznak:

(1) A kőszénkátránynak magas hőmérsékleten történő lepárlásával nyert olajok és más termékek, amelyek a túlnyomóan aromás szénhidrogénekből és más aromás vegyületekből álló keverékek. Ilyen olajok és más termékek a következők:

- Benzol, toluol, xilol és ligroin.

- Naftalin olaj és nyers naftalin.

- Antracén olaj és nyers antracén.

- Fenolos olaj (fenol, krezol, xilenol stb.).

- Piridin, kinolin és akridin bázisok.

- Kreozot olaj.

(2) Hasonló olajok és termékek, amelyeknél az aromás alkotórészek túlsúlyban vannak és, amelyeket a kőszénkátránynak vagy más ásványi kátránynak alacsony hőmérsékleten történő lepárlásával, a széngázból való kivonásával, az ásványolaj ciklizálásával vagy bármilyen más eljárással nyertek.

Ide kell osztályozni az előbb felsorolt olajokat és termékeket nyersen, finomítva, de nem tartozik ide az egységes vegyileg meghatározott vegyület vegytiszta vagy kereskedelmi szempontból tiszta állapotban, amelyeket a kátrányolajok további frakcionálásával vagy más feldolgozásával nyernek (29. Árucsoport). A benzolra, toluolra, xilolra, naftalinra, antracénre, fenolra, krezolra, xilenolra, piridinre és egyes piridin származékra vonatkozó speciális tisztasági kritériumokat a 29.02, 29.07 és a 29.33 vtsz.-okhoz tartozó Magyarázat megfelelő része tartalmazza.

A fakátrányolajok a 38. Árucsoportba tartoznak.

Nem tartoznak ide a kevert alkil-benzolok és alkil-naftalinok, amelyeket benzol és naftalin alkilezésével nyernek és meglehetősen hosszú oldalláncuk van. (38.17 vtsz.).

2708 Szurok és szurokkoksz kőszénkátrányból vagy más ásványi kátrányból

2708.10 - Szurok

2708.20 - Szurokkoksz

Az e vtsz. alá tartozó szurok a kőszénkátránynak vagy más ásványi kátránynak magas vagy alacsony hőmérsékleten történő lepárlási maradéka. Kis mennyiségben nehéz kátrányolajokat is tartalmaz. Fekete vagy barna színű és lehet lágy vagy törékeny. Útkátrány, valamint vízszigetelő keverékek előállításához, szénpor brikettezéshez stb. használják.

A levegő átfuvatással enyhén módosított szurok hasonló az át nem fuvatott szurokhoz és e vtsz. alá tartozik.

A szurokkoksz az a végső maradék-termék, amely a kőszénkátránynak, más ásványi kátránynak vagy azokból származó szuroknak, alacsony vagy magas hőmérsékleten történő lepárlása után marad vissza. Elektródák készítésére vagy mint tüzelőanyagot használják.

2709 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj

Ide tartozik a nyers ásványolaj és a bitumentartalmú ásványokból (pl. palából, mésztartalmú kőzetből, homokból (előállított nyersolaj, ezek természetes termékek bármilyen összetétellel, amelyeket normál vagy kondenzációs olajrétegekből nyernek vagy bitumentartalmú ásványokból roncsoló lepárlással állítanak elő. Az így nyert nyersolajokat akkor is e vtsz. alá kell osztályozni, hogyha azokat az alábbi eljárásoknak vetették alá:

(1) Ülepítés.

(2) Sótalanítás.

(3) Víztelenítés.

(4) Stabilizálás a gőznyomás állandósítására.

(5) A nagyon könnyű frakciónak kiválasztása, annak érdekében hogy a gázoknak az olajrétegekbe való visszavezetésével a nyomást fenntartsák és növeljék a kitermelést.

(6) Előzőleg fizikai módszerekkel kinyert szénhidrogének hozzáadása a fent említett eljárások során.

(7) Bármilyen kisebb feldolgozás, ha az nem változtatja meg a termék lényeges jellegét.

E vtsz. alá tartozik a gázkondenzátum is, azaz az olyan nyersolaj, amelyet földgáznak a kitermelést azonnal követő stabilizálásával nyernek. Ezzel a kezeléssel - főként hűtés és nyomáscsökkentés útján - nyerik ki a nedves földgázból a kondenzálható (C4 - kb. C20) szénhidrogéneket.

2710 Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék

- Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze:

2710.11 - - Könnyűpárlatok és készítményeik

2710.19 - - Másféle

- Olajhulladék:

2710.91 - - Poliklórozott bifenileket (PCB), poliklórozott terfenileket (PCF) vagy polibrómozott bifenileket (PBB) tartalmazó

2710.99 - - Másféle

(I.) ELSŐDLEGES TERMÉKEK

E vtsz. első része alá tartoznak azok a termékek, amelyek a 27.09 vtsz-hoz tartozó Magyarázatban említett eljárásoktól eltérő feldolgozáson mentek keresztül.

Ide tartoznak:

A) A nyers előpárlat (amelyeknél bizonyos könnyű párlatokat desztillációval már eltávolítottak), valamint a könnyű-, közép- és nehézolajok, amelyeket nyers ásványolajokból vagy palaolajból frakcionált lepárlással vagy finomítással nyertek. Ezek az olajok többé-kevésbé folyékonyak vagy félig szilárdak, túlnyomó részben nem aromás szénhidrogénekből állnak, mint pl. parafinos, ciklikus (nafténos).

Ilyen termékek:

(1) Könnyűbenzin.

(2) Nehézbenzin.

(3) Petróleum kerozin.

(4) Gázolaj.

(5) Fűtőolajok.

(6) Orsóolajok és kenőolajok.

(7) Fehérolaj.

A fent leírt párlatok ide tartoznak még akkor is, ha azokat a szennyeződések eltávolítása érdekében tovább kezelik (pl. savas vagy lúgos kezeléssel, szelektív oldószerekkel, cinkkloriddal, derítő földekkel stb., újra desztillálják), feltéve, hogy ezeknek az eljárásoknak következtében nem keletkeznek vegytiszta vagy kereskedelmi szempontból tiszta, egységes vegyileg meghatározott vegyületek (29. Árucsoport).

B) Hasonló olajok, amelyekben a nem aromás alkotórészek tömege meghaladja az aromás alkotórészek tömegét. Ezek a szén alacsony hőmérsékleten történő lepárlásával, hidrogénezéssel vagy más eljárással nyerhetők (pl. krakkolással, átalakítással, stb.).

Ide tartoznak a tripropilén, tetrapropilén, di-izobutilén, tri-izobutilén stb. elnevezésű kevert alkilének. Ezek nem telített aciklikus szénhidrogének (oktilének, nonilének, azok homológjai és izomérjei stb.) és telített aciklikus szénhidrogének keverékei.

Ezeket vagy propilén, izobutilén vagy más etilénes szénhidrogén nagyon alacsony fokú polimerizációjával vagy az ásványolaj krakkolásából származó egyes termékek elválasztásával (pl. frakcionált lepárlásával) nyerik.

A kevert alkiléneket főképpen a kémiai szintéziseknél oldószerként vagy hígítóként használják. Magas oktánszámuk miatt megfelelő adalékokkal egyesíthetők a könnyűbenzinnel.

Nem tartoznak ide azonban a folyékony szintetikus poliolefinek, amelyből 1013 millibar (101,3 kPa) nyomáson 300 oC fokon 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel (39. Árucsoport).

Nem tartoznak ide a túlsúlyban aromás alkotórészeket tartalmazó olajok sem, amelyeket az ásványolaj feldolgozásakor vagy más eljárásoknál nyernek (27.07 vtsz.).

C) A fenti (A) és (B) részben meghatározott olajokat ide kell osztályozni akkor is, ha azokhoz különböző anyagokat adagoltak azért, hogy különleges célokra alkalmassá tegyék, feltéve, hogy ezek a termékek legalább 70 tömegszázalékban ásványolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaznak, mint lényeges alkotórészt, és ezeket a Vámtarifa más vtsz-a pontosabban nem határozza meg.

Példák a fent említett típusú termékekre:

(1) Könnyűbenzin, kis mennyiségű kopásgátlószer-tartalommal (pl. ólom-tetraetil és dibróm-etán) és oxidációt gátló szer tartalommal (pl. parabutil-aminofenol).

(2) Kenőanyagok, kenőolajnak és más termékeknek különböző mennyiségben alkotott keverékei (pl. a kenőtulajdonságokat javító termékek, (mint növényi olajok és zsiradékok) oxidáció gátlók, rozsda gátlók, habzást gátló anyagok, mint a szilikonok stb.). Ezek a kenőanyagok lehetnek kevert olajok, (grafit szuszpenziók ásványolajban vagy bitumenes ásványokból nyert olajban) hengerkenőolajok, textilolajok és szilárd kenőanyagok (zsírok), amelyek 10-15% körüli mennyiségben alumínium, kálcium, lítium, stb. szappant tartalmaznak.

(3) Transzformátor- és áramkörmegszakító-olajok (amelyeket nem kenőképességük miatt használnak), ezek stabilizált, különlegesen finomított olajok hozzáadott oxidáció gátlóval, mint pl. a ditercien-butil-para-krezol.

(4) Forgácsoló olajok, ezeket a vágó szerszámok és a megmunkálás alatt levő anyagok hűtésére használják. Nehézolajok, 10-15% körüli mennyiségű emulgáló anyag hozzáadásával (pl. alkáli szulforicinoleát) és mint vizes emulziókat használják.

(5) Tisztító olajok, ezeket motorok, erőgépek és más szerkezetek tisztítására használják. Nehézolajok, amelyek rendszerint kis mennyiségben peptizáló anyagokat tartalmaznak, hogy a gép működése közben keletkező gyanta, szén stb. lerakódások eltávolítását megkönnyítsék.

(6) Öntőminta kikenésére szolgáló olaj, amelyet a kerámiai cikkek, betonoszlopok stb. az öntőformából való eltávolításának megkönnyítésére használnak. Ez nehézolajat tartalmaz, kb. 10% körüli mennyiségben pedig növényi zsiradékot.

(7) Hidraulikus fékek stb. számára való folyadékok nehézolajokból állnak, amelyekhez kenőképességük javítása érdekében bizonyos anyagokat, oxidáció gátló-, rozsda gátló-, habzást gátló hatóanyagokat stb. adagolnak.

(II.) OLAJHULLADÉK

Az olajhulladék olyan hulladékot jelent, amely főként [az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében meghatározott] kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, vízzel keverve is. Ide tartozik:

a) elsődleges felhasználási céljára már nem alkalmas kőolajhulladék és más olajhulladék (például fáradt kenőolaj, elhasznált hidraulikus olaj és elhasznált transzformátor olaj). Poliklórozott bifenileket (PCB), poliklórozott terfenileket (PCF) vagy polibrómozott bifenileket (PBB) tartalmazó olajhulladék, amely általában úgy keletkezik, hogy az ilyen vegyi anyag kifolyik az olyan elektromos berendezésekből, mint a hőcserélő, transzformátor vagy a sebességváltóból;

b) ásványolaj termékek tárolására szolgáló tartályok iszapja (üledéke), amely főként ilyen olajokat és nagy koncentrációban olyan adalékokat (például vegyi anyagokat) tartalmaz, amelyeket az elsődleges termék előállítása során használtak; és

c) olajhulladék vízzel alkotott emulziója vagy keveréke, amely például olaj kiömlésekor, az olajtartályok mosásakor vagy a szerszámgépekkel végzett műveletek során vágóolaj alkalmazásakor keletkezik.

Nem tartoznak ide:

a) ólmozott benzin vagy ólomtartalmú kopogás gátló szerek tárolására szolgáló tartályokból származó ólmozott benzin iszapja (üledéke) és ólomtartalmú kopogás gátló szerek iszapja (üledéke), amely főként ólmot, ólomvegyületeket és vasoxidot tartalmaz. Ezeket az iszapokat (üledékeket) általában ólom vagy ólomvegyületek visszanyerésére használják és gyakorlatilag nem tartalmaznak kőolajat (26.20 vtsz.).

b) azok a készítmények, amelyek 70 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaznak ásványolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat, pl. a textilzsírozó vagy olajozó készítmények és más kenőanyag készítmények (34.03 vtsz.) és a 38.19 vtsz. alá tartozó hidraulikus fékfolyadékok.

c) azok a készítmények, amelyek ásványolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmaznak bármilyen arányban (akár 70 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben is) és más vtsz. ezeket pontosabban meghatározza, vagy azok, amelyeknek nem az ásványolaj vagy bitumenes ásványból nyert olaj a lényeges alkotórésze. Ilyenek a 34.03 vtsz. alá tartozó rozsdásodás gátló készítmények is, amelyek benzinben oldott lanolinból állnak, de a meghatározó alkotórészük a lanolin és a benzin csupán oldószerként szolgál és használat után elpárolog. Ilyenek még a fertőtlenítő, rovarirtó, gombaölő stb. szerek (38.08 vtsz.), az ásványolajokhoz használt adalékanyagok (38.11 vtsz.), összetett oldószerek és hígítók lakkokhoz (38.14 vtsz.) és a 38.24 vtsz. alá tartozó készítmények mint pl. benzinmotorokhoz indítófolyadék, amely dietilétert, 70 vagy több tömegszázalékban ásványolajat és más anyagokat tartalmaz, de a meghatározó alkotórésze a dietil-éter.

2711 Földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén

- Cseppfolyós halmazállapotú:

2711.11 - - Természetes gáz

2711.12 - - Propán

2711.13 - - Butánok

2711.14 - - Etilén, propilén, butilén és butadién

2711.19 - - Másféle

- Gáz halmazállapotú:

2711.21 - - Természetes gáz

2711.29 - - Másféle

Ide tartoznak a nyers, gáz-halmazállapotú szénhidrogének, amelyeket természetes gázként vagy ásványolajból nyernek vagy vegyileg állítanak elő. A metán és a propán vegyileg tiszta állapotban is ide tartozik.

Ezek a szénhidrogének 15 °C foknál és 1013 millibar (101,3 kPa) nyomás alatt gáz-halmazállapotúak. Behozhatók nyomás alatt fém tartályokban folyékony halmazállapotban, biztonsági okokból, erős szagú anyagok kis mennyiségben történő hozzáadásával, hogy jelezze a szivárgást.

Elsősorban a következő gázok tartoznak ide, cseppfolyósítva is:

I. Metán és propán, vagy vegytisztán is.

II. Etán és etilén 95%-ot el nem érő tisztaságban (a 95%-os vagy nagyobb tisztaságú etán és etilén a 29.01 vtsz. alá tartozik).

III. Propén (propilén) 90%-ot el nem érő tisztaságban (a 90%-os vagy nagyobb tisztaságú propén a 29.01 vtsz. alá tartozik).

IV. Bután, 95%-nál kevesebb normálbután (n-bután) és 95%-nál kevesebb izobután tartalommal. (A 95% vagy több butánt vagy izobutánt tartalmazó bután a 29.01 vtsz. alá tartozik).

V. Butén (butilén) és butadién 90%-ot el nem érő tisztaságban. (A 90%-os vagy nagyobb tisztaságú bután és butadién a 29.01 vtsz. alá tartozik.)

VI. A propán és bután egymás közötti keverékei.

A fent említett százalékokat a gáz-halmazállapotú termékek és a cseppfolyósított termékek tömegére vonatkoztatva számolják.

Nem tartozik ide:

a) az egységes vegyileg meghatározott szénhidrogének (a metán és a propán kivételével), vegyileg vagy kereskedelmi szempontból tiszta állapotban (29.01 vtsz.). (Ha az ilyen szénhidrogénekhez szagosító anyagokat adagoltak, akkor lásd a 29. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezések A) részének ötödik bekezdését. Az etánra, etilénre és propilénre vonatkozó speciális tisztasági kritériumot a fenti II. III. IV. és V. pontok tartalmazzák.)

b) Cseppfolyós bután öngyújtó vagy hasonló gyújtók töltéséhez vagy újratöltéséhez 300 cm3 űrtartalmat meg nem haladó tartályban (kivéve az öngyújtó- és hasonló gyújtóalkatrészeket) (36.06 vtsz.).

c) Cseppfolyós butánt tartalmazó, öngyújtó vagy hasonló gyújtó alkatrész (96.13 vtsz.).

2712 Vazelin, paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffin-gács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

2712.10 - Vazelin

2712.20 - Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalommal

2712.90 - Más (A) Vazelin

A vazelin zsíros tapintású, fehér, sárgás vagy sötétbarna színű anyag.

Egyes durva ásványolajok lepárlásának maradékaiból, vagy magas viszkozitású ásványolajoknak és ilyen maradékoknak összekeverésével, vagy paraffinnak vagy cerezinnek megfelelően finomított ásványolajjal való keverékéből nyerik. Ide tartozik a nyers vazelin (néha petrolátumnak nevezik), színtelenítve vagy finomítva és a szintézissel nyert vazelin is.

Az e vtsz. alá tartozó vazelin rotációs hőmérővel meghatározott (ASTM D 938) dermedési pontja nem lehet alacsonyabb 30 °C, a sűrűsége 70 °C-on 0,942 g/cm3-nél kisebb, "az összegyúrt állapotban mért kúp penetráció", ASTM D 217 módszerrel meghatározva, 25 °C-on 350 alatt van, a kúp-penetráció 25 °C-on, ATSM D 937 módszerrel meghatározva 80-nál nem lehet kisebb.

Nem tartozik viszont ide a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt, bőrápolásra szolgáló vazelin (33.04 vtsz.).

(B) Paraffinviasz, mikrokristályos kőolaj viasz, paraffin-gács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viaszok és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is.

A paraffinviasz szénhidrogénviasz, amelyet ásványolajból, továbbá palából vagy más bitumentartalmú ásványokból kivont olajnak egyes párlataiból nyernek. Ez a viasz áttetsző, fehér vagy sárgás színű és viszonylag jellegzetes kristályos szerkezetű.

A mikrokristályos kőolaj viasz is szénhidrogénviasz, amelyet ásványolaj maradékokból és vákuumban lepárolt kenőolajok frakcióiból vonnak ki. Áttetszőbb, mint a paraffinviasz és finomabb kristályos szerkezetű. Rendszerint magasabb az olvadáspontja, mint a paraffinviasznak. Állaga a lágytól és képlékenytől a keményig és törékenyig, színe pedig a sötétbarnától a fehérig változik.

Az ozokerit természetes ásványi viasz. Tisztítva cerezin néven ismert.

Montan (lignit-) viasz és a "montanszurok" néven ismert termék, barnaszénből kivont észterviasz. Nyers állapotban kemények és sötét színűek, de finomítva lehetnek fehérek is. A tőzegviasz fizikailag és kémiailag a barnaszénviaszhoz hasonló, de kissé lágyabb.

Az ide tartozó több ásványi viaszt "gács" (lágyviasz és pikkelyviasz), a kenőolajok viasztalanításával nyerik. Ezek kevésbé finomítottak és nagyobb olajtartalmúak, mint a paraffinviasz. Színük a fehértől a világosbarnáig változik.

E vtsz. alá tartoznak az itt felsoroltakhoz hasonló termékek is, amelyeket szintézissel vagy bármilyen más eljárással nyertek (pl. a szintetikus paraffinviasz és a szintetikus makrokristályos viasz). Azonban a magas polimerszámú viaszok, mint a polietilén viasz nem ide, hanem a 34.04 vtsz. alá tartozik.

Az ide tartozó viaszok lehetnek nyersek vagy finomítottak, egymással kevertek vagy színezettek is. Ezeket gyertyák (különösen a paraffinviaszt) fényezőanyagok stb. készítésére és szigetelőanyagként, textilek kikészítésére, gyufák átitatására, rozsdásodás gátló szernek stb. használják.

Az alábbiakban felsorolt termékeket azonban a 34.04 vtsz. alá kell osztályozni:

a) Azokat a mesterséges viaszokat, amelyeket (lignitviasz) vagy más ásványi viasz vegyi átalakításával nyernek.

b) Azokat a keverékeket, amelyek emulgálás és oldószertartalom nélkül az alábbi anyagokból állnak:

(i) az e vtsz. alá tartozó viaszok állati viaszokkal (spermacettel is), növényi viaszokkal vagy mesterséges viaszokkal keverve;

(ii) az e vtsz. alá tartozó viaszok zsiradékokkal, gyantákkal, ásványi anyagokkal vagy egyéb anyagokkal keverve, feltéve, hogy azok viasz jellegűek.

2713 Ásványolajkoksz, ásványolajbitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

- Ásványolajkoksz:

2713.11 - - Nem kalcinálva

2713.12 - - Kalcinálva

2713.20 - Ásványolajbitumen

2713.90 - Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

(A) Ásványolajkoksz, (nyersen vagy kalcinálva), amely az ásványolaj vagy a bitumenes ásványolajból nyert olaj krakkolásának vagy roncsoló lepárlásának fekete színű, porózus, szilárd maradványa. Főképpen elektródák gyártásához használják nyersanyagként (kalcinálva) vagy fűtőanyagként (nyersen).

(B) Ásványolaj-bitumen (ásványolaj szurok, ásványolaj-aszfalt néven is ismerik), amely rendszerint a nyersolaj lepárlásánál maradékként keletkezik. Barna vagy fekete színű, amely lehet lágy vagy rideg. Útburkolásra, vízszigetelésre stb. használják. A levegő átfuvatással enyhén megváltoztatott ásványolajbitumen hasonló az át nem fuvatott bitumenhez és e vtsz. alá tartozik.

(C) Ásványolaj más maradéka, ideértve:

(1) azokat a kivonatokat, amelyek a kenőolajoknak bizonyos szelektív oldószerekkel való kezeléséből származnak;

(2) ásványolajmézga és más gyantatartalmú anyagokat, amelyeket az ásványolajból nyernek;

(3) savmaradékokat és kimerült derítőföldeket olajtartalommal.

A bitumen, koksz és más maradékok is ide tartoznak, ha palaolaj vagy más bitumentartalmú ásványokból nyert olajok kezelésének eredményeként jönnek létre.

Nem tartoznak ide:

a) a vízben oldódó kőolajnaftenátok és kőolajszulfonátok (ideértve azokat is, amelyek bizonyos arányban ásványolajat is tartalmaznak), mint pl. alkálifémek, ammónium vagy etanolaminok naftenátjai (34.02 vtsz.);

b) vízben oldhatatlan kőolajnaftenátok és szulfonátok (38.24 vtsz.) (feltéve, hogy más vtsz. részletesebben nem határozza meg);

c) nafténsavak nyersen vagy tisztítva (38.24 vtsz.).

2715 Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolajbitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány)

Az ide tartozó bitumenes keverékek:

(1) Lepárlási maradvány (cut-back), amely általában 60%-ban vagy nagyobb mértékben bitument tartalmazó oldat. Útburkolásra használják.

(2) Vizes emulziók vagy stabil szuszpenziók aszfaltból, bitumenből, szurokból vagy kátrányból, ezeket elsősorban útburkolásra használják.

(3) Aszfaltmasztix és más bitumentartalmú masztix, valamint hasonló bitumentartalmú keverék, amely olyan ásványi anyagokat is tartalmaz, mint a homok vagy az azbeszt. Ezeket az anyagokat tömítésre, vagy mint öntő anyagot, stb. használják.

Az itt említett anyagok osztályozását nem befolyásolja, ha tömb alakra stb. agglomerálják, amelyeket felhasználás előtt újból fel kell olvasztani, de nem osztályozhatók ide a szabályos alakú készáruk (mint járda szegélykő, lap és zsindely: 68.07 vtsz.).

Nem tartoznak ide:

a) kátrányozott makadám (összezúzott kövek kátránnyal összekeverve: 25.17 vtsz.);

b) dolomit, kátránnyal agglomerálva (25.18 vtsz.);

c) szuroknak kreozot olajjal vagy más kőszénkátrány lepárlási termékekkel alkotott keveréke (27.06 vtsz.);

d) dehidrált és porított, vízben diszpergált természetes bitumen, amelyhez kis mennyiségű emulgeálószert (felületaktív anyagot) adtak kizárólag a megóvás, a kezelés és a szállítás megkönnyítése érdekében (27.14 vtsz.);

e) bitumentartalmú festék és kence (32.10 vtsz.), amely abban különbözik az e vtsz. alá tartozó egyes keverékektől például, hogy nagyobb a töltőanyag (ha ilyet használnak) finomsága, egy vagy több filmképző anyagot tartalmazhat (a bitumen, az aszfalt, a szurok és a kátrány kivételével), a festék és lakkfajtáknak (a levegő hatásának kitéve) gyorsabban szárad, a kialakult filmréteg vastagsága és a keménysége is jobb;

f) a 34.03 vtsz. alá tartozó kenőanyagok.

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

2707 Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét

Az aromástartalom meghatározására lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdéséhez fűzött magyarázatot.

2707 10 10 és

2707 10 90 Benzol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ezen alszámok alá csak az olyan benzol tartozik, amely 95 tömegszázalékosnál alacsonyabb tisztaságú. A 95 tömegszázalékosnál nagyobb tisztaságú benzol a 2902 20 00 alszám alá tartozik.

2707 20 10 és

2707 20 90 Toluol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ezen alszámok alá csak olyan toluol tartozik, amely 95 tömegszázalékosnál alacsonyabb tisztaságú. A 95 tömegszázalékosnál nagyobb tisztaságú toluol a 2902 30 00 alszám alá tartozik.

2707 30 10 és

2707 30 90 Xilol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ezen alszámok alá csak olyan xilolok tartoznak, melyek 95 tömegszázalékosnál kevesebb xilolt (az orto-, meta- vagy para-izomert külön-külön vagy keverve) tartalmaznak, gázkromatográfiásan igazolva. A 95 tömegszázalékosnál nagyobb tisztaságú xilol a 2902 41 00 - 2902 44 00 alszámok alá tartozik.

2707 40 00 Naftalin

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ide csak olyan naftalin tartozik, amelynek az árucsoport magyarázata B Mellékletében leírt módszerrel mért kristályosodási pontja 79,4 °C alatti. Ha a termék kristályosodási pontja 79,4 °C vagy magasabb, a 2902 90 10 alszám alá tartozik.

Nem tartoznak ide a naftalin homológok (2707 50 10 és 2707 50 90, 2707 91 00 -2707 99 99, 2902 90 10 - 2902 90 80 vagy a 3817 00 90 alszámok).

2707 50 10 és

2707 50 90 Más aromás szénhidrogének, ha legalább 65 térfogatszázalékuk (beleértve a veszteséget is) 250 °C hőmérsékleten az ASTM D 86 módszerrel átdesztillál

Ezen alszámok alá olyan szénhidrogén keverékek tartoznak, amelyekben az aromások dominálnak a benzol, toluol, xilol, vagy a naftalin kivételével és amelyekből (a veszteségeket is beszámítva) 65 térfogatszázalék vagy több desztillál át 250° C-ig az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86(67 módszerrel. 2707 60 00 Fenol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ide tartoznak:

1. Ide a magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillálásával nyert fenolok tartoznak és egyéb hasonló termékek, amelyekben az aromás összetevők tömege meghaladja a nem aromások tömegét.

A fenolok sói azonban nem tartoznak ide (általában 2907 vtsz vagy 3824 90 99 alszám).

2. Krezolok (izomerek tisztán vagy keverve), amelyek 95 tömegszázaléknál kevesebb krezolt tartalmaznak az összes izomert együtt számítva (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2907 12 00 alszám alá tartozik.

3. Xilenolok (izomerek tisztán vagy keverve), amelyek 95 tömegszázaléknál kevesebb xilenolt tartalmaznak az összes izomert együtt számítva (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2907 14 00 alszám alá tartozik.

4. Egyéb fenolok, egy vagy több benzolgyűrűvel, egy vagy több hidroxilgyökkel, feltéve, hogy nem a 2907 vtsz. alá tartozó vegyileg meghatározott fenolok. Egyik említésre méltó termék a 90 tömegszázalékosnál alacsonyabb tisztaságú fenol (C6H5OH).

2707 99 11 és

2707 99 19 Nyers olajok

Ezen alszámok alá tartoznak:

1. A magas hőmérsékletű kőszénkátrány első lepárlásának termékei.

Az ilyen magas hőmérsékletű kőszénkátrányt általában öntödei kokszüzemekben állítják elő 900 °C-t meghaladó hőmérsékleten. Ezen kátrányok lepárlási termékei nem csak szénhidrogéneket tartalmaznak, amelyek túlnyomó tömegét aromások alkotják, hanem nitrogén-, oxigén- és kénvegyületeket, valamint nagyon gyakran szennyezéseket is. Ezek a termékek általában tisztítást igényelnek a további felhasználás előtt.

2. Hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotók tömege meghaladja a nem aromásokét.

A "hasonló termék" olyan termékeket jelent, amelyeknek mennyiségi összetétele hasonló a fenti 1. pontban leírtakéhoz. Lehetnek azonban magasabb arányban bennük az alifás és naftén szénhidrogének és kisebb arányban a polinukleáris aromás szénhidrogének, mint a fenti 1. pontban leírt termékekben.

De csak azok a termékek osztályozhatók ezen alszámok alá, amelyekben az aromás alkotók tömege meghaladja a nem aromás összetevőkét.

Ide tartoznak még a benzol mentesítéskor nyert olajak a kőszén kokszolása során nyert gázok mosása után.

2707 99 30 Kénezett fehéráru

Ezen alszám céljaira a "kénezett fehéráru" kifejezés csak azokat a könnyű termékeket jelenti, amelyek a kátrányokból nyert nyers olajak első desztillációja során keletkeznek és amelyek kénvegyületeket (pl. széndiszulfidot, merkaptánokat, tiofént) és túlnyomóan nem aromás szénhidrogéneket tartalmaznak, és amelyeknek legalább 90 térfogatszázaléka 80 °C hőmérséklet alatt átdesztillál.

2707 99 50 Bázikus termékek

Ezen alszám értelmében bázikus termékek az olyan aromás és(vagy heterociklikus termékek, amelyekben bázikus nitrogén található.

Ide tartoznak a piridin, kinolin, akridin és anilin bázisok (beleértve ezek keverékeit is). Ezek főleg piridinből, kinolinból, akridinből és homológjaikból származnak.

Az ezen alszám alá tartozó termékek:

1. az olyan piridin, melynek tisztasága 95 tömegszázalékosnál kisebb. Az a piridin, amely 95 tömegszázalékos vagy annál tisztább, a 2933 31 00 alszám alá tartozik;

2. metil-piridin (pikolin), 5-etil-2-metilpiridin (5-etil-2-pikolin), 2-vinilpiridin, 90 tömegszázalékosnál kisebb tisztaságú (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a tisztaságuk 90 tömegszázalékos vagy annál magasabb, ezek a termékek a 2933 39 99 alszám alá tartoznak;

3. a vízmentes anyag tömegére számítva 95 százalékosnál kisebb (gázkromatográfiásan igazolt) tisztaságú kinolin. Ha a tisztasága 95 százalékos vagy annál nagyobb, ez a termék a 2933 49 90 alszám alá osztályozandó;

4. a vízmentes anyag tömegére számítva 95%-osnál kisebb (gázkromatográfiásan igazolt) tisztaságú akridin. Ha a tisztasága 95 százalékos vagy annál nagyobb, ez a termék a 2933 99 90 alszám alá osztályozandó.

Nem tartozik ezen alszám alá egyetlen itt leírt bázikus vegyület sója sem (2933 vagy 3824 vtsz.).

2707 99 70 Antracén

Az ezen alszám alá tartozó antracén általában iszap vagy pép alakú és fenantrént, karbazolt, valamint egyéb más aromás vegyületeket tartalmaz. Ide csak a (száraz anyagra számított) 90 tömegszázaléknál kisebb tisztaságú antracén tartozik. Ha az antracén tisztasága 90 tömegszázalék vagy annál magasabb, a termék a 2902 90 10 alszám alá tartozik.

2707 99 91 és

2707 99 99 Más

Ide főként a szénhidrogének keverékéből álló termékek tartoznak.

Ilyenek:

1. a nehézolajok (a nyersolajok kivételével), amelyeket a magas hőmérsékletű szén kátrányból nyernek lepárlással vagy ezekhez hasonló olajok, feltéve, hogy:

a) az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86(67 módszer szerint 250 °C-ig 65 térfogatszázaléknál kevesebb desztillál át;

b) 15 °C-on sűrűségük meghaladja az 1,000 g/cm3 értéket;

c) ASTM D 5 módszer szerint 25 °C-on a tűpenetrációs indexük 400 vagy annál több, és

d) jellemzőik eltérnek a 2715 00 00 vtsz alatti termékekéitől.

A fenti a)-d) pontok szerinti feltételeknek nem megfelelő termékeket jellegük szerint, pl. a 2707 10 10 - 2707 30 90, a 2707 50 10 és 2707 50 90 alszámok, a 2708 vtsz, a 2710 19 31 - 2710 19 99, a 2713 20 00 alszámok vagy a 2715 00 00 vtsz alá kell osztályozni;

2. azon aromás kivonatok, amelyek nem felelnek meg a 2713 90 10 és a 2713 90 90 alszámok magyarázatának;

3. egyes naftalin és antracén homológok, mint pl. az etil-naftalinok és a metil-antracének, feltéve, hogy nem tartoznak a 2902 vtsz alá.

2709 00 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj

Ide csak a különféle forrásokból származó nyersolajak jellemző tulajdonságaival (pl. fajsúly, desztillációs görbe, kéntartalom, dermedéspont, viszkozitás) rendelkező termékek tartoznak.

2709 00 10 Földgáz kondenzátum

Ide a földgáz kitermelése utáni közvetlen stabilizálás során nyert nyersolaj tartozik. Ez a folyamat a "nedves" földgázban lévő kondenzált szénhidrogének kinyeréséből áll, amelyet főleg hűtéssel és nyomáscsökkentéssel végeznek.

2710 Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) és (3) bekezdését és a vonatkozó magyarázatokat.

2710 11 11 -

2710 19 99 Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze, az olajhulladék kivételével

Ezeknek a termékeknek a meghatározását lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében és a 2710 vtsz. HR magyarázatának (I.) részében.

Azon termékekre vonatkozóan, amelyeket:

- speciális célú feldolgozásnak fognak alávetni,

- vegyi átalakításra szánnak,

lásd az Árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

(I.) Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével

Ebbe a csoportba tartoznak a telített aciklikus szénhidrogének izomereinek keverékei (a sztereo-izomerek kivételével), amelyek egy adott izomerből, vagy az adott izomerből 90% alatti mennyiséget tartalmazó telítetlen aciklusos szénhidrogénből 95% alatti mennyiséget tartalmaznak, ahol ezeket az arányokat a vízmentes anyag tömegére vonatkoztatják.

Ebbe a csoportba tartoznak a fent említett szénhidrogének elkülönített izomerjei is, ha tisztaságuk 95, illetve 90 tömegszázalékos.

Ide csak az olyan kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj tartozik, amelynek:

1. ASTM D 938 módszer szerint mért kristályosodási pontja 30 °C alatti, vagy

2. ha kristályosodási pontjuk 30 °C vagy e fölötti:

a) sűrűsége kevesebb, mint 0,942 g/cm3 70 °C-on mérve és az ASTM D 217 módszer szerinti kúppenetrációja 25 °C-on legalább 350, vagy

b) minimális sűrűsége 70 °C-on 0,942 g/cm3 és az ASTM D 5 módszer szerinti tűpenetrációja 25 °C-on legalább 400.

A fenti (I) bekezdés céljára a kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj fogalmába bele kell érteni az olyan olajokat is, amelyekhez igen kis mennyiségben más anyagokat adtak, pl. minőség- vagy illatjavító adalékot, nyomjelzőket, színező anyagot.

Lásd az alábbi ábrát:

A 2710 11 11 - 2710 19 99 alszámok alá és 2712 és 2713 vtsz alá tartozó egyes olajtermékek megkülönböztetési sémája (a 2710 11 11 - 2710 19 99 alszámok alá tartozó készítmények kivételével)

*: Ha a terméknél nehézkes a kúppenetrációs vizsgálat elvégzése ASTM D 217 módszer szerint, az ASTM D 937 módszer szerinti vizsgálat is alkalmazható.

(II.) Másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajból vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze

Ahhoz, hogy egy terméket ide osztályozhassunk, meg kell felelnie a következő feltételeknek:

(1) A kőolajból vagy a bitumenes ásványokból nyert, a fenti (I) részben definiált olaj mennyisége legalább 70 tömegszázalék legyen.

Ezt az arányt nem a hozzáadott anyagok mennyisége, hanem vegyelemzés alapján állapítják meg.

(2) Nem lehetnek másutt megemlítve.

(3) A kőolajból illetve a bitumenes ásványokból nyert olaj keveréke legyen ezen készítmények alapösszetevője, azaz a felhasználás szempontjából lényeges alkotórésze.

Nem tartoznak ezen vtsz készítményei közé:

a) Festékek és lakkok (mázak) (3208, 3209, 3210 vtsz);

b) Ásványolaj alapú szépségápolási és kozmetikai szerek (általában 3304 vagy 3307 vtsz.);

c) Olaj szulfonátok (3402 vagy 3824 vtsz.);

Az olaj szulfonátok általában kőolajból vagy bitumenes ásványokból nyert olajokban szuszpenzió formájában vannak jelen. Tiszta szulfonát tartalmuk általában olyan magas, hogy az eleve kizárja a kenőanyagként való felhasználást.

d) A fa, festett felület, fém, üveg vagy más anyag fényezésére, konzerválására vagy egyéb módon történő kezelésére szolgáló készítmény (főleg 3405 vtsz.);

e) Fertőtlenítő, rovarirtó szerek stb., még ha kőolajból vagy bitumenes ásványokból nyert olajban vannak oldva vagy diszpergálva is az aktív komponensek (3808 vtsz);

f) A textiliparban használt végkikészítő szerek (3809 vtsz);

g) Elkészített ásványolaj adalékok (3811 vtsz);

h) Szerves oldószerkeverékek és hígítók (pl. 3814 vtsz); ij) Kötőanyagok öntödei formákhoz (3824 10 00 alszám); k) Egyes rozsdagátló készítmények, pl.:

(i) (kb. 20%) lanolinból és oldószerként lakkbenzinből előállított készítmény (3403 19 10 alszám);

(ii) hatóanyagként aminokat tartalmazó készítmény (3824 90 35 alszám).

2710 11 11 -

- 2710 11 90 Könnyűpárlatok és készítmények

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (4) bekezdését.

2710 11 21 és

2710 11 25 Speciális benzinek

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(a) pontját.

2710 11 21 Lakkbenzin

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(b) pontját.

Az "Abel-Pensky módszer" a DIN 51755 (1974 március) német szabvány szerinti vizsgálat, amelyet a DNA (Német Szabványügyi Bizottság) Berlin 15, adott ki.

2710 19 11 -

- 2710 19 29 Középpárlatok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(c) pontját.

2710 19 31 -

- 2710 19 99 Nehézpárlatok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(d) pontját.

2710 19 31 -

- 2710 19 49 Gázolajok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(e) pontját.

2710 19 51 -

- 2710 19 69 Fűtőolajok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(f) pontját és az alábbi ábrát a fűtőolajok jellemzőire vonatkozóan

2710 19 71 -

- 2710 19 99 Kenőolajok; más olajok

Ezen alszámok alá tartoznak az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(d) pontjában definiált nehézolajok, feltéve, hogy azok nem felelnek meg az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(e) (gázolajokra vonatkozó) vagy 1(f) (fűtőolajokra vonatkozó) pontjaiban foglaltaknak.

Ide azok a nehézolajak tartoznak, amelyeknek, a veszteséget is beleszámítva kevesebb, mint 85 térfogatszázaléka desztillál át 350 °C-on az ASTM D 86-67 (1972-ben átdolgozott) módszer szerint:

1. amelynél a megfelelő C hígított színhez tartozó V viszkozitás:

a) nem lépi túl a jelen árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1 (f) pontjában közölt egyeztető ábra I. számú vonalát, ha a szulfátos hamu mennyisége 1% vagy annál több, vagy az elszappanosítási szám 4 vagy több; vagy

b) az egyeztető ábra szerinti II. vonalat meghaladó, ha a folyáspont 10 °C alatti; vagy

c) az egyeztető ábra szerinti I. vonalat átlépő, de a II. vonal alatt maradó, ha 300 °C-on 25%-nál kevesebb desztillál át, ha a folyáspont legfeljebb mínusz 10 °C. Ezek a kikötések csak a 2 alatti hígított színű (C) olajokra vonatkoznak;

2. amelyeknél nem határozhatók meg a következők:

a) az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86-67 módszer szerint 250 °C-on átdesztilláló mennyiség (a nulla is százalék); vagy

b) az ASTM D 445-74 módszer szerinti 50 °C-on mért kinematikai viszkozitás; vagy

c) az ASTM D 1500 módszer szerinti C hígított szín;

3. amelyek mesterségesen színezettek.

A fenti 1. pontban alkalmazott analitikai módszerek azonosak a fűtőolajoknál megadottakkal (lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(f) pontját).

Lásd még az alábbi ábrát:

2710 91 00 és

2710 99 00 Olajhulladék

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdését és a 2710 vtsz. HR magyarázatának (II.) részét.

2711 Földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén

Ezen termékek meghatározását lásd a 2711 vtsz Magyarázatában. Azokra az alszámokra vonatkozóan, amelyeknél a terméket

- speciális célú feldolgozásra,

- vegyi átalakításra

szánták, lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

2712 Vazelin; parafinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, parafingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

2712 10 10 és

2712 10 90 Vazelin

Lásd a 2712 vtsz. Magyarázatának (A) részét.

Lásd még a 2710 11 11 és 2710 19 99 alszámok magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2712 10 10 Nyers

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. pontját.

2712 20 10 és

2712 20 90 Parafinviasz 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalommal

Ide a 2712 vtsz Magyarázata (B) részének első és hetedik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak.

2712 90 11 és

2712 90 19 Ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz (természetes termékek)

Ide a 2712 vtsz Magyarázata (B) részének harmadik, negyedik és ötödik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak.

Az ozokeritet (természetes viaszt) ritkán forgalmazzák így (kimerültek a lelőhelyei és kevés anyagi hasznot hoz); az ozokerit és cerezin (finomított ozokerit) kifejezéseket a gyakorlatban helytelenül a 2712 90 31 - 2712 90 99 alszámok alá tartozó mikrokristályos viaszokra alkalmazzák.

2712 90 31 -

- 2712 90 99 Más

Ide a 2712 vtsz Magyarázatai (B) rész második, hatodik és hetedik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak, a 2712 20 10 vagy 2712 20 90 alszámok alatti szintetikus paraffinok kivételével.

Az ide tartozó termékek jellemzői a következők:

1. az ASTM D 938 módszer szerint meghatározott kristályosodási pontja minimum 30 °C;

2. sűrűsége 70 °C-on 0,942 g/cm3 alatti;

3. ASTM D 217 módszer szerinti kúppenetrációja 25 °C-on mérve 350 alatti;

4. ASTM D 937 módszer szerint mért kúppenetrációja 25 °C-on mérve 80 alatti.

Az olyan termékekre, amelyek túl kemények ahhoz, hogy elvégezzék rajtuk az ASTM D 217 módszer szerinti penetráció mérést, alkalmazható az ASTM D 937 szerinti kúppenetráció mérése is.

Lásd még a 2710 11 11 és 2710 19 99 alszámok magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2712 90 31 -

- 2712 90 39 Nyers

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 3. pontját. Azokra az alszámokra vonatkozóan, melyeknél a terméket

- speciális célú feldolgozásra,

- vegyi átalakításra szánták,

lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

2713 Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

2713 11 00 és

2713 12 00 Ásványolajkoksz

Ide a 2713 vtsz Magyarázata (A) bekezdésében leírt termékek tartoznak.

2713 20 00 Ásványolaj-bitumen

Ide a 2713 vtsz Magyarázata (B) bekezdésében leírt ásványolaj-bitumenek tartoznak.

Az ide tartozó termékek jellemzői a következők:

1. az ASTM D 938 módszer szerint meghatározott kristályosodási pontja minimum 30 °C;

2. sűrűsége 70 °C-on minimum 0,942 g/cm3;

3. ASTM D 5 módszer szerinti tűpenetrációja 25 °C-on mérve 400 alatti;

Lásd még a 2710 11 11 és 2710 19 99 alszámok magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2713 90 10 és

2713 90 90 Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

Ide a 2713 vtsz HR Magyarázata (C) bekezdésében leírt termékek tartoznak.

Az ide tartozó termékek aromás extraktumai (lásd a 2713 vtsz HR Magyarázata (C) rész (1) bekezdését) általában megfelelnek az alábbi követelményeknek:

1. az aromás alkotórészek aránya meghaladja a 80 tömegszázalékot az árucsoport magyarázata "A" mellékletében megadott módszer szerint;

2. sűrűsége 15 °C-on meghaladja a 0,950 g/cm3 értéket;

3. az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86-67 módszer szerint 300 °C-ig maximum 20 térfogatszázalék desztillál át.

A kevert alkil-benzolokat és a kevert alkil-nafténeket azonban akkor is a 3817 vtsz alá kell osztályozni, ha megfelelnek a fenti követelményeknek.

2715 00 00 Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolaj bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány)

Az ide tartozó bitumenes keverékek összetétele a tervezett felhasználástól függ.

1. A felületek vízállóvá tételére, védelmére vagy szigetelési célokra használt termékek.

A korróziógátló bevonatként, erőműi szigetelőként, felületek vízállóvá tételére, rések tömítésére stb. használt termékek általában egy kötőanyagból (bitumen, aszfalt vagy kátrány), merev tömítőanyagból, mint pl. ásványi szálak (azbeszt, üveg), fűrészporból és minden olyan egyéb anyagból állnak, amelyek a terméknek a felhasználási céljához szükséges tulajdonságait biztosítják.

Ilyen termékek például:

(a) bitumenes tömítőanyag

30% alatti oldószer tartalommal, amivel 3-4 mm-es vagy ennél kisebb vastagságú bevonat képezhető;

(b) bitumenes masztix

10% alatti oldószer tartalommal, amivel a következők képezhetők: vagy 4 mm - 1 cm vastag bevonat vagy nagy vastagságú tömítés (2-8 cm);

(c) más bitumenes készítmény

töltőanyagokkal, de oldószer nélkül. Ezeket felhasználás előtt hőkezelésnek kell alávetni. Egyéb más felhasználás mellett föld alatti vagy víz alatti csővezetékek védelmére is alkalmazzák.

2. Utak borítására használt termékek

Az ide tartozó, utak burkolására használt bitumenes termékek két csoportba oszthatók:

(a) lepárlási maradvány és útolaj

A lepárlási maradékok nehézolajban oldott bitumenek, amelyek mennyisége a kívánt viszkozitástól függ.

Ezen termékek kereskedelmi megnevezése attól függően változik, hogy az alkalmazott oldószer kőolaj- vagy más eredetű; az előbbieket "folyósított bitumen", az utóbbiakat "lágyított bitumen" néven ismerik.

Az útolajak olyan bitumenalapú nehézolajban oldott készítmények, amelyekben az oldószer mennyisége a kívánt viszkozitástól függ.

Ezekhez a termékekhez néha ragasztókat adnak a letöredezés ellen.

Minden ilyen bitumenes készítmény rendelkezik a következő jellemzőkkel:

- ASTM D 5 módszer szerint mért tűpenetráció 25 °C-on minimum 400;

- ASTM D 1189 módszer szerint nyert vákuum-desztillációs maradék, amely minimum 60 tömegszázaléknyi és amelynek az ASTM D 5 szerint mért tűpenetrációja 25 °C-on 400 alatti.

A következő ábra bemutatja, hogyan lehet

- a folyósított és a lágyított bitument megkülönböztetni a 2713 20 00 alszám alá tartozó bitumenektől;

- a folyósított és a lágyított bitument megkülönböztetni a 2710 11 11 - 2710 19 99 alszámok alatti olajoktól.

(b) vizes emulzió

Ezek a bitumen vizes emulgeálásával nyert termékek: Két csoportra oszthatók:

1. normál tallolaj-szappan alapú anionos vagy "alkáli" emulzió;

2. alifás amin vagy kvaterner ammónium ion alapú kationos vagy "savas" emulzió.

Áruosztályozási rendelkezések:

27. Árucsoport:

1. Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei:

(i) Elkülönített izomerek 95%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal.

(ii) Izomerek keverékei, amelyek 95%-nál kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 10/1. sz. Áruosztályozási rendelkezést is.)

2. Mono- és polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei (a sztereoizomerek kivételével):

(i) Elkülönített izomerek 90%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal,

(ii) Izomerek keverékei, amelyek 90%-nál kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 23-2901 29/1. Áruosztályozási rendelkezéseket is.)

3. Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének sztereoizomerjeinek keverékei, amelyek egy bizonyos specifikus szénhidrogén sztereoizomerjeiből 90%-nál kevesebbet tartalmaznak.

(Lásd még a 2901 23-2901 29/1. Áruosztályozási rendelkezéseket is.)

2710-2713:

1. Ásványolajtermékek:

A 27. Árucsoportba tartozó bizonyos ásványolajtermékek megkülönböztetésének kritériumai: vazelin, paraffinviasz, ásványolaj bitumen és kőolaj (2712, 2713 és 2710 vtsz.)

Megjegyzés: Ezen Áruosztályozási rendelkezés melléklete a megkülönböztetésnek a kritériumait grafikus ábra segítségével szemlélteti.

(i) Olyan termékek, amelyeknek rotációs hőmérővel meghatározott (ASTM D 938) dermedési pontja:

2710 11 és 2710 19

a) 30 °C-nál kevesebb (olaj)

2710 11 és 2710 19, 2712 10-2712 90 vagy 2713 20

b) 30 °C-nál nem kevesebb

(lásd az (ii) bekezdést!)

(ii) A fenti (i) bekezdés b) pontjában említett azon termékek, amelyeknek a sűrűsége 70 °C-on:

2710 11 és 2710 19 vagy 2713 20

a) 0,942 g/cm3-nél nem kevesebb

[lásd az alábbi (iii) bekezdést!]

2710 11 és 2710 19, 2712 10-2712 90

b) 0,942 g/cm3-nél kevesebb

[lásd még az alábbi (iv) bekezdést!]

(iii) A fenti (ii) bekezdés a) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 °C-on a tűpenetrációs értéke az ASTM D 5 módszerrel meghatározva:

2713 20

a) 400-nál kevesebb (bitumen)

2710 11 és 2710 19

b) 400-nál nem kevesebb (olaj)

(iv) A fenti (ii) bekezdés b) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 °C-on "összegyúrt állapotban mért kúp-penetrációs értéke", az ASTM D 217 módszerrel meghatározva:

2710 11 és 2710 19

a) 350-nél nem kevesebb (olaj)

2712 10-2712 90

b) 350-nél kevesebb [lásd az alábbi (v) pontot!]

(v) A fenti (iv) bekezdés b) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 °C-on a kúppenetrációs értékük az ASTM D 937 módszerrel meghatározva:

2712 10

a) 80-nál nem kevesebb (vazelin)

2712 20 vagy 2712 90

b) 80-nál kevesebb (paraffinviasz)

MELLÉKLET A 2710-2713(1 SZÁMÚ ÁRUOSZTÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSHEZ

A 27.10, 27.12 és 27.13 vtsz alá tartozó egyes olajtermékek megkülönböztetési sémája a megfelelő paraméterekkel

2710

1. Olajok grafittal keverve, amelyek kőolajból vagy bitumenes ásványokból nyert olajból állnak, és stabilizált szuszpenzióban hozzávetőleg 0,04-0,2% grafitrészecskéket tartalmaznak (amelyek mérete legtöbbször 0,1 és 0,5 mikron között változik).

2712 90

1. Mikrokristályos viasz (ásványolaj viasz), amely adalékként igen kis mennyiségben poliizobutilént tartalmaz.

2715 00

1. Tetőfedő-anyagok, amelyek azbesztet, ásványi töltőanyagokat és faolajat tartalmazó aszfaltoldatból állnak.

2. Padlók, külső falak és fémfelületek befedésére szolgáló anyagok, amelyek azbesztrostokból és alumíniumfestéket tartalmazó aszfaltoldatból állnak.

B) VI. ÁRUOSZTÁLY: VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI

Megjegyzések:

(1) a) A 2844 vagy 2845 vtsz alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékek (a radioaktív ércek kivételével) e vtsz.-ok alá tartoznak akkor is, ha a Vámtarifa más vtsz.-ai is szóba jöhetnének;

b) A fenti a) pontban foglaltaknak megfelelően a 2843 vagy a 2846 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékek ezek alá a vtsz.-ok alá tartoznak akkor is, ha ennek az áruosztálynak más vtsz.-ai is szóba jöhetnének.

(2) E Megjegyzés (1) bekezdésének megfelelően a 3004, 3005, 3006, 3212, 3303, 3304, 3305, 3306, 3307, 3506, 3707 vagy a 3808 vtsz.-ok alá tartozó áruk kimért adagokban vagy a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve az említett vtsz.-ok alá tartoznak, még akkor is, ha más vtsz.-ok is szóba jöhetnének.

(3) Azokat az árukészleteket, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből úgy állították össze, hogy ha a készletben levő árukat összekeverik, akkor a VI. vagy VII. Áruosztályba tartozó új terméket nyernek, az új termék vtsz.-a alá kell osztályozni, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a kiszerelés módjáról világosan felismerhető, hogy azok előzetes átcsomagolás nélkül együttes felhasználásra szolgálnak;

b) együtt hozzák be (mutatják be) azokat;

c) az alkotórészek jellegéből vagy jelenlévő arányukból felismerhetően alkalmasak egymás kiegészítésére.

Az áruosztályhoz tartozó Általános rendelkezések

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdése:

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, minden radioaktív kémiai elemet és radoaktív izotópot, valamint az ilyen elemekből és izotópokból alkotott vegyületeket [akár szervetlen, akár szerves, és akár egységes, vegyileg meghatározott, akár nem] a 28.44 vtsz. alá kell osztályozni még akkor is, ha azok osztályozásánál a Vámtarifa más vtsz-ai is szóba jöhetnének. Ezért például a radioaktív nátriumkloridot és radioaktív glicerint a 28.44 vtsz. alá kell osztályozni és nem a 25.01 vagy 29.05 vtsz. alá. Meg kell azonban jegyezni, hogy a radioaktív ércek a Vámtarifa V. Áruosztályába tartoznak.

A nem radioaktív izotópokra és azok vegyületeire nézve a Megjegyzés úgy rendelkezik, hogy ezeket [akár szervetlenek, akár szervesek, akár egységes, vegyileg meghatározott, akár nem] a 28.45 vtsz. alá kell osztályozni még akkor is, ha a Vámtarifa más vtsz-ai is szóba jöhetnének. Ezért a szén izotópját a 28.45 és nem a 28.03 vtsz. alá kell osztályozni.

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés b, pontja előírja, hogy a 28.43 vagy a 28.46 vtsz. alá osztályozható árukat a két vtsz. közül a megfelelő saját vtsz-a alá kell osztályozni és nem a VI. Áruosztályban szóba jöhető más vtsz. alá, feltéve, hogy ezek nem radioaktívak vagy nem izotópok (mert ebben az esetben azokat a 28.44 vagy a 28.45 vtsz. alá kell osztályozni). A Megjegyzésnek e pontja szerint tehát pl. az ezüstkazeinátot a 28.43 vtsz. alá és nem a 35.01 vtsz. alá, és az ezüst nitrátot még akkor is a 28.43 vtsz. alá és nem a 37.07 vtsz. alá kell osztályozni, ha fényképészeti felhasználásra készen a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelték.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a 28.43 és a 28.46 vtsz-oknak csak a VI. Áruosztály más vtsz-aival szemben van elsőbbségük. Amennyiben a 28.43 vagy a 28.46 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő áruk osztályozásánál a Vámtarifa más áruosztályainak vtsz-ai is szóba jöhetnek, az ilyen áruk osztályozására valamennyi figyelembe vehető áruosztályhoz vagy árucsoporthoz tartozó Megjegyzés és a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai alkalmazásától függ. Így a gadolinit, mint ritka föld-fémek vegyülete a 28.46 vtsz. alá tartozó áru lenne, de a 25.30 vtsz. alá kell osztályozni, mert a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdés a, pontja kizárja a 28. Árucsoportból az V. Áruosztályba tartozó ásványi anyagokat. Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése:

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azokat az árukat (a 28.43-28.46 vtsz-ok alatt meghatározott áruk kivételével), amelyek kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésük következtében a 30.04, 30.05, 30.06, 32.12, 33.03, 33.04, 33.05, 33.06, 33.07, 35.06, 37.07 vagy 38.08 vtsz. alá tartoznak, e vtsz. alatt maradnak akkor is, ha azok más vtsz-ok alá is osztályozhatók lennének. Például a kén gyógyászati célra, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve a 30.04 vtsz. alá és nem a 25.03 vagy a 28.02 vtsz. alá, vagy a dextrin, mint ragasztószer a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben a 35.06 vtsz. és nem a 35.05 vtsz. alá tartozik.

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése:

A Megjegyzésnek ez a pontja rendelkezik a részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből álló árukészletek osztályozásáról. A Megjegyzés rendelkezései azonban korlátozódnak az olyan árukészletekre, amelyeknél ha a készletekben levő árukat összekeverik, akkor ebbe az áruosztályba vagy a VII. Áruosztályba tartozó új terméket nyernek. Az ilyen árukészletek az új termék vtsz-a alá osztályozandók, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek a Megjegyzés (3) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételeknek.

Ilyen készletekre vonatkozó példák: a 30.06 vtsz. alá tartozó fogcement és más fogászati tömőanyag és a 32.08-32.10 vtsz. alá tartozó bizonyos mázak és festékek, valamint a 32.14 vtsz. alá tartozó masztixok, stb. A szükséges szilárdító anyag nélkül kiszerelt áruk osztályozására vonatkozó rendelkezéseket részletesen lásd a 32. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben és a 32.14 vtsz-hez tartozó Magyarázatban.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből álló árukészletekre, melyeket egymást követően előzetes keverés nélküli felhasználásra szántak, az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése nem vonatkozik. Az ilyen kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt árukat a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai [rendszerint a (3) b) szabály] alapján kell osztályozni; ha ezek az árukészletek a kiskereskedelmi forgalom számára nincsenek kiszerelve, akkor az azt alkotó termékeket külön-külön kell osztályozni.

V. ÁRUOSZTÁLY: 29. Árucsoport: Szerves vegyi anyagok

Megjegyzések:

(1) Ha ennek az árucsoportnak egyes vtsz.-aihoz tartozó előírások ellenkező rendelkezést nem tartalmaznak, ebbe az árucsoportba tartoznak:

a) az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak;

b) az azonos szerves vegyületek két vagy több izomerjének keverékei (akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak), kivéve az aciklikus szénhidrogén-izomerek (a sztereoizomerek kivételével) keverékeit (27. Árucsoport);

c) a 2936-2939 vtsz. alá tartozó termékek, a cukornak a 2940 vtsz. alá tartozó étere, acetálja és észtere, valamint ezek sói és a 2941 vtsz. alá tartozó termékek akkor is, ha vegyileg nem egységesek, nem meghatározottak;

d) az előbbi a)-c) pontokban megnevezett termékek vizes oldatai;

e) az előbbi a)-c) pontokban megnevezett termékek más oldatai, ha az ilyen oldás szokásos vagy kizárólag biztonsági vagy szállítási okokból szükséges kiszerelés, és az oldóanyag hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá;

f) az előbbi a)-e) pontokban megnevezett termékek a tartósításukhoz vagy szállításukhoz szükséges stabilizáló anyagok ( beleértve a száradásgátló szereket is ) hozzáadásával;

g) az előbbi a)-f) pontokban megnevezett termékek, az azonosításuk megkönnyítése céljából vagy biztonsági okokból pormentesítő, színező vagy szagosító anyag hozzáadásával is; ha ezek hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő más célra alkalmassá;

h) a szabvány erősségűre hígított következő termékek azoszínezékekhez: diazoniumsók, és a sókhoz kapcsolt diazotizálható aminok és sóik.

(2) Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 1504 vtsz. alá tartozó áruk vagy a nyers glicerin (1520 vtsz.);

b) etil-alkohol (2207 és 2208 vtsz.);

c) metán és propán (2711 vtsz.);

d) a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében meghatározott szénvegyületek;

e) karbamid (3102 vagy 3105 vtsz.);

f) növényi és állati eredetű festőanyag (3203 vtsz.) szintetikus szerves színezékek, fluoreszkálóként vagy luminoforként felhasználásra kerülő szintetikus szerves termékek (3204 vtsz.) vagy festékek, valamint színezőanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben vagy csomagolásban (3212 vtsz.);

g) enzim (3507 vtsz.);

h) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló termékek különböző formákban (pl. táblácskákban, pálcákban vagy hasonló alakban), tüzelőanyagként történő felhasználásra, folyadék vagy cseppfolyós gáz öngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, 300 cm3 vagy kisebb űrtartalmú tartályban (3606 vtsz.);

ij) töltet tűzoltó készülékhez vagy töltött tűzoltógránát (3813 vtsz.), tintafolt-eltávolító a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (3824 vtsz.);

k) optikai elemek, pl. etiléndiamintartarátból (9001 vtsz.).

(3) Ha egy termék ismérveinél fogva ennek az árucsoportnak két vagy több vtsz.-a alá is tartozhat, azt a figyelembe vehető, sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni.

(4) A 2904-2906, 2908-2911 és a 2913-2920 vtsz.-nál a halogén-, szulfo-, nitro- és nitrozo-származékra történő bármilyen utalás vonatkozik a keverékszármazékokra is (pl. a szulfohalogén-, nitrohalogén-, nitroszulfo- és nitroszulfohalogén-származékokra).

A 2929 vtsz. értelmezése szerint a nitro- vagy nitrozocsoportok nem tekinthetők "nitrogénfunkcióknak".

A 2911, 2912, 2914, 2918 és a 2922 vtsz.-ok értelmezése szerint az "oxigénfunkció" kifejezés alatt azokat a jellegzetes oxigéntartalmú szerves csoportokat kell érteni, amelyekre a 2905-2920 vtsz.-oknál utalás található.

(5) a) Az árucsoport I-VII. Árualcsoportjába tartozó savfunkciós szerves vegyületekkel képzett észtereket az említett árualcsoportokba tartozó szerves vegyületeknek megfelelő vtsz.-ok közül (az árualcsoporton belül) sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni;

b) az etil-alkoholból az árucsoport I-VII. Árualcsoportjába tartozó savfunkciós szerves vegyületekkel képzett észtereket oda kell osztályozni, ahova a megfelelő savfunkciós vegyületeket;

c) a VI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésének és a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésének megfelelően:

1. az árucsoport I-X. Árualcsoportjába vagy a 2942 vtsz. alá tartozó szerves vegyületek (úgymint sav-, fenol- vagy enol-funkciós vegyülete vagy szerves bázisa) szervetlen sóit a megfelelő szerves vegyület vtsz.-a alá kell osztályozni, és

2. az árucsoport I-X. Árualcsoportjába vagy a 2942 vtsz. alá tartozó szerves vegyületekből képzett sókat a megfelelő bázis vagy sav (beleértve a fenol- vagy enol-funkciós vegyületeket is) vtsz.-ai közül sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni;

d) a fémalkoholátokat, az etil-alkohol származékai kivételével (2905 vtsz.), a megfelelő alkohol vtsz.-a alá kell osztályozni;

e) a szénsavak halogénjeit a megfelelő savakhoz kell osztályozni.

Alszámos megjegyzés:

(1) A 29. Árucsoportban egy vámtarifaszámon belül a kémiai vegyületek származékai (vagy kémiai vegyületek csoportjai) ugyanazon alszám alá tartoznak, mint maguk a vegyületek (vagy vegyületcsoportok), feltéve, hogy más alszám alatt nincsenek név szerint kiemelve, és nincs a szóban forgó alszámok között "Más" jelölésű alszám.

Általános rendelkezések:

Általános szabályként meg kell jegyezni, hogy ebbe az árucsoportba csak az egységes vegyileg meghatározott vegyületek tartoznak az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(A) Egységes, vegyileg meghatározott vegyületek:

[Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdése ]:

A vegyileg meghatározott tiszta vegyület olyan anyag, amely egyfajta (pl. kovalens vagy ionos kötésű) alapmolekulából áll, amelynek összetételét az alkotó elemek állandó aránya jellemzi, és amely egy meghatározott szerkezeti képlettel leírható. A kristályrácsban az alapmolekulának az ismétlődő elemi cella felel meg.

Az olyan vegyileg meghatározott tiszta vegyület, amely gyártása (a tisztítását is beleértve) során, vagy után szándékosan hozzáadott idegen anyagot tartalmaz, nem tartozik ebbe az árucsoportba. Így például a laktózzal kevert, édesítőszernek elkészített szaharin nem osztályozható ebbe az árucsoportba (lásd a 29.25 vtsz. magyarázatát).

Ebbe az árucsoportba tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek tartalmazhatnak szennyeződéseket, lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontját. E szabály alól kivételt képez a 29.40 vtsz. szövege, amely csak a vegyileg tiszta cukrokat foglalja magában.

A "szennyeződések" kifejezés csak az olyan anyagokra vonatkozik, amelyek kizárólag és közvetlenül az előállítási folyamat során (beleértve a tisztítást is) kerülnek bele az anyagba. Ezek az anyagok származhatnak a feldolgozással kapcsolatos bármely tényezőből és főként a következők lehetnek:

a) Feldolgozatlan kiinduló anyagok,

b) A kiinduló anyagban jelenlevő szennyeződések,

c) A feldolgozási folyamatban (beleértve a tisztítást is) használt reagensek.

d) Melléktermékek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti ilyen anyagokat nem minden esetben tekintik az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontjában megengedett "szennyeződés"-nek. Amennyiben ezeket az anyagokat szándékosan hagyták benne a termékben azért, hogy azt különlegesen alkalmassá tegyék valamilyen használatra, vagy abból a célból, hogy valamilyen speciális használatra való alkalmasságát javítsák, akkor azokat nem lehet megengedett szennyeződésnek tekinteni. Nem tartozik ide például a metilacetátból álló termék metanol tartalommal, amelyben a metanolt abból a célból hagyták benne, hogy oldószernek való alkalmasságát javítsák (38.14 vtsz.). Egyes vegyületekre (pl. az etán, benzol, fenol, piridin) a 29.01, 29.02, 29.07 és a 29.33 vtsz.-okhoz tartozó Magyarázat speciális tisztasági kritériumot tartalmaz. Ebbe az árucsoportba tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek lehetnek vízben oldottak is. A 28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben foglalt előírásokhoz hasonlóan ez az árucsoport is magában foglalja mind a nem vizes oldatokat, mind a vegyületeket (vagy azok oldatát) a hozzájuk adott stabilizálókkal, a porzásgátló anyagokkal vagy festőanyagokkal együtt. Például a harmadfokú tubilkatechollal tartósított sztirolt a 29.02 vtsz. alá kell osztályozni. A 28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben a stabilizálók, porzásgátló anyagok és festőanyagok adagolására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen ebbe az árucsoportba tartozó vegyületekre is alkalmazni kell. A festőanyagra vonatkozó azonos előírások szerint ezek a vegyületek is tartalmazhatnak hozzáadott szaganyagokat (pl. a 29.03 vtsz. alá tartozó bróm-metán, amelyhez kis mennyiségben klór-piktint adtak).

Ebbe az árucsoportba tartoznak ugyanazon szerves vegyületek izomerjeinek keverékei is tekintet nélkül arra, hogy tartalmaznak-e szennyeződést vagy sem. Ez a rendelkezés csak az olyan vegyületek keverékeire vonatkozik, amelyeknek azonos vegyi funkciója (vagy funkciójuk) van és amelyek természetes alakjukban együtt fordulnak elő vagy ugyanazon vegyi folyamat során együtt keletkeznek. Nem tartoznak ide az aciklikus szénhidrogén izomerek vegyületei (a sztereoizomerek kivételével), tekintet nélkül arra, hogy telítettek-e vagy sem (27. Árucsoport).

(B) A 29. Árucsoportba nem tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek

[Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése]:

(1) Bizonyos elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek soha nem tartoznak a 29. Árucsoportba, még akkor sem, ha azok kémiailag tiszták. A 28. Árucsoportba tartozó lásd ez árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezések (B) részben foglalt előírásait vegyületeken kívül nem tartoznak ide:

a) répacukor (17.01 vtsz.), laktóz, maltóz glukóz és fruktóz (17.02 vtsz.),

b) etil-alkohol (22.07 vagy 22.08 vtsz.),

c) metán és propán (27.11 vtsz.),

d) karbamid (31.02 vagy 31.05 vtsz.),

e) állati vagy növényi eredetű színezőanyagok (pl. klorofill) (32.03 vtsz.),

f) szintetikus szerves színezékek (pigment festékanyag is), az optikai fehérítőszerként ismert szintetikus szerves termékek (pl. egyes sztilbén származékok) (32.04 vtsz.).

(2) Nem tartoznak ide az egyes elkülönített, egységes vegyileg meghatározott szerves termékek, amelyeket a 29. Árucsoportba lehetne osztályozni, de bizonyos célra kiszerelik vagy olyan kezelési eljárásnak vetették alá, amelyek vegyi összetételüket változatlanul hagyják. Ilyenek:

a) gyógyászati vagy megelőzési használatra alkalmas termékek, kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (30.04 vtsz.);

b) luminoforként használt termékek (pl. szalicilaldazin), amelyeket abból a célból kezeltek, hogy foszforeszkáló képességet nyerjenek (32.04 vtsz.);

c) festékek és más színező anyagok kiskereskedelemben szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelve (32.12 vtsz.);

d) parfüm, szépség- és testápoló készítmények (pl. aceton) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (33.03 - 33.07 vtsz.);

e) ragasztásra alkalmas termékek, mint ragasztóanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, de legfeljebb 1 kg tiszta tömegben (35.06 vtsz.);

f) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló termékek különböző formákban tüzelőanyagként történő felhasználásra, folyadék vagy cseppfolyós gáz öngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, 300 cm3 vagy kisebb űrtartalmú tartályban (36.06 vtsz.);

g) hidrokinon és más nem kevert termékek fényképészeti felhasználásra, meghatározott adagokba kiszerelve vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben felhasználásra kész állapotban;

h) fertőtlenítők, rovarirtók, stb. 38.08 vtsz-nél leírt módon kiszerelve;

ij) töltet tűzoltókészülékekhez (pl. szén-tetraklorid) vagy töltött tűzoltógránát (38.13 vtsz.);

k) tintafolt eltávolítók (pl. a 29.35 vtsz. alá tartozó klóramin vízben oldva) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (38.24 vtsz.);

l) optikai elemek (pl. etilén-diamin-tartarát) (90.01 vtsz.).

(C) Származékok áruosztályozása

A vegyületek kémiai származékainak áruosztályozását a vámtarifaszámok szintjén a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai szerint kell elvégezni. Az Árucsoport Megjegyzéseinek (3) bekezdése akkor alkalmazható, ha egy származék két vagy több vámtarifaszám alá is osztályozható lenne.

A származékoknak egy vámtarifaszámon belüli besorolásakor az Alszámos Megjegyzések (1) bekezdése szerint kell eljárni.

(D) Kondenzált gyűrűs rendszerek

A kondenzált gyűrűs rendszer legalább két gyűrűből áll, amelyeknek van egy, és csakis egy közös kötésük és van kettő és csakis kettő közös atomjuk.

Kondenzált gyűrűs rendszerek a policiklusos vegyületek (pl. policiklikus hidrokarbonátok, heterociklusos vegyületek) molekuláiban találhatók, amelyekben két ciklikus gyűrű egy közös oldalukkal összekapcsolódik két szomszédos atomon keresztül. Példaként lásd az alábbiakat:

Az összetett gyűrűs rendszerekben a gyűrűk mindegyike több oldalával is kapcsolódhat. A policiklikus vegyületek, amelyekben két gyűrűnek két, és csakis két közös atomja van, úgy ismertek mint "orto-kondenzált" vegyületek. Az olyan policiklikus vegyületek, melyekben egy gyűrű két, és csakis két olyan atomot tartalmaz, amely egy csatlakozó gyűrűkből álló sorozat két vagy több gyűrűjének is része, úgy ismertek mint "orto- és perikondenzált" vegyületek. A kondenzált gyűrűs rendszerek két különböző fajtáját a következő példák illusztrálják:

"Orto-kondenzált" rendszer "Orto- és perikondenzált" rendszerek

Következzék egy példa az áthidalt (nem kondenzált) gyűrűs kinolinra:

Általános megjegyzések:

A Kombinált Nómenklatúrában és a magyarázatokban egyes nevek után feltűnő (INN) jelölés arra utal, hogy az adott név benne foglaltatik a gyógyszeripari anyagok nemzetközileg elfogadott, nem védett neveinek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott gyűjteményben.

Az (INNM) [International non-propietary name (modified)] betűk azt jelzik, hogy az adott nevet az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi, nem védett (módosított) névként fogadta el.

Az (ISO) betűk azt jelzik, hogy az adott név szerepel a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet R 1750 számú ajánlásában, a kártevőellenes és növényi növekedést szabályozó szerek általánosan használt elnevezései között.

A kondenzált gyűrűs rendszer olyan, amelyben van legalább két gyűrű, amelyeknek egy és csak egy közös kötése és kettő és csak kettő közös atomja van.

Megjegyzések (1) a) pontjához:

Lásd az árucsoport Általános rendelkezései A) pontjának első négy bekezdését. Ebbe az árucsoportba tartozik:

1. Az antracén, amelynek tisztasága legalább 90 tömeg% (2902 90 10 alszám).

2. Benzol, amelynek tisztasága legalább 95 tömeg% (2902 20 10 vagy 2902 20 90 alszám).

3. Naftalin, amelynek kristályosodási hőmérséklete nem alacsonyabb, mint 79,4 °C (2902 90 10 alszám).

4. Toluol, amelynek tisztasága legalább 95 tömeg% (2902 30 10 vagy 2902 30 90 alszám).

5. Xilol, amely nem kevesebb mint 95 tömeg% xilolt (összes izomert) tartalmaz (2902 41 00-tól 2902 44 90 alszámig).

6. Etán és más telített, aciklikus szénhidrogének (a metán és a propán kivételével), amelyek egyetlen izomerre vonatkoztatva nem kevesebb, mint 95% tisztaságúak, térfogategységben számítva gázok esetében, tömegegységben pedig folyadékok és szilárd anyagok esetében (2901 10 10 vagy 2901 10 90 alszám).

7. Etilén, amelynek tisztasága nem kevesebb, mint 95 térfogat% (2901 21 alszám).

8. Propén (propilén), amelynek tisztasága legalább 90 térfogat% (2901 22 alszám).

Megjegyzések (1) b) pontjához:

Lásd ezen árucsoportra vonatkozó Általános rendelkezései (A) pontjának utolsó bekezdését.

Megjegyzések (1) d) pontjához:

Csak a valódi vizes oldatok osztályozhatók ide, még abban az esetben is, ha a szükségesnél kevesebb víztartalom miatt az anyag nem oldódott fel maradéktalanul.

Megjegyzések (1) f) és g) pontjaihoz:

Stabilizáló, porvédő, színező és illatanyagok hozzáadását illetően lásd az árucsoportra vonatkozó HR Általános rendelkezések (A) pontjának utolsó előtti bekezdését.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Az aciklikus szénidrogének csak szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek, amelyek szerkezetükben gyűrűt nem tartalmaznak. Két kategóriába sorolhatók:

(A) Telített aciklikus szénhidrogének

(B) Telítetlen aciklikus szénhidrogének

(A) Telített aciklikus szénhidrogének

Ezek a vegyületek, amelyeknek általános képlete (CnH2n+2) homológ sort képeznek. Ezek a természetben gyakran előfordulnak és az ásványolaj leglényegesebb összetevői.

Az alap szénhidrogén a metán (CH4) egy szénatommal. A metánt és a propánt (C3H8), amelynek három szénatomja van, vegyileg tiszta állapotban is a 27.11 vtsz. alá kell osztályozni.

Ide tartozó telített aciklikus szénhidrogének például a következők:

(1) Etán (C2H6) két szénatommal.

E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy azt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú etán. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.11 vtsz.).

(2) Bután (C4H10) négy szénatommal.

(3) Pentán, öt szénatommal.

(4) Hexán, hat szénatommal.

(5) Heptán, hét szénatommal.

(6) Oktán, nyolc szénatommal.

(7) Nonán, kilenc szénatommal.

(8) Dekán, tíz szénatommal.

(9) Pentadekán, tizenöt szénatommal.

(10) Triakontán, harminc szénatommal.

(11) Hexakontán, hatvan szénatommal.

Valamennyi ilyen telített szénhidrogén vízben oldhatatlan. Közönséges hőmérséklet és nyomás alatt az olyan szénhidrogének, amelyek legfeljebb 4 szénatomot tartalmaznak gázneműek; azok, amelyek legfeljebb 15 szénatomot tartalmaznak, folyékonyak; a magasabb szénatom tartalmú szénhidrogének szilárdak.

Az ilyen szénhidrogén molekulákban egy vagy több hidrogénatom helyettesíthető alkil gyökökkel (pl. metil, etil, propil); így az izobután (2-metil-propán, trimetil-metán) molekulaképlete ugyanaz mint a normál butáné.

Az e vtsz. alá tartozó szénhidrogének közül az iparban és a kereskedelemben leggyakrabban előforduló szénhidrogén az etán- és butángáz, amelyek a természetes ásványolajban és a földgázban találhatók meg.

Ezek a telített aciklikus szénhidrogének e vtsz. alá csak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek formájában osztályozhatók, akár természetes ásványolaj vagy földgáz finomításával, akár szintetikus eljárással keletkeztek az etán tisztasági kritériumára vonatkozóan lásd a fenti (1) pontot. Nem osztályozható azonban e vtsz. alá a finomítatlan bután, a finomítatlan ásványolaj-gázok és a 27.11 vtsz. alá tartozó hasonló finomítatlan gázalakú szénhidrogének.

(B) Telítetlen aciklikus szénhidrogének

Ezek a telítetlen szénhidrogének kettő, négy, hat stb. hidrogénatommal kevesebbet tartalmaznak, mint ugyanazon számú szénatomot tartalmazó telített aciklikus szénhidrogének. Ezen szénhidrogének molekulái kettős vagy hármas kötést tartalmaznak.

(1) Olefinek (monoetilén szénhidrogének)

Ezek a vegyületek homológ sorozatot képeznek, amelynek tagjai a CnH2n képlettel ábrázolhatók. Számos szerves anyag termikus bomlása, krakkolása által nyert termékben találhatók (világítógáz, az ásványolaj hőbontásának termékei stb.); ezenkívül szintetikus eljárással is előállíthatók.

a) A sorozat első tagjai gáz halmazállapotúak, ezek a következők:

(i) Etilén (etén) (C2H4). Színtelen gáz, enyhén éterre emlékeztető illatú, erős érzéstelenítő hatású, igen sok szerves vegyület előállítására használják (pl. etilén-oxid, etil-benzol, szintetikus etanol, polietilén).

E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy ezt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú etilén. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.11 vtsz.).

(ii) Propilén (propén) (C3H6). Színtelen, nagyon gyúlékony gáz amely fojtószerként is használatos.

E vtsz. alá tartozik a legalább 90 vagy ezt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú propilén (propén). Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.11 vtsz.).

(iii) Butilén (butén) (C4H8).

Ezek a telítetlen aciklikus szénhidrogének e vtsz. alá csak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek formájában osztályozhatók, de nem tartoznak ide a finomítatlan szénhidrogéngázok (27.11 vtsz.).

A kereskedelemben ezek a termékek folyékony állapotban, nyomás alatt fordulnak elő.

b) Az öt-tizenöt szénatomot tartalmazó olefinek folyékonyak. Ezek közül a legfontosabbak:

(i) Pentének (amilének)

(ii) Hexilének

(iii) Heptilének

(iv) Oktilének

c) A több mint 15 szénatomot tartalmazóak szilárdak.

(2) Diolefinek (polietilén szénhidrogének)

A sorozat tagjai molekulájukban két vagy több kettős kötést tartalmaznak. Ilyenek:

a) Propadién (allén) (C3H4);

b) 1,2-butadién (buta-1,2-dién, metilallén) (C4H6);

c) Buta-1,3-dién (1,3-butadién) (C4H6), színtelen, nagyon gyúlékony gáz;

d) 2-metibuta-1,3-dién (izoprén) (C5H8) színtelen, nagyon gyúlékony gáz.

(3) Acetilén homológsorozat

Ezek a telítetlen szénhidrogének vagy egy (monoacetilének, általános képlete CnH2n-2), vagy több hármas kötést tatalmaznak a molekulában (poliacetilének).

A legfontosabb termék az acetilén (C2H2), jellegzetes szagú, színtelen gáz. Az acetilén igen sok vegyi termék alapanyaga (pl. ecetsav, aceton, izoprén, klórecetsav, etanol).

Ha acetonban oldva, nyomás alatt, kovafölddel burkolt acél-hengerekben érkezik be, akkor is ide tartozik lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés e) pontját A sorozat más tagjai:

a) Propin (allilén, metilacetilén);

b) Butin (etilacetilén).

(4) Etilén-acetilén szénhidrogének

Molekuláikban mind etilén, mind acetilén kötést tartalmaznak.

A legfontosabb ezek közül a vinil-acetilén (acetilén, amelyben egy hidrogén atomot egy vinilcsoport helyettesít) és metil-vinil-acetilén (amelyben mindkét hidrogén atomot helyettesítik, egyiket egy vinilcsoporttal, a másikat egy metilcsoporttal).

2902 Ciklikus szénhidrogének

- Ciklánok, ciklének és cikloterpének:

2902.11 - - Ciklohexán

2902.19 - - Másféle

2902.20 - Benzol

2902.30 - Toluol

- Xilolok:

2902.41 - - Orto-xilol

2902.42 - - Meta-xilol

2902.43 - - Para-xilol

2902.44 - - Xilolizomerek keveréke

2902.50 - Sztirol

2902.60 - Etil-benzol

2902.70 - Kumol

2902.90 - Más

A ciklikus (gyűrűs) szénhidrogének csak szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek és legalább egy gyűrű található szerkezetükben. Három kategóriába osztályozhatók:

(A) Ciklánok és ciklének

(B) Cikloterpének

(C) Aromás szénhidrogének

(A) Ciklánok és ciklének

Ezek gyűrűs (ciklikus) szénhidrogének, a telített monociklikus ciklánok általános képlete CnH2n, a policiklikus ciklánok vagy a telítetlenek (ciklének) általános képlete CnH2n-x), amelyben az x lehet

2,4,6 stb.).

(1) Monociklikus ciklánok például a bizonyos ásványolajakban található polimetilének és a nafta szénhidrogének. Ezekre példák:

a) Ciklopropán (C2H6) (gáz),

b) Ciklobután (C4H8) (gáz),

c) Ciklopentán (C5H10) (folyadék),

d) Ciklohexán (C6 H12) (folyadék).

(2) A policiklikus ciklánok közé tartozik:

a) Dekahidro-naftalin (C10H18), színtelen folyadék, festékek, lakkok stb. oldásához használják.

b) Hídkötésű vegyületek, mint l,4,4a,5,6,7,8,8a-oktahidroexo-l,4-endo-5,8-dimetano-naftalin (C12H16), amely a HEOD rovarirtó alapanyaga.

c) "Rács" szerkezetű vegyületek, mint a pentaciklo (5,2.1.02,6.03,9.05,8) dekán (C10H12), amelyből a dodekánkloropentaciklo (5.2.1.02,6.05,8) dekán származik.

(3) Ciklének a következők:

a) Ciklobután (C4H6), gáz.

b) Ciklopentén (C5H8), folyadék.

c) Ciklohexén (C6H10), folyadék.

d) Ciklo-oktatetrán (C8H8), folyadék.

e) Azulén (C10H8), szilárd.

Nem tartozik ide azonban a szintetikus karotin, amelyet a 32.04 vtsz. alá kell osztályozni.

(B) Cikloterpének

Ezek a szénhidrogének általános kémiai felépítésben nem különböznek a ciklén csoporttól és az általános képletük (C5H8)n, ahol az "n" lehet 2 vagy annál nagyobb egész szám. Ezek a természetben, a növényvilágban mint szagos illékony folyadékok fordulnak elő pl:

(1) Pinén, a terpentinolaj, fenyőolaj, a fahéjolaj stb. alkotóeleme; színtelen folyadék.

(2) Kámfor, szerecsendiómag-olaj, petitgrain-olaj stb. alkotórésze.

(3) Limonén, a citromfélék gyümölcsének olajában található; a dipentén

a limonén optikai izomerjeinek keveréke. A finomítatlan dipentén nem tartozik ide (38.05 vtsz.).

Nem tartoznak ide az illóolajok (33.01 vtsz.), a terpentinszesz és más terpentin tartalmú oldószerek, amelyeket tűlevelű fáknak desztillációjával vagy más eljárással nyernek (38.05 vtsz.).

(C) Aromás szénhidrogének

Ezek a vegyületek egy vagy több gyűrűből állnak, a benzol olyan szénhidrogén, amely 6 szénatomból és 6 hidrogénatomból áll, amelyek 6 (CH) csoportban úgy vannak elrendezve, hogy azok egy ún. benzol- vagy aromás hatszögű gyűrűt alkotnak.

(I.) Szénhidrogén csak egy benzolgyűrűvel. Ehhez a benzol és annak homológjai tartoznak.

a) Benzol (C6H6). Világító gázban, néhány ásványolajban és számos, szénben gazdag, szerves vegyület (szén, lignit stb.) száraz lepárlásának folyékony származékaiban fordul elő; nyerhető még nyíltszénláncú szénhidrogének ciklizálásával. Tiszta állapotban színtelen, mozgékony, fénytörő folyadék, illékony és gyúlékony fűszeres szagú. Jól oldja a gyantákat, zsírokat, illóolajokat, gumit stb. Benzolból szintézissel számos termék nyerhető.

E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy ezt meghaladó tömegszázalék tisztaságú benzol. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

b) Toluol (metil-benzol) (C6H5-CH3). Benzolszármazék, amelyben a hidrogén egy atomját metilcsoport helyettesíti. Nyerhető könnyű kátrányolaj desztillálásával nyíltszénláncú szénhidrogének ciklizálásával. Színtelen, mozgékony, fénytörő, gyúlékony folyadék, a benzolhoz hasonló illata van.

E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy ezt meghaladó tömegszázalék tisztaságú toluol. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

c) Xilol (dimetil-benzol C6H(CH3)2. Benzol származék, amelyben a hidrogén két atomját két metilcsoport helyettesíti. Három izomerje van: orto-xilol, meta-xilol és para-xilol. A xilol tiszta, gyúlékony folyadék, a könnyű kátrányolajban található.

E vtsz. alá tartozó xilol - minden xilolizomert együttvéve - legalább 95 vagy azt meghaladó tömegszázalékban tartalmaz xilolizomereket. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

d) Egy benzolgyúrúvel, továbbá egy vagy több nyílt vagy zárt oldallánccal képzett e vtsz. alá tartozó más aromás szénhidrogének:

(1) Sztirol (C6H5.CH=CH2). Főként műanyagok (polisztirol) és szintetikus gumik készítésénél használt, színtelen olajos folyadék.

(2) Etil-benzol (C6H5.C2H5). Színtelen, gyúlékony, mozgékony folyadék, a kátrány tartalmazza, általában benzolból és etilénből állítják elő.

(3) Kumol C6H5.CH(CH3)2. Színtelen folyadék, néhány ásványolajban fordul elő. Főleg fenol, aceton, metilsztirol előállítására vagy oldószerként használják.

(4) Para-kumol CH3C6H4.CH(CH3)2. Számos illóolajban bőségesen fordul elő. Színtelen, kellemes illatú folyadék.

A nyers para-kumol nem tartozik ide (38.05 vtsz.).

(5) Tetra-hidro-naftalin (tetralin) (C10H12). Nyerhető a naftalin katalitikus hidrogénezésével. Színtelen folyadék, a terpénhez hasonló szagú. Mint oldószert stb. használják.

(II) Szénhidrogének két vagy több nem kondenzált benzolgyűrűvel

a) Difenil (C6H5.C6H5). Fénylő fehér színű kristály, kellemes illatú; felhasználják főleg klórozott származékok készítésére (lágyítószerek), hűtőanyagnak (egyedül vagy difenil-éterrel keverve) és az atomreaktorban, mint neutron lassítót.

b) Difenil metán (C6H5.CH2.C6H5). Szénhidrogén, metiléncsoporttal (CH2) összekapcsolt két benzolgyűrűvel. Színtelen tűk alakjában kristályosodik, germániumra emlékeztető, erős illatú, szerves szintézisekben használják.

c) Trifenil-metán [CH(C6H5)3]. Metán, amelynél a hidrogén három atomját három benzolgyűrű helyettesíti.

d) Terfenilek. A kevert terfenil izomereket hűtőanyagnak és az atomreaktorban, mint neutronlassítót használják.

(III) Szénhidrogének két vagy több kondenzált benzolgyűrűvel

a) Naftalin (C10H8). Két benzolgyűrű kondenzálásából származik. Előfordul kátrányban, kaukázusi ásványolajokban, világítógázban, a lignitkátrányban stb. Finom olajos tapintású, fehér színű pikkelyekben kristályosodik, jellegzetes illatú.

E vtsz. alá tartozó naftalin kristályosodási pontja legalább 79,4 °C vagy annál magasabb. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

b) Fenantrén (C14H10). Három benzolgyűrű kondenzálásából származik. A kátrány lepárlásának egyik terméke; finom, színtelen, fluoreszkáló kristályok.

A fenatrén csak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyület formájában, tiszta vagy kereskedelmileg tiszta állapotban tartozik e vtsz. alá. Finomítatlan állapotban nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

c) Antracén (C14H10). Ugyancsak három benzolgyűrű kondenzálásából származik, a kátrányban található. Színtelen kristály vagy sárgás színű por alakjában fordul elő, bíborkékesen fluoreszkál.

E vtsz. alá tartozik a legalább 90 vagy ezt meghaladó tömegszázalék tisztaságú antracén. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

Ugyancsak e vtsz. alá tartoznak a következő szénhidrogének:

(1) Acenaftén

(2) Metil-antracén

(3) Fluorén

(4) Fluorantén

(5) Pirén

Nem tartoznak ide azok a dodecil-benzolok és azok a nonil-naftalinok, amelyek vegyes alkilaril vegyületek (38.17 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

2902 Ciklikus szénhidrogének

2902 19 30 Azulén és alkilszármazékai

Ez az alszám tartalmazza a következő vegyületeket: azulén (biciklo[5,3,0]dekapentaén) és alkilszármazékai, pl. kamazulén (7-etil-1,4-dimetil-azulén), guajazulén (7-izopropil-1,4-dimetilazulén), vetiverazulén (2-izopropil-4,8-dimetiloazulén).

2902 90 10 Naftalin és antracén

Lásd a 29.02 vtsz. Magyarázata (C) részének (III) a) és c) pontját.

2902 90 30 Bifenil és terfenilek

Lásd a 29.02 vtsz. Magyarázata (C) részének (II) a) és d) pontját.

Áruosztályozási rendelkezések:

2901 10

1. Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei:

(i) Elkülönített izomerek 95%-nál nem alacsonyabb tisztasági fokkal.

(ii) Izomerek olyan keverékei, amelyek 95%-nál nem kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 27. Árucsoport/1. Áruosztályozási rendelkezést is.)

2901 23-2901 29

1. Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei, vagy izomerjeinek keverékei (beleértve a sztereizomereket is):

(i) Elkülönített izomerek 90%-nál nem alacsonyabb tisztasági fokkal.

(ii) Sztereoizomerek keverékei, amelyek egy bizonyos szénhidrogén sztereoizomerből 90%-nál nem kevesebbet tartalmaznak.

(iii) Egyéb izomerek keverékei, amelyek egy önálló izomerből 90%-nál nem kevesebbet tartalmaznak.

(Lásd még a 27. Árucsoport/2 és a 27. Árucsoport/3 számú Áruosztályozási rendelkezéseket is.)

VI. ÁRUOSZTÁLY: 34. Árucsoport: Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozó-anyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázó paszta, "fogászati viasz" és gipsz alapú fogászati készítmények

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) kenőanyagnak használt állati vagy növényi zsírokból és olajokból álló, étkezési célra alkalmas keverékek és készítmények (1517 vtsz.);

b) elkülönített, vegyileg meghatározott vegyületek;

c) sampon, fogápoló szer, borotvakrém, borotvahab és fürdéshez való készítmények akkor sem, ha szappant vagy szerves felületaktív anyagokat tartalmaznak (3305, 3306 és 3307 vtsz.).

(2) A 3401 vtsz. alá csak a vízben oldódó szappanok tartoznak. Ezek a szappanok és az idetartozó más termékek tartalmazhatnak más hozzáadott anyagokat is (pl. fertőtlenítő szert, csiszolóport, töltőanyagot vagy gyógy anyagot). A csiszolóport tartalmazó szappanok csak rúd, kocka vagy más formába öntve osztályozhatók e vtsz. alá. Más alakban a 3405 vtsz. alá tartoznak, mint "súrolópor és hasonló készítmény".

(3) A 3402 vtsz. alá csak az olyan "szerves felületaktív anyagok" tartoznak, amelyeket 0,5%-os koncentrációban 20 °C-on vízzel összekevernek, egy órát ezen a hőmérsékleten állni hagynak, és akkor:

a) átlátszó vagy áttetsző, folyékony vagy stabil emulzió keletkezik anélkül, hogy az oldhatatlan anyagokat elkülönítenék; és

b) a víz felületi feszültsége lecsökken 4,5 x 102 N/m (45 din/cm) vagy kisebb mértékre.

(4) Az "ásványolaj vagy a bitumenes ásványokból nyert olajok" meghatározás a 3403 vtsz. értelmezése szerint a 27. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében foglalt terméket jelenti.

(5) A 3404 vtsz. szövegében a "műviaszok és elkészített viaszok" meghatározás csak az alábbi termékekre vonatkozik:

A) kémiailag előállított viasszerű szerves anyagokra, a vízben oldódókra is;

B) különféle viaszok összekeverésével nyert anyagokra;

C) egy vagy többféle viaszból készült olyan viasszerű termékekre, amelyek zsiradékot, gyantát, ásványi anyagokat és más anyagokat is tartalmaznak.

Nem osztályozhatók a 3404 vtsz. alá:

a) a 1516, 3402 vagy a 3823 vtsz. alá tartozó termékek még akkor sem, ha viaszjellegűek;

b) a 1521 vtsz. alá tartozó nem kevert állati viaszok és nem kevert növényi viaszok, akár festettek, akár nem;

c) a 2712 vtsz. alá tartozó ásványi viaszok és hasonló termékek, összekeverve vagy csupán színezve is;

d) viaszok keverve, folyékony oldószerben feloldva vagy diszpergálva (3405, 3809 stb. vtsz.).

Általános rendelkezések

Ide tartoznak azok a termékek, amelyeket elsősorban a zsírok, olajok és viaszok ipari kezelésével nyernek (pl. szappan, bizonyos kenőanyag készítmények, elkészített viaszok, bizonyos fényező és súroló készítmények, gyertya). Olyan mesterséges termékek is, mint pl. a felületaktív szerek és a műviasz.

Nem tartoznak ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, vagy a természetes termékek nem keverve vagy nem elkészítve.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3401 Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív anyagok vagy készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szőtt textília

- Szappan, szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy hasonló formába öntve és szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília

3401.11 - - Toalett (egészségügyi) célra (beleértve a gyógy anyaggal átitatott termékeket is)

3401.19 - - Másféle

3401.20 - Szappan más formában

3401.30 - Bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív anyagok vagy készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, szappantartalommal is.

(I) SZAPPAN

A szappan, lúgos só (szerves vagy szervetlen), amelyet zsírsavból vagy legalább nyolc szénatomot tartalmazó zsírsavak keverékéből állítanak elő. A gyakorlatban a zsírsavak egy része kolofónium savakkal helyettesíthető.

E vtsz. alá csak a vízben oldódó szappan tartozik, vagyis az úgynevezett valódi szappan. A szappan az anionos felületen ható anyag, lúgos reakcióval, amely vizes oldatban bőségesen habzik. A szappannak három fajtája van:

Kemény szappanok, amelyeket rendszerint nátrium-hidroxiddal vagy nátrium-karbonáttal készítenek, és ezek alkotják a közönséges szappanok zömét. Lehetnek fehérek, színezettek vagy tarkák. Lágy szappanok, amelyek némely esetben kis mennyiségű (általában 5%-ot nem meghaladó) alkoholból vagy glicerinből álló vizes szappan oldatok, amelyek szintetikus szerves felületaktív termékeket nem tartalmaznak.

Folyékony szappanok, amelyek némely esetben kis mennyiségű (általában 5%-ot nem meghaladó) alkoholból vagy glicerinből álló vizes szappan oldatok, amelyek szintetikus szerves felületaktív termékeket nem tartalmaznak. Ide tartoznak elsősorban:

(1) Pipereszappanok gyakran színezve és illatosítva, ilyenek: úszó és szagtalanító szappanok, glicerin szappanok, borotvaszappanok, gyógyszappanok és bizonyos fertőtlenítő szappanok vagy csiszolószappanok, mint az a következőkben látható:

a) Úszó és szagtalanító szappanok.

b) Glicerinszappanok, amelyek átlátszó, a fehér szappanok alkohollal glicerinnel vagy cukorral történő kezelésével készülnek.

c) Borotvaszappanok (a borotvakrémek a 33.07 vtsz. alá tartoznak).

d) Gyógyszappanok, amelyek bórsavat, szalicilsavat, ként, szulfonamidokat vagy egyéb gyógyszereket tartalmaznak.

e) Fertőtlenítő szappanok, kis mennyiségben tartalmaznak fenolt, krezolt, naftolt, formaldehidet vagy más baktériumölő, a baktériumok szaporodását gátló stb. anyagokat. Ezeket a szappanokat nem szabad összetéveszteni a 38.08 vtsz. alá tartozó fertőtlenítő készítményekkel, amelyek ugyanezeket az alkotóelemeket tartalmazzák, a különbség az alkotóelemek (egyrészt a szappan, másrészt a fenol, krezol stb.) részarányától függ. A 38.08 vtsz. alá tartozó fertőtlenítő készítmények tekintélyes mennyiségű fenolt, krezolt stb. tartalmaznak és folyékonyak, míg a fertőtlenítő szappanok rendszerint szilárdak.

f) Csiszoló (súroló) szappanok, olyan szappanok, amelyekhez homokot, kovaföldet, habkőport, palaport, fűrészport és hasonló terméket adtak. E vtsz. alá csak a rúd, öntött darab vagy más kiformált darab vagy idom alakjában levő csiszoló szappanok tartoznak. A csiszoló, súroló kenőcsöket, még ha tartalmaznak is szappant, a 34.05 vtsz. alá kell osztályozni.

2) Háztartási szappanok, lehetnek színezve vagy illatosítva, csiszoló (súroló) vagy fertőtlenítő szappanok.

3) Gyanta-, faggyúolaj és naftenát szappanok, valódi szappanon kívül alkálirezinátot vagy alkálinafenátot tartalmaznak (az alkálirezinát a 38.06, a vízben oldódó alkálinaftenát a 34.02 vtsz. alá tartozik).

4) Ipari szappanok, különleges célra állítják elő, ilyenek a huzal húzásnál, a szintetikus gumi polimerizálásánál és a mosodákban használt szappanok.

A fenti 1) bekezdés f) pontjában foglalt kivételtől eltekintve az ide tartozó szappanok bármilyen alakban lehetnek: rúd, öntött darab vagy idom, pehely, por, kenőcs, vizes oldat alakjában.

(II) SZERVES FELÜLETAKTÍV TERMÉKEK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK SZAPPANKÉNT TÖRTÉNŐ HASZNÁLATRA, RÚD, IDOM, ÖNTÖTT DARAB VAGY IDOM ALAKJÁBAN SZAPPANNAL KOMBINÁLVA VAGY ANÉLKÜL

Ide tartoznak a pipere és mosó termékek és készítmények, amelyekben a hatást kifejtő alkotóelem teljesen vagy részben szintetikus felületaktív anyagokból áll (amelyek bármilyen részarányban szappannal is lehetnek kombinálva), feltéve, hogy ezek olyan rúd, öntött darab vagy idom alakban kiszereltek, amelyek megfelelnek az ilyen célra szánt szappanok szokásos kiszerelési formájának. Ide tartoznak az olyan termékek és készítmények is, amelyeket csiszoló (súroló) anyaggá alakítottak homok, kovaföld, habkőpor stb. hozzáadásával, feltéve, hogy azokat a fent leírt formában szerelték ki.

(III) BŐR (TESTFELÜLET) MOSÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZERVES FELÜLETAKTÍV ANYAGOK VAGY KÉSZÍTMÉNYEK FOLYADÉK VAGY KRÉM FORMÁJÁBAN ÉS A KISKERESKEDELMI FORGALOM SZÁMÁRA KISZERELVE, SZAPPANTARTALOMMAL IS

Ide tartoznak a bőr (testfelület) mosására szolgáló készítmények, amelyeknek aktív hatóanyaga teljesen vagy részben szintetikus szerves felületaktív anyagokból áll (bármilyen arányban szappantartalommal is), feltéve, hogy folyadék vagy krém formában a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelték azokat. Az ilyen készítmények a kiskereskedelmi forgalom számára nem kiszerelve a 3402 vtsz. alá osztályozandók.

(IV) PAPÍR, VATTA, NEMEZ ÉS NEM SZŐTT TEXTÍLIA, SZAPPANNAL VAGY TISZTÍTÓSZERREL IMPREGNÁLVA, BEVONVA VAGY BORÍTVA

Ide tartozik a szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy "nem szőtt" textília, illatosítva vagy a kiskereskedelemben szokásos formában kiszerelve is. Ezeket a termékeket általában a kéz vagy az arc mosására használják.

A fent említett kivételeken kívül nem tartoznak ide:

a) szappan-alapanyag (15.22 vtsz.);

b) vízben oldhatatlan termékek és készítmények, amelyek csak kémiai értelemben "szappanok", úgymint kálcium vagy más fémes "szappanok" (29, 30, 38. stb. Árucsoport, a jellegüktől függően);

c) csak illatosított papír, vatta, nemez és "nem szőtt" textília (33. Árucsoport);

d) samponok és fogápoló szerek (33.05, illetve 33.06 vtsz.);

e) a 34.02 vtsz. alá tartozó, szerves felületaktív hatóanyagok (a szappan kivételével), felületaktív készítmények és mosó készítmények, (akár tartalmaznak szappant, akár nem) és a szappannak szerves oldószerben lévő oldata vagy diszperziója;

f) műanyagszivacs, szivacsos gumi, textil anyagok (kivéve vatta, nemez és nem szőtt textília) és fémpárnácskák szappannal vagy tisztítószerrel impregnálva, bevonva vagy beborítva (ezeket általában a hordozó anyagának megfelelő vtsz. alá kell osztályozni).

3402 Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív és mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), tisztítókészítmények, szappantartalmúak is, a 34 01 vtsz. alá tartozók kivételével

- Szerves felületaktív anyagok, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve is:

3402.11 - - Anionos

3402.12 - - Kationos

3402.13 - - Nem ionos

3402.19 - - Másféle

3402.20 - Készítmények a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve is

3402.90 - Más

(I) SZERVES FELÜLETAKTÍV HATÓANYAGOK (A SZAPPAN KIVÉTELÉVEL)

Az e vtsz. alá tartozó szerves felületaktív anyagok nem egységes, vegyileg nem meghatározott kémiai vegyületek, amelyek olyan arányban tartalmaznak egy vagy több funkciós hidrofil vagy hidrofób csoportot, hogy ha azokat 0,5%-os koncentrációban, 20 °C fokon vízzel keverik és egy órán át azon a hőmérsékleten állni hagyják, akkor átlátszó vagy áttetsző, folyékony vagy szilárd emulziót adnak a vízben oldhatatlan anyagok kiválasztása nélkül (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) a) pontját).

Ezen árucsoport vonatkozásában egy emulzió nem tekinthető stabilnak, ha 20 °C fokon való egy órai állás után:

(1) a szilárd részecskék szabad szemmel láthatók,

(2) vizuálisan megkülönböztethető fázisokra válik szét vagy (3) szabad szemmel látható módon átlátszó és áttetsző részre különül el.

A szerves felületaktív anyagok határfelületen adszorpcióra képesek; ebben az állapotban jó néhány fiziko-kémiai tulajdonságot mutatnak, különösen felületi aktivitást (pl., csökkentik a felületi feszültséget, habképződést, emulgeálódást, nedvesítést), amiért is általában "detergens"-ként ismertek. Azok a termékek azonban, amelyek 0,5%-os koncentrációban 20 °C fokon nem képesek a desztillált víz felületi feszültségét 45 din/cm-re (4,5 x 10-2 N/m) vagy az alá csökkenteni, nem tekinthetők felületaktív anyagoknak és nem tartoznak e vtsz. alá.

A szerves felületaktív hatóanyagok lehetnek:

(1) Anionos hatóanyagok, ezek a vizes oldatban ionizálnak és ezáltal felületaktív hatást előidéző negatív töltésű szerves ionok termelődnek. Példák: zsírok, növényi olajok (trigliceridek) és a gyanta savak szulfátjai és szulfonátjai; zsíralkoholból származó szulfátok és szulfonátok; alkáli fémek (beleértve azokat is, amelyek bizonyos arányban ásványolajat tartalmaznak), ammónium vagy etanolamin petróleum szulfonátjai; alkil-poli-éter-szulfonátok; alkik-szulfonátok vagy alkil-fenil-éterszulfonátok; alkil-szulfátok, alkil-aril-szulfonátok (pl: technikai dodecil-benzol szulfonátok).

Ezek a felületaktív anyagok a gyártási eljárás következtében kis mennyiségben tartalmazhatnak szennyeződésként zsíralkoholt, alkilátokat vagy más hidrofób nyersanyagot, amelyek a szulfálást vagy szulfonálást elkerülték. Kis mennyiségben tartalmazhatnak még nátriumszulfátot vagy más szervetlen üledék sókat általában 15%-ot meg nem haladó részarányban, ha kifejezetten vízmentes sók.

(2) Kationos hatóanyagok, amelyek ionizálnak a vizes oldatban, és ezáltal felületaktív hatékonyságot előidéző pozitív töltésű szerves ionok termelődnek. Például: zsíraminok sói és kvarterner ammónium bázisok sói.

(3) Nem ionos hatóanyagok vizes oldatban nem termelnek ionokat. Vízben oldódó képességük a funkciós csoportok jelenlétének köszönhető, amelyeknek nagy vonzása van a vízre. Például: zsíralkoholok, zsírsavak vagy alkil fenoloknak etilén-oxiddal történő kondenzálásának terméke; zsírsavamidok etoxilátjai.

(4) Amfoter hatóanyagok, amelyek a közeg állapotától függően vizes oldatban ionizálni képesek és a vegyületnek anionos vagy kationos felületaktív hatóanyag jellegzetességeit adja.

Ez az ionos viselkedés hasonló, bővebb értelemben, az amfoter vegyületekéhez. Ilyenek például alkilbetain vagy szulfobetain proteinek, azok a lebomlási termékei és az aminokarbonsav, amino-szulfonsav; amino-kénsav és amino-foszforsavak helyettesített vegyületei.

(II) FELÜLETAKTÍV KÉSZÍTMÉNYEK, MOSÓ KÉSZÍTMÉNYEK (BELEÉRTVE A KISEGÍTŐ MOSÓ ANYAGOKAT), TISZTÍTÓ KÉSZÍTMÉNYEK, SZAPPANTARTALOMMAL IS, A 34.01 VTSZ. ALÁ TARTOZÓ KIVÉTELÉVEL

Ez a csoport a készítmények három fajtáját foglalja magában:

(A) Felületaktív készítmények.

Ezek közé tartoznak:

(1) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyagok egymás közötti keverékei (pl. szulforicinoleátok keveréke szulfonált alkil-naftalinokkal vagy szulfátozott zsíralkoholokkal).

(2) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyagok oldatai vagy diszperziói szerves oldószerben (pl. szulfátozott zsíralkohol oldata ciklohexanolban vagy tetrahidronaftalinban).

(3) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyag alapú (pl. felületaktív készítmények szappantartalommal, mint alkilbenzolszulfonát nátrium-sztearáttal) egyéb keverékek.

(4) Szappanok oldatai vagy diszperziói olyan szerves oldóanyagban, mint a ciklohexanol. (A szappanok vizes oldatai, amelyek kis mennyiségben, általában 5%-ot meg nem haladó arányban hozzáadott alkoholt vagy glicerint is tartalmazhatnak, a 34.01 vtsz. alá tartozó folyékony szappannak minősülnek).

Tisztító, nedvesítő, emulgáló vagy diszpergáló tulajdonságaik miatt sok iparágban használják a felületaktív készítményeket, mint pl.:

(i) Tisztítószerként a textiliparban, a gyártás és kikészítés alatt a textilanyagokban levő zsírok és szennyezőanyagok eltávolítása céljából.

(ii) Nedvesítő hatóanyagként, emulgáló hatóanyagként, kallózás helyett és derítő hatóanyagként a textiliparban.

(iii) Áztató szerként (nyers bőrökhöz), zsírtalanító, nedvesítő szerként (festésnél történő használatra), kiegyenlítő vagy tónusadó szerként a bőr- és a szőrmeiparban.

(iv) Az alábbi (B) részben felsorolt mosószerek előállításához való alapanyagként (pl. anionos felületaktív készítmények, amelyek tartalmazhatnak akár üledékként, akár szándékos hozzáadagolás eredményeként tekintélyes mennyiségű nátrium-szulfátot vagy más szervetlen sókat azokból a fajtákból, amelyek a felületaktív anyagok előállítása során keletkeznek).

(v) A papíriparban és a szintetikus gumigyártásban használatos diszpergáló szerként.

(vi) Flotálást elősegítő anyagként a bányászatban.

(vii) A gyógyszeripari, valamint kozmetikai termékek előállításánál használt emulgáló szerként. Ebbe a csoportba tartoznak a részben vagy teljes egészében szerves felületaktív anyagból álló, a bőr mosására használt készítmények folyadék vagy krém formájában, a kiskereskedelem számára kiszerelve is.

(B) Mosókészítmények (beleértve a kisegítő mosóanyagokat) és tisztítókészítmények, szappan vagy más szerves felületaktív anyag alappal.

Ebbe a csoportba tartoznak a mosó készítmények, kisegítő mosókészítmények és egyes tisztítószerek. Ezek a különféle készítmények általában lényeges alkotóelemeket és egy vagy több kisegítő alkotóelemet tartalmaznak. Főként ez utóbbi alkotóelemek jelenléte különbözteti meg ezeket a készítményeket a fenti A) részben meghatározott készítményektől.

A lényeges alkotóelemek a szintetikus szerves felületaktív hatóanyagok, vagy a szappanok, vagy ezek keverékei.

Kisegítő alkotóelemek a következők:

(1) Hordozó anyagok (pl. nátrium-polifoszfátok, karbonátok, szilikátok vagy borátok, nitrilo-triecetsav sói (NTA).

(2) Segédanyagok (pl. alkanol-amidok, zsírsav amidok, zsíramin-oxidok).

(3) Töltőanyagok (pl. nátrium-szulfát és nátrium-klorid).

(4) Mellékanyagok (pl. kémiai vagy optikai fehérítők, újra lerakódást gátló hatóanyagok, korrózió gátlók, elektrosztatikai hatás elleni anyagok, színező anyagok, illatszerek, csíraölő szerek, enzimek).

Ezek a készítmények a felületen hatnak azáltal, hogy oldat vagy diszperzió formájában a felületre hozzák a szennyet.

A felületaktív hatóanyag alapú mosókészítmények tisztítószerként (detergensként) is ismertek. Ezeket a készítményeket ruhák, edények és konyhai eszközök mosására is használják.

Lehetnek folyadékok, porok vagy paszták és használhatják a háztartásban vagy az iparban. A pipere és mosótermékek rúd, darab, öntött forma vagy idom alakjában a 34.01 vtsz. alá tartoznak. A kisegítő mosókészítményeket áztatáshoz (előmosás), öblítéshez vagy a ruhák, háztartási vászonáruk stb. fehérítéséhez használják.

Tisztítószerek padlók, ablakok és egyéb felületek tisztítására. Kis mennyiségben tartalmazhatnak illatanyagokat is.

(C) Tisztító vagy zsírtalanító készítmények, amelyek alapja nem szappan vagy más szerves felületaktív anyag

Ide tartoznak:

(i) Egészségügyi áruk, sütőedények stb. tisztítására előállított speciális savas vagy lúgos készítmények, amelyek olyan termékeket tartalmaznak, mint pl. nátrium-hidrogén-szulfát vagy nátrium-hipoklorit és trinátrium-orto-foszfát keveréke.

(ii) Tisztító vagy zsírtalanító készítmények, amelyeket tejgazdaságokban, sörfőzdékben használnak és

- lúgos anyag, mint pl. nátrium-karbonát vagy marószóda,

- vagy oldószer és emulgáló anyag alapúak.

Az ebbe a csoportba tartozó áruk tartalmazhatnak kis mennyiségű szappant vagy más felületaktív hatóanyagot.

Nem tartozik ide:

a) samponok vagy habfürdő-készítmények, amelyek szappant vagy más felületaktív hatóanyagokat is tartalmazhatnak (33. Árucsoport);

b) papír, vatta, nemez vagy nem szőtt textília tisztítószerrel (detergenssel) impregnálva, bevonva vagy borítva (34.01 vtsz.);

c) felületaktív anyagokat tartalmazó olyan készítmények, amelyeknél a felületaktív tulajdonságra nincs szükség vagy a készítménynél csak mellékhatásként jelentkezik a felületaktivitás; (34.03, 34.05, 38.08, 38.09, 38.24 vtsz.);

d) csiszoló készítmények felületaktív hatóanyag tartalommal (súroló kenőcsök és porok) (34.05 vtsz.);

e) vízben nem oldódó naftenátok, petróleum-szulfonátok és vízben nem oldódó más felületaktív termékek és készítmények. Ezek a 38.24 vtsz. alá tartoznak, feltéve, hogy nem osztályozhatók más, ezeket részletesebben meghatározó vtsz. alá.

3403 Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló és rozsdagátló vagy korróziógátló készítményeket is), és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt készítmények, fő alkotóként 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal

- Kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal;

3403.11 - - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények

3403.19 - - Másféle - Más:

3403.91 - - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények

3403.99 - - Másféle

Ide tartoznak az alább felsorolt, elkészített keverékek, feltéve, hogy nem tartalmaznak fő alkotóként 70, vagy ennél több tömegszázalékban ásványolajat vagy palaolajat (lásd a 27.10 vtsz-ot):

(A) Kenőanyag készítmények, amelyeket abból a célból alkalmaznak, hogy csökkentsék a gépek, gépjárművek, repülőgépek és egyéb szerkezetek, készülékek és műszerek stb. mozgó alkatrészei közötti súrlódást. Az ilyen kenőanyagok rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokból, zsiradékokból állnak vagy ezeken alapulnak, gyakran adalékanyagok (pl. grafit, molibdén-diszulfid, talkum, korom, kalcium vagy egyéb fémszappan, szurok, rozsdavédő, oxidációt gátló anyagok stb.) hozzáadásával. Ide tartoznak azok a szintetikus olajozó (kenő) készítmények is, amelyek pl. dioktil-, vagy dionilszebacátokon, foszforésztereken, poliklorid-fenileken, polietilén vagy polipropilén-glikolokon alapulnak.

E szintetikus észter-kenőanyagok), amelyek arra szolgálnak, hogy speciális feltételek között működjenek (pl. tűzálló kenőanyagok: precíziós műszerek csapágyai, sugármeghajtású motorok kenőanyagai).

(B) Olajozó (kenő-) készítmények, amelyeket a dróthúzásnál használnak abból a célból, hogy megkönnyítsék az anyag csúszását a szerszámon keresztül. Ezek a következők: olajok, zsírok és szulfo-oleátok keverékei: kalciumszappanok és mész poralakú keverékei.

(C) Vágóolaj-készítmények. Ezek rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokon alapulnak és gyakran felületaktív szereket adnak hozzá.

Azok a készítmények (pl. petróleum-szulfonát alapú vagy egyéb felületaktív termékek), amelyek vágóolajok előállítására szolgálnak, de rendszerint alkalmatlanok arra, hogy erre a célra közvetlenül felhasználhassák, nem tartoznak ide (34.02 vtsz.).

(D) Fejes csavar és csavaranya meglazítására szolgáló készítmények. Ezek általában főként kenőolajokból állnak és tartalmazhatnak szilárd kenőanyagokat, oldószereket, felületaktív hatóanyagokat, rozsdaeltávolítókat stb. is.

(E) Rozsda gátló vagy korrózió gátló készítmények, amelyek főként kenőanyagokból állnak.

(F) Kenőanyag alapú öntőforma-bélelő anyagok, a legkülönbözőbb iparágakban (műanyag, gumi, építő, öntő, sütő stb.) az öntvények eltávolításának megkönnyítésére használják, pl.:

(1) Ásványi, növényi vagy állati olajok vagy más zsíranyagok (a szulfonáltak, oxidáltak, hidrogenizáltak is) emulgálva, viasszal, lecitinnel, vagy oxidálást gátló más anyagokkal keverve.

(2) Szilikonzsírt vagy -olajat tartalmazó keverékek.

(3) Porított grafit, talkum, csillám, bentonit vagy alumínium és olaj, zsírosanyagok, viaszok stb. keverékei.

Nem tartoznak ide azonban az állati vagy növényi zsírból vagy olajból készült ehető keverékek, amelyet forma kenő készítményként használnak (pl. a sütőiparban használt sütőforma kenő olajok: 15.17 vtsz.).

(G) Textil, bőr, nyersbőr, prém stb. kenésére, vagy zsírozására szolgáló készítmények. Ezeket a termékeket textilrostoknak fonáskor történő kenésére, puhítására, bőr "kipárnázására" stb. használják. Ilyenek például a következők: ásványi olaj vagy zsíros anyag keveréke felületaktív anyagokkal (pl. szulforicin-oleátokkal); vízben oldódó textil kenőkészítmények, amelyek magas arányban felületaktív szereket tartalmaznak ásványi olajokkal és egyéb vegyszerekkel együtt.

Ide tartoznak még:

(1) Ásványi olajban stabilizált molibdén-diszulfid, amely 70 vagy ennél több tömegszázalékban ásványolajat tartalmaz, emellett kis mennyiségben motorkenőolajat adagolnak hozzá speciális kenőtulajdonsága miatt, de a fő alkotórész a molibdéndiszulfid.

(2) Rozsdásodás gátló készítmények, lanolin alapú, lakkbenzinben oldva, még akkor is, ha a lakkbenzin tartalma 70 vagy ennél több tömegszázalék.

(3) Nem keményedő paszták, amelyek vazelinből és kálcium szappanokból állnak és kenésre, kötések tömítésére és vákuum, fék (légfék) egységek összeszerelésének a csavarmeneténél használják.

Nem tartozik ide:

a) a mesterséges degras (15.22 vtsz.);

b) kolloidgrafit vagy fél-kolloid grafit vagy grafit paszta (38.10 vtsz.);

c) szíjáttételhez csúszásgátló készítmények (38.24 vtsz.) és a 38.24 vtsz. alá tartozó rozsdásodás gátló készítmények.

3405 Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítők és fémpolírozók, krémek, súrolókrémek, porok és hasonló készítmények, az ezekkel impregnált, bevont, beborított papír, vatta, nemez, nem szőtt textília, porózus műanyag, szivacsgumi is, a 34.04 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével

3405.10 - Lábbeli- és bőrfényesítők, krémek és hasonló készítmények

3405.20 - Fabútor, padló és más faáru kezelésére szolgáló fényesítők, krémek és hasonló készítmények

3405.30 - Fényesítők és hasonló készítmények autókarosszériához, a fémpolírozók kivételével

3405.40 - Súrolókrémek és -porok, és más súrolókészítmények

3405.90 - Más

Ide tartoznak a lábbeli-, bútor-, padló-, karosszéria, üveg- vagy fémfényezők és krémek (ezüsthöz, rézhez stb.) és főzőedények, mosogatók, kályhák stb. súrolásánál használt elkészített paszták és porok és ehhez hasonló készítmények mint pl. bőrfényezők és krémek. Ide kell osztályozni a tartósító tulajdonságokkal rendelkező fényező készítményeket is.

Ezek a készítmények lehetnek viaszalapú, csiszolóanyag vagy más összetevőjű készítmények. Ilyenek:

(1) Viaszok és fényezők, ezek terpentinszesszel kezelt vagy vizes közegben emulgált viaszokból állnak, gyakran hozzáadott színezőanyagot is tartalmaznak.

(2) Fémfényezők és üvegfényezők, igen lágy fényezőanyagot tartalmaznak, pl. krétát vagy kovaföldet, lakkbenzinben vagy folyékony szappan emulzióban szuszpendálva.

(3) Fém, stb. fényező, végső kikészítő vagy finomra csiszoló termékek, amelyek gyémánt port tartalmaznak.

(4) Súrolópor. Igen finomra őrölt homok, nátrium-karbonáttal és szappannal keverve; a súrolópasztát e poroknak és például valamilyen ásványi kenőolajban oldott viaszoldatnak a keverésével nyerik.

Ezeket a készítményeket, amelyeket igen gyakran a kiskereskedelemben szokásos csomagolásban szerelik ki és rendszerint folyadékok, paszták, porok, tabletták, rudak stb. alakjában fordulnak elő, háztartási vagy ipari célra használják.

Az ilyen készítményekkel impregnált, bevont vagy beborított papír, vatta, nemez, "nem szőtt" textília, porózus műanyag, szivacs gumi is, ide tartozik, azonban a textiltisztítók és fémedény-súrolók hasonlóképpen impregnálva, bevonva, vagy beborítva nem osztályozhatók ide (XI. vagy XV. Áruosztály).

Nem tartoznak ide:

a) nem kevert csiszolóporok (általában 25. vagy 28. Árucsoport);

b) lábbeli-fehérítők tablettában, továbbá elkészített folyékony festék samoa bőrből készült lábbelihez (32.10 vtsz.);

c) degras és mesterséges degras (15.22 vtsz.); egyéb olaj és zsír bőrárukhoz (15. Árucsoport, 27.10, 34.03, 38.24 vtsz.);

d) száraztisztító folyadékok és folttisztítók ruha tisztítására: ezeket összetételüknek megfelelően kell osztályozni (rendszerint benzinként a 27.10 vtsz. illetve a 38.14 vagy a 38.24 vtsz. alá tartozó termékként).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3401 Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szőtt textília

3401 11 00 Toalett (egészségügyi) célra (beleértve a gyógy anyaggal átitatott termékeket is)

Ide a 34.01 vtsz Magyarázata (I) rész (1) pontjában és a (II) és (III) részben leírt, egészségügyi célú termékek tartoznak.

3401 20 90 Más

Idetartozik a szappan folyékony vagy paszta formájában.

3403 Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló, rozsdagátló és korróziógátló készítményeket is) és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt más készítmények, fő alkotóként 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal

3403 19 91 Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai

Idetartoznak a 34.03 vtsz Magyarázata (1) bekezdés (A) pontjában említett termékek, amelyek 70 tömeg%-nál kevesebb kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmaznak.

Nem tartoznak ide a 70 tömeg% vagy annál több kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmazó készítmények. Ha az olaj alapvető komponense a terméknek, a 27.10 vtsz. alá osztályozandó.

3403 91 00 -

- 3403 99 90

Más

Ide a 34.03 vtsz. alá tartozó olyan termékek tartoznak, amelyek nem tartalmaznak kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat. A "kőolaj vagy bitumenes ásványból nyert olaj" kifejezés a 27. Árucsoport Megjegyzéseinek (2) pontjában meghatározott termékeket jelenti. Idetartozik:

1. a molibdén-diszulfidból, polietilén-glikolból készült és más molibdén-diszulfid alapú kenőanyag, koncentrált formában, ceruza, rúd, kis lap, lemez és hasonló alakban is;

2. polietilén viasz és aminoalkoholos szappan vizes diszperziójából álló öntvénycsúsztató készítmény;

3. a nátriumszappan vagy kalciumszappan és bórax alapú kenőanyag, amelyet arra szántak, hogy megvédje és kenje az acélhuzalt a húzási művelet során.

3403 99 10 Gépek, berendezések, járművek kenőanyagai

Idetartoznak a 34.03 vtsz. Magyarázat (1) bekezdés (A) pontjában említett termékek, amelyek nem tartalmaznak kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat.

3405 Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítők és fémpolírozók, krémek, súrolókrémek, porok és hasonló készítmények, valamint az ezekkel impregnált, bevont, beborított papír, vatta, nem szőtt textília, porózus műanyag, szivacsgumi is, a 34.04 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével

3405 10 00 Lábbeli- és bőrfényesítők, krémek és hasonló készítmények

A lábbelihez használt készítmények gyártásának alapanyagai általában a viaszok (állati, növényi, ásványi vagy mű-), illékony oldószerek (terpentin, lakkbenzin stb.), színezőanyagok és még sok más anyag (alkohol, bórax, mesterséges olajok, emulgeálószerek stb.).

A bőrfestékek, különösen az antilopbőrhöz valók, nem bőrfényesítő, illetve krém jellegű készítmények, és ezért a 3212 90 90 alszám alá osztályozandók (ha - és általában ez a helyzet - a kiskereskedelem részére vannak kiszerelve, illetve csomagolva). Nem tartoznak ide a lábbeli fehérítőszerek (3210 00 90 alszám), illetve a cipőzsírok (3403 11 00 vagy 3403 91 00 alszám).

3405 20 00 Fabútor, padló és más faáru kezelésére szolgáló fényesítők, krémek és hasonló készítmények

A fa (padló, bútor, faáru) ápolására szánt készítményeknek tisztító hatásuk van, és azon a felületen, amelyen alkalmazzák, vékony réteget képeznek, ami száradás és néha fényesítés után a fa színeit élénkíti, illetve ragyogó megjelenést ad neki. Az ilyenfajta termékeket általában dobozban, üvegben, tömbben vagy szóródobozban szerelik ki. Előállításuk során a lábbeli fényesítőkhöz és krémekhez használt viaszok, oldószerek, színezőanyagok és más adalékok mellett gyakran használják a következő termékek valamelyikét: zsírsav, növényi olaj (pl. pálmaolaj, lenmagolaj) vagy ásványolaj, szappan vagy felületaktív anyag, gyanta (kopál, fenyőgyanta vagy kolofónium stb.), szilikonok, illatanyagok (pl. fenyő- vagy rozmaringkivonat), rovarölő szer stb., kivéve a súrolószereket. 3405 30 00 Fényesítők és hasonló készítmények autókarosszériához, a fémpolírozók kivételével

A járművek karosszériájának ápolására szánt termékek általában szilikonokat, olajokat, emulgeálószereket és esetleg enyhe súrolószereket tartalmazó viaszos emulziók vagy oldatok.

3405 40 00 Súrolókrémek és -porok és más súrolókészítmények

A csempe, fürdőkád, mosdókagyló stb. súrolására használt porok nagyon finomra őrölt dörzsanyagokból (pl. habkő, homokkő) és por alakú tisztítószerekből (pl. aktív anionos felületaktív anyag, por alakú szappan, nátrium-foszfát, vízmentes nátriumkarbonát) állnak. Általában fémdobozokban vagy zacskókban szerelik ki. A súrolókrém kötőanyaggal, pl. viaszoldattal összetapasztott súrolópor.

3405 90 10 Fémpolírozók

A fémpolírozók használatának célja a korrodált, szennyezett vagy patinásodott fémfelületek helyreállítása felületkezeléssel. Ezt dörzsöléssel (dörzsanyaggal végzett mechanikai polírozási művelet) és savaknak vagy alkáliáknak az oxidokra, szulfidokra és más szennyezésekre gyakorolt vegyi vagy tisztító hatásával érik el. A fémpolírozók gyártásának alapanyagai nagyon finomra őrölt dörzsanyagok (pl. horzsakő, kréta, kieselguhr, tripolit, bentonit, szilícium-oxid), savak (pl. oxálsav, olajsav, foszforsav, kénsav), illékony oldószerek (pl. lakkbenzin, triklóretilén, denaturált szesz), alkáliák (pl. ammónia, szóda), felületaktív termékek, mint pl. szulfonált zsíralkoholok, zsírok, szappanok és néha színező- és szintetikus illatanyagok.

A fémpolírozó szereket por, paszta, krém, emulzió vagy folyadék formájában mutathatják be. Típusuktól függően üvegbe, fémdobozba, fémtubusba, zacskóba vagy kis rudak, kúpok, kockák stb. formájában szerelik ki.

3405 90 90 Más

Ide elsősorban a következők tartoznak:

1. üveg- és tükörtisztítók, amelyek általában vizet, alkoholt, kis mennyiségű ammóniát vagy savat (pl. oxálsav, borkősav) és enyhe dörzsanyagot tartalmaznak;

2. más anyagok polírozására, fényesítésére és finom csiszolására szolgáló készítmény.

Áruosztályozási rendelkezések:

3402 11

1. Dodecilbenzolszulfonsav, amelyet semlegesítés után, vagy - a felületaktív tulajdonsága miatt - közvetlenül használnak fel galvanizálásnál, pácolásnál, rozsdátlanításnál, zsírtalanításnál, flotálásnál és emulzió polimerizálására, stb.

3402 13

1. Többértékű alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jellegűek, felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab előállítására használják.

2. Többértékű alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jellegűek, propilén- és etilénoxidnak az etilén-diaminhoz történő fokozatos hozzáadásával állítják elő felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab előállítására használják.

3402 20

1. Nátrium hipoklorit tartalmú folyékony készítmény. Nátrium klorid, nátrium hidroxid, aminoxid, nátrium laurát, illatosító anyag, kovasav, festőanyag és víz keveréke a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Általában mosdókagylók, mosogatók stb. tisztítására és fertőtlenítésére használják.

2. Szappant nem tartalmazó, de időnként "folyékony szappan"-nak nevezett szerves felületaktív készítmény, folyadék vagy krém alakban, tisztálkodási célra a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve.

3402 90

1. Felületaktív készítmény, amely izopropanolban oldott alkiltrimetil-ammónium-kloridból áll, a habgumi előállításánál kocsonyásító hatóanyagként használják.

VI. ÁRUOSZTÁLY: 38. Árucsoport: A vegyipar különböző termékei

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek, az alább felsoroltak kivételével:

1. mesterséges grafit (3801 vtsz.);

2. fertőtlenítők, rovarirtók, gombaölők, patkánymérgek, növényirtók, csírázást gátló szerek, növénynövekedést szabályozó és hasonló termékek a 3808 vtsz. alatt meghatározott alakban és csomagolásban;

3. tűzoltó készülékhez töltet és töltött tűzoltógránát 3813 vtsz.);

4. a (2) bekezdésben meghatározott, tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok;

5. a (3) bekezdés a) és c) pontjában felsorol termékek;

b) emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápanyagok keveréke (általában: 2106 vtsz.);

c) az olyan hamu és maradvány (beleértve az iszapokat is, a szennyvíziszap kivételével), amely fémeket, arzént vagy ezek keverékét tartalmazza és megfelel a 26. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) a) vagy (3) b) pontjában felsorolt követelményeknek (2620 vtsz.);

d) gyógyszerek (3003 vagy 3004 vtsz.)

e) nem nemesfémek kinyeréséhez vagy nem nemesfémekből készült kémiai vegyületek gyártásához használt kimerült katalizátorok (2620 vtsz.) főként nemesfémek visszanyeréséhez használt kimerült katalizátorok (7112 vtsz.) vagy fémeket, vagy fémötvözeteket például finoman porítva vagy fémháló formájában tartalmazó kimerült katalizátorok (XIV. vagy XV. Áruosztály).

(2) a) A 3822 vtsz. szövegében a "tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok" kifejezés olyan analitikai, kalibrációs vagy referencia célra alkalmas anyagokat jelent, amelyeket olyan tanúsítvány kísér, amely megadja a tanúsított értékeket, azok meghatározási módszerét, és valamennyi tanúsított érték pontosságát.

b) Referencia anyagok áruosztályozásakor a 3822 vtsz. elsőbbséget élvez a vámtarifa valamennyi vámtarifaszámával szemben, kivéve a 28. és 29. Árucsoportot.

(3) A 3824 vtsz. alá tartoznak az alábbiakban felsorolt, más vtsz. alá nem osztályozható termékek:

a) alkálifémek és alkáli földfémek halogén sóiból vagy magnézium-oxidból készített mesterséges kristályok (kivéve az optikai elemeket) darabonként 2,5 g vagy nagyobb tömegben;

b) kozmaolaj; Dippel (csontkátrány)-olaj;

c) tintafolt-eltávolító, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben;

d) stenciljavítók és egyéb javító folyadékok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben;

e) olvadó kerámia hőjelző próbatestek (például Seger-kúp).

(4) A vámtarifában a "kommunális hulladék" kifejezés olyan hulladékot jelent, amely háztartásokból, szállodákból, éttermekből, kórházakból, üzletekből, hivatalokból stb., valamint utak, járdák tisztításából, építési és bontási hulladékból származik. A kommunális hulladék általában sokféle anyagot tartalmaz, mint például műanyagot, gumit, fát, papírt, textíliát, üveget, fémet, élelmiszert, törött bútort és más sérült vagy kidobott tárgyat. A "kommunális hulladék" kifejezés azonban nem vonatkozik az alábbiakra:

a) a hulladéktól elkülönített egyedi anyagok vagy árucikkek, mint például a műanyag, gumi-, fa-, papír-, textil-, üveg- vagy fémhulladék, a használt szárazelem, akkumulátor, amelyet a vámtarifa megfelelő vámtarifaszáma alá kell osztályozni;

b) ipari hulladék;

c) a 30. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdés k) pontjában meghatározott gyógyszerhulladék; vagy

d) a Megjegyzések (6) bekezdése a) pontjában meghatározott klinikai hulladék

(5) A 3825 vtsz. szövegében a "szennyvíziszap" kifejezés a városi víztisztító telepekről származó iszapot jelent, beleértve az előkezelés és az átmosás hulladékait, valamint a nem stabilizált iszapot is. A trágyázó szerként használható stabilizált iszap nem tartozik ide (31. Árucsoport).

(6) A 3825 vtsz. szövegében a "más hulladék" kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) klinikai hulladék, azaz gyógyászati kutatásból, diagnosztikából, kezelésből vagy más orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi eljárásból származó fertőzött hulladék, amely gyakran kórokozókat és gyógyászati anyagokat tartalmaz és különleges ártalmatlanítási eljárást igényel (például: használt kötszerek, orvosi kesztyűk, injekcióstűk);

b) szervesoldószer-hulladékok;

c) fémmarató szerek, hidraulikus folyadékok, és fagyásgátló szerek hulladéka; és

d) a vegyipar és vele rokon iparágak hulladékai.

A "más hulladék" kifejezés nem vonatkozik azonban az olyan hulladékokra, amelyek főleg ásványolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaznak (2710 vtsz.).

Alszámos megjegyzés:

1. A 3825 41 és 3825 49 vtsz. alszámok szövegében a "szervesoldószer-hulladék" kifejezés olyan, főként szerves oldószerekből álló hulladékot jelent, amely az adott formájában elsődleges használati céljára már nem alkalmas, még akkor is, ha az, az oldószerek visszanyerésére szolgál.

Általános rendelkezések:

Ez az árucsoport a vegyi és hasonló termékek nagyon széles körét öleli fel.

Nem tartoznak ide azonban az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek vagy vegyületek (ezek rendszerint a 28. vagy 29. Árucsoportba tartoznak), az alább említettek kivételével:

(1) mesterséges grafit (38.01 vtsz.);

(2) rovarirtó-, rágcsálóírtó-, gombaölő-, gyomirtó, csírázásgátló szerek és növény növekedést szabályozó termékek, fertőtlenítők és hasonló termékek a 38.08 vtsz. alatt meghatározott kiszerelésben.

(3) tűzoltó készülékekhez töltet és tűzoltó gránátok töltésére szolgáló készítmények (38.13 vtsz.);

(4) alkálifémek és alkáli földfémek halogén sóiból vagy magnézium-oxidból készített mesterséges kristályok (kivéve az optikai elemeket) darabonként 2,5 g vagy nagyobb tömegben (38.24 vtsz);

(5) a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt tintafolt-eltávolítók (38.24 vtsz.).

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) b) pontjában említett "élelmiszerek vagy tápanyagok" kifejezés mindenekelőtt az I-IV. Áruosztályba tartozó termékeket foglalja magába.

Az "élelmiszerek vagy tápanyagok" kifejezés ezen kívül jelenti még pl. a 28.Árucsoportba tartozó és élelmiszer-készítményekben használt ásványi kiegészítőket, a 29.05 vtsz. alá tartozó cukoralkoholt, a 29.22 vtsz. alá tartozó nélkülözhetetlen aminosavakat, a 29.23 vtsz. alá tartozó lecitint, a 29.36 vtsz. alá tartozó provitaminokat és vitaminokat, a 29.40 vtsz. alá tartozó cukrokat, a 30.02 vtsz. alá tartozó és élelmiszer-készítményekben használatos állati vérfrakciókat, a 35.01 vtsz. alá tartozó kazeint és kazeinátokat, a 35.02 vtsz. alá tartozó albuminokat, a 35.03 vtsz. alá tartozó ehető zselatint, a 35.04 vtsz. alá tartozó ehető fehérjeanyagokat, a 35.05 vtsz. alá tartozó dextrint és más ehető átalakított keményítőket, a 38.24 vtsz. alá tartozó szorbitolt, a 39. Árucsoportba tartozó evésre alkalmas termékeket (mint például a 39.13 vtsz. alá tartozó amilózt és amilopektint). Megjegyzendő, hogy ez a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.

A Megjegyzés (1) b) pontja alapján az "élelmiszerek és tápanyagok" puszta jelenléte egy keverékben még nem jelenti azt, hogy a keverék nem tartozhat a 38. Árucsoportba. A Megjegyzés említett pontja azokat a keverékeket zárja ki ebből az árucsoportból, amelyeket emberi táplálék készítéséhez használnak.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3807 Fakátrány; fakátrányolaj; fakreozot; fa-nafta; növényi szurok; gyanta, gyantasav vagy növényi szurok alapú sörfőző szurok és hasonló készítmények

Ide tartoznak a komplex összetételű termékek, amelyeket gyantás vagy nem gyantás fa desztillálása (vagy karbonizálása) során nyernek. Ezek az eljárások a gázokon kívül fakátrányvizet, fakátrányt és faszenet eredményeznek a felhasznált fa természetének, valamint a művelet sebességének megfelelően változó arányban. A kátrányvizek (amelyeket néha nyers faecetsavnak is neveznek), a nemzetközi kereskedelemben nem fordulnak elő, ecetsavat, faszeszt, acetont és egy kevés furfuraldehidet és allil-alkoholt tartalmaznak.

Az ide osztályozható termékek:

(A) Fakátrány; fakátrányolaj, a kreozot mentes is, valamint a fakreozot

(1) A fakátrányt (a tűlevelű vagy egyéb) fából faszénkemencékben történő szenesítés során (pl. svédkátrány vagy stockholmi-kátrány), vagy pedig retortákban vagy kemencékben történő száraz desztillációval (desztillált kátrány) állítják elő. Az utóbbit közvetlenül a kátrányvízből, mint szétválasztott frakciót leülepítés útján (leülepített kátrány) nyerik, vagy kátrányvíz desztillálásával állítják elő, ez utóbbi esetben a kátrány részben oldott állapotban fordul elő (oldott kátrány). A részlegesen desztillált olyan kátrányokat, amelyekből bizonyos illékony olajat további desztillálással eltávolítottak, szintén ide kell osztályozni.

Mindezek a kátrányok a szénhidrogének, a fenolok vagy homológjaik, a furfuraldehid, az ecetsav és különböző egyéb termékek komplex keverékei.

A gyantás fákból nyert kátrányok, a nem gyantás fákból nyert kátrányoktól abban térnek el, hogy a gyanta desztillálásából származó termékeket is tartalmaznak (terpének, gyantaolajok stb.), viszkózus termékek, amelyeknek színe a barnás-narancstól a barnáig változik. Ezeket elsősorban (egyszerű dehidrálás vagy részleges desztillációval állítják elő), hajókábelek impregnálására, a gumiiparban lágyítóként, masztixok, gyógyszerek stb. készítésénél használják. A nem gyantás fából desztillációval vagy egyéb módon nyert kátrányok, sűrű, barnás-fekete színű folyadékok, elsősorban számos melléktermék (fakreozot, guajakol stb.) előállításánál használják. A borókakátrányolaj, a Cadia olajként ismert spanyol borókaolaj, amelyet a gyógyászatban és a szappangyártásban használnak, szintén ide tartozik.

(2) A fakátrányolajokat a fakátrány desztillálásával állítják elő. A könnyű olajokat (amelyek alifás szénhidrogéneket, terpéneket és magasabb szénatomszámú ketonokat tartalmaznak), juhfertőtlenítő fürdőként és kertészeti permetezőszerként használják. A nehéz olajokat pedig, (amelyek alifás és aromatikus szénhidrogéneket, magasabb szénatomszámú ketonokat és magasabb szénatomszámú fenolokat tartalmaznak) fa impregnálására, továbbá a fakreozot gyártására használják.

A kreozot kinyerése során nyert kreozotmentes olajokat, jellemzőiknek megfelelően, az ércek flotációs koncentrálására, a gombaölőszerek elkészítésére, oldószerként, tüzelőanyagként stb. használják.

(3) A fakreozot a fakátrány egyik fontos alkotórésze. Ezt rendszerint a nem gyantás fákból nyert kátrány desztillálásával nyerik olymódon, hogy a megfelelő frakcióból a nátrium-hidroxid segítségével kiválasztják, újra savazzák és újra desztillálják. Színtelen folyadék, amely a levegő és fény hatására színeződik, füstszagú, maró hatású és különösen fertőtlenítőként és antiszeptikus szerként használják. Ezt nem szabad összetéveszteni a kreozot olajjal, vagy ásványi kreozottal, amelyet a 27.07 vtsz. alá kell osztályozni.

(B) A fa-naftát a kátrányvízből nyerik. Sárgás színű, kozmás szagú folyadék, amely rendszerint 70-90% metanolt (metil-alkoholt) és változó mennyiségű acetont és egyéb ketont (rendszerint 8-20%), továbbá egyéb tisztátalanságot (metil-acetát, magasabb szénatomszámú alkoholok, kátrányos anyagok stb.) tartalmaz. Bizonyos fa-nafta fajtákat az etil-alkohol denaturáló szereként használják.

(C) Növényi szurok

Ezek növényi anyagok desztillációjának, illetve egyéb kezelésének maradékai.

Ilyenek:

(1) Faszurok (fakátrányszurok), a fakátrány-desztilláció maradéka.

(2) Gyantaszurok, gyanta desztillációnál keletkezik, a gyantaszesz és a gyantaolaj előállítás végső maradékaként.

(3) Szulfátszurok, a tallolaj stb. desztillációjakor keletkező maradék.

Ezek a szurkok rendszerint feketésbarna, vörösesbarna vagy sárgásbarna színűek; a kézmeleg hatására rendszerint lágyulnak. Típusuknak megfelelően a hajók tömítésére, a szövetek vízhatlan bevonására, faimpregnálásra, rozsdamentes bevonatok készítésére, kötőanyagként stb. használják.

(D) Sörfőző szurok és hasonló gyanta-, gyantasav, vagy növényi szurok alapú vegyületek (pl. cipészszurok és tömítőszurok)

(1) A sörfőző szurkot forrón használják a söröshordók bevonására. Ezt rendszerint úgy nyerik, hogy gyanta, paraffinviasz és gyantaolaj keverékét, vagy gyanta és növényi olajok (úgymint lenolaj, gyapotmagolaj vagy repceolaj) keverékét olvasztják.

(2) Cipészviasz, lábbeli varrására vagy szíjgyártó áruk készítésére való cérna és fonal viaszolására használják, és ez rendszerint gyanta, gyantaolaj, paraffinviasz, ozokerit stb. keverékéből áll és por alakú szervetlen anyagokat (úgymint talkumot vagy kaolint) tartalmaz. Rendszerint tömb, rúd vagy korong formájában fordul elő.

(3) Tömítőszurok, hajók tömítésére használják, rendszerint fakátrány, faszurok és gyanta keverékének összeolvasztásával állítják elő.

Nem tartozik ide:

a) a természetes burgundi-szurok (amely Vosges-szurokként is ismert), ez természetes gyanta, amelyet bizonyos toboztermő fákból nyernek és a sárga szurok, amely olvasztással és szűréssel tisztított burgundi-szurok (13.01 vtsz.);

b) sztearinszurok, gyapjúzsírszurok és glicerinszurok (15.22 vtsz.);

c) ásványi szurok szénből, tőzegből, kőolajból stb. (27. Árucsoport);

d) metanol (metil-alkohol), tiszta vagy kereskedelmileg tiszta állapotban vagy egyéb elkülönített, egységes vegyileg meghatározott vegyületek, amelyeket újra-desztillálással, illetve a fa desztilláció elsődleges termékeinek további kezelésével nyernek, pl. ecetsav, aceton, guajakol, formaldehid, acetátok stb. (29. Árucsoport);

e) pecsétviasz (32.14 vtsz. vagy 34.04 vtsz.);

f) papíripari rostanyag (facellulóz) előállításánál keletkező maradék lúg (38.04 vtsz.);

g) "Brais resineux" (38.06 vtsz.).

3808 Rovarölők, gombaölők, gyomirtók, patkányirtók, csírázás gátló termékek, növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló készítmények, kimért adatokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, kéngyertya, légyfogó papír)

3808.10 - Rovarölők

3808.20 - Gombaölők

3808.30 - Gyomirtók, csírázás gátló készítmények és növénynövekedés-szabályozók

3808.40 - Fertőtlenítők

3808.90 - Más

E vtsz. alá sok olyan termék tartozik (a gyógyszer jellegűek és az állatgyógyászati gyógyszerek kivételével: 30.03 vagy 30.04 vtsz.), amelyet a kórokozó csírák, rovarok (szúnyogok, molyok, kolorádóbogarak, csótányfélék stb.) megsemmisítésére, elriasztására, leküzdésére használják. Ide kell osztályozni a rovarkártevők megsemmisítésére szolgáló vagy a magvak fertőtlenítésére használt termékeket is.

Ezeket a rovarölőket, gombaölőket, fertőtlenítőket, gyomirtókat stb. permetezésre, porlasztásra, beporzásra, áztatásra, impregnálásra stb. használják. Mint idegmérgek, gyomormérgek, fulladást és végzetesen túlzott növekedést előidéző tulajdonságuk vagy szaguk stb. révén hatnak.

E vtsz. alá tartoznak továbbá a csírázást gátló és a növény növekedését szabályozó termékek, amelyek gátolják vagy serkentik a növény fiziológiai folyamatait. Alkalmazási módjuk és hatásuk skálája változó a növény kiirtásától a növekedési erő serkentéséig és a terméshozam emeléséig.

Ezeket a termékeket csak az alábbi esetekben lehet ide osztályozni:

(1) A kiskereskedelemben szokásos módon (pl. fémtartályokban, kartondobozokban stb.), fertőtlenítőként, rovarirtó szerként stb. kiszerelve vagy olyan formában (pl. labdacs, tabletta, lemez és ehhez hasonló), amelyekből kétségtelenül megállapítható, hogy közvetlenül kiskereskedelmi eladásra kerülnek.

Az ily módon kiszerelt termékek lehetnek keverékek is. A nem kevert termékek elsősorban egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, amelyek egyébként a 29. Árucsoportba tartoznak, pl. naftalin vagy 1,4-diklór-benzol.

Ide tartoznak a következő termékek is, feltéve, hogy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, mint fertőtlenítőszer, gombaölőszer, stb. kerülnek forgalomba:

a) Szerves felületaktív termékek és készítmények, aktív kationnal (pl. kvaterner ammóniumsók), fertőtlenítő, baktériumölő vagy csíraölő tulajdonsággal.

b) Polivinil-pirrolidin-jodid, amely jód és polivinil-pirrolidon reakciójából keletkezik.

(2) Ha ezek rendelkeznek a készítmények jellegével, lehetnek bármilyen kiszerelésben (pl. folyadékként, pépszerű vagy por alakban). Ezek a készítmények az aktív termékeknek vízben vagy egyéb folyadékban levő szuszpenzióból vagy diszperzióból (pl. a DDT diszperziója 1,1,1-triklór-2,2 bis (p-klórfenil) etán vízben), vagy egyéb keverékekből állnak. Az aktív termékeknek nem vizes, hanem más oldószeres oldatai szintén ide tartoznak (pl. a piretrumkivonat oldatai a szabványosított piretrum kivonatok kivételével, vagy a réznaftenát ásványi olajban levő oldatai).

A közbenső készítményeket, amelyek további feldolgozást igényelnek ahhoz, hogy felhasználásra kész rovarölőt, gyomirtót, fertőtlenítőt, stb. kapjanak, szintén ide kell osztályozni feltéve, hogy rendelkeznek a rovarölők, gyomirtók stb. jellemzőivel.

A fertőtlenítő, rovarölő, stb. készítmények lehetnek rézvegyület (réz-acetát, szulfát, aceto-arzenit stb.), kén vagy kénvegyület (kalcium-szulfid, szén-diszulfid stb.), ásványi kreozot vagy antracén olaj, DDT, lindan, paradion, fenol-, illetve krezolszármazék, arzéntermék (kalcium-arzenát, ólom-arzenát stb.), növényi eredetű anyag (nikotin, dohányeszencia és por, rotenon, piretrum, tengeri hagyma, repceolaj), természetes vagy szintetikus növény növekedést szabályozó szer (pl. 2,4-D), vírusos és mikrobakultúra stb. alapúak.

Mérgezett csalétkek, amelyeket úgy készítettek, hogy ehető termékeket (pl. búzaszem, korpa, melasz, stb.) méreggel összekevertek, szintén egy példa az e vtsz. alá tartozó készítményekre.

(3) Ha olyan cikkek formájában vannak kiszerelve, mint a kénezett szalagok, kénezett kanócok és kéngyertyák (a tartályok, kádak, lakások stb. fertőtlenítésére és füstölésére), a légyölőpapír (a mérgezett anyagot nem tartalmazó enyvvel bevont is), a zsírszalagok gyümölcsfákhoz (mérgezett anyagot nem tartalmazók is), szalicilsavval impregnált papírok dzsem konzerválására, lindannal bevont papír vagy kis fapálca, amely égetve hat, stb.

A 3808 vtsz. alá tartozó árukat a következő csoportokba lehet felosztani:

(I) Rovarölők

A rovarölő szerekhez nemcsak azok a szerek tartoznak, amelyek elpusztítják a rovarokat, hanem azok is amelyek távol tartják vagy vonzzák azokat. Így e vtsz. alá tartoznak a különböző formában kiszerelt termékek mint pl. spray vagy tömb formában (molyok ellen), olaj vagy rúd formájában (a szúnyogok ellen), a por alakban (hangyák ellen), szalag formájában (a legyek ellen), szigetelőanyagban, kartonon abszorbeált ciántartalmú gáz (a bolhák és tetűk ellen).

Legtöbb rovarölőre jellemző a hatás módja és a felhasználás módja.

Így vannak például:

- rovar növekedést szabályozók: vegyi anyagok, amelyek beleavatkoznak a rovarok biokémiai és fiziológiai folyamataiba;

- füstölőszerek: vegyi anyagok, amelyek szétoszlanak a levegőben mint a gázok.

- kemosterilizálók: vegyi anyagok, amelyeket rovarral ellepett terület megtisztítására használnak.

- riasztók: készítmények, amelyek úgy előzik meg a rovarok támadását, hogy élelmüket vagy életfeltételeiket riasztóvá vagy ártalmassá teszik;

- csalogatók: arra használják, hogy oda vonzza a rovarokat a csapdához vagy a mérgezett csalétekhez.

(II) Gombaölő szerek

A gombaölő szerek egy része a gombák növekedését állítja meg (pl. a rézvegyület alapú készítmények), a másik fajtája a már jelenlevő gombákat pusztítja el (a formaldehid alapú készítmények).

A gombaölő szerekre jellemzők a hatás és felhasználás módja. Például vannak:

Szervi gombaölő szerek - ezeket a vegyi anyagokat a növényi nedvek juttatják az alkalmazás helyétől a másik növényrészig.

Füstölőszerek - vegyi anyagok, amelyek megakadályozzák a gombásodást, ha gáz formájában a gombásodásra hajlamos anyagokra használják.

(III) Gyomirtók, csírázás gátló készítmények és növénynövekedés szabályozók

A gyomirtók olyan vegyszerek, amelyeket a nemkívánatos növényzet elfojtására vagy megsemmisítésére használnak. Bizonyos gyomirtókat nyugalmi állapotban levő növényrészekhez vagy magokhoz alkalmaznak, míg másokat a levélzethez. A kiirtás lehet szelektív (gyomirtók, amelyek meghatározott növényekre hatnak) vagy teljeskörű (gyomirtók, amelyek a növényzet teljes kiirtását eredményezik). Ide tartoznak a lombhervasztók is, ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket arra használnak, hogy hatására a növények levélzete vagy lombja idő előtt lehulljon.

A csírázás gátló készítményeket magvakhoz, hagymához, gumóhoz vagy talajhoz használják a csírázás vagy hajtás megakadályozására vagy késleltetésére.

A növénynövekedés szabályozókat a növény életműködésének befolyásolására használják pl. meggyorsítja vagy késlelteti a növekedést, emeli a terméshozamot, javítja a minőséget, vagy megkönnyíti a betakarítást, stb. A növényi hormon (fitohormon) a növénynövekedés szabályozók egyik fajtája (pl. gibberel sav). A mesterséges szerves vegyi anyagokat szintén használják növénynövekedés szabályozóként.

(IV) Fertőtlenítők

A fertőtlenítők olyan anyagok, amelyek megsemmisítik vagy véglegesen életképtelenné teszik a nemkívánatos, rendszerint élettelen tárgyakon levő baktériumokat, vírusokat vagy más mikroorganizmusokat.

A fertőtlenítőszereket például kórházakban falak stb. lemosására vagy készülékek sterilizálására használják. A mezőgazdaságban is használatosak a magok fertőtlenítésére és állati takarmányok gyártásánál a nem kívánt mikroorganizmusok ellen.

Ebbe a csoportba tartoznak a fertőtlenítő, baktériumölő és sterilizáló szerek.

Ide tartoznak a kukacok, kullancsok, puhatestűek, férgek, rágcsálók, madarak és más kártevők (pl. halak, ragadozók) leküzdésére szolgáló szerek is.

Nem tartoznak ide:

a) az olyan fertőtlenítők, rovarölők, stb., amelyek a fenti leírásoknak nem felelnek meg. Ezeket az árukat jellegük szerint kell osztályozni, így pl.:

(i) őrölt piretrum virág (12.11 vtsz.);

(ii) piretrumkivonat (ásványolaj hozzáadásával szabványosított is) (13.02 vtsz.);

(iii) kreozotolaj vagy ásványi kreozot (27.07 vtsz.);

(iv) naftalin, DDT és más elkülönített, egységes vegyileg meghatározott vegyület (a vizes oldataik is) (28. vagy 29. Árucsoport);

(v) mikro-organizmus tenyészetek, amelyek rágcsálók elleni szerek, stb. alapjául szolgálnak;

(vi) kimerült oxidok (38.24 vtsz.).

b) a Vámtarifa más vtsz-a alatt megnevezett olyan termékek, amelyeknek fertőtlenítő, rovarölő, stb. tulajdonságai másodlagosak, például:

(i) mérgező anyagokat tartalmazó festékek hajófestéshez (32.08, 32.09 vagy 32.10 vtsz.);

(ii) fertőtlenítő szappanok (34.01 vtsz.);

(iii) DDT alapú viasz-fényesítők (34.05 vtsz.).

c) a gyógyszer jellegű fertőtlenítő-, rovarölő-, stb. szerek beleértve az állatgyógyászati gyógyszereket is (30.03 vagy 30.04 vtsz.);

d) elkészített helyiség szagtalanítók, attól függően, hogy van-e fertőtlenítő hatásuk (33.07 vtsz.).

Alszámos Magyarázat a 3808.10 - 3808.90 vtsz. alszámokhoz

Azokat a termékeket, amelyeket több területen is fel lehet használni és ezért első látásra több vtsz. alszám alá is osztályozhatók, általában a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai közül a 3. Szabály alapján kell osztályozni.

3809 Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretáló szerek és pácanyagok)

3809.10 - Keményítőtartalommal - Más:

3809.91 - - Textilipari és hasonló ipari használatra

3809.92 - - Papíripari és hasonló ipari használatra

3809.93 - - Bőripari és hasonló ipari használatra

E vtsz. alá tartoznak azok a másutt nem említett készítmények, amelyeket a fonal, szövet, papír, karton, bőr vagy hasonló anyagok feldolgozásakor vagy a végső kikészítésekor használnak.

Ezeknek a termékeknek az e vtsz. alá történő osztályozásánál az összetételüket, megjelenési formájukat kell figyelembe venni, amely alapján megállapítható, hogy a vtsz. szövegében felsorolt iparágakban és hasonló iparágakban, (pl. textilszőnyeg gyártás, vulkánfiber gyártás és a szőrmeipar) történő felhasználásra alkalmasak. Az inkább háztartási, mint ipari célra szánt ilyen termékek és készítmények (pl. textil lágyítók) szintén e vtsz. alá tartoznak.

Ide tartoznak:

(A) Készítmények, amelyeket a textil- vagy hasonló iparban alkalmaznak:

(1) A termékek tapintásának módosítására használt készítmények, pl.: merevítőszerek, ezek alapja általában természetes keményítő anyag (mint búzakeményítő, rizskeményítő, kukoricakeményítő, burgonyakeményítő és dextrin), nyálkás anyagok (zuzmók, algafélék stb.) zselatin, kazein, növényi mézga (tragantgumi) vagy gyanta; nehezítő szerek; lágyítószerek, ezek alapja glicerin, imidazolin származékok stb.; töltőanyagok, ezek alapja természetes vagy szintetikus nagy molekulasúlyú vegyületek.

A fenti alapvető alkotórészeken túlmenően bizonyos készítmények tartalmazhatnak nedvesítő szereket (szappanok stb.), kenőanyagokat (lenolaj, viaszok stb.), töltőanyagokat (kaolin, báriumszulfát stb.) és tartósítószereket (főként cinksók, rézszulfát és fenol).

(2) Csúszást vagy bolyhosodást gátló kikészítéshez használt hatóanyagok. Ezeket a termékeket a szövetek csúszásának csökkentésére, a harisnya és a kötött-hurkolt áruk bolyhosodásának megakadályozására használják. Ezek általában polimerek, természetes gyanták vagy kovasav.

(3) Szennyeződést taszító kikészítéshez használatos hatóanyagok. Ezek alapja általában kovasav, alumínium vegyületek vagy szerves vegyületek.

(4) Gyűrtelenítő és az összemenést gátló készítmények, amelyek olyan egységes, vegyileg meghatározott vegyületek keverékei, amelyek legalább két reakcióképes csoportot tartalmaznak (pl. dimetilol vegyületek, bizonyos aldehidek és acetálok).

(5) Fénytelenítő hatóanyagok, amelyeket a textíliák fényének vagy csillogásának csökkentésére használnak. Ezek általában pigmenteknek cellulózéterekkel, zselatinnal, enyvvel, felületaktív szerekkel stb. stabilizált szuszpenziói (titánoxid, cink-oxid, litopon stb.).

Az ide tartozó készítményeket nem szabad összetéveszteni a festékekkel (32.08, 32.09 vagy 32.10 vtsz.), sem a gyapjú olajozására vagy zsírozására alkalmas készítményekkel (27.10 vagy 34.03 vtsz.).

(6) Gyulladás gátló készítmények, amelyek alapját ammónium sók, bór-, nitrogén-, bróm- vagy foszforvegyületek vagy klórozott szerves anyagoknak antimonoxiddal vagy egyéb oxidokkal alkotott vegyületei képezik.

(7) Fényesítő hatóanyagok, amelyeket textíliák fényezésére vagy csillogóvá tételére használnak. Ezek általában parafinok, viaszok, poliolefinek vagy poliglikolok emulziói.

(8) Pácanyagok, amelyeket a textilfestésnél és a textilnyomási eljárásoknál a festék rögzítésére használnak. Ezek a készítmények vízben oldhatók és általában fémsó (pl. alumínium-, ammónium, króm- vagy vas-szulfát vagy acetát, kálium-dikromát, kálium-antimon-tartarát) vagy tannin alapúak. De lásd e Magyarázat végén a kivételek d) pontját.

(9) Festékhordozók (vivők), amelyeket a festés és a nyomóeljárás elősegítésére használnak. Azáltal hatnak, hogy a szintetikus szálakon dudorodást okoznak. Ezek bifenil vagy benzol, fenol vagy hidroxi-toluol savszármazékai, úgymint triklórbenzol, bifenil-2-ol, metil-hidroxi-toluátok és ezek keverékein alapuló készítmények, felületaktív anyagokat tartalmazók is.

(10) Nemezelődést gátló hatóanyagok, amelyeket az állati eredetű szálak nemezelésének csökkentésére használnak. Ezek gyakran klórozó vagy oxidáló hatóanyagok vagy szintetikus gyantaképző anyagok speciális készítményei.

(11) Írező hatóanyagok, amelyeket a fonalaknak a szövési művelet során a károsodás elleni ellenállóságának növelése érdekében használnak. Ezek a készítmények általában keményítőn, keményítő származékokon vagy egyéb természetes vagy szintetikus polimer kötőanyagokon alapulnak. Tartalmazhatnak nedvesítő-, lágyító-szereket, zsírokat, viaszokat vagy egyéb anyagokat. Ebbe a csoportba tartoznak az emulgált láncfonal írező viaszok és az írezésre elkészített emulgált zsírok is.

(12) Olajtaszító készítmények, amelyeket az olajat taszító textíliák készítésénél használnak. Ezek általában szerves fluor vegyületek emulziói vagy oldatai, úgymint a perfluorozott karbonsav és tartalmazhatnak módosított gyantákat (töltőanyagokat) is.

(13) Víztaszító hatóanyagok, amelyek általában víztaszító termékek (úgymint viaszok vagy lanolin) cellulóz-éterekkel, zselatinnal, enyvvel, felületaktív anyagokkal stb. stabilizált vizes emulziói és hozzáadott oldódó sókat pl. alumínium- vagy cirkónium-sókat tartalmaznak. E termékcsoportba tartoznak a szilikon- vagy fluorszármazékon alapuló készítmények is.

(B) Készítmények, amelyeket a papír, karton és hasonló iparágakban használnak:

(1) Kötőanyagok, amelyeket a bevonásra szolgáló keverékekben a pigment részecskék megkötésére használnak. Ezek a készítmények természetes termékeken alapulnak, úgymint kazein, keményítő, keményítő-származékok, szójafehérje, állati eredetű enyv, alginátok vagy cellulóz-származékok.

(2) Írező szerek vagy írező adalékok, amelyeket a papír előállításánál használnak a nyomhatóság, selymesség, fényesség javítására és az írásra való alkalmasság biztosítására. Ezek a készítmények alapanyagként tartalmazhatnak gyantaszappanokat, megszilárdított gyantákat, viasz diszperziókat, paraffin diszperziókat, akrilsav-származékokat, keményítőt és karbon-metilcellulózt vagy növényi mézgát.

(3) Nedves-szakítószilárdság javító hatóanyagok. Ezeket a készítményeket a szakító-, tépő-, repesztő szilárdság javítására, valamint a nedves papírnak vagy a nem szőtt textíliának dörzsöléssel szembeni ellenálló képesség növelése céljából használják.

(C) Készítmények, amelyeket a bőr- és hasonló iparágakban használnak:

(1) Kötőanyagok. Ezeket a készítményeket a pigmentfestékeknek a bőrön történő megkötésére használják. Ezeket különlegesen készítik el, alapanyagaik általában fehérje anyagok, természetes gyanták vagy viaszok stb.

(2) Csinozószerek, amelyeket különlegesen állítottak elő a bőr felületének végső kikészítésénél történő használatra. Felépítésük és összetételük a fenti (1) pontban említett gyantákhoz és kötőanyagokéhoz hasonló.

(3) Vízhatlanító anyagok. Ezek általában oldószerben (mint például izopropil alkohol) lévő

(i) krómszappanokból,

(ii) alkil-borostyánsav- vagy citromsav-származékokból stb., vagy oldatban vagy diszperzióban levő

(iii) fluorvegyületekből

állnak.

A fentebb említett kivételeken kívül nem tartoznak e vtsz. alá:

a) textilek, bőr, szőrme vagy más anyagok olajos vagy zsíros kezelésére használatos készítmények (27.10 vagy 34.03 vtsz.);

b) az elkülönített, egységes, vegyileg maghatározott vegyületek (általában a 28. vagy 29. Árucsoport);

c) pigmentek, elkészített színezékek, festékek (32. Árucsoport);

d) a 34.02 vtsz. alá tartozó szerves felületaktív anyagok és készítmények pl. hatáserősítő adalék festékhez;

e) dextrinek és más átalakított (modifikált) keményítők, és keményítő vagy dextrin vagy más modifikált keményítő alapú ragasztók (35.05 vtsz.);

f) a 38.08 vtsz. alá tartozó rovarirtó szerek és egyéb készítmények;

g) polimerek emulziói, diszperziói vagy oldatai (32.09 vtsz. vagy 39. Árucsoport).

3811 Kopogás gátló szerek, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, rozsda gátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz

- Kopogás gátló szerek:

3811.11 - - Ólomvegyület alapúak

3811.19 - - Másféle

- Kenőolaj-adalékok:

3811.21 - - Kőolaj- vagy bitumenes ásványolajokból nyert olajtartalommal

3811.29 - - Másféle

3811.90 - Más

Ezeket a készítményeket az ásványolajokhoz vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz használják, hogy megszüntessék vagy csökkentsék a nem kívánatos tulajdonságokat vagy erősítsék a kívánt tulajdonságokat.

(A) Elkészített adalékanyagok ásványolajokhoz

(1) Nyers ásványolajhoz adalékanyagok. Ide tartoznak a korrozió gátló adalékanyagok, amelyeket a nyers ásványolajhoz adagolnak, hogy megvédjék a fémszerkezeteket különösen a desztillációs (lepárló) oszlopot. Ezek aktív alkotórésze amino-típusú hatóanyag, amely főleg imidazolinból származik.

(2) Benzinhez való adalékanyagok. Ezek:

a) Kopogásgátló szerek, amelyek lelassítják az üzemanyag égését, hogy megakadályozzák az idő előtti gyújtást és így megelőzzék a kopogást. Ezek rendszerint ólom-tetrametil vagy ólom-tetraetil vegyületeken alapszanak és pl. 1,2-dibrómetánt vagy monoklór-naftalint is tartalmaznak.

b) Oxidációgátlók. A legfontosabb oxidációgátlók fenol alapú termékek (pl. dimetil-terc-butil-fenol) és aromás aminok származékai, mint alkil-parafenilén-diamin.

c) Jegesedést gátló készítmények. Alkohol alapú készítmények (pl. propan-2-o1 vagy izo-propilalkohol), amelyeket azért adagolnak a benzinhez, hogy megakadályozzák a jég képződését az üzemanyag rendszerben.

d) Tisztítószerek. Készítmények, amelyek a karburátor és a henger be- és kivezető nyílását tartják tisztán.

e) Gyantásodásgátlók. Ezek a termékek arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a gyanta képződést a karburátorban vagy a motor szívónyílásában.

(3) Kenőolajokhoz való adalékanyagok. Ezek:

a) Viszkozitás javítók, amelyek polimer, úgymint polimetakrilát, polibutén, polialkil-sztirol alapú készítmények.

b) Dermedéspont csökkentők, amelyek megakadályozzák a kristályok kicsapódását alacsony hőmérsékleten. E kategóriába tartozó termékek etilén, vinil-észter és vinil-éter vagy akril-észteres polimer alapúak.

c) Oxidációgátlók, általában fenol vagy aminovegyület alapúak.

d) Rendkívül magas nyomáshoz (EP) adalékanyagok, amelyek cink szerves ditiofoszfátjai, kénezett olaj, a klórozott szénhidrogén, aromás foszfát és tiofoszfát alapúak.

e) Detergensek és diszpergáló szerek, amelyek alkilfenoxidon, naftenáton vagy egyéb fémek, úgymint alumínium, kálcium, cink vagy bárium, petróleum-szulfonátjain alapulnak.

f) Rozsdagátlók, amelyek kálcium vagy bárium szerves sóin (szulfonátok) alapulnak, amin, vagy alkil-borostyán-kősav alapúak.

g) Habzásgátlók, általában szilikon alapúak.

Azok a kenőanyag készítmények, amelyeket kis mennyiségben adagolnak a motor-üzemanyaghoz vagy kenőanyaghoz, például hogy csökkentsék a motorhenger elhasználódását, nem tartoznak ide (27.10 vagy 34.03 vtsz.).

(4) Más ásványolajokhoz adalékanyagok. Ilyenek:

a) Dermedéspont csökkentők, hasonlóak a fenti (3) bekezdés b(pontjában említett kenőanyaghoz használtakhoz.

b) Oxidációgátlók. Hasonlóak a benzinhez használtakhoz.

c) Cetánszám növelők gázolajhoz, például alkil-nitrát és alkil-nitrit alapúak.

d) Felületaktív hatású adalékok, amelyek csökkentik vagy megakadályozzák az üledékkiválást (aszfaltének) az elraktározott olajban.

e) Adalékok, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a nemkívánatos üledék (pl. hamu, gázkorom) kiválasztását az égetőkamrában vagy a kemence kürtjében, és illékony anyag tartalmú adalékok (pl. SO2 és SO3), amelyek csökkentik a korróziót, hőtranszmissziós szerkezetekben és kéményekben.

f) Jegesedésgátló készítmények, amelyeknek az a feladata, hogy megakadályozzák a jegesedést az üzemanyag rendszerben.

(B) Elkészített adalékanyagok az egyéb, az ásványolajokhoz hasonló célokra használt folyadékokhoz.

Az ásványolajokhoz hasonló céllal használt oldatok között szerepelnek:

a) alkohol alapú üzemanyagok (pl. gazohol); és

b) szintetikus kenőanyagok:

(1) szerves savak észterein (adipát, azelát, neopentilpoliol-észter) vagy szervetlen savak észterein (trialil-foszfát) alapulók;

(2) poliészter alapúak (polietilén észterek vagy polipropilén glikol);

(3) szilikon alapúak.

Az adalékanyagok azonosak a megfelelő ásványolajaknál használtakkal.

Nem osztályozhatók ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek (rendszerint a 28. vagy 29. Árucsoport) és a nem készítmény formájában előforduló petróleum szulfonátok.

Nem tartoznak ide:

a) a molibdén-diszulfid alapú kenőanyag készítmények (34.03 vtsz.);

b) kolloid grafit olajos vagy másféle szuszpenzióban és szemi-kolloid grafit (38.01 vtsz.).

3814 Másutt nem említett szerves oldószerkeverékek és higítók; lakk- és festékeltávolítók

Ide tartoznak a szerves oldószerek és hígítók (akkor is, ha 70 vagy annál több tömegszázalékban ásványolajat tartalmaznak) feltéve, hogy nem alkotnak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületeket és más vtsz. ezeket kifejezetten nem nevezi meg. Ezek többé-kevésbé mind illékony folyadékok, amelyet lakk és festék készítményekhez, valamint géprészek zsírtalanítására szolgáló készítményekhez használják.

E vtsz. alá tartozó termékek például:

(1) az acetonnak, a metilacetátnak és metil-alkoholnak a keverékei, valamint az etil-acetátnak, butil-alkoholnak és toluolnak a keverékei;

(2) zsírtalanító készítmények gépalkatrészekhez, stb. az alábbi termékek keverékeiből állnak:

(i) könnyűbenzin triklóretilénnel, vagy

(ii) petróleumbenzin klórozott termékekkel és xilollal.

E vtsz. alá kell osztályozni festékeltávolítókat, amelyek a fenti keverékekből és kis mennyiségben hozzáadagolt paraffinviaszból állnak (az oldószerek elpárolgásának késleltetésére), az emulgálószereket, kocsonyásító szereket stb.

Nem tartoznak ide:

a) olyan elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott oldószer- vagy hígító vegyületek (rendszerint a 29. Árucsoport) és komplex összetételű termékek, amelyeket oldószerként vagy hígítóként használnak fel, de ezeket a Vámtarifa más vtsz-a kifejezetten megnevezi, pl. szolventnafta (27.07 vtsz.), könnyűbenzin (27.10 vtsz.), mézga, fa vagy szulfátterpentin (38.05 vtsz.); fakátrányolaj (38.07 vtsz.), szervetlen összetételű oldószerek (rendszerint 38.24 vtsz.);

b) körömlakk eltávolítására szolgáló a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt oldószerek (körömlakk lemosó) (33.04 vtsz.).

3817 Alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverékek, a 27.07 vagy a 29.02 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

E vtsz. alá tartozik az alkilbenzol keverék és az alkilnaftalin keverék, amelyet a benzol és a naftalin alkilezésével nyernek. Ezek meglehetősen hosszú oldalláncú vegyületek és nem olyan típusúak, mint amelyeket a 27.07 vtsz. második része felsorol. Az alkilbenzol keverékeket többek között oldószerként és felületaktív hatóanyagok, kenőanyagok és szigetelő olajok gyártásánál használják. Az alkilnaftalin keverékeket főként az alkilnaftalin szulfonsavak és sóik előállítására használják.

Nem tartoznak ide az izomerek keverékei (29.02 vtsz.).

3819 Hidraulikus-fékfolyadék és más folyadék hidraulikus célra, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat nem, vagy 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz

Ide tartozik a hidraulikus fékfolyadék és más elkészített folyadék hidraulikus átvitelhez, amely pl. a kasztorolaj, etoxi-etanol vagy etilén glikol-ricioleát és butil-alkohol keverékéből áll, vagy amely diaceton-alkohol, dietil-ftalát és propán 1,2-diol összetételú éppúgy, mint a glikolkeverék.

E vtsz. alá tartoznak a poliglikol, szilikon vagy a 39. Árucsoportba tartozó más polimereken alapuló elkészített hidraulikus folyadékok.

Nem tartoznak ide azonban az olyan hasonló folyadékok, amelyek 70 vagy annál több tömegszázalék kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajokat tartalmaznak (27.10 vtsz.).

3822 Hordozóra felvitt, diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 30.02 vagy a 30.06 vtsz. alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok

E vtsz. alá tartoznak a hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek és az elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek a 3002 vtsz. alá tartozó diagnosztikai reagensek vagy a betegen alkalmazott diagnosztikai reagensek és a 3006 vtsz. alá tartozó vércsoport-meghatározó reagensek kivételével.

Ide kell osztályozni a tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagokat is.

A diagnosztikai reagenseket állatokban vagy emberben fizikai, biofizikai vagy biokémiai folyamatok vagy jellemzők kiértékelésére használják. Működésük a reagenst alkotó anyag mérhető vagy megfigyelhető biológiai vagy kémiai változásán alapul. Az idetartozó elkészített diagnosztikai reagensek funkciójukban hasonlóak lehetnek a betegen alkalmazott diagnosztikai reagensekhez (3006.30 alszám), azzal a különbséggel, hogy ezeket inkább in vitro (élő szervezeten kívül), mint in vivo (élő szervezetben) alkalmazzák. Az elkészített laboratóriumi reagensek közé nemcsak diagnosztikai reagensek tartoznak, hanem a kimutatási vagy a diagnosztikai céltól eltérően alkalmazott analitikai reagensek is.

Az elkészített diagnosztikai és laboratóriumi reagenseket orvosi, állatorvosi, tudományos vagy ipari laboratóriumokban, kórházakban, iparban, a földeken vagy néha otthon használják.

Az idetartozó reagensek vagy hordozóra rögzítettek vagy készítmény formájúak és egynél több alkotórészt tartalmaznak. Állhatnak például több egyszerű reagens keverékéből vagy egyetlen, víztől eltérő oldószerben oldott hatóanyagból. Lehetnek még (hordozóként használt) papír, műanyag vagy más anyag formájában, melyet átitattak vagy bevontak egy vagy több diagnosztikai vagy laboratóriumi reagenssel, mint például a lakmusz-, pH- vagy póluskereső papír vagy az előre bevont immundiagnosztikai lemez.

Az idetartozó reagenseket készlet formájában is kiszerelhetik, amely számos alkotórészből állhat, még akkor is, ha ezek közül egy vagy több kémiailag meghatározott, a 28. vagy 29. Árucsoportba tartozó tiszta vegyület, a 32.04 vtsz. alá osztályozható színezék, vagy bármilyen más olyan anyag, amelyet önmagában más vtsz. alá kellene osztályozni. Példák az ilyen készletekre: vércukorszintet, vizeletben ketont meghatározó összeállítás, illetve az enzim alapú ilyen készletek. Nem tartoznak ide azonban az olyan készletek, melyek lényeges jellemzőjét a 30.02 vagy a 30.06 vtsz. alá osztályozható (pl. monoklón vagy poliklón antitest alapú) termékek adják.

Az e vtsz. alá tartozó reagensekről világosan ki kell derüljön, hogy kizárólag diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensekként használatosak. Ennek összetételükből, felirataikból, in vitro (élő szervezeten kívüli) vagy laboratóriumi használatra utaló kezelési utasításukból, a végrehajtásra kerülő adott diagnosztikai vizsgálat jellegéből vagy fizikai formájukból (pl. hordozóra felvitt állapotú) világosan kell látszania.

A 28. és 29. Árucsoportba tartozó termékek kivételével a 3822 vtsz.-ot előnyben kell részesíteni a Vámtarifa bármely más vámtarifaszámával szemben a tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok áruosztályozásakor.

Az e vtsz. alá tartozó, tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok berendezések kalibrációjához, mérési módszer vizsgálatához vagy egy anyaghoz tartozó valamilyen érték meghatározásához használatosak.

Ezek a referencia anyagok az alábbi összetevőkből állhatnak:

a) hordozóanyag, amelyhez pontosan meghatározott mennyiségű meghatározandó komponenst adtak hozzá;

b) nem kevert anyagok, amelyekben néhány összetevő koncentrációját pontosan meghatározták (pl. tejpor fehérje- vagy zsírtartalma);

c) természetes vagy szintetikus anyagok, amelyeknek egyes tulajdonságait pontosan meghatározták (pl. szakítószilárdság, fajlagos tömeg).

Ezeket a referencia anyagokat olyan tanúsítvány kell, hogy kísérje, amely megadja a tanúsított értékeket, azok meghatározási módszerét és valamennyi tanúsított érték pontosságát, valamint a tanúsító hatóság megnevezését.

Nem tartoznak továbbá e vtsz. alá az alábbi reagensek még diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensként kiszerelve vagy ilyen célra alkalmazva sem:

a) A 28.43-28.46 vtsz.-ok alá tartozó termékek [Lásd a VI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdését];

b) A 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében és a 29. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében említett termékek;

c) A 32.04 vtsz. alá tartozó színezékek, beleértve a 32. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében említett készítményeket is;

d) Mikroorganizmusok tenyésztésére elkészített táptalaj (38.21 vtsz.).

3823 Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav; ipari zsíralkohol

- Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav

3823.11 - - Sztearinsav

3823.12 - - Olajsav

3823.13 - - Tallolajzsírsav

3823.19 - - Másféle

3823.70 - Ipari zsíralkohol

(A) Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból visszamaradt savas olaj az ipari monokarboxil-zsírsavat általában természetes zsírok vagy olajok szappanosításával vagy hidrolízisével állítják elő. A szilárd (telített) és a folyékony (telítetlen) zsírsavakat rendszerint kristályosítással vagy anélkül készítik. A folyékony termék (a kereskedelemben olajsav vagy olein néven ismert) olajsavból és más telítetlen zsírsavakból (pl. linol és linoleinsav), valamint kismennyiségű telített zsírsavból áll. A szilárd zsírsav (a kereskedelemben mint sztearinsav vagy mint sztearin ismert) főleg palmitin- és sztearinsavakból áll és kis mennyiségű telítetlen zsírsavat is tartalmaz.

Ide tartozik többek között:

(1) Kereskedelmi sztearinsav (sztearin), jellegzetes szagú, fehér színű, szilárd anyag. Viszonylag kemény, de meglehetősen törékeny és rendszerint szemcse-, pehely- vagy por alakban kerül forgalomba. Folyékony alakban is forgalomba kerülhet, ha forrón szállítják izotermikus (állandó hőmérsékletű) szállító tartályban.

(2) Kereskedelmi olajsav (olein), jellegzetes szagú olajos folyadék, színe a színtelentől a barnáig változhat.

(3) Tallolajzsírsav (TOFA), elsősorban olaj- és linolsavból áll. A nyers tallolaj desztillációjával nyerik és legalább 90 tömegszázalék (a száraz termék tömegét alapul véve) zsírsavat tartalmaz.

(4) Desztillált zsírsav, amelyet különféle zsírokból és olajokból (pl. kókuszdió-olaj, pálmaolaj, faggyú) tisztító eljárást követően hidrolitikus bontással (desztillálással) nyernek.

(5) Zsírsav párlat, zsírokból és olajokból nyerik, amelyeket vákuumban, a finomítási eljárás részeként gőz jelenlétében desztillálnak. A zsírsav párlat jellemzője, hogy igen magas a szabadzsírsav tartalma.

(6) Nagy molekulatömegű szintetikus, szénhidrogén katalitikus oxidációjával előállított zsírsav.

(7) Finomításból nyert savas olaj, amelynek viszonylag magas szabad zsírsavtartalma van, előállítása pedig a nyersolaj finomítása során nyert semlegesítési iszapnak (soap-stock) ásványi savval történő lebontásával történik.

Nem tartozik ide:

a) olajsav, legalább 85 tömegszázalék tisztasággal (a száraz termék tömegét alapul véve) (29.16 vtsz.);

b) más zsírsav, legalább 90 tömegszázalék tisztasággal (a száraz termék tömegét alapul véve) (29.15, 29.16 vagy 29.18 vtsz.).

(B) Ipari zsíralkoholok

A zsíralkoholok aciklikus alkoholok keverékei, amelyeket az e vtsz. alá tartozó kevert zsírsavak katalitikus redukálásával (lásd a fenti (A) részt) vagy ezek észtereiből, a spermaceolaj szappanosításával, olefineknek szénmonoxid és hidrogén közötti katalitikus redukciójával ("Oxo" eljárás, oxigénelvonás), az olefinek hidrálásával, a szénhidrogének oxidálásával vagy más eljárással állítják elő.

A zsíralkoholok általában folyékonyak, de némelyek szilárdak. Az e vtsz. alá tartozó főbb zsíralkoholok a következők:

(1) Lauril-alkohol. A kókuszdióolajból származó zsírsavak katalitikus redukciójával nyert telített zsíralkoholok keveréke. Normál hőmérsékleten folyékony, de hidegben félig szilárd.

(2) Cetil-alkohol. Cetil- és sztearil-alkoholok keveréke (az előbbit lényegesen nagyobb arányban tartalmazza), spermacetből és spermacetolajból nyerik. Kristályos, átlátszó és normál hőmérsékleten szilárd.

(3) Sztearin-alkohol. sztearin vagy sztearinsavban gazdag olajok redukálásával vagy spermacetolajból hidrogénezéssel és hidrolízissel, s azt követő lepárlással nyert sztearil- és cetil-alkohol keverék. Fehér színű, kristályos és normál hőmérsékleten szilárd.

(4) Olein-alkohol. Olein redukálásával vagy a spermacet-olajból hidraulikus sajtolással nyert alkoholokból állítják elő. Normál hőmérsékleten szilárd.

(5) Primér alifás alkoholok keverékei. Általában 6-13 szénatomos alkoholokból állnak. Ezek folyékonyak, általában "Oxo" eljárással készülnek.

Az (1)-(4) bekezdésben felsorolt zsíralkoholokat főképpen olyan szulfonát származékok készítésére használják, amelyek lúgos sói a 34.02 vtsz. alá tartozó szerves felületaktív termékek. Az (5) bekezdésben meghatározott zsíralkoholokat főképpen a polivinilklorid lágyítására szolgáló anyag készítésére alkalmazzák.

E vtsz. alá tartozik a viasz jellegű ipari zsíralkohol is.

Nem tartozik ide az egységes, vegyileg meghatározott zsíralkohol, amely legalább 90 tömegszázalék tisztaságú (a száraz termék tömegét alapul véve) (általában 29.05 vtsz.).

3824 Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is), a vegyipar és vele rokon iparágak maradékai és melléktermékei

3824.10 - Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz

3824.20 - Nafténsavak, vízben oldhatatlan sói és észterei

3824.30 - Nem agglomerált fémkarbidok fémkötő anyagokkal keverve

3824.40 - Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz, betonhoz

3824.50 - Nem túzálló habarcs és beton

3824.60 - Szorbit, a 2905.44 vtsz. alszám alá tartozók kivételével:

- Legalább két különböző halogént tartalmazó aciklikus szénhidrogén teljesen halogénezett származékait tartalmazó elegyek:

3824.71 - - Teljesen halogénezett, csak fluorozott-klórozott aciklikus szénhidrogént tartalmazó elegyek

3824.79 - - Másféle 3824.90 - Más

Ide tartozik:

(A) Felhasználásra kész ötödei magkötők és töltőanyagok

Ide tartoznak a kohászati magkötőanyagok, amelyek természetes gyantás terméken (pl. gyanta), lenmagolajon, növényi nyálkán, dextrinen, melaszon, a 39. Árucsoportba tartozó polimeren alapulnak.

Ezek az anyagok kohászati (öntödei) homokkal keverve olyan állagúak lesznek, amely alkalmassá teszi ezeket öntödei magkötőként vagy töltőanyagokként történő felhasználásra és könnyebb a homok eltávolítása az öntvény kivétele után. Azonban a dextrint és más módosított keményítőt, a keményítő, dextrin vagy más módosított keményítő alapú enyveket a 35.05 vtsz. alá kell osztályozni.

(B) Vegyi termékek és vegyi vagy más készítmények

Három kivétellel lásd az alábbi (7), (19), (31) bekezdéseket nem tartoznak ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek.

Az ide osztályozható vegyi termékek összetétele vegyileg nincsen meghatározva, akár az egyéb anyagok gyártása során melléktermékként nyerik (ez vonatkozik például a nafténsavra), akár közvetlenül állítják elő azokat.

A vegyi vagy egyéb készítmények lehetnek keverékek (amelyek speciális formái az emulziók és a diszperziók), vagy pedig oldatok. A 28. és 29. Árucsoportok vegyi termékeinek vizes oldatai az említett árucsoportokba tartoznak, azonban e termékeknek nem vízben, hanem egyéb oldószerekben levő oldatait, néhány kivételtől eltekintve, nem az említett árucsoportokba, hanem e vtsz. alá kell osztályozni.

Az ide tartozó készítmények lehetnek teljes mértékben vagy részben vegyi termékek (rendszerint ez utóbbi eset áll fenn), vagy pedig állhatnak teljesen természetes alkotóelemekből is lásd pl. az alábbi (23) bekezdésben foglaltakat.

Azonban nem tartoznak ide a vegyianyagok és élelmiszerek olyan keverékei, amelyeket bizonyos élelmiszer készítményekben egyrészt alkotórészként, másrészt valamilyen jellemzőjének megjavítására használják (pl. cukrászsütemény, keksz, kétszersült és más sütőipari áru feljavítására szolgáló anyagok). Ezek a termékek általában a 21.06 vtsz. alá tartoznak.

A fenti feltételeket figyelembe véve, az alábbi készítmények és vegyi termékek tartoznak ide.

(1) Nafténsavak (bizonyos ásványolajak és bizonyos bitumenes ásványokból nyert olajok finomításánál keletkező melléktermékek) és sói, a 34.02 vtsz. alá tartozó vízben oldódó naftenátok és a 28.43-28.46 vtsz. alá tartozó sók kivételével. Ide tartoznak a kálcium-, bárium-, cink-, mangán-, alumínium-, kobalt-, króm-, ólom-, stb. naftenátok, ezekből néhányat ásványolajokhoz adalékanyagnak vagy szárítók készítéséhez, a réznaftenátot pedig gombaölő szerek készítéséhez használnak.

(2) Nem agglomerált fémkarbidok (wolfram-karbid, molibdén-karbid stb.), amelyeket egymással vagy fémkötőanyagokkal (mint pl. kobalt) összekevertek a 82.09 vtsz. alá tartozó szerszámcsúcsok és hasonlók gyártására.

(3) Elkészített adalékanyagok cementhez, habarcshoz, betonhoz, pl. saválló, nátrium- vagy káliumszilikát és nátrium vagy kálium fluorszilikát alapú adalék anyagok és pl. kálciumoxid vagy zsírsav stb. alapú vízhatlan készítmények (szappantartalommal is).

(4) Nem tűzálló habarcs és beton.

(5) Szorbit, a 29.05 vtsz. alá tartozó kivételével

Ide főleg a szorbit (D-glükitol) szirup tartozik, amely más poliolokat tartalmaz és amelyben a D-glükitol tartalom száraz anyagra számolva általában 60-80%. Ezeket a készítményeket rendszerint magas diszacharid és poliszacharid tartalmú glukóz szirup hidrogénezésével nyerik, elválasztási eljárás lefolytatása nélkül. Ezek a termékek nehezen kristályosíthatók és az iparban széles körben alkalmazzák (pl. élelmiszer-, kozmetikai-, gyógyszer-, műanyag-, textilipar). A 29. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében leírtaknak megfelelő szorbit a 29.05 vtsz. alá tartozik. Az ilyen fajta szorbitot rendszerint glukóz vagy invert cukor hidrogénezésével nyerik.

(6) Kálciumkarbid, kálciumkarbonát (mészkő) és más anyagok pl. szén vagy folypát keveréke, amelyet az acélgyártásban kéntelenítésre használnak.

(7) Mesterséges kristályok (az optikai elemek kivételével) magnézium-oxidból, alkáli vagy alkáliföldfém-haloidokból (kalcium vagy lítium-fluorid, kálium- vagy nátrium-fluorid, kálium-bromid, kálium-brómjodid stb.), ha darabonkénti tömegük legalább 2,5 g. A mesterséges kristályok, mint optikai elemek nem tartoznak ide (90.01 vtsz.).

A darabonként 2,5 g-nál kisebb tömegű mesterséges kristályokat (az optikai elemek kivételével) az anyagától függően a 28. Árucsoportba, a nátrium-klorid kristályokat a 25.01 vtsz. alá, a káliumklorid kristályokat a 31.04 vtsz. alá kell osztályozni.

(8) Kőolajszulfonátok, vízben nem oldódnak, ásványolajból vagy az ásványolaj lepárlási termékeiből állítják elő például kénsavval, óleummal (füstölgő kénsavval) vagy folyékony kéndioxidban oldott kéntrioxiddal történő szulfonálásával, majd ezt az eljárást rendszerint semlegesítés követi. A vízben oldódó ásványolaj-szulfonátok, amelyek pl. alkáli fémekből, ammóniumból vagy etalonaminokból állnak, nem tartoznak ide (34.02 vtsz.).

(9) Poliklór-difenilek (klórozott difenilszármazékok keverékei) és klórparaffinok.

A műviasz jellegű szilárd poliklór-difenilek és szilárd klórparaffinok azonban nem tartoznak ide (34.04 vtsz.).

(10) Nagyon kicsi molekulasúlyú polietilénglikolok keveréke, pl. di-, tri- és tetraetilén glikolok keveréke. Másfajta polietilén glikolok azonban nem tartoznak ide (39.07 vtsz. vagy ha műviasz jellegűek: 34.04 vtsz.).

(11) Glicerin mono-, di- és tri-gliceridjeinek keverékei, amelyet zsírok emulgálószereként használnak. A műviasz jellegűek azonban nem tartoznak ide (34.04 vtsz.).

(12) Kozmaolaj. Ezt a nyers etil-alkohol rektifikálásával nyerik.

(13) Dippel-olaj (csontolaj, állati olaj, Jeppel olaj), ezt a kérődzők csontjainak vagy szarvainak roncsoló lepárlása során nyerik: feketés folyadék, amely rendkívül viszkózus és bűzös szagú; elsősorban a piridin-bázisok és a rovarirtószerek előállításánál használják.

(14) Ioncserélők (bázis vagy savcserélők is) a 39. Árucsoportba tartozó polimerek kivételével. Ezek olyan oldhatatlan vegyületek, amelyek ha valamely elektrolit oldatával kerülnek érintkezésbe, saját ionjaik egyikét a szóban forgó oldatban feloldott anyagban levő egyik ionra cserélik ki; ez a tulajdonság ipari szempontból értékes, pl. a kazánokban, a textil- és festékiparban, a mosodákban stb. felhasználandó kemény vízben levő kalcium- vagy magnéziumsók eltávolításához. E termékeket arra is használják, hogy a sós vizet ivóvízzé alakítsák át stb. Többek között ide tartozik a mesterséges nátrium-zeolit (alumínium-szilikátok).

(15) Kazánkőoldó vegyületek, amelyek rendszerint nátrium-karbonáton, nátrium-szilikáton, tanninon stb. alapulnak. Ezek a vegyületek, ha kemény vizekhez adagolják, kicsapatják a feloldott mész vagy magnéziumsók legnagyobb részét, vagyis megakadályozzák a meszes lerakódások képződését a kazánokban, a gőzgenerátorok csöveiben, valamint más olyan készülékekben, amelyekben víz cirkulál.

(16) Oxilit (vagy oxigénkő), ezt úgy állítják elő, hogy a nátrium-peroxidhoz kis mennyiségben rézvagy nikkel-sókat adnak. Ez szabályozza vízbe való merüléskor az oxigén kibocsátását. Az oxilitet gyakran kocka- vagy lap alakban hozzák forgalomba.

(17) Adalékanyagok lakkok vagy ragasztók keményítéséhez, pl. ammónium-klorid és karbamid keveréke.

(18) Vákuumcső getterek, bárium, cirkónium stb. alappal. Ezeket a gettereket rendszerint pasztillákban, tablettákban vagy hasonló formában, fémcsöveken vagy huzalon szerelik ki.

(19) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt tintafolt-tisztítók. Ezek rendszerint egységes, vegyileg meghatározott vegyületek vizes oldatai. Egyes esetekben egyetlen vegyület felhasználására kerül sor (pl. klór-amin vizes oldata), más esetben azonban két egymást kiegészítő funkcióra lehet szükség. Ez utóbbi esetben egy csomagba két üveget tesznek, az egyik például nátrium-hidrogén-szulfit vizes oldatát, a másik pedig kálium-permanganát vizes oldatát tartalmazza.

(20) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt stenciljavítók. Ezek rendszerint rózsaszínű cellulózlakkok kis üvegekben kiszerelve, amelyeknek a kupakját rendszerint kis ecsettel látják el. Ezek a lakkok nem tartoznak e vtsz. alá, ha nincsenek a kiskereskedelemben szokásos módon, stenciljavítóként kiszerelve. Az ilyen lakkok összetett szerves hígítói a 38.14 vtsz. alá tartoznak.

(21) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt javítófolyadékok. Ezek olyan nem átlátszó (fehér vagy más színű) folyadékok, amelyek lényegében pigmentekből, kötőanyagokból és oldószerekből állnak, ezeket gépírásnál, kézírásnál, fotókópiáknál, ofszet nyomtatásnál vagy hasonlóknál elkövetett hibák kijavítására vagy a nem kívánt szövegrészek törlésére használják. Általában kis üvegekben (amelyek kupakját kis ecsettel látták el), tubusokban vagy írótoll formájában szerelik ki.

Az ezekhez való összetett szerves hígítók a 38.14 vtsz. alá tartoznak.

(22) Elsősorban borok és egyéb fermentált italok derítésére használt készítmények. Ezeknek az alapja rendszerint polivinilpirrolidon vagy zselatinos, albuminos anyag, úgymint a halenyv, zselatin, izlandi moha vagy tojásalbumin. Az enzimtartalmúak azonban nem tartoznak ide (35.07 vtsz.).

(23) Összetett töltőanyagok festékekhez. Ezek elkészített porok, amelyeket gyakran hozzáadnak a festékekhez (a tempera festékek kivételével), hogy csökkentsék előállítási költségeiket és ugyanakkor egyes tulajdonságaikat tökéletesítsék (pl. elősegítsék a színező pigmentek szóródását). Ezeket felhasználják temperák gyártásánál is, azonban ebben az esetben pigmentként hatnak. Ezek a készítmények két vagy több természetes terméknek (kréta, természetes báriumszulfát, pala, dolomit, természetes magnézium-karbonát, gipsz, azbeszt, csillám, talkum, kalcit stb.) keverékéből és e természetes termékeknek vegyi termékekkel való keverékeiből állnak (pl. alumínium-hidroxid és bárium-szulfát keverékei).

Ide tartozik a finomra őrölt természetes kálcium karbonát is ("pezsgő fehér"), amelynek minden egyes részecskéjét egy speciális eljárással, víztaszító sztearinsav filmréteggel vonták be.

(24) Bizonyos kerámiaáru gyártásához szükséges készítmény (műfog, stb.), pl. kaolin, kvarc és földpátalapú keverékek.

(25) Olvadó kerámia hőjelző próbatestek (Seger-kúp stb.).

Ezek rendszerint kis piramis alakban fordulnak elő és hasonló anyagok keverékeiből állnak, mint a kerámia paszták és -zománcok. Összetételüket úgy dolgozták ki, hogy adott hőmérsékleten meglágyulnak és összeesnek, így felhasználhatók arra, hogy a kerámiaáruk égetésének hőmérsékletét ellenőrizzék.

(26) Nátronmész, ezt tiszta mésznek nátrium-hidroxiddal történő telítésével állítják elő és széndioxid elnyelésére használják újra-élesztő anaszteziológiai rendszereknél, tengeralattjáróknál, stb. Nem tartozik ide a laboratóriumi reagensként kiszerelt nátronmész (38.22 vtsz.).

(27) Hidrált szilikagél, kobaltsókkal színezve és szárítószerként használva, amely színével jelzi, ha már nem működik.

(28) Rozsda gátló készítmények. Ezek lehetnek pl. foszforsav alapúak, amelyek vegyi hatása gátolja a rozsdásodást.

A kenőanyag alapú rozsda gátló készítmények a 27.10 vagy a 34.03 vtsz. alá tartoznak.

(29) Olyan édesítésre használt készítmények (pl. tabletták), amelyek nem élelmiszerek, és amelyek szaharinnak vagy sóinak és olyan anyagoknak a keverékéből állnak, mint nátrium-hidrogénkarbonát és a bórkősav.

(30) Só pácolásra vagy sózásra, amely nátrium-kloridból és hozzáadott nátrium-nitritből (nitrit sók) vagy nátrium-nitrátból (nitrát sók) áll. Ugyanez a termék hozzáadott cukorral a 21.06 vtsz. alá tartozik.

(31) Bizonyos foglalat nélküli vágott elemek piezo-elektromos anyagokból (a 71.03 vagy 71.04 vtsz. alá tartozó kvarc, turmalin stb. kivételével).

Az e vtsz. alá tartozó piezo-elektromos elemek előállításához leggyakrabban használt termékek:

a) Rochelle só (vagy Seignette só, vagyis kálium-nitrium-tartarát-tetrahidrát); etilén-diamin-tartarát; ammónium-rubidium- és cérium-orto-foszfátok, továbbá ezek kevert kristályai.

b) Bárium-titanát; ólom-titanát cirkonát; ólom meta-niobát; ólom stroncium-titanát cirkónát; kálcium-titanát; stb.

Ezeket az elemeket kiváló minőségű mesterséges kristályokból az elektromos tengelyének megfelelő precíziós vágással nyerik. Az ilyen kristályokat a vágást megelőzően amennyiben elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, a 28. vagy a 29. Árucsoport megfelelő vtsz-ai alá kell osztályozni; másképpen e vtsz. alá tartoznak.

Ide kell osztályozni továbbá a fenti b) pontban említett termékek polikristályos polarizált foglalat nélküli elemeit is.

(32) Csúszásgátló készítmények meghajtó és erőátviteli szíjazatra, ezek zsíros anyagokból, csiszolószerekből stb. állnak, ide tartoznak még akkor is, ha 70 tömegszázalék vagy ennél több ásványolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaznak.

(33) Bizonyos gyógyászati anyagok (pl. antibiotikumok) előállításának közbeeső termékei, amelyeket mikro-organizmusok segítségével a szűréskor és a kivonás első szakaszában nyernek és általában 70%-nál nem több aktív anyagot tartalmaznak; ilyen például az "alkáli lepény", amely a klórtetraciklin (aureomicin) előállításának közbeeső terméke és amely inaktív micéliumból, szűrési segédanyagból és 10-15% klórtetraciklinből áll.

(34) Azok az áruk, amelyek vegyi lumineszcens közeg hatására hoznak létre fényhatást, vagyis olyan világító rudak, amelyekben a világítóhatást oxálsav fajtájú észterek és hidrogén-peroxid vegyi kölcsönhatása hozza létre oldószer és fluoreszkáló vegyületek jelenlétében.

(35) Indító folyadék benzinmotorokhoz, amely dietil-éterből, 70 vagy annál több tömegszázalék ásványolajból és dietil-éter alapú más alkotórészekből áll.

(36) Mintázó paszta por alakban (vízzel keverés után használható). A por 30% rozslisztből és 30% facellulózból, emellett cementből, ragasztóból és krétából áll. Nem tartoznak ide azonban a 34.07 vtsz. alá tartozó mintázó paszták.

(37) "Egyengetett pigment", átalakított gyantasav alumínium sóiból áll, a részecskéket cellulóz-éterrel vonják be, hogy megvédjék az oldószertől és megakadályozzák a leülepedést.

(38) "Hal-pikkely paszta" vagy "hal-guano", nyers ezüstös pasztából áll, amelyet a halpikkelyek lakkbenzinnel történő kezelésével nyerik és guanin tartalma miatt finomítás után használják a gyöngykivonat készítésére.

(39) Tallium bróm-jodid kristályok, a bróm és a jód szilárd oldatából állnak, optikai tulajdonságaik miatt használják (infravörös sugárzás hatására nagyon átlátszóak).

(40) Gélképződést elősegítő anyag, nem vegyileg meghatározott termék, montmorillonitból áll, amelyet speciális kezelésnek vetettek alá, hogy organofil legyen, krémszerű fehér porként szerelik ki, sokféle szerves készítmény előállításához használják (festékek, lakkok, vinil-diszperziók, viaszok, kötőanyagok, masztixok, kozmetikumok, stb.).

(41) Ipari zsírsavak:

(i) Dimerizálódott.

(ii) Trimerizálódott.

(iii) Amilalkohollal észterezve és azt követően epoxidálva.

(42) Technikai molibdénoxid, szén és bórsav agglomerált keveréke, amelyet ötvöző anyagként használnak az acélgyártásban.

(43) A kereskedelemben "szürke oxid" vagy "fekete oxid" és néha helytelenül "ólom por" néven ismert por, amely az ólommonoxid (65-80%) és az ólom (a fentmaradó rész) speciálisan elkészített keveréke, a tiszta ólomnak golyós malomban lefolytatott ellenőrzött oxidációjával nyerik és az anódtelep gyártásánál használják.

(44) Két különböző szerves vegyület izomerjeinek keverékei, divinil-benzol izomerek (25-45%) és etil-vinil-benzol izomerek (33-50%), amelyet keresztkötés létrehozására használnak a polisztirol gyantáknál, amelyeknél mindkét izomer "sorozat" a keresztkötésben található.

(45) Keverékek, amelyeket duzzasztóként és emulzió stabilizátorként használnak vegyi készítményekben vagy csiszolókő előállításánál kötőanyagként, ezek a 25. Árucsoport azonos vagy különböző vtsz-ai alá tartozó anyagokból állnak, tartalmazhatnak más árucsoportokba tartozó anyagokat is és az alábbiak valamelyikének megfelelnek:

- különböző anyagok keveréke;

- különböző anyagok és földpát keveréke;

- agyag, porított földpát és porított természetes bórax (tincal) keveréke;

- agyag, földpát és nátrium-szilikát keveréke.

(46) Növénytermesztésnél használt keverékek, mint pl. a virágföld, amelyek a 25. Árucsoportba tartozó árukból (föld, homok, agyag) állnak, akár tartalmaznak kis mennyiségben nitrogén, foszfor vagy kálium tartalmú műtrágyát, akár nem. A tőzeg és homok vagy agyag keveréke, amelynek lényeges jellemzőjét a tőzeg adja azonban nem tartozik ide (27.03 vtsz.).

(47) Zselatinalapú másoló paszták. Ezeket rajzok másolására, nyomdai gépek hengerének bevonására használják. Az ilyen paszták összetétele különböző, de a fő alkotórész zselatin, amelyhez különböző arányban dextrint és bárium-szulfátot, vagy (ha a pasztát nyomdai gépek festékhengereinek bevonására használják) glicerint és töltőanyagot (kaolin stb.) adagolnak. Ezek a paszták ide tartoznak akár ömlesztve, (dobozokban, hordókban, stb.) akár felhasználásra kész állapotban (általában papír vagy textil hátlapon).

Nem tartoznak ide a másoló pasztával bevont festékhengerek nyomdai gépekhez (84.43 vtsz.)

(C) A vegyi és a vele rokon iparoknak a Vámtarifában másutt nem említett termékei

(1) Lúgos vasoxid gáz (főleg széngáz) tisztítására, amely nem tiszta vasoxidot tartalmaz, ezt melléktermékként nyerik az alumíniumnak bauxitból történő előállítása során alkalmazott egyik eljárásnál. Ezek a melléktermékek szintén tartalmaznak nátrium-karbonátot, szilikátot, stb.

(2) Az antibiotikumok előállításából származó üledékek ("pogácsának" nevezik), nagyon alacsony antibiotikum tartalommal, amelyek állati takarmány készítményekben való felhasználásra alkalmasak.

(3) Az ammóniákvíz a széngázból kondenzált nyers szénkátrány vizes része, előállítható továbbá az ammónia elnyelő széngáz mosására használt vizekből is. Ezeket rendszerint a szállítás előtt koncentrálják.

Barnás színű folyadék, amelyet ammónium sók (különösen ammónium-szulfát) gyártására, továbbá ammóniagáz tisztított és koncentrált vizes oldatainak előállítására használnak.

(4) Kimerült oxid. A széngázt, ammóniatartalma nagyobb részének vizes extrakcióját követően, vegyileg úgy tisztítják, hogy rendszerint gyepvasércből vagy hidrált vasoxidból, fűrészporból és kalcium-szulfátból álló masszán vezetik keresztül. Ez a massza a gázból bizonyos szennyeződéseket (hidrogén-szulfidot, hidrogén-cianidot stb.) távolít el. Ha kimerült, kénből, porosz kékből, kis mennyiségű ammóniumsókból és egyéb anyagokból álló keveréket tartalmaznak és kimerült oxidként ismert. Rendszerint por vagy szemcse alakú, színét tekintve a zöldestől a barnáig változik, kellemetlen szagú és rendszerint kén és cianidok (különösen poroszkék) előállítására, valamint műtrágyaként vagy rovarirtószerként használatos.

Nem tartoznak ide:

a) az illóolajok terpéntelenítése során nyert terpén tartalmú melléktermékek (33.01 vtsz.);

b) papíripari rostanyag (facellulóz) gyártásánál keletkező maradék lúg (38.04 vtsz.);

c) a textil-, papír-, bőr- és hasonló iparokban használt végkikészítő anyagok és más termékek vagy készítmények (38.09 vtsz.);

d) a 68.06 vtsz. alá tartozó hő- és hangszigetelő anyagok keverékei, valamint a 68.12 vtsz. alá tartozó, azbeszten vagy azbeszt- és magnézium-kartonáton alapuló hő- és hangszigetelő keverékek.

Alszámos Magyarázat a 3824.71 és 3824.79 alszámokhoz

A 3824.71 és 3824.79 vtsz. alszámok alá a kettő vagy több különböző halogént tartalmazó aciklikus szénhidrogének perhalogénezett származékait tartalmazó keverékek tartoznak, beleértve az ilyen perhalogénezett származékoknak másféle anyagokkal való keverékét is.

A kizárólag fluorral vagy klórral perhalogénezett aciklikus szénhidrogén tartalmú keverékek kereskedelmét az Ózonréteget Károsító Anyagokról szóló Montreáli Egyezmény szabályozza.

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3807 Fakátrány; fakátrányolaj; fakreozot; fa-nafta; növényi szurok; gyanta, gyantasav vagy növényi szurok alapú sörfőző szurok és hasonló készítmények

3807 00 10 Fakátrány

Lásd a 38.07 vtsz. Magyarázata második bekezdés (A) (1) pontját.

3807 00 90 Más

Ide a 38.07 vtsz Magyarázata második bekezdés (A) része (2) és (3) pontjában, valamint a (B), (C) és (D) részében felsorolt termékek tartoznak.

3808 Rovarölők, gombaölők, gyomirtók, patkányirtók, csírázás gátló termékek, növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló készítmények, kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, kéngyertya, légyfogó papír)

3808 10 10- Rovarölők 3808 10 90

Lásd a 38.08 vtsz. Magyarázata (I) részét a három csillag után.

3808 20 10 - Gombaölők

3808 20 80

Lásd a 38.08 vtsz. Magyarázata (II) részét a három csillag után.

3808 20 10 Rézvegyületeket tartalmazó készítmények

Idetartozik:

1. bordeaux-i keverék, amely réz-szulfátból és oltott mészből készül, és a mezőgazdaságban gombaölő szerként használatos;

2. bázikus réz-klorid és bázikus réz-szulfát, réz-oxiklorid, réz-szilikát, réz-acetoarzenit, réz-oxid, réz-hidroxid vagy réz-karbonát alapú, a fenti célra használt készítmények;

3. réz-naftenát vagy réz-foszfát alapú készítmények textilek és fa gomba elleni védelmére;

4. kelátok és szerves rézsók fém szappanokkal.

Az idetartozó készítmények lehetnek por, oldat vagy tabletta formájúak, ömlesztettek vagy a kiskereskedelem számára kiszereltek és a rézvegyületek mellett más aktív anyagokat is tartalmazhatnak, mint pl. cink vagy higany.

3808 30 90 Növénynövekedés-szabályozó

Idetartoznak azok az anyagok, amelyeket ha növényeknél alkalmaznak, megváltoztatják azok fiziológiai folyamatait a kívánt irányba. Az egész növényre, annak egy részére vagy a földre szórva alkalmazzák azokat.

Befolyásolhatják például:

a) általában a növekedést,

b) a növény magasságát (tőnyújtás vagy -rövidítés),

c) a gumó méretét és formáját,

d) a szártag méretét,

e) a gyümölcshozamot és a gyümölcs méretét,

f) a növényi tartalékok szintjét (szénhidrátok, fehérjék, zsírok),

g) a virágzás vagy a gyümölcsérés idejét,

h) a növény sterilitását,

ij) a nőivarú virágok számát.

A növénynövekedést szabályozó szerek négy fő csoportba oszthatók:

1. Auxinok, amelyek a gyökérképződésre, a szárnövekedésre és a gyümölcs fejlődésére hatnak. A legfontosabb az indol-3-il-ecetsav.

2. Gibberellinek, amelyek különösen a bimbónövekedést és a virágzást segítik elő. Mindegyikük a gibberellinsav származéka.

3. Citokininek, amelyek különösen a sejtosztódást segítik, és gátolják a növény öregedését. A legismertebb a kinetin (6-furfurilamino-purin) és a zeatin.

4. Növekedéslassítók.

Nem tartoznak ide:

a) a trágyázó szerek,

b) a talajjavító-szerek,

c) a gyomirtók, a szelektívek sem (3808 30 11-3808 30 27 alszám),

d) csírázás gátló szerek (3808 30 30 alszám).

3808 40 10- Fertőtlenítők

3808 40 90

Lásd a 38.08 vtsz. Magyarázat (IV) részének az első három bekezdését a három csillag után.

3809 Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartósságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretáló szerek és pácanyagok)

3809 10 10- Keményítőtartalommal

3809 10 90

A 38.09 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (A) (1) és (11) és (B) (1) és (2) pontjaiban leírt keményítő alapú termékeken kívül ide tartozik a keményítő keveréke bóraxszal vagy karboximetil-cellulózzal (vászon keményítésére) és a vízoldható keményítő és kaolin keveréke (papírgyártási célra).

3809 91 00- Más

3809 93 00

Ide azok a keményítőt nem tartalmazó termékek és készítmények tartoznak, amelyeket a 38.09 vtsz. Magyarázat harmadik bekezdésének (A), (B) és (C) része ír le, nevezetesen:

1. különféle, a textiliparban használatos kikészítőszerek a szövetek gyűrhetetlenné tételére. Ezek karbamid formaldehid származékai, melamin-formaldehidek és glioxaldikarbamid kondenzátumok, feltéve, hogy sem a 39. Árucsoport polikondenzátumainak, sem pedig a 29. Árucsoport vegyileg meghatározott vegyületeinek a jellemzőit nem mutatják. Idetartoznak továbbá azok a víztartalmú vegyületek (pl. dimetilal-karbamid, trimetilol-melanin), amelyekhez valamilyen illatanyagot adtak a termék részleges lebomlásakor képződő formaldehid szagának elleplezésére;

2. olyan textil-kikészítőszerek, amelyek amellett, hogy vízhatlanná teszik szöveteket, bizonyos fokú olaj-, illetve szennyezésállóságot is adnak azoknak, míg a levegő számára átjárhatóak maradnak;

3. antisztatizáló kikészítőszerek, azaz olyan készítmények, melyek megakadályozzák a statikus elektromosság felhalmozódását a szövetek textilszálaiban. Ezek általában kondenzált vízoldható polielektrolitok, amelyek mérsékelt hőfokú gyors hőkezeléssel a szálakon hálós szerkezetű polikondenzátumot képeznek; eléggé oldhatatlanok ahhoz, hogy kibírják az ismételt mosást vagy vegytisztítást. Ebbe a csoportba tartoznak a bázikus, vízoldható, dikarboxilsavakból (pl. adipin-, szukcin-vagy tereftálsav) nyert lineáris poliamidok egy vagy több másodrendű amin csoportot tartalmazó poliaminokkal (pl. dietilén-triamin, trietilén-tertamin) és egy pl. dihalodenideket tartalmazó (pl. viszonylag kis molekulasúlyú polietilén-glikol-dijodid, epiklórhidrin stb.) alkilező anyaggal (amely megfelelő hőkezelés során képes térhálósítani és így oldhatatlanná tenni a poliamidot);

4. tűzálló kikészítőanyagok, amelyek csökkentik a textil és különösen a bőr gyúlékonyságát. Ezek általában ammóniumsó, bórsav, klórozott paraffin, antimon-, cink- vagy más fémoxid és bizonyos szerves nitrogén- és(vagy foszforvegyület alapú készítmények.

3811 Kopásgátló szerek, antioxidánsok, gyantásodás gátlók, viszkozitást javítók, rozsda gátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló célra használt oldatokhoz

3811 11 10 Ólomtetraetil alapúak

Ide azok a készítmények tartoznak, amelyekben az ólomtetraetil az egyetlen kopogás gátló adalék.

3811 11 90 Más

Ide azok a készítmények tartoznak, amelyekben az ólom-tetraetil vagy az ólom-etilmetil vagy az ólom-tetraetil és -tetrametil keveréke az egyetlen vagy fő kopogás gátló adalék.

3823 Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav; ipari zsíralkohol

3823 11 00 Sztearinsav

Ezen alszám értelmében a sztearinsav olyan zsírsavak keverékét jelenti, amely szobahőmérsékleten szilárd, és amelynek tiszta sztearinsav tartalma száraz termék tömegszázalékában számítva 30% vagy több, de 90%-nál kevesebb. A 90% vagy afölötti sztearinsav tartalmú termékek a 2915 70 25 alszám alá osztályozandók.

3823 12 00 Olajsav

Ezen alszám értelmében az olajsav olyan zsírsavak keverékét jelenti, amely szobahőmérsékleten folyékony, és amelynek a szárazanyag tömegszázalékában számított tiszta olajsav tartalma 70% vagy több, de 85% alatti.

A 86 tömegszázaléknál magasabb olajsav-tartalmú termék a 2916 15 00 alszám alá tartozik.

3823 13 00 Tallolajzsírsav

Lásd a 38.23 vtsz Magyarázatának (A) (3) pontját.

Az ilyen termékek 90 tömeg% alatti zsírsavtartalommal a 3803 00 vtsz. alá tartoznak.

3823 70 00 Ipari zsíralkohol

Lásd a 38.23 vtsz. Magyarázatának (B) részét.

Ide csak az ipari zsíralkoholok (aciklikus alkoholok keverékei) tartoznak, amelyekben egyetlen alkohol komponens sem teszi ki a száraz termékre számított 90 tömeg%-ot vagy annál többet.

Az olyan termékek, amelyekben egy alkohol komponens 90 tömeg%-nál nagyobb részt tesz ki, általában a 29.05 vtsz. alá tartoznak.

3824 Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is); a vegyipar és vele rokon iparágak maradékai és melléktermékei

3824 10 00 Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz

Lásd a 38.24 vtsz. Magyarázatának (A) pontját.

3824 20 00 Nafténsavak, vízben oldhatatlan sói és észterei

A nafténsav a monokarboxil aliciklikus savak keveréke, amelyeket bizonyos országokból (elsősorban a szovjet utódállamokból és Romániából) származó nyersolaj finomítása során nyernek.

Idetartoznak a nafténsavak vízoldhatatlan sói (pl. az alumínium-, bárium-, ólom-, króm-, kalcium-, mangán-, kobalt- és cinksók) és ezen savak észterei is.

3824 30 00 Nem agglomerált fémkarbidok fémkötő anyagokkal keverve

Ide azok a porok tartoznak, amelyek készek arra, hogy szinterezéssel "keményfémekké" alakítsák azokat. Különféle fémek karbidjainak a keverékei (wolfram-, titán-, tantál- és nióbium-karbid) lehetnek fém kötőanyagokkal (kobalt vagy nikkel pora) vegyítve is, és gyakran kis mennyiségben (kb. 0,5 tömeg%-ban) paraffinviaszt is tartalmaznak. A már fent említett valamely fémkarbid egy fém kötőanyaggal való egyszerű keveréke is ide tartozik, míg ezek a karbidok külön-külön a 28.49 vtsz. alá osztályozandók.

3824 40 00 Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz, betonhoz

Lásd a 38.24 vtsz. Magyarázata (B) részének hatodik bekezdés (3) pontját.

3824 50 10 Öntésre kész beton

Ide az olyan beton tartozik, amelyhez a vizet már hozzáadták. Általában betonkeverő gépkocsiban szállítják.

3824 50 90 Más

Idetartozik:

1. a vízzel még nem kevert beton;

2. habarcs.

3824 60 11- Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével

3824 60 99

Ezen alszámok alá tartozik a szorbitol "nem kristályosodó" változata (D-glucitol), amelyet általában bizonyos arányban egyéb oligoszacharidokat is tartalmazó glükózszirupból állítanak elő nagynyomású hidrogénezéssel.

Szorbit (D-glucitol) tartalma száraz anyagra számítva 60 és 80% közötti, a fennmaradó összetevők alapvetően részlegesen hidrogénezett polialkoholok és oligoszacharidok. Emiatt a szorbit (D-glucitol) kristályosodási hajlama erősen lecsökken (hiszen a megnevezés is úgy szól: "nem kristályosodó szorbit"). Az olyan szorbit, amely megfelel a 29. Árucsoport Megjegyzéseinek (1) bekezdésében leírt követelményeknek, a 2905 44 11-2905 44 99 alszámok valamelyike alá osztályozandó.

3824 90 10 Kőolajszulfonátok (az alkálifémek, az ammónium vagy az etanol-aminok

kőolajszulfonátjai kivételével); bitumenes ásványokból nyert olajak tiofénezett szulfonsavai és sói

Ide tartozik:

1. kalcium vagy bárium kőolajszulfonátjai, amelyeknek ásványolaj tartalma általában 55-70 tömeg% közötti. Az ásványolaj adalékok készítésénél széles körben használják őket;

2. bitumenes ásványokból nyert olajok tiofénezett szulfonsavjai, amelyeket egyes olajpalák száraz desztillációját követő kénsavas kezeléssel nyernek és gyógyszertári felhasználásra szántak. Teljes kéntartalmuk általában magasabb, mint 9 tömeg%; ezek sói, különösen a kalciumsók, ugyancsak idetartoznak.

3824 90 15 Ioncserélők

Lásd a 38.24 vtsz Magyarázata (B) részének hatodik bekezdés (14) pontját. Idetartoznak a szulfonált szén, illetve bizonyos agyag alapú ioncserélők is, ha olyan speciális kezelésnek vetették alá azokat, amelynek során (főként kationos) ioncserélőként alkalmazhatókká váltak; ilyen a glaukonit is, amely tengeri eredetű homokos márgából nyert alumínium-szilikát gél. Főként vízlágyításra használják. Az ugyanilyen célra alkalmazott egyéb termékek montmorillonit és kaolinit alapúak.

Ezen alszám alá tartoznak a szintetikus ioncserélők is, mint a mesterséges zeolit, valamint az alumínium-oxid és szilikagél alapúak is

Nem tartoznak ide:

a) a tiszta szilikagél (2811 22 00 alszám);

b) a tiszta alumínium-oxid, aktiválva sem (2808 20 00 vagy 2818 30 00 alszám);

c) az aktivált agyag (3802 90 00 alszám).

3824 90 20 Getterek vákuumcsövekhez

Ezen alszám alá tartoznak a "getter" néven ismert termékek. Két csoportra osztják őket: "illanó getter" és "ömlesztett getter". Az elsőt elpárologtatják a vákuumcsőben annak gyártása során; báriumból és alumíniumból, magnéziumból, tantálból vagy tóriumból stb. készült huzal vagy pehely formájú termékek, illetve tantál huzalra felvitt bárium- és stroncium-karbonát keverék.

A második típust csak hevítik, de nem párologtatják el, így csak felületi abszorpciós hatása van. Általában tiszta fémek (tantál, wolfram, cirkónium, nióbium, tórium) huzal vagy lemezkék formájában és így nem osztályozhatók ezen alszám alá.

3824 90 30 Alkáli vasoxidok gáztisztításhoz

Ide a különféle kereskedelmi neveken (pl. Laming-keverék) ismert termékek tartoznak. Néhányukat a bauxitfeldolgozás melléktermékeként nyernek kerek, rozsdaszínű granulátum formájában. Összetevőik: vas-, alumínium-, kalcium- és titánoxidok, nátrium-karbonát és szilícium-dioxid, valamint általában nedvesítő anyag. Más termékek (részben mágnesezhető) vas-oxid, kalcium-karbonát és -szilikát alapú száraz porok.

3824 90 35 Aminalapú rozsda gátló készítmények

Idetartoznak az aktív alkotóként aminokat vagy azok származékait tartalmazó rozsdagátlásra használt készítmények, pl.:

1. az aminokból vagy amino-alkoholokból (általában trietanol-amin) és alkáli-nitritekből készült termékek, nedvesítőanyaggal is;

2. zsírok vagy gyanták szerves aminjainak oldata és ezek származékai (pl. foszfátok és zsírsav diaminok, zsírsavak sói és zsírsav-aminok sói).

Az olyan készítmények azonban, amelyeket ásványolaj-adalékként használnak pl. korróziós inhibitorok fűtőolajhoz, a 38.11 vtsz. alá tartoznak.

3824 90 45 Vízkövesedés-gátló és hasonló készítmények

Ide a 38.24 vtsz Magyarázata (B) rész hatodik bekezdés (15) pontjában felsorolt és a meszes lerakódásokat feloldó készítmények tartoznak.

3824 90 50 Készítmények galvanizáláshoz

Ide osztályozandók pl. a különleges fémbevonatok készítéséhez használt fürdők, a polírozó fürdők és az elektrográfiához használatos termékek.

3824 90 55 Glicerin mono-, di- és tri-zsírsav észtereinek elegyei (zsíremulzió képzők)

Lásd a 38.24 vtsz. Magyarázata (B) rész hatodik bekezdés (11) pontját.

3824 90 65 Öntödei segédanyagok (a 3824 10 00 alszám alá tartozó termékek kivételével)

A 38.24 vtsz. Magyarázata (B) rész hatodik bekezdés (6) és (42) pontjai alá tartozó termékek mellett idetartoznak még:

1. kalcium-karbonát, viasz és színezőanyag alapú, az öntőforma magok és a mintalemezek bevonására szolgáló készítmény;

2. dextrin és nátrium-karbonát alapú készítmény, amelyet emulgeálás után acélöntvények bevonására használnak;

3. vékony műgyantaréteggel bevont homokszemcsék, amelyeket emulgeálás után öntödei formák magjának készítésére használnak;

4. készítmények acélok gázmentesítéséhez;

5. elválasztó anyag öntéshez (a 34.03 vtsz. alá tartozó kivételével).

3824 90 70 Tűzállóságot, vízállóságot biztosító és hasonló, az építőiparban használt védő készítmények

Idetartozik:

1. a tűz elleni védelmet biztosító termék (pl. ammóniavegyület alapú, amely hő hatására megduzzad és így szigetelő réteget képez az építőanyag körül);

2. (általában szilikát alapú) termék az épületek külső felületének víz elleni védelmére;

3. betonadalék a talajvíz felszívódásának megakadályozására.

Áruosztályozási rendelkezések

3808 10

1. Rovarirtó szer közbeeső készítmény, amely mint fő aktív alkotórészt kb. 75 tömegszázalék karbofurant (szénfuránt) tartalmaz (2,3-dihidro-2,2-dimetil-7-benzofuranil-metil-karbamát), rovarirtó készítmények gyártására használják, de fonálféregirtó szerként is használható.

3808 20

1. 300 ml-es aeroszolos flakonba a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készítmény, amely (1,2%) gombaölő hatóanyagot, illatosító szert, kerozint, etilalkoholt és izobutánt (hajtógáz) tartalmaz, valamint egyes termékekben dietil ftalátot is. Kórházakban, műtőkben, irodákban, iskolákban, betegszobákban stb. használják gombák elszaporodása ellen.

3808 40

1. Hangyasav és propionsav keverékéből álló készítmény ammónium formiát hozzáadásával vagy anélkül, vízben oldva. Baktériumölő tulajdonságai miatt állati takarmányok tartósításához használják a nemkívánatos mikroorganizmusok, például baktériumok (szalmonella stb.), élesztő- és penészgombák mennyiségének szabályozására.

3809 91

1. Dimetilol karbamid vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehidtartalommal is, amelyet textilkikészítő szerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadásával. (Lásd még a 2924 10/1. sz. Áruosztályozási rendelkezést is!)

2. Trimetilol melamin vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid-tartalommal is, amelyet textilkikészítő szerként használnak: kizárólag illatszer hozzáadásával. (Lásd még a 2933 69/1. sz. Áruosztályozási rendelkezést is!)

3. Alacsony molekulatömegű adalék-vegyületek keverékei, amelyek metiloltartalma a kezelés fokától függően eltérő, néha tartalmaznak szabad formaldehidet és lehetnek éterezettek is (ilyenek: monometilol- és dimetilol-karbamidok; trimetilol- és pentametilol-melaminok; dimetilol-etilénkarbamid és éterezett polimetilol-melamin), a textiliparban appretúraként használják.

4. Két diazónumsó keveréke, nátriumszulfát és nátriumklorid hozzáadásával szabványos erősségre hígítva, ez kötőanyag segítségével bizonyos textilszálakon olyan oldhatatlan színárnyalatot alkot, amely egyetlen diazónumsóval sem érhető el.

3823 19

1. Trialkilecetsav keverékei, 9-11 szénatomszámmal.

2. 12-hidroxi-sztearinsav, 90%-osnál kisebb tisztaságú. (Lásd még a 2918 19/1. számú Áruosztályozási rendelkezést is).

3824 90

1. Készítmények, amelyek számos egyéb másodlagos alkotórész mellett nátriumpirofoszfátot és trifoszfátot, optikai fehérítőt, és nagyon kis mennyiségben anionos felületaktív hatóanyagot tartalmaznak, ezeket pl. fertőtlenítőszerek hozzáadásával a mosószer készítmények előállításával használják.

2. Kombinált emulgeátor és stabilizátor por alakban, főleg glicerin mono-, di- és trizsírsavas észteréből (amiből a triglicerid-tartalom a gyártási eljárás maradéka), nátrium karboximetil-cellulózból, guar gumiból, tengeri moszatból, nátrium alginátból és szentjánoskenyér-gumiból áll, arra használják, hogy kis mennyiségben (1% alatt) jégkrémhez vagy lágy fagylalthoz adagolják állagjavítás céljából.

3. Antibiotikum-koncentrátum fehér mikropor alakban, nizinből (egy antibiotikus) (kb. 2,3%), 74% nátrium kloridból és 17% tejfehérjéből (ami a nizingyártás maradéka) áll, az élelmiszeriparban baktérium-szaporodásgátlóként használják.

4. Rúzs alapanyag, színező- és illatanyag nélkül: bizonyos összetevők homogenizált keveréke, amelyet színező- és illatanyag hozzáadása után rúzs alakúra formáznak.

5. Szintetikus nátrium aluminoszilikát, amorf vagy kristályos. Véletlenszerűen kialakult szerkezete van, benne változó a nátrium, az alumínium és a szilícium aránya. Összetétele nem írható le alkotóelemeinek állandó arányával.

6. Szintetikus nátrium aluminoszilikát, kristályos. Elemi összetétele állandó vagy változó, de mindig tartalmaz kötőanyagot.

7. Szintetikus kálcium szilikát, amorf. Véletlenszerűen kialakult szerkezete van, benne változó a kálcium és a szilícium aránya. Összetétele nem írható le alkotóelemeinek állandó arányával.

8. Propilén glikolt, hidroxietil-cellulózt, parabént és vizet tartalmazó gélkészítmény nőgyógyászati és sebészeti síkosító anyagként elektrokardiográfiai (EKG), hólyagtükrözési, illetve ultrahangos vizsgálathoz történő felhasználásra.

9. Bőrön át ható leszoktató rendszer a dohányzásról leszokni kívánók alternatív nikotinellátásához, amely a következő elemeket foglalja magába:

(i) átlátszó külső műanyag védőréteg, amely megakadályozza az aktív anyag (nikotin) szivárgását;

(ii) kis tartály, amelyből a nikotin a bőrön keresztül felszívódik a keringési rendszerbe;

(iii) (az aktív anyag számára átjárható) ellenőrző membrán, amely biztosítja a nikotinnak a testbe történő folyamatos és ellenőrzött beáramlását;

(iv) az aktív anyag számára átjárható tapadófelület, amely az alkalmazás megkezdésétől biztosítja az adagolást; és

(v) eltávolítható védőréteg, amely a használatbavétel időpontjáig biztosítja a rendszer zártságát és sértetlenségét.

10. Természetes kálcium bentonit kis mennyiségű (1-4 tömegszázalék) nátrium karbonáttal (kereskedelmi szódával) keverve, amely a használat során vízzel keverve ioncsere folyamaton megy át és a kálcium bentonitból nátrium bentonit keletkezik. Ez utóbbit azért alkalmazzák (pl. olajfúró iszapban, olajkutak öntvényeihez használt cementiszapban stb.), mert vízben jó a duzzadóképessége.

11. Egyszerhasználatos kéz- és lábmelegítő. Műanyaggal borított porózus, nem szövött textíliából készült zacskó, amely főleg vasport és oxidációs katalizátort, oxidációs aktivátort és nedvesség megkötő anyagot tartalmaz, levegőtől elzárt csomagolásban. Amikor a külső csomagolást eltávolítják és a termék érintkezésbe kerül a külső levegővel a vaspor 5-7 órán át folyamatosan oxidálódik és a reakció hőt fejleszt (exoterm reakció) a kéz vagy a láb melegítésére hideg időjárási körülmények között.

12. Kétféle bentonitos agyag keveréke: szabadalmaztatott eljárással készül, amelynek során magnézium és alumínium alapú agyagokat kevernek össze előre meghatározott arányban, víz hozzáadásával zagyot képeznek, az agyag szétmállasztását golyós malomban végzik bizonyos szennyezések eltávolítása céljából, majd a többi szennyezést centrifugálással választják el és azután a keveréket dobos szárítóban szárítják olyan tulajdonságú késztermék előállítása érdekében, amilyen a természetben nem létezik.

5. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az ásványolajok besorolásához figyelembe veendő kapcsolódó árucsoportok, a besorolás általános és részletes előírásai

ÁLTALÁNOS ÉS RÉSZLETES ÁRUBESOROLÁSI ELŐÍRÁSOK

A) III. ÁRUOSZTÁLY: ÁLLATI ÉS NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ; EZEK BONTÁSI TERMÉKE; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI ÉS NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ

15. Árucsoport: Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati és növényi eredetű viasz

Megjegyzések:

(1) Nem tartozik ide:

a) sertés- és baromfizsiradék (0209 vtsz.);

b) kakaóvaj, kakaózsír és -olaj (1804 vtsz.);

c) ehető készítmény, amely a 0405 vtsz. alá tartozó termékekből több mint 15 tömegszázalékot tartalmaz (általában 21. Árucsoport);

d) töpörtyű (2301 vtsz.) és a 2304-2306 vtsz. alá tartozó maradék;

e) zsírsav, elkészített viasz, gyógyszer, festék, kence (lakk), szappan, illatszer, szépségápoló- és testápoló szer, szulfonált olaj, továbbá a VI. Áruosztályba tartozó más áru;

f) olajból nyert faktisz (4002 vtsz.).

(2) Nem tartozik a 1509 vtsz. alá az olívabogyóból oldószerrel kivont olaj (1510 vtsz.).

(3) Nem osztályozható a 1518 vtsz. alá a csupán denaturált zsír és olaj vagy ezek frakciói. Az ilyen termékek a nem denaturált zsírnak, olajnak és ezek frakcióinak megfelelő vtsz.-ok alá tartoznak.

(4) A semlegesítési iszap (soapstock), olajseprő (olaj-drass), sztearinszurok, glicerinszurok és gyapjúzsírüledék a 1522 vtsz. alá tartozik.

Kiegészítő megjegyzés:

1) A 1507 10, 1508 10, 1510 00 10, 1511 10, 1512 11, 1512 21, 1513 11, 1513 21, 1514 11, 1514 91, 1515 11, 1515 21, 1515 50 11, 1515 50 19, 1515 90 21, 1515 90 29, 1515 90 40-1515 90 59 és a 1518 00 31 alszámoknál:

a) A kipréseléssel nyert folyékony vagy szilárd kötött növényi olaj csak akkor tekinthető "nyers"-nek, ha a felsoroltakon kívül más feldolgozáson nem ment keresztül:

- dekantálás a szokásos időhatáron belül;

- centrifugálás vagy szűrés, feltéve, hogy az olajnak a szilárd alkotórészeitől való elválasztására csak olyan mechanikai erőhatást alkalmaztak, mint a gravitáció, a nyomás vagy a centrifugális erő (kizárva az adszorpciós szűrést vagy egyéb más fizikai vagy kémiai eljárást).

b) Az extrakcióval nyert folyékony vagy szilárd kötött növényi olaj csak akkor tekinthető "nyers"-nek, ha sem színe, illata vagy íze alapján, sem pedig felismerhető analitikai tulajdonsága segítségével nem különböztethető meg a préseléssel nyert növényi olajtól.

c) A "nyers olaj" kifejezést ki kell terjeszteni a tisztított szójababolajra és az olyan gyapotmagolajra is, amelyből a gyapotcellulóz származékait eltávolították.

Általános rendelkezések:

(A) Ide tartoznak:

(1) Állati és növényi zsírok és olajok nyersen, tisztítva, finomítva vagy más módon kezelve (pl. főzve, kénezve vagy hidrogénezve).

(2) Zsírokból és olajokból származó egyes termékek, különösen ezek bontási termékei (nyers glicerin).

(3) Étkezésre alkalmas kevert zsiradékok és olajok (pl. margarin).

(4) Állati és növényi viaszok.

(5) Zsíros anyagok, vagy az állati és növényi viasz kezelése következtében keletkezett hulladékok.

Nem osztályozható azonban ebbe az árucsoportba:

a) a 02.09 vtsz. alá tartozó, sovány húsrétegeket nem tartalmazó sertészsiradék és baromfizsiradék kiolvasztatlanul és másképp nem extrahálva;

b) vaj és tejből nyert egyéb zsír és olaj (04.05 vtsz.); a 04.05 vtsz. alá tartozó vajkrém (kenhető tejkészítmény);

c) kakaóvaj, -zsír és -olaj (18.04 vtsz.);

d) töpörtyű (23.01 vtsz.); a növényi zsír és olaj kivonásánál keletkezett olajpogácsa, olajbogyópép és más maradvány (az ún. seprő kivételével) (23.04-23.06 vtsz.);

e) zsírsav, visszanyert savas olaj, zsíralkohol, glicerin (a nyers kivételével), elkészített viasz, gyógyszer, festék, kence, szappan, illatszer vagy piperekészítmény, szulfonált olaj és a VI. Áruosztályba tartozó más áru;

f) olajból nyert faktisz (40.02 vtsz.).

Az állati vagy növényi zsírok és olajok, a cetvelő olaj és a jojoba olaj kivételével, a glicerinek zsírsavval képzett észterei (úgymint a palmitin, sztearin- és olajsavak). Ezek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak, de mind könnyebbek a víznél. Meglehetősen hosszú időn át a levegőnek kitéve avasodnak, ami a hidrolízisnek és oxidációnak tulajdonítható. Hevítésre felbomlanak, fanyar és ingerlő szagot árasztanak. Vízben oldhatatlanok, de teljesen oldhatók dietil-éterben, széndiszulfidban, széntetrakloridban, benzolban stb. A ricinusolaj szeszben oldható, de más állati és növényi eredetű zsírok és olajok csak nagyon csekély mértékben oldhatók alkoholban. Papíron tartós zsíros foltot hagynak vissza.

Az észterek, amelyek a triglicerid zsírt alkotják, felbonthatók (szappanosítási folyamat) túlhevített gőz, híg savak, enzimek vagy katalizátorok hatására glicerinre és zsírsavra; lúgok hatására pedig glicerinre és zsírsav lúgos sóira (szappanok).

A 15.04 és a 15.06-15.15 vámtarifaszámok alá tartoznak az e vtsz.-ok szövegében említett zsíroknak és olajoknak a frakciói is, feltéve, hogy a vámtarifában másutt részletesebb, pontosabb megnevezéssel nem szerepelnek (pl. cetvelő: 15.21 vtsz.). A szakaszos lepárlás (frakcionálás) fő módszerei a következők.

a) száraz lepárlás, amely sajtolásból, ülepítésből, fagyállóvá tételből (téliesítésből) és szűrésből áll;

b) oldószeres frakcionálás (lepárlás);

c) felületaktív anyagok segítségével történő frakcionálás (lepárlás).

A zsírok és olajok kémiai szerkezetében a frakcionálás semmiféle változást nem okoz.

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében szereplő "a csupán denaturált zsírok és olajok vagy ezek frakciói" kifejezés azokra a zsírokra, olajokra és azok frakcióira vonatkozik, amelyekhez denaturáló szert mint pl. hal olajat, fenolt, ásványolajat, terpentin olajat, toluolt, metilszalicilátot (gaulteria olaj), rozmaring olajat adnak, azért hogy étkezésre alkalmatlanná tegyék. Ezeket az anyagokat csak igen kis (rendszerint l%-nál nem nagyobb) mennyiségben adagolják, és ezek az adalékok avassá, savanyúvá, égetővé, keserűvé teszik a zsírt, olajat és ezek frakcióit. Meg kell azonban jegyezni, hogy az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése nem vonatkozik a zsírok vagy olajok és ezek frakcióinak denaturált keverékeire vagy készítményeire (15.18 vtsz.).

Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) pontjában említett kivételek figyelembevételével a növényi és állati zsírokat, olajokat és frakcióikat ebbe az árucsoportba kell osztályozni, akár élelmezési, akár műszaki vagy ipari célra használják (pl. szappan, gyertya, kenőanyagok, kencék vagy festékek gyártására).

A növényi és állati eredetű viaszok alapjában véve egyes magasabb zsírsavaknak (palmitin, kerotin, mirisztin) - a glicerin kivételével - más alkoholokkal képzett észtereiből állnak (cetil stb.). Ezek a bennük lévő sav és alkohol bizonyos részét szabad állapotban tartalmazzák és tartalmaznak valamennyi szénhidrogént is.

Ezek a viaszok hidrolízis útján nem termelnek glicerint és hevítésre nem bocsátanak ki a zsiradékra jellemző fanyar illatot sem és nem avasodnak. A viaszok általában keményebbek a zsíroknál.

(B) Ennek az árucsoportnak a 15.07-15.15 vtsz-ai alá tartoznak a vámtarifaszámok szövegében említett egyes (más jellegű zsírral vagy olajjal nem kevert) állandó növényi zsírok és olajok, valamint ezek frakcionált termékei finomítva is, de vegyileg nem átalakítva.

A növényi eredetű zsír és olaj a természetben széles körben fordul elő, a növények bizonyos részeinek sejtjeiben található (pl. magban és gyümölcsben), amelyekből sajtolással vagy oldószerek segítségével vonják ki.

Az említett vtsz-ok alá tartozó növényi zsírok és olajok állandó zsírok és olajok, azaz olyanok, amelyeket lebontás nélkül nem lehet könnyen lepárolni, nem illékonyak és túlhevített gőzzel nem vonhatók ki, mert az lebontja, szappanosítja azokat.

Néhány kivételtől eltekintve (pl. jojoba olaj) a növényi eredetű zsírok és olajok gliceridek keverékei, de míg a szilárd olajokban a palmitin és sztearin gliceridek vannak nagyobb tömegben, amelyek szobahőmérsékleten szilárdak, addig a folyékony olajok főképpen olyan gliceridekből állnak, amelyek szobahőmérsékleten folyékonyak (olajsav, lenoleinsav, linolensav stb. gliceridjei).

Az említett vtsz-ok alá tartoznak a zsírok, olajok és ezek frakcionált termékei nyersen, finomítva vagy tisztítva (pl. derítve, mosva, szűrve, színtelenítve, savtalanítva és szagtalanítva) is. Az olajfinomításnál keletkezett melléktermék, pl. az "olaj-alja, seprője" és a semlegesítési iszap (soapstock) a 15.22 vtsz. alá tartozik. A finomításból származó olajsavat a 38.23 vtsz. alá kell osztályozni, ezt a terméket a nyersolaj finomítása során nyert semlegesítési iszapnak ásványi savakkal történő lebontásával állítják elő.

Az említett vtsz-ok alá tartozó zsírokat és olajokat főképpen a 12.01-12.07 vtsz-ok alá tartozó olajos magvakból és olajtartalmú gyümölcsökből nyerik, de a Vámtarifában máshová tartozó növényi anyagokból is nyerhetők (pl. olivaolaj, a 12.12 vtsz. alá tartozó mandulából, dióból, édes fenyődióból, pisztáciából nyert olaj, a gabonacsírákból nyert olaj).

Nem tartoznak azonban az említett vtsz-ok alá a növényi zsírok és olajok étkezési célra alkalmas vagy alkalmatlan keverékei, továbbá a növényi zsírok és olajok vegyileg átalakítva (15.16, 15.17 vagy 15.18 vtsz., vagy jellegük miatt más, pl. a 30.03, 30.04, 33.03-33.07 vagy a 34.03 vtsz. alá).

Általános megjegyzések:

Ebben az árucsoportban azon alszámok szövege, amelyben az "ipari felhasználásra" kifejezés szerepel, úgy értendő, hogy csak az olyan feldolgozásra vonatkozik, amelynek során az eredeti terméket átalakítják.

Másrészt azonban a "műszaki célra" kifejezés előfordul néhány olyan alszám szövegében is, amely nem feltételez ilyen átalakítást.

Az olyan kezelések, mint a tisztítás, finomítás vagy hidrogénezés nem minősülnek ipari vagy műszaki célú felhasználásnak.

Hangsúlyozni kell, hogy még az emberi fogyasztásra alkalmas termékeket is szánhatják műszaki vagy ipari célra. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállítására szolgáló termékek vtsz. alszámai kivételével ennek az árucsoportnak azon alszámai, amelyek műszaki vagy ipari célú termékekre vonatkoznak, magukban foglalják az állati takarmány előállítására szolgáló zsírokat és olajokat is.

Kiegészítő megjegyzések 1. a) pontjához: A növényi olajból a szilárd fázistól való elválasztással (pl. hűtéssel, szerves oldószerek vagy felületaktív anyagok alkalmazásával stb.) nyert folyékony fázis nem tekinthető nyers olajnak.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

1516 Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően vagy újraészterezve és elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve

1516.10 - Állati zsír és olaj és ezek frakciói

1516.20 - Növényi zsír és olaj és ezek frakciói

E vtsz. alá azok az állati vagy növényi zsírok és olajok tartoznak, amelyek az alább említett különleges kémiai átalakításon mentek át, de tovább nem készítették el azokat.

Ugyancsak ide tartoznak az állati vagy növényi zsírok és olajok hasonlóképpen kezelt frakciói is.

(A) Hidrogénezett zsírok és olajok

A hidrogénezés megfelelő hőmérsékleten és nyomás alatt katalizátor (rendszerint finom elosztású nikkel) jelenlétében a termékek tiszta hidrogénnel történő kezelése útján történik, ez az eljárás a zsiradékok olvadási pontját emeli és növeli az olaj sűrűségét azáltal, hogy a nem telített glicerideket (pl. olein, linolein stb. savakból álló glicerideket) magasabb olvadáspontú telített gliceridekké (pl. palmitin, sztearin stb. savakból álló gliceridekké) alakítja át. A hidrogénezés foka és a termék végső állaga az eljárásban alkalmazott körülményektől és a kezelés tartamától függ. E vtsz. alá tartoznak az ilyen termékek, ha azokat:

(1) Részben hidrogénezték (akkor is, ha ezek a termékek hajlamosak lágy és folyékony rétegre történő szétválásra). Ennek is megvan az a hatása, hogy a telítetlen zsírsavak cisz- módosulatát transzmódosulatra alakítja át az olvadáspont emelése érdekében.

(2) Teljesen hidrogénezték (pl. a lágy vagy kemény zsírrá átalakított olajok).

A leggyakrabban hidrogénezett termékek a hal- vagy tengeri emlősök olaja és egyes növényi olajok (gyapotmagolaj, szezámolaj, földimogyoró-olaj, repceolaj, szójabab-olaj, kukoricaolaj stb.). Az ilyen fajta - teljesen vagy részben hidrogénezett - olajokat gyakran használják a 15.17 vtsz. alá tartozó étkezésre alkalmas zsiradék készítmények alkotórészeként; a hidrogénezés nemcsak azok sűrűségét növeli, de azoknak a légköri oxidáció következtében történő romlási hajlamát is csökkenti és ízüket, valamint szagukat javítja, fehérítő hatása révén azokat tetszetősebbé teszi.

Ide tartozik a hidrogénezett ricinusolaj, az úgynevezett "opálviasz" is.

(B) Közbeesően észterezett, újraészterezett és elaidinizált zsírok és olajok

(1) Közbeesően észterezett (vagy átészterezett) zsírok és olajok. Az olajnak vagy zsiradéknak a sűrűsége a termékben lévő zsírsavaknak trigliceridekké történő megfelelő újra elrendezésével (átészterezésével) emelhető. Az észterek szükséges kölcsönhatását és újra elrendezését katalizátorok használatával serkentik.

(2) Újraészterezett zsírok és olajok (észterezett zsírnak és olajnak is nevezik) lényegében trigliceridek, amelyeket szabad zsírsavaknak glicerinnel való keverékéből közvetlen szintézissel, vagy savas olajból finomítással nyernek.

Az olíva bogyóból nyert, újraészterezett olajat is tartalmazó olaj ide tartozik.

(3) Elaidinizált zsírok és olajok. Olyan zsírok és olajok, amelyeket úgy állítanak elő, hogy a telítetlen zsírsav gyököket a cisz-módosulatból a megfelelő transz-módosulattá alakítják át.

A fent leírt zsírokat és olajokat akkor is e vtsz. alá kell osztályozni, ha viaszos jellegűek és ha azokat szagtalanították vagy hasonló finomító eljárásoknak vetették alá, vagy ha élelmiszernek akár közvetlenül is felhasználhatók. Nem osztályozható azonban ide a hidrogénezett stb. zsír, olaj és frakcióik, ha az élelmezési célra való felhasználás érdekében további olyan kikészítési eljárást is alkalmaztak, mint a szerkezet módosítása (a szerkezeti felépítés vagy a kristályos forma megváltoztatása) (15.17 vtsz.)

1517 Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 15.16 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével

1517.10 - Margarin, a folyékony margarin kivételével

1517.90 - Más

E vtsz. alá tartozik a margarin és más étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból vagy ezek frakcióiból, a 15.16 vtsz. alá tartozók kivételével. Ezek általában folyékony vagy szilárd halmazállapotú keverékek vagy készítmények, amelyek az alábbiakból állnak:

(1) Különféle állati zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói;

(2) Különféle növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói;

(3) Állati és növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói.

Az e vtsz. alá tartozó termékekben a zsírok vagy olajok előzetesen hidrogénezettek is lehetnek, megmunkálásuk történhet emulgálással (pl. lefölözött tejjel), köpüléssel, szerkezeti módosítással (a szerkezeti felépítés vagy a kristályos forma megváltoztatásával) stb. és tartalmazhatnak kis mennyiségű hozzáadott lecitint, keményítőt, színező, ízesítő anyagokat, vitaminokat, vajat vagy más tejzsiradékot az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés c) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően.

Ide kell osztályozni az olyan étkezésre alkalmas készítményeket is, amelyeket kizárólag egyetlen zsírból vagy olajból (vagy ezek frakcióiból), akár hidrogénezettek, akár nem, emulgálás, köpülés vagy szerkezeti módosítás stb. útján állítanak elő.

Az e vtsz. alá tartozó legfontosabb készítmények:

(A) Margarin (a folyékony margarin kivételével), képlékeny anyag, általában sárgás színű, állati vagy növényi eredetű zsírokból vagy olajokból vagy ezek keverékeiből nyerik. Víz-olaj típusú emulzió, megjelenési formáját, állagát, színét, stb. tekintve általában a vajra hasonlít.

(B) Étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból vagy ezek frakcióiból, a 15.16 vtsz. alá tartozó étkezési zsír, olaj és ezek frakciói kivételével; például mesterséges zsír, folyékony margarin és főzőmargarin (szerkezetileg módosított olajokból vagy zsírokból előállított termék).

Ide tartozik továbbá az étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény az ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból vagy ezek frakcióiból, amelyet formatestek kenőanyag készítményeként használnak fel.

Nem tartozik ide az egyszerűen csak finomított, de tovább nem kezelt egyszerű zsír vagy olaj; ezeket a vonatkozó vtsz-ok alá kell osztályozni még akkor is, ha mint ilyenek élelmiszerként felhasználhatók és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszereltek. Nem osztályozható továbbá ide a 15 tömegszázaléknál több vajat vagy tejzsírt tartalmazó készítmény sem (általában 21. Árucsoport). Nem tartozik ide továbbá a faggyú vagy zsír sajtolásával nyert termék (15.03 vtsz.).

1518 Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 15.16 vtsz. alá tartozók kivételével; ebbe az árucsoportba tartozó, másutt nem említett állati vagy növényi zsír vagy olaj vagy ezek frakciói étkezésre alkalmatlan keveréke vagy készítménye

(A) Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói, főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban vagy vegyileg másképp modifikálva (átalakítva), a 15.16 vtsz. alattiak kivételével

Ide tartoznak azok az állati vagy növényi eredetű zsírok és olajok és ezek frakciói, amelyeket olyan eljárással kezeltek, amely megváltoztatta vegyi szerkezetüket, aminek következtében viszkozitásuk, száradási képességük (pl. az a tulajdonságuk, hogy levegő hatásának kitéve oxigént nyelnek el és felületükön rugalmas hártya képződik) javul vagy egyéb tulajdonságaik megváltoznak, feltéve, hogy megtartják eredeti alapfelépítésüket és máshol a vámtarifában nincsenek részletesebben megnevezve, pl.:

(1) A főzött vagy oxidált olaj. Az olaj hevítésével nyerik, általában kis mennyiségű oxidáló anyag hozzáadásával. Ezeket az olajokat a festék és kence készítésénél használják.

(2) A fúvatott olaj. Részben oxidált és polimerizált olaj, amelyet úgy nyernek, hogy hő alkalmazásával az olajon levegőt fúvatnak keresztül. Szigetelőkencék (lakkok), bőrutánzat, vagy ha ásványolajjal keverik, kenőanyag készítmények (összetett olajok, olajvegyületek) előállításánál használják.

Ide tartozik a linoxin is, ez a félig-szilárd gumiszerű termék, amely tulajdonképpen nagymértékben oxidált lenolaj, és a linóleum előállítására használatos.

(3) Víztelenített ricinusolaj. A ricinusolajnak katalizátor jelenlétében történő víztelenítésével nyerik. Festék és kence készítésére használják.

(4) Szulfurált (kénezett) olaj. Ez olyan olaj, amelyet a molekulákban polimerizáció előidézése végett kénnel vagy kénkloriddal kezeltek. Az ilyen eljárással kezelt olaj gyorsabban szárad és olyan hártyát képez, amely kevesebb vizet nyel el, mint a száradó olaj szokásos hártyája és nagyobb a mechanikai szilárdsága. A kénezett olajat rozsdavédő festékekhez és kencékhez használják.

Ha ezt az eljárást tovább folytatják, szilárd terméket (olajból nyert faktiszt: 40.02 vtsz.) nyernek.

(5) Vákuumban vagy közömbös gázban hővel polimerizált olaj. Ez olyan olaj (különösen lenmagolaj és tungolaj), amelyet 250-300 °C hőmérsékleten történő egyszerű hevítéssel, oxidálás nélkül, akár semleges széndioxidgázban, akár vákuumban polimerizáltak. Ez az eljárás sűrű olajat eredményez, általában "standolaj"-nak nevezik, különösen rugalmas és vízhatlan hártyát képező kencék előállítására használják.

Ide kell osztályozni azokat a standolajokat is, amelyeknek a nem polimerizált részét kivonták (Teka-olajok) és a standolajok keverékeit is.

(6) E vtsz. alá tartozó más modifikált (átalakított) olajok:

a) Malein-olaj, ezt úgy nyerik, hogy pl. a szójabab olajat 200 °C vagy ennél magasabb hőmérsékleten korlátozott mennyiségű malein-anhidriddel és elegendő többértékű alkohollal kezelik, hogy külön a savcsoportok észterizálódjanak. Az így nyert malein-olaj jó száradó képességű.

b) Száradó olajok (pl. a lenolaj) olyan olajok, amelyekhez hidegen kis mennyiségű szárító anyagot adagolnak (pl. ólomborátot, cink-naftenátot, kobalt-rezinátot), hogy száradó képességét fokozzák. Ezeket főzött olajok helyett a kence és festék készítmények előállítására használják. Erősen különböznek a 32.11 vtsz. alá tartozó elkészített folyékony szárítóktól (amelyek a szárítók töményített oldatai) és nem tévesztendők össze ezekkel a termékekkel.

c) Epoxidált olaj, kezeléssel nyerik oly módon, hogy például a szójabab olajat katalizátor jelenlétében hidrogén-peroxid és ecetsav reakciója útján keletkezett ecetsav persavval megfelelően előkészítik vagy alakítják. Lágyítószerként és stabilizátorként használják, például vinilgyantáknál.

d) Brómozott olajok, ezeket illóolajokhoz emulziós vagy szuszpenziós stabilizátorként használják, pl. a gyógyszeriparban.

(B) Étkezésre alkalmatlan keverék vagy készítmény ebbe az árucsoportba tartozó, másutt nem említett állati vagy növényi zsírból vagy olajból vagy ezek frakcióiból

Ide tartozik többek között a répa olajat, szójabab olajat és kis mennyiségű állati zsírt tartalmazó, állati takarmányok készítésénél használt sütőolaj.

Nem tartozik ide:

a) a csak denaturált zsír vagy olaj [lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdését] ;

b) hidrogénezett, közbeesően észterezett, újraészterezett vagy elaidinizált zsír és olaj (15.16 vtsz.);

c) állati takarmányozásra használt készítmények (23.09 vtsz.);

d) szulfonált olaj (pl. kénsavval kezelt olaj (34.02 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

1517 Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok, vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 15.16 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével

1517 10 10 és Margarin, a folyékony margarin kivételével

1517 10 90

Lásd a 15.17 vtsz. Magyarázatának negyedik bekezdése (A) pontját. Meg kell jegyezni, hogy ezen alszámok alá történő osztályozáskor a víztartalom nem meghatározó tényező.

Áruosztályozási rendelkezések:

1517.90

1. Ligetszépe olaj hozzáadott E vitamin és tejzsírtartalommal, zselatin/glicerin kapszulákba kiszerelve és a kiskereskedelmi forgalmazás érdekében csomagolva, amely a diétás étrendet az olajban lévő nélkülözhetetlen zsírsavakkal (különösen gammalinolénsavval) egészíti ki.

2. Emberi fogyasztásra alkalmas kevert zsírkészítmény, amely 80-90% kiolvasztott sertészsírt és 10-20% marhafaggyút tartalmaz.

B) VI. ÁRUOSZTÁLY: A VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI

32. Árucsoport: Cserző és színezőkivonatok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek; festékek, lakkok; gitt és masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek vagy vegyületek (de ebbe az árucsoportba kell osztályozni: a 3203 vagy 3204 vtsz. alá tartozó szervetlen termékeket, azokat pedig, amelyek luminoforként használatosak, a 3206 vtsz. alá, az olvasztott kovasavból vagy olvasztott kvarcból készült üveget a 3207 vtsz. alatt előírt formában, a 3212 vtsz. alá tartozó festőanyagot és színezőanyagot a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben);

b) a 2936 - 2939, 2941 vagy 3501 - 3504 vtsz. alá tartozó termékeknek a tannátjai és egyéb tannin származékai;

c) a 2715 vtsz. alá tartozó aszfaltmasztix vagy egyéb bitumenes masztix.

(2) A 3204 vtsz. alá kell osztályozni a stabilizált diazoniumsó keverékeket és az azoszínezékek előállításához szükséges színtársítókat.

(3) A 3203, 3204, 3205 és 3206 vtsz. alá tartoznak azok a színező alapanyagon alapuló készítmények is, amelyek bármely anyag festésénél vagy színező készítmények előállításánál vagy azok alkotóelemeiként is használatosak (beleértve a 3206 vtsz. alá tartozó termékeket, a 2530 vtsz. alá vagy a 28. Árucsoportba tartozó színező pigmenteket, fémpelyhet és fémport is). Mégsem tartoznak e vtsz.-ok alá a festékgyártásban használatos, nem vizes közegben diszpergált pigmentek folyadék vagy paszta formában, beleértve a zománcokat is (3212 vtsz.), valamint a 3207, 3208, 3209, 3210, 3212, 3213, 3215 vtsz.-ok alá tartozó termékek.

(4) A 3901 - 3913 vtsz. alá tartozó bármely termékeknek az oldatai - a kollódium kivételével - illó vagy szerves oldószerben oldva a 3208 vtsz. alá tartoznak, ha az oldószer az oldat 50 tömegszázalékát meghaladja.

(5) Ebben az árucsoportban a "színezőanyag" kifejezés nem jelenti azokat a termékeket, amelyeket olajfestékben töltőanyagként használnak, még akkor sem, ha azok falfestékek színezésére is használhatók.

Általános rendelkezések:

Ide tartoznak a nyersbőrök cserzésénél és pácolásánál használt készítmények (növényi eredetű cserzőanyagok, természetes cserzőanyagokkal keverve is, és a mesterséges pácok).

Ide tartoznak továbbá a növényi, állati vagy ásványi eredetű színezőanyagok és szintetikus szerves festékanyagok, valamint ezekből a színezőanyagokból nyert készítmények legnagyobb része (festékek, kerámiaszínező anyagok, tinta stb.), továbbá számos más készítmény, mint a lakk, a szikkatív és a gitt.

A 3203 és 3204 vtsz. alá tartozó áruk, a luminoforként használatos szervetlen termékek (3206 vtsz.), az ömlesztett kvarcból vagy más ömlesztett kovasavból készült üveg a 3207 vtsz-ban meghatározott formában, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt festékek és más színezőanyagok (3212 vtsz.) kivételével, az egységes, vegyileg meghatározott elemekből vagy vegyületekből álló termékek nem tartoznak ide (28. vagy 29. Árucsoport).

A 32.08 - 32.10 vtsz.-ok alá tartozó festékek és lakkok, valamint a 32.14 vtsz. alá tartozó masztixok esetében a különböző alkotórészek (pl. keményítők) adagolása a felhasználás közben történik.

Ezek a termékek e vtsz. alá tartoznak feltéve, hogy az alkotórészek:

(i) a kiszerelés módjából nyilvánvalóan felismerhető, hogy együttes felhasználásra szánták azokat anélkül, hogy előzetesen átcsomagolnák;

(ii) együttesen kerülnek behozatalra; és

(iii) mind tulajdonságaikból, mind az egymáshoz viszonyított arányukból megállapítható, hogy egyik a másik kiegészítésére szolgál.

Azon termékek azonban, amelyekhez a felhasználás közben keményítőszert adagolnak, a keményítőszer nélkül is e vtsz. alá tartoznak, feltéve, hogy összetételük vagy csomagolásuk alapján egyértelműen megállapítható, hogy festékek lakkok vagy masztixok előállításánál kerülnek felhasználásra.

Megjegyzések (4) pontjához:

Az "oldat" kifejezés sem az árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseknek ebben a pontjában, sem a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) a) pontjában nem vonatkozik a kolloid oldatokra.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3208 Festék és lakk (beleértve a zománcot és a fénymázat is), szintetikus polimer vagy kémiailag módosított természetes polimer alapúak, nem vizes közegben diszpergálva vagy oldva; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében meghatározott oldatok

3208.10 - Poliészter alapú

3208.20 - Akril vagy vinilpolimer alapú

3208.90 - Más

(A) Festékek (zománcok is)

Az e vtsz. alá tartozó festékek nem oldódó festékanyagok (főleg ásványi vagy szerves pigmentek, vagy festék-lakkok), fémpelyhek vagy porok diszperziói, amelyek nem vizes közegben oldott vagy diszpergált kötőanyagból és oldóanyagból álló hordozókban vannak. A kötőanyag, a filmképző hatóanyag, szintetikus polimerekből (fenol-gyanták, amino -gyanták, hőre keményedő és más akrilpolimerek, szilikon gyanta és epoxi-gyanta és szintetikus gumi), vagy kémiailag modifikált természetes polimerekből (mint a cellulóz vagy a természetes gumi származékai) áll.

Különleges célokra más termékekből, így szárítókból (főképpen kobalt, mangán, ólom vagy cink vegyület alapúakból), sűrítő hatóanyagokból, hígítókból (aluminium és cinkszappanok), felületi hatóanyagokból, hígítókból vagy töltőanyagokból (bárium-szulfát, kálcium-karbonát, talkum stb.) és hártyásodást gátló anyagokból (pl. etilén-metil-ketoxim) változó mennyiség adható a hordozóanyaghoz.

Az oldószerrel hígítható festékben az oldószert és a hígító illékony folyadékot (mint könnyű benzin, toluol, terpentinszesz, szintetikus oldószerek keverékei stb.) a szilárd kötőanyag oldása céljából és abból a célból adagolják az anyaghoz, hogy a festéknek a használathoz szükséges megfelelő folyékony halmazállapotát biztosítsák.

Ha a hordozóanyag lakk, a festéket zománcnak hívják; ez száradáskor sajátságos sima kemény hártyát képez, mely lehet fényes vagy matt.

Az oldószerrel hígítható festékek és zománcok készítésének módja attól a különleges céltól függ, amelyre készítették és az ilyen termékek rendszerint különféle pigmenteket és különféle kötőanyagokat tartalmaznak. Ezek a száradás után a felületen nem ragadós, átlátszó, színes vagy matt hártyát képeznek.

(B) Fénymázak (lakkok is)

A fénymázak és a lakkok a felszín megvédésére vagy díszítésére szolgáló folyékony készítmények. Ezek szintetikus polimer (beleértve a szintetikus gumit is) vagy kémiailag módosított természetes polimer (úgymint cellulóznitrát vagy cellulóz származékok, novolakk és más fenol-gyanták, amingyanták, szilikonok stb.) alapúak, amelyek többé-kevésbé átlátszó, vagy áttetsző, sima, folyamatos filmréteget képeznek, amely lehet fényes, matt vagy atlaszfényű.

Lehetnek színezettek, olyan színező anyagok hozzáadásával, amelyek a keverékben feloldódnak. (A festékekben és zománcokban levő színező anyagot "pigmentnek" nevezik és ez ebben a közegben nem oldódik - lásd a fenti A) részt).

A fénymázak és lakkok alkalmazásának legáltalánosabb módja az ecsettel vagy hengerrel történő felvitel. A főbb ipari alkalmazási módszerek közé tartozik a szórás, bemártás és gépi-bevonás.

Ide tartoznak ezen kívül:

(1) Lakkok, amelyeket használat közben fel kell hígítani. Ezek kis mennyiségű oldóanyagban feloldott gyantából és egyéb alkotókból, mint pl. bőrösödést gátló hatóanyagok és tixotropikus vagy szárító anyagokból állnak, amelyek kizárólag lakk-ként történő felhasználásra teszik alkalmassá. Az ilyen fajta lakkok, amelyekben a másodlagos alkotók szintén oldatban vannak, megkülönböztethetők az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésében meghatározott oldatoktól, a saját másodlagos alkotóik vegyi tulajdonságainak különbözősége és ennek következtében a két fajta oldat alkotói következtében létrejövő különböző hatás alapján.

(2) Sugárzással "keményíthető" lakkok, amelyek illó oldószerekben oldott oligomerekből (ezek olyan polimerek, amelyeket 2,3, vagy 4 monomer egység alkot) és keresztkötésű monomerekből állnak, fogo-iniciátorokkal vagy anélkül. Ezeket a lakkokat ultraibolya, infravörös fénnyel, röntgensugárral, elektronsugárral vagy más sugárzással "keményítik", keresztkötéses, oldószer-oldhatatlan, térhálós szerkezet (egy kemény, száraz film) kialakítása érdekében. Az ilyen típusú termékek csak akkor osztályozhatók ide, ha kizárólag lakk-ként kerülnek felhasználásra. A fényképészeti emulzióként használatos hasonló termékek a 37.07 vtsz. alá tartoznak.

(3) Lakkok, amelyek az alábbi (C) részben említett polimerek oldatai, vagy a 39.01-39.13 vtsz.-ok alá tartozó áruk oldatai bármilyen oldószer tartalommal, hozzáadott anyagokkal (a 39.01-39.13 vtsz. alatt meghatározott áruk előállításához szükséges anyagok kivételével) mint pl. a bőrösödésgátló anyagok és bizonyos tixotróp vagy szárító anyagok, amelyeket hozzáadva, kizárlólag lakk-ként történő felhasználásra alkalmasak.

Nem tartoznak a fenti csoportba az ehhez az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésében meghatározott oldatok lásd az alábbi (C) pontot.

(C) Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében meghatározott oldatok

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése értelmében a (kollódium kivételével) az alábbi összetételű oldatokat e vtsz. alá kell osztályozni:

- a 39.01-39.13 vtsz. alatt meghatározott termékek és ezen termékek előállításához szükséges valamennyi oldott alkotórészek, mint pl. a gyorsító, késleltető szerek és a keresztkötést elősegítő hatóanyagok (kivéve az olyan oldódó alkotórészeket, mint a töltőanyagok, vagy festékszemcsék és bármely olyan terméket, amelyeket egyébként az említett vtsz-ok alá kellene osztályozni a Vámtarifa egyéb előírásai miatt) e vtsz. alá csak akkor osztályozhatók, ha illó szerves oldószerben oldva, az oldószer tömege az oldat 50%-os arányát meghaladja;

- egy vagy több fentebb meghatározott olyan termék és lágyítószer illó szerves oldószerben oldva, ha az oldószer tömege az oldat 50%-os arányát meghaladja.

Az olyan oldatokat, ahol az illó szerves oldószer tömege nem haladja meg az oldat tömegének 50%-át, a 39. Árucsoportba kell osztályozni.

Az "illó szerves oldószer" kifejezés magába foglalja a viszonylag magas forráspontú oldószereket, pl. terpentint is.

A fenti (B) rész utolsó előtti bekezdésében említett készítményekhez hasonló összetételű ragasztók vagy a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt, legfeljebb 1 kg nettó tömegű ragasztók nem tartoznak ide (35.06 vtsz.).

Nem tartoznak még ide:

a) fal, padló, stb felület megmunkáló készítmények, amelyek műanyag alapúak, ehhez nagy részarányban töltőanyagot adagolnak és ezeket, mint a szokványos ragasztóanyagot spatulával (simítólapáttal), vakolókanállal stb. viszik fel a felületre (32.14 vtsz.);

b) nyomdafestéket, amelyek bár minőségi összetételben hasonlítanak a festékekhez, de festésre nem alkalmasak (32.15 vtsz.);

c) körömlakk típusú lakkok, a 33.04 vtsz-hoz tartozó Magyarázatban leírt módon kiszerelve;

d) javító folyadékok, amelyek lényegében pigmentekből, kötőanyagokból és oldószerekből állnak, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, ezeket gépírásnál, kézírásnál, fotókópiáknál offszet nyomtatásnál vagy hasonlóknál elkövetett hibák kijavítására vagy a nem kívánt szövegrészek törlésére használják (38.24 vtsz.);

e) kollódiumok, tekintet nélkül az oldóanyag részarányára (39.12 vtsz.).

3215 Nyomdafesték, írótinta, tus és más tinta, koncentrátumban vagy szilárd alakban is

- Nyomdafesték:

3215.11 - - Fekete

3215.19 - - Másféle

3215.90 - Más

(A) A nyomdafesték (vagy színezőanyag) olyan különböző összetételű paszta, amelyet úgy állítanak elő, hogy az igen finom elosztású fekete vagy színes pigmentet hordozóanyaggal elkeverik. A fekete nyomdafesték előállítására felhasznált színezőanyag a szénkorom (carbonblack), a színes nyomdafesték előállítására pedig valamely szerves festékanyag. A hordozóanyag vagy olajban diszpergált vagy oldóanyagban feloldott természetes gyantából vagy szintetikus polimerekből áll és kis mennyiségben tartalmaz olyan anyagokat is, amelyek megadják a kívánt tulajdonságokat.

(B) Közönséges író vagy rajztinta, fekete vagy színes festőanyagok vízben levő oldata, vagy szuszpenziója, amelyhez rendszerint mézgát és egyéb termékeket (pl. tartósítószer) adagoltak. Ide tartoznak a vas-só alapú tinták, a kékfa kivonat alapú tinták, valamint a szintetikus szerves festékeken alapuló tinták. A tus, amelyet elsősorban rajznál használnak, rendszerint szénfekete koromnak vízben (gumiarábikum, sellak stb. hozzáadásával), vagy bizonyos állati eredetű enyvekben levő szuszpenziójából áll.

(C) Egyéb ide tartozó tinták (festékek):

(1) Másoló és sokszorosító tinta (rendszerint glicerinnel, cukorral stb. sűrített közönséges tinta).

(2) Golyóstolltinta.

(3) Sokszorosítógépeknél használt tintafesték, továbbá írógépszalag, bélyegzőpárna átitatására használt festék.

(4) Jelző festék (pl. ezüst-nitrát alapú).

(5) Fémfesték (finom elosztású fém vagy fémötvözet szuszpenzió mézga oldatban, pl. arany-, ezüst- és bronz-festék).

(6) Láthatatlan tinta (pl. kobalt-klorid alapú).

Ezeket a termékeket rendszerint folyadék vagy paszta alakjában állítják elő, azonban e termékek akkor is e vtsz. alá tartoznak, ha koncentráltak, vagy szilárd halmazállapotúak (vagyis porok, tabletták, rudacskák stb.), amelyeket egyszerű hígítás vagy diszperzió után tintaként lehet felhasználni.

Nem tartoznak ide:

a) Színezőfürdőtartalmú előhívók (szénfekete és termoplasztikus gyanták keveréke) hordozóval összekapcsolva (etilcellulózzal bevont homokszemcsék), fotómásoló gépeknél használják (37.07 vtsz.);

b) Golyós töltőtoll betét (patron), amelyek golyóshegyből és tintatartályból állnak (96.08 vtsz.). A közönséges töltőtollak töltésére szolgáló csupán tintával töltött tartályok azonban e vtsz. alá tartoznak;

c) Írógépek festett szalagjai vagy bélyegzőpárnák (96.12 vtsz.).

C) MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (VII. ÁRUOSZTÁLY)

Megjegyzések:

(1) Azokat az árukészleteket, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből úgy állítottak össze, hogy ha a készletben lévő árukat összekeverik, akkor a VI. vagy a VII. Áruosztályba tartozó új terméket nyernek, az új termék vtsz.-a alá kell osztályozni, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a kiszerelés módjáról világosan felismerhető, hogy azok előzetes átcsomagolás nélkül együttes felhasználásra szolgálnak;

b) együtt hozzák be azokat;

c) az alkotórészek jellegéből vagy jelenlévő arányukból felismerhetően alkalmasak egymás kiegészítésére.

(2) Műanyag, gumi és az ezekből készült áruk nyomtatott mintákkal, jelekkel, ábrával, amennyiben ez a felhasználás szempontjából lényeges, a 49. Árucsoportba tartoznak, a 3918 és 3919 vtsz. alá tartozó ilyen áruk kivételével.

Általános rendelkezések

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdése:

A Megjegyzéseknek ez a bekezdése a részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből összeállított árukészletek osztályozásával foglalkozik. A Megjegyzésnek ez a bekezdése azonban csak az olyan készletekre vonatkozik, amelyeknél a készletben levő termékeket arra szánták, hogy összekeverjék annak érdekében, hogy egy a VI. vagy VII. Áruosztályba tartozó árut nyerjenek. Az ilyen készleteket az így nyert termék vtsz.-a alá kell osztályozni, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek a Megjegyzések ezen bekezdése a)-c) pontjában leírt feltételeknek.

Meg kell jegyezni azonban, hogy azok az árukészletek, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó termékekből állítottak össze, azonban a készletben levő árukat egymást követően, összekeverés nélküli felhasználásra szántak, nem felelnek meg az ehhez az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében foglaltaknak. Az ilyen árukat amennyiben a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelték, a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai közül a 3. b) Szabály alapján kell osztályozni; ha a kiskereskedelmi forgalom számára nincsenek kiszerelve akkor a készletben levő árukat külön-külön kell osztályozni.

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdése

A 39.18 vtsz. (műanyag padlóburkoló és műanyag fal- vagy mennyezet burkoló) és a 39.19 vtsz. alá tartozó árukat (öntapadó műanyag lemez, stb.), felhasználásuk szempontjából lényeges nyomtatott mintákkal, jelekkel, ábrákkal ellátva is az említett vtsz-ok alá kell osztályozni és nem a 49. Árucsoportba. Azonban minden más, ebbe az áruosztályba tartozó műanyag vagy gumi áru a 49. Árucsoportba tartozik, ha a rajtuk levő nyomtatás a felhasználásuk szempontjából nem mellékes.

VII. ÁRUOSZTÁLY: 39. Árucsoport: Műanyagok és ezekből készült áruk

Megjegyzések:

(1) A Vámtarifában a "műanyag" megnevezés alatt azokat a 3901-3914 vtsz. alá tartozó termékeket kell érteni, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában, akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (általában hő és nyomás, ha szükséges, oldószer vagy lágyító hozzáadásával) alatt formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással, és amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják.

A Vámtarifában a "műanyagokra" történő bármilyen utalás vonatkozik a vulkanizált műanyag szálakra is. Ez az elnevezés nem alkalmazható azonban a XI. Áruosztályba tartozó textilalapanyagként használt anyagokra.

(2) Nem tartoznak ide:

a) mesterséges viasz (2712 vagy 3404 vtsz.);

b) elkülönített, vegyileg meghatározott szerves vegyületek (29. Árucsoport);

c) heparin és sói (3001 vtsz.);

d) a 3901-3913 vtsz. alá tartozó bármely termékeknek az oldatai - a kollodium kivételével -illékony szerves oldószerben oldva, ha az oldószer mennyisége az oldat 50 tömegszázalékát meghaladja (3208 vtsz.); nyomófólia (3212 vtsz.);

e) szerves felületaktív anyagok és készítmények (3402 vtsz.);

f) olvasztott gyanta és észtergyanta (3806 vtsz.);

g) műanyag hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagens (3822 vtsz.);

h) a 40. Árucsoportban meghatározott szintetikus gumi és ebből készült áru;

ij) nyerges- vagy szíjgyártóáru (4201 vtsz.), bőrönd, kézitáska és a 4202 vtsz. alá tartozó más áruk;

k) a 46. Árucsoportba tartozó kosárkötő- és fonásáruk, valamint más cikkek;

l) a 4814 vtsz. alá tartozó tapéta;

m) a XI. Áruosztályba tartozó textíliák és abból készült áruk;

n) lábbeli, fejfedő, esernyő, napernyő, sétapálca, ostor, lovaglókorbács, mindezek részei és a XII. Áruosztályba tartozó más áruk;

o) a 7117 vtsz. alá tartozó ékszerutánzatok;

p) a XVI. Áruosztályba tartozó áruk (gép, mechanikus vagy elektromos készülék);

q) a XVII. Áruosztályba tartozó járművek részei;

r) optikai elemek, szemüvegkeret, rajzolóeszköz és a 90. Árucsoportba tartozó más áruk;

s) a 91. Árucsoportba tartozó áruk (pl. különböző óratokok);

t) hangszer, ennek részei és a 92. Árucsoportba tartozó más áruk;

u) a 94. Árucsoportba tartozó áruk (pl. bútor, lámpa és világítófelszerelések, megvilágított jelzések, előre gyártott épületek);

v) a 95. Árucsoportba tartozó áruk (pl. játék, játékszer és sporteszköz);

w) a 96. Árucsoportba tartozó áruk (pl. kefe, gomb, villámzár, fésű, szopóka és szár pipához, szipka, hőpalack és hőszigetelő tartály részei, írótoll, töltőceruza).

(3) A 3901-3911 vtsz. alá csak a szintézis útján előállított olyan termékek osztályozhatók, amelyek megfelelnek az alábbi árumegnevezések egyikének:

a) folyékony, szintetikus poliolefin, amelyből 1013 millibár nyomáson, 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel (3901 és 3902 vtsz.);

b) kumaron-indén típusú, alacsony polimerizációs fokú gyanták (3911 vtsz.);

c) átlagosan minimum 5 monomer egységet tartalmazó más szintetikus polimer;

d) szilikonok (3910 vtsz.);

e) rezolok (3909 vtsz.) és más előpolimerek (prepolimerek).

(4) Kopolimernek kell tekinteni minden olyan polimert, amelyben a teljes polimer tartalomra vonatkoztatva egyik monomer sem éri el a 95 vagy ennél nagyobb tömegszázalékot.

Ebben az árucsoportban, ha más rendelkezés nincs, a kopolimereket (beleértve a ko-polikondenzációs, és a ko-poliaddíciós termékeket, a tömb kopolimereket és az ojtott kopolimereket is) és a polimer elegyeket a nagyobb tömegben levő komonomer polimerjeinek a vtsz.-a alá kell osztályozni. Azokat a komonomereket, amelyeknek polimerjei azonos vtsz. alá tartoznak, úgy kell tekinteni, mint egyféle komonomert.

Ha egyik komonomer sincs nagyobb tömegben, a kopolimert vagy a polimer elegyeket a szóba jöhető utolsó vtsz. alá kell osztályozni.

(5) Azokat a kémiailag módosított polimereket, amelyeknek a kémiai reakció folyamán csak az oldalláncuk (nyúlványuk) módosult, a nem módosított polimer vtsz.-a alá kell osztályozni. Ez nem vonatkozik az ojtott polimerekre.

(6) A 3901-3914 vtsz. alatt az "alapanyag" megnevezés csak az alábbiakra alkalmazható:

a) folyadékok, pépek, beleértve a diszperziókat (emulziókat, szuszpenziókat) és oldatokat;

b) szabálytalan alakú tömbök, rögök, porok (préspor is), szemcsék, pelyhek, masszák és hasonlók.

(7) Nem tartoznak a 39.15 vtsz. alá az egyféle termoplasztikus anyag hulladékából, forgácsából és maradékából kialakított alapanyagok (3901-3914 vtsz.).

(8) A 3917 vtsz. alatt a "cső" és "tömlő" kifejezés azokra a félkész vagy késztermékekre vonatkozik, amelyeket gáz vagy folyadék szállítására, vezetésére, elosztására használnak (pl. bordás kerti öntözőcsövek, perforált tömlők). Ez a kifejezés a kolbászbélre és a lapított cső alakú termékekre is vonatkozik. Az utóbb említett kivételével nem vonatkozik a "cső" és "tömlő" kifejezés azokra az árukra, amelyeknek a belső keresztmetszete nem kör, nem ovális, nem négyszögletes (ahol a hosszúság nem több, mint a szélesség 1,5-szerese), vagy nem szabályos sokszög alakú; az ilyen árukat profilnak kell tekinteni.

(9) A 3918 vtsz.-nál a "műanyag fal- és mennyezetburkoló" kifejezés a tekercsben kiszerelt olyan termékekre vonatkozik, amelyeknek szélessége legalább 45 cm, alkalmas fal és mennyezet díszítésére, és amelynél a műanyagréteget tartósan rögzítették bármilyen anyagból (a papír kivételével) készült hátlaphoz. A műanyagréteg (a színoldalon) lehet erezett, dombornyomásos, színezett, mintásra nyomott vagy másképpen díszített.

(10) A 3920 és a 3921 vtsz.-oknál a "lemez, lap, film, fólia és csík" megnevezés csak azokra a lemezekre, lapokra, filmekre, fóliákra, csíkokra (az 54. Árucsoportba tartozók kivételével) és a szabályos mértani alakzatú tömbökre vonatkozik, amelyek lehetnek nyomtatva vagy felületileg másképpen megmunkálva, felvágatlanul, négyzetes vagy téglalap alakú darabokra vágva (még abban az esetben is, ha a felvágás következtében kész árucikké válnak), de tovább nincsenek megmunkálva.

(11) A 3925 vtsz. alá csak a II. Árualcsoport előző vtsz.-ai alá nem osztályozható alábbi áruk tartoznak:

a) 300 liternél nagyobb űrtartalmú tartály (szeptikus tartály is), kád és hasonló tárolóedény;

b) padlózat-, fal-, mennyezet- vagy tetőszerkezeti elem;

c) csatorna és szerelvényei;

d) ajtók, ablakok és ezek keretei, ajtóküszöb;

e) erkélykorlát, mellvéd, kerítés, kapu és hasonló korlátok;

f) ajtótábla, redőny (ideértve az ablaküvegek közötti rolókat is) és hasonló áruk, ezek részei és szerelékei;

g) nagyméretű polcrendszer állandó berendezésként, pl. üzletben, műhelyben, raktárban;

h) építészeti díszítőelem, pl. legömbölyítés, kupola, dúc;

ij) épületeken kívül vagy belül állandó berendezésként alkalmazott felszerelések vagy szerelvények, ajtón, ablakon, lépcsőházban, falon vagy máshol, pl. gomb, fogantyú, kampó, párkány, törülközőtartó, kapcsolófedőlap és más védőlapok.

Alszámos megjegyzések:

1. Ebben az árucsoportban, bármely vtsz.-nál, a polimereket (beleértve a kopolimereket is) és a kémiailag módosított polimereket az alábbiak szerint kell osztályozni:

a) Ahol van olyan alszám, hogy "Más" vagy "Másféle":

(1) A "poli" szóval jelölt polimer egy alszámon belül (pl. polietilén és poliamid-6,6) azt jelenti, hogy a megnevezett polimereket alkotó monomer egység vagy monomer egységek a teljes polimertartalomra vonatkozva 95 vagy ennél több tömegszázalékot tesznek ki.

(2) A 3901 30, 3903 20, 3903 30, 3904 30 alszámok alatt megnevezett kopolimereket akkor kell oda osztályozni, ha a nevezett kopolimerek komonomer egységei a teljes polimertartalomra vonatkoztatva 95 vagy ennél több tömegszázalékot alkotnak.

(3) A kémiailag módosított polimereket a "Más" vagy "Másféle" alszám alá kell osztályozni, feltéve, hogy más alszám pontosabban nem határozza meg.

(4) A fenti 1-3. pontokban nem említett polimereket a szóba jöhető alszámok közül azon monomer egységből álló polimer alszáma alá kell osztályozni, amely minden más egyszerű komonomer egységgel szemben nagyobb tömegben van jelen. Ezért az azonos alszám alá tartozó polimerek monomer egységeit egyfélének kell tekinteni. Csak a vizsgált alszámok alatt található polimereket alkotó komonomer egységek hasonlíthatók össze.

b) Ahol nincs olyan alszám, hogy "Más" vagy "Másféle":

(1) A polimereket azon monomer egységből álló polimerek alszáma alá kell osztályozni, amely minden más egyszerű komonomer egységgel szemben nagyobb tömegben van jelen. Ezért az azonos alszám alá tartozó polimerek monomer egységeit egyfélének kell tekinteni. Csak a vizsgált alszámok alatt található polimereket alkotó komonomer egységek hasonlíthatók össze.

(2) A kémiailag módosított polimereket a megfelelő nem módosított polimerek alszáma alá kell osztályozni.

A polimer elegyeket ugyanazon alszám alá kell osztályozni, mint az azt alkotó ugyanolyan arányú monomerek polimerjeit.

2. A 3920 43 vtsz. alszám szövegében a "lágyító" kifejezés a másodlagos lágyítószereket is jelenti.

Általános rendelkezések:

Általában ebbe az árucsoportba tartoznak a polimereknek nevezett anyagok, valamint az ezekből készült félgyártmányok és készáruk, feltéve, hogy az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében kivételként nincsenek megemlítve.

Polimerek

A polimerek olyan molekulákból állnak, amelyek jellemzője, hogy egy vagy több típusú monomer egység ismétlődik bennük.

Polimereket azonos vagy különböző kémiai összetételű molekulák reakciójával lehet kialakítani. A polimereket kialakító eljárás a polimerizáció. Tágabb értelemben ez a fogalom a következő típusú reakciókat foglalja magában:

(1) Addíciós polimerizáció, amelyben etilénes telítetlenséggel rendelkező különálló molekulák reakcióba lépnek egymással egyszerű addícióval, víz vagy más melléktermék keletkezése nélkül, csak szén-szén kötést tartalmazó polimerláncot alkotva. Pl. polietilén előállítása etilénből, vagy etilén-vinilacetát kopolimer előállítása etilénből és vinil-acetátból. Ezt a típusú polimerizációt néha egyszerű polimerizációnak vagy kopolimerizációnak nevezik, vagyis egyszerűen csak polimerizáció vagy kopolimerizáció.

(2) Átrendezéses polimerizáció, amelynél oxigén, nitrogén vagy kén atomokból álló funkciós csoportokat tartalmazó molekulák reakcióba lépnek egymással intramolekuláris átrendeződéssel vagy addícióval, víz vagy más melléktermék keletkezése nélkül, polimerláncot alkotnak, amelyben a monomer egységeket éter, amid, uretán vagy más kötés tartja össze. Pl. polimetilénoxid előállítása formaldehidből vagy poliamid-6 előállítása kaprolaktámból, vagy poliuretánok előállítása poliolból és di-izocianátból. Az ilyen típusú polimerizációt poliaddíciónak is nevezik.

(3) Kondenzációs polimerizáció, amelynél oxigén, nitrogén vagy kén atomokból álló funkciós csoportokat tartalmazó molekulák reakcióba lépnek egymással kondenzációval, víz vagy más melléktermék keletkezése mellett, polimerláncot alkotnak, amelyben a monomer egységeket éter, észter, amid vagy más kötés tartja össze. Pl. a polietilén-tereftalát előállítása etikén-glikolból és tereftálsavból vagy poliamid-6,6 előállítása hexametilén-diaminból és adipinsavból. Az ilyen típusú polimerizácót kondenzációnak vagy polikondenzációnak is nevezik.

A polimerek kémiailag módosíthatók, ilyen pl. a polietilén vagy polivinil-klorid klórozása, a polietilén klórszulfonálása, a cellulóz nitrálása vagy acetilezése, vagy a polivinil-acetát hidrolizálása.

Polimerek rövidítései

Jó néhány, ebben az árucsoportban említett polimer a rövidítése útján is ismert.

Következzék egy lista a leggyakrabban használt rövidítésekről:

ABS Akrilonitril-butadién-sztirol-kopolimer

CA Cellulóz-acetát

CAB Cellulóz-acetát-butirát

CP Cellulóz- propionát

CMC Karboximetil-cellulóz

CPE Klórozott polietilén

EVA Etilén-vinil-acetát-kopolimer

HDPE Nagy sűrűségű polietilén

LDPE Kis sűrűségű polietilén

LLDPE Lineáris kis sűrűségű polietilén

PBT Polibutilén-tereftalát

PE Polietilén

PEOX Polietilén-oxid (Polioxietilén)

PET Polietilén-tereftalát

PIB Poliizobutilén

PMMA Polimetil-metakrilát

PP Polipropilén

PPO Polifenilén

PPOX Polipropilén-oxid (Polioxipropilén)

PPS Polifenilén-szulfid

PS Polisztirol

PTFE Poli-tetrafluoretilén

PVAC Polivinil-acetát

PVAL Polivinil-alkohol

PVB Polivinil-butiraldehid

PVC Polivinil-klorid

PVDF Polivinilidin-fluorid

PVP Polivinil-pirrolidon

SAN Sztirol-akrilonitril-kopolimer

Meg kell jegyezni, hogy a kereskedelmi polimerek néha több monomer egységet tartalmaznak mint amit a rövidítéssel feltüntettek (pl. a lineáris kis sűrűségű polietilén (LLDPE), amely lényegében egy kis mennyiségű (gyakran több mint 5%) alfa-olefin monomer egységet tartalmazó etilénpolimer). Ezen kívül a polimerben lévő monomer egységek relatív tömegarányának nem kell ugyanabban a sorrendben lennie, mint az a rövidítésből adódik (pl. a sztirol monomer egységet túlsúlyban tartalmazó akrilonitril-butadién-sztirol (ABS) kopolimer).

A polimerek rövidítései csakis tájékoztató jelleggel használhatók. Az osztályozást minden esetben a vonatkozó Megjegyzések, Alszámos Megjegyzések és a monomereknek a polimerben való viszonylagos összetétele alapján (lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) és az Alszámos Megjegyzés (1) pontját) kell elvégezni.

Műanyagok

A "műanyag" elnevezés az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésének megfelelően azokat a 39.01-39.14 vtsz. alá tartozó anyagokat jelenti, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában, akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (általában hő és nyomás, ha szükséges oldószer vagy lágyítószer hozzáadásával) alatt formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással és amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják. A Vámtarifában a "műanyag" megnevezés a vulkanizált műanyag szálakra is vonatkozik.

Ez az elnevezés nem alkalmazható azonban a XI. Áruosztályba tartozó textilipari alapanyagként használt anyagokra. Meg kell jegyezni, hogy a műanyagnak ez a meghatározása az egész Vámtarifára vonatkozik.

A fenti meghatározásban a "polimerizáció" fogalma bármilyen polimerkészítő eljárást magában foglal, beleértve az addiciós polimerizációt, az átrendezéses polimerizációt (poliaddíciót) és a kondenzációs polimerizációt (polikondenzációt) is.

Ha az árucsoportba tartozó műanyag hőkezeléssel ismételten lágyítható és így különféle áru alakítható ki belőle pl. préseléssel, majd lehűtve újból megkeményedik, "thermoplasztikus"-nak (hőre lágyulónak) nevezik.

Ha kémiai vagy fizikai eszközökkel (pl. hővel) átalakíthatók vagy már átalakítottak megolvaszthatatlan termékké, "thermosetting"-nek (hőre keményedőnek) nevezik. A műanyagok rendkívül széles körben használhatók, és sok műanyagból készült árut máshová kell osztályozni (lásd az ehhez az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdését).

Az árucsoport általános felépítése

Az árucsoport két árualcsoportra bontható. Az I. Árualcsoportba tartoznak a polimerek alapanyag formájában, a II. Árualcsoportba tartozik a hulladék, törmelék és forgács, a félkész termékek és a készáruk.

Az alapanyagokat tartalmazó I. Árualcsoportban a 39.01-39.11 vtsz. alá tartozó termékeket kémiai szintézissel állítják elő, a 39.12-39.13 vtsz. alá tartozó áruk vagy természetes polimerek vagy azokból kémiai kezeléssel nyert termékek. A 39.14 vtsz. alá tartoznak a 39.01-39.13 vtsz.-ok alá tartozó polimerekből készült ioncserélők.

A II. Árualcsoportban a 39.15 vtsz. alá tartozik a műanyag hulladék, törmelék és forgács. A 39.1639.25 vtsz. alá tartoznak a műanyag félkész termékek és bizonyos készáruk. Az utolsó, a 39.26 vtsz. alá azok a műanyagból vagy a 39.01-39.14 vtsz. alá tartozó más anyagokból készült áruk tartoznak, amelyeket más vtsz. nem határoz meg.

A 39.01-39.11 vtsz. alá tartozó áruk köre

Az e vtsz.-ok alá tartozó áruk körét az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése határozza meg. E vtsz.-ok alá csak a kémiai szintézissel előállított olyan termékek tartoznak, amelyek a következők valamelyikébe besorolhatók:

a) Folyékony, szintetikus poliolefin, amely etilénből, propénből, buténből vagy más olefinből nyert polimer. Ez a 39.01-39.02 vtsz. alá tartozik, feltéve, hogy 1013 millibar nyomáson 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel.

b) Gyanták, alacsony polimerizációs fokúak, kumaron-indén típusúak, amelyeket szénkátrányból származó kevert monomerek (a kumaron és az indén is) kopolimerizációjával nyernek (39.11 vtsz.).

c) Más szintetikus polimerek átlagban 5 monomer egységgel, szerkezetében nem változtatható sorrendben. Ezek az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében meghatározott műanyagnak tekinthetők.

A monomer egységek átlagos számának az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdés c) pontja szerint történő kiszámításakor, a polikondenzációs és egyes átrendezéses polimerek egynél több monomer egységet is tartalmazhatnak, amelyek mindegyike különböző kémiai összetételű lehet. Egy monomer egység az a legnagyobb szerkezeti egység, amely egyetlen monomer molekulából a polimerizációs eljárás során jön létre. A monomer egységeket nem szabad összetéveszteni sem az ismétlődő szerkezeti egységekkel, amelyek a legkisebb szerkezeti egységek és amelyek ismétlődése adja a polimer képletét, sem pedig a monomerrel, amely egyetlen molekula, amelyből a polimerek létrejöhetnek.

Például:

a) Polivinilklorid

A következő lánc három monomer egységből áll:

(Ebben az esetben a monomer egység és az ismétlődő szerkezeti egység azonos.)

b) Poliamid-6,6

A következő lánc négy monomer egységből áll:

(Ebben az esetben két különböző monomer egység van, és az ismétlődő szerkezeti egység mindegyik típusú monomer egységet tartalmazza.)

c) Etilén-vinil-acetát kopolimer

A következő lánc hat monomer egységből áll:

d) Szilikonok olyan nem egységes, vegyileg nem meghatározott termékek, amelyek molekulájában egynél több szilícium-oxigén-szilícium kötés van és a szilícium atomokhoz közvetlen szilíciumszén kötéssel kapcsolódó szerves csoportokat tartalmaznak (39.10 vtsz.).

e) Rezolok (39.09 vtsz.) és más előpolimerek. Az előpolimerekre jellemző a monomer egységek bizonyos ismétlődése bár tartalmazhatnak nem reakcióképes monomereket is. Az előpolimereket általában közvetlenül nem használják fel, hanem további polimerizációval nagyobb molekulatömegű polimerekké alakítják át. Ezért nem tekinthetők előpolimereknek a késztermékek, mint pl. a di-izobutilén (27.10 vtsz.) vagy a nagyon kis molekulatömegű kevert polietilén-glikol (38.24 vtsz.). Előpolimerek például a biszfenol-A vagy fenol-formaldehid alapú epoxidok epiklórhidrinnek epoxidálva, és az izocianát polimer.

Kopolimerek és polimer elegyek

A "kopolimerek" kifejezést az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) pontja úgy határozza meg, amelyben a teljes polimer tartalomra vonatkoztatva egyik monomer sem éri el a 95 tömegszázalékot. Így például, a 96% propilén monomer egységet és 4% másféle olefin monomer egységet tartalmazó polimer nem minősül kopolimernek.

A kopolimerek (beleértve a ko-polikondenzációs, ko-poliaddíciós termékeket, a tömb kopolimert és az ojtott kopolimert is) és a polimer elegyek osztályozását az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése határozza meg. Ha más rendelkezés nincs, ezek a nagyobb tömegben lévő komonomer polimerjének a vtsz.-a alá tartoznak. Így a polimereket alkotó azon komonomer egységeket, amelyek ugyanazon vtsz. alá tartoznak, úgy kell tekinteni, mintha egyféle komonomer lennének. A kopolimert, illetve polimer elegyet, amelyben egyetlen komonomer egység (vagy komonomer alkotó egységeknek az a csoportja, amelyeknek polimerjei ugyanazon vtsz. alá tartoznak), illetve polimer elegyet, amelyben egyetlen komonomer sincs nagyobb tömegben és több azonos részarányt képviselő komonomer van, a szóbajöhető vtsz.-ok közül a legutolsó alá kell osztályozni. Így például, a vinilklorid-vinil-acetát kopolimer, ha 55% vinil-kloridot tartalmaz a 39.04 vtsz. alá, ha 55% vinilacetátot tartalmaz, a 39.05 vtsz. alá tartozik.

Hasonlóképpen, a 45% etilént, 35% propilént és a 20% izobutilént tartalmazó kopolimer a 39.02 vtsz. alá tartozik, mivel a propilén és az izobutilén monomer egységek, amelyek polimerjei a 39.02 vtsz. alá tartoznak, együtt a kopolimer 55%-át teszik ki és így nagyobb tömegben vannak az etilénnel szemben. Az olyan polimer elegyet, amely 55%-ban toluil-diizocianát és poliéter poliol alapú poliuretánból és 45%-ban polixililén-oxidból áll, a 39.09 vtsz. alá kell osztályozni, mivel a poliuretán monomer egységei túlsúlyban vannak a polixililén-oxid poliéterrel szemben. A poliuretánok meghatározása szempontjából minden poliuretán monomer egységet, a poliuretán részét képező poliéter poliolt is beleértve, a 39.09 vtsz. alá tartozó egységes monomer egységnek kell tekinteni.

Kémiailag módosított polimerek

Azokat a kémiailag módosított polimereket, amelyeknek a kémiai reakciói folyamán csak az oldalláncuk (nyúlványuk) módosult, a nem módosított polimer vtsz-a alá kell osztályozni [lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (5) bekezdését]. Ez nem vonatkozik az ojtott polimerekre. Így például a klórozott polietilén és a szulfoklórozott polietilén a 39.01 vtsz. alá tartozik.

Az olyan polimereket, amelyek kémiai módosításuk során olyan reakcióképes epoxi-csoportot alkotnak, amelyek által epoxigyantává váltak [lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (5) pontját], a 39.07 vtsz. alá kell osztályozni. Az epiklórhidrinnel kémiailag módosított fenolgyantát például mint epoxigyantát kell osztályozni és nem mint a 39.09 vtsz. alá tartozó kémiailag módosított fenolgyantát.

Olyan polimer elegyet, amelyben az azt alkotó polimerek valamelyike kémiailag módosított, teljes egészében kémiailag módosítottnak kell tekinteni.

Alapanyagok

A 39.01-39.14 vtsz.-ok alá csak az alapanyagok tartoznak. Az alapanyag fogalmát az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (6) bekezdése határozza meg. Ezek csak az alábbi formákban osztályozhatók ide:

(1) Folyadékok vagy pépek. Ezek lehetnek alap polimerek, amelyek hő vagy más kezelést igényelnek ahhoz, hogy a késztermék kialakuljon, vagy lehetnek a kezeletlen vagy részben kezelt anyagok diszperziói (emulziói és szuszpenziói) vagy oldatai. A kezeléshez szükséges anyagok (pl. keményítők (keresztkötést kialakító anyagok) vagy más ko-reagensek és gyorsítók) mellett ezek a folyadékok vagy pépek más anyagokat, úgymint lágyítókat, stabilizátorokat, töltő-és színezőanyagokat is tartalmazhatnak, amelyeket főleg azért adagolnak hozzá, hogy a végtermék speciális fizikai tulajdonságokat vagy más kívánatos jellemzőket nyerjen. A folyadékokat és pépeket használhatják öntéshez, extrudáláshoz, stb. és impregnáló, felületbevonó anyagként, lakk és festék alapanyagként vagy ragasztóként, dúsítóként, pelyhesítő szerként, stb.

Ha bizonyos anyagok hozzáadásával nyert terméket a Vámtarifa más vtsz-a pontosabban határoz meg, nem tartozik a 39. Árucsoportba; ilyen pl:

a) elkészített ragasztók - lásd az Általános rendelkezések a végén lévő kivételek b) pontját;

b) elkészített adalékanyag ásványolajokhoz (38.11 vtsz.).

Meg kell azonban jegyezni, hogy a 39.01-39.13 vtsz. alá tartozó bármely termékből álló szerves illó oldószerekkel előállított oldatok (a kollódium kivételével), ha az oldószer tömege az oldat tömegének 50%-át meghaladja, nem ebbe az árucsoportba, hanem a 32.08 vtsz. alá tartoznak (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) d) pontját). Az oldószer nélküli folyékony polimereket, amelyeket kizárólag lakként használnak (amelyeken a filmréteg képződése hő, légköri páratartalom vagy oxigén függvénye és nem keményítő hozzáadásáé) a 32.10 vtsz. alá kell osztályozni. Ha nem ilyenek, akkor ebbe az árucsoportba tartoznak.

(2) Porok, szemcsék és pelyhek. Ezeket ebben a formában sajtolóporként, lakkok, ragasztók stb. gyártásához és mint dúsító, pelyhesítő szert használják. Ezek lehetnek nem képlékeny anyagok, amelyek a sajtoló és kezelő eljárás során válnak képlékennyé, vagy olyan anyagok, amelyekhez képlékenyítőket adtak; ezek az anyagok tartalmazhatnak töltőanyagokat (falisztet, cellulózt, textilfonalakat, ásványi anyagokat, keményítőt), festékeket vagy más, a fenti (1) pontban említett anyagokat. A porokat használhatják például tárgyak bevonására hő és sztatikus elektromosság segítségével, vagy sztatikus elektromosság nélkül.

(3) Nem szabályos alakú tömbök, rögök és hasonló formák akkor is ha tartalmaznak töltőanyagot, festőanyagot vagy a fenti (1) pontban meghatározott anyagokat. A szabályos mértani alakzatú tömb nem tekinthető alapanyagnak és a "lap, lemez, film, fólia és csík" meghatározása vonatkozik rá (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (10) bekezdését).

Az egyféle thermoplasztikus anyag hulladékából, törmelékéből és forgácsából kialakított alapanyagok a 39.01-39.14 vtsz. alá tartoznak (az anyaguknak megfelelően) és nem a 39.15 vtsz. alá (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (7) bekezdését).

Alszámos Magyarázat az Alszámos Megjegyzések (1) pontjához:

Ez a Megjegyzés a polimerek (beleértve a kopolimereket is), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek alszámok alá történő osztályozását szabályozza. Mielőtt azonban ezeket a termékeket alszámok alá besorolnánk, először az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárnunk (lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket).

A polimerek (beleértve a kopolimereket is) és a kémiailag módosított polimerek osztályozása

Az Alszámos megjegyzés (1) pontjának megfelelően a polimereket (beleértve a kopolimereket is) és a kémiailag módosított polimereket az Alszámos megjegyzés a) vagy b) pontja alapján kell osztályozni attól függően, hogy van-e az azonos alszám szintjén olyan hogy "Más" vagy "Másféle".

A "Más" vagy "Másféle" alszám nem foglalja magába az olyan alszámokat mint például "Más- vagy Másféle poliészter" illetve "Más- vagy Másféle műanyag".

Az "azonos alszám" kifejezés az alszámoknak azonos szintjére utal, nevezetesen megkülönböztetünk egyvonalas alszámokat (első szint) és kétvonalas alszámokat (második szint) (lásd a Vámtarifa

Alkalmazásának Általános Szabályai közül a 6.szabályhoz tartozó Magyarázatot).

Meg kell jegyezni, hogy bizonyos vámtarifaszámok (pl. a 39.07 vtsz.) mindkét fajta alszámos bontást tartalmaznak.

(A) Osztályozás abban az esetben, ha az azonos alszám szintjén van olyan alszám hogy "Más" vagy "Másféle" (1) Az Alszámos megjegyzés (1) pontjához tartozó a) 1. alpont határozza meg a "poli" előtagú polimereket (mint például a polietilént vagy a poliamid-6,6-ot), mint amelyekben a meghatározó monomer egység vagy az említett polimerek monomer egységei együttvéve legalább a teljes polimertartalom 95 tömegszázalékát alkotják. Az említett minőségű, "poli" előtaggal rendelkező polimerek (pl. a 3911.10 vtsz. alszám alá tartozó politerpének) esetében, minden azonos minőségű monomer egységnek (politerpének esetében például a különböző terpén monomer egységeknek) legalább a teljes polimertartalom 95 tömegszázalékát kell alkotnia.

Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a meghatározás kizárólag olyan alszámokra érvényes, amelyek azonos szinten tartalmaznak olyan alszámot hogy "Más" vagy "Másféle".

Így például, azt a polimert, amely 95%-ban etilén monomer egységekből és 4%-ban propilén monomer egységből áll és amelynek fajlagos tömege 0.94 vagy több (az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) pontjának alkalmazásával tehát a 39.01 vtsz. alá tartozó polimer), a 3901.20 vtsz. alszám alá kell osztályozni mint polietilén, mivel az etilén monomer egységek több, mint a teljes polimertartalom 95%-át alkotják és azonos alszám szintjén van olyan alszám hogy "Más". A "poli" előtaggal rendelkező polimerek említett meghatározása, amennyiben azt polivinil alkoholokra alkalmazzák, nem kívánja meg, hogy a monomer egységek legalább 95 tömegszázaléka "vinil alkohol" legyen. Szükséges viszont, hogy a vinilacetát és a vinil alkohol egységek együttesen kitegyék a polimer legalább 95 tömegszázalékát.

(2) Az Alszámos megjegyzés (1) pontjához tartozó a) 2. alpont foglalkozik a 3901.30, 3903.20, 3903.30 és 3904.30 vtsz. alszámok alá tartozó áruk osztályozásával. Az előbbi négy alszám alá tartozó kopolimerek arányának meg kell haladnia a 95 tömegszázalékot az alszámban megnevezett polimert alkotó monomer egységekhez viszonyítva.

Így például a 61% vinilkloridot, 35% vinilacetátot és 4% maleinsav-anhidrid monomer egységet tartalmazó kopolimert (amely a 39.02 vtsz. alá tartozó polimer), a 3904.30 vtsz. alszám alá kell osztályozni mint vinilklorid-vinilacetát kopolimert, mert a vinilklorid és a vinilacetát monomer egységek együttesen a teljes polimertartalom 96%-át teszik ki.

Másrészről viszont a 60% sztirén, 30% akrilnitril és 10% viniltoluén monomer egységet tartalmazó kopolimert (mely a 39.03 vtsz. alá tartozó polimer), a 3903.90 ("Más") és nem a 3903.20 vtsz. alszám alá kell osztályozni, mivel a sztirén és az akrilonitril monomer egységek együttesen is csak a teljes polimertartalom 90%-át teszik ki.

(3) Az Alszámos megjegyzés (1) pontjához tartozó (a) 3. alpont foglalkozik a kémiailag módosított polimerek osztályozásával. Ezeket a polimereket a "Más" vagy "Másféle" elnevezésű alszámok alá kell osztályozni, feltéve, hogy más alszám részletesebben nem határozza meg. Ezen Megjegyzés eredményeképpen a kémiailag módosított polimerek a nem módosított polimerektől eltérő alszám alá tartoznak, kivéve, ha maga a nem módosított polimer tartozik a "Más" vagy "Másféle" elnevezésű alszám alá.

Így például a klórozott vagy kloroszulfonált polietilént, mint a 39.01 vtsz. alá tartozó kémiailag módosított polietilént, a 3901.90 ("Más") vtsz. alszám alá kell osztályozni. Ezzel ellentétben viszont a polivinil-acetát hidrolízisével előállított polivinil alkoholt az azt pontosan meghatározó 3905.30 vtsz. alszám alá kell osztályozni.

(4) a) 4. alpont: Azokat a polimereket, amelyek az a) 1., a) 2. illetve a) 3. alpontok alapján nem osztályozhatók, a "Más" vagy "Másféle" elnevezésű alszám alá kell osztályozni, kivéve ha azonos szinten van olyan alszám, amely a túlsúlyban lévő monomer egységből álló polimerre vonatkozik. Ennek alkalmazása során a polimert alkotó és azonos alszám alá tartozó monomer egységeket egynek kell tekinteni. Kizárólag a polimert alkotó és a kérdéses alszám szintjén lévő monomer egységeket kell összehasonlítani. Az ilyen speciális alszámok szövege lehet: "X-kopolimer" vagy "X-polimer" [pl. Propilén-kopolimer (3902.30 alszám), Fluorpolimer (3904.61 és 3904.69 alszámok)].

Ahhoz, hogy egy terméket adott alszám alá osztályozzunk, az is elég, hogy az alszámban megnevezett monomer egység egyszerű túlsúlyban van minden más kérdéses monomer egységgel szemben. Nem feltétlenül szükséges tehát, hogy az alszámban megnevezett monomer egység meghaladja az 50%-t a teljes polimer-tartalmon belül.

Így például egy olyan etilén-propilén kopolimert (a 39.02 vtsz. alá tartozó polimert), amely 40% etilén és 60% propilén monomer egységet tartalmaz, a 3902.30 vtsz. alszám alá kell osztályozni mint propilén kopolimert, mivel az osztályozás során kizárólag a propilén monomer egységet kell figyelembe venni.

Hasonlóképpen a 3902.30 vtsz. alszám alá kell osztályozni egy 45% etilén, 35% propilén és 20% izobutilén egységből álló kopolimert (39.02 vtsz. alá tartozó polimert), mivel kizárólag a propilén és az izobutilén monomer egységeket kell figyelembe venni (az etilén monomer egységet figyelmen kívül hagyva) és a propilén monomer egység túlsúlyban van az izobutilénnel szemben. Ezzel ellentétben viszont a 3902.90 vtsz. alszám alá kell osztályozni azta45% etilén, 35% izobutilén és 20% propilén monomer egységből álló kopolimert (39.02 vtsz. alá tartozó polimert), mivel kizárólag az izobutilén és a propilén monomer egységeket kell figyelembe venni és az izobutilén monomer egység túlsúlyban van a propilénnel szemben.

(B) Osztályozás abban az esetben, ha az azonos alszám szintjén nincs olyan alszám hogy "Más" vagy "Másféle"

(1) Az Alszámos megjegyzés (1) pontjához tartozó b) 1. alpont, ha nincs az azonos alszám szintjén olyan alszám hogy "Más" vagy "Másféle", a polimerek osztályozását ahhoz az alszámhoz irányítja, amely alá a minden más komonomer egységgel szemben túlsúlyban lévő monomer egység polimerje tartozik. Ennek alkalmazása során a polimert alkotó és azonos alszám alá tartozó monomer egységeket egynek kell tekinteni.

Ez hasonló ahhoz a módszerhez, amelyet az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) pontja határoz meg a polimerek vámtarifaszám szinten történő osztályozásával kapcsolatosan.

Az egyféle monomer egység túlsúlyának fogalma érvényes, kivéve amikor a polimer a kérdéses alszám szintjén kívül eső monomer egységeket tartalmaz. Ilyen körülmények között a kizárólag a kérdéses alszám szintjén lévő polimerekre vonatkozó monomer egységeket kell összehasonlítani. Így például karbamidnak és fenolnak formaldehiddel történő kopolikondenzációs termékét (39.09 vtsz. alá tartozó polimert) a 3909.10 vtsz. alszám alá kell osztályozni, ha a karbamid monomer egység van túlsúlyban a fenol monomer egységgel szemben és a 3909.40 vtsz. alszám alá, ha a fenol monomer egység van túlsúlyban, mivel az alszámok adott szintjén nincs olyan hogy "Más" vagy "Másféle".

Megjegyzendő, hogy az Alszámos megjegyzés (1) pontjához tartozó a) 1. alpontban meghatározott, "poli" előtaggal rendelkező polimerek definíciója nem vonatkozik az ebbe a kategóriába tartozó alszámokra.

Így például a polikarbonát- és polietilén-tereftalát monomer egységeket egyaránt tartalmazó kopolimert a 3907.40 vtsz. alszám alá kell osztályozni, ha az előbbi, és a 3907.60 vtsz. alszám alá, ha az utóbbi van túlsúlyban, mivel az alszámok adott szintjén nincs olyan hogy "Más" vagy "Másféle".

(2) Az Alszámos megjegyzés (1) pontjához tartozó b) 2. alpont a kémiailag módosított polimerekkel foglalkozik. Ezeket az alá az alszám alá kell osztályozni, ahová a nem módosított polimereket, amikor a kérdéses alszám szintjén nincs olyan hogy "Más" vagy "Másféle".

Így például az acetilezett fenolgyantát (39.09 vtsz. alá tartozó polimert) a 3909.40 vtsz. alszám alá kell osztályozni mint fenolgyantát, mivel az adott alszám szintjén nincs olyan hogy "Más".

Polimerelegyek osztályozása

Az Alszámos megjegyzés utolsó pontja a polimer elegyekkel foglalkozik. Az alá az alszám alá tartozik, ami alá akkor tartoznának, ha ugyanolyan arányú monomer egységekből álló polimerek lennének.

A polimer elegyek osztályozását a következő példák szemléltetik:

- 96%-ban polietilénből és 4%-ban polipropilénből álló polimer elegyet, amelynek fajlagos tömege 0,94-nél több, a 3901.20 vtsz. alszám alá kell osztályozni, mint polietilént, mert az etilén monomer egységek több mint a teljes polimer tartalom 95%-át alkotják.

- 60%-ban poliamid-6-ból és 40%-ban poliamid-6,6-ból álló polimer elegyet a 3908.90 ("Más") vtsz. alszám alá kell osztályozni, mivel a polimert alkotó egyik monomer egység részaránya sem éri el a teljes polimer tartalom 95%-át.

- polipropilénből (45%), polibutilén-tereftalátból (42%) és polietilén-izoftalátból (13%) álló elegyet a 39.07 vtsz. alá kell osztályozni, mivel a kétféle poliészter monomer egység együttesen túlsúlyban van a propilén monomer egységgel szemben. A polibutilén-tereftalát és a polietilén-izoftalát monomer egységet úgy kell tekinteni, hogy az elegyen belül az egyes polimerekben lévő arányukat nem vesszük figyelembe. Az említett példában a polietilén-izoftalát és a polibutilán-tereftalát egyik monomer egysége azonos a polietilén-tereftalátot alkotó monomer egységgel. Az elegyet végül is a 3907.99 vtsz. alszám alá kell osztályozni, mivel kizárólag a poliészter monomer egységeket figyelembe véve a "Más poliészter"-t alkotó monomer egység megfelelő sztöchiometriai arányban túlsúlyban van a polietilén-tereftalát monomer egységével szemben.

Általános megjegyzés:

Műanyagok és ezekből készült áruk:

Megjegyzések (6) bekezdéséhez:

A Megjegyzések e bekezdésében és a 32. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében alkalmazott "oldat" kifejezés nem vonatkozik a kolloid oldatokra.

ALAPANYAGOK

Az "alapanyag" kifejezés meghatározását lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdésében és az árucsoport Magyarázatának Általános rendelkezéseiben.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3901 Etilén polimerjei, alapanyag formájában

3901.10 - Polietilén, 0,94-nél kisebb fajlagos tömeggel

3901.20 - Polietilén, legalább 0,94 fajlagos tömeggel

3901.30 - Etilén-vinil-acetát-kopolimer

3901.90 - Más

Ide tartozik a polietilén és a kémiailag módosított polietilén (pl. klórozott polietilén és a szulfoklórozott polietilén). Ide tartoznak az etilén kopolimerek is (pl. etilén-vinilacetát kopolimerek és etilén-propilén kopolimerek), amelyekben az etilén a túlsúlyban levő komonomer egység. A polimerekre (beleértve a kopolimereket is), a kémiailag módosított polimerekre és a polimer elegyekre vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

A polietilén áttetsző anyag, amelyet nagyon széles körben használnak. A kis sűrűségű polietilént (LDPE), vagyis az olyan polietilént, amelynek fajsúlya 20 °C-on kevesebb mint 0,94 (adalékanyag nélküli polimer alapanyagot figyelembe véve), főleg csomagoló fóliaként használják elsősorban az élelmiszeriparban, valamint papír, papíripari rostlemez, alumínium fólia stb. bevonására, emellett elektromos szigetelő és különböző háztartási cikkek, játékok stb. gyártásánál. E vtsz. alá tartozik a lineáris, kis sűrűségű polietilén is (LDPE). A nagy sűrűségű polietilén (HDPE) olyan polietilén, amelynek fajlagos tömege 20 °C-on 0,94 vagy több (adalékanyag nélküli polimer alapanyagot figyelembe véve). Ezt különböző befuvatott és fröccsöntött áruk gyártására, szőtt zsákokhoz, benzin és olajtartályokhoz, csövek sajtolásához, stb. használják. Az etilén-vinilacetát kopolimereket használják pattintós kupakokhoz, filteres, ("bag-in-box") tartályok béléseként és a zsugor csomagolásokhoz.

Nem tartozik ide:

a) az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdés a) pont előírásainak nem megfelelő folyékony szintetikus polietilén (27.10 vtsz.);

b) polietilén viasz (34.04 vtsz.).

3902 Propilén vagy más olefin polimerjei, alapanyag formájában

3902.10 - Polipropilén

3902.20 - Poliizobutilén

3902.30 - Propilén-kopolimerek

3902.90 - Más

E vtsz. alá tartozik minden olefin (vagyis aciklikus szénhidrogén egy vagy több kettős kötéssel) polimerje, az etilén kivételével. Az e vtsz. alá tartozó legfontosabb polimerek a polipropilén, poliizobutilén és propilén kopolimerek. A polimerek (beleértve a kopolimereket is), a kémiailag módosított polimerek és polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

A polipropilén általános fizikai tulajdonságai a nagysűrűségű polietilénéhez hasonlóak. A polipropilént és propilén kopolimereket szintén széles körben alkalmazzák, például csomagoló fóliaként, autók, készülékek, háztartási eszközök öntött részeihez, huzal és kábel bevonásához, élelmiszertartók szigeteléséhez, bevont és laminált termékekhez, vegyi üzemek csöveihez, csomózott szőnyeg alapjaként.

A megfelelően polimerizált poliizobutilén hasonlít a gumihoz, de nem a 40. Árucsoportba tartozik, miután nem felel meg a szintetikus gumi meghatározásának. Vízálló bevonatokhoz és más műanyagok módosításához használják.

A gyengén polimerizált és az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdés a) pont előírásainak megfelelően poliizobutilén is e vtsz. alá tartozik. Ez egy viszkózus folyadék és a kenőolajok tulajdonságainak megváltoztatására használják.

Nem tartoznak ide azonban a folyékony szintetikus poliizobutilén és más poliolefinek, amelyek nem felelnek meg az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdés a) pont előírásainak (27.10 vtsz.).

3903 Sztirol polimerjei, alapanyag formájában

- Polisztirol:

3903.11 - - Habosítható

3903.19 - - Másféle

3903.20 - Sztirol-akrilnitril-(SAN(-kopolimerek

3903.30 - Akrilnitril-butadién-sztirol-(ABS(-kopolimer

3903.90 - Más

Ide tartoznak a polisztirol és a sztirol kopolimerjei. A legfontosabb sztirol kopolimer a sztirol-akrilnitril (SAN), az akrilnitril-butadién-sztirol kopolimer (ABS) és a sztirol-butadién kopolimerek. A jelentős mennyiségű butadiént tartamazó sztirol-butadién kopolimerek megfelelnek a 40. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében előírtaknak és így a 40. Árucsoporthoz tartoznak, mint szintetikus gumi. A polimerek (beleértve a kopolimereket is), a kémiailag módosított polimerek és a polimerelegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

A nem habosított polisztirol színtelen, átlátszó, termoplasztikus anyag, amelyet széles körben használnak az elektromos és a híradástechnikai iparban. Használják csomagolóanyagként is pl. élelmiszerek és kozmetikumok csomagolásához. Felhasználják még játékok, óraszekrények (búrák) és hanglemezek gyártásához.

A habosított (szivacs) polisztirol a habosítási eljárásból származó gázokat tartalmaz és alacsony a térfogattömege. Gyakran alkalmazzák hűtőszekrény ajtókhoz hőszigetelőként, légkondícionálók dobozához, hűtőraktárakban, hűtőpultoknál és az építőiparban. Használják még reklámcsomagoláshoz és ételek tálalására szolgáló árukhoz is.

A sztirol egyes módosított kopolimerjei ioncserélők (39.14 vtsz.).

A sztirol-akrilnitril (SAN) kopolimert, amelynek nagy a nyújtószilárdsága jól formálható és jó a kémiai ellenállása kupakok, zárópeckek, írógép billentyúk, hűtőgépszekrény alkatrészek, olajszűrő edények és bizonyos konyhai felszerelések előállítására használják. Az akrilnitril-butadiénsztirén (ABS) kopolimereket, amelyek igen ütésállóak és az időjárással szemben nagyon ellenállóak, gépjárművek karosszériájának, hűtőszekrény ajtónak, telefonok, palackok, cipősarkak, gépek tartójának (tokjának), vízvezetékek, építő elemek, járművek, stb. részeinek és tartozékainak készítésére használják.

3904 Vinil-klorid vagy más halogénezett olefinek polimerjei, alapanyag formájában

3904.10 - Polivinil-klorid, más anyaggal nem keverve

- Más polivinil-klorid:

3904.21 - - Nem lágyított

3904.22 - - Lágyított

3904.30 - Vinil-klorid-vinil-acetát-kopolimerek

3904.40 - Más vinil-klorid-kopolimerek

3904.50 - Vinilidén-klorid-polimerek

- Fluorpolimerek:

3904.61 - - Politetrafluor-etilén

3904.69 - - Másféle

3904.90 - Más

Ide tartoznak a polivinil-klorid (PVC), vinilklorid kopolimerek, vinilidén-klorid polimerek, fluorpolimerek és más halogénezett olefin polimerjei (a polimerek (beleértve a kopolimereket), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket).

A polivinil-klorid (PVC) színtelen, rideg anyag, korlátozottan hőálló és ha melegítik fémes felületet ad. Ezek és más okok miatt ahhoz, hogy használható műanyagokat nyerjenek, gyakran szükséges stabilizátorok, lágyítók, szaporító anyagok, töltő anyagok, stb. hozzáadása. Hajlékony lap formájában a polivinil-kloridot (PVC) széles körben használják, mint vízhatlan függöny, kötény, esőkabát stb. anyagot és jó minőségű bőrutánzatot, valamint a személyszállító járművek belső díszítésére. A rideg, kemény, PVC lapokat fedők, csővezetékek, tartálybélések és sok más, a vegyi üzemek részére szükséges áruk előállítására használják. A PVC padlóburkoló szintén általánosan használt.

A legfontosabb vinil-klorid kopolimer a vinil-klorid-vinil-acetát-kopolimer, amelyet főleg hanglemez és padlóburkolók előállítására használnak. A vinilidén-klorid-kopolimereket széles körben alkalmazzák élelmiszerek csomagolására, kárpitokhoz, műszálként, sörtékhez és latex borításhoz és a vegyipari berendezésekben használt csövek előállításához.

Az egyik legfontosabb fluorpolimer a politetrafluoretilén (PTFE), amelyet széles körben alkalmaznak az elektromos-, vegyi- és a nehéziparban. Magas megmunkálási hőmérséklete miatt kitűnő szigetelőanyag és vegyszerekkel szembeni ellenállósága miatt szinte elnyűhetetlen. Más fluor polimerek: a klór-trifluoretilén, polivinilidén-fluorid, stb.

3905 Vinil-acetát vagy más vinil-észterek polimerjei, alapanyag formájában; más vinilpolimerek alapanyag formájában

- Polivinil-acetát:

3905.12 - - Vizes diszperzióban

3905.19 - - Másféle

- Vinil-acetát-kopolimerek:

3905.21 - - Vizes diszperzióban

3905.29 - - Másféle

3905.30 - Polivinil-alkoholok, nem hidrolizált acetátcsoportot tartalmazók is

- Más:

3905.91 - - Kopolimerek

3905.99 - - Másféle

E vtsz. alá tartozik minden vinil polimer a 39.04 vtsz. alá tartozók kivételével. A vinil polimer monomerjének szerkezeti képlete

ahol a C-X kötés nem szén-szén kötés és nem szén-hidrogén kötés. A polivinil ketonok, ahol a C-X kötés egy szén-szén kötés, ezért nem tartoznak ide (39.11 vtsz.).

A vinilacetát és más vinil észterek polimerjei, amelyek közül legfontosabb a polivinilacetát, nem alkalmasak készáruk előállítására, mivel túl lágyak és elasztikusak. Általában lakkok, festékek, kötőanyagok, textil kikészítő és impregnáló anyagok előállítására használják. A polivinilacetát oldatait és diszperzióit (emulzióit és szuszpenzióit) pl. kötőanyagként használják.

A polivinil alkoholt általában a polivinilacetát hidrolízisével állítják elő. A nem hidrolizált vinilacetát csoportok tartalmától függően különböző minőségű polivinil alkoholokat nyernek. Ezek kitűnő emulgáló és diszpergáló anyagok és védőkolloidként, kötőanyagként és dúsítószerként használják festékekhez, gyógyszerekhez, kozmetikumokhoz és textilhez. A polivinil alkoholokból készült szálakból előállíthatók alsóruhaneműk, takarók, felsőruházat, stb.

A polivinilacetálok polivinil alkohol és aldehid, úgymint formaldehid vagy butiraldehid reakciójával, vagy polivinil-acetát és aldehid reakciójával állíthatók elő.

Más vinilpolimerek: a polivinil éterek, polivinil karbazol és a polivinil pirrolidon.

A polimerek (beleértve a kopolimereket), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3906 Akrilpolimerek, alapanyag formájában

3906.10 - Polimetil-metakrilát

3906.90 - Más

Az "akrilpolimer" elnevezés alatt az akril vagy metakrilsav polimerjeit, ezek sóit vagy észtereit vagy a megfelelő aldehidet, amidot vagy nitrilt kell érteni.

Ebben a kategóriában a legfontosabb polimer a polimetil-metakrilát. Kitűnő optikai tulajdonságai és fizikai ellenállósága miatt fényező anyagként, szabadtéri jelzésekhez, kijelző szerkezetekhez és műszem, kontaktlencse és műfogsorok előállításánál használják.

Az akrilnitril polimereket a szintetikus szálgyártásban is használják.

A polimerek (beleértve a kopolimereket is), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

Nem tartoznak ide:

a) az ioncserélő akrilpolimerek (39.14 vtsz.);

b) a 40. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdés előírásainak megfelelő akrilnitril kopolimerek (40. Árucsoport).

3907 Poliacetálok, más poliéterek és epoxigyanták alapanyag formájában; polikarbonátok, alkid-gyanták, poliallilészterek és más poliészterek, alapanyag formájában

3907.10 - Poliacetálok

3907.20 - Más poliéterek

3907.30 - Epoxigyanták

3907.40 - Polikarbonátok

3907.50 - Alkidgyanták

3907.60 - Polietilén-tereftalát

- Más poliészterek:

3907.91 - - Telítetlen

3907.99 - - Másféle

Ide tartoznak:

(1) Poliacetálok. Aldehidből, általában formaldehidből nyert polimerek, jellemzőjük, hogy acetál funkciós csoportok vannak jelen a polimer láncban. Nem szabad ezeket összetéveszteni a 39.05 vtsz. alá tartozó polivinilacetálokkal, amelyekben az acetál-funkciós csoportok helyettesített atomcsoportok a polimer láncban. A műanyagoknak ebbe a családjába tartoznak az acetál kopolimerek és műszaki műanyagnak tekinthetők, mivel felhasználják gyűrűs csapágyakhoz, bütykös tárcsákhoz, gépkocsi karosszériákhoz, ajtógombokhoz, szivattyú és ventillátor lapáthoz, cipősarkakhoz, mechanikus játékokhoz, vízvezeték szerelékekhez, stb.

(2) Más poliéterek. Ezeket a polimereket epoxidokból, glikolokból vagy hasonló anyagokból állítják elő és jellemzőjük, hogy éter funkciós csoportok vannak jelen a polimer láncban. Nem szabad ezeket összetéveszteni a 39.05 vtsz. alá tartozó polivinil éterekkel, amelyekben az éter funkciós csoportok helyettesített atomcsoportok a polimer láncban. A csoport legfontosabb tagjai a polioxi-etilén, a polioxi-propilén és a polifenilén-oxid (PPO) (helyesebben: poli(dimetilfenilén-oxid). Ezeket a termékeket különböző célokra használják, a PPO-t a poliacetálokhoz hasonlóan műszaki műanyagként, a polioxi-propilént a poliuretánhab gyártás közbenső termékeként.

(3) Epoxigyanták. Ezeket a polimereket például biszfenol A (4,4'-izopropolidén-difenol), novolakk (fenol tartalmú) gyanták és más polihidroxi vegyületek epiklórhidrinnek (1-klór-2,3-epoxi-propán) történő polikondenzációjával vagy telítetlen termékek epoxidálásával nyerik. Az epoxigyantákat a gyanta-szerkezetben reaktív csoportok jelenléte jellemzi. Felhasználáskor a gyantákat szilárd keresztkötésű anyagokká alakítják, pl. olyan szilárdító anyagok hozzáadásával, mint a többértékű aminok, többértékű amidok, szervetlen sav vagy anhidrid, bór-trifluorid komplex vagy egy szerves polimer.

Az epoxigyanták az alacsony viszkozitású folyadékoktól a magas fokon olvadó szilárd anyagokig változóak; ezeket felületi bevonásra, ragasztóként, beágyazó és öntőgyantaként, stb. használják. Az epoxidált állati vagy növényi olajokat a 15.08 vtsz. alá kell osztályozni.

(4) Polikarbonátok. Ezeket a polimereket például biszfenol A és foszgén (karbonilklorid) vagy difenilkarbonát kondenzációjával állítják elő és a polimer láncban levő karbon-észter funkciós csoportok jelenléte jellemzi ezeket). Az iparban széles körben alkalmazzák, pl. préselt árukhoz és mint fényezőanyagot.

(5) Poliészterek. Ezeket a polimereket a polimer láncban jelenlevő karboxil-észter funkciós csoportok jellemzik, előállításuk pedig, például, többértékű alkoholok és több bázisú karbonsavak kondenzációjával történik. Így megkülönböztethetők a 39.05 vtsz. alá tartozó polivinilészterektől, amelyekben az észter csoport helyettesített atomcsoport a polimer láncban.

A poliészterek csoportjába tartoznak:

a) Alkidgyanták. Többértékű alkoholok és több bázisú savak vagy ezek andhidridjeinek polikondenzációs terméke, ezek közül legalább egynek részben vagy teljesen tri- vagy magasabb funkciónak kell lennie, módosítva más anyagokkal, pl. zsírsavakkal, állati vagy növényi zsírokkal, egyfunkciós savakkal, vagy alkoholokkal, fenyőgyantával. Nem tartoznak ide az olajmentes alkidok (lásd az alábbi d) pont rendelkezéseit). Ezeket a gyantákat főleg bevonatokként és nagyon jó minőségű lakkokhoz használják és rendszerint viszkózus formában vagy oldatként fordulnak elő.

b) Poliallil észterek. A telítetlen poliészterek speciális csoportja a "telítetlen" (meghatározásra lásd az alábbi d) pont rendelkezéseit) allilalkohol észtereinek kétbázisú savval, például diallil-ftaláttal történő reakciójából származnak. Lamináló kötőanyagként, bevonó anyagként, lakkként és mikrohullámú készülékeknél használják.

c) Polietilén-tereftalát. Ezt a polimert tereftálsav etilénglikollal történő észterezéssel vagy dimetil-ftalát és etilénglikol reakciójával állítják elő. Nagyon fontos a textiliparban és emellett használják csomagoló fóliaként, magnószalagként, üdítőitalos palackként.

d) Más poliészterek. Lehetnek telítetlenek és telítettek. A "telítetlen" poliészterek azok, amelyek elegendő "etilénes telítettséggel" rendelkeznek, így könnyen keresztkötések alakíthatók ki (vagy már ki is alakultak), etilénes telítettséget tartalmazó monomerekkel, thermosetting (hőre keményedő) termék előállítása céljából. A telítetlen poliészterekhez tartozik a poliallil észter (lásd a fenti b) pont rendelkezéseit) és más, telítetlen sav, pl. malein- vagy hangyasav alapú poliészterek (olajmentes alkidok is). Ezek a termékek, amelyek általában folyékony prepolimerek, főleg üvegszállal erősített rétegelt anyagok és áttetsző, hőre keményedő, öntött termékek előállítására használják.

A telített poliészterekhez tartoznak a tereftálsav alapú polimerek, például poli-butilén-tereftalát, és a telített olajmentes alkidgyanták. Főleg textilszálak és filmek előállítására használják. A polimerek (beleértve a kopolimereket), a kémiailag módosított polimerek és a polimerelegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3908 Poliamidok, alapanyag formájában

3908.10 - Poliamid -6, -11, -12, -6,6, -6,9, -6,10 vagy -6,12

3908.90 - Más

Ide tartoznak a poliamidok és kopolimerjeik. A lineáris poliamidok nejlonként ismertek.

A poliamidokat kétbázisú szerves sav (pl. adipinsav, szebacinsav) és diaminok vagy bizonyos aminosavak pl. 11-amino-rudekam-sav) kondenzációs polimerizációjával vagy laktámok (pl. kaprolaktám) átrendeződéses polimerizációjával (poliaddíciójával) állítják elő.

Néhány fontosabb nejlon típusú poliamid a poliamid-6, poliamid-11, poliamid-12, poliamid-6,6, poliamid-6,9, poliamid-6,10, poliamid-6,12. A nem lineáris poliamidok a dimerizált növényi olajsav és az aminok kondenzációs termékei.

A poliamidok magas szakítószilárdsággal rendelkeznek és ütéssel szemben nagyon ellenállóak. Kitűnő a kémiai ellenálló képességük, különösen aromás és alifás szénhidrogénekkel, ketonokkal és észterekkel szemben.

Textíliaként történő felhasználásukon kívül, széles körben alkalmazzák mint termoplasztikus anyagokat a sajtolásban. Használják még bevonatként, ragasztóként, csomagoló fóliaként. Oldat formájában lakk-ként használják.

A polimerek (beleértve a kopolimereket), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3909 Aminogyanták, fenolgyanták és poliuretánok, alapanyag formájában

3909.10 - Karbamidgyanták; tiokarbamidgyanták

3909.20 - Melamingyanták

3909.30 - Más aminogyanták

3909.40 - Fenolgyanták

3909.50 - Poliuretánok

Ide tartoznak:

(1) Aminogyanták. Ezeket aminoknak vagy amidoknak, aldehidekkel (formaldehid, furfuraldehid stb.) történő kondenzációja útján nyerik. A legfontosabbak a karbamid gyanták (pl. karbamid-formaldehid), a tio-karbamid gyanták (pl. tiokarbamid-formaldehid), a melamingyanták (pl. melamin-formaldehid) és az anilingyaták (pl. anilin-formaldehid).

Ezeket az anyagokat használják átlátszó, áttetsző vagy ragyogó színezésű műanyagáruk és öntött asztalok, dísztárgyak, valamint elektromos áruk készítésére. Előfordulnak még oldatokban és diszperziókban (emulziókban és szuszpenziókban), (olajjal, zsírsavval, alkohollal vagy más szintetikus polimerekkel módosítva is) és ilyen formában ragasztóként és textil kikészítőszerként stb. alkalmazzák. Lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben a kivételeknek az enyvek osztályozására vonatkozó b) pontját.

A poliamin gyanták, mind pl. a poli(etilén-aminok), nem aminogyanták és a 39.11 vtsz. alá tartoznak, ha megfelelnek az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

(2) Fenolgyanták. E csoportba a fenol és homológjainak (krezol, xilenol stb.) vagy aldehiddel helyettesített fenoloknak, mint pl. formaldehid, acetaldehid, furfuraldehid stb. történő kondenzációjából nyert különféle gyantaszerű anyagok tartoznak. E termékek jellege a vegyi reakció feltételei szerint és aszerint változik, hogy arra más anyagok befolyással voltak-e.

Így ebbe a csoportba tartoznak a következők:

a) Gyanták (novolakkok), amelyek maradandóan olvaszthatók és oldhatók alkoholban, vagy más szerves oldószerekben, ezeket savas közegben állítják elő, lakkok, présporok, stb. készítéséhez használják.

b) A hőre keményedő fenol-formaldehid gyantákat lúgos közegben nyerik. A feldolgozás során a termékek sorozatát kapják. Először a folyékony, pépes és szilárd halmazállapotú rezolokat, amelyeket lakkalapanyagként, impregnáló anyagként, stb. használják. Másodszor a rezitolokat, ezek présporként fordulnak elő és végül a teljes reakció után a rezitek, amelyek leggyakrabban készáru formájában jelennek meg, mint pl. lap, lemez, rúd, cső vagy a 39.16 -39.26 vtsz. alá tartozó más áruk.

Egyes ilyen fajtájú műgyanták ioncserélők és a 39.14 vtsz. alá tartoznak.

c) Olajban oldódó fenolgyanták (száradó olajban oldódó), amelyeket butil-fenolból, amil-fenolból, para-hidroxi-difenilből vagy más helyettesített fenolból készítenek. Ezeket főleg lakkok készítéséhez használják.

d) A fenti a), b), c) bekezdésekben meghatározott gyantákon alapuló termékek, fenyőgyanták vagy más természetes gyanták, műgyanták (különösen alkid gyanták), növényi olajok, alkoholok, szerves savak vagy más vegyi anyagok hozzáadásával módosítva, amelyek befolyásolják oldódásukat a száradó olajokban. Az így módosított fenolgyantákat lakkok és festékek készítéséhez, felület bevonására vagy impregnálására használják.

(3) Poliuretánok. Ide tartozik minden polimer, amelyet polifunkciós izocianátok és polihidroxi vegyületek, úgymint ricinusolaj, bután-1,4-diol, poliéter-poliolok, poliészter-poliolok reakciójával nyernek. A poliuretán számtalan formában előfordul, amelyek közül a legfontosabbak a hab, az elasztomer és bevonó anyag. Használják még mint ragasztóanyagot, présport és műszálként.

A polimerek (beleértve a kopolimereket is), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3910 Szilikonok, alapanyag formájában

Az ide tartozó szilikonok nem egységes, vegyileg nem meghatározott termékek, amelyek molekulájában egynél több szilícium-oxigén-szilícium kötés van és a szilícium atomokhoz közvetlen szilícium-szénkötéssel kapcsolódó szerves csoportokat tartalmaznak.

Nagyfokú ellenálló képességgel rendelkeznek és lehetnek folyékonyak, félfolyékonyak vagy szilárdak. Ilyen termékek a szilikon olajok, -zsírok, -gyanták és elasztomerek.

(1) A szilikon olajokat és zsírokat kenőanyagként használják, mivel igen magas vagy alacsony hőfokon is ellenállóak maradnak, ismeretesek továbbá mint vízhatlan impregnáló, dielektromos, habzásgátló termékek, tapadás gátló anyagok, stb. A kenőanyag készítmények olyan keverékekből állnak, amelyek szilikon zsírokat vagy -olajokat tartalmaznak és jellegüktől függően a 27.10 vagy a 34.03 vtsz. alá tartoznak (lásd a vonatkozó Magyarázatot).

(2) A szilikon gyantákat főleg olyan lakkok, szigetelő vagy vízhatlan bevonatok stb. gyártására használják, ahol követelmény a nagyon magas hőfokkal szembeni ellenállóság. Használják még réteges anyagok készítésére, amelyekbe erősítőanyagként üvegszálat, azbesztet vagy csillámot tesznek, valamint flexibilis öntőmintaként és elektromos szigetelő burkolatként.

(3) A szilikon elasztomer, bár nem felel meg a 40. Árucsoportba tartozó szintetikus gumi meghatározásának rendelkezik némi nyúlékonysággal és ez a tulajdonsága magas vagy alacsony hőfokon sem változik meg. Így alkalmas arra, hogy nagyon magas vagy nagyon alacsony hőmérsékletnek kitett készülékekben alátétként vagy más tömítő anyagként használják. Egyik alkalmazási területe a gyógyászat, automata "agy-zsilipek"-et készítenek belőle, amelyet vízfejűség esetén használnak.

A polimerek (beleértve a kopolimereket), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

Nem tartoznak ide a 34. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szilikonok (34.02 vtsz.).

3911 Kőolajgyanták, kumaron-indén gyanták, politerpének, poliszulfidok, poliszulfonok és az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott, másutt nem említett termékek, alapanyag formájában

3911.10 - Petróleumgyanták, kumaron, indén vagy kumaron-indén gyanták és politerpének

3911.90 - Más

Ide tartoznak a következő termékek:

(1) Kőolajgyanták, a kumaron-, az indén vagy a kumaron-indén gyanták és a politerpének, ezek alacsony polimerizációs fokú gyanták, amelyeket erősen krakkolt kőolaj desztillációjából, szénkátrányból vagy terpentinből vagy más terpénekből előállított többé-kevésbé szennyezett frakciók polimerizációjával állítanak elő. Ragasztó- és bevonó anyagnak használják, és gyakran gumihoz vagy műanyaghoz lágyítóként, pl. a padlóburkolók készítésénél.

(2) Poliszulfidok. Jellemzőjük a monoszulfid kötések jelenléte a polimer láncban, pl. a polifenilén-szulfid. A poliszulfidokban minden kénatomhoz mindkét oldalon szénatom kapcsolódik, ellentétben a 40. Árucsopotba tartozó tioplasztokkal, amely kén-kén kötéseket tartalmaz. A poliszulfidokat bevonó anyagként és a préselt termékek előállításánál használják, például repülőgép- és autóalkatrészek, szivattyú lapátkerék készítésére.

(3) Poliszulfonok. Jellemzőjük a szulfonkötések jelenléte a polimerláncon, pl. a biszfenol A (4,4'-izopropilidén-difenol) nátrium sójának és a bisz (4-klórfenil) szulfon reakciója során keletkező termék. Elektromos alkatrészeknél, háztartási készülékekben, stb. használják.

(4) Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott egyéb termékek, például polixilén gyanták, poli (1,4-diizopropil benzol), polivinil-ketonok, polietilén-iminek és poliimidek.

A polimerek (beleértve a kopolimereket is), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3912 Másutt nem említett cellulóz és kémiai származékai, alapanyag formájában

- Cellulóz-acetátok

3912.11 - - Nem lágyított

3912.12 - - Lágyított

3912.20 - Cellulóz-nitrátok (beleértve a kollódiumot is)

- Cellulóz-éterek

3912.31 - - Karboxi-metilcellulóz és sói

3912.39 - - Másféle

3912.90 - Más

(A) Cellulóz

A cellulóz nagy molekulasúlyú szénhidrát, amely a növényi anyagok szilárd vázát képezi. A gyapot majdnem tiszta állapotban tartalmazza. A másutt nem említett cellulóz, alapanyag formájában e vtsz. alá tartozik.

A regenerált cellulóz fényes, áttetsző anyag, rendszerint kicsapatás és besűrítés útján nyerik, amikor cellulóz xantogenát lúgos oldatát savfürdőbe nyomják. Ezek rendszerint vékony, áttetsző lapok formájában a 39.20 vagy a 39.21 vtsz. alá, vagy textilszálként az 54. illetve az 55. Árucsoportba tartoznak.

A vulkánfiber, amelyet úgy készítenek, hogy papírt vagy cellulózpép lapot cink-kloriddal kezelnek, általában lap, lemez, csík, rúd és cső formájában fordul elő, nem tartozik ide (általában 39.16, 39.17, 39.20 vagy 39.21 vtsz.).

(B) Cellulóz kémiai származékai

Ez a csoport magában foglalja a cellulóz kémiai származékait, amelyek a műanyagok alapjául szolgálnak, de egyéb célra is felhasználhatók.

A cellulóz főbb kémiai származékai, akár lágyítottak akár nem, a következők:

(1) Cellulóz-acetát. Ezt cellulóznak (rendszerint pamutlinters vagy vegyi úton előállított, feloldódó papíripari rostanyag) ecetsavanhidriddel vagy ecetsavval történő kezelése útján állítják elő katalizátor (pl. kénsav) jelenlétében. Lágyítók hozzáadása után olyan műanyagot nyernek, amely nem gyúlékony és alkalmas fröccsöntésre. Rendszerint por, granulátum vagy oldat formájában fordul elő. A lap, lemez, film, rúd, cső stb. formájában behozott cellulóz-acetát nem tartozik ide (általában a 39.16, 39.17, 39.20 vagy 39.21 vtsz.).

(2) Cellulóz nitrát (nitrocellulóz). Ezt a terméket cellulóznak (rendszerint pamutlintersnek) salétromsav és kénsav keverékével történő kezelése útján állítják elő. Igen gyúlékony és az erősebben nitrált változatait (lőgyapot) robbanó anyagokban alkalmazzák; biztonsági okokból alkohollal, általában etil-, izopropil- vagy butil-alkohollal nedvesítve vagy ftalátészterrel szállítják. Alkohol jelenlétében, a kámforral lágyított cellulóz-nitrát celluloidot képez. A celluloid rendszerint lap, lemez, film, rúd, cső és egyéb alakra péselt és így nem tartozik ide (általában 39.16, 39.17, 39.20 vagy 39.21 vtsz.); nem alkalmas fröccsöntésre és ezért nem alkalmazzák présporként.

A cellulóz-nitrátot, másféle lágyítóval keverve, széles körben használják mint lakkalapanyagot és e célra száraz vagy pépes kivonatok formájában kerül forgalomba. Az olyan oldatok, amelyek éter (dietil-éter) és alkohol (etil-alkohol) keverékében nitrocellulózt tartalmaznak, kollódiumok, amelyek szintén ide tartoznak. Ha az oldatot részben elpárologtatják, szilárd halmazállapotú celluloidot nyernek.

(3) Cellulóz-acetát butirát és cellulóz propionát. Ezek cellulózészterek, amelyeknek általános jellemzője azonos a cellulóz-acetátból álló műanyagokkal.

(4) Cellulózéterek. A legfontosabb a karboxi-metil-cellulóz, metil-cellulóz és a hidroxi-etil-cellulóz. Vízben oldhatók és sűrítőanyagként, valamint ragasztóanyagként használják (lásd az ehhez az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben a kivételek b) pontját, amely a ragasztóanyagok osztályozására vonatkozik). Más, kereskedelmi szempontból lényeges cellulózéter pl. az etilcellulóz, amely könnyű műanyag.

A cellulózból származó műanyagokhoz általában lágyítók adagolása szükséges.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimerelegyek osztályozására vonatkozóan lásd az ehhez az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3913 Másutt nem említett természetes polimerek (pl. alginsav) és módosított természetes polimerek (pl. keményített fehérjék, természetes gumi kémiai származékai), alapanyag formájában

3913.10 - Alginsav, sói és észterei

3913.90 - Más

Néhány az e vtsz. alá tartozó természetes vagy módosított természetes polimerek közül az alábbiak:

(1) Alginsav, sói és észterei Az alginsav egy poliuronsav, amelyet barna algából (Phaeophyta) lúgos oldatban történő áztatással vonnak ki. Úgy állítható elő, hogy a kivonatot ásványi savval ülepítik, vagy ásványi savval kezelik, ezáltal nem tiszta alginátot nyernek, ez ásványi savval tovább kezelve átalakul igen nagy tisztaságú alginsavvá.

Az alginsav vízben nem oldódik, de ammónium és alkálifém sói könnyen oldódnak hideg vízben és sűrű oldatot képeznek. A képződő oldat sűrűsége az alginátok eredetétől és tisztasági fokától függően igen különböző. A vízben oldódó alginátokat sűrítőként, szilárdítóként, kocsonyásítóként, filmképző anyagként használják, pl. a gyógyszer-, élelmiszer-, textil- és papíriparban.

Ezek a termékek tartalmazhatnak tartósítókat (pl. nátrium-benzoát), lehetnek szabványosítva kocsonyásító anyagok (pl. kalciumsók), késleltető anyagok (pl. foszfátok, citrátok) gyorsítószerek (pl. szerves savak) és szabályozók (pl. szaharóz, karbamid) hozzáadásával. Egyik ilyen hozzáadott anyag sem adhat a terméknek azonban olyan tulajdonságokat, hogy az a fő alkalmazási céltól eltérő felhasználásra legyen alkalmas.

Az észterek közé tartozik a propilén glikol alginát, amelyet élelmiszerekben, stb. használnak.

(2) Keményített fehérjék. A fehérjék növényi vagy állati eredetű, nagy molekulasúlyú, nitrogéntartalmú vegyületek. Alkalmasak műanyaggá történő átalakításra. E vtsz. alá csak azok tartoznak, amelyeket kémiai úton kezeltek annak érdekében, hogy megkeményedjen. Ezek közül kereskedelmi szempontból csak néhány jelentős.

A keményített fehérjék rendszerint szabályos alakú tömb, lap, rúd, cső alakjában fordulnak elő. Az említett formákban nem tartoznak e vtsz. alá (általában a 39.16, 39.17, 39.20 vagy 39.21 vtsz.).

(3) Természetes gumi kémiai származékai. A természetes gumi, amely magas polimerizációs fokú anyag, kémiai kezelés hatására műanyag jellegű anyaggá formálódik.

Ilyenek:

a) Klórozott gumi. Rendszerint fehér színű, apró szemcsék formájában állítják elő. Festékek és lakkok készítésénél használják, amelyek felvitelük után olyan filmréteget képeznek, amely ellenáll a légköri és kémiai hatásoknak.

b) Gumiklórhidrát. Általában csomagolásra használják és ha lágyítják, alkalmas védőruha előállítására is.

c) Oxidált gumi, amelyet hevített gumi, katalizátor jelenlétében történő oxidálása útján állítanak elő. Gyantás anyag, amit a lakkok egyes fajtáihoz használnak.

d) Ciklizált gumi, amelyet úgy készítenek, hogy a gumit pl. kénsavval, klórszulfonsavval vagy klór-ónsavval kezelik. Ezzel különböző keménységű termékek sorozatát nyerik, amelyeket alapként használnak festékek készítésére,vízhatlan bevonatokhoz és bizonyos mértékben sajtolt termékek gyártására.

A polimerek (beleértve a kopolimereket is), a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az ehhez az árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

(4) Dextrán, glikogén ("állati keményítő"), kitin és a ligninből előállított műanyagok. Ez a vtsz. magába foglalja a keményítő frakcionálásával előállított tiszta amilopektint és amilózt is.

Nem tartoznak ide:

a) a nem módosított természetes gyanták (13.01 vtsz.);

b) szentjánoskenyér vagy guar mag belsejéből készült liszt éterezve vagy észterezve (13.02 vtsz.);

c) linoxin (15.18 vtsz.);

d) heparin (30.01 vtsz.);

e) keményítő éterei és észterei (35.05 vtsz.);

f) gyanta, gyantasavak és származékaik (a kolofónium észter és a folyós mézga is) (38.06 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat

3901 Etilén polimerjei, alapanyag formájában

3901 10 10 és Polietilén 0,94-nél kisebb fajlagos tömeggel

3901 10 90

Ide csak az etilén homopolimerjei tartoznak, azaz olyan polimerek, amelyekben az etilén adja az összes polimertartalomnak legalább 95 tömeg%-át.

A polietilén fajlagos tömegét adalékmentes polimerből kell meghatározni.

A folyékony polietilén csak akkor tartozik ide, ha megfelel az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) a) bekezdésében leírt feltételeknek. Egyébként a 2710 00 alszám alá osztályozandó.

A polietilén viaszokat a 34.04 vtsz. alá kell osztályozni.

3901 20 10 és Polietilén legalább 0,94 fajlagos tömeggel

3901 20 90

Lásd a 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámokhoz tartozó magyarázatot.

3901 90 10- Más

3901 90 90

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésével és az Alszámos megjegyzések 1. pontjával összhangban a következő áruk tartoznak ide:

1. etilén és vinil-acetát kivételével egyéb monomerek kopolimere (pl. etilén és propilén kopolimere), továbbá hasonló összetételű polimerek keveréke, amelyekben az etilén a domináns összetevő;

2. az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdése értelmében vegyileg módosított polietilén (pl. klórozott, illetve kloroszulfonált polietilén).

3902 Propilén vagy más olefin polimerjei alapanyag formájában

3902 10 00 Polipropilén

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok Magyarázata értelemszerűen alkalmazandók.

Nem tartozik ide az a folyékony polipropilén, amely nem felel meg az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) a) pontjában leírtaknak [pl. a tripolipropilén vagy tetrapolipropilén (27.10 vtsz)].

3902 20 00 Poliizobutilén

Idetartoznak a 39.02 vtsz Magyarázata harmadik és negyedik bekezdésében említett termékek.

Nem tartoznak ide azok a folyékony izobutilének, amelyek nem felelnek meg az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) a) pontjában leírtaknak [pl. a triizobutilén (27.10 vtsz.)].

3902 30 00 Polipropilén-kopolimerek

Idetartozik a 45 tömeg% etilén, 35 tömeg% propilén és 20 tömeg% izobutilén tartalmú kopolimer vagy polimer keverék: a propilén és izobutilén, amelyek polimerjei a 39.02 vtsz. alá tartoznak, összesen a kopolimer 55%-át teszik ki, tehát túlsúlyban vannak az etilénhez képest. Továbbá, a propilén, amelynek kopolimerjeit az alszám szövege kifejezetten említi az izobutilénhez képest túlsúlyban lévő monomer [az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésének és az Alszámos megjegyzések 1. pontjának alkalmazása].

Ha a fenti példában a polipropilén és az izobutilén aránya fordított, a kérdéses kopolimer a 3902 90 10-3902 90 90 alszámok alá tartozik.

3902 90 10- Más

3902 90 90

Ezen alszámok alá tartoznak a kereskedelemben poli-alfaolefineknek nevezett termékek, amelyeket dek-1-én gyenge polimerizációjával nyertek. Ezt az eljárást a keletkezett termék hidrogénezése követi, majd pedig a C20-, C30-, C40- és C50-szénhidrogénekben gazdag frakciókat desztillációs úton választják szét. Ezeket a frakciókat összekeverve kapják a különféle kereskedelmi poli-alfaolefineket.

Ezek olyan folyadékok, amelyek nem feltétlenül felelnek meg az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 3. c) pontjában támasztott követelményeknek, de teljesítik az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 3. a) pontjában foglaltakat. E folyadékokat ásványolaj helyettesítésére használják szintetikus vagy félszintetikus kenőolajokhoz, hogy azok viszkozitási indexe magasabb, cseppenés pontja alacsonyabb, hőstabilitása jobb, lobbanáspontja magasabb és illékonysága csekélyebb legyen.

3903 Sztirol polimerjei alapanyag formájában

Nem tartoznak ide a sztirenizált poliészterek (39.07 vtsz.).

3903 11 00 és Polisztirol

3903 19 00

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

39.04 Vinil-klorid vagy más halogénezett olefinek polimerjei, alapanyag formájában

A vinil polimer olyan polimer, amelynek monomerjét a

képlet írja le, ahol a C-X kötés nem szén-szén és nem szén-hidrogén kötés. 3904 10 00 Polivinil-klorid, más anyaggal nem keverve

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3904 21 00 és Más polivinil-klorid

3904 22 00

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3904 30 00 Vinil-klorid - vinil-acetát kopolimerek

Ide csak a következők tartoznak:

1. az olyan vinil-klorid kopolimerek, amelyekben a vinil-klorid a domináns monomer;

2. polivinil-klorid és polivinil-acetát keveréke, amelyben a vinil-klorid a domináns monomer.

3904 40 00 Más vinil-klorid kopolimerek

Ide a vinil-klorid és az etilén olyan kopolimere tartozik, amelyben a vinil-klorid a túlsúlyban lévő komonomer.

3904 61 00 Politetrafluor-etilén

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3904 69 90 Más

Idetartozik a polikloro-trifluor-etilén és a polivinilidénfluorid.

3906 Akrilpolimerek alapanyag formájában

3906 10 00 Polimetil-metakrilát

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3906 90 90 Más

Idetartozik a poliakril-nitril.

Nem tartozik ezen alszám alá:

a) az ioncserélő formájú akril polimerek (39.14 vtsz.);

b) az olyan akrilnitril kopolimerek, amelyek megfelelnek a 40. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében leírtaknak (40. Árucsoport).

3907 Poliacetálok, más poliéterek és epoxigyanták alapanyag formájában; polikarbonátok, alkid-gyanták, poliallilészterek és más poliészterek, alapanyag formájában

A "poli-" előtag meghatározására vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 1. bekezdésének a) 1. pontját.

3907 20 11- Más poliéterek

3907 20 99

Idetartoznak a vegyileg módosított poliéterek is (a poliacetálok kivételével) [lásd a 3907 vtsz Magyarázatának (2) pontját].

3907 20 21 Legfeljebb 100 hidroxil-számmal

Valamely polimer hidroxil-száma az a milligrammokban kifejezett káliumhidroxid mennyiség, amely ekvivalens a minta 1 grammjában lévő hidroxilcsoportok mennyiségével. Ez a polimerláncban található hidroxil gyökök koncentrációjának mérőszáma. Meghatározható például az ASTM D 4274 módszer segítségével.

A magas (100 fölötti) hidroxilszámú poliétereket és poliésztereket a szintézisük során poliolok felhasználásával nyerik. Az így kapott, reakcióképes hidroxilgyökökben gazdag termékeket izocianátokkal reagáltatva nyerik a poliuretánokat.

3907 20 29 Másféle

Lásd a 3907 20 21 alszám magyarázatát.

3907 40 00 Polikarbonátok

Idetartoznak a polikarbonát alapú és polietilén tereftalát alapú komponenst egyaránt tartalmazó kopolimerek, ha a polikarbonát van túlsúlyban [lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 1. bekezdésének b) 1. pontját].

3907 60 20 - Polietilén-tereftalát és

3907 60 80

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

Idetartoznak a polikarbonát alapú és polietilén tereftalát alapú komponenst egyaránt tartalmazó kopolimerek, ha a polietilén tereftalát van túlsúlyban [lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 1. bekezdésének b) 1. pontját].

3907 60 20 Legalább 183 ml/g viszkozitással

A 183 ml/g vagy e feletti viszkozitási számú polietilén tereftalátot általában palackok gyártására használják.

3907 99 11 és Legfeljebb 100 hidroxil-számmal

3907 99 19

Lásd a 3907 20 21 alszám magyarázatát.

3907 99 91 és Másféle

3907 99 99

Lásd a 3907 20 21 alszám magyarázatát.

3908 Poliamidok, alapanyag formájában

3908 10 00 Poliamid -6, -11, -12, -6,6, -6,9, -6,10 vagy -6,12

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3909 Aminogyanták, fenolgyanták és poliuretánok, alapanyag formájában

Az ezen vtsz. alá tartozó gyanta monomerek és keverékeik kopolimereinek osztályozására vonatkozóan lásd az árucsoport Magyarázatát és a Megjegyzések (4) bekezdését.

3911 Kőolajgyanták, kumaron-indén gyanták, politerpének, poliszulfidok, poliszulfonok és az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott, másutt nem említett termékek, alapanyag formájában.

3911 10 00 Kőolajgyanták, kumaron-, indén- vagy kumaron-indén gyanták és politerpének

A politerpének ezen alszám tekintetében csak azokra a polimerekre és polimer keverékekre korlátozódnak, amelyekben egy vagy több terpén monomer a teljes polimer tömegének legalább 95%-át teszi ki.

3911 90 11- Polikondenzációs vagy poliaddíciós termékek, kémiailag módosítottak is

3911 90 19

Ide a 39.11 vtsz. Magyarázata első bekezdésének (2), (3) és (4) pontjában említett termékek tartoznak.

3912 Másutt nem említett cellulóz és kémiai származékai, alapanyag formájában

3912 11 00 és Cellulóz-acetátok

3912 12 00

Lásd a 39.12 vtsz. Magyarázata (B) rész, második bekezdés (1) pontját.

3912 20 11- Cellulóz-nitrátok (beleértve a kollódiumot is)

3912 20 90

Lásd a 39.12 vtsz Magyarázata (B) rész, második bekezdés (2) pontját.

3912 20 11 Kollódium és celloidin

A kollódium 12 tömeg% nitrocellulóz oldata éter és alkohol keverékében. Száradás után rugalmas nitrocellulóz réteget képez, amelynek flexibilitása ricinusolaj adagolásával növelhető. A kollódium nitrocellulóz acetonban való oldásával is előállítható. A kollódiumot fotoemulziók készítésére és a gyógyászatban használják.

A celloidin szilárd anyag, amelyet kollódiumból nyernek az oldószer részleges elpárologtatásával.

3912 20 19 Másféle

Ide a nem plasztikus cellulóz nitrátok (nitrocellulóz) tartoznak a kollódium és a celloidin kivételével, még akkor is, ha biztonsági okokból, általában etil- vagy butil-alkohollal nedvesítettek vagy más módon ártalmatlanítottak.

3912 31 00- Cellulóz-éterek

3912 39 80

Lásd a 39.12 vtsz. Magyarázata (B) rész, második bekezdés (4) pontját.

3912 31 00 Karboxi-metilcellulóz és sói

A karboxi-metilcellulózt monoklór-ecetsav és alkáli cellulóz reakciójával nyerik. Főként sűrítő- és kolloidvédő anyagként alkalmazzák.

3912 39 80 Más

Idetartozik a metilcellulóz, a benzilcellulóz és a hidroxietil-cellulóz.

3912 90 10 Cellulóz észterek

Idetartozik a cellulóz-propionát és a cellulóz-butirát.

3912 90 90 Más

Idetartozik a másutt nem említett cellulóz alapanyag formájában.

A regenerált cellulóz szokásos kereskedelmi formája miatt általában nem ide osztályozandó. Vékony, átlátszó film alakjában a 39.20 vagy a 39.21 vtsz. alá, textilszál formájában pedig az 54. vagy az 55. Árucsoportba tartozik.

Ezen alszám alá tartozik a cellulózészterek és a cellulózéterek keveréke (lásd az árucsoport Alszámos megjegyzéseinek 1. pontját).

3913 Másutt nem említett természetes polimerek (pl. alginsav) és módosított természetes polimerek (pl. keményített fehérjék, természetes gumi kémiai származékai), alapanyag formájában

3913 10 00 Alginsav, sói és észterei

Lásd a 39.13 vtsz Magyarázata első bekezdésének (1) pontját.

3913 90 10 Természetes gumi kémiai származékai

Lásd a 39.13 vtsz. Magyarázata első bekezdésének (2) pontját.

3913 90 80 Más

Lásd a 39.13 vtsz. Magyarázata első bekezdésének (2) és (4) pontját.

Áruosztályozási rendelkezések:

3905 91

1. Főként etilén-vinilalkohol kopolimerből (40 tömegszázalék) és töltőanyagként kocsonyásított keményítőből (kb. 45 tömegszázalék) álló világossárga granulátum. A kopolimerben a vinilalkohol komonomer (74 tömegszázalék) a túlsúlyban van az etilén komonomerhez (26 tömegszázalék) képest. Biológiailag lebontható filmek, lapok vagy öntött árucikkek készítésére használják.

3906 90

1. Akrilészter és akrilamid kopolimerje, formaldehiddel módosítva, kis mennyiségű szulforicinoleát hozzáadásával vizes diszperzióban stabilizálva.

3907 20

1. Poliamid-poliéter polikondenzátum: tömb kopolimer, amelyet karboxilgyököket tartalmazó poliamidok (6,6-poliamid adipinsav felesleggel polimerizálva) és olyan hidroxilgyököket tartalmazó poliéterek (polietilén glikol) polimerizációjával nyertek, amelyben az etilénoxidból származó monomer egységek súlya nagyobb, mint a hexametilén diamidból és az adipinsavból származó monomer egységek súlya együttvéve. A szóban forgó polimer szerkezet a következő:

2. Poliéter poliol kopolimer, tiszta, színtelen folyadék formájában, amely három az egyhez arányban oxipropilén és oxietilén monomeregységekből áll, átlagos molekulatömege 2000 körüli, poliuretán gyártásánál intermedierként használják.

3911 90

1. Kesudióhéj-oldat (CNSL) polimerjei, olyan viaszos termék, melyet úgy nyertek, hogy csupán a dióhéjoldat telítetlen olefinláncait polimerizálták katalízis és hő alkalmazásával; a gyártási folyamat nem érintette a dióhéjoldat (CNSL) alkotóelemeit képező fenolcsoportot; kapcsolórendszerekben, a fékpofák és tengelykapcsolatok dörzsanyagaként használják.

2. Dörzs részecskék, amelyek a kesudióhéj-oldat (CNSL) polimerjeit tartalmazzák, melyeket a gyártási folyamat során eltérő típusú reakció révén - nevezetesen egy addíciós polimerizációs eljárás (olefinos természetű) és egy keresztkötéses eljárás (fenolos természetű) - nyertek, olyan vegyszerek alkalmazásával, mint a paraformaldehid vagy haxametilén-tetramin, mely utóbbi metilénhidakat képes alkotni; a hosszú keresztkötéses alifás láncok egyedi tulajdonságokat nyújtanak ezeknek a polimereknek, amelyek különböznek a fenolos gyantáktól; főként fékbetétek és tengelykapcsolók gyártásához használják.

3912 90

1. Fehér mikrokristályos cellulózpor, alfacellulózból savas hidrolízissel nyerik, amely a rostokat felbontja, a gyógyszeriparban vagy alacsony kalóriatartalmú készítmények előállításánál kötőanyagként, az oszlopos és a vékony réteg kromatográfiában stb. abszorbensként használják.

VII. ÁRUOSZTÁLY: 40. Árucsoport: Gumi és ebből készült áruk

Megjegyzések:

(1) A Vámtarifában, ha más rendelkezés nincs, a "gumi" megnevezés alatt a következő termékeket kell érteni, vulkanizálva vagy keményítve is: természetes gumi, balata, guttapercha, guayule, csikle és hasonló természetes gumi, szintetikus gumi, az olajból nyert faktisz és az ezekből visszanyert alapanyagok.

(2) Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) a XI. Áruosztályba tartozó áruk (textil- és ebből készült áruk);

b) a 64. Árucsoportba tartozó lábbeli és részei;

c) a 65. Árucsoportba tartozó fejfedő, valamint ennek részei, beleértve a fürdősapkát is;

d) a XVI. Áruosztályba tartozó, keménygumiból készült mechanikus vagy elektromos berendezések és ezek részei (beleértve bármilyen villamossági árut is);

e) a 90., 92., 94. és a 96. Árucsoportba tartozó áruk;

f) a 95. Árucsoportba tartozó áruk (a sportkesztyűk, ujjatlan és egyujjas sportkesztyűk, valamint a 4011-4013 vtsz.-ok alá tartozó áruk kivételével).

(3) A 4001-4003 és a 4005 vtsz.-oknál az "alapanyag" kifejezés csak az alábbiakra vonatkozik:

a) folyadék és pép (latex is, elővulkanizálva vagy nem, és más diszperziók és oldatok);

b) szabálytalan idomok, rögök, szemcsék, porok, granulátumok, morzsalékok és hasonló ömlesztett formák.

(4) Az (1) bekezdésben, valamint a 4002 vtsz. alatt említett "szintetikus gumi" kifejezés az alábbiakra vonatkozik:

a) telítetlen, szintetikus anyagokra, amelyeket maradandóan át lehet alakítani kénnel történő vulkanizálással nem termoplasztikus anyaggá, amely 18 és 29 oC közötti hőmérsékleten eredeti hosszúsága háromszorosára nyújtása után sem szakad el, és az eredeti hosszúsága kétszeresére nyújtása után 5 perc alatt az eredeti hosszúság legalább másfélszeresére húzódik vissza. Ahhoz, hogy a fenti feltételnek megfeleljen, az anyagnak térhálósnak kell lennie, amit vulkanizálást elősegítő vagy gyorsító szerek hozzáadásával lehet elérni; továbbá a Megjegyzés (5) bekezdés b) pont (ii) és (iii) részében meghatározott anyagok hozzáadása is megengedett. Nem megengedett azonban a térhálósításhoz nem szükséges anyagok, például szaporítóanyag, lágyítószer vagy töltőanyag hozzáadása;

b) tioplasztokra (TM);

c) műanyaggal oltott vagy kevert módosított természetes gumira, depolimerizált természetes gumira, valamint telítetlen, szintetikus anyagra és telített, szintetikus, magas polimerizációs fokú polimerek keverékére, ha ez a termék a vulkanizálás, a nyújtás és a visszahúzódás tekintetében az a) pontban meghatározott feltételeknek megfelel.

(5) a) Nem tartozik a 4001 és 4002 vtsz. alá az olyan gumi és gumikeverék, amelyhez a koaguláció előtt vagy után az alábbi anyagokat adták:

(i) vulkanizáló szereket, gyorsítókat, késleltetőket és aktiváló szereket (kivéve azokat, amelyeket az elővulkanizált gumilatex előállítása céljából adagolnak);

(ii) pigmenteket vagy más színezőanyagot, az azonosítás céljából hozzáadottak kivételével;

(iii) lágyító- és szaporítóanyagot (kivéve az ásványolajat az olajjal szaporított gumi esetében), töltőanyagot, erősítő- anyagot, szerves oldószert és más anyagot, kivéve a b) pont alatt megengedetteket;

b) Az alábbi anyagok jelenléte bármely gumiban vagy gumikeverékben nem módosítja a 4001 és 4002 vtsz. alá történő osztályozást, feltéve, hogy a gumi vagy gumikeverék nyersanyagként megtartja lényeges jellemzőit:

(i) emulgáló- vagy tapadás gátló szer;

(ii) emulgálószer kismennyiségű bomlástermékei;

(iii) az alábbi anyagokból egy nagyon kis mennyiség: hőérzékeny vegyszerek (általában hőérzékeny gumilatex előállításához), kationos felületaktív anyagok (általában elektropozitív gumilatex előállításához), antioxidánsok, koaguláló szerek, morzsalékosító szerek, fagyásgátló szerek, peptizáló, öregedés gátló, stabilizáló, viszkozitást biztosító szerek vagy hasonló speciális adalékanyagok.

(6) A 4004 vtsz. alatt a "hulladék, törmelék és forgács" kifejezés a gumifeldolgozásnál keletkező gumihulladékra, gumiforgácsra, és -törmelékre, valamint szakadás, elhasználódás vagy más ok miatt eredeti felhasználási céljának megfelelően már nem használható gumiárukra vonatkozik.

(7) A vulkanizált gumiból készült szálat, amely keresztmetszetének bármelyik átmérője az 5 mm-t meghaladja, a 40.08 vtsz. alá tartozó szalagnak, rúdnak vagy idomnak kell osztályozni.

(8) A 4010 vtsz. alá kell osztályozni a gumival impregnált, bevont, beborított szövetből és gumival impregnált, bevont vagy beborított textilfonalból vagy zsinegből készült szállítószalagot, meghajtó szíjat vagy hevedert.

(9) A 4001, 4002, 4003, 4005 és a 4008 vtsz.-oknál a "lap", "lemez" és "szalag" megnevezés csak azokra a lapokra, lemezekre, szalagokra és szabályos mértani alakzatú tömbökre vonatkozik, amelyek lehetnek nyomtatva vagy felületileg másképpen megmunkálva, felvágatlanul vagy egyszerűen négyzetes vagy téglalap alakú darabokra vágva, még abban az esetben is, ha a felvágás következtében készárukká válnak, de tovább nincsenek megmunkálva.

A 4008 vtsz.-nál a "rúd" és "profil" megnevezés azokra az árukra vonatkozik, amelyek lehetnek bizonyos hosszúságúra elvágottak vagy felületileg megmunkáltak, de tovább nincsenek megmunkálva.

Általános rendelkezések

A gumi meghatározása

A gumi fogalmát az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdése tartalmazza. Ha ebben az árucsoportban vagy a Vámtarifa más árucsoportjában a gumi megnevezés megjegyzés nélkül fordul elő ez a következő termékeket jelenti:

(1) Természetes gumi, balata, guttapercha, guayule, csikle- (chicle(gumi és hasonló (vagyis gumiszerű) természetes gumi (lásd a 40.01 vtsz.-hoz tartozó Magyarázatot).

(2) Szintetikus gumi, amint azt az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése meghatározza. A Megjegyzések (4) bekezdés c) pontjában meghatározott anyagokat (nem vulkanizált nyersanyagokat) kénnel vulkanizálják, majd alávetik a nyújtási és visszahúzódási vizsgálatnak (lásd a 40.02 vtsz.-hoz tartozó Magyarázatot). Ennek megfelelően, ha az anyagok olyan alkotórészt tartalmaznak, amely a Megjegyzések (4) bekezdése szerint nem megengedett, pl. ásványolajat, a vizsgálatot olyan mintával kell elvégezni, amely nem tartalmaz ilyen anyagot, vagy amelyikből ezt az anyagot eltávolították. Vulkanizált gumiáruk esetében, amelyeket ilyen módon nem lehet vizsgálni, a nem vulkanizált nyersanyagból kell mintát venni és ezzel kell a vizsgálatot elvégezni. Nem kell azonban vizsgálni a tioplasztokat, amelyet a meghatározás szerint szintetikus guminak kell tekinteni.

(3) Olajból nyert faktisz (lásd a 40.02 vtsz.-hoz tartozó Magyarázatot);

(4) Regenerált gumi (lásd a 40.03 vtsz.-hoz tartozó Magyarázatot).

A "gumi" megnevezés vonatkozik a következő termékekre, akár vulkanizálatlanok, akár vulkanizáltak, és a keménygumi termékekre is.

A "vulkanizált" gumi kifejezés általában olyan gumira (szintetikus gumira is) vonatkozik, amelyet kénnel vagy más vulkanizáló szerrel (például kén-kloriddal, többértékű fémek egyes oxidjaival, szelénnel, tellurral, tiuram di- és tetraszulfiddal, néhány szerves peroxiddal és szintetikus gyantával) térhálóssá tettek, akár hő vagy nyomás felhasználásával, vagy nagy energiával, sugárzással, és ennek eredményeként az erősen képlékeny anyag átalakul rugalmas termékké. Meg kell jegyezni, hogy a kénnel történő vulkanizálásra vonatkozó kikötések csak a Megjegyzések (4) bekezdésénél lényegesek, vagyis annak meghatározására, hogy az anyag szintetikus gumi vagy sem. Ha egy anyagról megállapítást nyert, hogy az szintetikus gumi, akkor az ebből készült termékeket a 40.07-40.17 vtsz. alá tartozó vulkanizált gumiból készült árunak kell tekinteni, kénnel, vagy valamilyen más vulkanizáló szerrel vulkanizálva is.

A vulkanizáláskor a vulkanizáló szereken kívül általában más anyagokat is adagolnak, pl. gyorsítókat, aktiváló szereket, késleltető szereket, lágyítókat, szaporító anyagokat, töltőanyagokat, erősítőanyagot vagy más, az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdés b) pontjában felsorolt adalékanyagot. Az ilyen vulkanizálható keverékeket összetett (kevert) guminak kell tekintetni és a 40.05-40.06 vtsz. alá kell osztályozni, attól függően, hogy milyen formában hozzák be.

A kemény gumit (pl. ebonitot) guminak olyan nagy mennyiségű kénnel történő vulkanizálásával nyerik, hogy a gumi már gyakorlatilag rugalmatlanná válik és nem nyújtható.

Az árucsoport felépítése

Ide tartozik a fenti meghatározás szerinti gumi, nyers vagy félkész állapotban, vulkanizálva vagy keményítve is, és a teljesen gumiból készült áruk vagy azok, amelyeknek a lényeges jellemzőjét a gumi adja, az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdése alá tartozó termékek kivételével.

A vtsz.-ok általános felépítése a következő:

a) A Megjegyzések (5) bekezdésének megfelelően a 40.01 és a 40.02 vtsz. alá lényegében a nyers gumi tartozik alapanyag vagy lemez, lap és szalag formájában;

b) A 40.03 és 40.04 vtsz. alá tartozik a regenerált gumi alapanyag vagy lap, lemez, szalag formájában és a gumi (a kemény gumi kivételével) hulladék, törmelék és forgács, és az ezekből nyert porok és granulátumok.

c) A 40.05 vtsz. alá tartozik az összetett (kevert) gumi, nem vulkanizálva, alapanyag vagy lemez, lap, szalag formájában.

d) A 40.06 vtsz. alá tartozik a nem vulkanizált gumi (az összetett (kevert) is) más formában és az ebből előállított készáruk.

e) A 40.07-40.16 vtsz. alá tartoznak a félkész vagy késztermékek vulkanizált lágygumiból, a kemény gumi kivételével.

f) A 40.17 vtsz. alá tartozik a kemény gumi minden formában, beleértve a keménygumi hulladékot, törmeléket, forgácsot és a keménygumiból készült árukat is.

Alapanyagok (40.01-40.03 vtsz. és a 40.05 vtsz.)

Az "alapanyag" fogalmát az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése határozza meg. Meg kell jegyezni, hogy az elővulkanizált latex beletartozik az alapanyag fogalmába és ezért vulkanizálatlannak kell tekinteni. Mivel a 40.01 és a 40.02 vtsz. alá nem tartozhatnak az olyan gumik vagy gumikeverékek, amelyekhez szervetlen oldószert adagoltak lásd a Megjegyzések (5) bekezdését, a Megjegyzések (3) bekezdésében a "más diszperziók és oldatok" kifejezés csak a 40.05 vtsz.-ra vonatkozik.

Lemezek, lapok és szalagok (40.01, 40.02, 40.03, 40.05 és 40.08 vtsz.)

Ezek meghatározását az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (9) bekezdése tartalmazza és vonatkozik a szabályos mértani alakzatú tömbökre is. A lemezek, lapok és szalagok lehetnek felületileg megmunkálva (nyomtatva, domborítva, barázdálva, redőzve, bordázva, stb.) vagy egyszerűen téglalap (négyzet) alakúra vágva, még akkor is, ha ezáltal készáruvá válnak, de nem lehetnek más formára vágva vagy tovább megmunkálva.

Szivacsos (cellás) gumi

A szivacsos (cellás) gumi olyan gumi, amelynek anyagában számtalan apró üreg (nyitott, zárt vagy mindkettő) található szétszórva. Ilyen a szivacs vagy habgumi, az expandált gumi és mikroporózus vagy mikrocellás gumi. Lehetnek flexibilisek vagy merevek (pl. ebonit szivacs).

Megjegyzések (5) bekezdése

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdése meghatározza, hogy hogyan lehet megkülönböztetni a 40.01 és a 40.02 vtsz. alá tartozó gumit vagy gumikeverékeket alapanyag, lap, lemez és szalag formájában a 40.05 vtsz. alá tartozó ilyen összetett (kevert) gumiáruktól. Ez a megjegyzés nem tesz különbséget, hogy a keverés a koaguláció előtt vagy után történt. Megengedi azonban a 40.01 és a 40.02 vtsz. alá tartozó gumiknál vagy gumikeverékeknél bizonyos anyagok jelenlétét, feltéve, hogy a nyersanyag megtartja lényeges jellemzőit. Ilyen anyagok az ásványi olaj, emulgáló vagy tapadásgátló szerek, az emulgátor bomlástermékeinek kis mennyisége (általában nem haladja meg az 5%-ot) és a különleges célra adagolt anyagok (általában 2%-nál kevesebb).

Gumi és textil kombinációk osztályozása

A gumi és textil kombinációk osztályozását a XI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdés ij) pontja, valamint az 56. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése, továbbá az 59. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése határozza meg; a szállítószalagok, meghajtószíjak és hevederek osztályozásáról a 40. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (8) bekezdése és az 59. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdés b) pontja rendelkezik. A következő áruk tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) Nemez, gumival impregnálva, bevonva, beborítva, vagy laminálva, amely 50 vagy ennél kisebb tömegszázaléknyi mennyiségben tartalmaz textilanyagot, és a teljesen gumiba ágyazott nemez.

b) Nem szőtt textília, vagy teljesen gumiba ágyazva vagy csupán bevonva vagy beborítva mindkét oldalon ilyen anyaggal, feltéve, hogy az ilyen bevonás vagy beborítás szabad szemmel látható a színváltozástól eltekintve.

c) Gumival impregnált, bevont, beborított vagy laminált textil szövet (amint azt az 59. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdése meghatározza), amelynek tömege így több mint 1.500 g/m2 és 50 vagy annál kevesebb tömegszázalékban tartalmaz textilanyagot;

d) Szivacsos (cellás) gumiból készült lap, lemez, vagy szalag, az 59. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében meghatározott textil szövettel, nemezzel vagy nem szőtt textíliával kombinálva, ahol a textil csupán megerősítésre szolgál.

Nem tartoznak ide az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében említett áruk. További kivételek találhatók az árucsoport vtsz.-aihoz tartozó Magyarázatban.

Általános megjegyzés:

A 40. Árucsoport Megjegyzés (4) a) pontja értelmében a "nem termoplasztikus anyag" olyan anyagot jelent, amelyet nem lehet ismételten úgy meglágyítani hőkezeléssel, hogy öntéssel vagy extrudálással alakítható legyen.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

4002 Szintetikus gumi és olajból nyert faktisz alapanyag formában vagy lap, lemez és szalag alakban; a 40.01 vtsz. alá tartozó bármely termék keveréke az e vtsz. alá tartozó bármely termékkel, alapanyag formában vagy lap, lemez és szalag alakban

- Poli(butadién-sztirol) gumi (SBR); karboxilezett poli(butadién-sztirol) gumi (XSBR):

4002.11- - Latex

4002.19 - - Másféle

4002.20 - Polibutadién gumi (BR)

- Izobutén-izoprén (butil) gumi (IIR); halo-izobutén-izoprén gumi (CIIR vagy BIIR):

4002.31 - - Izobutén-izoprén (butil) gumi (IIR)

4002.39 - - Másféle

- Kloroprén (poliklórbutadién) gumi (CR):

4002.41 - - Latex

4002.49 - - Másféle

- Akrilnitril-butadién gumi (NBR):

4002.51 - - Latex

4002.59 - - Másféle

4002.60 - Izoprén gumi (IR)

4002.70 - Nem összekapcsolt etilén-propilén-dién gumi (EPDM)

4002.80 - A 40.01 és az e vtsz. alá tartozó bármely termék keveréke

- Más: 4002.91 - - Latex

4002.99 - - Másféle

Ide tartozik:

(1) A szintetikus gumi az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelelően (lásd alább). Ide tartozik a szintetikus gumilatex, elővulkanizálva is, és gumi másféle alapanyag formájában vagy lap, lemez, szalag alakban. Ide kell osztályozni az olyan szintetikus gumit is, amelyet szállítás, tartósítás, továbbá abból a célból kezelésnek vetettek alá, hogy olyan különleges tulajdonságokat nyerjenek, amelyek megkönnyítik későbbi felhasználását vagy javítják a végtermék tulajdonságait. Mindazonáltal az ilyen kezelésnek nem szabad a nyersanyagok lényeges jellemzőit megváltoztatni. Különösen nem tartalmazhatják az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdés a) pontjában felsorolt anyagokat.

Azok közül az összetett termékek közül, amelyeket a Megjegyzések (5) bekezdése kivételként nem említ, az egyik az olajjal szaporított gumi, amely megközelítőleg 50% olajat tartalmaz.

(2) Az olajból nyert faktisz. A faktisz bizonyos növényi vagy halolajoknak (akár oxidált vagy részlegesen hidrogénezett is) és kén, vagy kén-klorid egymás közötti reakciójának terméke.

A faktisz fizikailag gyenge, és rendszerint természetes vagy szintetikus gumival vegyítve kerül felhasználásra, és többek között radír készítésére használják.

(3) A felsorolt termékek egymás közötti keveréke.

(4) Az e vtsz. alá tartozó és a 40.01 vtsz. alá tartozó bármely termék keveréke.

A Megjegyzések (4) bekezdése (a szintetikus gumi meghatározása)

A Megjegyzéseknek ez a bekezdése három részből áll. Míg az a) és c) pontban meghatározott anyagoknak eleget kell tenniük az a) pontban említett vulkanizálási, megnyúlási és visszahúzódási feltételeknek, addig a b) pont alá tartozó tioplaszt ezek alól mentesül. Meg kell jegyezni, hogy a "szintetikus gumi" meghatározását nemcsak a 40.02 vtsz.-nél, hanem a Megjegyzések (1) bekezdésénél is alkalmazni kell. Ebből következően, bárhol szerepel a "gumi" megnevezés a Vámtarifában, az alatt a Megjegyzések (4) bekezdésében meghatározott szintetikus gumit is érteni kell.

A "szintetikus gumi" kifejezés az alábbiakra vonatkozik:

a) A telítetlen szintetikus anyagokra, amelyek megfelelnek a Megjegyzések (4) bekezdés a) pontjában leírt, vulkanizálással, megnyújtással és visszahúzódással kapcsolatos feltételeknek. Ahhoz, hogy ezeknek a feltételeknek az anyag megfeleljen, térhálósnak kell lennie, amit vulkanizálást elősegítő vagy gyorsító szerek hozzáadásával lehet elérni; továbbá a Megjegyzések (5) bekezdés b) pontjának (ii) és (iii) részében meghatározott anyagok hozzáadása is megengedett. Szintén megengedett az emulgálószer kis mennyiségű bomlástermékének jelenléte (lásd a Megjegyzések (5) bekezdés b) pontjának (ii) részét), valamint a Megjegyzések (5) bekezdés b) pontjának (iii) részében említett meghatározott célból hozzáadott anyagok kis mennyisége. Nem megengedett azonban a térhálósításhoz nem szükséges anyagok, mint pl. pigmentek (kivéve azokat, amelyeket azonosítás céljából adnak hozzá), lágyítók, szaporítóanyagok, töltőanyagok, erősítőanyagok, szerves oldószerek hozzáadása. Így a vizsgálat szempontjából nem megengedett az ásványolaj vagy a dioktil-ftalát jelenléte sem. Ennek megfelelően a Megjegyzések (4) bekezdésében nem megengedett anyagot, mint pl. ásványolajat tartalmazó anyagok vizsgálatát olyan mintával kell elvégezni, amely ilyen anyagot nem tartalmaz, vagy amelyből azt eltávolították. A vulkanizált áruk esetében, amelyek ily módon nem vizsgálhatók, a vizsgálatok elvégzéséhez olyan mintára van szükség, amely az adott áru nem vulkanizált nyersanyagából származik.

Ilyen telítetlen szintetikus anyagok a poli (butadién-sztirol) gumi (SBR), karboxilezett poli (butadién-sztirol) gumi (XSBR), polibutadién gumi (BR), butilgumi (izobutén-izoprén) (IIR), halo-izobutén-izoprén gumi (CIIR vagy BIIR), poli (klórbutadién kloroprén gumi (CR), poli-butadién-akrilnitril gumi (NBR), cis-poliizoprén gumi (IR), nem összekapcsolt etilén-propilén-dién gumi (EPDM), karboxilezett poli (butadién-akrilnitril) gumi (XNBR) és akril-nitril-izoprén gumi (NIR). Ahhoz, hogy ezek szintetikus gumiként osztályozhatók legyenek, eleget kell tenniük a fent említett vulkanizálási, nyújtási, visszahúzódási feltételeknek.

b) A tioplasztok (TM) telített szintetikus anyagok, amelyeket az alifás dihaloidoknak nátrium-poliszulfiddal történő reakciójával nyernek, ezek rendszerint vulkanizálhatók a klasszikus típusú vulkanizáló szerekkel. A tioplasztok egyes fajtáinak mechanikai tulajdonságai gyengébbek, mint a szintetikus gumi más fajtáinak tulajdonságai, azonban az az előnyük, hogy az oldószerekkel szemben ellenállóbbak. Nem szabad összetéveszteni ezeket a 39.11 vtsz. alá tartozó poliszulfidokkal (lásd a 39.11 vtsz.-hoz tartozó Magyarázatot).

c) Az alább felsorolt termékek, feltéve, hogy a vulkanizálás, a nyúlás és a rugalmas visszahúzódás tekintetében megfelelnek a fenti a) pontban meghatározott feltételeknek:

(1) Módosított természetes gumi, amelyet beojtással vagy guminak műanyaggal történő keverésével nyernek. Az ilyen gumit rendszerint úgy nyerik, hogy vagy polimerizálható monomert rögzítenek gumira polimerizációs katalizátor segítségével vagy természetes gumilatex és szintetikus polimer latex együttes kicsapatásával.

A módosított természetes gumi fő jellegzetessége az, hogy bizonyos mértékig "önmegerősítő", és ebben a vonatkozásban tulajdonságai hasonlóak a természetes gumi és a korom keverékének tulajdonságaihoz.

(2) Depolimerizált természetes gumi, amelyet adott hőmérsékleten történő mechanikai eljárással (döngöléssel) nyernek.

(3) Telítetlen szintetikus anyag és telített magas polimerizációs fokú szintetikus polimerek keverékei (pl. polibutadién-akrilnitril gumi és polivinil-klorid keveréke).

Nem tartoznak ide:

a) elasztomerek, amelyek nem felelnek meg az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében foglalt feltételeknek (általában 39. Árucsoport);

b) az e vtsz. alá tartozó termékek, az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdés a) pontjában felsorolt anyagokkal koaguláció előtt vagy után keverve (40.05 vagy 40.06 vtsz.).

4003 Regenerált gumi alapanyag formában, vagy lap, lemez és szalag alakban

A regenerált gumit vulkanizált gumiból készült használt gumi árukból különösen gumiabroncsokból, vagy hulladékból, törmelékből nyerik úgy, hogy a gumit meglágyítják ("devulkanizálják") és a nemkívánatos anyagokat rendszerint különféle vegyi és mechanikai eszközökkel eltávolítják. A termék tartalmaz kén vagy más vulkanizáló anyag maradványt vegyület formájában és rosszabb minőségű, mint a szűzgumi, mivel képlékenyebb és ragadósabb annál. Talkumporral beszórt vagy polietilén fóliával elkülönített lapokban szerelik ki.

E vtsz. alá tartozik a regenerált gumi alapanyag formájában vagy lap, lemez, szalag alakban, szűzgumival vagy más anyag hozzáadásával is, feltéve, hogy a termék a regenerált gumi lényeges jellemzőivel rendelkezik.

4005 Vulkanizálatlan gumikeverék alapanyag formában vagy lap, lemez és szalag alakban

4005.10 - Gumikeverék korommal vagy szilíciumoxiddal

4005.20 - Oldatok; diszperziók a

4005.10 vtsz. alá tartozók kivételével

- Más:

4005.91 - - Lap, lemez és szalag

4005.99 - - Másféle

Ide tartozik a nem vulkanizált (kevert), összetett gumi, alapanyag formában vagy lap, lemez és szalag alakban.

A "gumi" megnevezésnek ugyanaz a jelentése, mint az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében. Így e vtsz. alá tartozik a természetes gumi, a balata, a guttapercha, guayule, csikle és hasonló természetes gumi, a szintetikus gumi, az olajból nyert faktisz és az ezekből visszanyert anyagok, feltéve, hogy más anyagokkal keverték azokat.

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdés a) pontjának megfelelően nem tartozik a 40.01 és a 40.02 vtsz. alá az olyan gumi vagy gumikeverék, amelyhez koaguláció előtt vagy után vegyítenek vulkanizáló szert, gyorsítókat, lassítókat vagy aktiváló szereket (az elővulkanizált gumilatex előállításánál használtak kivételével), pigmentet vagy más színező anyagokat (azok kivételével, amelyeket csupán azonosítási célból adnak hozzá), lágyítókat vagy töltőanyagokat (az olajjal szaporított gumiban levő ásványolaj kivételével), erősítőszereket, szerves oldószereket vagy bármely más anyagot, a Megjegyzések (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével.

Ide tartozik:

(A) Gumi korommal vagy szilíciumoxiddal keverve (ásványolajjal vagy más anyagokkal is).

Ebbe a csoportba tartozik a korom előkeverék, amelyben 100 egység száraz gumira 40-70 egység korom jut; rendszerint bálákban értékesítik.

(B) Összetett (kevert) gumi, amely nem tartalmaz kormot vagy szilíciumoxidot.

Ezek tartalmaznak szerves oldószert, vulkanizálószert, gyorsítókat, lágyítókat, szaporítóanyagokat, dúsítókat és töltőanyagokat (a korom és a szilíciumoxid kivételével). Némelyikük tartalmazhat vörös anyagot vagy proteint.

E két csoportba a következő típusú termékek tartoznak:

(1) Összetett (kevert) gumilatex (elővulkanizált latex is) feltéve, hogy a termék keveréssel szerzett tulajdonságai alapján nem tartozik a Vámtarifa más vtsz.-a alá. Így nem tartoznak ide többek között, a latexlakkok és festékek (32. Árucsoport).

(2) Vulkanizálatlan gumi oldatai vagy diszperziói szerves oldószerben, amelyet merített áruk előállításánál vagy készáruk bevonására használnak.

(3) Összetett (kevert) gumival kombinált szövetlapok, lemezek és szalagok, amelyeknek súlya m2-ként több mint 1500 g és legfeljebb 50 tömegszázalékban tartalmaznak textilanyagot.

Az ilyen termékeket kalanderezéssel vagy "gumizással" vagy a két eljárás kombinálásával állítják elő. Ezeket rendszerint gumiabroncsok, csövek, stb. készítéséhez használják.

(4) Összetett (kevert) gumiból készült más lapok, lemezek és szalagok, amelyeket például gumiabroncsok vagy gumiabroncstömlők javítására (meleg eljárás), ragasztófoltok, légelzáró tömítések, alátétek, gumi granulátum stb. előállítására és gumitalpak öntéséhez használnak.

(5) Vulkanizálásra kész, összetett (kevert) gumi granulátum alakban, amelyet préselésnél (öntésnél) használnak (pl. cipőiparban).

Az e vtsz. alá tartozó lapok, lemezek és szalagok (beleértve a szabályos mértani alakzatú tömböket is) lehetnek felületileg megmunkálva (nyomtatva, hullámosítva, domborítva, barázdálva, bordázva, stb.) vagy egyszerűen téglalap (négyzetes) alakra vágva, még akkor is, ha ezáltal a készárú jellemzőivel rendelkeznek, de nem lehetnek a fentiektől eltérő alakúra vágva vagy tovább megmunkálva.

Nem tartoznak ide:

a) színezőanyagok (beleértve a festéklakkot is) koncentrált diszperziója gumiban, amelyet nyersanyagként a gumimassza színezésére használnak (32.04, 32.05 vagy 32.06 vtsz.);

b) többé-kevésbé pasztaszerű, latex vagy más gumi alapú termékek, amelyeket masztixként, festék töltőanyagként vagy nem tűzálló felületi készítményként használnak (32.14 vtsz.);

c) elkészített ragasztó és más elkészített kötőanyag, amely olyan gumioldatból vagy diszperzióból áll, amelyhez töltőanyagot, vulkanizálószert és gyantát adtak, és gumioldat vagy diszperzió a kiskereskedelmi forgalom számára ragasztóként vagy kötőanyagként kiszerelve legfeljebb 1 kg nettó súlyban (35.06 vtsz.);

d) a 40.01 vtsz. alá tartozó bármely termék és a 40.02 vtsz. alá tartozó bármely termék keveréke (40.02 vtsz.);

e) a regenerált gumi és a "szűzgumi" vagy más hozzáadott anyag keveréke, amely a regenerált gumi lényeges jellemzőivel rendelkezik (40.03 vtsz.);

f) vulkanizálatlan gumiból készült lap, lemez és szalag, a felületi megmunkáláson túlmenően megmunkálva vagy téglalap (négyzetes) alaktól eltérő alakra vágva (40.06 vtsz.);

g) gumival agglomerált párhuzamos textilszálakból összeállított lap, lemez és szalag (59.06 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat

4002 Szintetikus gumi és olajból nyert faktisz alapanyag formában vagy lap, lemez és szalag alakban; a 40.01 vtsz. alá tartozó bármely termék keveréke az e vtsz. alá tartozó bármely termékkel, alapanyag formában vagy lap, lemez vagy szalag alakban

4002 99 10 Műanyaggal módosított termékek

Ezen alszám alá az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) c) pontjában felsorolt termékek tartoznak a depolimerizált természetes gumi (4002 99 90 alszám) kivételével.

4002 99 90 Más

Idetartozik a karboxilezett sztirol acetonitril-butadién gumi (XNBR), acetonitril-izoprén gumi (NIR) és az olajból nyert faktisz.

4005 Vulkanizálatlan gumikeverék, alapanyag formában vagy lap, lemez vagy szalag alakban

4005 20 00 Oldatok; diszperziók a 4005 10 alszám alá tartozók kivételével

Lásd a 40.05 vtsz. Magyarázata (B) részének első bekezdését és a második bekezdés (2) pontját.

4005 91 00 Lap, lemez és szalag

Lásd a 40.05 vtsz. Magyarázata (B) részének első bekezdését és a második bekezdés (3) és (4) pontját.

Idetartoznak a vulkanizálatlan gumiból készült lapok, lemezek, szalagok egészben vagy egyszerűen négyszögletes (beleértve a négyzetest is) alakra vágva, egyik oldalukon ragasztóanyaggal borítva. A ragasztóanyag alkalmazása csupán az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (9) bekezdése értelmében vett felületkezelésnek tekintendő. Az ilyen, papírból, textilből stb. készült, a ragasztót védő, eltávolítható réteget tartalmazó termékek is ezen alszám alá tartoznak.

4005 99 00 Másféle

Lásd a 40.05 vtsz. Magyarázata (B) részének első bekezdését és a második bekezdés (5) pontját.

Áruosztályozási rendelkezések:

4005 10 vagy 4005 91

1. Szalagok, 2-3 mm vastagságúak, amelyek nem vulkanizált gumival teljesen bevont (beborított) párhuzamos szénacél kábel lapokból állnak, és főként a gumiabroncsok alapjának előállításánál használják.

4005 99

1. Mesterkeverék gumi alappal rágógumi készítésére, amely némely a 40. Árucsoportba tartozó természetes gumi granulátum (pl. csikle gumi és balata) és hidrogénezett növényi olajok keverékéből, valamint homogenizáló anyagból áll (mint pl. kalcium karbonát).

6. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az alkoholtartalmú italok esetében a vámtarifaszám alá történő besorolás általános és részletes előírásai

IV. ÁRUOSZTÁLY: ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS ELKÉSZÍTETT DOHÁNYPÓTLÓK

22. Árucsoport: Italok, szesz és ecet

Megjegyzések:

(1) Nem tartozik ebbe az Árucsoportba:

a) az egyébként ebbe az Árucsoportba tartozó termék (a 2209 vtsz. alá tartozó kivételével), amelyet konyhai célokra ízesítettek és ezért italként nem fogyasztható (általában 2103 vtsz.);

b) tengervíz (2501 vtsz.);

c) desztillált víz, vezetőképes és hasonló tisztaságú víz (2851 vtsz.);

d) ecetsav, több mint 10 tömegszázalék ecetsavtartalommal (2915 vtsz.);

e) gyógyszer (3003 és 3004 vtsz.); vagy

f) illatszer, szépség- és testápolószer (33. Árucsoport).

(2) Ebben, valamint a 20. és a 21. Árucsoportban a "térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmat" 20 °C hőmérsékleten kell megállapítani.

(3) A 2202 vtsz. szövegében az "alkoholmentes ital" kifejezés olyan italt jelent, amelyben az alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve nem haladja meg a 0,5 tf%-ot.

Az alkoholtartalmú italokat jellegüknek megfelelően, a 2203-2206 vagy a 2208 vtsz-ok alá kell osztályozni.

Alszámos megjegyzés:

1. A 2204 10 vtsz-alszám szövegében a "pezsgőbor" kifejezés olyan bort jelent, amelyet ha 20 °C-on zárt tartályban tartanak, a túlnyomása legalább 3 bar.

Kiegészítő megjegyzések:

1. A 2204 és a 2205 vtsz., valamint a 2206 00 10 alszám esetében:

a) "tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban": 20 °C-on mért 100 térfogategységnyi termékben lévő ugyanezen a hőfokon mért tiszta alkohol mennyisége térfogategységben;

b) "potenciális alkoholtartalom térfogatszázalékban": 20 °C-on mért 100 térfogategységnyi termékben lévő cukor teljes erjedésekor keletkező, ugyanezen a hőfokon mért tiszta alkohol mennyisége térfogategységben;

c) "teljes alkoholtartalom térfogatszázalékban": a tényleges és a potenciális alkoholtartalom együttes összege;

d) "természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban": a termék feljavítás előtti teljes alkoholtartalma;

e) "térfogatszázalék": a térfogatszázalékban mért alkoholtartalom jele.

2. A 2204 30 10 alszám esetében az "erjedésben lévő szőlőmust" olyan, a szőlőmust erjedéséből származó terméket jelent, amelynek alkoholtartalma 1 térfogatszázaléknál magasabb, de kevesebb, mint a teljes alkoholtartalmának háromötöde.

3. A 2204 21 és a 2204 29 alszámok esetében:

A) "teljes szárazanyag tartalom": a termékben jelenlévő, az adott fizikai körülmények között nem illó összes anyag gramm/literben kifejezett mennyisége.

A teljes szárazanyag tartalmat sűrűségmérővel 20 °C-on kell meghatározni.

B) a) A 2204 21 21 - 2204 21 90 és 2204 29 21 - 2204 29 90 alszámok alá tartozó termékekben az alábbi I., II., III. és IV. pontokban megadott teljes szárazanyag tartalom még nem befolyásolja az Áruosztályozást:

I. Legfeljebb 13 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termékeknél: legfeljebb 90 g/liter teljes szárazanyag tartalom;

II. 13 térfogatszázalék feletti, de legfeljebb 15 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termékeknél: legfeljebb 130 g/liter teljes szárazanyag tartalom;

III. 15 térfogatszázalék feletti, de legfeljebb 18 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termékeknél: legfeljebb 130 g/liter teljes szárazanyag tartalom;

IV. 18 térfogatszázalék feletti, de legfeljebb 22 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termékeknél: legfeljebb 330 g/liter teljes szárazanyag tartalom.

Azon termékeket, melyek teljes szárazanyag tartalma meghaladja a fenti kategóriákban meghatározott maximum mennyiségeket, a következő kategóriába kell osztályozni, kivéve, ha a teljes szárazanyag tartalom a 330 g/litert meghaladja, a terméket a 2204 21 90 és 2204 29 90 alszámok alá kell osztályozni.

b) A fenti szabály nem vonatkozik a 2204 21 41, 2204 21 51, 2204 29 41, a 2204 29 45, 2204 29 51, és 2204 29 55 alszámok alá tartozó termékekre.

4. A 2204 21 21- 2204 21 90 és a 2204 29 21-2204 29 90 alszámok alá kell osztályozni:

a) alkohol hozzáadásával lefojtott erjedésű szőlőmustot, azaz az olyan terméket:

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék, de kevesebb, mint 15 térfogatszázalék, és

- amelyet legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú borlepárlásból származó terméknek nem erjesztett szőlőmusthoz történő hozzáadásával nyertek;

b) lepárláshoz felerősített bort, azaz az olyan terméket:

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 18 térfogatszázalék, de kevesebb, mint 24 térfogatszázalék,

- amelyet kizárólag cukormaradványtól mentes borhoz borlepárlásból származó, nem finomított, max. 86 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú termék hozzáadásával állítottak elő, és

- ecetsavban kifejezett illékony savtartalma legfeljebb 1,5 g/l;

c) likőrbort, azaz az olyan terméket:

- amelynek teljes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék, és

- amelyet szőlőmustból vagy -borból az alábbi módszerek valamelyikével állítottak elő, amelyek olyan szőlőfajtákból készültek, amelyet származás szempontjából harmadik országban likőrbor gyártásra elfogadnak és amelynek minimális természetes alkoholtartalma 12 térfogatszázalék:

- fagyasztással, vagy

- erjesztés alatt vagy után az alábbiak hozzáadásával:

= bor lepárlásából származó termék, vagy

= sűrített szőlőmust vagy egyes minőségi likőrborok esetében, amelyek szerepelnek azon a listán, amely felsorolja azokat a fajtákat, amelyeknél az ilyen kezelés hagyományosan alkalmazott, közvetlen hőkezeléssel sűrített must, amely az alkalmazott eljárástól függetlenül megfelel a sűrített must meghatározásának, vagy

= a fentiek keveréke.

Bizonyos - az elfogadott listán szereplő - minőségi likőrborok azonban készülhetnek nem erjesztett szőlőmustból is, melynek nem kell legalább 12 térfogatszázalék természetes alkoholtartalommal rendelkeznie.

5. A 2206 00 10 alszámnál a "pikett" kifejezés vízzel elkevert, kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével, vagy erjesztett szőlőtörköly vizes extrakciójával nyert terméket jelent.

6. A 2206 00 91 alszám esetén "habzóbor"-nak kell tekinteni:

- az olyan erjesztett italt, amely "gomba" alakú dugóval van lezárva. A dugót zsinór vagy egyéb rögzítés tartja a helyén,

- másképpen kiszerelt erjesztett italt, melynek túlnyomása 20 °C-on mérve legalább 1,5 bar.

7. A 2209 00 11 és a 2209 00 19 alszámok esetén a "borecet" kifejezés kizárólag a bor ecetes erjesztése során nyert és ecetsavban kifejezve legalább 60 g/l teljes savasságú terméket jelenti.

8. A 2204 21 21, 2204 21 23, 2204 21 31, 2204 21 33, 2204 29 21, 2204 29 23, 2204 29 31 és 2204 29 33 alszámok esetében a "meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor" kifejezés az olyan borokra vonatkozik, melyeket az Európai Gazdasági Közösségben termeltek, és melyek megfelelnek a Tanács 823/87/EGK (1987. március 16.) számú rendelete előírásainak (Európai Közösségek Hivatalos Lapja - L 84. 1987. 03.27-i száma, 59. oldal), valamint a fenti rendelet alkalmazása során átvett és a nemzeti szabályozásban meghatározott előírásoknak.

Általános rendelkezések:

Az ebbe az Árucsoportba tartozó termékek a Vámtarifa előző Árucsoportjaiba tartozó élelmiszerektől teljesen eltérő csoportot képeznek.

Négy fő csoportba sorolhatók:

A) Víz, más alkoholmentes italok és jég.

B) Erjesztett alkoholos italok (sör, bor, almabor stb.).

C) Lepárolt alkoholos folyadékok és italok (likőrök, égetett szeszes italok stb.), ezek előállítására szolgáló összetett alkoholos készítmények és etilalkohol.

D) Ecet és ecetpótlók.

Nem tartoznak ebbe az Árucsoportba:

a) a 4. Árucsoportba tartozó folyékony tejtermékek;

b) a 30.03 és a 30.04 vtsz. alá tartozó gyógyszer;

c) illatszer, szépség és testápoló szer (33. Árucsoport).

Általános megjegyzések:

Amennyiben ez az Árucsoport megkülönbözteti a két literes vagy annál kevesebb terméket tartalmazó csomagolást, és a két liternél többet tartalmazót, a csomagoló tartályban lévő folyadék mennyiségét kell figyelembe venni és nem a tartály űrtartalmát.

Ebbe az Árucsoportba tartoznak az erősítőszerek - amennyiben nem gyógyszerek -, amelyek italként közvetlen fogyasztásra alkalmasak, még akkor is, ha csak kis mennyiségben (pl. kanalanként) kell azokat bevenni. Az alkoholt nem tartalmazó, fogyasztás előtt felhígítandó erősítőszerek nem tartoznak a 22. Árucsoportba (általában 21.06 vtsz.)

Kiegészítő megjegyzések 1. b) pontjához

A potenciális alkoholtartalom térfogatszázalékban úgy számítandó, hogy a 100 liter termékben lévő cukrok tömegét (az invertcukor kilogrammjaiban számolva) meg kell szorozni 0.6-es tényezővel.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés

Magyarázat:

2201 Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; jég és hó

2201.10 - Ásványvíz és szénsavas víz

2201.90 - Más

Ide tartozik:

A) Bármilyen fajta közönséges, természetes víz (a tengervíz kivételével, lásd a 25.01 vtsz-ot). Ezeket a vizeket ide kell osztályozni tisztítva is, a lepárolt, a vezetőképességű és a hasonló tisztaságú víz kivételével, ezek a 28.51 vtsz. alá tartoznak. Nem tartozik ide az édesített vagy ízesített víz (22.02 vtsz.).

B) Ásványvíz, természetes vagy mesterséges.

A természetes ásványvizek ásványi sókat vagy gázokat tartalmaznak.

Ezeknek a vizeknek összetétele igen sokféle és általában sóik kémiai jellegének megfelelően csoportosíthatók, például:

(1) Lúgos vizek.

(2) Kénes vizek (kénsavas vizek).

(3) Haloid vizek.

(4) Kénezett vizek.

(5) Arzénes vizek.

(6) Vastartalmú vizek.

Ezek a természetes ásványvizek természetes vagy hozzáadott széndioxidot is tartalmaznak. A mesterséges ásványvizek közönséges ivóvízből készülnek olyan hatóanyagok (ásványi sók és gázok) hozzáadásával, amelyek a megfelelő természetes gyógyvizekben fordulnak elő, hogy azonos tulajdonságokkal rendelkező vizeket állítsanak elő.

Nem tartozik e vtsz. alá az édesített vagy ízesített (narancs, citrom, stb. (ásványvíz) természetes és mesterséges: 22.02 vtsz.).

C) Szénsavas víz, pl. a nyomás alatt széndioxiddal telített közönséges ivóvíz. Gyakran "szódavíz"-nek vagy "Seltzer víz"-nek nevezik annak ellenére, hogy a valódi Seltzer víz természetes ásványvíz. Nem tartozik ide az édesített szénsavas víz (22.02 vtsz.).

D) Jég és hó, mind a természetes hó és jég, mind a mesterségesen fagyasztott víz.

Nem tartozik ide a fagylalt (21.05 vtsz.) és a "szénsav hó" vagy "szárazjég" sem (pl. a szilárd széndioxid) (28.11 vtsz.).

2202 Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet, cukor vagy más édesítő vagy ízesítő anyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 20.09 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével

2202.10 - Víz, ásványvíz és szénsavas víz cukor vagy más édesítő vagy más ízesítő anyag hozzáadásával

2202.90 - Más

Ide tartoznak az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott alkoholmentes italok, amelyek nem osztályozhatók más vtsz., különösen pedig a 20.09 vagy a 22.01 vtsz. alá.

Ide tartoznak többek között:

(1) Édesített vagy ízesített ásványvíz (természetes vagy mesterséges).

(2) Limonádé, narancsszörp, kóla és hasonló italok, közönséges ivóvízből állnak, amelyet gyümölcslevekkel, esszenciákkal vagy összetett kivonatokkal ízesítenek, lehetnek édesítve is, és esetenként citrom- vagy borkősavat is adagolhatnak hozzájuk. Gyakran széndioxiddal telítik és általában palackokban vagy más légmentes tartályokban kerül bemutatásra (behozatalra).

(3) Tamarind nektár, amely víz és cukor hozzáadásával és összekeverésével készült és italként fogyasztható.

(4) Fogyasztásra kész más alkoholmentes ital, mint pl. tej, kakaó stb. alapú ital.

Nem tartozik ide:

a) a folyékony joghurt és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, kakaó, gyümölcs vagy ízesítőanyag tartalommal (04.03 vtsz.);

b) a 17.02 vtsz. alá tartozó cukorszirup és a 21.06 vtsz. alá tartozó ízesített cukorszirup;

c) gyümölcs- és zöldséglé, akár italként használják, akár nem (20.09 vtsz.);

d) a 30.03 vagy 30.04 vtsz. alá tartozó gyógyszer.

2203 Malátából készült sör

A sör alkoholos ital, amelyet malátázott árpából vagy búzából víz és (rendszerint) komlóból készített folyadék (sörcefre) erjesztésével nyernek. Bizonyos (nem nagy) mennyiségű nem malátázott gabonát (pl. kukoricát vagy rizst) is felhasználhatnak a folyadék (sörcefre) készítéséhez. A komló hozzáadása keserű és aromás ízt kölcsönöz és javítja az eltarthatóság minőségét. Az erjesztés alatt néha cseresznyét és más ízesítőanyagot is adnak hozzá.

Hozzáadott anyagként tartalmazhat cukrot (különösen szőlőcukrot), színező anyagokat, széndioxidot és más anyagokat is.

Az alkalmazott erjesztési eljárásnak megfelelően a termék lehet alacsony erjesztésű sör, amelyet alacsony hőmérsékleten alapélesztőkkel nyernek, vagy magas erjesztésű sör, amelyet magasabb hőmérsékleten koronaélesztőkkel nyernek.

A sör lehet világos vagy sötét, édes vagy keserű, gyenge vagy erős. Hordóban, palackban vagy légmentesen lezárt fémdobozban kerül forgalomba.

Ide tartozik a sűrített sör is, amelyet alacsony alkoholtartalmú sör vákuumsűrítésével készítenek (de nagy malátakivonat-tartalommal), eredeti térfogata ötödére vagy hatodára besűrítve.

Nem tartozik ide:

a) az olyan ital, amelyet annak ellenére, hogy esetenként sörnek nevezik, nem tartalmaz alkoholt (pl. a vízből és égetett cukorból készített ital: 22.02 vtsz.);

b) az alkoholmentes sörnek nevezett ital, amely malátából készített sörből áll, de alkoholtartalma 0,5tf% vagy annál kevesebb (22.02 vtsz.);

c) a 30.03 vagy 30.04 vtsz. alá tartozó gyógyszer.

2204 Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 20.09 vtsz. alá tartozó kivételével

2204.10 - Pezsgőbor (habzóbor)

- Más bor; szőlőmust erjedésében gátolva, vagy alkohol hozzáadásával lefojtva:

2204.21 - - Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban)

2204.29 - - Másféle

2204.30 - Más szőlőmust

(I) Bor friss szőlőből

E vtsz. alá csak az olyan bort lehet osztályozni, amely friss szőlőből való must alkoholos erjedésének végterméke.

Ide tartozik:

(1) Közönséges bor (vörös, fehér vagy siller).

(2) Szeszezett bor.

(3) Pezsgőbor. Ez a bor széndioxiddal telített, akár az erjedés végső szakaszában lezárt edényben lefojtják (valódi pezsgőbor) vagy a gázt a palackozás után mesterségesen adják hozzá (habzóbor).

(4) Csemegebor (néha likőrbornak nevezik). Ezt alkoholban gazdag és általában magas cukortartalmú mustokból nyerik, amelyeknek csak egy része alakul át az erjedés során alkohollá. Egyes esetekben felerősítik alkohol hozzáadásával vagy sűrített musttal, amelyhez alkoholt adnak. A csemege- (vagy likőr-) borok többek között a következők: Canary, Cyprus, Lacryma Christi, Madeira, Malaga, Marsala, Port, Malmsey, Samos és Sherry.

Nem tartozik ide:

a) boralappal készített ital (22.06 vtsz);

b) a 30.03 vagy 30.04 vtsz. alá tartozó ital.

(II) Szőlőmust

A szőlőmustot friss szőlő sajtolásával nyerik, édes ízű, zöldessárga színű, zavaros folyadék. Cukor (szőlőcukor és gyümölcscukor), sav (borkő-, almasav, stb.), fehérje, ásványi és nyálkás anyagok és a bor jellegzetes aromáját és ízét adó aromás alkotórészek oldat formájú keverékből áll.

A szőlőmust, ha nem gátolják, magától erjed (a cukor átalakul alkohollá); ennek az erjedésnek a végterméke a bor.

A must természetes erjedési hajlama megakadályozható úgynevezett erjedést lassító eljárással, amely vagy késlelteti vagy teljesen megállítja az erjedést.

Az erjedés lassítása különböző módokon érhető el:

(1) Szalicilsav vagy más csírátlanítószer hatására.

(2) Mustnak kéndioxiddal való telítésével.

(3) Alkohol hozzáadásával. Ezt a fajta terméket gyakran további feldolgozás nélkül, mint bort használják fel. Másokat, amelyek misztella néven ismertek étvágygerjesztő (aperitif) italok gyártásához használják.

(4) Hűtéssel.

Meg kell jegyezni, hogy ide tartozik a részben erjedt szőlőmust, akár erjedésében gátolva vagy sem, valamint a nem erjedt szőlőmust is, amelyhez alkoholt adtak, ha az említett termékek alkoholtartalma meghaladja a 0,5 tf%-ot.

Nem tartozik e vtsz. alá a szőlőlé és szőlőmust, sűrítve vagy sem, nem erjesztve vagy ha alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 tf%-ot (20.09 vtsz.).

2205 Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve

2205.10 - Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban)

2205.90 - Más

E vtsz. alá sokféle ital tartozik (amelyeket általában aperitifnek vagy erősítőnek használnak), ezeket a 22.04 vtsz. alá tartozó friss szőlőborból készítik és növényi anyagok (levél, gyökér, gyümölcs, stb.) vagy aromás anyagok főzetével ízesítik.

Ezek közül egyes italok tartalmazhatnak hozzáadott vitaminokat és vasvegyületeket is. Ezeket a termékeket néha "élelmiszeradalékok"-nak nevezik és a jó egészségi állapot vagy a jó közérzet fenntartására szolgálnak.

Nem tartozik ide:

a) szárított szőlőből nyert és aromás növényekkel vagy anyagokkal készített bor (22.06 vtsz.);

b) a 30.03 vagy a 30.04 vtsz. alá tartozó gyógyszer.

2206 Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor)

Ide kell osztályozni minden erjesztett italt, a 22.03-22.05 vtsz-ok alatt említettek kivételével. Ide tartozik például:

(1) Almabor, az alma levének erjesztésével nyert alkoholos ital.

(2) Körtebor, az almaborhoz valamelyest hasonló, de körtelével készített erjesztett ital.

(3) Mézbor, a vízben oldott méz erjesztésével készített ital. (E vtsz. alá tartozik a "hydromel vineux" mézbor, amelyhez fehér bort, aromás és más anyagokat adtak.)

(4) Mazsolabor

(5) Azok a 0,5 tf%-ot meghaladó alkoholtartalmú borok, amelyeket a friss szőlőlé kivételével más gyümölcslevek (füge-, datolya- és bogyóborok) vagy zöldséglevek erjesztésével nyernek.

(6) "Malton ," malátakivonatból és borseprőből készített erjesztett ital.

(7) Fenyővíz, a fenyőfa tűiből, kis ágaiból vagy fenyőkivonatból készített ital.

(8) Rizsbor (szaké).

(9) Pálmabor, bizonyos pálmafák nedvéből készített ital.

(10) Gyömbérsör és növénysör, ezeket cukorból, vízből és gyömbérből vagy füvekből készítik és élesztővel erjesztik.

Mindezek az italok lehetnek természetes habzó képességűek vagy mesterségesen széndioxiddal telítettek. Ezeket e vtsz. alá kell osztályozni akkor is, ha hozzáadott alkohollal felerősítették, vagy ha az alkoholtartalom a további erjedés során fokozódik.

Ezek közül egyes italok tartalmazhatnak hozzáadott vitaminokat és vasvegyületeket is. Ezeket a termékeket néha "élelmiszeradalékok"-nak nevezik és a jó egészségi állapot vagy a jó közérzet fenntartására szolgálnak.

Nem osztályozható ide a gyümölcslé (alma, körte, stb.) és más olyan ital, amelynek alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 tf%-ot (20.09 vagy 22.02 vtsz.).

2207 Nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal

2207.10 - Nem denaturált etilalkohol 80 vagy nagyobb térfogatszázalék alkoholtartalommal

2207.20 - Etilalkohol és más szesz denaturálva bármilyen alkoholtartalommal

Az etilalkohol nem osztályozható a 29.05 vtsz. alá a többi aciklikus alkoholhoz, mert a 29. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdés b) pontja szerint nem tartozik a 29. Árucsoportba.

Ide tartozik:

(1) Nem denaturált etilalkohol, legalább 80 vagy nagyobb térfogatszázalék alkoholtartalommal.

(2) Etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal.

Az etilalkohol olyan alkohol, amely a sörben, borban, almaborban és más szeszes folyadékokban fordul elő. Az etilalkohol kétféleképpen állítható elő: bizonyos fajtájú cukornak élesztő vagy más erjesztő anyagok segítségével való erjesztése és az ezt követő lepárlás útján vagy szintetikus úton.

Az etilalkohol és más alkoholok denaturálva olyan alkoholok, amelyekbe olyan anyagokat kevertek, hogy ezáltal fogyasztásra alkalmatlanná váltak, de ipari célra felhasználhatók. A felhasznált denaturáló anyagok a különböző országok saját jogszabályainak megfelelően különbözők. Ezek közé tartozik a faszesz, metanol (metilalkohol), aceton, piridin, aromás szénhidrogének (benzol stb.), színezőanyagok stb.

E vtsz. alá tartozik a semleges szesz (semleges alkohol) is, ami pl. vizet tartalmazó etilalkohol, amelyből az első párlatban még jelenlevő másodlagos alkotórészeket (magasabb fokú alkoholok, észterek, aldehidek, savak stb.) a szakaszos lepárlással teljesen eltávolították.

Az etilalkoholt sokféle ipari célra használják, pl. mint oldószert a vegyiparban, kencék gyártásánál, fűtésre, világításra és szeszes italok készítésére.

Nem tartozik ide:

a) nem denaturált etilalkohol 80 tf%-nál kevesebb alkoholtartalommal 22.08 vtsz.;

b) más szesz (ha nincs denaturálva) (22.08 vtsz.);

c) szilárd vagy félszilárd alkohol-alapú tüzelőanyag (gyakran "szilárd alkohol" néven árusítják: 36.06 vtsz.).

2208 Nem denaturált etilalkohol, legfeljebb 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszesital; összetett alkoholos készítmények italok előállításához

2208.10 - Összetett alkoholos készítmények italok előállításához

2208.20 - Szőlőbor, szőlőseprő vagy szőlőtörköly desztillációjával nyert szesz

2208.30 - Whisky

2208.40 - Rum, és nyugat-indiai rum 2208.50 - Gin és holland gin

2208.90 - Más

(I) Nem denaturált etilalkohol, legfeljebb 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszesital

E vtsz. alá kell osztályozni bármilyen alkoholtartalommal:

A) Az olyan szeszt, amelyet bor, almabor és más erjesztett ital, erjesztett szemes termények vagy más növényi termékek lepárlásával állítanak elő, ízesítőanyagok hozzáadása nélkül; ezek egészen vagy részben megtartják azokat a másodlagos alkotórészeket (észterek, aldehidek, savak, magasabbfokú alkoholok stb.), amelyek a szesznek sajátos egyéni ízét adják.

B) A szesz, a likőrt és a szíverősítőt, amelyek hozzáadott ízesítőanyagot tartalmaznak; a likőrök és szíverősítők rendszerint még bizonyos mennyiségű cukrot is tartalmaznak.

C) Minden egyéb szeszesitalt, amely nem tartozik jelen Árucsoport egyik előző vtsz-a alá sem.

Feltéve, hogy az alkoholtartalmuk 80 tf%-nál kevesebb, e vtsz. alá tartoznak azok a nem denaturált szeszek is (etilalkohol és semleges szesz), amelyeket a fenti A), B) és C) pontokban leírtakkal szemben éppen az jellemez, hogy nem tartalmaznak ízt és zamatot adó másodlagos alkotórészeket. Ezeket az alkoholokat e vtsz. alá kell osztályozni, akár emberi fogyasztásra, akár ipari célra alkalmasak.

A 80 tf%-nál kisebb alkoholtartalmú, nem denaturált etilalkoholon kívül e vtsz. alá kell osztályozni többek között:

(1) A természetes szeszt, amelyet szőlőbor, szőlőseprő vagy szőlőtörköly lepárlásával nyernek (konyak, Armagnac, brandy, grappa stb.).

(2) A whiskyt, vodkát és más szeszt, amelyet erjesztett gabona magvakból (árpa, zab, rozs stb.) vagy burgonyából készült cefre lepárlásával nyernek.

(3) A szeszt, amelyet erjesztett cukornádmelasz vagy cukornád lé lepárlásával nyernek (rum vagy tafia) valamint a cukorrépa melaszból lepárlással nyert szeszt.

(4) A gin vagy holland gin (Geneva) néven ismert, lepárolt szeszt, amely a borókabogyó zamatos alkotórészét tartalmazza.

(5) A szeszt, amelyet almaborból (Calvados), szilvából (mirabellszilva, quetsch), cseresznyéből vagy más gyümölcsből nyernek.

(6) Az arrakot (rizspálinkát), amely rizsből vagy pálmaborból nyert szesz.

(7) Szeszt, amelyet szentjánoskenyérbab erjesztett levéből történő lepárlással nyernek.

(8) Az olyan szeszesitalt (amelyek általában likőr néven ismertek), mint az ánizslikőr (zöld ánizsból és badiánból nyerik), narancslikőr (curacao, ezt a keserűnarancs héjából gyártják), köménylikőr (ezt réti köménnyel vagy köménnyel ízesítik) stb.

(9) Az olyan likőrt, amelyet színe vagy sűrűsége miatt "krém" néven ismernek. Ez viszonylag alacsony alkoholtartalmú és nagyon édes (például: a kakaó, vanília, banán, kávé, stb. krémlikőr). E vtsz. alá tartozik az az ital is, amely szesz emulzióból és olyan anyagokból, mint a tojássárgája, tejszín stb. készül.

(10) Gyümölcsmaggal ízesített likőrt, amelyet gyümölcslevekből nyernek; kis mennyiségben gyakran tartalmaz hozzáadott (cseresznye-, feketeribizli-, málna-, sárgabarackmag stb.-ből nyert) zamatanyagokat.

(11) Az alkoholos étvágygerjesztőt (aperitif) (abszint, gyomorkeserű stb.), a 22.05 vtsz. alá tartozó friss szőlőborból készült hasonló italok kivételével.

(12) A szesztartalmú limonádét (gyógy anyaggal nem telítve).

(13) A gyümölcs- vagy zöldséglevet hozzáadott alkoholtartalommal és 0,5 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalommal, kivéve a 22.04 vtsz. alá tartozó termékeket.

(14) Néha "élelmiszeradalékok"-nak nevezett szeszes italok, amelyek a jó egészségi állapot vagy jó közérzet fenntartására szolgálnak. Ezek alapja lehet növényi kivonat, gyümölcs-sűrítmény, lecitin, vegyszerek stb. és hozzáadott vitaminokat és vasvegyületeket is tartalmazhatnak.

(15) Italt, amelyet bor utánzására készítenek úgy, hogy a lepárlással nyert szeszt gyümölcslével és/vagy vízzel, cukorral, színező-, ízesítő és más anyagokkal összekeverik, 22.04 vtsz. alá tartozó italok kivételével.

Nem tartozik ide:

a) ürmösbor (vermut) és friss szőlőborból készült más étvágygerjesztő (aperitif) (22.05 vtsz.);

b) etilalkohol és más szesz denaturálva (bármilyen alkoholtartalommal), és nem denaturál etilalkohol 80, vagy ennél magasabb tf% alkoholtartalommal (22.07 vtsz.).

(II.) Összetett alkoholos készítmények, italok előállításához

Ide tartoznak azok az összetett alkoholos készítmények, amelyeket különféle italok (pl. aperitif, likőr) előállításához használnak. Ezek a termékek általában párlatok, tinktúrák, alkoholos és természetes vagy szintetikus esszenciák összetett keverékeiből készülnek (egészben vagy részben), zamatanyagokat és néha más alkotórészeket (pl. cukrot stb.) tartalmaznak, amelyek az ital sajátos jellegét adják. Az italokat a legtöbb esetben ezeknek a kivonatoknak vízben, borban, alkoholban történő egyszerú hígításával nyerik, cukor hozzáadásával vagy anélkül. E termékek közül néhány általában házi használatra készült; de az iparban is széles körben használják nagy mennyiségű víz, szesz stb. felesleges szállításának elkerülése érdekében. Ezek a készítmények nem alkalmasak a közvetlen fogyasztásra és ezáltal lehet ezeket megkülönböztetni az e vtsz. alá tartozó likőröktől és más szeszesitaloktól.

Meg kell jegyezni, hogy nem tartozik e vtsz. alá az olyan összetett alkoholos készítmény, amelynek az alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 tf%-ot. (21.06 vtsz.).

2209 Ecetsavból nyert ecet és ecetpótló

(I) Ecet

Az ecet savas folyadék, amelyet levegő és az ecetbaktérium - Mycoderma aceti vagy acetobaktérium - jelenlétében lezajló ecetes erjesztéssel nyernek, általában 20-30 °C-ot meg nem haladó állandó hőmérséklet mellett, bármilyen eredetű alkoholos folyadékból vagy alkoholos erjesztésen átment különböző cukor vagy keményítőoldatból.

E vtsz. alá tartoznak az alábbi ecetfélék, eredetük szerint megkülönböztetve:

(1) Borecet. A bor fajtájának megfelelően, amelyből készítették, színe a halvány sárgától a pirosig terjed; különleges bukéja van, pl. a borészterek jelenlététől.

(2) Sör- vagy malátaecet; almabor-, körtebor- és más erjesztett gyümölcsborecet. Ezek általában sárgás színűek.

(3) Szeszecet. Természetes állapotában színtelen.

(4) Gabona magvakból, melaszból, hidrolizált burgonyából, tejszérumból, stb. nyert ecet.

(II) Ecetpótló

Az ecetpótlót ecetsavnak vízzel való hígításával nyerik. Gyakran színezik égetett cukorral vagy más szerves festőanyaggal lásd az alábbi kivételek a) pontját is.

Az ecet és az ecetpótló, amelyet élelmiszerek ízesítésére és pácolására használnak, lehetnek ízesítve is zöldségfélékkel, mint a tárkony és/vagy tartalmazhatnak hozzáadott fűszereket is.

Nem tartozik ide:

a) a 10 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben ecetsavat tartalmazó vizes oldat (29.15 vtsz.); azonban a 22. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés c) pontja nem kerül alkalmazásra az olyan oldatokra, amelyek rendszerint 10-15 tömegszázalékban tartalmaznak ecetsavat, ha azt ízesítik és(vagy színezik és ecetpótlóként használják élelmiszerekhez; ezeket e vtsz. alá kell osztályozni;

b) a 30.03 vagy a 30.04 vtsz. alá tartozó gyógyszer;

c) a pipere ecet (33.04 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

2201 Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; jég és hó

2201 10 00 Ásványvíz és szénsavas víz

Ezen alszám alá tartoznak a 22.01 vtsz Magyarázata (B) és (C) bekezdésében felsorolt termékek.

Nem tartoznak ide a bőrgyógyászati célokra, aerosolos palackban lévő természetes ásványvizek (33.04 vtsz)

2201 90 00 Más

Ezen alszám alá tartoznak a 22.01 vtsz Magyarázata (A) és (D) bekezdéseiben felsorolt termékek.

Ide tartozik a vízgőz és a természetes víz, szűrve, sterilizálva, tisztítva vagy lágyítva.

2202 Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és más alkoholmentes ital, a 20.09 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével

Az "alkoholmentes ital" fogalmát az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdése határozza meg.

2202 10 00 Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve

A 22.02 vtsz Magyarázata (1) és (2) pontjában felsorolt üdítőitalok ezen alszám alá tartoznak.

Antioxidánsok, vitaminok, stabilizátorok vagy kinin jelenléte nem befolyásolja az üdítőitalok osztályozását.

Ide tartoznak a vízből, cukorból és ízesítőkből álló folyékony termékek, amelyeket műanyag tasakban szereltek ki azért, hogy hűtőszekrényben történő fagyasztással jégnyalókává alakítsák.

2202 90 91 - Más, a 04.01-04.04 vtsz-ok alá tartozó termékekből előállított készítmény,

2202 90 99 amelynek zsírtartalma

Ide tartoznak a kereskedelemben "megerősített tej" néven ismert folyékony termékek, feltéve, hogy az azonnal fogyasztható ital. A "megerősített tej" olyan lefölözött tej, vagy sovány tejpor alapú termék, amelyhez finomított növényi zsiradékot vagy olajat adtak, megközelítőleg olyan mértékben, hogy elérjék az eredeti teljes tej zsírtartalmát. Az ilyen italt tejzsírtartalma szerint kell ezen alszámok közül a megfelelő alá osztályozni.

2204 Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 20.09 vtsz. alá tartozó kivételével

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. a) pontját a térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalomra vonatkozóan.

2204 10 11 - Pezsgőbor

2204 10 90 Lásd az Árucsoport előtti Alszámos megjegyzés 1. pontját.

2204 10 11 Champagne

A Champagne olyan habzó bor, amelyet a franciaországi Champagne vidékén, kizárólag az ott szüretelt szőlőből állítanak elő.

2204 21 10 Palackozott bor, a 2204.10 alszám alá tartozó kivételével, gomba formájú dugóval lezárva, lekötve; bor másképpen, az oldott széndioxid következtében legalább 1 bar, de kevesebb, mint 3 bar túlnyomás alatt palackozva, 20 °C hőmérsékleten mérve

Ide tartozik:

1. gomba formájú dugóval lezárt olyan bor, amely nem felel meg az Árucsoport Alszámos megjegyzésének (1) pontja szerint a "habzóbor" meghatározásnak;

2. a nem gomba formájú dugóval ellátott üvegben kiszerelt olyan bor, amelynek túlnyomása 20 °C-on legalább 1 bar, de kevesebb, mint 3 bar.

Az alábbi ábra szerinti alakú parafa, és hasonló műanyagból készült dugó az ún. "gomba formájú" dugó.

2204 21 21 -Másféle

2204 21 90

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések (3) és (4) pontját. A teljes száraz kivonat nem illó alkotórészei a Kiegészítő megjegyzések (3) A pontja értelmében a következők: cukrok, glicerin, tanninok, borkősav, színezőanyagok és sók.

2204 21 41 Portói, Madeira, Sherry, Tokay (aszú és szamorodni) és Setubal muskotály

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 21 51 Portói, Madeira, Sherry, Tokay (aszú és szamorodni) és Setubal muskotály

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő Megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 29 10 Palackozott bor, a 2204 10 alszám alá tartozó kivételével, gomba formájú dugóval lezárva, lekötve; bor másképpen, az oldott széndioxid következtében legalább 1 bar, de kevesebb, mint 3 bar túlnyomás alatt palackozva, 20 °C hőmérsékleten mérve.

A 2204 21 10 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2204 29 21 - Más

2204 29 90

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. és 4. pontját.

2204 29 41 Portói, Madeira, Sherry és Setubal muskotály

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 29 45 Tokay (aszú és szamorodni)

Lásd az Árucsoporthoz Kiegészítő megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 29 51 Portói, Madeira, Sherry és Setubal muskotály

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 29 55 Tokay (aszú és szamorodni)

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 30 10 Erjedésben, vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva

Lásd az Árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. pontját a Kiegészítő megjegyzések 1. a), 1. b) és 1. c) pontjaival kapcsolatosan.

2205 Vermut és friss szőlőből készült más bor, növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve

Az e vtsz. alá tartozó és a vonatkozó Magyarázat által leírt borok közé tartoznak:

1. a "Marsala all'uovo" néven ismert ital, amely Marsala bor alapú, és tojássárgájával, (vagy mandulával) és más aromás anyagokkal ízesített;

2. a bor alapú "Sangria" néven ismert ital, pl. citrommal vagy naranccsal ízesítve.

2206 00 Más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor)

2206 00 10 Pikett

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontját.

2206 00 91 - Más

2206 00 99

Ezen alszámok alá a 22.06 vtsz. Magyarázata első bekezdésének (1)-(10) pontjaiban leírt termékek tartoznak.

2206 00 91 Habzóbor

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 6. pontját a "habzót" illetően. A fenti Kiegészítő megjegyzésben említett gomba formájú dugókat illetően lásd a 2204 21 10 alszám magyarázatának utolsó bekezdését.

2206 00 93 és Nem habzóbor

2206 00 99

Ide azok az italok tartoznak, amelyeket nem friss szőlőmust természetes erjesztésével állítottak elő, hanem koncentrált szőlőmustból készültek. Az ilyen must stabil és kívánság szerint felhasználásig tárolható.

Az erjedési folyamatot általában élesztővel indítják meg. Az erjesztés előtt vagy alatt cukrot is adagolhatnak a musthoz. Az így nyert terméket édesíthetik, szesszel erősíthetik vagy keverhetik is.

2207 Nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal

2207 10 00 Nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal

Lásd a 22.07 vtsz. Magyarázatát, a negyedik bekezdés kivételével.

Az alkoholos ital (pl. a gin vagy a vodka) a 2208 20 10-2208 90 79 alszám alá osztályozandó, tekintet nélkül alkoholtartalmára.

2207 20 00 Etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal

Lásd a 22.07 vtsz. Magyarázata negyedik bekezdését.

2208 Nem denaturált etilalkohol kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital; összetett alkoholos készítmények italok gyártásához

2208 10 10 és Összetett alkoholos készítmények italok gyártásához

2208 10 90

Ezen alszámok alá tartoznak a 2208 vtsz. Magyarázat II. részében felsorolt termékek.

Az egyféle alapanyagból kinyert termék nem tekintendő összetett készítménynek (pl.: alma ízesítésű alkoholos koncentrátumok, melyek a 33. Árucsoportba osztályozandóak).

2208 10 10 Aromás gyomorkeserűk 44,2 - 49,2 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyek 1,5 - 6,0 tömegszázalék enciánt, fűszereket, különféle összetevőket és 4-10% cukrot tartalmaznak, legfeljebb 0,5 literes tartályban (palackban)

Ezen alszám alatt felsorolt termékek koncentrált, folyékony alkoholos készítmények, sajátos ízüket, amely keserű és erősen aromás is egyszerre, az előállításuk során használt encián gyökérből nyerik, különféle fűszerekkel és aromás anyagokkal kombinálva.

Ezek a koncentrált gyomorkeserűk adalékanyagokat alkotnak, melyeket italokban (koktélok, szörpök, üdítő italok stb.) ízesítőanyagként való felhasználásra szánnak és fűszerként, szószokhoz és vegyes fűszerekhez hasonlóan, főtt ételekben és tésztafélékben (levesek, elkészített hús, hal vagy zöldséges ételek, szószok, mártások, csemegeáruk, gyümölcskompótok és gyümölcssaláták, gyümölcslepények, sütemények, sörbetek, stb.) használnak.

2208 20 11 - Szesz, likőr és más szeszes ital

2208 90 79

A 2208 vtsz. alá tartozó szeszes ital általában emberi fogyasztásra szánt alkoholos folyadék, amely a következőképpen készülhet:

- természetes erjesztett folyadék, mint pl.: a bor, almabor vagy előzetesen erjesztett gyümölcs, törköly, gabona vagy más növényi termék közvetlen lepárlásával (aroma hozzáadásával is); vagy

- a lepárlással előállított alkoholhoz egyszerűen különféle aromaanyagokat és néha cukrot adva.

A különböző szeszes italokat a 2208 vtsz. Magyarázat I. rész (3) bekezdésének (1)-(15) pontja írja le.

Ami a nem denaturált szeszes italt illeti, az még akkor is e vtsz. alá osztályozandó, ha 80 térf.%-os vagy azt meghaladó az alkoholtartalma, akár alkalmas "italként" közvetlen fogyasztásra, akár nem.

Nem tartoznak e vtsz. alá az erjesztéssel nyert alkoholos italok (2203 00-2206 00 vtsz.).

2208 30 11 - Whisky

2208 30 99

A whisky olyan szeszes ital, amelyet kizárólag különböző gabonafélék (főként árpa, rozs, kukorica, és búza) megerjesztett pépjének lepárlásával állítottak elő. A gabonafélék lehetnek egymással összekeverve, valamint előzetesen a malátás árpa enzimei által cukrosítva is.

Ezen alszám esetén csak a whisky jellegzetes illatával és ízével rendelkező szeszes italok tekinthetők whiskynek.

A whisky hozzáadott szénsavas vízzel (whisky szódával) nem tartozik ide, hanem a 2208 90 59 vagy a 2208 90 79 alszám alá osztályozandó.

2208 40 10 és Rum és nyugat-indiai rum

2208 40 90

Lásd a 22.08 vtsz. Magyarázat I. rész harmadik bekezdésének (3) pontját, feltéve, hogy ezek a termékek megtartják organoleptikus jellegüket.

2208 50 11 és Gin, tartályban (palackban)

2208 50 19

A gin olyan szeszes ital, amelyet általában finomított gabonaszesz vagy etilalkohol borókabogyóval vagy egyéb aromás anyaggal (pl.: koriander, angelika gyökér, ánizs, gyömbér) együtt történő egyszeri vagy ismételt lepárlásával nyernek. Ezen alszámok esetén csak a gin jellegzetes organoleptikus jellemzőivel (íz és zamat) rendelkező szeszes italok tekinthetők ginnek.

A következők például nem tartoznak ezen alszámok alá:

a) Holland gin (2208 50 91 vagy 2208 50 99 alszám);

b) Aquavit (2208 90 53 vagy 2208 90 73 alszám);

c) Kranawitter (2208 90 53 vagy 2208 90 73 alszám).

2208 90 11 és Rizspárlat, tartályban (palackban)

2208 90 19

A rizspárlat (arak) cukornádmelaszból vagy édes növényi nedvek, illetve rizs melaszából különleges élesztő felhasználásával készített szeszes ital.

Az arakot nem szabad összetéveszteni a rakival, amelyet a mazsolából vagy száraz fügéből készült szesz ánizsmag jelenlétében végzett ismételt lepárlásával nyernek, és amely a 2208 90 53 vagy a 2208 90 73 alszám alá tartozik.

2208 90 31 - Vodka, legfeljebb 45,4 térfogatszázalék alkoholtartalommal és szilva-, körte-,

2208 90 39 cseresznye- vagy meggypárlat (kivéve a likőrök) tartályban (palackban)

Ide tartozik:

1. Vodka, általában gabonapép, ízesítőanyagok hozzáadása nélküli, erjesztésével és lepárlásával előállított szeszesital.

A desztillátumot alapos aktív szenes szűréssel tisztítják. Így a tisztított alkoholhoz hasonló színtelen italt nyernek, amely annyiban más, hogy enyhe aromája van. Ide csak a legfeljebb 45,4 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező vodka tartozik. Az a vodka, amelynek 45,4 térfogatszázalékot meghaladó az alkoholtartalma, a 2208 90 53 vagy 2208 90 73 alszám alá tartozik.

2. Szilvából, körtéből és cseresznyéből készült szeszes ital olyan ital, amelyet kizárólag szilva, körte vagy cseresznye cefre erjesztésével és lepárlásával állítanak elő.

A szilva és cseresznye kifejezések értelmezését illetően lásd a 0809 vtsz. Magyarázatát.

2208 90 51 Gyümölcs desztillálásából

Ezen alszám esetén a gyümölcsből lepárolt szesz olyan szeszes ital, amelyet kizárólag (egész, pép vagy lé formájú) gyümölcs, a szilva, körte és cseresznye kivételével, alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítottak elő pl.: barackból, fekete áfonyából, málnából, szederből, fekete vagy piros ribizliből, eperből, almából.

2208 90 53 Más

Ide tartozik az ánizsmag brandy, a raki, az agaré brandy (pl.: tequila, mezcal), a korn, 45,4 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalommal rendelkező vodka, aromás (gyógy)füvekből lepárolt szeszesital, "gyomorkeserűk", aquarit, kranawitter, gyökerekből lepárolt szeszesital (pl.: encián brandy), cikória brandy.

2208 90 55 Likőr

Ezen alszám alá tartoznak az olyan alkoholos italok, amelyekhez cukrot vagy mézet és kivonatokat, illetve esszenciákat adtak (pl. kizárólag növény, növényi rész, etilalkoholos növényi nedv, növényi kivonat, illóolaj és gyümölcslé lepárlásával nyert szesz, valamint mindezek koncentrátuma). Ide tartoznak a cukorkristályokat, gyümölcslevet, tojást, gyógynövényeket és fűszereket, teát, csokoládét és tejet, valamint mézet tartalmazó likőrök.

Lásd még a 22.08 vtsz. Magyarázatát.

2208 90 59 Másféle szeszes ital

A 22.08 vtsz. Magyarázat I. rész harmadik bekezdésének (12)-(15) pontjában felsorolt italokon kívül ide tartozik még:

- a szódavíz hozzáadásával készült alkoholos ital (pl. whisky-szóda);

- az alkoholos tea;

- az egymással, vagy gyümölcs- vagy zöldséglével kevert alkoholos italok (koktélok).

2208 90 71 Gyümölcs desztillálásából

Lásd a 2208 90 51 alszám magyarázatát.

2208 90 73 Másféle

Lásd a 2208 90 53 alszám magyarázatát.

2208 90 79 Likőr és más szeszes ital

Lásd a 2208 90 55 és a 2208 90 59 alszám magyarázatát.

2209 00 Ecetsavból nyert ecet és ecetpótló

2209 00 11 és Borecet, tartályban (palackban)

2209 00 19

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 7. pontját.

Lásd még a 22.09 vtsz. Magyarázat (I) rész, második bekezdésének (1) pontját.

2209 00 91 és Más, tartályban (palackban)

2209 00 99

Ide tartoznak a 22.09 vtsz. Magyarázat (I) rész, második bekezdésének (2), (3) és (4) pontjában, valamint a (II) részben felsorolt termékek.

Áruosztályozási rendelkezések:

2202.90

1. Öszibaracknektár és kajszibaracknektár, amely zúzott és átszűrt (homogenizált), hámozott és kimagozott gyümölcsből áll, és kb. ugyanolyan mennyiségű cukorszirupot tartalmaz; közvetlenül italként használják.

2205.10 vagy 2205.90

1. "Marsala all'uovo", "Marsala alla mandorla" és "Crema di Marsala all'uovo" elnevezésű italok, Marsala bor alappal, tojással (vagy mandulával) és aromatikus anyagokkal ízesítve.

2205.10

2. Ginzeng tonik, 11,5 térfogatszázalék szeszfokú, folyékony, barnás folyadék, amely szabványosított, erősen koncentrált ginzeng kivonatot (kb. 9 mg/ml), keserű-narancs szirupot, szorbitolt és friss szőlőbort tartalmaz, és 250 ml-es üvegpalackokba szerelik ki. (Lásd még a 1704.90/1. és a 2106.90/7. Osztályozási Véleményeket is.)

2208.10

1. 20,4 térfogatszázalék szeszfokú készítmény, amely bort, aromás és fűszernövények magas töménységű kivonatát tartalmazza, ezért 24-30-szor keserűbb az íze, mint a szokásosan ízesített boroké; aperitifek készítésére használják.

7. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az alkoholtartalmú italok besorolásához figyelembe veendő kapcsolódó árucsoportok, a besorolás általános és részletes előírásai

A) II. ÁRUOSZTÁLY: NÖVÉNYI TERMÉKEK

Megjegyzés:

(1) Ebben az Áruosztályban a "labdacs" (pellet) meghatározás olyan terméket jelent, amelyet kötőanyag nélkül vagy legfeljebb 3 tömegszázalék kötőanyag hozzáadásával különféle alakra sajtolnak össze.

12. Árucsoport: Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány

Megjegyzések:

(1) A 1207 vtsz. alá tartozik többek között a pálmadió és -mag, gyapotmag, ricinusolajmag, szezámmag, mustármag, sáfránymag, mákszem és az illipemag (karitdió). Nem osztályozható e vtsz. alá a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó dióféle és az olívabogyó (7. vagy 20. Árucsoport).

(2) A 1208 vtsz. alá kell osztályozni nemcsak a nem zsírtalanított lisztet és darát, hanem a részben vagy teljesen zsírtalanított, továbbá a saját olajukkal teljesen vagy részben visszaalakított lisztet és darát is. Nem osztályozható azonban e vtsz. alá a 2304-2306 vtsz. alá tartozó maradék.

(3) A 1209 vtsz. alá tartozik mint "vetési célra használt mag" a répamag, a pázsitfű- és más fűmag, a virágmag, a zöldség-, erdeifa-, gyümölcsfa-, bükkönymag (a lóbab - Vicia faba - kivételével) és a csillagfürtmag.

A következők azonban nem osztályozhatók a 1209 vtsz. alá még akkor sem, ha vetési célra szolgálnak:

a) a hüvelyes zöldségek és a főzni való csemegekukorica (7. Árucsoport);

b) a fűszerféle és a 9. Árucsoportba tartozó más termék;

c) a gabonaféle (10. Árucsoport);

d) a 1201-1207 és a 1211 vtsz. alá tartozó termék.

(4) A 1211 vtsz. alá tartoznak többek között a következő növények: bazsalikom, borágó, ginzeng, izsóp, édesfagyökér, mindenfajta menta, rozmaring, ruta, orvosi zsálya és üröm, valamint ezek részei.

Nem tartozik azonban a 1211 vtsz. alá:

a) a 30. árucsoportba tartozó gyógyszer;

b) a 33. árucsoportba tartozó illatszer vagy testápoló készítmény;

c) a fertőtlenítő-, rovarirtó, gombaölő és növényirtó szer vagy a 3808 vtsz. alá tartozó hasonló készítmény.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

1211 Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer, rovarirtó szer, növényvédő szer, gombaölő szer és hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is

1211.10 - Édesgyökér

1211.20 - Ginzenggyökér

1211.90 - Más

Ide tartozik az olyan növényi termék, amelyet elsősorban az illatszeriparban, a gyógyszeriparban vagy rovar, gomba és élősdi irtására vagy hasonló célra használnak. Ezek lehetnek teljes növények, mint fa, bokor, cserje, moha vagy zuzmó, vagy a növények egyes részei (kéreg, gyökér, szár, levél, virág, szirom, gyümölcs és mag), az olajtartalmú gyümölcs és olajos mag kivételével (12.01-12.07 vtsz.), továbbá a mechanikai eljárások után visszamaradó hulladék. Mindezek e vtsz. alá tartoznak frissen vagy szárítva, egészben, felvágva, őrölve vagy porítva, vagy (ahol indokolt) reszelve vagy hántolva. Az ide tartozó termékek osztályozását nem befolyásolja, ha ezeket alkohollal impregnálták.

Az olyan fa, bokor, cserje vagy más növény és növényrész, mag és gyümölcs osztályozható ide, amelyeket közvetlenül a fent meghatározott célra vagy ilyen célra alkalmas kivonat, alkaloida vagy illóolaj készítésére használnak. Ezzel szemben nem osztályozható ide az olyan mag és gyümölcs, amelyet nem illóolaj kivonására használnak; ezek a 12.01-12.07 vtsz-ok alá tartoznak, még abban az esetben is, ha ezekből a magvakból és gyümölcsökből nyert olajokat ennek a vtsz-nak a szövegében említett célokra használják fel.

Figyelemmel kell lenni még arra, hogy azok a növényi termékek, amelyeket a Vámtarifa másik vtsz-a részletesebben meghatároz, még akkor sem osztályozhatók ide, ha azok az illatszeriparban vagy gyógyszeriparban, stb. történő felhasználásra alkalmasak. Pl. a citrusféle gyümölcsök héja (08.14 vtsz.), vanília, szegfűszeg, ánizs, badián és a 9. Árucsoportba tartozó más termékek; komló (12.10 vtsz.); cikória gyökér (12.12 vtsz.); természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és balzsam (13.01 vtsz.).

A kifejezetten ültetés céljára szánt cikória növény, gyökér és egyéb növény, palánta, hagyma, gyökértörzs stb., valamint a díszítési célra szánt virág, levél stb. a 6. Árucsoportba tartozik.

E vtsz. alá a fa csak forgács, reszelék vagy olyan más alakban osztályozható, ahogy az illatszeriparban, gyógyszeriparban, vagy rovarirtónak, gombaölő szernek vagy hasonló célra használják. Nem tartozik ide a fa fűrészáru alakjában (44. Árucsoport).

Az e vtsz. alá tartozó bizonyos növényeket vagy növényrészeket (beleértve a magokat vagy gyümölcsöket is) ital főzet (forrázat) vagy "tea" ital készítése érdekében kiszerelhetik (pl. tasakban, zacskóba). Az ilyen egyetlen fajta növényből vagy -növényrészből (beleértve a magokat vagy gyümölcsöket is) álló (pl. borsos-menta "tea") termékek e vtsz. alá tartoznak.

Nem tartoznak azonban ide az ilyen termékek, ha különféle fajta növényekből vagy növényrészekből (beleértve a magokat vagy gyümölcsöket is) állnak, vagy egyetlen vagy különféle fajta növény vagy növényrész és más anyagok - mint pl. egy vagy többféle növényi kivonat - keverékéből állnak (21.06 vtsz.).

Meg kell jegyezni, hogy az alábbi felsorolásban megnevezett termékek a 30.03, 30.04, 33.03-33.07 vagy a 38.08 vtsz. alá tartoznak, ha

a) azokat nem keverték, de meghatározott adagban, formában vagy csomagolásban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelték gyógyászati vagy betegség-megelőzési célra, továbbá illatszer, rovarirtó szer, gombaölő szer, növényvédő szer vagy más hasonló célra;

b) azokat egymással keverték és az a) pontban meghatározott célra kerülnek felhasználásra.

Az a tény, hogy azok a növényi termékek, amelyek főként a gyógyszeriparban történő elsődleges felhasználásuk miatt tartoznak e vtsz. alá, nem jelenti szükségszerűen azt is, hogy azokat - keverten vagy sem, de kimért adagokban, formákban vagy csomagolásban, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben - a 30.03 vagy 30.04 vtsz. alá tartozó gyógyszernek kellene tekinteni. Míg a "gyógyszer" kifejezés a 30.03 vagy 30.04 vtsz. értelmében csak olyan termékekre vonatkozik, amelyek gyógyászati vagy megelőzési célra használatosak, addig a "gyógyszeripar" kifejezés szélesebb körű értelmezése vonatkozik mind az előállított gyógyszerekre, mind pedig azokra az előállított termékekre is, amelyek gyógyászati vagy megelőzési célra nem használatosak (pl. tonik italok, felerősített élelmiszerek, vércsoport reagensek stb.)

Nem tartoznak ide továbbá a következő termékek sem, amelyeket egyrészt közvetlenül italok ízesítésére vagy italkészítéshez kivonatok előállítására használnak:

a) az e vtsz. alá tartozó különféle fajta növények vagy növényrészek keverékei (21.06 vtsz.);

b) az e vtsz. alá tartozó növények vagy növényrészek más árucsoportba (pl. 7, 9, 11. Árucsoport) tartozó növényi termékekkel való keverékei (9. Árucsoport vagy a 21.06 vtsz.).

Az alábbi termékek tartoznak e vtsz. alá:

Ambrette (pézsma) Hibiscus abelmoschus): mag.

Angosztur (Galipea officinalis): kéreg.

Angelika (Archangelica officinalis): gyökér és mag.

Anyarozs

Aranypecsét (Hydrastis), (Hydrastis canadensis): gyökér.

Araroba (Andria araroba): por.

Arnika (Arnica montana): gyökér, szár, levél és virág.

Árvácska: virág.

Babérmeggy (Prunus laurocerasus): bogyó.

Baradicskóró (Tanacetum vulgare): gyökér, levél és mag.

Bazsalikom (Ocimum basilicum): virág és levél.

Beléndek (Hyosciamus), (Hyosciamus niger): gyökér, mag és levél.

Birs: mag.

Bojtorján (Arcticum lappa): gyökér.

Boldó (Peumus boldus): levél.

Borágófű (Borago officinalis): szár és virág.

Borsos menta (lásd menta).

Boszorkányfű (mandragóra): gyökér és gyökértörzs.

Buchu (Barosma betulina, Barosma serratifolia és Barosma crenulata): levél.

Calumba (Jateorhiza palmata): gyökér.

Cannabis (Cannabis sativa): teljes növény (kender).

Cevadilla (Sabadilla), (Schoenocaulon officinale): mag.

Citránmag (Artemisia cina): virág.

Cocculus indicus (indiai bogyó), (Anamirta paniculata): gyümölcs.

Condurango (Marsdenia condurango): kéreg.

Cocillana (Graurea rusby): kéreg.

Cubebas (Cubeba officinalis Miquel vagy piper cubeba): por.

Cubé (barbasco vagy timbo), (Lonchocarpus nicou): kéreg és gyökér.

Cseresznye: kocsány

Csillagvirág (Urginea maritima, Urginea scilla): hagyma.

Csodatölcsér (Ipomoea purga): gyökér.

Damiana (Turnera diffusa): levél.

Derris (vagy tuba), (Derris elliptica és Derris trifoliata): gyökér.

Dió: levél.

Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra): gyökér.

Ephedra (Mahuang): törzs és ág.

Eukaliptusz (Eucalyptus globulus): levél.

Fehér üröm (Artemisia absinthium): levél és virág.

Fekete bodza (Sambucus nigra): virág és kéreg.

Fekete üröm (Artemisia vulgaris): gyökér.

Fenyő: rügy.

Földitök (Bryonia dioica): gyökér.

Fumitori (Fumaria officinalis): levél és virág.

Galangagyökér (Alpinia officinarum): gyökértörzs.

Guajakfa (Guaiacum officinale és Guaiacum sanctum): fa.

Gyermekláncfű (pitypang), (Taraxacum officinalis): gyökér.

Gyűszűvirág (Digitalis purpurea): levél és mag.

Hajnalka (Ipomoea orisabensis): gyökér.

Hamamelis (Boszorkánymogyoró), (Hamamelis virginiana): kéreg és levél

Hársfa (Tilia europaea): virág és levél.

Himpáfrány (Dryopteris filiy-mas): gyökér.

Hosszú bors (Piper longum): gyökér és a föld alatti szár.

Hunyor (Veratrum album és Veratrum viride): gyökér.

Ibolya (Viola odorata): gyökér és szárított virág.

Imola (Erythraea centaurium): növény.

Ipekakuána (Cephaelis ipecacuanha): gyökér.

Izsóp (Hyssopus officinalis): virág és levél.

Kaláberbab (Physostigma venenosum): bab.

Kamilla (pipitér), (Matricaria chamomilla, Anthemis nobilis): virág.

Kasszia (Cassia fistula): hüvely és tisztítatlan pép. (A tisztított kasszia pép (vizes kivonat) a 13.02 vtsz. alá tartozik.)

Kaszkara szagrada (Rhamnus purshiana): kéreg.

Kaszkarilla (Croton eluteria): kéreg.

Kerti székfú (anacyclus pyrethrum): gyökér.

Kikerics (Colchicum autumnale): hagymagumó és mag.

Kininfa: kéreg.

Kokacserje (Erythoxylon coca és Erythroxylon truxillense): levél.

Kökörcsin (Anemone pulsatilla): teljes növény.

Kúszótarack (Triticum), (Agropyrum repens): gyökér.

Kutyafahéj: kéreg.

Kvasszia (Quassia amara és Picraena excelsa): fa és kéreg.

Leptandra (Veronica virginica): gyökér.

Levendula (Lavandula vera): virág és teljes növény.

Libatop: mag.

Linaloe (Bursera delpechiana): fa.

Lobelia (Lobelia infalata): teljes növény és virág.

Macskagyökér (Valeriana officinalis): gyökér.

Majoranna (lásd "vad" majorannát).

Mákgubó (Papever somniferum); (éretlen, szárított is).

Mandraka (Podophyllum peltatum): gyökér és gyökértörzs.

Maszlag: levél és mag.

Maszlag (Datura Stramonium): levél és növény korona.

Medveszőlő (Uva ursi): levél. Menta (minden fajtája).

Ménfú (Melissa officinalis): levél, virág és növény korona.

Morzsika (Chrysanthemum cinerariaefolium): levél, törzs és virág. Mousse de chéne (tölgyhab), (Everinia furfuracea), (zuzmó).

Nadragulya (Antropa belladonna): teljes növény, gyökér, bogyó, levél és virág.

Narancsfa (Citrus aurantium): levél és virág.

Nőszirom (Acorus calamus): gyökér.

Nőszirom (Iris germanica, Iris pallida és Iris Florentina): gyökér.

Nux vomica (Stychnos nux-vomica): mag.

Orvosi pemetefú (Marrubium vulgare): teljes növény és törzs.

Orvosi ziliz (Althaea officinalis): virág, levél és gyökér.

Ökörfarkkóró (molyhos ökörfarkkóró), (Verbascum thapsus és Verbascum phlomoides): levél és virág.

Pacsuli (Pogostemon patchouli): levél.

Panax gyökér (Panax quinqefolium és Panax ginseng): gyökér.

Papsajt (Malva silvestris és Malva rotundifolia): levél és virág.

Pilocarpus bokor (Pilocarpus jaborandi és Pilocarpus microphyllus): levél.

Pozdor (Symphtum officinale): gyökér.

Rhatany (Krameria triandra): gyökér.

Rebarbara (Rheum officinale): gyökér.

Rozmaring (Rosmarinus officinalis): teljes növény, virág és levél.

Rózsa: virág.

Ruta (Ruta graveolens): levél.

Sártök (Citrullus colocynthis): gyümölcs.

Sikos szilfa (Ulmus fulva): kéreg.

Sisakvirág (Aconitum napellus): gyökér és levél.

Solanum nigrum.

Szagos müge (Asperula odorata): teljes növény.

Szantálfa: forgács (fehér és sárga).

Szasszafrász (Sassafras officinalis): kéreg, gyökér és fa.

Szárcsagyökér (Smilax): gyökér.

Szegfűszeg (Caryophyllus aromaticus): kéreg és levél.

Szenegáli selyemperje (Strophanthus combe): mag.

Szennacserje (Cassia acutofolia és Cassia angustifolia): hüvely és levél.

Szent Ignác bab (Stryechnos ignatii).

Sziriai szulák (Convolvulus scammonia): gyökér.

Tárnics (Gentiana lutea): gyökér.

Tonkabab (Tonquin), (Dipterix odorata): bab.

Utifű (Plantago psyllium): teljes növény és mag.

Vadmajoranna (Origanum vulgare); az édes majoranna (Majorana Hortensis vagy Origanum majorana) nem tartozik ide (7. Árucsoport).

Vasfű (Verbena): levél és korona.

Veronikafű (Veronica officinalis): levél.

Viburnum (ostorménfa, labdarózsa, kányafa), (Viburnum prunifolium): gyökér, kéreg.

Vidrafű (Menyanthes trifoliata): levél.

Virginiai pacsirtafű (Polygala senega): gyökér.

Zsálya (Salvia officinalis): levél és virág.

Yohimba (Corynanthe johimbe): kéreg.

A fenti botanikai nevek jegyzéke (amely nem teljes) segítséget nyújt egyes növények azonosításánál. Egy különleges faj botanikai nevének említése azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ugyanannak a növénycsaládnak másik faja nem osztályozható ide.

Az e vtsz. alá tartozó egyes termékeket, amelyeket a nemzetközi előírások kábítószernek tekintenek, a 29. Árucsoport végén lévő jegyzék sorolja fel.

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

1211 Növény és növényrész (beleértve a magot és gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer, rovarirtó szer, növényvédő szer, gombaölő szer és hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is

1211 10 00 Édesgyökér

Ide az édesfa (Glycyrrhiza glabra) gyökere tartozik, amely szürkésbarna színű és hosszirányú csíkokat tartalmaz; megvágva a belseje sötétsárga.

1211 20 00 Ginzenggyökér

Ide a ginzeng (Panax quinquefolium és Panax ginseng) gyökere tartozik. A gyökér hengeres, illetve orsó alakú, felső harmadán körkörös ráncok találhatók; gyakran többszörösen elágazik. Külső színe sárgásfehértől sárgásbarnáig változhat, belseje fehér és lisztes (vagy kemény mint a szaru, ha vízben megfőzték). Idetartozik a zúzott vagy őrölt ginzenggyökér is.

1211 90 10 - Más

1211 90 90

Ide tartoznak a 1211 vtsz. Magyarázatában felsorolt növényfajták a 1211 10 00 és 1211 20 00 alszámok alá tartozók kivételével.

1211 90 30 Tonkabab

Ide tartozik a Dipterix vagy Coumarouna odorata (Leguminosae félék) magja. Tongababnak vagy kumarunak is nevezik.

1211 90 90 Másféle

Feltéve, hogy nem tartoznak e vtsz. előző alszámai alá, ide tartoznak a 12.11 vtsz. Magyarázata nyolcadik bekezdésében felsorolt növények, növényi részek, magok és gyümölcsök, valamint a következők:

1. a kender növény részei, (egyszerű töltőanyagként használt) szerves vagy szervetlen anyagokkal keverve is;

2. az "orangette", ehetetlen éretlen narancs, amely virágzás után nem sokkal lehull a fáról. Szárazon gyűjtik azzal a speciális céllal, hogy kivonják belőle az illóolajokat (kicsi szem);

Nem tartoznak ide az algák (12.12 vtsz.).

II. ÁRUOSZTÁLY: 13. Árucsoport: Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat

Megjegyzés:

(1) A 1302 vtsz. alá tartozik többek között az édesgyökér kivonat, a pyrétrumkivonat, a komlókivonat, az aloekivonat és az ópiumkivonat. Nem osztályozhatók e vtsz. alá:

a) édesgyökér kivonat 10 tömegszázaléknál nagyobb cukortartalommal, vagy édesipari terméknek (édességnek) elkészítve (1704 vtsz.);

b) malátakivonat (1901 vtsz.);

c) kávé-, tea-, matétea-kivonat (2101 vtsz.);

d) szesztartalmú növényi nedv és kivonat, italként; valamint növényi kivonatokból összeállított alkoholtartalmú készítmény italok előállítására (22. Árucsoport);

e) kámfor, glicerrhizin, valamint a 2914 és 2938 vtsz. alá tartozó más termék;

f) a 3003 és 3004 vtsz. alá tartozó gyógyszer vagy reagens a vércsoportok meghatározásához (3006 vtsz.);

g) cserzőanyag- és festőanyag-kivonat (3201 és 3203 vtsz.);

h) szilárd és vízmentes illóolaj és rezinoid, valamint illóolaj vizes párlata és vizes oldata (33. Árucsoport); vagy

ij) természetes gumi, balata, guttapercha, guayulegumi, csiklegumi és hasonló természetes gumifélék (4001 vtsz.).

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

1301 Sellak; természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és balzsam

1301.10 - Sellak

1301.20 - Gumi-arábikum

1301.90 - Más

(I.) Sellak

A sellak gyantás anyag, amit különféle fajtájú trópusi fákon olyan rovar termel, amely ugyanahhoz a családhoz tartozik, mint a bíbortetű és karmazsintetű.

A sellak jelentősebb kereskedelmi fajtái a következők:

a) Gally-sellak, szokásosan gallyakon, vesszőkön fordul elő, amelyen a sellak többé-kevésbé vastag rétegben rakódik le, színe sötétvörös, ez a sellak legélénkebb színű fajtája.

b) Mag-sellak, az ágakról rendszerint mosással eltávolított, összetört sellak, a mosás a festőanyagnak egy részét eltünteti.

c) Lemez-sellak, lapsellak vagy táblasellak néven is ismert, amelyet olvasztással és szűréssel nyernek, ez az eljárás tisztítja az anyagot. Vékony, üveges lemezke alakú, borostyánsárga vagy pirosas színű. A korong alakú hasonló terméket "gomb-sellak"-nak nevezik. A sellakot túlnyomóan a kence készítésénél, az elektromos iparban és pecsétviasz gyártásához használják.

d) Hulladék-sellak (vagy gránátsellak), a sellak készítésénél visszamaradt üledékből nyerik. A sellak lehet színtelenítve vagy fehérítve is, néha megcsavart pászma alakban kerül forgalomba.

Nem tartozik ide bizonyos keleti fák nedve, amely a levegőn ellenálló hártyát képezve megkeményedik (mint a "japánlakk", a "kínai-lakk" stb. néven ismert anyag: 13.02 vtsz.).

(II.) Természetes mézgák, gyanták, mézgagyanták, olajtartalmú gyanták és balzsamok

A természetes mézgák, gyanták, mézgagyanták, olajtartalmú gyanták és balzsamok olyan növényi váladékok, amelyek a levegővel érintkezve megszilárdulnak. Elnevezésük gyakran szolgál megkülönböztetésül.

Ezek a termékek a következő megkülönböztető tulajdonságokkal rendelkeznek:

a) Az igazi mézga szagtalan, íztelen és vízben többé-kevésbé oldódik, ragacsos nyúlós anyag. Olvadás és szag nélkül ég.

b) A gyanta vízben nem oldódik, gyenge szagú, rossz elektromosság-vezető és negatív töltést vesz fel. Hő hatására megpuhul, és többé-kevésbé teljesen elolvad, meggyújtva füstös lánggal ég és jellegzetes szagot ad.

c) A mézgagyanta, mint a neve is mutatja, mézga és gyanta különféle arányú keverékéből áll, ezért vízben részben oldódik; általában átható és jellegzetes szagú és ízű.

d) Olajtartalmú gyanta- és balzsam, magas ilIóolajtartalmú gyantából áll. Folyékony vagy lágy állagú, finom szagú.

A legfontosabb ilyen termékek:

(1) Gumiarábikum (különféle akácfajtákból nyerik, sokszor nílusi, adeni, szenegáli mézgának is nevezik); tragacantmézga (az Astragalus bizonyos fajtáiból nyerik); Basra mézga; Anacardium (az akassudiófa mézgája); indiai mézga; az úgynevezett "hazai" mézga a rózsafélék különféle fajtáiból (mint a cseresznye-, szilva-, sárgabarack-, őszibarack- és mandula fákból) nyert termék.

(2) A fenyő friss olajtartalmú (folyékony) gyantája (beleértve a terpentint), továbbá a tűlevelű fák olyan gyantái (lucfenyő-gyanta stb.), amelyek a fa bevágásán megszáradnak és növényi hulladékot tartalmaznak.

(3) Kopál gyanta (indiai, brazíliai, kongói stb.), az ásatag kopál gyanta is; kauri gyanta; dammar gyanta; masztix gyanta; elemi gyanta; szándarakfa gyantája; sárkányvérgyanta.

(4) Famézga (gumigutti); mézgaammóniák (ammóniákgumi); szagos asant; szkammonium gyanta; kutyatej gyanta; galbanum; opoponax; jegenyefenyő gyantája vagy tömjén;myrrha; acaroid; guajakfa gyantája.

(5) Benzomézga; styrax vagy storex balzsam (szilárd vagy folyékony); tolubalzsam; perui balzsam; kanadai balzsam; copaiba balzsam; Mekka-balzsam; thapsia.

(6) Kender gyanta (nyersen vagy tisztítva). Kenderből nyerik. (A kendergyanta kábítószer, lásd a 29. Árucsoport végén lévő jegyzéket).

A természetes mézga, gyanta, mézgagyanta, olajtartalmú gyanta és balzsam e vtsz. alá tartozik nyersen, mosva, tisztítva, fehérítve, összesajtolva, vagy porítva is. De nem osztályozható ide, ha vízzel nyomás alatt kezelték, ásványi savakkal vagy hővel kezelték; pl. a nyomás alatt vízzel való kezeléssel, vízben oldódóvá tett mézga és mézgagyanta (13.02 vtsz.); kénsavas kezeléssel oldódóvá tett mézga (35.06 vtsz.); és az a gyanta, amelyet hőkezelésnek vetettek alá, hogy száradó olajokban oldható legyen (38.06 vtsz.).

Nem tartozik ide:

a) borostyánkő (25.30 vtsz.);

b) a természetes balzsamot tartalmazó gyógyszer és a balzsam néven ismert különféle gyógyszerkészítmény (30.03 vagy 30.04 vtsz.);

c) sellak festék, a sellakból kivont festőanyag (32.03 vtsz.);

d) az e vtsz. alá tartozó anyagokból kivont rezinoidok (33.01 vtsz.);

e) tallolaj (gyakran "folyékony" gyantának is nevezik: 38.03 vtsz.);

f) terpentinolaj (38.05 vtsz.)

g) fenyőgyanta, gyantasav, fenyőgyantából nyert olaj, só és szurok, sörfőzési szurok és hasonló fenyőgyanta alapú készítmény (38. Árucsoport).

1302 Növényi nedv és kivonat; pektin tartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is

- Növényi nedv és kivonat:

1302.11 - - Ópium

1302.12 - - Édesgyökérből

1302.13 - - Komlóból

1302.14 - - Pyrétrumból és rotenon tartalmú növényi gyökérből

1302.19 - - Másféle

1302.20 - Pektin tartalmú anyagok, pektinátok és pektátok

- Növényi nyálka és dúsító átalakítva is:

1302.31 - - Agar-agar

1302.32 - - Szentjánoskenyérből, szentjánoskenyér-magból vagy guar magból nyert nyálka és dúsító átalakítva is

1302.39 - - Másféle

A) Növényi nedv és kivonat

E vtsz. alá kell osztályozni a természetes verejtékezés, bemetszés vagy oldószerrel kivonás útján nyert és a Vámtarifában másutt meg nem nevezett növényi nedveket és kivonatot lásd az e vtsz-hoz tartozó Magyarázatnak az (A) része után található, kivételt képező áruk felsorolását is.

Az ide tartozó növényi nedvek és kivonatok jelentősebb fajtái a következők:

(1) Ópium, a mák (Papaver somniferum) éretlen tokjából bemetszés útján nyert- vagy a szárakból vagy a maggubóból kivonás útján nyert szárított nedv. Ez általában különböző méretű és alakú golyó vagy lepény.

(2) Édesgyökérnedv, a hüvelyesek családjába tartozó egyik növény (Glycyrrhiza glabra) szárított gyökeréből nyomás alatt forró vízzel kioldott és besűrített kivonat. Ez lehet folyékony állapotban, tömbökben, lepény, rúd, szelet alakjában vagy porítva. (Az édesgyökérnedv, ha 10 tömegszázaléknál nagyobb arányban tartalmaz cukrot, vagy ha édesipari terméknek (édességnek) készítették el, akkor cukortartalmára tekintet nélkül nem tartozik ide, lásd a 17.04 vtsz-ot).

(3) Komlókivonat

(4) Morzsika (pyrethrum) kivonat, amelyet általában a különféle pyrethrum fajták (pl. Chrysanthemum cinerariaefolium) virágából nyernek azáltal, hogy szerves oldószerekben, mint pl. normál hexánban vagy petróleum-éterben kioldják.

(5) Rotenont tartalmazó növények gyökereinek kivonata (derris, kubé, timbó vagy barbascó stb. gyökerek).

(6) A cannabis (kender) fajhoz tartozó valamennyi növény kivonata és oldata. A kendergyanta sem nyersen, sem tisztítva nem tartozik ide a (13.01 vtsz.).

(7) Ginseng-kivonat, amelyet vizes vagy alkoholos kivonással nyernek, kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelten is.

Nem tartozik azonban e vtsz. alá a ginzeng-kivonatnak más alkotórészekkel (pl. laktóz vagy glukóz) való keveréke, amelyet ginzeng "tea" vagy -ital készítésére használnak (21.06 vtsz.)

(8) Aloe, az azonos nevű növény különféle fajtáiból (Liliaceae család) nyert nagyon keserű ízű, sűrített nedv.

(9) Podophyllum, a Podophyllum peltatum nevű növény szárított gyökértörzseiből alkohollal kivont gyantás anyag.

(10) Kuráre, a strychnos családhoz tartozó különféle növények leveleiből és kérgéből készült vizes kivonat.

(11) Kvasszia amara kivonat, ezt az azonos nevű cserje (Simaroubaceae család) fájából nyerik, amely Dél-Amerikában honos.

A kvasszia, a kvasszia amara fának a legfontosabb keserű ízű kivonata, amely a 29.34 vtsz. alá tartozó heterociklikus vegyület.

(12) Más gyógyhatású kivonat, úgymint a nadragulya, fekete égerfa (kutyabenge), kaszkara szagrada (egyfajta hashajtó szer), fokhagyma, tárnics, csodatölcsér, kínafa, rebarbara-szárcsagyökér, tamarindfa, macskagyökér, fenyőrügy, koka, sártök, himpáfrány, boszorkánymogyoró, beléndek, anyarozskivonat.

(13) Manna, a kőrisfa egyes fajtáinak bemetszéséből nyert sűrű, édes nedv.

(14) Madárlép, azaz nyúlós és rostos enyv, zöldes színű, amelyet a magyalfa és a fagyöngy bogyóiból vonnak ki.

(15) Kvasszia pépből nyert vizes kivonat. A kvasszia hüvely és a kvasszia pép azonban nem tartozik ide (12.11 vtsz.).

(16) Kinomézga, a cserzésnél és a gyógyászatban használt egyes trópusi fák sűrített nedve.

(17) "Japán" vagy "kínai" lakk (természetes lakk), olyan nedv, amelyet a Távol-Keleten tenyésző szittyó (urushi) néven ismert cserje bizonyos fajtáinak (pl. Rhus vernicifera) bemetszésével nyernek. Különféle cikkek (tálcák, dobozok stb.) bevonására és díszítésére használják.

(18) Papajafa nedve szárítva is, de nem tisztítva papain-enzimként. (Az ebben felhalmozódott latex gömböcskéket csak mikroszkópikus vizsgálattal lehet megfigyelni. (A papain-enzim nem tartozik ide (35.07 vtsz.).

(19) Kólakivonat, kóladióból (a különböző kóla fajták magjaiból, pl. Cola nitidából) nyerik, és főképpen italok készítéséhez használják fel.

(20) Kesu-dióhéj kivonat. A kesu-dióhéjból készült folyadék polimerizálva azonban nem tartozik ide (39.13 vtsz.).

(21) "Elkészített mézgagyanta" a 33.01 vtsz. alá tartozó (lásd a megfelelő magyarázatot) és a másutt említettek kivételével.

A nedveket általában besűrítik vagy megszilárdítják. A kivonatok lehetnek folyékony, pépes vagy szilárd alakban. A "tinktúrák" abban a szeszben oldott kivonatok, amelynek segítségével azokat kivonták; az ún. "folyékony kivonatok", melyeket pl. alkoholban, glicerinben vagy ásványolajban oldanak. A tinktúrák és folyékony kivonatok általában szabványosítottak (pl. a pyrethrum kivonat lehet szabványosított azáltal, hogy ásványolajat adagolnak hozzá azzal a céllal, hogy átlagosan 2, 20 vagy 25%-os pyrethrum tartalmú kereskedelmi minőségű termék legyen előállítható).

A szilárd kivonatokat az oldószerek elpárologtatásával nyerik. Bizonyos kivonatokhoz néha közömbös hatású anyagokat adnak, hogy azok könnyebben porrá alakíthatók legyenek (pl. nadragulya kivonat, amelyhez porított gumiarábikumot adnak) vagy azért, hogy szabványos erősséget nyerjenek (pl. az ópiumhoz bizonyos mennyiségű keményítőt adnak, hogy olyan terméket nyerjenek, amely a morfiumnak ismert adagját tartalmazza). Ilyen anyagoknak a hozzátéte, ezeknek a szilárd kivonatoknak az osztályozását nem befolyásolja.

A kivonatok lehetnek egyszerűek vagy összetettek. Az egyszerű kivonatokat a növénynek csak egy fajtájából nyerik. Az összetett kivonatokat vagy egyszerű kivonatok összekeverésével, vagy pedig a növények különféle fajtáiból készült keverékek kezelésével nyerik. Az összetett kivonatok (akár szeszes tinktúrák alakjában vagy más alakban), különböző növények alkotórészeiből állnak; ilyenek az összetett "csodatölcsér" kivonat, összetett aloékivonat, összetett kínafa kivonat stb.

Az ide tartozó növényi nedvek és kivonatok sok ipari terméknek nyersanyagai. Ha ezek más anyagok hozzáadagolása következtében élelmiszer, gyógyszer stb. jelleget nyernek, nem osztályozhatók e vtsz. alá.

Az e vtsz. alá tartozó és a nemzetközi előírások szerint kábítószernek minősülő termékeket a 29. Árucsoport végén levő jegyzék sorolja fel.

Példák az ide nem osztályozható árukra:

(i) Növényi kivonatokat tartalmazó ízesített szirupok (21.06 vtsz.);

(ii) Italok készítéséhez használt összetett készítmények. Ezeket úgy állítják elő, hogy az e vtsz. alá tartozó növényi kivonatokat tejsavval, borkősavval, citromsavval és foszforsavval, valamint tartósító és habzó anyagokkal, gyümölcslevekkel stb. és néha illóolajokkal is összevegyítik. Ha ezek a készítmények nem tartoznak a Vámtarifa más vtsz-a alá, úgy a szesztartalmú készítményeket a 22.08, a nem szesztartalmú készítményeket pedig a 21.06 vtsz. alá kell osztályozni.

(iii) Gyógyszer készítmények (ezekből egyesek "tinktúra" néven ismertek), amelyek növényi kivonatok és más termékek keverékeiből (pl. olyan készítmények, amelyek paprikakivonat, terpentinszesz, kámfor és metilszalicilát keverékéből vagy ópium tinktúra, ánizsolaj, kámfor és benzoésav keverékéből) állnak (30.03 vagy 30.04 vtsz.).

(iv) Rovarirtó szerek készítésére szolgáló közbenső termékek olyan pyrethrum kivonatok, amelyeket vagy ásványolaj hozzáadagolásával hígítottak oly mértékben, hogy pyrethrum tartalmuk kevesebb 2%-nál, vagy egyéb szinergikus (együtt ható) piperonil butoxid anyagok hozzáadásával készülnek (38.08 vtsz.).

Olyan növényi kivonatok sem osztályozhatók e vtsz. alá, amelyeket gyógyászati vagy megelőzési célra (más anyagok hozzáadása nélkül) kevertek vagy állítottak össze. Az ilyen keverékek és hasonló gyógyászati vegyületek kivonatai, amelyeket növénykeverékekből állítottak elő, a 30.03 vagy 30.04 vtsz. alá tartoznak. Az utóbbi vtsz. alá tartoznak az egyszerű növényi kivonatok (szabványosítva, vagy bármilyen oldószerben feloldva is) gyógyászati vagy megelőzési célra kimért adagokban, formákban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben.

Nem tartoznak ide továbbá a Vámtarifa más vtsz-ai alatt megnevezett alábbi növényi termékek:

a) természetes mézga, gyanta, mézgagyanta, olaj tartalmú gyanta és balzsam (13.01 vtsz.);

b) maláta kivonat (19.01 vtsz.);

c) kávé-, tea- vagy matétea-kivonat (21.01 vtsz.);

d) növényi nedvek és kivonatok, amelyek alkoholos italt képeznek (22. Árucsoport);

e) dohánykivonat (24.03 vtsz.);

f) kámfor (29.14 vtsz.) és glicirrhizin és glicirrhizátok (29.38 vtsz.);

g) vércsoport-reagensként felhasználható kivonat (30.06 vtsz.);

h) cserzőkivonat (32.01 vtsz.); ij) festőkivonat (32.03 vtsz.);

k) illóolaj-kivonat és rezinoid (pl. a vanília-rezinoid, amely gyakran helytelenül, mint vanília kivonat ismeretes) (33.01 vtsz.). Ez a kivonat (amelyet ugyancsak oldószerrel történő kivonás útján nyernek) abban különbözik az e vtsz. alá tartozó más kivonatoktól, hogy ezt lényegében illatos anyagokból állítják össze. Meg kell jegyezni, hogy attól függően, hogy lepárlást vagy pedig kioldási eljárást alkalmaznak, bizonyos növényekből (pl. mentából) nyerhető a 33.01 vtsz. alá tartozó illóolaj vagy a 13.02 vtsz. alá tartozó kivonat. A kivonat abban különbözik valamely illóolajtól, hogy az eltekintve az illatos alkotórészektől, sokkal nagyobb mértékben tartalmaz egyéb növényi anyagokat (mint pl. klorofillt, csersavat, keserű szerves anyagot, szénhidrátot és más kivonó anyagokat);

l) természetes gumi, balata, guttapercha, guayule, csikle és hasonló természetes gumi (40.01 vtsz.).

B) Pektin tartalmú anyagok; pektinátok és pektátok

Pektines anyagok (a kereskedelemben általában, mint "pektinek" ismertek) poliszacharidek, amelyek alapszerkezete polygalacturonikus savakból áll. Növények, főleg gyümölcsök és zöldségek sejtjeiben fordul elő, kereskedelmi célból az alma, körte, birsalma, citromfélék, a cukorrépa stb. hulladékából vonják ki. A pektineket főleg a dzsem és más tartósított áru készítésénél "szilárdító" anyagként használják. Lehetnek folyékonyak vagy por alakúak. E vtsz. alá kell osztályozni ezeket a termékeket, tekintet nélkül arra, hogy az állandó jellegű hatás biztosítása érdekében cukor (szőlőcukor, répacukor stb..) vagy más termék hozzáadásával szabványosították-e vagy sem. Ezek néha nátrium-citrátot vagy más puffersót tartalmaznak.

A pektinátok a pektines savak sói (részben metoxylozott poligalakturonikus savak), a pektátok pedig a pektinsavak (demetoxilozott pektines sav) sói; ezek tulajdonságai és az alkalmazásuk többnyire azonosak a pektinekkel.

C) Agar-agar és növényi termékekből származó más nyálkák és dúsítók átalakítva (modifikálva) is

A növényi termékekből származó nyálkák és dúsítók a hideg vízben megdagadnak és a forró vízben oldódnak, kihűlés után egységes, kocsonyás és általában íztelen tömeget képeznek. Ezeket főképpen élelmiszer készítményekben zselatin helyett, a textil- és a papíriparban kikészítésre, egyes folyadékok derítésére, mikrobiológiai kultúrák előállítására, valamint a gyógyszer- és kozmetikai iparban használják. Vegyi kezeléssel módosíthatók (modifikálhatók) (pl. észterizálhatók, éterizálhatók, bórax-szal, savval vagy lúggal kezelhetők).

Ezek a termékek ide tartoznak akkor is, ha cukor (szőlőcukor, répacukor stb.) vagy más anyagok hozzáadásával (az állandó jellegű hatás biztosítása érdekében) szabványosították azokat.

A legjelentősebbek:

(1) Agar-agar (vagy agar), amelyet főképpen az Indiai-óceánban és a Csendes-óceánban található egyes tengeri algákból vonnak ki, és általában szárított rost, pehely, por alakjában vagy savkezelés következtében nyert kocsonyás formában kerül forgalomba. A kereskedelemben "gelose", japán növényi zselatin (vagy moha) és Alga spinosa néven ismerik.

(2) A szentjánoskenyérmag-fehérjének lisztje (Ceratonia siliqua) vagy a guarmagfehérje-liszt (Cyamopsis psoralioides vagy Cymopsis tetragonoloba). Ezek a lisztek akkor is e vtsz. alá tartoznak, ha nyálkás tulajdonságaik (viszkozitás, oldhatóság stb.) megjavítása vagy állandósítása érdekében kémiai kezeléssel módosították (modifikálták) azokat.

(3) Karraginin Ezt hínárból (carrageen ír-moha vagy gyöngymoha néven is ismerik) vonják ki, általában rostos szál, pehely vagy por alakjában fordul elő. E vtsz. alá kell osztályozni a karragininből kémiai átalakítással nyert nyálkás anyagokat (pl. "nátrium karraginin"-t) is.

(4) Dúsítók, amelyet vízben oldódó mézgákból vagy vízben oldhatóvá tett mézgagyantákból nyomás alatt vízzel való kezeléssel vagy valamilyen más eljárással állítanak elő.

(5) A tamarind mag (Tamarindus indica) sziklevelének lisztje. Ezek a lisztek akkor is ide tartoznak, ha hővel vagy kémiai kezeléssel módosították (modifikálták) azokat.

Nem tartozik ide:

a) nyers vagy szárított tengeri és más alga (12.12 vtsz.);

b) alginsav és alginátok (39.13 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

1301 Sellak; természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és balzsam

1301 10 00 Sellak

Lásd a Magyarázat 1301 vtsz-hoz tartozó (I.) pontját.

1301 20 00 Gumiarábikum

Gumiarábikum (akácmézga, szenegáli mézga) áttetsző sárgás vagy pirosas darabokban, vízben oldódó, alkoholban nem oldódó.

1301 90 00 Más

Ide tartoznak a Magyarázat 1301 vtsz-hoz tartozó (II.) pont (1)-(6) bekezdésében meghatározott termékek a gumiarábikum kivételével

1302 Növényi nedv és kivonat; pektin tartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is

1302 11 00 Ópium

Lásd a Magyarázat 1302 vtsz-hoz tartozó (A) pont (1) bekezdését.

1302 12 00 Édesgyökérből

Lásd a Magyarázat 1302 vtsz-hoz tartozó (A) pont (2) bekezdését.

1302 14 00 Pyrétrumból és rotenon tartalmú növényi gyökérből

Lásd a Magyarázat 1302 vtsz-hoz tartozó (A) pont (4) és (5) bekezdését.

1302 19 10 Kasszia amarából; aloe és manna

Lásd a Magyarázat 1302 vtsz-hoz tartozó (A) pont (8), (11) és (13) bekezdését.

1302 19 91 Gyógyászati célú

Ide tartoznak:

1. a Magyarázat 1302 vtsz-hoz tartozó (A) pont (12) bekezdésében meghatározott gyógyhatású kivonatok;

2. a kender tömítőanyagként használt kivonata és oldata szervetlen és szerves anyagokkal keverve is;

3. podophyllum;

4. kuráre;

5. kvasszia pépből nyert vizes kivonat

6. a Magyarázat 1211 vtsz-hoz tartózó, gyógyászati célra használatos növényi kivonatok

1302 20 10 és Pektin tartalmú anyagok, pektinátok és pektátok

1302 20 90 Ide tartoznak a Magyarázat 1302 vtsz-hoz tartozó (B) pontjában meghatározott termékek.

1302 31 00 Agar-agar

Lásd a Magyarázat 1302 vtsz-hoz tartozó (C) pont első bekezdését.

1302 32 10 és Szentjánoskenyérből, szentjánoskenyérmagból vagy guarmagból nyert nyálka és

1302 32 90 dúsító modifikálva (átalakítva) is:

Lásd a Magyarázat 1302 vtsz-hoz tartozó C) pont (2) bekezdését.

Nem tartozik ide a guarmag fehérje ("hasított guar") kis, világossárga, szabálytalan alakú pehely formájában (1404 vtsz.)

1302 39 00 Másféle

Ide tartoznak még a Magyarázat 1302 vtsz. (3)-(5) bekezdésében meghatározott termékeken túlmenően:

1. a Dánia partjainál található Furcellaria fastigiata alga kivonata, amelyet az agar-agarhoz hasonlóan készítenek;

2. birsalmamagból kivont nyálka

3. izlandi mohából kivont nyálka

4. karraginin, kálcium, nátrium és kálium-karraginit akkor is, ha cukor (pl. szőlőcukor, répacukor) hozzáadásával (az állandó jellegű hatás biztosítása érdekében) szabványosították azokat. A hozzáadott cukor mennyisége általában nem több, mint 25%.

B) IV. ÁRUOSZTÁLY: ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS ELKÉSZÍTETT DOHÁNYPÓTLÓK

Megjegyzés

(1) Ebben az Áruosztályban a labdacs (pellet) meghatározás olyan terméket jelent, amelyet kötőanyag nélkül vagy legfeljebb 3 tömegszázalék kötőanyag hozzáadásával különféle alakra sajtolnak össze.

20. Árucsoport: Zöldségfélékből, gyümölcsből, dióból és más növényrészekből előállított készítmények

Megjegyzések:

(1) Nem tartozik ide:

a) a7.,8. ésa11. Árucsoportban említett eljárással készített vagy tartósított zöldségféle, gyümölcs és dió;

b) a több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat, rákot, rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot tartalmazó, vagy a felsoroltak bármilyen keverékéből készült élelmiszerkészítmény (16. Árucsoport);

c) összetett homogenizált élelmiszerkészítmény (2104 vtsz.).

(2) Nem osztályozható a 2007 és a 2008 vtsz. alá a gyümölcskocsonya, a gyümölcskrém, a cukorral bevont mandula és hasonló (mint cukorkaáru: 1704 vtsz., mint csokoládéáru: 1806 vtsz.).

(3) A 7. Árucsoportba, valamint a 1105 vagy a 1106 vtsz. alá tartozó termékeket (a 8. Árucsoportba tartozó gyümölcsökből készült liszt, dara és por kivételével), ha azokat a Megjegyzések (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túlmenően tartósították, illetve dolgozták fel, akkor a 2001, 2004 vagy a 2005 vtsz. alá kell osztályozni.

(4) Paradicsomlé legalább 7 tömegszázalék, vagy annál több szárazanyag tartalommal a 2002 vtsz. alá tartozik.

(5) A 2009 vtsz. szövegében a "lé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül" kifejezés olyan levet jelent, amelyben az alkoholtartalom legfeljebb 0,5 térfogatszázalék [lásd a 22. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdését].

Kiegészítő megjegyzések:

1. A 2003 10 10 alszám estében a következő fajtákat kell "termesztett gombának" tekinteni: Agariccus spp., Volvaria esculenta, Lentinus edodes, Flammulina velutipes, Pholiota aegerita, Pholiota nameko, Pleurotusostreatus, Pleurotus florida, Pleurotus pulmonarius, Pleurotus cornucopiae, Pleurotus abalonae, Pleurotus colombinus, Pleurotus eringii, Stropharia rugoso-annulata, Tremalla fuciformis, Auricularia auricula-judae, Auricularia polytricha, Auricularia porphyria, Coprinus comatus, Rhodopaxillus nudus, Lepiota pudica, Lepiota personata, Agrocyte aegerita és Agrocyte cylindracea.

2. Az ebbe az Árucsoportba tartozó termékekben lévő különféle cukrok szaharózban kifejezett mennyisége (cukortartalom) megfelel a 20 °C-on refraktométerrel mért számérték és a következő tényező szorzatának (az 543/86 számú EK Rendelet Mellékletében leírt módszer szerint):

- 0,93 a 2008 20-2008 80, 2008 92 és a 2008 99 alszámok alá tartozó termékek esetén, vagy

- 0,95 a többi vtsz-ok alatti termékekre vonatkoztatva

3. A 2008 20-2008 80, 2008 92 és a 2008 99 alszámok alá tartozó termékeket hozzáadott cukrot tartalmazóknak kell tekinteni, ha "cukortartalmuk" meghaladja az alábbiakban az egyes gyümölcs vagy ehető növényi részek vonatkozásában megadott értékeket:

- ananász és szőlő: 13 tömegszázalék,

- más gyümölcs, beleértve a gyümölcskeveréket és más ehető növényi részt: 9 tömegszázalék.

4. A 2008 30 11-2008 30 39, 2008 40 11-2008 40 39, 2008 50 11-2008 50 59, 2008 60 11-2008 60 39, 2008 70 11-2008 70 59, 2008 80 11-2008 80 39, 2008 92 11-2008 92 39 és a 2008 99 11-2008 99 39 alszámok esetében az alábbi kifejezések értelmezése a következő:

- "tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban": 100 kg termékben lévő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban,

- "tömegszázalék": a tömegszázalékban mért alkoholtartalom szimbóluma.

5. A 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a "cukortartalom"-nak, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket:

- citromlé vagy paradicsomlé: 3,

- almalé: 11,

- szőlőlé: 15,

- más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13.

6. A 2009 60 51 és a 2009 60 71 alszámok esetén a "sűrített szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)" kifejezés olyan szőlőlevet jelent (beleértve a szőlőmustot is), amelynél a refraktométer által mutatott érték 20 °C-on legalább 50,9% (az 543/86 számú EK Rendelet Mellékletében leírt módszer szerint).

Általános rendelkezések:

Ide tartozik:

(1) Ecettel vagy ecetsavval elkészített vagy tartósított zöldség, gyümölcs, dió és más ehető növényrész.

(2) Cukorral tartósított gyümölcs, dió, gyümölcshéj és más növényrész.

(3) Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), lekvár, gyümölcs- és diópép, gyümölcs- és diókrém, főzött készítmények.

(4) Homogenizált elkészített vagy tartósított zöldség és gyümölcs.

(5) Gyümölcs- vagy zöldséglé, ha nincs erjesztve és nem tartalmaz alkoholt, vagy ha igen, akkor az alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve nem haladja meg a 0,5 tf%-ot.

(6) A 7., 8. vagy 11. Árucsoportban, vagy bárhol másutt a Vámtarifában megengedett eljárásokon túlmenően elkészített vagy tartósított gyümölcs, zöldség, dió és más ehető növényrész.

(7) A 07.14, 11.05 és 11.06 vtsz. alá tartozó termékek (a 8. Árucsoportba tartozó gyümölcsökből való por, liszt és dara kivételével), ha azokat a 7. vagy a 11. Árucsoportban részletezett eljárásoktól eltérően készítették el vagy tartósították. Ezek a termékek lehetnek egészben, darabolva vagy őrölve.

Nem tartozik ide:

a) a 20 tömegszázaléknál több kolbászt, húst, vágási mellékterméket és belsőséget, vért, halat, héjas, puhatestű és más gerinctelen vízi állatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmazó élelmiszerkészítmény (16. Árucsoport);

b) olyan termék, mint a sült tésztának elkészített gyümölcslepény (19.05 vtsz.);

c) leves, erőleves és ezek készítésére szolgáló készítmény, és homogenizált, összetett élelmiszerkészítmények (21.04 vtsz.);

d) az olyan gyümölcs vagy zöldség lé, amelyben az alkoholtartalom meghaladja a 0,5 tf%-ot (22. Árucsoport).

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

2008 Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dió (mogyoró) és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag, vagy alkohol hozzáadásával is

- Dió, földimogyoró és más mag, egymással keverve is:

2008.11 - - Földimogyoró

2008.19 - - Másféle, beleértve a keverékeket is

2008.20 - Ananász

2008.30 - Citrusfélék

2008.40 - Körte

2008.50 - Kajszibarack

2008.60 - Cseresznye

2008.70 - Őszibarack

2008.80 - Földieper

- Más gyümölcs, beleértve a keverékeket is, a 2008.19 vtsz. alá tartozó keverékek kivételével:

2008.91 - - Pálmafa csúcsrügyei

2008.92 - - Keverékek

2008.99 - - Másféle

E vtsz. alá kell osztályozni az olyan gyümölcsöt, diót (mogyorót) és más ehető növényrészt (egészben, darabokban vagy zúzva), beleértve ezek keverékeit is, amelyet más Árucsoportokban vagy a jelen Árucsoport előző vtsz-ai alatt meghatározott eljárásoktól eltérően készítettek el, illetőleg tartósítottak.

Ide tartozik többek között:

(1) Mandula, földimogyoró, aréka (vagy bétel-) dió és más dió szárazon, olajosan, vagy zsírosan pörkölve, növényi olaj, só, ízesítők, fűszerek vagy más adalékanyag tartalommal vagy ilyenekkel bevonva.

(2) "Földimogyoró-vaj", amely pörkölt, őrölt földimogyoróból só és néha olaj hozzáadásával készült krém.

(3) Vízben, szirupban, kémiai anyagokban vagy szeszben tartósított gyümölcs (beleértve a gyümölcshéjat és magot is).

(4) Gyümölcspép, sterilizálva, főzve is.

(5) Egész gyümölcs, mint az őszibarack, kajszibarack, narancs (hámozva vagy kimagozva is), törve, sterilizálva, hozzáadott víz- vagy cukorszirup tartalommal is, mindaddig, amíg bármely hozzáadott anyag nem elegendő mennyiségű ahhoz, hogy mint italt közvetlenül fogyaszthassák. Megfelelő mennyiségű víz vagy cukorszirup hozzáadásával közvetlen fogyasztásra elkészített ital a 22.02 vtsz. alá tartozik.

(6) Főzött gyümölcs. A gőzben vagy forró vízben megfőzött és a fagyasztott gyümölcsöt azonban a 08.11 vtsz. alá kell osztályozni.

(7) Szár, gyökér és más ehető növényrész (pl. gyömbér, orvosi angyelika, jamgyökér, édes burgonya, komló hajtás, szőlőlevél, pálmarügy) szirupban tartósítva vagy másképp elkészítve vagy tartósítva.

(8) Tamarind hüvelyek cukorszirupban.

(9) Gyümölcs, dió és más ehető növényrész cukorral tartósítva és szirupba helyezve (pl. cukrozott maróni, azaz gesztenye, vagy gyömbér szirupban) bármilyen csomagolásban.

A fenti termékek cukor helyett lehetnek szintetikus édesítőszerrel (pl. szorbitollal) is édesítve.

Az e vtsz. alá tartozó termékek lehetnek doboz, bödön, légmentes tartály, hordó, dob vagy hasonló csomagolásban.

Nem tartozik ide a különféle növények vagy növényrészek (beleértve a magokat vagy gyümölcsöket is) keverékéből, vagy egyetlen, vagy különféle fajta növények vagy növényrészek (beleértve a magokat és a gyümölcsöket is) és más anyagok, mint pl. egy vagy több növényi kivonat keverékei, amelyeket nem ebben a formában, hanem mint ital főzetet (forrázatot) vagy "tea" italt fogyasztanak; (pl. 08.13, 09.09 vagy 21.06 vtsz.).

Nem tartozik ide továbbá az olyan különféle Árucsoportokba (pl. 7, 9, 11, 12. Árucsoportba) tartozó növény, növényrész, mag, vagy gyümölcs (egész, vágott, zúzott, őrölt vagy porított) keveréke, amelyeket nem ebben a formában fogyasztanak, hanem egyrészt közvetlenül italok ízesítésére vagy italkészítéshez kivonatok előállítására használnak (9. Árucsoport vagy a 21.06 vtsz.).

2009 Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

- Narancslé

2009.11 - - Fagyasztva

2009.19 - - Másféle

2009.20 - Grapefruit-lé

2009.30 - Bármilyen más egynemű citrusgyümölcs leve

2009.40 - Ananászlé

2009.50 - Paradicsomlé

2009.60 - Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)

2009.70 - Almalé

2009.80 - Bármilyen más egynemű gyümölcs- vagy zöldséglé

2009.90 - Gyümölcs- vagy zöldséglé keverék

Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (5) bekezdésében foglaltak szerint a levek nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül tartoznak ide.

A gyümölcs- és zöldségleveket általában friss, egészséges, érett gyümölcsökből vagy zöldségekből sajtolással nyerik. Ez történhet (mint a citrusfélék esetében) mechanikai kinyomó segítségével, amely ugyanolyan elvek alapján működik, mint a háztartási citromkinyomó vagy egyszerű sajtolással. A gyümölcsöt, zöldséget esetleg előzőleg zúzzák, vagy darálják (különösen az almát), esetleg hideg vagy forró vízzel, gőzzel kezelik (pl. a paradicsomot, fekete ribizlit és egyes zöldségeket, mint a sárgarépát és zellert).

Az ilyen módon nyert folyadékokat általában az alábbi eljárásoknak vetik alá:

a) Derítés. Ennél az eljárásnál a gyümölcslevet derítőanyagok (zselatin, fehérje, kovaföld stb.) enzimek vagy centrifugálás segítségével elkülönítik a legtöbb szilárd anyagtól.

b) Szűrés. Legtöbbször kovafölddel, azbeszttel vagy cellulózzal stb. bevont szűrőlapok segítségével történik.

c) Átfuvatás. Az oxigén eltávolítása érdekében alkalmazott eljárás, mert a készítmény színét és ízét elrontaná.

d) Homogenizálás. Az egyes nagyon húsos gyümölcsökbő1 (paradicsom, őszibarack stb.) nyert leveknél alkalmazzák.

e) Sterilizálás, az erjedés megakadályozására. Erre küIönféle módszerek alkalmazhatók, például: pasztőrözés (hosszú időtartamú vagy "villámgyors"), elektromos sterilizálás elektródákkal felszerelt gépben, szűréssel történő sterilizálás, tartósítása nyomás alatt, széndioxid felhasználásával, lehűtés, kémiai sterilizálás (pl. kéndioxid, nátriumbenzoát segítségével), ibolyántúli sugarakkal vagy ioncserélővel való kezelés.

E különféle kezelések következtében a gyümölcs- és zöldséglevek általában tiszta, nem erjedt folyadékból állnak. Azonban egyes levek (főként azok, amelyeket pépes gyümölcsből, sárgabarackból, őszibarackból, paradicsomból nyernek) finoman eloszlatott alakban, akár szuszpenzióként, akár pedig üledékként még tartalmazhatnak péprészeket is.

E vtsz. alá tartozik a gyakorlatilag elég ritkán előforduló olyan gyümölcslé is, amelyet szárított gyümölcsökből nyernek, ezek azonban csak olyan gyümölcsök lehetnek, amelyek frissen levet tartalmaznak. Erre példa a "szilvalé", amelyet aszalt szilvának diffuzőrben vízzel több órán keresztül történő hevítésével nyernek.

Nem tartozik azonban ide az a többé-kevésbé folyékony termék, amelyet olyan friss vagy szárított gyümölcsnek (pl. borókabogyó és csipkebogyó) vízben való főzése útján nyernek, amely gyakorlatilag levet nem tartalmaz. Az ilyen termékek általában a 21.06 vtsz. alá tartoznak.

Az ide tartozó levek lehetnek sűrítve (fagyasztva is), kristály vagy por alakjában, feltéve, hogy a por teljesen vagy majdnem teljesen oldódik vízben. Ezeket a termékeket rendszerint meleg (ez történhet vákuumban is) vagy hideg (liofilizálási) eljárással nyerik.

A gyümölcs és zöldséglevek az alábbiakban felsorolt, a feldolgozás során keletkező vagy külön hozzáadott anyagokat is tartalmazhatják, ha ezáltal jellegük nem változik meg.

(1) Cukor.

(2) Más természetes vagy szintetikus édesítő anyag, ha a hozzáadott mennyiség nem haladja meg azt a mértéket, amely szükséges a szokásos (természetes) édes íz biztosítására és a gyümölcs- vagy zöldséglé továbbra is megfelel az e vtsz-ra vonatkozó előírásoknak, azaz megmarad a különböző alkotórészek természetes arányú egyensúlya, lásd a lenti (4) bekezdést.

(3) A lé tartósítása céljából vagy az erjedés megakadályozása érdekében hozzáadott termék (pl. kéndioxid, széndioxid, enzimek).

(4) Szabványosító anyagok (pl. citromsav, borkősav) és olyan hozzáadott termékek, amelyek a gyártási eljárás során elpusztított vagy károsult alkotórészeket helyreállítják (pl. vitaminok, színezőanyagok) vagy a termék ízét rögzítik (pl. szorbitolt adnak a porított vagy kristályosított citrusféle gyümölcslevekhez). Nem tartozik azonban e vtsz. alá az olyan gyümölcslé, amelyben az alkotórészek (citromsav, gyümölcsből kivont illóolajkivonat, stb.) egyikét olyan mennyiségben adagolják, hogy ennek következtében a természetes gyümölcslében található különböző alkotórészek aránya nyilvánvalóan megváltozik. Ilyen esetben a termék ugyanis elvesztette eredeti jellegét.

Az e vtsz. alá tartozó zöldséglevek tartalmazhatnak hozzáadott sót (nátriumkloridot), fűszereket és ízesítőanyagokat is.

Az azonos vagy különböző fajtájú gyümölcs- vagy zöldséglevek egymás közötti keverékei e vtsz. alá tartoznak éppúgy, mint a helyreállított levek (vagyis olyan termékek, amelyeket úgy nyernek, hogy a besűrített léhez olyan mennyiségű vizet adnak, hogy az nem haladja meg azt a mennyiséget, mint amennyit a természetes összetételű, nem sűrített hasonló lé tartalmaz).

Ha azonban egy természetes gyümölcs- vagy zöldség léhez vizet adnak vagy besűrített léhez nagyobb mennyiségben adnak vizet, mint amennyi kell ahhoz, hogy az eredeti lé természetes jellegét és mennyiségét helyreállítsa, ezt hígított italnak kell tekinteni és mint ilyen a 22.02 vtsz. a1á tartozik. Azok a gyümölcs- és zöldséglevek, amelyek nagyobb mennyiségű széndioxidot tartalmaznak, mint a lé természetes állapotában, nem osztályozhatók ide, hanem e termékek a szénsavval telített gyümölcslevekkel azonosan kezelendők, és nem osztályozható ide továbbá a limonádé és a gyümölcslevekkel ízesített szénsavval telített víz sem (22.02 vtsz.).

Ide kell osztályozni a szőlőmustot is, bármilyen felhasználási céllal, ha az erjedés nem kezdődött meg. Ezt többnyire ugyanolyan eljárásnak vetik alá, mint a más gyümölcsleveket, a szőlőmust nagyon hasonlít az eredeti szőlőléhez. Jellegzetessége az, hogy mint sűrítmény vagy kristály kerül forgalomba (ez utóbbi alakban a kereskedelemben "szőlőcukor" vagy "szőlőméz" néven ismerik és a finom péksütemények, cukorkaáru, gyömbéres mézeskalács, édességek stb. készítésénél használják).

A részben erjedt szőlőmust, akár lefojtották az erjedésben akár nem, valamint a nem erjedt szőlőmust, amelyhez alkoholt adtak, és amelyek alkohol tartalma meghaladja a 0,5 tf%-ot a 22.04 vtsz. alá tartoznak.

Nem tartozik ide továbbá:

a) paradicsomlé, amelynek szárazanyag-tartalma legalább 7 tömegszázalék (20.02 vtsz.);

b) gyümölcs- vagy zöldséglé 0,5 tf%-ot meghaladó alkohol tartalommal (22. Árucsoport).

Alszámos Magyarázat:

a 2009.11 vtsz. alszámhoz

A "fagyasztott narancslé" meghatározás az olyan sűrített narancslére is vonatkozik, amely -18 °C körüli hőmérsékletre lehűtve és azon tartva nem fagy teljesen szilárddá.

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

2008 Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dió és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag, vagy alkohol hozzáadásával is

A cukortartalom tekintetében lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő Megjegyzés 2. pontját.

A hozzáadott cukor tekintetében lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő Megjegyzés 3. pontját.

Az alkoholtartalom tekintetében lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő Megjegyzés 4. pontját.

2008 11 10 - Dió, földimogyoró és más mag, egymással keverve is

2008 19 90

Ide tartoznak a Magyarázat 2008 vtsz. második bekezdés, (1) és (2) pontjában meghatározott termékek, beleértve azok keverékeit is. Ide tartoznak továbbá:

- tésztafélék készítéséhez felhasznált pelyhesített és zúzott termékek; valamint

- őrölt és más módon zúzott termékek, tésztamassza formájában, más anyagok hozzáadásával is.

Nem tartozik ide:

marcipán, nugát, stb. készítésére alkalmas massza (1704 vtsz.)

2008 19 10 és Másféle, beleértve a keverékeket is:

2008 19 90

Ide tartozik a dió és más magok, kivéve a földimogyorót és a diónak más magokkal való keverékét akkor is, ha a keverékben a földimogyoró dominál

2008 30 51 Grapefruit szeletek

Erre az alszámra vonatkozóan a "szelet" a gyümölcs egy teljes, természetes szeletét jelenti.

Nem szándékosan létrehozott, kismennyiségű törött darabok jelenléte az osztályozást nem befolyásolja.

2008 30 71 Grapefruit szeletek

Lásd a 2008 30 51 alszámhoz tartozó KN Magyarázatot.

2008 60 51 Meggy (Prunus cerasus)

Ide tartozik a Prunus cerasus L. különböző fajtáihoz tartozó, enyhén savanykás ízű cseresznyeféle.

2008 60 61 Meggy (Prunus cerasus)

Lásd a 2008 60 51 alszámhoz tartozó KN Magyarázatot.

2008 60 71 Meggy (Prunus cerasus)

Lásd a 2008 60 51 alszámhoz tartozó KN Magyarázatot.

2008 60 91 Meggy (Prunus cerasus)

Lásd a 2008 60 51 alszámhoz tartozó KN Magyarázatot.

2009 Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, alkohol hozzáadása nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

"Lé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül" tekintetében lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (5) pontját.

A hozzáadott cukortartalom tekintetében lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő Megjegyzés (5) pontját.

2009 11 11 - Fagyasztva

2009 11 99 Lásd a 2009 11 alszámhoz tartozó Magyarázatot.

2009 50 10 és Paradicsomlé

2009 50 90 Lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) pontját.

2009 60 51 Koncentrátum

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő Megjegyzés (4) pontját.

2009 60 71 Koncentrátum

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő Megjegyzés (4) pontját.

Áruosztályozási rendelkezés: 2008.50

1. "Feljavított", szárított sárgabarack, amelyet félbevágott friss gyümölcsből nyernek, gőz segítségével hámozva, kéndioxidot tartalmazó cukorszirupba mártva, szárítókereten és ezt követően meghatározott nedvességtartalmú (kb. 20% dehidrátorban szárítva; a cukortartalom kb. 71% (azaz a szárazanyag 90%-a).

IV. ÁRUOSZTÁLY: 21. Árucsoport: Különböző ehető készítmények

Megjegyzések:

(1) Nem tartozik ebbe az Árucsoportba:

a) zöldségkeverék (0712 vtsz.);

b) pörkölt pótkávé, amely bármilyen arányban valódi kávét tartalmaz (0901 vtsz.);

c) aromásított tea (0902 vtsz.);

d) fűszer és más hasonló termék (0904 - 0910 vtsz.);

e) a 2103 és 2104 vtsz. alá tartozó élelmiszer-készítmények kivételével az olyan készítmények, amelyek több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat, héjas, puhatestű és más gerinctelen víziállatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmaznak (16. Árucsoport);

f) összetett alkoholos készítmények italok előállítására 0,5 térfogatszázalékot meghaladó (2208 vtsz.) alkoholtartalommal [lásd 22. Ács. (2) Megjegyzés];

g) gyógyszernek elkészített élesztő és a 3003 és 3004 vtsz. alá tartozó más termék; vagy

h) elkészített enzim (3507 vtsz.).

(2) A Megjegyzés (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pótszerek kivonata a 2101 vtsz. alá tartozik.

Kiegészítő megjegyzések:

1. A 2101 10 91, 2101 20 10, 2106 10 10 és 2106 90 91 alszámok esetén a "keményítő" kifejezés a keményítő lebomlási termékeit is jelenti.

2. A 2106 90 10 alszám esetében a "sajtfondü" kifejezés a legalább 12 tömegszázalék, de 18 tömegszázaléknál kevesebb tejzsírt tartalmazó, olvasztott sajtból (leginkább ementáli és gruyére) fehér bor, cseresznyepárlat, keményítő és fűszerek hozzáadásával készült, legfeljebb 1 kg, azonnal fogyasztható csomagolásban lévő terméket jelent.

Fenti alszám alá történő besorolás feltétele az az igazolás, melyet a vonatkozó közösségi előírásokban meghatározottak szerint adtak ki.

3. A 2106 90 30 alszám esetén az "izoglukóz" kifejezés a szárazanyagra számítva legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó, glukózból és polimerjeiből nyert terméket jelenti.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

2103 Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és dara, elkészített mustár

2103.10 - Szójamártás

2103.20 - Paradicsom ketchup és paradicsom mártás

2103.30 - Mustárliszt és dara, elkészített mustár

2103.90 - Más

(A) Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék

E vtsz. alá általában erősen fűszerezett készítmények tartoznak, amelyeket bizonyos ételek (hús, hal, saláta stb.) ízesítésére használnak és különböző alkotórészekből (tojás, zöldség, hús, gyümölcs, liszt, keményítő, olaj, ecet, cukor, fűszerek, mustár, ízesítők stb.) állítanak elő. A mártások (szószok) általában folyékonyak és az ezek előállítására való készítmények rendszerint por alakúak, amelyekhez csak tejet, vizet stb-t kell hozzáadni, hogy mártást (szósz) nyerjenek.

Ide kell osztályozni egyes zöldség- vagy gyümölcsalapú termékeket is, amelyek abban különböznek a 20. Árucsoportba (főleg a 20.01 vtsz. alá) osztályozható tartósított termékektől, hogy ezek főképpen folyadékok, emulziók vagy szuszpenziók, nagyon csekély szilárd anyagtartalommal, e készítményekre vonatkozóan lásd a 20.01 vtsz-hoz tartozó Magyarázatot.

A fűszereket tartalmazó ételzamatosító vagy ételízesítő keverékek abban különböznek a 09.04-09.10 vtsz. alá tartozó fűszerektől és fűszerkeverékektől, hogy ezek a 9. Árucsoportba tartozó fűszereken kívül, olyan arányban tartalmaznak egy vagy több ízesítő vagy fűszerező anyagokat, amelyek megváltoztatják a fűszereknek a 9. Árucsoport értelmezése szerinti jellegét (lásd a 9. Árucsoporthoz tartozó Magyarázat Általános rendelkezéseit).

Az ide tartozó termékek például: majonéz, salátaöntet, Béarnaise-mártás, bolognai mártás (ez vagdalt húsból, paradicsompüréből, fűszerekből stb. áll), szójamártás, gombamártás, Worcester-mártás (áItalában sűrű szójamártás alapból készül, fűszerek ecetes forrázatából, só, cukor, karamell és mustár hozzáadásával), paradicsom-ketchup (paradicsompüréből, cukorból, ecetből sóból és fűszerekből) és más paradicsommártás, zellersó (konyhasónak és finomra őrölt zellermagoknak keveréke), kolbászkészítéshez való kevert ízesítők.

Az előzőekben említett 9. és 20. Árucsoportba tartozó termékeken kívül nem tartozik még ide:

a) húsból, halból, héjas, puhatestű vagy más gerinctelen vízi állatból készült lé vagy kivonat (16.03 vtsz.);

b) leves, erőleves és ezek készítésére szolgáló készítmény 21.04 vtsz.);

c) hidrolizált fehérjék, amelyek főként aminósavak és nátriumklorid keverékéből állnak és az ételkészítményekben mint adalékanyagok kerülnek felhasználásra (21.06 vtsz.);

d) bomlasztott élesztő (21.06 vtsz.).

(B) Mustárliszt és dara, elkészített mustár

A mustárlisztet a 12.07 vtsz. alá tartozó mustármag megőrlésével és átszitálásával nyerik. Készíthetik fehér vagy fekete mustármagból vagy ezek keverékéből. Akkor is ide kell osztályozni, ha őrlés előtt a magvakat zsírtalanították vagy a magburoktól megfosztották, felhasználására tekintet nélkül.

Ide tartozik az elkészített mustár is, amely mustárlisztből és kis mennyiségű más alkotórészből áll (gabonaliszt, sárga gyömbérgyökér, fahéj, bors stb.), vagy a mustárkrém, amelyet mustárlisztnek ecet, szőlőmust vagy bor keverékéből állítanak össze, ehhez még sót, cukrot, fűszereket vagy más ízesítőket is adhatnak.

Nem tartozik ide többek között:

a) mustármag (12.07 vtsz.);

b) szilárd mustárolaj (15.14 vtsz.);

c) mustármag-olajpogácsa, vagyis az a termék, amely a mustármagból a szilárd olaj kivonása után visszamarad (23.06 vtsz.);

d) mustárból készített illóolaj (33.01 vtsz.).

2106 Másutt nem említett élelmiszerkészítmény

2106.10 - Fehérjekoncentrátum és fehérje tartalmú anyagok

2106.90 - Más

E vtsz. alá kell osztályozni a Vámtarifában másutt nem említett alábbi termékeket:

(A) Akár közvetlenül, akár feldolgozás (mint főzés, sütés, vízben, tejben stb-ben feloldás vagy forralás) után emberi fogyasztásra alkalmas készítményeket.

(B) A részben vagy egészben élelmiszeranyagokból álló készítményeket, amelyeket italok, vagy emberi fogyasztásra szolgáló élelmiszerek előállítására használnak. Ide tartoznak azok a készítmények is, amelyek vegyi anyagok (szerves savak, mészsók, lecitin stb.) és élelmezési anyagok (liszt, cukor, tejpor stb.) keverékéből állnak és abból a célból állítják elő, hogy élelmiszerek alkotórészeként használják fel, vagy azt a célt szolgálják, hogy az élelmiszerek valamely jellemző tulajdonságát (külső megjelenés, tartósság stb.) javítsák.

Nem tartoznak azonban e vtsz. alá azok az enzimkészítmények, amelyek élelmiszeripari anyagot tartalmaznak (pl. fehérjebontó enzimekből álló, hozzáadott szőlőcukor vagy egyéb élelmiszeranyag tartalommal rendelkező húspuhítók). Ezek a készítmények a 35.07 vtsz. alá tartoznak, ha a Vámtarifa más vtsz-a azokat részletesebben nem határozza meg.

E vtsz. alá tartoznak többek között:

(1) Asztalikrém, zselé, jégkrém és hasonló készítményekhez való porok, édesítve is.

A liszt, dara, keményítő, malátakivonat alapú vagy a 04.01 - 04.04 vtsz-ok alá tartozó termékekből készült porok akár tartalmaznak kakaót, akár nem vagy a 18.06 vagy a 19.01 vtsz. alá tartoznak (lásd a 19. Árucsoporthoz tartozó Magyarázat Általános rendelkezését). A kakaótartalmú egyéb porokat a 18.06 vtsz. alá kell osztályozni. Az ízesített vagy színezett cukorjellegű port, amelyet limonádé és hasonló készítményekhez használnak a 17.01 vagy a 17.02 vtsz. alá kell osztályozni, jellegétől függően.

(2) Italok készítéséhez való ízesítő porok édesítve is, szódabikarbóna és glicirrhizin vagy édesgyökér kivonat alappal (ezek "kakaópor" néven is ismertek).

(3) Tejből nyert zsiradék (vaj, más zsír vagy olaj) alapú készítmények, amelyeket például finompékáruknál használnak fel.

(4) Cukor alapú masszák, viszonylag nagy mennyiségű hozzáadott zsiradéktartalommal és néha tej- vagy diótartalommal, ezek közvetlenül nem készíthetők el édességnek, de csokoládéhoz, teasüteményekhez, pitékhez, kekszekhez stb. töltelékként használják.

(5) Természetes méz, méhpempővel dúsítva.

(6) Hidrolizált fehérjék, amelyek főként aminósavak és nátriumklorid keverékéből állnak és az élelmiszerekben kerülnek felhasználásra (pl. ízesítőanyagként); fehérje sűrítmények, amelyeket úgy állítanak elő, hogy a zsírtalanított szójababliszt bizonyos alkotórészeit eltávolítják, ezt főként az élelmiszerek fehérjetartalmának dúsítására használják; szójababliszt és egyéb fehérje anyagok szerkezetileg módosítva. A vegytiszta fehérje azonban nem tartozik ide. (35.04 vtsz.).

(7) Alkoholmentes, vagy legfeljebb 0,5 tf%-os alkoholtartalmú összetett készítmények, amelyeket italok (likőr, stb) előállítására használnak, ha a Vámtarifa más vtsz-a alatt kifejezetten nincsenek megnevezve. Ezeket a készítményeket a 13.02 vtsz. alá tartozó növényi kivonatoknak tejsavval, borkősavval, citromsavval, foszforsavval, tartósító hatóanyagokkal, habosító anyagokkal, gyümölcslevekkel stb. és néha illóolajokkal való vegyítés útján nyerik. Az ilyenfajta, de 0,5 tf%-nál nagyobb alkoholtartalmú összetett készítmények nem tartoznak ide (22.08 vtsz.).

(8) Természetes vagy mesterséges illatanyag (pl. vanilin) alapú étkezésre alkalmas tabletták.

(9) Édességek, mézgák és hasonlók (elsősorban diabetikus célra), amelyek cukor helyett szintetikus édesítő anyagot (pl. szorbitolt) tartalmaznak.

(10) Olyan készítmények (pl. tabletták), amelyek szacharinból és valamilyen élelmiszerből, mint pl. laktóz, állnak és édesítési célra használják.

(11) Bomlasztott élesztő és más élesztőkivonat, amelyet az élesztő hidrolízisével nyernek. Ezek a termékek nem erjednek és igen magas a fehérje értékük. Főként az élelmiszeriparban használják (pl. egyes ételízesítők előállításánál).

(12) Olyan készítmények limonádé vagy más ital előállításához, amelyek pl. a következőkből állnak:

- ízesített vagy színezett szirupokból, amelyek természetes vagy mesterséges ízesítő anyagokat, mint pl. egyes gyümölcsök vagy növények (pl. málna, feketeribizli, citrom, menta stb.) hozzáadásával készült cukoroldatokat, hozzáadott citromsavat és tartósítószereket is tartalmazhatnak;

- e vtsz. alá tartozó [lásd az előző (7) bekezdést] összetett készítménnyel ízesített szirupból, amely égetett cukorral megfestett cola esszenciát, citromsavat vagy citromsavat és gyümölcs illóolajokat (mint pl. citrom és narancs) tartalmaz;

- olyan szirupokból, amelyekhez különféle adalékanyagokat (pl. citromsav, gyümölcs illóolaj stb.) olyan mértékben módosított összetételű gyümölcslevet adtak, hogy ezáltal a természetes lé összetevőinek aránya nyilvánvalóan megváltozott;

- sűrített gyümölcsléből, amely hozzáadott citromsavat (olyan arányban, hogy a teljes citromsavtartalom észrevehetően nagyobb, mint a természetes lében), gyümölcs illóolajat, mesterséges édesítőszert stb. tartalmaz.

Az ilyen készítmények vízzel történő hígítás vagy további elkészítés után italként közvetlenül fogyaszthatók. Az egyes ilyen készítményeket egyéb élelmiszeripari készítményekhez is adagolhatják.

(13) Ginseng kivonat és más anyagok (pl. laktóz vagy glukóz) keveréke, amelyet ginseng "tea" vagy ital készítésére használnak.

(14) Olyan termék, amely különféle növények vagy növényrészek (beleértve a magokat vagy gyümölcsöket is) keverékéből, vagy egyetlen vagy különféle fajta növények vagy növényrészek (beleértve a magokat és a gyümölcsöket is) és más anyagok, mint pl. egy vagy több növényi kivonat keverékeiből áll, amelyet nem ebben a formában, hanem mint ital főzetet (forrázatot) vagy "tea" italt fogyasztanak, beleértve azokat a termékeket is, amelyeket a fájdalmak enyhítésére vagy az egészség megőrzésére és a kellemes közérzet biztosítására ajánlanak.

Nem tartozik e vtsz. alá az olyan termék, amelyben egy bizonyos fájdalomra ható, gyógyászati vagy megelőzési célra alkalmas mennyiségű aktív alkotórész található (30.03 vagy 30.04 vtsz.).

Nem osztályozható ide továbbá a 08.13 vtsz. alá vagy a 9. Árucsoportba tartozó áru.

(15) Különféle Árucsoportokba (pl. 7. 9. 11. 12. Árucsoport) tartozó vagy a 12.11 vtsz. alá tartozó különféle fajta növény, növényrész, mag vagy gyümölcs (egész, vágott, zúzott, őrölt vagy porított) keverékei, amelyeket nem ebben a formában fogyasztanak, hanem egyrészt közvetlenül italok ízesítésére vagy italkészítéshez kivonatok előállítására használnak. Nem tartozik ide azonban az olyan hasonló típusú keverék, amelynek lényeges jellemzőjét a 9. Árucsoportba tartozó növényfajták adják. (9. Árucsoport).

(16) Gyakran "élelmiszer adalékok"-nak nevezett készítmények, amelyeknek növényi kivonat, gyümölcs-sűrítmény, méz, répacukor stb. az alapanyaga és amelyhez vitaminokat, néha kis mennyiségben vas vegyületeket is adnak. Csomagolásukon gyakran található utalás arra vonatkozóan, hogy ezek a jó egészségi állapotot, a jó közérzet fenntartását segítik elő. A betegségek megelőzésére vagy gyengébb egészségi állapot kezelésére szolgáló hasonló készítmények azonban nem tartoznak ide (30.03 vagy 30.04 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

2103 Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és -dara, elkészített mustár

2103 90 10 Mangóból készült folyékony, fűszeres ízesítő (chutney)

Jelen alszám értelmében a mangóból készült fűszeres ízesítő (chutney) olyan ecetes mangó készítményt jelent, amihez különböző termékeket adtak, mint például gyömbért, mazsolát, borsot és cukrot.

Az ide tartozó mangóból készült fűszeres ízesítő (chutney) szósz formájú, többé-kevésbé folyékony állapotú és teljesen homogenizált.

2106 Másutt nem említett élelmiszer-készítmény

2106 10 10 és Fehérjekoncentrátum és texturált fehérje

2106 10 90 Lásd a 2106 vtsz Magyarázat második bekezdés (6) pontját, a fehérje-hidrolizátumokat definiáló rész kivételével.

Ezen alszámok nem tartalmazzák a koncentrált tejfehérjéket (0404.90 vagy 3504.90 alszám).

2106 90 10 Sajtfondü

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. pontját.

2106 90 30 Izoglükóz szirup

Lásd az Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. pontját.

2106 90 91 és Más

2106 90 99 Lásd a 2106 vtsz Magyarázat második bekezdés (1)-(5), (7)-(11) és (13) pontját.

Áruosztályozási rendelkezések: 2103.90

1. "Trasi" és "Blachan", amelyeket kizárólag bizonyos keleti ételek ízesítésére használnak, ezeket halakból vagy héjas állatokból (külön vagy összekeverve) nyerik, paszta alakjában állítják elő, amely az előállítás során bekövetkező nagyfokú bomlás miatt elvesztette a 16.04 és a 16.05 vtsz. alá tartozó termékeknek megfelelő jellegét.

2. Összetett ízesítő anyagok, amelyeket egy állandó ízesítő hatás elérésére szabványosítottak és az alábbi keverékekből állnak:

(i) a 9. Árucsoportba tartozó bizonyos fűszerek, illetve aromatikus zöldségek teljes kivonata (pl.: a 07.12 vtsz. vagy a 12. Árucsoport), és

(ii) a végleges felhasználásnak megfelelő alapanyag (só, glukóz, gabonaliszt, porított kétszersült stb.), ezeket ételkészítményekhez fűszerként, ízesítőként használják.

2106.90

1. Soványító (vagy hízás elleni) ételkészítmények, amelyek szénhidrátokat, guarlisztet, vitaminokat, citromsavat és színezőanyagokat tartalmaznak.

2. Adalékanyag gabonaliszthez, amely B1-vitamint, nikotinsavat, vasat (ferrum reductum) és búzalisztet tartalmaz; a terméket a gabonalisztekhez igen kis mennyiségben (kb. 0,24 rész 1000 részhez) adagolják, azok vitamintartalmának javítása céljából.

3. Sütőipari adalékanyag, amely cukrot, mono- és diglicerideket és néha lefölözött tejből készült port tartalmaz, és ezt különböző arányban (legfeljebb a késztermék 15-20%-áig) a sütőipari és cukrászati termékek előállításánál a liszthez vagy a tésztához adagolják.

4. Olyan készítmények, amelyeket tejjel történő összekeverés után közvetlenül italként fogyasztanak, finom por alakúak, amelyek lényegében cukorból, gyümölcsporból, kalciumfoszfátból és vitaminokból állnak.

5. Konyhakész (instant) élelmiszer, amely szójafehérje koncentrátumból (51%), kazeinátból (47,5%), szójalecitinből (1%) és vanilia illóolajból (0,5%) áll.

6. Élelmiszer adalékanyag, amely kalciumkarbonátot (kb. 50%) és kazeint (kb. 43%) tartalmaz.

7. Ginzeng-kapszula (egy-egy kapszula tömege kb. 650 mg), 100 mg szabványosított, erősen koncentrált ginzeng kivonatot, növényi olajat, oxidációgátlót (lecitint), emulgáló anyagot (glicerint), méhviaszt, színező anyagot (vasoxid) és vanília tinktúrát tartalmaz.

(Lásd még a 1704.90/1. és a 2205.10/2. Osztályozási Véleményt is.)

8. Kombinált emulgáló és stabilizáló anyag finom por alakban, amely zselatint, mono-, di- és tri-glicerin zsírsav észterek keverékét, glukózt (szőlőcukor), nátriumcitrátot és karraginint tartalmaz, ezt a port kis mennyiségben (megközelítőleg 2%) adalékanyagként használják hab állagú ételek és más tejtermék alapú édességek készítésénél a levegős és szilárd állag elérése (javítása) érdekében.

9. Stabilizáló finom por alakban, amely szentjánoskenyér mézgát, karraginint, pektint, zselatint, glukózt (szőlőcukor) és szójabab-fehérjét tartalmaz, ezt a port kis mennyiségben (megközelítőleg 0,5%) adalékanyagként használják gyümölcsfagylalt készítésénél stabilizálóként.

10. Emulgáló (keményítő komplexáló anyag) finom por alakban, amely főleg mono-, di- és tri-, glicerin zsírsav észterek keverékéből, maláta keményítőből és nátrium-kazeinátból áll, ezt a port kis mennyiségben (megközelítőleg 0,5%) keményítő alapú ételekhez adagolják.

IV. ÁRUOSZTÁLY: 23. Árucsoport: Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány

Megjegyzés:

(1) A 2309 vtsz. alá kell osztályozni a másutt nem említett, állati takarmányozásra szolgáló olyan termékeket, amelyeket a növényi vagy állati eredetű anyagok feldolgozása során nyernek, miközben az eredeti anyag elveszti lényeges jellemzőit; de nem osztályozható ide az ipari feldolgozás során keletkező ilyen növényi hulladék, maradék és melléktermék.

Kiegészítő megjegyzések:

1. A 2306 90 91 alszám alá csak a kukoricacsírából történő olajkivonás maradékai tartoznak, kivéve azokat a termékeket, amelyek a kukoricaszem olyan részeit is tartalmazzák, melyeket a megmunkálás után adtak hozzá és így nem vettek részt az olajkinyerési folyamatban.

2. A 2307 00 11, 2307 00 19, 2308 90 11 és a 2308 90 19 alszámok esetében a következő kifejezések értelmezése az alábbi:

- "tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban": 100 kg termékben levő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban,

- "potenciális alkoholtartalom tömegszázalékban": 100 kg termékben levő cukor teljes erjedésekor keletkező tiszta alkohol mennyisége kilogrammban,

- "teljes alkoholtartalom tömegszázalékban": a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege,

- "tömegszázalék": a tömegszázalékban mért alkoholtartalom szimbóluma.

Általános rendelkezések:

Ide tartozik az élelmiszeriparban használt növényi anyagokból és bizonyos állati eredetű termékekből származó melléktermék és hulladék. E termékek legtöbbjét főképpen állati takarmánynak használják fel, akár magában, akár más anyagokkal keverve. Néhányat (pl. borseprő, tisztítatlan borkő, olajpogácsa) ipari célokra is felhasználnak.

Ebben az Árucsoportban a "labdacs" (pellet) meghatározás olyan terméket jelent, amelyet kötőanyag nélkül, vagy legfeljebb 3 tömegszázalék kötőanyag (melasz, keményítőtartalmú anyagok, stb.) hozzáadásával különféle alakra sajtolnak össze.

Általános megjegyzések:

A potenciális alkoholtartalmat tömegszázalékban úgy kell kiszámítani, hogy a 100 kg termékben lévő cukrok tömegét (az invert cukor kilogrammjaiban számolva) meg kell szorozni 0.47-tel.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

2307 Borseprő; nyers borkő

A borseprő a bor erjesztése és érlelése alatt keletkezik, mint iszapos üledék. Ha az üledéket szűrik, sajtolják, a borseprőt szilárd alakban nyerik. A szárított borseprő lehet szabálytalan törmelék, por vagy szemcsés alakú.

A nyers borkő kövesedés által (a szőlőmust erjedése alatt a boroskádakban vagy a bort tároló hordókban) képződik. Por, lemez vagy szabálytalan alakú kristályos darabokban fordul elő; színe a szürkétől a sötétvörösig változik. Az első mosás után a nyers borkő szürkés-sárga vagy vörösbarna színű kristály, a színe annak a bornak a színétől függ, amelyből nyerték. Ezt a mosott, nyers (tisztítatlan) borkövet is e vtsz. alá kell osztályozni.

Mind a borseprő, mind a nyers borkő (beleértve a mosott borkövet is) nyers kálium-hidrogén-tartarát, amely elég nagy mennyiségben tartalmaz kálcium-tartarátot. A borseprőt és a borkövet kálium-bitartarát (tisztított borkő) előállítására használják, amely fehér kristály vagy kristályos por alakjában fordul elő, szagtalan, savas ízű, levegőn stabil. A borseprőt állati takarmánykészítmények előállítására, míg a nyers borkövet, mint maróanyagot a festésnél használják.

Nem tartozik ide a tisztított borkő (29.18 vtsz.) és a kálcium-tartarát (29.18 vagy 38.23 vtsz.).

23.08 Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag, növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is

2308.10 - Makk és vadgesztenye

2308.90 - Más

Ide tartoznak a Vámtarifában másutt nem említett, közelebbről meg nem határozott és állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termékek, valamint olyan ipari megmunkálás során keletkező hulladékok, maradékok és melléktermékek, amely megmunkálásnak az a célja, hogy a növényi anyagok valamely alkotórészét kivonják.

Ide tartozik többek között:

(1) Makk, vadgesztenye.

(2) A kukoricacsutka (tusa) a szemek eltávolítása után; kukoricaszár, csuhé és levél.

(3) Répa és sárgarépa korona (fej).

(4) A zöldségfélék héja (borsó-, babhüvely, stb.).

(5) Gyümölcshulladék (alma, körte, stb. héja, magtokja), gyümölcsseprő, törköly (szőlő, alma, körte, citrus gyümölcs stb. kipréseléséből származó hulladék), még abban az esetben is, ha felhasználható pektin kivonására.

(6) Korpa, amely mustármag őrlésekor keletkezik, mint melléktermék.

(7) Hulladékok, amelyek a pótkávé (vagy ilyen kivonat) készítése után a gabona magvakból vagy egyéb növényi anyagokból visszamaradtak.

(8) A citrusféle gyümölcsökből készített szörpök gyártása során visszamaradó vizes lé besűrítésénél keletkező melléktermék, amely helyenként "citrusgyümölcs-melasz" néven ismert.

(9) Hulladék, amely akkor keletkezik, amikor a kukoricacsutkát furfurol-2 (furánaldehid) előállítása céljából hidrolizálják. Ezt a hulladékot "hidrolizált, őrölt kukoricacsutka" néven ismerik.

Az e vtsz. alá tartozó termékek lehetnek labdacs (pellet) alakban is (lásd a Magyarázat Általános rendelkezéseit).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

2307 Borseprő; nyers borkő

2307 00 11 Teljes alkoholtartalma legfeljebb 7,9 térfogatszázalék és szárazanyag-tartalma legalább 25 tömegszázalék

Lásd a 23. Árucsoporthoz tartozó Általános megjegyzést és a vonatkozó Magyarázatot.

2307 00 90 Nyers borkő

Lásd a 23.07 vtsz Magyarázat 2. bekezdését.

2308 Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag, növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is

2308 90 11 Teljes alkoholtartalma legfeljebb 4.3 térfogatszázalék és szárazanyag-tartalma legalább 40 tömegszázalék

Lásd a 23. Árucsoporthoz tartozó Általános megjegyzést és a vonatkozó Magyarázatot.

2308 90 30 Seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

Ide tartozik a "narancshártyának" nevezett termék, amely olyan narancs darabokból áll, amelyek kezdetben, a kipréselés során belekerülnek a lébe, majd kiszűrik őket, így az gyümölcshús alkotórészeket alig tartalmaz, viszont főleg sejthártyából és fehér héjból áll. Ezeket a termékeket hígított narancs-sűrítményhez és üdítőitalokhoz való adagolásra szánják.

2308 90 90 Más

Ide tartoznak a 2308 vtsz Magyarázat második bekezdés (2), (3), (4), (6), (7), (8) és (9) pontjaiban meghatározott termékek.

Ide kell osztályozni a szójabab hüvelyt, őrölve is, amelyből a szójaolajat még nem vonták ki.

Áruosztályozási rendelkezések:

2308.90

1. Manióka gyökér pelletizálás előtti tisztításakor keletkező hulladék ("pellet hulladék"), amely manióka szemcséket és szilíciumos homokot (kb. 44%) tartalmaz.

2. Repcemaghulladék, amely az olaj kivonását megelőző tisztítás során keletkezik, ez repcemagot (főként törött magokat) és nagy százalékban (50%) gyommagvakat, valamint egyéb más szennyeződéseket tartalmaz, állati takarmányozásra használják.

C) VI. ÁRUOSZTÁLY: A VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI

Megjegyzések:

(1) a) A 2844 vagy 2845 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékek (a radioaktív ércek kivételével) e vtsz-ok alá tartoznak akkor is, ha a Vámtarifa más vtsz-ai is szóba jöhetnének; b) A fenti a) pontban foglaltaknak megfelelően a 2843 vagy a 2846 vtsz. tartoznak akkor is, ha ennek az Áruosztálynak más vtsz-ai is szóba alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékek ezek alá a vtsz-ok alá jöhetnének.

(2) E Megjegyzés (1) bekezdésének megfelelően a 3004, 3005, 3006, 3212, 3303, 3304, 3305, 3306, 3307, 3506, 3707 vagy a 3808 vtsz-ok alá tartozó áruk kimért adagokban vagy a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve az említett vtsz-ok alá tartoznak, még akkor is, ha más vtsz-ok is szóba jöhetnének.

(3) Azokat az árukészleteket, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az Áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből úgy állították össze, hogy ha a készletben levő árukat összekeverik, akkor a VI. vagy VII. Áruosztályba tartozó új terméket nyernek, az új termék vtsz-a alá kell osztályozni, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a kiszerelés módjáról világosan felismerhető, hogy azok előzetes átcsomagolás nélkül együttes felhasználásra szolgálnak;

b) együtt hozzák be (mutatják be) azokat;

c) az alkotórészek jellegéből vagy jelenlévő arányukból felismerhetően alkalmasak egymás kiegészítésére.

Általános rendelkezések:

Az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdése:

Az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, minden radioaktív kémiai elemet és radioaktív izotópot, valamint az ilyen elemekből és izotópokból alkotott vegyületeket [akár szervetlen, akár szerves, és akár egységes, vegyileg meghatározott, akár nem] a 28.44 vtsz. alá kell osztályozni még akkor is, ha azok osztályozásánál a Vámtarifa más vtsz-ai is szóba jöhetnének. Ezért a radioaktív glicerint és a radioaktív nátrium-kloridot a 28.44 vtsz. alá kell osztályozni és nem a 15.20 vtsz. illetve a 25.01 vtsz. alá. Hasonlóképpen a radioaktív etilalkoholt, a radioaktív aranyat és a radioaktív kobaltot is minden körülmények között a 28.44 vtsz. alá kell osztályozni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a radioaktív ércek a Vámtarifa V. Áruosztályába tartoznak.

A nem radioaktív izotópokra és azok vegyületeire nézve a Megjegyzés úgy rendelkezik, hogy ezeket [akár szervetlenek, akár szervesek, akár egységes, vegyileg meghatározott, akár nem] a 28.45 vtsz. alá kell osztályozni még akkor is, ha a Vámtarifa más vtsz-ai is szóba jöhetnének. Ezért a szén izotópját a 28.45 és nem a 28.03 vtsz. alá kell osztályozni.

Az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés b) pontja előírja, hogy a 28.43 vagy a 28.46 vtsz. alá osztályozható árukat a két vtsz. közül a megfelelő saját vtsz-a alá kell osztályozni és nem a VI. Áruosztályban szóba jöhető más vtsz. alá, feltéve, hogy ezek nem radioaktívak vagy nem izotópok (mert ebben az esetben azokat a 28.44 vagy a 28.45 vtsz. alá kell osztályozni). A Megjegyzésnek e pontja szerint tehát pl. az ezüst-kazeinátot a 28.43 vtsz. alá és nem a 35.01 vtsz. alá, és az ezüst nitrátot még akkor is a 28.43 vtsz. alá és nem a 37.07 vtsz. alá kell osztályozni, ha fényképészeti felhasználásra készen a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelték.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a 28.43 és a 28.46 vtsz-oknak csak a VI. Áruosztály más vtsz-aival szemben van elsőbbségük. Amennyiben a 28.43 vagy a 28.46 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő áruk osztályozásánál a Vámtarifa más Áruosztályainak vtsz-ai is szóba jöhetnek, az ilyen áruk osztályozására valamennyi figyelembe vehető Áruosztályhoz vagy Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés és a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai alkalmazásától függ. Így a gadolinit, mint ritka föld-fémek vegyülete a 28.46 vtsz. alá tartozó áru lenne, de a 25.30 vtsz. alá kell osztályozni, mert a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdés a) pontja kizárja a 28. Árucsoportból az V. Áruosztályba tartozó ásványi anyagokat.

Az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése:

Az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azokat az árukat (a 28.4328.46 vtsz-ok alatt meghatározott áruk kivételével), amelyek kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésük következtében a 30.04, 30.05, 30.06, 32.12, 33.03, 33.04,33.05,33.06,33.07, 35.06, 37.07 vagy 38.08 vtsz. alá tartoznak, e vtsz. alatt maradnak akkor is, ha azok más vtsz-ok alá is osztályozhatók lennének. Például a kén gyógyászati célra, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve a 30.04 vtsz. alá és nem a 25.03 vagy a 28.02 vtsz. alá, vagy a dextrin, mint ragasztószer a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben a 35.06 vtsz. és nem a 35.05 vtsz. alá tartozik.

Az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése:

A Megjegyzésnek ez a pontja rendelkezik a részben vagy kizárólag ebbe az Áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből álló árukészletek osztályozásáról. A Megjegyzés rendelkezései azonban korlátozódnak az olyan árukészletekre, amelyeknél ha a készletekben levő árukat összekeverik, akkor ebbe az Áruosztályba vagy a VII. Áruosztályba tartozó új terméket nyernek. Az ilyen árukészletek az új termék vtsz-a alá osztályozandók, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek a Megjegyzés (3) bekezdés a(-c) pontjaiban foglalt feltételeknek.

Ilyen készletekre vonatkozó példák: a 30.06 vtsz. alá tartozó fogcement és más fogászati tömőanyag és a 32.08-32.10 vtsz. alá tartozó bizonyos mázak és festékek, valamint a 32.14 vtsz. alá tartozó masztixok, stb. A szükséges szilárdító anyag nélkül kiszerelt áruk osztályozására vonatkozó rendelkezéseket részletesen lásd a 32. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben és a 32.14 vtsz-hez tartozó Magyarázatban.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a részben vagy kizárólag ebbe az Áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből álló árukészletekre, amelyeket egymást követően előzetes keverés nélküli felhasználásra szántak, az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése nem vonatkozik. Az ilyen kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt árukat a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai [rendszerint a (3) b) szabály] alapján kell osztályozni; ha ezek az árukészletek a kiskereskedelmi forgalom számára nincsenek kiszerelve, akkor az azt alkotó termékeket külön-külön kell osztályozni.

VI. ÁRUOSZTÁLY: 29. Árucsoport: Szerves vegyi anyagok

Megjegyzések:

(1) Ha ennek az Árucsoportnak egyes vtsz-aihoz tartozó előírások ellenkező rendelkezést nem tartalmaznak, ebbe az Árucsoportba tartoznak:

a) az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak;

b) az azonos szerves vegyületek két vagy több izomerjének keverékei (akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak), kivéve az aciklikus szénhidrogén-izomerek (a sztereoizomerek kivételével) keverékeit (27. Árucsoport);

c) a 2936-2939 vtsz. alá tartozó termékek, a cukornak a 2940 vtsz. alá tartozó és észtere, valamint ezek sói és a 2941 vtsz. alá tartozó termékek akkor is, ha vegyileg nem egységesek, nem meghatározottak;

d) az a)-c) pontokban megnevezett termékek vizes oldatai;

e) az a)-c) pontokban megnevezett termékek más oldatai, ha az ilyen oldás szokásos vagy kizárólag biztonsági vagy szállítási okokból szükséges kiszerelés, és az oldóanyag hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá;

f) az előbbi a)-e) pontokban megnevezett termékek a tartósításukhoz vagy szállításukhoz szükséges stabilizáló anyagok hozzáadásával;

g) az a)-f) pontokban megnevezett termékek, az azonosításuk megkönnyítése céljából vagy biztonsági okokból pormentesítő, színező vagy szagosító anyag hozzáadásával is; ha ezek hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá;

h) a szabvány erősségűre hígított következő termékek azoszínezékekhez: diazoniumsók, és a sókhoz kapcsolt diazotizálható aminok és sóik.

(2) Nem tartozik ebbe az Árucsoportba:

a) a 1504 vtsz. alá tartozó áruk vagy a glicerin (1520 vtsz.);

b) etil-alkohol (2207 és 2208 vtsz.);

c) metán és propán (2711 vtsz.);

d) a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében meghatározott szénvegyületek;

e) karbamid (3102 vagy 3105 vtsz.);

f) növényi és állati eredetű festőanyag (3203 vtsz.) szintetikus szerves színezékek, fluoreszkálóként vagy luminoforként felhasználásra kerülő szintetikus szerves termékek (3204 vtsz.) vagy festékek, valamint színezőanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben vagy csomagolásban (3212 vtsz.);

g) enzim (3507 vtsz.);

h) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló termékek különböző formákban (pl. táblácskákban, pálcákban vagy hasonló alakban), tüzelőanyagként történő felhasználásra, folyadék vagy cseppfolyós gáz öngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, 300cm3 vagy kisebb űrtartalmú tartályban (3606 vtsz.);

ij) töltet tűzoltó készülékhez vagy töltött tűzoltógránát (3813 vtsz.), tintafolt-eltávolító a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (3823 vtsz.);

k) optikai elemek, pl. etilén-diamin-tartarátból (9001 vtsz.).

(3) Ha egy termék ismérveinél fogva ennek az Árucsoportnak két vagy több vtsz-a alá is tartozhat, azt a figyelembe vehető, sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni.

(4) A 2904-2906, 2908-2911 és a 2913-2920 vtsz-nál a halogén-, szulfo-, nitro- és nitrozoszármazékra történő bármilyen utalás vonatkozik a keverékszármazékokra is (pl. a szulfohalogén-, nitrohalogén-, nitroszulfo- és nitroszulfohalogén-származékokra).

A 2929 vtsz. értelmezése szerint a nitro- vagy nitrozocsoportok nem tekinthetők "nitrogénfunkcióknak".

A 2911, 2912, 2914, 2918 és a 2922 vtsz-ok értelmezése szerint az "oxigénfunkció" kifejezés alatt azokat a jellegzetes oxigéntartalmú szerves csoportokat kell érteni, amelyekre a 2905-2920 vtsz-oknál utalás található.

(5) a) Az Árucsoport I-VII. Árualcsoportjába tartozó savfunkciós szerves vegyületekkel képzett észtereket az említett árualcsoportokba tartozó szerves vegyületeknek megfelelő vtsz-ok közül (az árualcsoporton belül) sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni;

b) az etil-alkoholból vagy glicerinből az Árucsoport I-VII. Árualcsoportjába tartozó savfunkciós szerves vegyületekkel képzett észtereket oda kell osztályozni, ahova a megfelelő savfunkciós vegyületeket;

c) a VI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésének és a 28.

Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésének megfelelően:

1. az Árucsoport I-X. Árualcsoportjába vagy a 2942 vtsz. alá tartozó szerves vegyületek (úgymint sav-, fenol- vagy enol-funkciós vegyülete vagy szerves bázisa) szervetlen sóit a megfelelő szerves vegyület vtsz-a alá kell osztályozni, és

2. az Árucsoport I-X. Árualcsoportjába vagy a 2942 vtsz. alá tartozó szerves vegyületekből képzett sókat a megfelelő bázis vagy sav (beleértve a fenol- vagy enol-funkciós vegyületeket is) vtsz-ai közül sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni;

d) a fémalkoholátokat, az etil-alkohol származékai és a glicerin kivételével (2905 vtsz.), a megfelelő alkohol vtsz-a alá kell osztályozni;

e) a szénsavak halogénjeit a megfelelő savakhoz kell osztályozni.

(6) A 2930 és 2931 vtsz. alá tartozó vegyületek olyan szerves vegyületek, amelyek molekulái a hidrogén-, oxigén- vagy nitrogénatomokon kívül közvetlenül szénatomhoz kötött más nemfém-vagy fématomokat (pl. kén, arzén, higany, ólom) tartalmaznak.

Nem tartoznak a 2930 (szerves kénvegyületek) és a 2931 (más szerves-szervetlen vegyületek) vtsz. alá az olyan szulfo- vagy halogénszármazékok (beleértve a keverékszármazékokat is), amelyek, eltekintve a hidrogéntől, oxigéntől vagy nitrogéntől, közvetlen kötésben szénnel csak kén- vagy halogénatomokat tartalmaznak, amelyek a szulfo- vagy halogénszármazék (vegyületszármazék) jellegét adják.

(7) Nem tartoznak a 2932, 2933 és 2934 vtsz. alá az epoxidok háromtagú gyűrűvel, a keton-peroxidok, aldehidek vagy tioaldehidek ciklikus polimerjei, a több-bázisú szénsavak anhidridjei, a többértékű alkoholnak vagy fenolnak több-bázisú savakkal képzett ciklikus észterei vagy a több-bázisú savak imidjei.

Ezt a rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a gyűrűben található heteroatom kizárólag a ciklikus vagy az előbb felsorolt funkciós csoportból származik.

Alszámos megjegyzés:

(1) A 29. Árucsoportban egy vámtarifaszámon belül a kémiai vegyületek származékai (vagy kémiai vegyületek csoportjai) ugyanazon alszám alá tartoznak, mint maguk a vegyületek (vagy vegyületcsoportok), feltéve, hogy más alszám alatt nincsenek név szerint kiemelve, és nincs a szóban forgó alszámok között "Más" jelölésű alszám.

Általános rendelkezések:

Általános szabályként meg kell jegyezni, hogy ebbe az Árucsoportba csak az egységes vegyileg meghatározott vegyületek tartoznak az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

A) Egységes, vegyileg meghatározott vegyületek

Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdése

Az elkülönítet, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, önálló ismert szerkezetű vegyületek, amelyek az előállítás során vagy azt követően tetszés szerint hozzáadott más anyagokat nem tartalmaznak (beleértve a szennyeződést is). Így pl. az olyan szaharin és laktóz keverékéből álló készítmények, amelyeket az édesítőanyagként való felhasználás érdekében kevertek, nem tartoznak ebbe az Árucsoportba (lásd a 29.25 vtsz-hoz tartozó Magyarázatot).

Ebbe az Árucsoportba tartozó, elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek tartalmazhatnak szennyeződéseket [lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontját]. E szabály alól kivételt képez a 29.40 vtsz. szövege, amely csak a vegyileg tiszta cukrokat foglalja magában.

A "szennyeződések" kifejezés csak az olyan anyagokra vonatkozik, amelyek kizárólag és közvetlenül az előállítási folyamat során (beleértve a tisztítást is) kerülnek bele az anyagba. Ezek az anyagok származhatnak a feldolgozással kapcsolatos bármely tényezőből és főként a következők lehetnek:

a) Feldolgozatlan kezdő anyagok.

b) A kezdő anyagban jelenlevő szennyeződések.

c) A feldolgozási folyamatban (beleértve a tisztítást is) használt reagensek.

d) Melléktermékek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti ilyen anyagokat nem minden esetben tekintik az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontjában megengedett "szennyeződés"-nek. Amennyiben ezeket az anyagokat szándékosan hagyták benne a termékben azért, hogy azt különlegesen alkalmassá tegyék valamilyen használatra, vagy abból a célból, hogy valamilyen speciális használatra való alkalmasságát javítsák, akkor azokat nem lehet megengedett szennyeződésnek tekinteni. Nem tartozik ide például a metilacetátból álló termék metanol tartalommal, amelyben a metanolt abból a célból hagyták benne, hogy oldószernek való alkalmasságát javítsák (38.14 vtsz.). Egyes vegyületekre (pl. az etán, benzol, fenol, piridin) a 29.01, 29.02, 29.07 és a 29.33 vtsz-okhoz tartozó Magyarázat speciális tisztasági kritériumot tartalmaz.

Ebbe az Árucsoportba tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek lehetnek vízben oldottak is. A 28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben foglalt előírásokhoz hasonlóan ez az Árucsoport is magában foglalja mind a nem vizes oldatokat, mind a vegyületeket (vagy azok oldatát) a hozzájuk adott stabilizálokkal, a porzásgátló anyagokkal vagy festőanyagokkal együtt. Például a harmadfokú tubilkatechollal tartósított sztirolt a 29.02 vtsz. alá kell osztályozni. A

28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben a stabilizálók, porzásgátló anyagok és festőanyagok adagolására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen ebbe az Árucsoportba tartozó vegyületekre is alkalmazni kell. A festőanyagra vonatkozó azonos előírások szerint ezek a vegyületek is tartalmazhatnak hozzáadott szaganyagokat (pl. a 29.03 vtsz. alá tartozó bróm-metán, amelyhez kis mennyiségben klór-piktint adtak). Ebbe az Árucsoportba tartoznak ugyanazon szerves vegyületek izomerjeinek keverékei is tekintet nélkül arra, hogy tartalmaznak-e szennyeződést vagy sem. Ez a rendelkezés csak az olyan vegyületek keverékeire vonatkozik, amelyeknek azonos vegyi funkciója (vagy funkciójuk) van és amelyek természetes alakjukban együtt fordulnak elő vagy ugyanazon vegyi folyamat során együtt keletkeznek. Nem tartoznak ide az aciklikus szénhidrogén izomerek vegyületei (a sztereo izomerek kivételével), tekintet nélkül arra, hogy telítettek-e vagy sem (27. Árucsoport).

B) A 28. és 29. Árucsoportba tartozó vegyületek megkülönböztetése

Lásd a 28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben a B) rész alatti előírásokat. A 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében fel nem sorolt szerves-szervetlen vegyületek a 29. Árucsoportba tartoznak.

C) A 29. Árucsoportba tartozó, nem elkülönített, nem egységes, vegyileg nem meghatározott vegyületek

Vannak bizonyos kivételek a 29. Árucsoportnak azon szabálya alól, hogy ebbe az Árucsoportba csak az elkülönített egységes, vegyileg meghatározott vegyületek tartoznak. Ilyen kivételek a következő vtsz-ok alá tartozó termékek:

29.09 vtsz. - Keton-peroxidok

29.12 vtsz. - Aldehidek ciklikus polimerjei; paraformaldehid

29.19 vtsz. - Laktofoszfátok

29.23 vtsz. - Lecitinek és foszfo-amino-lipidek

29.33 vtsz. - Nukleinsavak és sóik

29.36 vtsz. - Provitaminok és vitaminok (beleértve a koncentrátumokat és az egymás közötti keverékeket is), oldószerben is

29.37 vtsz. - Hormonok

29.38 vtsz. - Glikozidok és azok származékai

29.39 vtsz. - Növényi alkaloidák és azok származékai

29.40 vtsz. - Cukoréterek, cukorészterek és azok sói

29.41 vtsz. - Antibiotikumok

Ugyancsak ebbe az Árucsoportba tartoznak a diazonium sók [lásd a 29.27 vtsz-hoz tartozó Magyarázat A) részét], ezekhez a sókhoz használt kapcsolódó komponensek és diazotizálható aminok és ezek sói, pl. semleges sókkal szabvány sűrűségre felhígítva. Ezeket azofestékek előállítására használják. Ezek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak.

D) A 29. Árucsoportba nem tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek [Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése]

(1) Bizonyos elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek soha nem tartoznak a 29. Árucsoportba, még akkor sem, ha azok kémiailag tiszták. A 28. Árucsoportba tartozó [lásd ez Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezések (B) részben foglalt előírásait] vegyületeken kívül nem tartoznak ide:

a) glicerin (15.20 vtsz.),

b) répacukor (17.01 vtsz.), laktóz, maltóz, glukóz és fruktóz (17.02 vtsz.),

c) etiI-alkohol (22.07 vagy 22.08 vtsz.),

d) metán és propán (27.11 vtsz.),

e) karbamid (31.02 vagy 31.05 vtsz.),

f) állati vagy növényi eredetú színező anyagok (pl. klorofill) (32.03 vtsz.),

g) szintetikus szerves színezékek (pigment festékanyag is), az optikai fehérítőszerként ismert szintetikus szerves termékek (pl. egyes sztilbén származékok) (32.04 vtsz.).

(2) Nem tartoznak ide az egyes elkülönített, egységes vegyileg meghatározott szerves termékek, amelyeket a 29. Árucsoportba lehetne osztályozni, de bizonyos célra kiszerelik vagy olyan kezelési eljárásnak vetették alá, amelyek vegyi összetételüket változatlanul hagyják. Ilyenek:

a) gyógyászati vagy megelőzési használatra alkalmas termékek, kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (30.04 vtsz.);

b) luminoforként használt termékek (pl. szalicilaldazin), amelyeket abból a célból kezeltek, hogy foszforeszkáló képességet nyerjenek (32.04 vtsz.);

c) festékek és más színezőanyagok kiskereskedelemben szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelve (32.12 vtsz.);

d) parfüm, szépség- és testápoló készítmények (pl. aceton) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (33.03-33.07 vtsz.);

e) ragasztásra alkalmas termékek, mint ragasztóanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, de legfeljebb 1 kg tiszta tömegben (35.06 vtsz.);

f) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló termékek különböző formákban tüzelő anyagként történő felhasználásra, folyadék vagy cseppfolyós gáz öngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, 300 cm3 vagy kisebb űrtartalmú tartályban (36.06 vtsz.);

g) hidrokinon és más nem kevert termékek fényképészeti felhasználásra, meghatározott adagokba kiszerelve vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben felhasználásra kész állapotban;

h) fertőtlenítők, rovarirtók, stb. 38.08 vtsz-nél leírt módon kiszerelve;

ij) töltet tűzoltókészülékekhez (pl. szén-tetraklorid) vagy töltött tűzoltógránát (38.13 vtsz.);

k) tintafolt eltávolítók (pl. a 29.35 vtsz. alá tartozó klóramin vízben oldva) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (38.23 vtsz.);

l) optikai elemek (pl. etilén-diamin-tartarát) (90.01 vtsz.).

E) Termékek, amelyek a 29. Árucsoport két vagy több vtsz-a alá is osztályozhatók lennének

Az ilyen termékeket a szóbajöhető vtsz-ok közül sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni. Például az aszkorbinsav úgy is tekinthető, mint lakton (29.32 vtsz.) és úgy is, mint vitamin (29.36 vtsz.), ezért azt a 29.36 vtsz. alá kell osztályozni. Ugyanezen okból az allilesztrenolt, amely ciklikus alkohol (29.06 vtsz.). de egyúttal nem módosítható szterán vázas szteroid is, amelyet elsősorban hormon hatása miatt használnak (29.37 vtsz). a 29.37 vtsz. alá kell osztályozni.

Meg kell jegyezni azonban, hogy az általános szabály alól kivétel a 29.40 vtsz. szövegének utolsó mondatrésze, amely kifejezetten kizárja a 29.37 és a 29.38. 29.39 vtsz. alá tartozó termékeket.

F) Halogén, szulfo, nitro vagy nitrozo származékok és azok összetételei

[Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdése]

A 29. Árucsoport egyes vtsz-ai vonatkoznak a halogén, szulfo, nitro és nitrozó származékokra. A származékok valamennyi összetételére is, pl. a szulfohalogén, nitrohalogén, nitroszulfo, nitroszulfohalogén stb. származékokra. A 29.29 vtsz. értelmezése szerint a nitro- és nitrozocsoportok nem tekinthetők nitrogén funkciójúaknak.

G) Észterek, sók és egyéb haloidok osztályozása

[Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (5) bekezdése]

(1) Észterek

Az I-Vll. Árualcsoportokba tartozó sav-funkciós szerves vegyületeknek az ezekbe az árualcsoportokba tartozó szerves vegyületekkel képzett észtereit annak a vegyületnek a vtsz-a alá kell osztályozni, amely az említett árualcsoportokba szóbajöhető utolsó vtsz. alá tartozik.

Példák:

a) dietilén-glikol-acetát [ecetsavnak (29.15 vtsz.) dietilénglikollal (29.09 vtsz.)] képzett észtere 29.15vtsz.

b) metil-benzol-szulfonát [benzo-szulfonsavnak (29.04 vtsz.) metil-alkohollal (29.05 vtsz.)] képzett észtere 29.05vtsz.

c) butil-hidrogén-ftalát (a polikarboxil sav észtere. ahol a hidrogént egyetlen COOH csoport helyettesíti) 29.17vtsz.

d) butil-ftálil-butil-gliholát [ftálsavnak (29.17 vtsz.) és glikolsavnak (29.18 vtsz.) butil-alkohollal (29.05 vtsz.) képzett észtere] 29.18 vtsz.

Ez a szabály nem alkalmazható a sav funkciójú vegyületek etilalkohollal vagy glicerinnel alkotott észtereire, mivel ezek a vegyületek nem a 29. Árucsoportba tartoznak. Az ilyen észtereket azon savfunkciójú vegyületek vtsz-a alá kell osztályozni, amelyekből származnak.

(2) Sók

A VI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésének és a 29. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésének megfelelően:

a) Az I-IX. Áruosztályban vagy a 29.42 vtsz. alá tartozó szerves vegyületek pl. a sav-, fenol vagy enol-funkciós vegyületek vagy szerves bázisok szervetlen sóit a megfelelő szervetlen vegyületek vtsz-a alá kell osztályozni. Ezek a sók a következő vegyi reakciók által jöhetnek létre:

(i) Sav-, fenol- vagy enol-funkciós vegyületeknek szervetlen bázisokkal történő reakciója által:

Például:

Nátrium-metoxibenzonát (a 29.18 vtsz. alá tartozó metoxibenzoesav nátrium-hidroxiddal történő reakciója során nyert só) 29.18 vtsz.

Az ilyen sók létrejöhetnek a fent említett típusú sav-észtereknek szervetlen bázisokkal történő reakciója során.

Például:

n-butil-réz-ftalát (a 29.17 vtsz. alá tartozó butil-hidrogén-ftalátnak réz-hidroxiddal nyert sója) 29.17 vtsz.

vagy (ii) szerves bázisoknak szervetlen savakkal történő reakciója által.

Példa:

Dietilamin-hidroklorid (a 29.21 vtsz. alá tartozó dietil-aminnak a 28.06 vtsz. alá tartozó sósavval képzett sója) 29.21 vtsz.

b) Az I-X. Árualcsoportokba vagy a 29.42 vtsz. alá tartozó szerves vegyületekből képzett sókat annak a bázisnak vagy savnak (beleértve a fenol- vagy enolfunkciós vegyületeket is) a vtsz-a alá kell osztályozni, amelyből képezték és az Árucsoportban szóbajöhető vtsz-ok közül az utolsó.

Példák:

i) Anilin-acetát (a 29.15 vtsz. alá tartozó ecetsavnak a 29.21 vtsz. alá tartozó anilinnel képzett sója) 29.21 vtsz.

ii) Metil-amin-fenoxi-acetát (a 29.21 vtsz. alá tartozó metilaminnak a 29.18 vtsz. alá tartozó fenoxiecetsavval képzett sója) 29.21 vtsz.

(3) Karbonsavak halogénjei

Ezeket a halogén származékokat a megfelelő sav vtsz-a alá kell osztályozni. Például az izovajsavklorid (az izovajsavhoz hasonlóan) a 29.15 vtsz. alá tartozik.

Általános megjegyzések:

A Kombinált Nómenklatúrában és a magyarázatokban egyes nevek után feltűnő (INN) jelölés arra utal, hogy az adott név benne foglaltatik a gyógyszeripari anyagok nemzetközileg elfogadott, nem védett neveinek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott gyűjteményben.

Az (INNM) [International non-propietary name (modified)] betűk azt jelzik, hogy az adott nevet az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi, nem védett (módosított) névként fogadta el.

Az (ISO) betűk azt jelzik, hogy az adott név szerepel a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet R 1750 számú ajánlásában, a kártevőellenes és növényi növekedést szabályozó szerek általánosan használt elnevezései között.

Megjegyzések (1) a) pontjához:

Lásd az Árucsoport Magyarázatai Általános rendelkezései A) pontjának első négy bekezdését.

Ebbe az Árucsoportba tartozik:

1. Az antracén, amelynek tisztasága nem kisebb, mint 85 tömeg%, a vízmentes termék tömege alapján számítva (2902 90 10 alszám).

2. Benzol, amelynek a 2 °C-tól 80,1 °C-ig terjedő hőmérsékletváltozáson belül 1 térfogat%-tól 96 térfogat%-ig terjedő mennyisége átdesztillál (2902 20 10 vagy 2902 20 90 alszám).

3. Naftalin, amelynek kristályosodási pontja nem alacsonyabb, mint 79,4 °C (2902 90 10 alszám).

4. Toluol, amelynek a 2 °C-tól 110,6 °C-ig terjedő hőmérsékletváltozáson belül 1 térfogat%-tól 96 térfogat%-ig terjedő mennyisége átdesztillál (2902 30 10 vagy 2902 30 90 alszám).

5. Xilolok, amely nem kevesebb, mint 95 tömeg% xilolt (összes izomert) tartalmaz (2902 41 00-tól 2902 44 90 alszámig).

6. Etán és más telített, aciklikus szénhidrogének (a metán és a propán kivételével), amelyek egyetlen izomerre vonatkoztatva nem kevesebb, mint 95% tisztaságúak a vízmentes termék tömege alapján számítva, térfogategységben számítva gázok esetében, tömegegységben pedig folyadékok és szilárd anyagok esetében(a) (2901 10 10 vagy 2901 10 90 alszám).

7. Etilén, amelynek tisztasága nem kevesebb, mint 95 térfogat%, a vízmentes termék tömege alapján számítva (2901 21 00 alszám).

8. Propén (propilén), amelynek tisztasága nem kevesebb, mint 90 térfogat%, a vízmentes termék tömege alapján számítva (2901 22 00 alszám).

9. Zsíralkoholok, amelyek tisztasága nem kevesebb, mint 90 tömeg%, a vízmentes termék tömege alapján számítva, és hat vagy több szénatomot tartalmaz (2905 17 00 vagy 2905 29 00 alszám).

10. orto-Krezol, amelynek kristályosodási pontja nem alacsonyabb, mint 29 °C (2907 12 00 alszám).

11. meta-Krezol, amelynek kristályosodási pontja nem alacsonyabb, mint 8 °C (2907 12 00 alszám).

12. para Krezol, amelynek kristályosodási pontja nem alacsonyabb, mint 31 °C (2907 12 00 alszám).

13. Krezol izomerek keveréke, beleértve, amelyek teljes krezol tartalma nem kevesebb, mint 95 tömeg%, a vízmentes termék tömege alapján számítva (2907 12 00 alszám).

14. Fenol, amelynek kristályosodási pontja nem alacsonyabb, mint 39 °C (2907 11 00 alszám).

15. Xilenolok (egyetlen izomer vagy izomerek keveréke), beleértve, amelyek teljes xilenol tartalma nem kevesebb, mint 95 tömeg%, a vízmentes termék tömege alapján számítva (2907 14 00 alszám).

16. Zsírsavak (az olajsav kivételével), amelyek tisztasága legalább 90%, a vízmentes termék tömegére vonatkoztatva, és legalább hat szénatomot tartalmaz (2915 és 2916 vtsz.).

17. Olajsav, amely legalább 85% tisztaságú, a vízmentes termék tömege alapján számítva (2916 15 00 alszám).

18. Piridin, amelynek a 2 °C-tól 115 °C-ig terjedő hőmérsékletváltozáson belül 1 térfogat%-tól 96 térfogat%-ig terjedő mennyisége átdesztillál (2933 31 10 alszám).

19. Metilpiridin (pikolin), 5-etil-2-metilpiridin (5-etil-2-pikolin) és 2-vinil-piridin, amely legalább 90 tömeg% tisztaságú, a vízmentes termék tömege alapján számítva (2933 39 90 alszám).

20. Kinolin, amely legalább 95% tisztaságú, a vízmentes termék tömege alapján számítva és gázkromatográfiás méréssel igazolva (2933 40 90 alszám).

21. 1,2-Dihidro-2,2,4-trimetilkinolin, amely legalább 85% tisztaságú, a vízmentes termék tömegére vonatkoztatva (2933 40 90 alszám).

22. Akridin, amely legalább 95% tisztaságú, a vízmentes termék tömegére vonatkoztatva és gázkromatográfiás méréssel igazolva (2933 90 90 alszám).

23. A fenti 9., 16. és 17. pontokban szereplő zsírsavak és zsíralkoholok származékai [így például sók, észterek (a glicerin származékain kívül), aminok, amidok, nitrilek], ha megfelelnek a megfelelő zsírsavakra és zsíralkoholokra meghatározott feltételeknek.

Megjegyzések (1) b) pontjához:

Lásd a Magyarázat ezen Árucsoportra vonatkozó Általános rendelkezései (A) pontjának utolsó bekezdését.

Megjegyzések (1) d) pontjához:

Csak a valódi vizes oldatok osztályozhatók ide, még abban az esetben is, ha a szükségesnél kevesebb víztartalom miatt az anyag nem oldódott fel maradéktalanul.

Megjegyzések (1) f) és g) pontjaihoz:

Stabilizáló, porvédő, színező és illatanyagok hozzáadását illetően lásd a Magyarázat Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezései (A) pontjának utolsó előtti bekezdését.

Megjegyzések (5) bekezdéséhez:

A megjegyzésben foglalt rendelkezések csak az adott áruk Árucsoportok szerinti besorolásakor alkalmazhatók [lásd az Árucsoport Magyarázata Általános rendelkezéseinek (G) pontját].

Egy vtsz-on belül, az alszámok szerinti osztályozást illetően az Árucsoport Alszámos megjegyzést kell alkalmazni.

(a) A gázállapotot 15 °C-on, 1,013 milibar alatti nyomáson kell meghatározni.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

II. ÁRUALCSOPORT

Alkohol és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

Magyarázat:

II. Árualcsoport

Alkohol és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

2905 Aciklikus alkoholok és ezek halogén, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

- Telített egyértékű alkoholok:

2905.11 - - Metanol (metilalkohol)

2905.12 - - Propanol (propilalkohol és izopropanol (izopropilalkohol)

2905.13 - - Butanol (normál butilalkohol)

2905.14 - - Más butanolok

2905.15 - - Pentanol (amil-alkohol) és izomerjei

2905.16 - - Oktanol (oktilalkohol) és izomerjei

2905.17- - Dodekanol (laurilalkohol), hexadekanol (cetilalkohol) és oktadekanol (sztearilalkohol)

2905.19- - Másféle

- Telítetlen egyértékű alkoholok:

2905.21 - - Allil-alkohol

2905.22 - - AcikIikus terpénalkoholok

2905.29- - Másféle

- Diolok:

2905.31 - - Etilénglikol (etán-diol)

2905.32 - - Propilénglikol (propán-1,2-diol)

2905.39- - Másféle

- Más többértékű alkohol:

2905.41 - - 2-etil-2 (hidroximetil) propán-1,3-diol (trimetilpropán)

2905.42 - - Pentaeritrit

2905.43 - - Mannit

2905.44 - - Szorbit

2905.49 - - Másféle

2905.50- Aciklikus alkohol halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozo származékai

Az aciklikus (nyíltszénlácú) alkoholok a nyíltszénláncú szénhidrogének származékai, egy vagy több hidrogénatomnak hidroxil csoporttal történő helyettesítésével nyerhetők. Ezek olyan oxigén vegyületek, amelyek savval reagálva az észter vegyületeket adják.

Az alkoholok lehetnek primér (a jellegzetes -CH2.OH csoportot tartalmazó), szekunder (a jellegzetes -CH.OH csoportot tartalmazó), vagy tercier (a jellegzetes =C.OH csoportot tartalmazó) alkoholok.

Ide tartoznak az alább felsorolt nyíltszénláncú alkoholok és azok halogén-, szulfo-, nitro-, szulfohalogén-, nitrohalogén-, nitro-szulfo- vagy nitro-szulfohalogén származékai (pl. a glicerinből és az etilénglikolból származó monoklórhidridnek). Az aldehid-biszulfit vegyületeket és a ketonbi-szulfit vegyületeket, mint az alkohol szulfonált származékait kell osztályozni. Például: acetaldehid-nátrium-biszulfit, formaldehid-nátriumbiszulfit, valer-aldehid-nátrium-biszulfit és aceton-nátrium-biszulfit. Ide tartoznak az e vtsz. alá tartozó alkoholok vagy etanol vagy metanol fém-alkoholátjai is. Nem tartozik ide az etanol (etil-alkohol) vegyileg tisztán sem (lásd a 22.07 és 22.08 vtsz-hoz tartozó Magyarázatot).

A) Telített egyértékű alkoholok

(1) Metanol (metil-alkohol). A fa száraz lepárlása vagy szintézis útján nyerhető. A tiszta metanol mozgékony, színtelen, gyúlékony folyadék, jellegzetes szaga van; használják szerves szintézisekben, oldószerként, a festékanyagiparban, robbanószerek gyártásánál, gyógyszerészeti termékeknél stb. A fa száraz lepárlásával nyerhető faszesz (nyers metilalkohol) nem tartozik ide (38.07 vtsz.).

(2) Propan-1-01 (propil alkohol) és propan-2-01(izopropil alkohol).

Ezek színtelen folyadékok. Az utóbbi propilénből szintézissel nyerhető, használják az aceton és a metakrilátok készítésénél, valamint oldószerként stb.

(3) Bután-1-01 (n-butil alkohol) és más butanolok (4 izomérrel). Színtelen folyadék, szerves szintéziseknél és mint oldószert használják.

(4) Pentanol (amil alkohol) és izomerjei. Nyolc izomerje lehet. Az erjedéses amil-alkoholt főleg kozmaolajból (gabonaolaj, melaszolaj, burgonyaolaj, stb. néven is ismert, 38.23 vtsz.) készítik, magát a kozmaolajat az etilalkohol lepárlása közben nyerik. Az amil-alkohol ezenfelül szintetikusan is előállítható, a kőolaj krakkolásakor keletkező szénhidrogén gázokból.

(5) Hexanolok és heptanolok (hexa és heptil alkohol).

(6) Oktanol (oktil alkohol) és izomérjei.

(7) Dodekán-1-01 (lauril alkohol), hexadekán-1-01 (cetil alkohol) és oktadekán-1-01 (sztearil alkohol).

Nem tartoznak e vtsz. alá az olyan zsíralkoholok, amelyek tisztasága nem éri el a 90%-ot (a száraztermék tömegét figyelembe véve) (15.19 vtsz.).

B) Telítetlen egyértékű alkoholok

(1) Allil-alkohol.

(2) Etil-propil-allil-alkohol (2-etil-2-hexan-1-01).

(3) Oleil-alkohol.

(4) Aciklikus terpén-alkoholok pl. fitol.

A terpén-alkoholok könnyen átalakíthatók hidroaromás vegyületté és bizonyos illóolajokban találhatók. Például ilyenek: greaniol, citronellol, linalol, rodinol és nerol, amelyeket kozmetikai iparban használnak.

C) Diolok és más többértékű alkoholok

(I.) Diolok:

(1) Etándiol (etilén-glikol, glikol). Színtelen szirupos folyadék, enyhén csípős illatú. Használják a nitro-glikol (robbanószer) gyártásánál, a lakkoknál mint oldószert, mint fagyásgátlót és a szerves szintézisekben.

(2) Propán-1,2-diol (propilén glikol) stb. Színtelen, viszkózus és higroszkópikus folyadék.

(II.) Más többértékű alkoholok

(1) 2-etil-2 (hidroxi-metil) propán-l,3-diol (trimetilok-propán). Lakkok, alkilgyanták, szintetikus szárító olajok, uretán habok és bevonatok előállításához használják.

(2) Pentaeritrit. Fehér kristályos por, felhasználják robbanóanyagok és szintetikus gyanták gyártásánál.

(3) Mannit. Fehér kristályos por vagy granulátum. A növényvilágban található (a Fraxinus ornus fának nedve); szintézissel nyerhető. Felhasználják, mint enyhe hashajtót és robbanószer gyártásában (mannitol hexamitrát).

(4) Szorbit (D-glucitol). Higroszkópikus, fehér kristályos por. Felhasználják az illatszeriparban, az aszkorbinsav (gyógyászatban használatos) és felületaktív hatású szerek gyártásánál, a glicerin helyettesítésére és mint nedvesítő anyagot (pl. páratartalom kondicionálószerként).

(5) Pentántriol, hexántriol stb.

Nem tartozik ide:

a) glicerin, vegyileg tisztán sem (15.20 vtsz.)

b) a nem kristályosítható szorbit (38.23 vtsz.)

D) Aciklikus alkoholok halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozo származékai

(1) Klorál-hidrát [C Cl3 CH(OH2) (2,2,2,2-triklór-etán-1,1-diol]. Színtelen, mérgező kristályok; használják, mint altatószert és szerves szintézisekben is.

(2) Tri-klór-tercier-butil-alkohol; gyógyászatban használják.

(3) Ethklórvinol (etil-2-klórvinil-etinil karbinol) - pszichotróp anyag - lásd a 29. Árucsoport végén lévő jegyzéket.

2906 Ciklikus alkoholok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozó származékai.

- Ciklán, ciklén vagy cikloterpén alkoholok:

2906.11 - - Mentol

2906.12 - - Ciklohexanol, metilciklohexanol és dimetilciklohexanol

2906.13 - - Szterin és inozitol

2906.14 - - Terpineol

2906.19- - Másféle

- Aromás:

2906.21 - - Benzilalkohol

2906.29- - Másféle

A) Ciklán-, ciklén-, vagy cikloterpén alkoholok és azok halogén-, szulfo-, nitro vagy nitrozoszármazékai

(1) Mentol, szekunder alkohol, amely fő alkotóeleme a mentaolajnak. Kristályos; használják mint antiszeptikumot, mint helyi érzéstelenítőt és ezenfelül a szaglószervi vérbőség csökkentésére.

(2) Ciklohexanol, metil- és dimetil-ciklohexanol. A kámforhoz hasonló jellegzetes szagú. A lakkoknál használják, mint oldószert. A dimetil-ciklohexanolt a szappan készítésénél használják.

(3) Szterin, telített vagy telítetlen aciklikus alkohol, szerkezete a perhidro-1,2-ciklo-pentanofenantrén szénhidrogénből vezethető le, a hidroxil-csoport a 3-as szénatomhoz kapcsolódik, a 10-es és 13-as szénatom van egy-egy metil-csoport, és a 8-10-es szénatomból álló oldallánc kapcsolódik a 17-es szénatomhoz.

Gyakran fordul elő az állat- (állati szterin) és a növényvilágban (növényi szterinek). A legfontosabb a koleszterin, amely főként szarvasmarha gerincvelőjéből, a gyapjúzsírból, ezenfelül epéből és a lecitinnek a tojássárgájából való kivonásakor nyerhető, mint melléktermék. Fénylő, színtelen táblácskák, vízben nem oldható.

Nem tartozik ide az ehető gombákban és az anyarozsban található ergoszterin, ez provitamin, amelyből ultraibolya sugárzással D2 vitamin nyerhető. Mind az ergoszterin, mind a D2 vitamin, a 29.36 vtsz. alá tartozik.

(4) Inozitolok, a testszövetek alkotórészei. Kilenc izomerformája van. Gyakran megtalálható az állatokban és a növényekben.

(5) Terpineol, nagyon fontos alkohol, használják illatszer alapanyagnak, orgona stb. parfüm előállításakor. Előfordul szabad állapotban a természetben, vagy sok illóolajban észterezetten (pl. kardamomolaj, édes narancs, narancsvirág, petitgrain, majoranna, szerecsendió, terpentinolaj, babérmeggy, kámfor).

A kereskedelmi terpineol rendszerint izomerek keveréke, de e vtsz. alá tartozik [lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés b) pontját]. Színtelen, olajos folyadék, néha mint baktériumölőt használják. A szilárd izomert a gyógyászatban használják, de felhasználható baktériumölőként is.

(6) Terpentin, szintetikusan nyerhető. Fehér színű kristályok. A terpenhidrát terpentinből nyerhető; színtelen, aromás kristályok.

Használják gyógyászatban és a terineol készítésénél.

(7) Borneol (Borneo-kámfor), a keton kámfor megfelelő alkoholja. Megjelenését és szagát tekintve hasonló a természetes kámforhoz; kristályos, fehér, néha barnás színű massza; szobahőmérsékleten illékony.

(8) Izoborneol, lemezes kristály; az alfapinen kámforrá alakulásakor keletkező közbenső termék.

(9) Szantalol, a szantálfa-olajnak fő alkotó eleme.

B) Aromás alkoholok és azok halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

Az aromás alkoholok hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak, amely nem az aromatikus gyűrűkhöz kapcsolódik, hanem az oldalláncokhoz.

(1) Benzil-alkohol (fenil-metanol, fenil-karbinol). Előfordul szabad állapotban, továbbá a jázmin- s a tubarózsa-olajban, valamint a sztórax- és tolubalzsamban észterezett állapotban.

Színtelen folyadék, kellemes aromás illatú; használják lakkok, festékanyagok és mesterséges illatszerek készítésénél stb.

(2) 2-Fenil-etanol (fenil-etil-alkohol). Folyadék, a rózsaolajnak fő alkotórésze.

(3) 3-Fenil-propanol (fenil-propil alkohol). A sztóraxban, Szumátrán a benzoégyantában, a kasszia-olajban és a Kínai fehérolajban található; sűrű, színtelen folyadék, gyenge jácint illatú.

(4) Fahéj-alkohol (cinnamilalkohol). A folyékony torx-balzsamban és a perubalzsamban található. Tű alakban kristályosodik, jácint illatú.

(5) Difenil-metanol (difenil-karbinol benzhidrol). Tű alakban kristályosodik.

(6) Trifenil-metanol (trifenol-karbinol). Kristályos. Ez az alkohol a festékek egy fontos csoportjának az alapanyaga, ide tartozik az aurin, sosanilin stb.

Aldehid-biszulfit vegyületeket és a keton-biszulfit vegyületeket, mint az alkohol szulfonált származékait kell osztályozni. Ide tartozik a ciklikus alkoholok fém-alkoholátja is.

III. Árualcsoport

Fenolok, fenolalkoholok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

2907 Fenolok; fenolalkoholok

- Monofenolok

2907.11- - Fenol (hidroxibenzol) és sói

2907.12 - - Krezolok és sói

2907.13 - - Oktilfenol, monilfenol és izomerjei; sóik

2907.14 - - Xilenolok és sóik

2907.15 - - Naftalok és sóik

2907.19 - - Másféle

- Polifenolok:

2907.21 - - Rezorcin és sói

2907.22 - - Hidrokinon (kinol) és sói

2907.23 - - 4,4'-izopropilidéndifenol (diszfenol A, di-fenilpropán) és sói

2907.29 - - Másféle

2907.30 - - Fenolalkoholok

Fenol a benzolgyűrű egy vagy több hidrogénatomjának hidroxilgyökkel (-OH) való helyettesítésével nyerhető.

Egy hidrogénatom helyettesítése egyértékű fenolt (monofenol); két hidrogénatom helyettesítése két értékű fenolt (difenol); több hidrogénatom helyettesítése több értékű fenolt (polifenolt) eredményez. Ez a helyettesítés egy vagy több benzolgyűrűn történhet; az első esetben egygyűrűs fenolokat, a második esetben többgyűrűs fenolokat nyerünk.

A hidroxil-csoport a benzol homológokban helyettesítőként is lehet; így nyerjük a toluolból a krezol néven ismert fenol-homológot, a xilolból pedig a xilenolt. Ide tartoznak a fenolok vagy fenolalkoholok sói és fém alkoholátjai is.

A) Egygyűrűs monofenolok

(1) Fenol (hidroxibenzol) (C6H5.OH). A szénkátrány frakcionált desztillációjávaI vagy szintézisseI nyerhető. Fehér színű jellegzetes szagú kristály, amely fény hatására vörös színűvé válik, lehet oldatban is. Antiszeptikus termék, gyógyszerészetben használják. Használják ezen felül robbanóanyagok, szintetikus gyanták, műanyagok, lágyítószerek és festékek gyártásánál. E vtsz. alá tartozó fenol kristályosodási pontja legalább 39 °C vagy annál magasabb. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

(2) Krezolok (CH3.C6H4.OH). Ez a három fenol a toluolból származik, változó arányban található a szénkátrányolajban. Az orto-krezol fehér színű kristályos por, jellegzetesen fenolszagú, szétfolyó, idővel megbarnul; a meta-krezol színtelen vagy sárgás színű olajos folyadék, erősen fénytörő, kreozot szagú; a para-krezol színtelen kristályos tömeg, amely fény hatására vörös, azután barna színű lesz; fenolszagú.

E vtsz. alá tartozó kevert krezolok - minden krezol ismert együttvéve - legalább 95 vagy azt meghaladó tömegszázalék krezolt tartalmaznak; a különálló o-, m-, és p-krezolok kristályosodási pontja legalább 29 °C, 8°C, 31 °C. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

(3) Oktilfenol, nonilfenol és izomerjeik

(4) Xylenolok [(CH3)2.C6H3.OH]. Ezek a xilolnak fenol származékai. Hat izomerjük ismert; szénkátrányolajból nyerhetők. Az e vtsz. alá tartozó különálló vagy kevert xilenolok - minden xilenol izomert együttvéve - legalább 95 vagy azt meghaladó tömegszázalék xilenolt kell hogy tartalmazzanak. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

(5) Timol (5-metil-2-izopropil-fenol). Kakukkfűolajban található. Kakukkfű szagú, színtelen kristály; az orvostudományban és illatszergyártásban stb. használják.

(6) Karvakrol (2-metil-5-izopropil-fenol), a timol izomerje. majorannaolajból nyerhető; viszkózus folyadék, átható szagú.

B) Többgyűrűs monofenolok

(1) Naftolok (C10H7 0H). Ezek naftalinból származó fenolok. Két izomerjük van.

a) Alfa-Naftol. Színtelen, fényes kristályos tű, szürke színű kocka vagy fehér színű por, enyhén a fenolra emlékeztető kellemetlen szagú. Mérgező, a szerves szintézisekben használják (festékek stb.).

b) Béta-Naftol. Csillogó, színtelen lemezek vagy kristályos por. fehér vagy enyhén rózsaszínű, nagyon enyhén fenolszagú. Ugyanarra a célra használják, mint az alfa-naftolt és ugyancsak használják a gyógyászatban, valamint a gumigyártásnál, mint antioxidálószert stb.

(2) Orto-fenil-fenol.

C) Polifenolok

(1) Rezorcin (Meta-dihidroxi-benzol). Kétbázisú fenol; tű, vagy lemezalakban kristályosodik; színtelen, de a levegőn megbarnul. Enyhén fenolszagú. Szintetikus festékek és robbanóanyagok gyártásánál, gyógyászatban és a fényképészetben használják.

(2) Kinol (hidrokinon, para-dihidroxi-benzol). Csillogó, kristályos, kis lemezek. Szerves festékek készítésénél, gyógyászatban és a fényképészetben és főként a gumigyártásnál, mint antioxidánst használják.

(3) 4,4-izopropilidén-di-fenol (Bisfenol A; difenil-propán).

(4) Katehol (orto-dihidroxi-benzol). Színtelen, fényes, kristályos tű vagy lap, enyhén fenolszagú; gyógyszerészeti és fényképészeti termékek készítésénél használják.

(5) Hexil-rezorcin.

(6) Heptil-rezorcin.

(7) 2.5-Dimetil-hidrokinon (2,5-dimetilkinol).

(8) Pirogallol. Kis pikkely, vagy csillogó fehér színű kristályos por, fényes és színtelen anyag; a levegővel és a fénnyel érintkezve gyorsan barna színű lesz, mérgező. Használják festékek készítésénél, pácanyagnak, a fényképészetben stb.

(9) Floroglucin. Nagy, színtelen kristály, vizes oldatban fluoreszkál; használják kémiai analíziseknél, mint reagenst, a gyógyászatban, fényképészetben stb.

(10) 1,2.4- Trihidroxi-benzol (hidroxi-hidrokinon). Mikroszkópikus színtelen kristály vagy por, amely fény hatására sötétedik.

(11) Dihidroxi-naftalin [C10H6(OH)2]. Tíz vegyület nyerhető, ha a naftalinmolekula gyűrű ben két hidrogénatomot két hidroxilcsoporttal helyettesítenek. Néhányukat a festék gyártásában használják.

D) Fenol-alkoholok

Ezek a benzolgyűrűkből egy hidrogénatomnak fenol-hidroxil csoporttal való helyettesítésével és egy másik hidrogénatomnak alkoholhidroxil csoporttal történő helyettesítésével nyerhetők; így mind az alkohol, mind a fenol jellegzetességeivel rendelkeznek.

A legfontosabb a szalicil-alkohol (szaligenin) (OH.C6H4.CH2.OH), fehér kristályok, amelyeket a gyógyászatban, mint fájdalomcsillapítót és lázcsillapítót használnak.

2908 Fenolok vagy fenolalkoholok halogén, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

2908.10 - Csak halogénhelyettesítőt tartalmazó származékok és sóik

2908.20 - Csak szulfocsoportokat tartalmazó származékok, sóik és észtereik

2908.90 - Más

Ezek fenolból és fenol-alkoholból származnak egy vagy több hidrogénatomnak halogén-, szulfocsoporttal(-SO3H), nitrocsoporttal(-NO2), vagy nitrozocsoporttal (-NO) történő helyettesítésével.

A) Halogénszármazékok

(1) Ortop-klór-fenol, erős szagú folyadék.

(2) Meta-klór-fenol, színtelen kristály.

(3) Para-klór-fenol, kristályos, kellemetlen szagú massza.

A fenti három terméket szerves szintéziseknél használják (pl. festék).

(4) 4-klór-3-metil-fenol (para-klór-metakrezol ). Szagtalan, fertőtlenítő termék, vízben kissé oldható, szappannal könnyen emulgál.

(5) Klór-hidrokinon (klór-kinol).

B) Szulfoszármazékok

(1) Fenol-szulfonsavak (HO.C6H4.SO3H). A fenol szulfonálásával nyerhetők.

(2) Naftanol-szulfonsavak, a naftolok közvetlen szulfonálásával nyerhetők vagy más szintézissel. Igen sokféle vegyületet alkotnak, használják a festékek gyártásánál. llyenek:

a) 1-Naftol-4-szulfonsav (Neville-Winther sav), csillogó, áttetsző lemezek vagy sárgásfehér színű por;

b) 2-Naftol-6-szulfonsav (Schaeffer sav), rózsaszínes-fehér por;

c) 2-Naftol-7-szulfonsav (F sav), fehér színű por;

d) 1-Naftol-5-szulfonsav, szétfolyó kristály;

e) 2-Naftol-8-szulfonsav. (kroceinsav) sárgásfehér színű por.

C) Nitroszármazékok

(1) Orto-, meta- és para-Nitro-fenolok (HO.C6H4.NO2). Sárgás színű kristályok; szerves festékanyagok és gyógyszerészeti termékek készítésére használják.

(2) Dinitro-fenolok HO.C6H3.(NO2(2. Ezek kristályos porok; robbanóanyagok, kénes festékek stb. készítésénél használatosak.

(3) Trinitro-fenol (pikrin sav) HO.C6H2(NO2(3. Csillogó, sárga színű kristályok, szagtalan és mérgező. Égési sebek kezelésére és mint robbanóanyagot használják; a sói mint pikrátok ismertek.

(4) Dinitro-orto-krezolok.

(5) Trinitro-xilenolok.

D) Nitrozoszármazékok

(1) Orto-, meta- és para-Nitrozo-fenolok. Osztályozásukat nem befolyásolja, hogy a nitro-fenolok, a kinon-oximok tautomér formájában megjelenhetnek.

(2) Nitrozo-naftolok.

IV. Árualcsoport

Éterek, alkoholperoxidok, éterperoxidok, ketonperoxidok, epoxidok háromtagú gyűrűvel, acetátok és fél-acetátok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- és nitrozoszármazékai

2909 Éterek, éteralkoholok, éterfenolok, éterfenolalkoholok, alkoholéter- és ketonperoxidok egységesek, vegyileg meghatározottak, vagy nem egységesek, nem meghatározottak, valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

- Aciklikus éterek és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:

2909.11 - - Dietiléter

2909.19 - - Másféle

2909.20 - Ciklán-, ciklén- és cikloterpén éterek és ezek halogén-, szulfo-, nitro vagy nitrozoszármazékai

2909.30 - Aromás éterek és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

- Éteralkoholok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:

2909.41 - - 2,2'-oxidietanol (dietilénglikol digol)

2909.42 - - Etilénglikol vagy dietilénglikol monometil étere

2909.43 - - Etilénglikol vagy dietilénglikol monobutil étere

2909.44 - - Etilénglikol vagy dietilénglikol monoalkil étere

2909.49 - - Másféle

2909.50 - Éterfenolok, éterfenolalkoholok és ezek halogén-, szulfo-, nitro-vagy nitrozoszármazékai

2909.60 - Alkohol-, éter- és ketonperoxidok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- és nitrozoszármazékai

A) Éterek

Az éterek úgy tekinthetők, mint alkoholok vagy fenolok, amelyekben a hidroxil csoportnak hidrogénatomját egy szénhidrogéngyök helyettesítheti (alkil vagy aril). Általános képletünk: R-O-R', ahol R és R' lehet azonos vagy különböző.

Ezek az éterek nagyon stabil, semleges vegyületek. Ha a gyökök az aciklikus sorozathoz tartoznak, az éter szintén aciklikus; a ciklikus gyök ciklikus étert ad. Az aciklikus sorozat első éterei gázneműek, a többiek illékony folyadékok, jellegzetesen éterszagúak; a magasabb tagok folyékonyak, néha szilárdak.

(I.) Egyszerű aciklikus éterek.

(1) Dietil-éter (C2H5.OC2H5). Színtelen, fénytörő folyadék, jellegzetesen égett szagú; nagyon illékony és nagyon gyúlékony. Használják mint érzéstelenítőt és szerves szintézisekben.

(2) Di(klór-etil) éter vagy diklór-dietil-éter.

(3) Di-izopropil-éter.

(4) Dibutil-éter.

(5) Diamil-éter (dipentil-éter).

(II.) Komplex aciklikus éterek

(1) Etil-metil-éter.

(2) Etil-izopropil-éter.

(3) Butil-etil-éter.

(4) Pentil-etil-éter.

(III.) Ciklán-, ciklén- és cikloterpén-éterek.

(IV.) Aromás éterek.

(1) Ánizs-alkohol (C6H5.OCH3) (metil-fenil-éter). Színtelen, kellemes illatú folyadék; használják szerves szintéziseknél (pl. szintetikus illatszerek), továbbá, mint oldószert és gilisztaűző szert.

(2) Fenetol (etil-fenil-éter) (C6H5.OC2H5).

(3) Difenil-éter (C6H5.OC6H5). Színtelen tűalakú kristályok, a gerániumhoz hasonló illatú; az illatszergyártásban használják.

(4) 1,2-Difenoxi-etán (etilén-glikol, difenil-éter).

(5) Anetol, az ánizsmagolaj tartalmazza. 20 °C alatt apró kristály; magasabb hőmérsékleten mozgékony folyadék, erősen ánizsmagolaj illatú.

(6) Dibenzil-éter.

(7) Nitro-fenetolok, a fenetol nitrált származékai. Az orto-Nitro-fenetol sárga színű olaj. A para-Nitro-fenetol kristályos.

(8) Nitro-anizolok, az anizol nitrált származékai. Az orto-Nitro-anizol folyékony. A meta-és para-Nitro-anizolok lemezes kristályok. A tri-Nitro-anizol nagyon erős robbanó anyag.

(9) Tercier-Butil-dinitro-meta-krezol-metil-éter, sárgás színű kristályok, egyesítik az ámbraolaj és a természetes pézsma illatot.

(10) Béta-Naftil-metil- és elil-éter (mesterséges narancsvirág olaj). Színtelen kristályos por, hasonló illatú, mint a narancsvirágolaj.

(11) A meta-krezol és butil-meta-krezol metil-éterei.

(12) Fenil-tolil-éter.

(13) Ditolil-éter.

(14) Benzil-etil-éter.

B) Éter-alkoholok

Ezek többvegyértékű alkoholokból vagy fenol-alkoholokból származnak oly módon, hogy a fenolalkoholok esetében a fenolos hidroxil csoport hidrogénjét, a többvegyértékű alkoholok esetében az alkoholos hidroxilcsoport egy hidrogénjét alkil- vagy arilgyökkel helyettesítik.

(1) 2,2'-oxi-dietanol (dietilén-glikol, diglikol). Színtelen folyadék; felhasználják a szerves szintéziseknél, mint gumi és gyantaoldószert, robbanóanyagok és műanyagok készítésére.

(2) Etilén-glikol vagy dietilén-glikol monometil-. mono-etil-, monobutil- és más monoalkil-éterek.

(3) Etilén-glikol vagy dietilén-glikol monofenil-éterek.

(4) Anizil-alkoholok.

(5) Guaetolin (INN) [glicerin mono (2-etoxifenil(éter és a guafenezin glicerin mono (2-metoxifenil)éter].

C) Éter-fenolok és éter-alkohol-fenolok

Ezek két értékű fenolból vagy fenol-alkoholból származnak olymódon, hogy fenol-alkohol esetében az alkohol hidroxil csoportjának hidrogénjét, két értékű (fenolok esetében) a fenolhidroxil csoportjának egy hidrogénjét alkil- vagy arilgyökkel helyettesítik.

(1) Guajakol, bükkfakátrányban található. Fő alkotó eleme a fakreozotnak. Színtelen kristály, jellegzetes aromatikus illatú; de egyszer megolvasztva, a guajakol folyékony marad. A gyógyászatban és szerves szintéziseknél használják.

(2) Kálium-guajakol-szulfonát, finom por; gyógyszerekben használják.

(3) Eugenol. szegfűszegből nyerik, színtelen, szegfű illatú folyadék.

(4) Izo-Eugenol, eugenolból szintetikus úton nyerik. Egyik összetevője a szerecsendió-olajnak.

(5) Guaetol (piro-katechol-monoetil-éter) a svéd fenyőfaolajban található. Maró hatású, színtelen kristály, fűszeres illatú.

D) Alkoholperoxidok. éterperoxidok és ketonperoxidok

Az RO.OH és RO.OR sorozat vegyületei, amelyekben az "R" szerves gyök. Például etilhidroperoxid és dietil-peroxid.

Ugyancsak ide tartoznak a ketonperoxidok (vegyileg meghatározottak is) pl. a ciklohexanon-peroxid (1-hidroperoxi-1'-hidroxi-diciklohexil peroxid).

Ide tartoznak az éterek, éteralkoholok, éterfenolok, éter-alkoholfenolok, alkoholparoxidok, éterperoxidok vagy keton-peroxidok, halogén, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai és ezen vegyületek bármilyen kombinációi (pl. nitro-szulfo, szulfo-halogén és nitroszulfohalogén származékok).

2910 Epoxidok, epoxialkoholok, epoxifenolok és epoxiéterek háromtagú gyűrűvel és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

2910.10 - Etilénoxid (oxirán)

2910.20 - Propilénoxid (metiloxirán)

2910.30 - l-klór-2,3-epoxipropán (epiklórhidrin)

2910.90 - Más

Ha két hidroxil csoportot tartalmazó szerves vegyületekből (diolok, glikolok) egy molekula vizet eltávolítunk, szilárd belső éterek keletkeznek, így az etilén-glikolból egy molekula vizet eltávolítva oxirán (etilén-oxid vagy epoxi-etán keletkezik).

A propilén-glikolból származó epoxid (azaz etilén glikol, amelyben egy hidrogén-atomot metil-gyökkel (CH3) helyettesítenek), mint metil-oxirán, (1-2 epoxipropán vagy propilén-oxid) ismeretes:

Az etilén-glikolból származó epoxid, amelyben egy hidrogénatomot fenil-gyökkel (C6H5) helyettesítettek, sztirol-oxid néven (alfa-béta-epoxi-etil-benzol) ismeretes:

Ide csak a háromtagú gyűrűs vegyületek osztályozhatók, például:

(1) Oxirán (EtiIén-oxid). Normál hőmérsékleten színtelen gáz, 12 oC alatt folyékony. A gázok krakkolásakor keletkező etilén katalikus oxidációjával nyerhető. Rovar- és gombaölő; de felhasználják a gyümölcs és más élelmiszerek konzerválására. Továbbá a szerves szintézisekhez, valamint lágyítószerek és felületaktív hatású termékek előállítására is.

(2) Metil-oxirán (Propilén-oxid). Színtelen folyadék, éterhez hasonló szagú; felhasználják cellulóznitrát, cellulóz-acetát, gumi és gyanta oldószeréül és mint rovarirtót; alkalmazzák továbbá szerves szintézisekben (lágyítószerek és felületaktív hatású termékeknél stb).

(3) Sztirol-oxid

E vtsz. alá tartozik még:

A) Epoxialkoholok, epoxifenolok és epoxiéterek. Ezek az epoxicsoporton kívül alkohol-, fenol-, éterfunkciós csoportot is tartalmaznak.

B) Epoxidok halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozo-származékai és e származékok kombinációi (pl. nitroszulfo, szulfohalogén, nitrohalogén és nitro-szulfohalogén származékok). Ilyen halogénszármazék pl. az 1-klór-2,3-epoxipropán (epiklórhidrin), amely egy nagyon párolgó, nem stabil folyadék.

Nem tartoznak ide a négy gyűrűstagú epoxidok (29.32 vtsz.).

VII. Árualcsoport

Karbonsavak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai, valamint ezek halogén-, szulfo-,nitro- vagy nitrozoszármazékai.

Általános rendelkezések:

Ebbe az árualcsoportba tartoznak a karbonsavak, amelyek a karboxil csoportnak nevezett jellegzetes funkciós (-COOH) csoportot tartalmazzák. Elméletileg e vtsz. alá tartoznak az ortosavak [R.C(OH)3] is, mivel ezek hidrált karbonsavaknak tekinthetők. Ezek azonban gyakorlatilag szabad állapotban nem fordulnak elő, de ezek hozzák létre a stabil észtereket (ortoészterek, figyelemmel arra, hogy a hidrált karbonsavak észterei).

A karbonsavak egy vagy több karboxiI csoportot (egybázisú savak, illetve több bázisú savak) tartalmazhatnak.

Ha a hidroxil csoportot (-OH) eltávolítják, megmarad az acilgyök, amelyet (R.CO-) képlettel lehet kifejezni, ahol az R alkil- vagy arilgyök (metiI, etil, fenol stb.). Acil-gyökök a savanhidridek, peroxisavak, savperoxidok, észterek, sók, savhaloidok képleteiben találhatók.

A szulfonsavak, amelyek (-SO3H) csoportot tartalmazzák, lényegesen különböznek a karbonsavaktól; ezek nem tartoznak ebbe az Árucsoportba és ezeket, mint szulfo-származékokat különböző árualcsoportokba kell osztályozni. Ide csak az ebbe az árualcsoportba tartozó vegyületek szulfo-származékai osztályozhatók.

A) Savanhidrid

A savanhidridek úgy keletkeznek, hogy egybázisú sav két molekulájából vagy kétbázisú sav egy molekulájából egy molekula víz kilép. Ezeket a (-CO.O.OC-) csoport jellemzi.

B) Savhaloidok

A savhaloidok (pl. kloridok és bromidok) általános képlete (R.CO.X, ahol az X egy halogén), vagyis ezek acilgyököknek klórral, brómmal vagy más halogénnek kombinált vegyületei.

C) Savperoxidok

A savperoxidok olyan vegyületek, amelyekben két acilgyök két oxigénatommal kapcsolódik; általános képletük (R.CO-O-O-OC.R).

D) Peroxisavak

A peroxisavak általános képlete: (R.CO-O.OH).

E) Savak észterei

A karbonsavak észtereinél a karboxiI-csoport (COOH) hidrogén atomját alkil- vagy arilgyökkel helyettesítik, általános képletük (R.CO.OR1), ahol az R és az RI alkil- vagy arilgyökök. (metil, etil, fenil, stb.).

F) Savak sói

A karbonsavak sóinál a karboxilcsoport (COOH) hidrogén-atomját szervetlen kationnal helyettesítik, pl. nátrium, kálium, ammónium. Általános képletük (R.CO.OM), ahol az R alkil-, aril-, vagy alkarilgyök és az M fém vagy más szervetlen kation.

G) Savak halogén-, szulfo- és nitro- és nitrozoszármazékai

Az A)-F) részekben ismertetett vegyületek halogén-, szulfo-, nitro- nitrozoszármazékaiban az oxigéntartalmú funkciós csoport érintetlen marad, ellenben az R vagy R1 gyök egy vagy több hidrogénelemét a halogén, a szulfo- (-SO3H), a nitro- (-NO2) vagy a nitrozo- (-NO) csoport vagy ezek bármilyen kombinációja helyettesíti.

2915 Telített aciklikus egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

- Hangyasav, sói és észterei:

2915.11 - - Hangyasav

2915.12 - - Hangyasav sói

2915.13 - - Hangyasav észterei

- Ecetsav és sói; ecetsavanhidrid:

2915.21 - - Ecetsav

2915.22 - - Nátriumacetát

2915.23 - - Kobaltacetát

2915.24 - - Ecetsavanhidrid

2915.29 - - Másféle

- Ecetsav észterei:

2915.31 - - Etilacetát

2915.32 - - Vinilacetát

2915.33 - - n-Butilacetát

2915.34 - - Izobutilacetát

2915.35 - - 2-etoxi-etilacetát

2915.39 - - Másféle

2915.40 - Mono-, di- vagy triklórecetsav, sói és észterei

2915.50 - Propionsav, sói és észterei

2915.60 - Vajsav, valeriansav, ezek sói és észterei

2915.70 - Palmitinsav, sztearinsav, ezek sói és észterei

2915.90 - Más

E vtsz. alá tartoznak a telített aciklikus egybázisú savak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai, észterei és sói, valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai (beleértve a származékok keverékeit is).

(I.) Hangyasav (H.COOH), valamint sói és észterei

a) Hangyasav. A természetben előfordul, de szintetikusan is előállítják. Könnyen változó, színtelen, levegőn gyengén füstölgő folyadék; átható szagú, maró hatású. A festésnél, cserzésnél, a nyersgumi koagulálásánál, a gyógyászatban fertőzésgátlóként és a szerves szintézisekben használják.

b) A hangyasav fontosabb sói:

(1) Nátrium-formiát (H.COO.Na). Szétfolyó kristályos, fehér színű por; a gyógyászatban, cserzésnél és a szerves szintéziseknél használják.

(2) Kalcium-formiát [(H.COO)2Ca]. Kristályok.

(3) Alumínium-formiát [(H.COO)3Al]. Fehér színű por, a textiliparban pácként és impregnálószerként használják. Ide kell osztályozni a bázikus alumínium-forminátot is, amelyet rendszerint vizes oldatban szerelnek ki.

(4) Nikkel-formiát [(H.COO)2Ni]. Az olaj hidrogénezéséhez katalizátorként használják.

c) A hangyasav fontosabb észterei:

(1) Metil-formiát (H.COO.CH3), színtelen, kellemes illatú folyadék.

(2) Etil-formiát (H.COO.C2H5) színtelen, könnyen átalakuló, könnyen illó, gyúlékony, rum illatú folyadék.

(3) Benzil-, bornik-, citronellil-, geranil-, izobornil-, linalil-, mentil-, feniletil-,rodinil- és terpenil-formiátok, ezeket főleg az illatszeriparban használják.

(II.) Ecetsav (CH3COOH), valamint sói és észterei.

a) Ecetsav (CH3COOH). A fa száraz desztillálásával vagy szintetikus úton nyerik. Nagyon csípős folyadék, jellegzetesen átható ecetszagú; maró hatású. Hidegen színtelen kristályokba szilárdul (jégecet). Foszfor, kén és sok szerves anyag oldószere.

Kereskedelmi ecetsav. Enyhén sárga színű és nagyon gyakran kozmás szagú. Használják a textiliparban, a cserzésnél, nyersgumihoz alvasztószerként, acetátok, szintetikus lágyítószerek, gyógyszeripari termékek stb. gyártásához.

b) Az ecetsav főbb sói:

(1) Nátrium-acetát (CH3.COO.Na). Színtelen és szagtalan kristály, vagy vízmentes, fehér vagy halványsárga színű por.

Pácolószerként és sok vegyi készítmény előállítására használják.

(2) Kobalt-acetát [(CH3.COO)2CO]. Szétfolyó, ibolyás-vörös színű, kristályos, ecetsav szagú.

(3) Kalcium-acetát [(CH3.COO)2Ca]. Tiszta állapotban színtelen kristály.

(4) Bázikus réz-acetát (CH3COO.Cu.OH). Tűk vagy kis kristályos kék színű pelyhek; levegővel érintkezve elporlad és színe zöldesre változik.

(5) Semleges réz-acetát [(CH3.COO)2.Cu]. Zöldeskék színű por vagy apró kristály; levegővel érintkezve szétbomlik és fehéres színű porrá alakul.

(6) Ólom-acetát, semleges [(CT3.COO)2Pb] vagy bázikus [pl. Pb(C2H3O2)2.2PbO]. A semleges acetát színtelen, halványsárga vagy kék színű, mérgező hatású kristályok alakjában fordul elő. A bázikus acetát nagy fajsúlyú, fehér színű por, felhasználják a gyógyászatban és reagensként a kémiai analízisekhez.

(7) Lítium- és kálium-acetátok, a gyógyászatban használják; a króm-, az alumínium- és a vasacetátokat pedig pácolószerként használják.

c) Az ecetsav főbb észterei:

(1) Metil-acetát (CH3.COO.CH3). A fa száraz desztillációs termékei között fordul elő. Gyümölcsillatú folyadék; felhasználják mesterséges gyümölcskivonatok készítésére, továbbá oldószerként zsiradékokhoz, gyantákhoz és cellulóznitráthoz, stb.

(2) Etil-acetát (CH3.COO.C2H5). Színtelen, könnyen változó, erősen gyúlékony, gyümölcsillatú folyadék; szennyeződésként etil-alkoholt tartalmazhat. Felhasználják ceIlulóz-nitráthoz, lakkokhoz stb. oldószerként; a gyógyászatban pedig mint görcsoldót vagy fájdalomcsillapítót.

(3) Vinil-acetát (CH3.COO.CH=CH2). Jellegzetes szagú, színtelen folyadék; poli-vinilacetát (a 39.05 vtsz. alá tartozó műanyag) készítésére használják.

(4) n-propil- és izopropil-acetátok. Mesterséges gyümölcs-kivonatok készítésére használják.

(5) n-Butil-acetátok. Színtelen folyadék; mesterséges gyümölcskivonatok készítésére és oldószerként használják.

(6) Izobutil-acetátok. Színtelen folyadék; mesterséges gyümölcskivonatok készítésére és oldószerként használják.

(7) n-pentil-acetát (n-amil-acetát) és 3-metil-butil-acetát (izo-amil-acetát). Mesterséges gyümölcskivonatok készítésére használják.

(8) 2-etoxi-etil-acetát.

(9) Benzil- terpenil-, linalil-, citronellil-, anizil-, paratolil, cinn-amil-. feniletil-, bornil- és izobornil -acetátok. Ezeket az illatszeriparban használják.

(10) Glicerin-acetátok (mono-, di-, triacetil).

E vtsz. alá tartozik még az ecetsavanhidrid [(CH3CO(2O]. Színtelen folyadék, erősen izgató szagú; maró hatású; vegyi készítményekhez használják.

(III.) Mono-, di- és triklórecetsav és ezek sói és észterei

a) Monoklór-ecetsav (CH2.Cl.COOH). Színtelen kristályok.

b) Di-klór-ecetsav (CH.Cl2.COOH). Színtelen folyadék.

c) Triklór-ecetsav (CCl3.CCOH). Átható szagú, színtelen kristály; a szerves szintézisben és a gyógyászatban használják.

(IV.) Propionsav sói és észterei (CH3.CH2.COOH). Folyadék, szaga az ecetsav szagára hasonlít.

(V.) Vajsav, sói és észterei

a) Vajsav [CH3(CH2)2COOH]. Sűrű, színtelen olajos folyadék; kellemetlen avas szagú. Nyersbőrök mésztelenítésére használják.

b) Izovajsav.

(VI.) Valeriánsav, sói és észterei

a) Valeriánsav [CH3.(CH2)3.COOH]. Színtelen, áttetsző, olajos folyadék, nagyon kellemetlen savas szagú.

b) Izovaleriánsav.

(VII.) Palmitinsav, sói és észterei

a) Palmitinsav [CH3.(CH2)14.COOH]. Gliceridként a zsiradékban fordul elő; fehér színű por, csillogó kristály vagy színtelen pehely.

b) Főbb sói:

1) Kalcium-palmitát, az illatszergyártásban használják.

2) Alumínium-palmitát. Textilanyagok vízhatlanítására és kenőolajok sűrítésére használják.

A vízben oldódó palmitinsók (pl. nátrium-, kálium- és ammónium-palmitátok) szappanok, mégis e vtsz. alá tartoznak.

(VIII.) Sztearinsav, sói és észterei

a) Sztearinsav [CH3.(CH2)16.COOH]. A zsiradék gliceridként fordul elő; fehér színű, amorf anyag, hasonlít a viaszra.

b) Főbb sói:

(1) Kalcium-sztearát, a textilanyagok vízhatlanítására használják.

(2) Kalcium-sztearát, lakkok készítésére használják.

(3) Cink-sztearát, gyógyászatban, a gumi- és a műanyagiparban és a viaszosvászon gyártásában használják.

(4) Alumínium-sztearát, ugyanazokra a célokra használják, mint az alumínium-palmitátot.

(5) Réz-sztearát, a gipsznek bronzzal való bevonásánál és rothadásgátló anyagként használják.

(6) Ólom-sztearát, szárító anyagként használják.

A vízben oldódó sztearinsók (pl. nátrium-, kálium- és ammónium-sztearátok) szappanok, mégis e vtsz. alá tartoznak.

c) Ide tartoznak az észterek is az etil- és butilsztearátok (lágyítószerként használják) és glikolsztearát (természetes viasz helyettesítésére használják).

(IX.) Ide tartozó más termékek

a) Etil-kloroformát, néha etil-klór-karbonátnak nevezik - színtelen, könnyeztető, fojtó szagú folyadék; gyúlékony, szerves szintézisekben használják.

b) Acetil-klorid (CH3.CO.Cl.) Színtelen folyadék; levegőre kitéve a szemet izgató gőzöket bocsát ki; erős szagú.

c) Acetil-bromid (CH3.CO.Br). Ugyanaz a jellegzetessége, mint a kloridnak; a szerves színtézisben használják.

d) Mono-, di- és tribrómecetsavak és ezek sói, és észterei.

e) Normál hexán sav (kapronsav) és 2-etil-vajsav és ezek sói és észterei.

f) Normál oktánsav (kaprilsav) és 2-etil-hexánsav és ezek sói és észterei.

Nem tartoznak ide:

a) zsírsavak, amelyek tisztasága 90%-nál kisebb (a száraz termék tömegét figyelembe véve) (15.19 vtsz.);

b) az ételecet, amely a víz és az ecetsav legfeljebb 10%-os oldata (22.09 vtsz.);

c) a nyers sztearinsav sói és észterei (általában 34.01, 34.04 vagy 38.23 vtsz.);

d) a glicerin mono-, di-, és trisztearátok keverékei, zsiradék emulgáló (ezeket, ha mesterséges viasz jellegűek a 34.04 vtsz. alá, egyébként a 38.23 vtsz. alá kell osztályozni).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

II. ALKOHOLOK ÉS EZEK HALOGÉN-, SZULFO-, NITRO- VAGY NITROZOSZÁRMAZÉKAI

2905 Aciklikus alkoholok és halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékaik

2905 14 90 Más

Ez alá az alszám alá csak a szekbutil- (bután-2-ol) és izobutil-(2-metilpropán-1-ol) alkoholok osztályozhatók.

2905 15 00 Pentanol (amil-alkohol) és izomerjei

Ezen alszám alá csak a következők osztályozhatók:

Alkoholok: n-amil-(pentán-1-ol), szekamil (pentán-2-ol), tertamil-(2-metilbután-2-ol, amilénhidrát), izoamil (3-metilbután-1-ol), szekizoamil (3-metilbután-2-ol), 2-metilbután-1-ol, neopentil (neoamil-, 2,2-dimetilpropán-

1-ol), pentán-3-ol.

2905 44 11- D-glucitol (szorbitol)

2905 44 99

Az Árucsoportra vonatkozó Megjegyzések (1) bekezdése előírásainak megfelelően ez az alszám csak a D-glucitolt (szorbitolt) tartalmazza. A D-glucitol (szorbitol) azon formáit, amelyek ily módon nem sorolhatók ide, a 3823 60 11-tól 3823 60 99-ig terjedő alszámok alá kell osztályozni.

2905 49 10 Triolok, tetraolok

A glicerol (glicerin) nem osztályozható ezen alszám alá (1520 vámtarifaszám)

2906 Ciklikus alkoholok és halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékaik

2906 11 00 Mentol

Ez az alszám csak a következő vegyületeket tartalmazza: (-)-paramentol-3 ((-)-transz-1,2-cisz-1,5-izopropil-2-metil-5-ciklohexanol), (+)-paramentol-3, és (+)-paramentol-3.

Ez az alszám nem tartalmazza a neomentolt, az izomentolt vagy a neoizomentolt (2906 19 00 alszám).

VII. KARBONSAVAK ÉS EZEK ANHIDRIDJEI, HALOGENIDJEI, PEROXIDJAI ÉS PEROXISAVAI, VALAMINT EZEK HALOGÉN-, SZULFO-, NITRO- VAGY NITROZOSZÁRMAZÉKAI

2915 Telített, aciklikus egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

A zsírsavakra és származékaikra vonatkozó tisztasági előírásokat illetően lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános megjegyzéseknek a Megjegyzés (1) a) pontja (16) és (23) bekezdését.

Áruosztályozási rendelkezés:

2908.20

1. Antimon (III) bis (dinátrium-szulfokatehol).

VI. ÁRUOSZTÁLY: 30. Árucsoport: Gyógyszeripari termékek

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) étel vagy ital (úgymint diétás, diabetikus vagy erősítő táplálék, táplálék-adalékanyag, tonik ital és ásványvíz: IV. Áruosztály);

b) speciálisan égetett vagy finoman őrölt gipsz fogászati célra (2520 vtsz.);

c) vizes párlatok és illóolajok vizes oldatai gyógyászati célra (3301 vtsz.);

d) a 3303-3307 vtsz. alá tartozó olyan készítmények, amelyek megelőző vagy gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek;

e) gyógyászati anyagokat tartalmazó szappanok és más termékek (3401 vtsz.);

f) gipszalapú tömőanyagok fogászati célra (3407 vtsz.);

g) véralbumin, nem gyógyászati vagy megelőzési célra (3502 vtsz.).

(2) A 3003 és 3004 vtsz-ok, valamint e Megjegyzések (3) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából:

a) nem kevert terméknek kell tekinteni:

1. a nem kevert termékek vizes oldatait;

2. a 28. és 29. Árucsuportba tartozó termékeket;

3. a 1302 vtsz. alá tartozó egyszerű növényi kivonatokat, csak szabványosítva vagy bármilyen oldatban;

b) kevert terméknek kell tekinteni:

1. a kolloid oldatokat és szuszpenziókat (a kolloid kén kivételével);

2. a növényi kivonatokat, amelyeket növényi anyagok keverékeinek kezelésével nyertek;

3. a sókat és sűrítményeket, amelyeket természetes ásványvizek lepárlásával nyertek.

(3) A 3006 vtsz. alá csak az alábbiak tartoznak, amelyek a Vámtarifa más vtsz-a alá nem osztályozhatók:

a) a steril sebészeti catgut, hasonló steril sebészeti varróanyag és steril szövedék sebészeti célra;

b) a steril laminária és steril laminária tamponok;

c) a steril sebészeti vagy fogászati felszívódó vérzéscsillapító;

d) a röntgenkontraszt készítmények és diagnosztikai reagensek betegeken való alkalmazásra, nem kevert anyagok, kimért adagokban kiszerelve vagy két vagy több terméket tartalmazó készítmény, amit ilyen célra összekevertek;

e) a vércsoport-meghatározására szolgáló reagensek;

f) a fogcement és más fogtömő anyagok; csontpótló cement;

g) az elsősegélydobozok és -készletek;

h) hormonon, vagy spermiciden alapú kémiai fogamzásgátló készítmények.

Általános megjegyzés:

Egy áru a Közösségi Törvényhozás (a Kombinált Nómenklatúrában kiemelt termékek kivételével), a Tagállamok nemzeti szabályozása, vagy bármely gyógyszerkönyv alapján gyógyszerként történő minősítése nem döntő tényező az Árucsuportba történő osztályozás szempontjából.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3001 Mirigy vagy más szerv organoterápiás használatra szárítva, por alakban is; mirigy vagy más szerv vagy ezek váladékainak kivonata organoterápiás használatra; heparin és sói; másutt nem említett emberi vagy állati eredetű anyag, terápiás vagy megelőzési célra előkészítve

3001.10 - Mirigy vagy más szerv, szárítva por alakban is

3001.20 - Mirigy vagy más szerv vagy azok váladékának kivonata

3001.90 - Más

Ide tartoznak:

A) állati eredetű mirigyek és egyéb szervek orgonaterápiás célra (pl. agy, gerincvelő, máj, vese, lép, hasnyálmirigy, emlőmirigy, here, petefészek) szárítva, por alakban is.

B) mirigyekből, más szervekből vagy azok váladékaiból nyert organo-terápiás kivonatok, amelyeket oldószeres extrakció, kicsapás, koaguláció vagy bármilyen más eljárás révén állítottak elő; ezek a kivonatok lehetnek szilárd, félig szilárd, folyékony állapotban vagy oldat vagy szuszpenzió alakjában, vagy tartósításuk céljából szükséges bármely közegben. A mirigyek vagy szervek váladékainak organoterápiás kivonatai, beleértve az epekivonatot is.

C) Heparin és sói. A heparin emlősök szövetéből nyert komplex szerves savak muco-poliszacharidok keverékéből áll. Összetétele a szövetek eredetétől függ. A heparint és sóit főleg a gyógyászatban használják, különösen véralvadásgátlókent. Aktivitási fokuktól függetlenül e vtsz. alá tartoznak.

D) Egyéb állati eredetű gyógyászati vagy betegség megelőzési célra előkészített anyagok és azok, amelyeket a Vámtarifa más vtsz-a pontosabban nem határoz meg. Ilyenek:

(1) Glicerinben tartósított vörös csontvelő.

(2) Kígyó- és méhméreg, szárított pehely alakban, továbbá az ilyen méregből készült nem mikrobás kripto-toxinok.

A fenti (1) és (2) pontban említett áruk gyógyszerként, kimért adagokban, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben a 30.04 vtsz. alá tartoznak.

(3) Végleges átültetésre vagy beültetésre alkalmas csont, szerv vagy más emberi vagy állati szövet, élő vagy tartósított állapotban is, steril csomagolásban, amely használati utasítást stb. tartalmazhat.

Nem tartoznak ide:

a) friss, hűtött, fagyasztott vagy másképpen ideiglenesen tartósított mirigyek és egyéb állati szervek (2. és 5. Árucsuport);

b) epe szárítva is (05.10 vtsz.);

c) elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek és egyéb termékek (29.Árucsuport), amelyeket mirigyek és egyéb szervek kivonatainak kezelésével nyertek, pl. aminosavak (29.22 vtsz.), vitaminok (29.36 vtsz.), hormonok (29.37 vtsz.);

d) emberi vér, állati vér terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra elkészítve és ellenszérumok (speciális immunglobulinok is) és más vérfrakciók ("normál szérum", emberi normál immunglobulin, plazma, fibrinogén, fibrin: 30.02 vtsz.);

e) gyógyszerként elkészített vagy kiszerelt termékek (lásd a 30.03 vtsz-hez tartozó Magyarázatot);

f) globulinok és globulin frakciók (vérből és szérumból nyertek kivételével) nem terápiás vagy megelőzési célra előkészítve (35.04 vtsz.);

g) enzimek (35.07 vtsz.).

3002 Emberi vér; állati vér terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra előkészítve; ellenszérumok és más vérfrakciók; vakcinák, toxinok, mikrobiológiai kultúrák (élesztők kivételével) és hasonló termékek

3002.10 - Ellenszérum és más vérfrakció

3002.20 - Vakcinák embergyógyászati célra

- Vakcinák állatgyógyászati célra:

3002.31- - Száj- és körömfájás elleni vakcinák

3002.39- - Másféle

3002.90- Más

Ide tartoznak:

A) Az emberi vér (pl. emberi vér légmentesen lezárt ampullában);

B) Állati vér terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra előkészítve A nem ilyen célra előkészített állati vér a 05.11 vtsz. alá tartozik.

C) Vérfrakciók

A szérum az a folyékony rész, amelyet a vér alvadása után választanak el. Ide tartoznak többek között a következő termékek: "normál" szérum, emberi normál immunglobulin, plazma, fibrinogén, fibria, vér-globulinok, szérum globulinok és hemoglobin. Ide tartozik a véralbumin is (pl. az emberi albumint a teljes emberi vér plazmájának frakcionálásával nyerik), terápiás vagy megelőzési célra előkészítve.

Az ellenszérumok vagyis azok a szérumok, amelyeket olyan emberi vagy állati vérből nyernek, amelyek immunisak vagy amelyeket immunizáltak bizonyos betegségek ellen, akár betegség baktériumok és vírusok, toxinok vagy allergiás jelenségek stb. okozzák is azokat. Az ellenszérumokat a diftéria, vérhas, üszkösödés, agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, tetanusz, sztafilokokkuszos vagy sztreptokokkuszos fertőzések, kígyómarás, növényi mérgezés, allergiás betegségek stb. ellen használják. A speciális immunglobulinok antiszérumból készült tisztított készítmények.

Nem tartoznak ide a nem terápiás vagy megelőzési célra előkészített véralbumin (35.02 vtsz.) és a 35.04 vtsz. alá tartozó globulinok, (a vérglobulinok és a szérumglobulinok kivételével). Nem tartoznak ide az olyan gyógyszerek, amelyeket nem a vérből választottak ki, ezeket egyes országokban "szérumoknak" vagy "mesterséges szérumoknak" nevezik. Az utóbbiakhoz tartoznak a nátriumkloridon alapuló izotonikus oldatok és egyéb virágpor vegyszerek és szuszpenziók, melyeket allergiás betegségek gyógyítására használnak.

D) Vakcinák, toxinok, mikrobiológiai kultúrák az élesztők kivételével, valamint ehhez hasonló termékek

Ilyen termékek:

(1) Vakcinák, mikrobaeredetű készítmények, amelyek sós oldatokban, olajban (lipovakcinák), vagy egyéb közegben szuszpendált vírusokat vagy baktériumokat tartalmaznak: ezeket a készítményeket rendszerint úgy kezelik, hogy toxikus hatásfokuk csökkent anélkül, hogy immunizáló tulajdonságuk elpusztulna. Ide tartoznak a vakcinák és toxoidok keverékei is diftéria, tetanus és pertussis (DPT) vakcina.

(2) Mikrobaeredetű toxinok (a baktériumok által kiválasztott mérgek), toxoidok, kripto-toxinok és antitoxinok.

(3) Mikrobiológiai kultúrák (az élesztők kivételével). Ide tartoznak a laktikus erjesztők, amelyeket tejszármazékok készítésénél használnak (kefir, joghurt, tejsav), továbbá az ecetfermentálók ecet előállításához, penészgombák, penicillin és egyéb antibiotikumok előállításához, mikrobakultúrák technikai célokra (pl. a növények növekedésének elősegítésére).

Az olyan tejet vagy savót, amely kis mennyiségben tejfermentálót tartalmaz a 4. Árucsuportba kell osztályozni.

(4) Emberi, állati és növényi vírus és antivírus (ellenvírus).

(5) Baktériumölő vírus.

E vtsz. alá kell osztályozni a mikrobaeredetű és diagnosztikai reagenseket is, kivéve azokat, amelyeket az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdés d) pontja felsorol - lásd a 30.06 vtsz-t. Nem tartoznak ide az enzimek (tejoltó, amiláz, stb.) akkor sem, ha mikrobaeredetűek (sztrep-tokináz, sztreptodornáz, stb.) (35.07 vtsz.), továbbá akkor sem, ha egysejtű mikroorganizmusok (21.02 vtsz.) a vakcinák kivételével.

Az e vtsz. alá tartozó termékek ide tartoznak kimért adagokban, vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, valamint nagy tételben, ömlesztve vagy kisebb csomagolásban is.

3003 Gyógyszerek (a 30.02, 30.05 vagy 30.06 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek két vagy több alkotórész összekeverésével készültek, terápiás vagy megelőzési célra, nem kimért adagokban vagy formában, vagy nem a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3003.10 - Penicillinsav szerkezetű penicillint vagy származékait tartalmazó gyógyszerek vagy sztreptomicinek és származékaik

3003.20 - Más antibiotikum tartalmú gyógyszerek - Hormonokat vagy más, a 29.37 vtsz. alá tartozó termékeket tartalmazó, de nem antibiotikum tartalmú gyógyszerek

3003.31 - - Inzulin tartalmú gyógyszerek:

3003.39 - - Másféle

3003.40 - Alkaloidákat vagy származékaikat tartalmazó gyógyszerek, amelyekben hormonok vagy a 29.37 vtsz. alá tartozó termékek vagy antobiotikumok nincsenek

3003.90 - Más

Ide tartoznak az emberi és állati betegségek belső és külső kezelésére és megelőzésére használatos gyógyszerek. Ezeket a készítményeket két vagy több anyag összekeverésével nyerik. Nem tartoznak ide azonban kimért adagokban vagy formában vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (30.04 vtsz.).

Ide tartoznak:

(1) A hivatalos gyógyszerkönyvekben felsorolt kevert orvosi készítmények, szabadalmaztatott gyógyszerek, továbbá olyan készítmények is, mint toroköblögetők, szemcseppek, kenőcsök, híg kenőcsök, injekciók, csillapítószerek és hasonlók, ha a 30.02, a 30.05 vagy a 30.06 vtsz. alá nem tartozó készítmények formájában fordulnak elő.

Ezt azonban nem úgy kell értelmezni, hogy a hivatalos gyógyszerkönyvekben és a gyógyszer védjegy jegyzékben stb. felsorolt készítmények mindig a 30.03 vtsz. alá tartoznak. Pl. azok a bőr pattanásossága elleni készítmények, amelyeket elsősorban a bőr tisztítására készítettek és amelyek nem elegendő mértékben tartalmaznak aktív gyógy alkotórészeket, elsődlegesen nem a pattanásosság elleni gyógyító vagy megelőző hatásuk miatt, a 33.04 vtsz. alá tartoznak.

(2) Olyan készítmények, amelyek egyetlen gyógyszerészeti anyagból és kötő-, édesítő, összetartó-, vivőanyagból stb. állnak.

(3) Tápszeres készítmények nem szájon keresztül történő bevitelre.

(4) Kolloidoldatok és szuszpenziók (pl. kolloidszelén, kolloidhigany) orvosi célokra, de nem tartozik ide a kolloidkén és az egyedi kolloid nemesfém. A kolloidkén gyógyászati vagy profilaktikus használatra - a 30.04 vtsz. alá csak akkor osztályozható, ha a kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben kerül vámkezelésre (egyébként a 28.02 vtsz. alá tartozik), az egyedi kolloid nemesfémek gyógyászati felhasználásra kiszerelve, vagy sem a 28.43 vtsz. alá tartoznak. A kolloid nemesfémek egymás közötti keverékeit vagy egy, vagy több kolloid nemesfémet más anyagokkal együtt tartalmazó keverékeket azonban e vtsz. alá kell osztályozni, ha gyógyászati vagy betegségmegelőzési célokra szolgálnak.

(5) Gyógyászati célra szolgáló növényi kivonatok, a növények keverékeinek kezelése során nyert kivonatok is.

(6) A 12.11 vtsz. alá tartozó növények vagy növényrészek gyógyászati keverékei.

(7) Ásványvizek elpárologtatásával nyert gyógy-sók, valamint mesterségesen előállított hasonló termékek.

(8) Sós források koncentrált vize (mint a Kreuznach-víz), amelyeket gyógyászati célokra használnak; gyógyfürdőkhöz előkészített kevert sók (kénes, jódos stb. fürdősók), akár illatosítva is.

(9) Egészségügyi sók (pl. nátrium-hidrogén-karbonát, borkősav, magnézium-szulfát és cukor keveréke) és hasonló pezsgő-sók stb. orvosi felhasználásra.

(10) Kámforozott olaj, fenolozott olaj stb.

(11) Asztmaelleni termékek, úgymint gyertyák, papírok, porok, cigaretták stb.

(12) "Késleltetett hatású gyógyászati készítmények", amelyekben a gyógyhatású anyagot polimer ion-cserélőhöz rögzítették.

(13) Ember- vagy állatgyógyászatban vagy sebészetben használt érzéstelenítő szerek.

A fenti vtsz. rendelkezése nem vonatkozik a diétás, a cukorbetegek számára készült élelmiszerekre vagy italokra, tápszerekre, erősítő italokra vagy ásványvizekre (természetes vagy mesterséges), ezeket saját vtsz-aik alá kell osztályozni. Ez az előírás kizárólag a tápanyagokat tartalmazó élelmiszerkészítményekre vonatkozik. Az élelmiszerek legfontosabb tápanyagai a proteinek, a szénhidrátok és a zsírok. A vitaminoknak és az ásványi sóknak is fontos szerepük van a táplálkozásban.

A gyógyászati anyagokat tartalmazó élelmiszerek és italok sem tartoznak e vtsz. alá, amennyiben ezeket az anyagokat csak azért adják hozzájuk, hogy kedvezőbb diétás egyensúlyt érjenek el, vagy fokozzák a termék energiaadó vagy tápláló értékét vagy pedig javítsák ízét, ha a termék megtartja élelmiszer vagy italáru jellegét.

Nem tartoznak e vtsz. alá azok a termékek, amelyek növények, vagy növényrészek keverékéből, vagy növények vagy növényrészek és más anyagok keverékéből állnak, amelyeket ital főzetek (forrázatok) vagy "tea" italok készítésére használnak fel és amelyeket fájdalmak enyhítésére vagy az egészség megőrzésére és a kellemes közérzet biztosítására ajánlanak, de nem tartalmaznak egy bizonyos fájdalomra ható, gyógyászati vagy megelőzési célra alkalmas mennyiségű aktív alkotórészt (21.06 vtsz.).

Nem tartoznak továbbá e vtsz. alá azok a vitaminokat vagy ásványi sókat tartalmazó, a jó egészségi állapot vagy a jó közérzet megtartására szolgáló olyan élelmiszer- adalékok, amelyek nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy azok a betegségek megelőzésére vagy a gyenge egészségi állapot kezelésére alkalmasak.

Ezek a készítmények általában folyadékok, de por vagy tabletta formában is ki lehetnek szerelve, általában a 21.06 vtsz. alá vagy a 22. Árucsuportba tartoznak.

Ide kell osztályozni azonban azokat a készítményeket, amelyekben az élelmiszer vagy ital, csupán a gyógyszer vivő-, összetartó-, édesítőanyaga (pl. az adagolás, emésztés megkönnyítése céljából).

Az élelmiszereken és italokon kívül nem tartoznak e vtsz. alá:

a) 30.02, 30.05 vagy a 30.06 vtsz. alatt említett áruk;

b) a 33.03-33.07 vtsz. alá tartozó illóolajok vizes desztillátumai vagy vizes oldatai, még akkor sem, ha azok terápiás vagy megelőzési célra alkalmasak (33. Árucsuport);

c) gyógyszappanok (34.01 vtsz.);

d) a 38.08 vtsz. alá tartozó fertőtlenítő és rovarirtó szerek stb.

3004 Gyógyszerek (a 30.02, 30.05 vagy a 30.06 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek kevert vagy nem kevert termékekből készültek, terápiás vagy megelőzési célra, kimért adagokban vagy formákban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3004.10 - Penicillinsav szerkezetű penicillint vagy származékait tartalmazó gyógyszerek és sztreptomicinek és származékaik

3004.20 - Más antibiotikum tartalmú gyógyszerek

- Hormonokat vagy más, a 29.37 vtsz. alá tartozó termékeket tartalmazó, de nem antibiotikum tartalmú gyógyszerek:

3004.31 - - Inzulin tartalmú gyógyszerek

3004.32 - - Mellékvese-kéreg hormonokat tartalmazó gyógyszerek

3004.39 - - Másféle

3004.40 - Alkaloidákat vagy származékaikat tartalmazó gyógyszerek, amelyekben hormonok vagy más a 29.37 vtsz. alá tartozó termékek vagy antibiotikumok nincsenek

3004.50 - Más vitaminokat vagy más a 29.36 vtsz. alá tartozó termékeket tartalmazó gyógyszerek

3004.90 - Más

Ide tartoznak a kevert vagy nem kevert termékekből készült gyógyszerek, feltéve:

A) Kimért adagokban tabletta, ampulla (pl. újra desztillált víz 1,25-10cm3-es ampullákban egyes betegségek, mint pl. alkoholizmus, cukorbetegségben szenvedők kómája közvetlen kezelésére vagy befecskendezendő gyógyszeroldatok oldószerként való felhasználásra) kapszula, ostyatok, vagy kis mennyiségű por alakjában gyógyászati vagy betegség megelőzési célra, egyes adagokban való felhasználásra készen.

E vtsz. vonatkozik az ilyen egyes adagokra (dózisokra), ömlesztett formában is és a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű termékekre stb.

B) Gyógyászati vagy betegség megelőzési célra alkalmasak és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszereltek. Ez az olyan termékekre (pl. szódabikarbóna és tamarindpor) vonatkozik, amelyeket a csomagolásuk és főleg a mellékelt használati utasítás (a betegség vagy annak megjelölése, hogy milyen esetben kell azt használni, a használat vagy alkalmazás módja, az adag megjelölése stb.) egyértelműen alkalmassá teszi arra, hogy átcsomagolás nélkül, a fent említett célra közvetlenül a felhasználónak (magánszemély, kórház stb.) adják el. Ezek az utasítások (bármilyen nyelvű) lehetnek címkén, prospektuson stb. Azonban a gyógyászati célra vagy a tisztasági fokra történő más utalás önmagában még nem elegendő az e vtsz. alá történő osztályozáshoz. Másrészt a nem kevert termékeket, még megadott használati utasítás nélkül is gyógyászati vagy betegség megelőzési célra a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű terméknek kell tekinteni, ha egyértelműen az ilyen felhasználásra szánt speciális formában szerelték ki.

A kevert termékekből készült gyógyszerek terápiás vagy megelőzési célra és kimért adagokban vagy formában, vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben a 30.03 vtsz. alá tartoznak (lásd a megfelelő Magyarázatot).

Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése értelmében a következőket kell nem kevert terméknek tekinteni:

(1) A vízben feloldott nem kevert termékeket.

(2) Mindazon árukat, amelyek egyébként a 28. és 29. Árucsuportba tartoznak, beleértve a kolloidként, valamint a hidrogén-peroxid stabilizált oldatait is.

(3) A 13.02 vtsz. alá tartozó egyféle növényi kivonatokat állandósítva vagy bármilyen oldószerben feloldva (lásd a 13.02 vtsz-hoz tartozó Magyarázatot).

Meg kell jegyezni. hogy a 28.43-28.46 vtsz. alá tartozó nem kevert termékek sohasem osztályozhatók a 30.04 vtsz. alá még akkor sem, ha a fenti a) vagy b) pont alatti követelményeknek megfelelnek. Pl. a kolloidezüstöt a 28.43 vtsz. alá kell osztályozni még akkor is, ha azt a kiskereskedelemben szokásos módon vagy gyógyszerként szerelték ki.

Ide tartoznak az olyan tabletták és pasztillák stb., amelyek gyógyászati célokra használatosak, mint pl. a kén, faszén, nátrium tetraborát, nátrium benzonát, kálium-klorát vagy magnéziumoxid alapúak. Azok a készítmények azonban, amelyeket torokpasztillának vagy köhögés elleni cseppnek készítettek el és főleg cukorból (esetleg egyéb élelmiszerrel, zselatinnal, keményítővel vagy liszttel keverve is) állnak, továbbá ízesítő anyagokból (beleértve az olyan anyagokat mint a benzoil, alkohol, mentol, eukaliptol, tolu balzsam) a 17.04 vtsz. alá tartoznak azzal a feltétellel, hogy ha az ízesítő anyagoknak gyógyító tulajdonsága van de a mennyisége egyik pasztillában vagy cseppben sem akkora, hogy ezáltal a készítmény alkalmassá tegye gyógyászati vagy betegség megelőzési célra.

Ide tartoznak a következő termékek a fenti a) vagy b) pontban említett kiszerelésben:

(1) Szerves felületaktív termékek és készítmények, aktív kationnal (pl. kvatemer ammónium sók), fertőtlenítő- vagy baktériumölő hatásúak;

(2) Polivinil-pirrolidin-jodid, a jód és a polivinil-pirrolidin reakciójának a terméke.

E vtsz. rendelkezései nem vonatkoznak a diétás, a cukorbetegek számára készült élelmiszerekre, italokra, tápszerekre, erősítő italokra vagy ásványvizekre (természetes vagy mesterséges), ezeket saját vtsz-aik alá kell osztályozni. Ez az előírás kizárólag a tápanyagokat tartalmazó élelmiszerkészítményekre vonatkozik. Az élelmiszerek legfontosabb tápanyagai a proteinek, a szénhidrátok és zsírok. A vitaminoknak és az ásványi sóknak is fontos szerepük van a táplálkozásban.

A gyógyászati anyagokat tartalmazó élelmiszerek és italok sem tartoznak e vtsz. alá. amennyiben ezeket az anyagokat csak azért adják hozzájuk, hogy kedvezőbb diétás egyensúlyt érjenek el, vagy fokozzák a termék energiaadó vagy tápláló értékét vagy pedig javítsák ízét, ha a termék megtartja élelmiszer vagy italáru jellegét.

Nem tartoznak e vtsz. alá azok a termékek, amelyek növények vagy növényrészek keverékéből, vagy növények vagy növényrészek és más anyagok keverékéből állnak, amelyeket ital főzetek (forrázatok) vagy "tea" ital készítésére használnak fel és amelyeket fájdalmak enyhítésére vagy az egészség megőrzésére és a kellemes közérzet biztosítására ajánlanak, de nem tartalmaznak egy bizonyos fájdalomra ható, gyógyászati vagy megelőzési célra alkalmas mennyiségű aktív alkotórészt (21.06 vtsz.).

Nem tartoznak továbbá e vtsz. alá azok a vitaminokat vagy ásványi sókat tartalmazó, a jó egészségi állapot vagy a jó közérzet megtartására szolgáló olyan élelmiszer-adalékok, amelyek nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy azok a betegségek megelőzésére vagy a gyenge egészségi állapot kezelésére alkalmasak. Ezek a készítmények általában folyadékok, de por vagy tabletta formában is ki lehetnek szerelve, általában a 21.06 vtsz. alá vagy a 22. Árucsuportba tartoznak.

Ide kell osztályozni azonban azokat a készítményeket, amelyekben az élelmiszer vagy ital, csupán a gyógyszer vivő-, összetartó-, édesítőanyaga (pl. az adagolás, az emésztés megkönnyítése céljából).

Nem tartoznak ide:

a) a kígyó vagy méhméreg, ha nem gyógyszerként szerelték ki (30.01 vtsz.);

b) a 30.02 vagy a 30.05 alatt említett áruk, bármilyen kiszerelésben;

c) a 33.03-33.07 vtsz. alá tartozó ilIóolajok vizes desztillátumai vagy vizes oldatai, még akkor sem, ha azok terápiás vagy megelőzési célra alkalmasak (33. Árucsuport);

d) gyógyszappanok, bármilyen kiszerelésben (34.01 vtsz.);

e) a 38.08 vtsz. alá tartozó rovarirtó- vagy fertőtlenítőszerek stb., amelyeket nem gyógyszerként szereltek ki, belső vagy külső felhasználásra.

3005 Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek (kötszer, ragtapasz, mustártapasz, stb.) impregnálva vagy gyógyszerrel bevonva vagy gyógykezelési, sebészeti, fogászati vagy állatgyógyászati célokra a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3005.10 - Ragtapaszok, és más tapadós felületű cikkek

3005.90 - Más

Ide tartozik a vatta, gézkötés és hasonló áru, textíliából, papírból, műanyagból stb. impregnálva vagy gyógyszerrel (nyugtató, fertőtlenítő stb.) bevonva gyógykezelési, sebészeti, fogászati vagy állatgyógyászati célra.

Ilyenek: a jóddal vagy metil-szaliciláttal stb. bevont vatta, különféle elkészített sebkötések, elkészített pólyák (pl. lenmag és mustárpólyák) gyógy ragtapaszok stb. Ezek lehetnek darabokban, korong vagy bármilyen más alakban.

Ide tartoznak a sebkötő vatták, gézek (rendszerint nedvszívó pamutból) sebkötésre stb. amennyiben kizárólag orvosi vagy sebészeti célra szolgálnak (pl. felirataik, illetőleg különleges hajtogatásuk alapján) és - újra átcsomagolás nélkül - közvetlenül felhasználásra alkalmasak.

E vtsz. alá tartoznak a következő kötszerfajták is:

(1) Bőr alapú sebkötőszer, amely elkészített, fagyasztott vagy liofilizált (szárított) állati (általában sertés) szövetcsíkokból áll és időszakos biológiai sebkötözőszerként közvetlenül alkalmazzák hiányzó bőrfelület, nyílt sebekre, műtét utáni sebfertőzések stb. elkerülésére.

Különböző méretekben, használati utasítással ellátva (a kiskereskedelemben szokásosan kiszerelve) steril csomagolásban kapható.

(2) Folyékony sebkötözőszer, amely szóródobozos (spray) (a kiskereskedelemben szokásosan kiszerelt) csomagolásban kapható, és a sebeknek átlátszó védőréteggel történő bevonására használják. Ez állhat egy szerves illó oldószerben (pl. etilacetát) levő műanyagból (pl. módosított vinilkopolimer vagy metakrilát műanyag), valamint egy serkentő-anyagból, hozzáadott gyógyanyagokkal (különösen fertőzés gátlók) is.

Nem tartoznak ide azok a kötszerek, flastromok stb., amelyek cink-oxidot tartalmaznak, és nincsenek a kiskereskedelemben szokásos módon gyógyászati, sebészeti, fogászati vagy állatgyógyászati felhasználásra kiszerelve.

Nem tartoznak ide:

a) speciálisan kalcinált (égetett) finomra őrölt gipszek fogászati használatra vagy gipsz alapú készítmények fogászati használatra (25.20 vtsz. illetve 34.07 vtsz.)

b) az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott áruk (30.06 vtsz.);

c) egészségügyi betétek és tamponok (48.23, 56.01 vagy 63.07 vtsz.).

3006 Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott gyógyászati készítmények

3006.10 - Steril sebészeti catgut és más steril anyag sebészeti varrathoz; steril laminária és steril laminária tampon; steril felszívódó sebészeti vagy fogászati vérzéscsillapító

3006.20 - Vércsoport reagensek (meghatározók)

3006.30 - Kontraszt anyag készítmények röntgenvizsgálathoz; diagnosztikai reagensek

3006.40 - Fogászati cement és más fogászati tömőanyagok; csontpótló cementek

3006.50 - Elsősegély dobozok és készletek

3006.60 - Hormon és spermicid alapú kémiai fogamzásgátló készítmények. E vtsz. alá csak a következő áruk tartoznak:

(1) Steril sebészeti catgut és hasonló steril varróanyag, valamint a sebészetben használt, ragasztóval ellátott steril gézszövet sebek lezárására.

Ide tartozik minden sebészeti fonal, feltéve, hogy steril. Ezeket a fonalakat rendszerint antiszeptikus oldatokban vagy lepecsételt steril tartályokban szerelik ki.

Sebészeti fonalként használt anyagok:

a) catgut (feldolgozott kollagén marha-, bárány- vagy más állati bél);

b) természetes szálak (pamut, selyem, len);

c) szintetikus polimer szálak, úgymint poliamidok (nylonok), poliészterek;

d) fémek (rozsdamentes acél, tantál, ezüst, bronz).

Ide tartoznak a szövet-kötőanyagok is, melyek butil-ciano-akrilátok és festéket tartalmaznak; a kezelés után a monomer polimerizálódik és ezért a hagyományos fonalak helyett az emberi test belső és külső sebeinek lezárására használják.

Nem tartoznak a vtsz. alá a nem steril varróanyagok. Ezeket jellegük, anyaguk szerint kell osztályozni, pl. catgut (42.06 vtsz.), selyemhernyóbél, cérna stb. (XI. Áruosztály), fém huzal (71. Árucsuport vagy XV. Áruosztály).

(2) Steril lamináriák vagy steril laminária tamponok.

Ide kizárólag a steril lamináriák és a steril laminária tamponok tartoznak (ezek csekély hosszúságú algák, néha barna színűek, durva, rovátkolt felülettel). Nedves anyagokkal érintkezve duzzadnak és simává, hajlékonnyá válnak.

E tulajdonságuk miatt a sebészetben tágítóeszközként használják. A nem steril termékek nem tartoznak ide (12.12 vtsz.).

(3) Steril sebészeti vagy fogászati felszívódó vérzéscsillapítók.

Olyan steril termékek, amelyek a sebészetben és a fogászatban a vérzés elállítására használnak és az a tulajdonságuk, hogy a test nedveit abszorbálják. Ilyenek: az oxidált cellulóz, általában géz, rost (vatta), párnácska tampon csík alakban; a zselatinszivacs vagy -hab; kalcium-alginát géz, "vatta", "film".

(4) Vércsoport reagensek.

Az ide tartozó reagenseknek alkalmasnak kell lenniük a vércsoport megállapításánál történő közvetlen felhasználásra. Ezek egyrészt emberi vagy állati eredetű szérumok, másrészt pedig magvak vagy más növényrészek kivonatai (flitoglitinek). Ezeket a reagenseket a vércsoport megállapításánál használják a vérsejtek vagy a vérsavó jellegzetességeinek segítségével. A hatékony alapanyaghoz adagolva tartalmazhatnak fertőtlenítő anyagokat, antibiotikumokat vagy más anyagokat annak érdekében, hogy erősítsék vagy állandósítsák hatásukat.

A) Az alábbiakat tekintjük a vércsoport megállapításánál olyan reagenseknek, amelyek a vérsejtek jellegzetességeinek segítségével eldöntik a vércsoportot:

(i) az A,B,O és AB vércsoportok, az A1 és A2 véralcsoportok és a H faktor meghatározására szolgáló készítmények;

(ii) az M,N,S és P csoportok valamint más csoportok, mint pl. Lu,K, Le stb. meghatározására szolgáló készítmények;

(iii) az Rh csoport és a Cw,f,V stb. alcsoportok meghatározására szolgáló készítmények;

(iv) az állatok vércsoportjainak meghatározására szolgáló készítmények.

B) Az alábbiakat tekintjük a vércsoport megállapításánál olyan reagenseknek, amelyek a vérsavó jellegzetességeit határozzák meg.

(i) a Gm, Km stb. jellegzetességein alapuló rendszer,

(ii) Gc, Ag stb. szérum csoportok.

C) Anti-human globulin szérum (Salak szérum), amely egyes vércsoportosítási technikában játszik szerepet, mint reagens ide tartozik.

A nyers szérumot és a félig kész anyagokat, amelyek mielőtt alkalmasak lesznek reagenskénti felhasználásra, további kezelést igényelnek, az alkotóanyagaik szerint kell osztályozni.

D) A HLA tulajdonságok (HLA antigének) meghatározására szolgáló reagensek e vtsz. alá tartoznak; közvetlenül felhasználhatók. Emberi vagy állati eredetű szérumok. Ezek a reagensek reakcióba lépnek a HLA antigének meghatározásához vett próbában levő periférikus vérlimfocitákkal. A vizsgált HLA antigéneket a különböző HLA próbaszérum reakció mintája alapján lehet meghatározni.

Ilyenek:

a) HLA A, B és C antigénjeinek meghatározására szolgáló készítmények;

b) a HLA DR antigénjeinek meghatározására szolgáló készítmények;

c) a HLA D antigénjeinek meghatározására szolgáló készítmények;

d) kész reagensek a különböző HLA antiszérumokat tartalmazó HLA A, B és C antigénjeinek meghatározására (pl. tesztlapok);

e) kész reagensek a HLA DR helyének meghatározására (pl. tesztlapok).

(5) Kontrasztanyagok röntgenvizsgálathoz és diagnosztikai reagensek, amelyeket a betegnek kell beadni, ezek kimért adagokban kiszerelt, nem kevert termékek vagy olyan készítmények, amelyeket a fenti felhasználás céljából két vagy több termékből kevertek össze.

A röntgen-kontraszt készítmények a belső szervek, vivőerek, viszerek, vesevezetékek, epevezetékek stb. röntgen vizsgálatára szolgálnak.

Ezek alapanyaga bárium-szulfát vagy egyéb röntgen-kontraszt anyag, ezeket a készítményeket szájon keresztül vagy injekció formájában történő beadásra csomagolják (pl. báriumliszt).

Az e vtsz. alá tartozó diagnosztikai reagensek lenyelés, injekció stb. útján kerülnek be a szervezetbe.

A nem beadásra szánt diagnosztikai reagensek (pl. azok, amelyek vér, vizelet, stb. vizsgálatára szolgálnak, vagy amelyeket laboratóriumi reagensként használnak) nem tartoznak e vtsz. alá; ezeket anyaguknak megfelelő vtsz. alá kell osztályozni (pl. 28., 29. Árucsuport, a 30.02 vagy 38.22 vtsz.).

(6) Fogcement és fogtömő anyag és csont-rekonstruáló (pótló) anyagok.

Ezek alapanyagai általában fémes sók (cinkklorid, cinkfoszfát stb.) fémoxidok, guttapercha vagy műanyagok. Ezen kívül fémötvözetekből is állhatnak (beleértve a nemesfémötvözeteket is), amelyeket külön fogtömési célokra készítettek elő. Az ilyen ötvözeteket néha "amalgámoknak" nevezik, még akkor is, ha nem tartalmaznak higanyt.

E vtsz. alá tartoznak az ideiglenes és állandó tömések, továbbá a hozzáadott gyógy anyagokat tartalmazó és betegségmegelőző tulajdonságokkal rendelkező cementek és tömések is. Rendszerint por vagy tabletta alakjában fordulnak elő, néha a felhasználásukhoz szükséges folyadék kíséretében, a csomagolás rendszerint jelzi a fogászati felhasználást. Ugyancsak ide kell osztályozni a foggyökércsatornák töméséhez használt tűket is (pl. ezüstből, guttaperchából, papírból).

Ide tartoznak a csontrekonstruáló (pótló) cementek is.

A speciálisan kalcinált (égetett) vagy finomra őrölt gipszek fogászati használatra vagy a gipsz alapú készítmények fogászati használatra nem tartoznak ide (25.20, illetve 34.07 vtsz.).

(7) Elsősegélydobozok és készletek

Ezek kisebb mennyiségű közönséges gyógyszert (jódtinktúra, higanykróm, hidrogénperoxid, arnika-tinktura stb.), továbbá kevés tampont, kötszert, gipszet stb. és rendszerint néhány eszközt mint ollót, csipeszt stb. tartalmaznak.

Nem tartoznak ide az orvosok által használt összetettebb orvosi készletek.

(8) Hormon vagy spermicid alapú kémiai fogamzásgátló készítmények, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve is.

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3001 Mirigy vagy más szerv organoterápiás használatra szárítva, por alakban is; mirigy vagy más szerv vagy ezek váladékainak kivonata organoterápiás használatra; heparin és sói; másutt nem említett emberi vagy állati eredetű anyag terápiás vagy megelőzési célra előkészítve

3001 10 10 és Mirigy vagy más szerv, szárítva, por alakban is

3001 10 90

A 3001 vtsz. Magyarázat (A) pontjában említett árukon kívül ez alá az alszám alá tartozik az agyalapi mirigy, a mellékvese kapszulák és a pajzsmirigy.

3001 20 90 Más

Idetartozik az "intrinsic factor" (a sertés gyomornyílásának nyákos membránjából készült, szárított, tisztított kivonat) is.

3001 90 91 Heparin és sói

Lásd a 3001 vtsz. Magyarázat (C) pontját.

3002 Emberi vér; állati vér terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra előkészítve; ellenszérumok és más vérfrakciók; vakcinák, toxinok, mikrobiológiai kultúrák (az élesztők kivételével) és hasonló termékek

3002 10 10 Ellenszérumok

Ide tartoznak a 3002 vtsz. Magyarázat (C) pontja harmadik bekezdésében leírt áruk.

Nem tartoznak ide a vércsoport vagy vérfaktorok meghatározására reagensként használt szérumok (3006 vtsz.) vagy "normál" szérumok (3002 10 95 vagy 3002 10 99).

3002 10 95 és Más

3002 10 99

Ezek az alszámok tartalmazzák a "normál" szérumokat, a normál humán immunoglobulin, plazmát, fibrinogént, fibrint és, feltéve, hogy terápiás vagy megelőzési célra készült, véralbumint (amelyet például, emberi vérplazma frakcionálása útján állítottak elő).

Ezért a nem terápiás vagy megelőzési célra készült véralbumin nem sorolható ide (lásd az Árucsuportra vonatkozó Megjegyzések 1 g) pontját) (3502 vtsz.).

3002 20 00 Humán gyógyászati célra használatos vakcinák

A vakcina megnevezés értelmezésére lásd a 3002 vtsz. Magyarázata (D) (1) pontját.

3002 31 00 és Vakcinák állatgyógyászati célra

3002 39 00 Lásd a 3002 20 00 alszámra vonatkozó magyarázatot.

3002 90 50 Mikroorganizmus tenyészetek

Lásd a 3002 vtsz Magyarázata (D) (3) pontját.

3002 90 90 Más

Ez alá az alszám alá tartoznak a toxinok és, amennyiben "hasonló termékeknek" tekintendők, az egyes betegségek gyógyítására használt szimbiotikus paraziták is, így például Plasmodium (a malária parazitája) és Trypanosoma cruzi.

3003 Gyógyszerek (a 3002, 3005 vagy 3006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek két vagy több alkotórész összekeverésével készültek, terápiás vagy megelőzési célra, nem kimért adagokban vagy formában vagy nem a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3003 10 00 Penicillánsav-szerkezetű penicillint vagy származékait tartalmazó gyógyszerek vagy sztreptomicinek és származékaik

A penicillin és sztreptomicin keverékei is ez alá az alszám alá osztályozandók.

3004 Gyógyszerek (a 3002, 3005 vagy 3006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek kevert vagy nem kevert termékekből készültek, terápiás vagy megelőzési célra, kimért adagokban vagy formákban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

Az előző vtsz-tól eltérően, ez alá a vtsz. alá sorolhatók a nem kevert áruk is. A "nem kevert termék" elnevezés magyarázatát lásd az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzések (2) a) pontjában, valamint a 30.04 vtsz-hoz tartozó Magyarázat harmadik és negyedik bekezdését.

A "kimért adagokban" és a "terápiás vagy megelőzési célra, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, formákban" kifejezéseket a 30.04 vtsz. Magyarázat első és második bekezdése határozza meg.

Idetartoznak a tartós szedést vagy kórházi és hasonló gyógyintézményben való felhasználást lehetővé tevő csomagolásban kiszerelt gyógyszerek. Ebben az esetben a termék általában nagy számú egységeket tartalmazó kiszerelésben jelenik meg, a csomagoláson arra utaló jelzéssel, hogy a készítményt tartós szedésre vagy kórházi felhasználásra szánták.

Az ez alá a vtsz. alá történő osztályozást nem zárja ki, ha pl. antibiotikumot, hormonokat vagy liofilizált árukat tartalmazó és ampullában vagy üvegben kiszerelt gyógyszerekhez lázkeltő anyagoktól mentes vizet vagy más hígítószert kell adagolni felhasználás előtt.

3004 20 90 Más

Ez alá az alszám alá kizárólag a kimért adagokban, de nem a kiskereskedelmi forgalomban szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelt áruk osztályozhatók.

3004 31 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 32 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 39 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 40 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 50 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 90 91 és

3004 90 99 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3005 Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek (kötszer, ragtapasz, mustártapasz, stb.) impregnálva vagy gyógyszerrel bevonva vagy gyógykezelési, sebészeti, fogászati vagy állatgyógyászati célokra, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben is

3005 10 00 Ragtapaszok és más, tapadós felületű cikkek

Nem tartoznak ide a folyékony sebkötözőszerek (3005 90 99 alszám).

3005 90 11 Viszkózból vagy nedvszívó pamutból

A "nedvszívó pamut" kifejezés meghatározására lásd az 5201 00 10 alszám Magyarázatát.

3006 Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott gyógyászati készítmények

3006 10 10 és Steril sebészeti catgut, más steril anyag sebészeti varrathoz, steril kötöző-

3006 10 90 és ragasztóanyagok finomszövetből sebészeti varrathoz; steril laminária és steril laminária tampon; steril felszívódó sebészeti vagy fogászati vérzéscsillapító

Az alszám szövegében szereplő fogalmakat szigorúan kell értelmezni, ezért a varratkészítésre használt steril kapcsok nem sorolhatók ide (9018 vtsz.).

Áruosztályozási rendelkezések:

3003.90 vagy 3004.90

1. Kalcium bórglukonát, kereskedelmi (kalcium glukonát és bórsav keveréke gyógyászati célra elkészítve).

VI. ÁRUOSZTÁLY: 32. Árucsoport: Cserző és színező kivonatok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek; festékek lakkok; gitt és masztix; (simító- és tömítőanyagok); tinták

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek vagy vegyületek (de ebbe az Árucsuportba kell osztályozni: a 3203 vagy 3204 vtsz. alá tartozó szervetlen termékeket, azokat pedig, amelyek luminoforként használatosak, a 3206 vtsz. alá, az olvasztott kovasavból vagy olvasztott kvarcból készült üveget a 3207 vtsz. alatt előírt formában, a 3212 vtsz. alá tartozó festőanyagot és színezőanyagot a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben);

b) a 2936 - 2939, 2941 vagy 3501 - 3504 vtsz. alá tartozó termékeknek a tannátjai és egyéb tannin származékai;

c) a 2715 vtsz. alá tartozó aszfaltmasztix vagy egyéb bitumenes masztix.

(2) A 3204 vtsz. alá kell osztályozni a stabilizált diazoniumsó-keverékeket és az azoszínezékek előállításához szükséges színtársítókat.

(3) A 3203, 3204, 3205 és 3206 vtsz. alá tartoznak azok a színező alapanyagon alapuló készítmények is, amelyek bármely anyag festésénél vagy színező készítmények előállításánál vagy azok alkotóelemeiként is használatosak (beleértve a 3206 vtsz. alá tartozó termékeket, a 2530 vtsz. alá vagy a 28. Árucsuportba tartozó színező pigmenteket, fémpelyhet és fémport is). Mégsem tartoznak e vtsz-ok alá a festékgyártásban használatos, nem vizes közegben diszpergált pigmentek folyadék vagy paszta formában, beleértve a zománcokat is (3212 vtsz.), valamint a 3207, 3208, 3209, 3210, 3212, 3213, 3215 vtsz-ok alá tartozó termékek.

(4) A 3901 - 3913 vtsz. alá tartozó bármely termékeknek az oldatai - a kollódium kivételével - illó vagy szerves oldószerben oldva a 3208 vtsz. alá tartoznak, ha az oldószer az oldat 50 tömegszázalékát meghaladja.

(5) Ebben az Árucsuportban a "színezőanyag" kifejezés nem jelenti azokat a termékeket, amelyeket olajfestékben töltőanyagként használnak, még akkor sem, ha azok falfestékek színezésére is használhatók.

(6) A 3212 vtsz. szövegében a "nyomófólia" kifejezés csak azokra a vékony lemezekre vonatkozik, amelyeket pl. a könyv külső borításának vagy kalapbélésszalag nyomtatására használnak.

A nyomófólia lehet:

a) fémporból (nemesfémporból is) vagy pigmentekből készült vékony lapokban, amelyeket enyv, zselatin vagy más kötőanyag tart össze;

b) bármilyen anyagból készült hordozóra felrakott fémből (nemesfémből is) vagy pigmentekből.

Általános rendelkezések:

Ide tartoznak a nyersbőrök cserzésénél és pácolásánál használt készítmények (növényi eredetű cserzőanyagok, természetes cserzőanyagokkal keverve is és a mesterséges pácok).

Ide tartoznak továbbá a növényi, állati vagy ásványi eredetű színezőanyagok és szintetikus szerves festékanyagok, valamint ezekből a színezőanyagokból nyert készítmények legnagyobb része (festékek, kerámia színezőanyagok, tinta stb.) továbbá számos más készítmény, mint a lakk, a szikkatív és a gitt.

A 32.03 és 32.04 vtsz. alá tartozó áruk, a luminoforként használatos szervetlen termékek (32.06 vtsz.) az ömlesztett kvarcból vagy más ömlesztett kovasavból készült üveg a 32.07 vtsz-ben meghatározott formában, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt festékek és más színezőanyagok (32.12 vtsz.) kivételével, az egységes, vegyileg meghatározott elemekből vagy vegyüIetekből álló termékek nem tartoznak ide (28. vagy 29. Árucsuport).

A 32.08-32.10 vtsz. alá tartozó festékek és lakkok, valamint a 32.14 vtsz. alá tartozó masztixok esetében a különböző alkotórészek (pl. keményítők) adagolása a felhasználás közben történik. Ezek a termékek e vtsz. alá tartoznak feltéve, hogy az alkotórészek:

• a kiszerelés módjából nyilvánvalóan felismerhető, hogy együttes felhasználásra szánták azokat anélkül, hogy előzetesen átcsomagolnák;

• együttesen kerülnek behozatalra; és

• mind tulajdonságaikból, mind az egymáshoz viszonyított arányukból megállapítható, hogy egyik a másik kiegészítésére szolgál.

Azon termékek azonban, amelyekhez a felhasználás közben keményítőszert adagolnak, a keményítőszer nélkül is e vtsz. alá tartoznak, feltéve, hogy összetételük vagy csomagolásuk alapján egyértelműen megállapítható, hogy festékek, lakkok vagy masztixok előállításánál kerülnek felhasználásra.

Általános megjegyzések:

Megjegyzés (4):

Az ebben a Megjegyzésben használt "oldat" kifejezés a kolloid oldatokra is vonatkozik.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3201 Növényi eredetű cserzőanyag-kivonatok; tanninok és sóik, étereik, észtereik és más származékok

3201.10 - Kvebracso kivonat

3201.20 - Akácfa kivonat

3201.30 - Tölgyfa vagy gesztenyefa kivonat

3201.90 - Más

A) Növényi eredetű cserzőanyag-kivonatok

Ezek elsősorban a bőrök és a nyers bőrök cserzésére használt növényi kivonatok. Ezeket rendszerint előzőleg már felaprított, feldarabolt növényi anyagból (fa, kéreg, levél, gyümölcs, gyökér stb.), meleg (néha savanyított) vízzel történő extrakcióval állítják elő. Az így nyert folyadékot szűrik vagy centrifugálják és ezután koncentrálják és néha szulfidokkal stb. kezelik. Az ilyen módon nyert kivonatok folyékonyak, azonban tovább koncentrálhatók paszta vagy szilárd alakra. Mindezek a kivonatok különböző arányokban tartalmaznak tannint, egyéb anyagokat, mint cukrot, ásványi sókat, szerves savakat stb. Ezek a kivonatok rendszerint barna, sárga vagy vörös színűek. A legfontosabb cserzőkivonatok a tölgy-, gesztenye-, kvebracso-, fenyő-, mimóza-, szömörce-, mirabolan-, garmbir-, valóniatölgy-, mangrove- és divi-divi-kivonatai.

Nem tartoznak ide:

a) nyers növényi anyagok, szárított, aprított, porított alakban is, amelyeket elsősorban a cserzőanyag kivonatok gyártásánál használnak (14.04 vtsz.);

b) szintetikus cserzőanyagokkal kevert cserzőanyag kivonatok (32.02 vtsz.);

c) facellulóz feldolgozásakor keletkező maradékok, koncentrátum is (38.04 vtsz.).

B) Tanninok (csersav) és ezek sói, éterei, észterei és más származékai

A tanninok (csersav) a növényi cserzőanyagok legfontosabb aktív alkotóelemei. Ezeket éterrel vagy alkohollal való extrahálással a 14.04 vtsz. alá tartozó növényi eredetű nyersanyagokból vagy a fenti A) részben meghatározott kivonatokból állítják elő. Ide kell osztályozni azokat a cserzőgubacs kivonatokat is (vízzel extrahált cserzőgubacs-tanninokat), amelyek csekélyebb erejűek, mint a szerves oldószerekkel extrahált kivonatok.

A tanninok ide tartoznak (pirogallol és katechol tanninok) akár tartalmaznak - az extrakciós eljárás

következményeként - tisztátlanságokat, akár nem.

A legismertebb fajta a cserzőgubacs-tannin (a gallotanninsav).

Az egyéb tanninok a tölgyfakéreg-tannin (kvercitanninsav), gesztenyefatannin (kasztaneotanninsav), a kvebracso-tannin, mimóza-tannin stb.

Az ide tartozó tanninok általában fehér vagy sárgás színű por alakban fordulnak elő, amely a levegő hatására megbarnul. Néha előfordul pikkelyek, tűszerű kristályok stb. formájában is. Felhasználják festésnél pácanyagként, tinták előállítására és bor vagy sör derítésére, a gyógyszeriparban és a fényképészetben.

Ide tartozó tannátok az alumínium-, bizmut-, kalcium-, vas-, mangán-, higany-, cink-hexa-metiléntetramin-, fenazon- vagy eroxintannátok. A tanninok egyéb származékai az acetiltannin és metilén-ditannin. Ezeket a származékokat rendszerint a gyógyászat területén hasznosítják.

Nem tartoznak ide:

a) nemesfém tannátok vagy egyéb nemesfém vegyületek (28.43 vtsz.) vagy a 28.44 - 28.46 vtsz. alá tartozó tanninszármazékok;

b) galluszsav (29.18 vtsz.);

c) tannátok, valamint a 29.36 - 29.39 vtsz. és a 29.41 vtsz. alá tartozó termékek egyéb tanninszármazékai;

d) szintetikus cserzőanyagok természetes cserzőanyagokkal keverve is (32.02 vtsz.);

e) tannátok és a 35.01-35.04 vtsz. alá tartozó fehérjék más tanninszármazékai, például kazeintannát (35.01 vtsz.), albumintannát (35.02 vtsz.) és zselatintannát (35.03 vtsz.).

3202 Szintetikus szerves cserzőanyagok; szervetlen cserzőanyagok; cserzőkészítmények, természetes cserzőanyag tartalommal is; előcserzésnél használt enzimes készítmények

3202.10 - Szintetikus szerves cserzőanyagok

3202.90 - Más

Ide tartoznak:

(I.) Cserzőanyagok

A következő cserzőanyagok tartoznak ide, feltéve, hogy azok nem a 28. vagy 29. Árucsuportba tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek:

A) Szintetikus szerves cserzőanyagok (amelyeket néha "szintanok"-nak neveznek).

Ezek olyan termékek, amelyek önmagukban a bőrnek halvány színűre történő cserzésére használhatók, azonban leggyakrabban természetes cserzőanyagokkal keverve vagy azokkal együtt kerülnek felhasználásra annak érdekében, hogy a természetes cserzőanyagoknak a bőrbe való behatolását elősegítsék. Ilyen termékek:

(1) Aromatikus szintanok, úgymint formaldehidnek fenol-, krezol- vagy naftalin-szulfonsavval való kondenzációs termékei; magas molekulasúlyú szulfonált aromatikus szénhidrogének; a poliszulfonamidok és polihidroxi-poli-aril-szulfon-szulfon-savak.

(2) Alkil-szulfonil-kloridok (amelyeket néha "olajbázisú szintetikus cserzőanyagként" ismernek).

(3) Gyantás cserzőtermékek, teljesen vagy majdnem teljesen vízben oldódnak. Ilyen termékek a formaldehidnek dician-diamiddal, karbamiddal vagy melaminnal való egyes kondenzációs termékei.

B) Szervetlen cserzőanyagok vagy "ásványi cserzőanyagok" (pl. króm-, alumínium-, vas vagy cirkóniumsókon alapuló cserzőanyagok)

Az A) és B) részben leírt cserzőanyagok ide tartoznak akkor is, ha egymással kevert állapotban fordulnak elő (pl. szerves szintanok króm- vagy alumíniumsóval keverve), vagy ha természetes cserzőanyagokkal kevertek.

Ide tartoznak továbbá az olyan szintetikus cserzőanyagok is, amelyeknek ugyan a legfontosabb felhasználási területük a cserzés, de más rendeltetésük is van (pl. színezés egyenletességének biztosítása vagy a fehérítés).

(II.) Mesterséges pácok

Ezek komplex készítmények, amelyeket azért alkalmaznak, hogy a rostok közötti proteinek és általában a mésznek a letisztított bőrből való eltávolítását megkönnyítsék, a bőröket puhítják és alkalmasabbá teszik a cserzőanyagok befogadására. Rendszerint szelektált enzim, hasnyálmirigy stb. alapúak és keverhetők bizonyos mésztelenítő termékekkel, vagy töltőanyaggal, úgymint korpával vagy faliszttel.

Nem tartoznak ide:

a) facellulóz feldolgozásakor keletkező maradék szulfitlúg, koncentrálva is (38.04 vtsz.);

b) kikészítő anyagok, a színeződést vagy színezékkötődést elősegítő festékvivő (hordozó anyagok), más termékek és készítmények (pl. appretúrák és pácok), amelyeket a bőriparban használnak, feltéve, ha ezeket elsősorban nem cserzőanyagként használják (38.09 vtsz.).

3203 Növényi- vagy állati eredetű festőanyag (festőkivonat, az állati korom kivételével), egységesek, vegyileg meghatározottak, vagy nem egységesek, nem meghatározottak is; ehhez az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott növényi vagy állati eredetű festőanyagkészítmények

Ide tartozik elsősorban a festőanyagként használt növényi és állati eredetű termékek legnagyobb része. Ezeket rendszerint növényi eredetű (fa, kéreg, gyökér, mag, virág, zuzmó stb.) vagy állati eredetű anyagból extrahálják olymódon, hogy ezeket vízben, gyenge savban vagy ammóniaoldatban áztatják, esetleg bizonyos növényi eredetű anyagok esetében erjesztést is alkalmaznak. Ezek viszonylag komplex anyagok és rendszerint egy vagy több festő hatóanyagot tartalmaznak csekély mennyiségű egyéb anyagokkal (cukrok, tanninok stb.), amelyek a nyersanyagokból származnak vagy pedig az extrahálási eljárásból erednek. Ezek a termékek ide tartoznak akár egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, akár nem.

E vtsz. alá tartoznak:

(1) Növényi eredetű festőanyagok és festőkivonatok, amelyeket börzsönfából (hematein, hematoxilin stb.), sárga fákból (sárga-, Kuba- és Tampiko fák, stb.), vörös fákból (Pernambuko, Lina, Brazil fák stb.) szantálfából, kvercitronfákból, fekete katechuból (akacia catechu), orleánfából, festőbuzérból, homoki pirosítóból, hennából, kurkumából, Perzsa bogyóból, Pórsáfrányból stb. állítanak elő. Ezen kívül ide kell osztályozni még a bizonyos fajtájú bogyók bőréből előállított önint, a csalánokból és számos egyéb növényből kivont klorofillt, valamint a nátriumklorofillt, rézklorofillt és xantofillt, továbbá a bükkfakéreg parafa vagy ehhez hasonló növényi eredetű anyag részleges bontása révén előállított VanDyke barnát és a genus Indigó-fera (főleg Inddigsféra tintoria) növényből nyert természetes indigót. Ez általában sötétkék színű por, paszta, pasztilIa, pép stb. formában fordul elő.

(2) Állati eredetű festőanyagok, pl. a bíbortetű-kivonat, amelyet a cachineal rovarokból rendszerint savanyított vízzel vagy ammóniumoldattal való extrakcióval állítanak elő; a kermesz, vörös színezőkivonat, amelyet a kermeszrovarokból állítanak elő; a szépia, bizonyos tintahalfajták tintazsákjából nyert barna színű festék; a sellakból készített színezőkivonat, ezek közül a legfontosabb, amely sellakfesték néven ismert; természetes gyöngyházfényű (gyöngyház) festékek, amelyet halpikkelyből állítanak elő és főleg guaninból és hipoxantitból áll, kristályos formában fordul elő.

Ide tartoznak a növényi vagy állati eredetű festékanyagok is, amelyeket bármely anyag színezésére vagy a festékiparban, festékkészítmények előállításához alkotóként használnak.

Ilyenek:

(i) az orleánfák növényi olajában levő oldatok, amelyeket néhány országban a vaj színezésére használnak,

(ii) természetes gyöngyházfényű (gyöngyház) festékek valamilyen anyagban diszpergálva. Ez az anyag lehet víz vagy víz és vízben oldódó oldószer keveréke. Ezt a terméket néha "gyöngykivonatnak" is nevezik és vizes bevonatok vagy kozmetikai készítmények előállítására használják.

Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésének utolsó mondatában említett készítmények azonban nem tartoznak ide. .

Nem tartoznak ide:

a) lámpakorom (28.03 vtsz.);

b) olyan anyagok, amelyeket a gyakorlatban nem festőtulajdonságuk miatt használnak (29. Árucsuport), úgyszintén amorin, hematin és hemin;

c) szintetikus szerves színezékek (32.04 vtsz.);

d) festéklakkok, amelyeket állati vagy növényi eredetű természetes festőanyagok egy alapanyagra történő megkötése révén nyertek (pl. karmin-, börzsönfa-, sárgafa- és vörös lakk: 32.05 vtsz.);

e) festékek és más festőanyagok a kiskereskedelemben szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelve (32.12 vtsz.);

f) csont-fekete és más állati fekete (38.02 vtsz.).

3204 Szintetikus szerves színezékek, egységesek, vegyileg meghatározottak vagy nem meghatározottak nem egységesek is; ehhez az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott szintetikus szerves színezék; szintetikus szerves anyagok, egységesek, vegyileg meghatározottak, vagy nem egységesek, nem meghatározottak is, amelyeket fluoreszkálóként, színélénkítőként vagy luminoforként használnak

- Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott szintetikus szerves színezék és ilyen alapú készítmények:

3204.11 - - Diszperziós és diszperziós alapú színezékek

3204.12 - - Savas színezékek, elő-fémezett is; pácfesték és pácfesték alapú színezékek

3204.13 - - Bázikus és bázikus alapú színezékek

3204.14 - - Direkt festékek és direkt festék alapú készítmények

3204.15 - - Kádfesték és kádfesték alapú készítmények

3204.16 - - Reaktív színezékek és reaktív színezék alapú készítmények

3204.17 - - Pigment és pigment alapú színezékek

3204.19 - - Másféle, beleértve a 3204.11-3204.19 vtsz. alszám alá tartozó termékekből (kettő vagy több) készült keveréket is

3204.20 - Szintetikus szerves színélénkítő készítmények

3204.90 - Más

(I.) Szintetikus szerves színezékek, egységesek, vegyileg meghatározottak is; ehhez az Arucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott szintetikus szerves színezéken alapuló készítmények

A szintetikus szerves színezékeket rendszerint olajokból és a szénkátrány desztillációjának egyéb termékeiből nyerik.

Ide tartoznak többek között:

A) Nem kevert szintetikus szerves színezékek (egységesek, vegyileg meghatározott vegyületek is) és szintetikus szerves színezékek, amelyeket festőtulajdonsággal nem rendelkező anyagokkal hígítottak (pl. vízmentes nátriumszulfáttal, nátrium-kloriddal, dextrinnel, keményítővel stb.) a festőhatásuk csökkentése vagy a szabványosítás érdekében. A színezék behatolásának és rögzítésének az elősegítése céljából kisebb mennyiségű felületaktív termékek hozzáadása a színezékek osztályozását nem befolyásolja. Ezek a színezékek rendszerint por, kristály, kenőcs stb. formájában fordulnak elő.

A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt szintetikus szerves színezékek a 32.12 vtsz. alá tartoznak (lásd az e vtsz-hoz tartozó Magyarázat C) részét).

B) Egymással összekevert, szintetikus szerves színezékek.

C) Szintetikus szerves színezékek műanyagokban, természetes gumiban, szintetikus gumiban, lágyítókban vagy egyéb közegekben koncentrált diszperziói. Ezeket a diszperziókat rendszerint kis lemez vagy kocka alakban állítják elő és nyersanyagként használják a gumi, műanyag stb. massza festésére.

D) Szintetikus szerves színezékek keverékei, viszonylag nagy mennyiségű felületaktív termékkel vagy szerves kötőanyagokkal keverve, amelyeket műanyag stb. massza festésére vagy pedig a textilnyomásnál alkalmazott készítmények alkotóelemeiként használnak. Ezek rendszerint paszta formájában fordulnak elő.

E) Egyéb, szintetikus szerves színezékeken alapuló készítmények, amelyeket bármilyen anyag színezésére vagy a színező készítmények előállításánál alkotórészként használnak. Nem tartoznak ide azonban az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése utolsó mondatában említett készítmények.

Az ide tartozó szintetikus szerves színezékek (akár festék, akár pigment) különböző fajtái:

(1) Nitrozo- és nitrofestékek.

(2) Mono- és poli-azo festékek.

(3) Stilbének.

(4) Tiazolok (pl. tioflavin).

(5) Karbazolok.

(6) Kinonimfestékek, pl. színfestékek (indulin, nigrozin, eurhodin, szafranin stb.), oxazinfestékek (gallocianin stb.) és tiazin festékek (metilénkék stb.); ezen kívül indofenolok és indaminok.

(7) Xantének (pironin, fluoreszcein, eozinok, rodaminek stb.).

(8) Akridinek, kinolinok (pl. cianitok, izocianitok, kriptocianitok).

(9) Di- és trifenil-metánok, pl. auramin és fukszin.

(10) Hidroxi-kinon és antrakinon, pl. alizarin.

(11) Szulfonált indigófestékek.

(12) Egyéb kádfestékek és pigmentek (pl. szintetikus indigó), egyéb kénfestékek, indigószolok stb.

(13) Foszfor-wolfram zöldek stb. lásd a 32.05 vtsz-hoz tartozó Magyarázat (3) bekezdését.

(14) Ftalocianitok (nyersen is) és fémvegyületeik, beleértve a szulfonált származékaikat is.

(15) Karotenoidok, szintézis útján nyerik (pl. béta-karotin, béta-8'-apokarotenál, béta-8'-apokarotines sav, etil béta-8'-apokarotenát, metil béta 8'-apokarotenát és kantaxantin).

Egyes azoszínezékeket gyakran a stabilizált diazoniumsók és színtársítók keverékeinek formájában szerelik ki, amelyek magán a roston, oldhatatlan azofestéket alkotnak. Ezek a keverékek is e vtsz. alá tartoznak.

Nem osztályozhatók ide azok az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott diazóniumsók (még ha stabilizáltak vagy szabvány erősségűre hígítottak is), amelyek a festés során a színképző anyagtól különállóan a rostra felvihetők abból a célból, hogy ugyanazt a színezéket előállíthassák (29. Árucsuport).

Nem tartoznak ide azok a közbenső termékek, amelyek önmaguk nem festékek, hanem a színezőanyag előállításának különböző szakaszában nyerik azokat. Az ilyen közbenső termékek (pl. monoklór-ecetsav, benzol-szulfonsav és naftolszulfonsavak, rezorcin, klór-nitrobenzol-, nitro- és nitrozo-fenolok, nitrozo-aminok, amilin, nitro- és szulfon aminszármazékok, benzidin, amino-naftoszulfonsavak. antrakinon, metil-anilin stb.) a 29. Árucsuportba tartoznak. Ezek teljesen különböznek egyes ide tartozó nyers termékektől, mint a ftalocianin, amely vegyileg "befejezett" termék és csak egyszerű fizikai eljárást igényel optimális színező erejének eléréséhez.

A szintetikus szerves színezékek lehetnek vízben oldódók vagy nem oldódóak. Ezek szinte teljesen helyettesíthetik a természetes szerves festőanyagokat, különösen ami a textíliák festését és nyomását, a bőrök és nyersbőrök, papír és fa festését illeti. Ezeket azonkívül festéklakkok (32.05 vtsz.) előállításánál, a 32.08-32.10, a 32.02 és 32.13 vtsz. alá tartozó festékek, a 32.15 vtsz. alá tartozó tinta készítésénél, valamint műanyag, gumi, viasz, olajok, fényképészeti emulziók stb. festésénél alkalmazzák.

Néhányat ezek közül az anyagok közül laboratóriumi reagensként vagy gyógyászati célra is használnak. Egyes ilyen anyagok, amelyeket festőtulajdonságaik miatt a gyakorlatban nem használnak, nem tartoznak ide (29. Árucsuport), pl. azulének (29.02 vtsz.); trinitro-fenol(pikrinsav és dinitro-ortokrezol (29.08 vtsz.); hexanitro-difenil-amin (29.21 vtsz.); metilnarancs (29.27 vtsz.); akriflavin, bilirubin, biliverdin és porfirinek (29.33 vtsz.).

(II.) Szintetikus szerves anyagok, amelyeket fluoreszkálóként, színélénkítőként vagy luminoforként használnak, az egységes, vegyileg meghatározottak, vagy nem egységes vegyileg nem meghatározottak is

(1) Fluoreszkálóként, színélénkítőként használt szerves termékek, szintetikus szerves anyagok, amelyek abszorbálják az ibolyántúli sugarakat és látható kék sugárzást eredményeznek, így tehát fokozzák a fehér színű áruk látható fehérségét. Rendszerint sztilbén származékokból állnak.

(2) A luminoforként használt szerves termékek, olyan szintetikus anyagok, amelyek a fénysugarak hatására, lumineszkáló vagy fluoreszkáló hatást adnak.

E termékek közül néhánynak festőanyag-jellege is van. Példa az ilyen luminoforokra a műanyagban levő rodamin B, amely vörös fluoreszenciát képez. Általában por alakú.

A luminoforként használt szerves termékek legtöbbje (pl. dietil-dihidroxi-tereftalát és szalicilaldazin nem festőanyag. Ezeket hozzáadják a színező pigmentekhez, hogy fokozzák fényességüket. Ezek a termékek ide tartoznak még akkor is, ha egységesek, vegyileg meghatározottak, ezzel szemben a nem lumineszkáló (pl. kevésbé tiszta, kristályos szerkezete más) azonos vegyi anyagok nem tartoznak ide (29. Árucsuport); így a gumigyártásnál puffasztószerként használt szalicilaldazin a 29.28 vtsz. alá tartozik.

Az egymással vagy szintetikus szerves színezékekkel kevert, luminoforként használt szerves termékek e vtsz. alá tartoznak. Amennyiben szervetlen pigmentekkel kevertek, nem tartoznak ide (32.06 vtsz.).

Alszámos Magyarázat:

a 3204.11-3204.19 vtsz. alszámokhoz

Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés 3. bekezdésében meghatározott alapú szintetikus, szerves festékanyagok és készítmények alkalmazásuk és felhasználásuk alapján feloszthatók. E vtsz. alszámok alá tartoznak az alábbi készítmények:

A diszperziós festékek, lényegében vízben nem oldódó, nem-ionizáló festékek, amelyeket vizes diszperzióból víztaszító rostok festésére használnak. Poliészterek, nylon és más poliamidok, celulózacetát vagy akril szálak színezésére és bizonyos termoplasztikus anyagok felületi festésére használják.

A savanyú festékek vízben oldódó anionos festékek, amelyeket nylon, gyapjú, selyem, modakril szálak vagy bőr festésére használnak.

A pácfesték vízben oldódó festék, amelynél a pácanyag használata elengedhetetlen ahhoz (pl. krómsó), hogy a festék a textilrostokhoz tapadjon.

A bázikus színezékek vízben oldódó kationos festékek, amelyeket modakrilhoz, módosított nylonhoz, módosított poliészter szálhoz vagy fehérítetlen papírhoz használnak. Eredetileg selyem, gyapjú vagy csersavval pácolt pamut festésére használták, ahol a színárnyalat tisztasága fontosabb volt, mint a színtartósság. Egyes bázikus színezékek biológiai aktivitással rendelkeznek és a gyógyászatban fertőtlenítőszerként használatosak.

A direkt színezékek vízben oldódó anionos festékek, amelyek vizes oldatban, elektrolitok jelenlétében szubsztantivek a cellulóz szálakkal. Pamut, regenerált cellulóz, papír, bőr és ritkábban nylon festésére használják. A színtartósságuk javítása érdekében a direkt festésű szöveteket gyakran utókezelik pl.: diazotálással és bizonyos esetekben fémsós kelát-képződéssel, vagy formaldehides kezeléssel összekapcsolva.

A csávaszínezékek vízben nem oldódó festékek, amelyeket lúgos fürdőben vízben oldódó leuko formára redukálnak és ebben a formában használják főleg cellulóz szálakhoz, amely felhasználás után újra oxidálódva nem oldódó, színes ketó formájú lesz.

A reaktív színezékek olyan festékek, amelyek a rendszerint pamut, gyapjú vagy nylon rostokhoz úgy kapcsolódnak, hogy reakcióba lépnek a rostmolekulák funkciós csoportjával, és kovalens kötést alkotnak.

A pigmentek szintetikus szerves színezékek, amelyek megtartják kristályos vagy szemcsés formájukat még felhasználás közben is (szemben a festékekkel, amelyek a feloldódás vagy a porlasztás során elveszítik a kristályos szerkezetüket, bár a festés későbbi szakaszában visszanyerhetik azt). A fent említett festékek nem oldódó fémsói is ide tartoznak.

A 3204.19 vtsz. alszám alá tartoznak.:

- az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 2. bekezdésében említett keverékek;

- oldott festékek, amelyek szerves oldószerben vannak feloldva és szintetikus szálakhoz pl. nylon, poliészter vagy akril szálakhoz vagy benzinhez, lakkhoz, pácanyaghoz, tintához, viaszhoz stb. használják. Ezek közül azokat a szerves színező anyagokat, amelyek felhasználásuk alapján két vagy több helyre is besorolhatók a megfelelő vtsz. alszám alá kell osztályozni, a következőképpen:

- azok, amelyek abban az állapotban ahogyan behozzák felhasználhatók csávaszínezékként és pigmentként egyaránt, a 3204.15 vtsz. alszám alá tartoznak mint csávaszínezék;

- azokat, amelyek ténylegesen a 3204.11 - 3204.17 vtsz. alszám közül két vagy több vtsz. alszám alá is osztályozhatók lennének a szóba jöhető utolsó vtsz. alszám alá kell osztályozni;

- azokat, amelyek ténylegesen a 3204.11-3204.17 részletesebb vtsz. alszámok egyike alá és az általánosabb 3204.19 vtsz. alszám alá is besorolhatók a részletesebb vtsz. alszámok egyike alá kell osztályozni.

A szintetikus és szerves színező anyagok keverékét és az ilyen keverék alapú készítményeket a következőképpen kell osztályozni:

- az azonos vtsz. alszám alá tartozó két vagy több termék keverékét az adott vtsz. alszám alá kell osztályozni;

- a különböző (3204.11-3204.19) vtsz. alszám alá tartozó két vagy több termék keverékét a szóba jöhető utolsó a 3204.19 vtsz. alszám alá kell osztályozni.

Fluoreszká1ó, színélénkítő készítmények, amelyeket néha "fehér festéknek" is neveznek nem tartoznak a 3204.11 - 3204.19 vtsz. alszám alá mivel a 3204.20 vtsz. alszám pontosabban meghatározza azokat.

3205 Színes lakkfesték, ehhez az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott színes lakkfesték alapú készítmények.

A festéklakkok vízben nem oldódó készítmények, amelyeket természetes festőanyagoknak (állati vagy növényi), vagy szintetikus szerves festőanyagoknak (vízben oldódó vagy nem oldódó) rendszerint ásványi alapanyagon (bárium-szulfát, kálcium-szulfát, alumínium-oxid, porcelánföld, talkum, kovaföld, kovasavas foszilföld, kalcium-karbonát stb.) történő rögzítéssel nyerik.

A festőanyagoknak az alapanyagon történő rögzítését rendszerint a következőképpen érik el:

(1) kicsapatják a festőanyagot az alapanyagon, kicsapató szerrel (annin, bárium-klorid stb.), vagy a festőanyagnak és a bázis alapanyagnak együttes kicsapatása által;

(2) az alapanyagot a festőanyag oldatával festik;

(3) az oldhatatlan festőanyagot a vegyileg semleges közömbös alapanyaggal erőteljes mechanikai keveréssel egyesítik.

A festéklakkok nem tévesztendők össze olyan más termékekkel, mint a vízben nem oldódó szintetikus szerves színezékek, amelyekben az ásványi elemek a molekula alkotórészét képezik, pl. az olyan szintetikus szerves színezékekkel, amelyek fémes sóik alapjában oldhatatlanok (pl. a szulfonált festőanyagok kalciumsói és a lúgos alapfestékek foszfor, molibdén és wolfram komplex savaival alkotott sói: 32.04 vtsz.).

A festéklakkokat rendszerint az oxidációval szemben nagymértékben ellenálló szintetikus szerves színezékekből (32.04 vtsz.), festékekből, az antrakinonból származó kádfestékekből vagy alizarin festékekből állítják elő. Ezeket a festéklakkokat elsősorban a nyomdai festékek, papírtapéta és olajfesték gyártásánál használják.

A festéklakkok ezen kívül előállíthatók állati vagy növényi eredetű (a 32.03 vtsz. alá tartozó) szerves színezékekből. Ezek közé tartozik többek között a kokcsinella (bíbortetűfesték), kárminlakk, amelyet rendszerint úgy nyernek, hogy a kokcsinella kivonat vizes oldatát timsóval kezelik és ezt általában a vízfestékgyártásnál, valamint a szirupok, édesipari termékek, likőrök festésénél használják; börzsönfa, sárgafa- és vörösfa-lakkok stb.

Ezek a termékek gyakran por alakban fordulnak elő.

Ide kell osztályozni a festéklakkok koncentrált diszperzióit műanyagokban, gumiban, lágyítókban vagy egyéb közegben. Ezek a diszperziók rendszerint kis lapok vagy kockák alakjában fordulnak elő, és nyersanyagként használják a gumi, műanyag, stb. massza festésénél.

Szintén ide tartoznak az olyan festéklakk alapú más készítmények, amelyet bármilyen anyagok festésére vagy a festékkészítmények gyártásánál alapanyagként használnak. Azonban az ehhez az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdés utolsó mondatában említett készítmények nem tartoznak ide.

Nem tartozik ide a Japán (vagy Kínai) lakk: 13.02 vtsz.

3208 Festék és lakk (zománc és fénymáz is), szintetikus polimer vagy kémiailag módosított természetes polimer alakúak nem vizes közegben oldva, vagy diszpergálva az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésében meghatározott oldatok

3208.10 - Poliészter alapú

3208.20 - Akril vagy vinilpolimer alapú

3208.90 - Más

A) Festékek (zománcok is)

Az e vtsz. alá tartozó festékek nem oldódó festékanyagok (főleg ásványi vagy szerves pigmentek, vagy festék-lakkok), fémpelyhek vagy porok diszperziói, amelyek nem vizes közegben oldott vagy diszpergált kötőanyagból és oldóanyagból álló hordozókban vannak. A kötőanyag, a filmképző hatóanyag, szintetikus polimerekből (fenol-gyanták, amino-gyanták, hőre keményedő és más akril polimerek, szilikongyanta és epoxigyanta és szintetikus gumi), vagy kémiailag modifikált természetes polimerekből (mint a cellulóz vagy a természetes gumi származékai) áll. Különleges célokra más termékekből, így szárítókból (főképpen kobalt, mangán, ólom vagy cink vegyület alapúakból), sűrítő hatóanyagokból, hígítókból (alumínium és cinkszappanok), felületi hatóanyagokból, hígítókból vagy töltőanyagokból (bárium-szulfát, kálciumkarbonát, talkum stb.) és hártyásodást gátló anyagokból (pl. etilén-metil-ketoxim) változó mennyiség adható a hordozóanyaghoz.

Az oldószerrel hígítható festékben az oldószert és a hígító illékony folyadékot (mint könnyű benzin, toluol, terpentinszesz, szintetikus oldószerek keverékei stb.) a szilárd kötőanyag oldása céljából és abból a célból adagolják az anyaghoz, hogy a festéknek a használathoz szükséges megfelelő folyékony halmazállapotát biztosítsák.

Ha a hordozóanyag lakk, a festéket zománcnak hívják; ez száradáskor sajátságos sima kemény hártyát képez, mely lehet fényes vagy matt.

Az oldószerrel hígítható festékek és zománcok készítésének módja attól a különleges céltól függ, amelyre készítették és az ilyen termékek rendszerint különféle pigmenteket és különféle kötőanyagokat tartalmaznak. Ezek a száradás után a felületen nem ragadós, átlátszó, színes vagy matt hártyát képeznek.

B) Fénymázak (lakkok is)

A fénymázak és a lakkok a felszín megvédésére vagy díszítésére szolgáló folyékony készítmények. Ezek szintetikus polimer (beleértve a szintetikus gumit is) vagy kémiailag módosított természetes polimer (úgymint cellulóznitrát vagy cellulózszármazékok, novolakk és más fenolgyanták, amingyanták, szilikonok stb.) alapúak, amelyek többé-kevésbé átlátszó, vagy áttetsző, sima, folyamatos filmréteget képeznek, amely lehet fényes, matt vagy atlaszfényű.

Lehetnek színezettek, olyan színező anyagok hozzáadásával, amelyek a keverékben feloldódnak. (A festékekben és zománcokban levő színező anyagot "pigmentnek" nevezik és ez ebben a közegben nem oldódik - lásd a fenti A) részt).

A fénymázak és lakkok alkalmazásának legáltalánosabb módja az ecsettel vagy hengerrel történő felvitel: a főbb ipari alkalmazási módszerek közé tartozik a szórás, bemártás és gépi bevonás.

(1) Lakkok, amelyeket használat közben fel kell hígítani. Ezek kis mennyiségű oldóanyagban feloldott gyantából és egyéb alkotókból, mint pl. bőrösödést gátló hatóanyagok és tixotropikus vagy szárító anyagokból állnak, amelyek kizárólag lakként történő felhasználásra teszik alkalmassá. Az ilyen fajta lakkok, amelyekben a másodlagos alkotók szintén oldatban vannak, megkülönböztethetők az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésében meghatározott oldatoktól, a saját másodlagos alkotóik vegyi tulajdonságainak különbözősége és ennek következtében a két fajta oldat alkotói következtében létrejövő különböző hatás alapján.

(2) Sugárral keményíthető lakkok, amelyek illó oldószerekben oldott oligomerekből (ezek olyan polimerek, amelyeket 2, 3 vagy 4 monomer egység alkot) és a keresztkötésű monomerekből állnak, fogo-iniciátorokkal vagy anélkül. Ezeket a lakkokat ultraibolya, infravörös fénnyel, röntgen-sugárral, elektronsugárral vagy más sugárzással "keményítik", keresztkötéses, oldószer-oldhatatlan, térhálós szerkezet (egy kemény, száraz film) kialakítása érdekében. Az ilyen típusú termékek csak akkor osztályozhatók ide, ha kizárólag lakként kerülnek felhasználásra. A fényképészeti emulzióként használatos hasonló termékek a 37.07 vtsz. alá tartoznak.

(3) Lakkok, amelyek az alábbi (C) részben említett polimerek oldatai, vagy a 39.01-39.13 vtsz-ok alá tartozó áruk oldatai bármilyen oldószer tartalommal, hozzáadott anyagokkal (a 39.01-39.13 vtsz. alatt meghatározott áruk előállításához szükséges anyagok kivételével) mint pl. a bőrösödésgátló anyagok és bizonyos tixotróp vagy szárító anyagok, amelyeket hozzáadva, kizárólag lakként történő felhasználásra alkalmasak.

Nem tartoznak a fenti csoportba az ehhez az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésében meghatározott oldatok [lásd az alábbi C) pontot].

C) Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésében meghatározott oldatok

Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdése értelmében a (kollódium kivételével) az alábbi összetételű oldatokat e vtsz. alá kell osztályozni:

- a 39.01-39.13 vtsz. alatt meghatározott termékek és ezen termékek előállításához szükséges valamennyi oldott alkotórészek, mint pl. a gyorsító, késleltető szerek és a keresztkötést elősegítő hatóanyagok (kivéve az olyan oldódó alkotórészeket, mint a töltőanyagok vagy festékszemcsék és bármely olyan terméket, amelyeket egyébként az említett vtsz-ok alá kellene osztályozni a Vámtarifa egyéb előírásai miatt) e vtsz. alá csak akkor osztályozhatók, ha illó szerves oldószerben oldva, az oldószer tömege az oldat 50%-os arányát meghaladja;

- egy vagy több fentebb meghatározott olyan termék és lágyítószer illó szerves oldószerben oldva, ha az oldószer tömege az oldat 50%-os arányát meghaladja.

Az olyan oldatokat, ahol az illó szerves oldószer tömege nem haladja meg az oldat tömegének 50%-át, a 39. Árucsuportba kell osztályozni.

A fenti (B) rész utolsó előtti bekezdésében említett készítményekhez hasonló összetételű ragasztók vagy a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt, legfeljebb 1 kg nettó tömegű ragasztók nem tartoznak ide (35.06 vtsz.).

Nem tartoznak még ide:

a) fal, padló, stb. felület megmunkáló készítmények, amelyek műanyag alapúak, ehhez nagy részarányban töltőanyagot adagolnak és ezeket, mint a szokványos ragasztóanyagot spatulával (simítólapáttal), vakolókanállal stb. viszik fel a felületre (32.14 vtsz.);

b) nyomdafestékek, amelyek bár minőségi összetételben hasonlítanak a festékekhez, de festésre nem alkalmasak (32.15 vtsz.);

c) körömlakk típusú lakkok, a 33.04 vtsz-hoz tartozó Magyarázatban leírt módon kiszerelve;

d) javító folyadékok, amelyek lényegében pigmentekből, kötőanyagokból és oldószerekből állnak, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, ezeket gépírásnál, kézírásnál, fotokópiáknál, offszet nyomtatásnál vagy hasonlóknál elkövetett hibák kijavítására vagy a nem kívánt szövegrészek törlésére használják (38.23 vtsz.);

e) kollódiumok, tekintet nélkül az oldóanyag részarányára (39.12 vtsz.).

3210 Más festék és lakk (zománc, fénymáz és tempera is); a bőr kikészítés befejezésénél használt vizes pigmentek

A) Festékek (zománcok is)

Az e vtsz. alá tartozó festékek (zománcok is):

(1) Szárító olajok, (pl.: lenolaj) módosítva is, vagy természetes gyanták, vizes vagy nem-vizes közegben diszpergálva, vagy oldva, pigment hozzáadásával.

(2) Bármilyen folyékony kötőanyag (szintetikus vagy kémiailag módosított természetes polimerek), amely keményítő anyagot és pigmenteket tartalmaz, de nem tartalmaz más oldószert vagy más közeget.

(3) Festékalapú gumi (a szintetikus gumi kivételével), nem vizes közegben diszpergálva vagy feloldva vagy vizes közegben diszpergálva hozzáadott pigmenttel is. Az ilyen típusú festékeket vékony rétegben kell felvinni, hogy flexibilis (rugalmas) bevonatot képezzen.

B) Lakkok (fénymázak is) Az e vtsz. alá tartozó lakkok:

(1) Olaj-lakkok, amelyekben a film-képző anyag száradó olaj (pl. lenmagolaj), természetes gumi vagy gyanta keveréke.

(2) Sellakból, természetes mézgából vagy gyantákból készült lakkok és fénymázak, amelyek főleg sellak, természetes mézgák vagy gyanták (kopálgyanta, fenyőgyanta stb.) oldata vagy diszperziója alkoholban (alkoholos lakkok), gumi, fa vagy szulfátterpentinben, benzinben, acetonban stb.

(3) Bitumenből, szurokból vagy hasonló termékekből készült lakkok (néha japánlakknak, fekete lakknak stb. nevezik). [A bitumen, stb. alapú lakkok és bizonyos, a 27.15 vtsz. alá tartozó keverékek közötti különbségekre vonatkozóan, lásd az ehhez a vtsz-hoz tartozó Magyarázat d) pontja alatti kivételeket].

(4) Folyékony lakkok, amelyek nem tartalmaznak oldószert. Ezek állhatnak:

a) folyékony műanyagból (rendszerint epoxigyanták vagy poliuretánok) és filmképző hatóanyagból, amelyet ebben az esetben "szilárdítónak" (keményítőnek) neveznek. Egyes lakkoknál a szilárdítót a felhasználáskor kell hozzáadni és ebben az esetben a két alkotórész külön tartályba van csomagolva. Ezeket a tartályokat közös csomagolásban is forgalomba hozhatják;

b) egyetlen gyantából, amelynél a filmréteg kialakulása a felhasználáskor nem a szilárdító anyag hozzáadásával függ, hanem hőhatástól vagy a légköri nedvességtől;

c) oligomerekből (ezek olyan polimerek, amelyeket 2, 3 vagy 4 monomer egység alkot) és keresztkötésű monomerekből, foto-iniciátorokkal vagy anélkül. Ezeket a lakkokat ultraibolya, infravörös fénnyel, röntgen-sugárral, elektronsugárral vagy más sugárzással "keményítik" egy keresztkötéses, oldószer-oldhatatlan, térhálós szerkezet (egy száraz, kemény filmréteg) kialakítása érdekében.

Az itt leírt termékek csak abban az esetben tartoznak ide, ha nyilvánvalóan megállapítható, hogy kizárólag lakként kerülnek felhasználásra. Ha nem felelnek meg ennek a feltételnek, akkor az a) és b) pontban leírtakat a 39. Árucsuportba kell osztályozni. A c) pontban leírt termékekhez hasonlókat, amelyeket fényképészeti emulzióként használnak a 37.07 vtsz. alá kell osztályozni.

(5) Gumi alapú fénymázak és lakkok (a szintetikus gumi kivételével) nem vizes közegben diszpergálva vagy feloldva vagy vizes közegben diszpergálva, esetleg ragasztóanyagban oldódó festőanyag hozzáadásával. Az ilyen fénymázaknak más olyan anyagot is tartalmaznia kell, amely lehetővé teszi, hogy kizárólag mázként használják. Ha ennek a feltételnek nem felelnek meg, ezek az áruk általában a 40. Árucsuportba tartoznak.

C) Temperák (lábbeli tisztításhoz fehérítőszerek) és bőr kikészítésénél használt elkészített vizes pigmentek

(1) A tempera lényegében festék-pigmentből vagy ásványi anyagokból (pl. fehérítő) áll, amelyhez rendszerint igen kis mennyiségű kötőanyagot, pl. bőrenyvet vagy kazeint adtak. Bizonyos fajták tartalmaznak töltőanyagot, rovarirtó-szert vagy fertőtlenítőszert is.

Temperának kell tekinteni a zselatin-fehéreket, a kazein-temperát és szilikát-temperát is. Rendszerint por alakú, de előfordul paszta vagy emmulzió formában is.

(2) A lábbeli tisztítására szolgáló fehérítő lényegében kötőanyag (pl. dextrin vagy bőrenyv) segítségével tablettákba préselt fehérítőszerekből áll. Ez a temperának egyik változata. Előfordulhat paszta vagy diszperzió formájában is.

(3) A bőr kikészítésénél használt, elkészített vizes pigmentek a közönséges temperához hasonló készítmények, amelyek ásványi vagy szerves pigmentek és bizonyos mennyiségű kötőanyag (pl. kazeinátok) keverékei. Ezek por vagy paszta alakban vagy vizes diszperzióban fordulnak elő és néha olyan termékeket is tartalmaznak, amelyek a bőrnek fényt kölcsönöznek.

Nem tartoznak e vtsz. alá:

a) fal, padló stb. felület megmunkáló készítmények, amelyek műanyag alapúak, ehhez nagy részarányban töltőanyagot adagolnak és ezeket mint a szokványos ragasztóanyagot spatulával (simítólapáttal), vakolókanállal stb. viszik fel a felületre (32.14 vtsz.);

b) nyomdafestékek, amelyek bár minőségi összetételben hasonlítanak a festékekhez, de festésre nem alkalmasak (32.15 vtsz.);

c) porfestékek, amelyek főként műanyagból állnak és adalékanyagokat valamint pigmenteket is tartalmaznak. Ezeket a tárgyakra hőhatással viszik fel statikus elektromosság alkalmazásával vagy anélkül (39. Árucsuport).

3212 Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és a pelyhet is), folyékony vagy paszta formában, amelyet a zománc- és festékgyártásban használnak; nyomófólia; festő- és színező anyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3212.10 - Nyomófólia

3212.90 - Más

A) Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és pelyhet is), folyékony vagy paszta formában, amelyet a zománc- és festékgyártásban használnak

Ezek a pigmentek (beleértve az alumínium vagy más fémport vagy pelyhet) koncentrált diszperziói nem vizes közegben (pl. száradó olaj, lakkbenzin, mézga, terpentinszesz vagy fénymáz) folyékony vagy paszta formában, amelyet a zománc és festékgyártásban használnak.

Ebbe a csoportba tartoznak az alábbi anyagok fénymázakban vagy lakkban (pl. nitrocellullóz lakkban) vagy szintetikus polimer oldatban koncentrált diszperziói, amelyeket néha "gyöngykivonat"-nak is neveznek:

a) természetes gyöngyházfényú (gyöngyház) pigmentek, amelyek guanint és hipoxantitot tartalmaznak és bizonyos fajta halak pikkelyéből nyerik, vagy

b) szintetikus gyöngyházfényú (gyöngyház) pigmentek (pl. csillám, bizmut-klorid-oxiddal vagy titán-dioxiddal bevonva).

Ezeket a termékeket gyöngyházutánzatok, körömlakkok vagy más festékek és mázak gyártásánál használják.

B) Nyomófóliák (prägefóliák)

Ezek a termékek (prägefólia néven is ismertek) a következőkből álló vékony lemezek:

(1) Fémporból (nemesfémporból is) vagy enyvvel, zselatinnal vagy egyéb kötőanyaggal agglomerált pigment, vagy

(2) Fém (nemesfém is) vagy pigment, amelyet elgőzölögtetés, katódporlasztás stb. segítségével papírra, műanyagra vagy egyéb alátétre rögzítettek.

Ezeket a termékeket nyomással (és rendszerint fő alkalmazása mellett) könyvborítólapok, kalapszalag stb. kézzel vagy géppel történő nyomtatására használják.

A hengerléssel vagy kalapácsolással előállított fémfóliákat az alkotó fém anyagának megfelelően (pl. az aranyfóliát a 71.08 vtsz., a rézfóliát a 74.10 vtsz. és az alumíniumfóliát a 76.07 vtsz. alá) kell osztályozni.

C) A kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű festékek vagy egyéb festőanyagok

Ezek filmet nem képező termékek, amelyek általában festékanyagnak egyéb anyagokkal (pl. semleges hígítók, felületaktív termékek, amelyek elősegítik a festőanyag áthatolását és fixálását) való keverékéből állnak. Néha maróanyagokat is adnak hozzá.

Csak akkor osztályozhatók e vtsz. alá, ha:

(1) a kiskereskedelemben szokásos módon, közvetlenül festékként történő felhasználásra kiszereIték (zacskók, palackok), vagy pedig

(2) kimondottan kiskereskedelmi eladásra szánt kiszerelésben (pl. labdacs, tabletta vagy hasonló).

Ezek főleg háztartási célokra használatos festékek, amelyeket rendszerint, mint "háztartási festék"-et adnak el (pl. ruha-, cipő-, bútor-festék). E vtsz. alá tartoznak a speciális festékek is, amelyeket laboratóriumokban használnak, pl. mikroszkópikus készítmények festésére.

Nem tartoznak ide:

a) művészek, tanulók és cégtáblafestők által használt festékek és színezők, árnyalatok festésére szolgáló festékek, hobbyfestékek és ehhez hasonlók, tabletta, tubus, palack, edény, üveg vagy ehhez hasonló csomagolásban (32.13 vtsz.);

b) nyomdafesték (32.15 vtsz.);

c) a 33.05 vtsz. alá tartozó "hajfestékek";

d) színházi zsírfestékek és egyéb sminkek (33.04 vtsz.);

e) színes kréták és pasztellek (96.09 vtsz.).

3215 Nyomdafesték, írótinta, tus és más tinta, koncentrátumban vagy szilárd alakban is

- Nyomdafesték:

3215.11 - - Fekete

3215.19 - - Másféle

3215.90 - Más

A) A nyomdafesték (vagy színező anyag) olyan különböző összetételű paszta, amelyet úgy állítanak elő, hogy az igen finom eloszlású fekete vagy színes pigmentet hordozóanyaggal elkeverik. A fekete nyomdafesték előállítására felhasznált színezőanyag a szénkorom (carbonblack), a színes nyomdafesték előállítására pedig valamely szerves festékanyag. A hordozóanyag vagy olajban diszpergált, vagy oldóanyagban feloldott természetes gyantából vagy szintetikus polimerekből áll és kis mennyiségben tartalmaz olyan anyagokat is, amelyek megadják a kívánt tulajdonságokat.

B) Közönséges író vagy rajztinta, fekete vagy színes festőanyagok vízben levő oldata, vagy szuszpenziója, amelyhez rendszerint mézgát és egyéb termékeket (pl. tartósítószer) adagoltak. Ide tartoznak a vas só alapú tinták, a kékfa kivonat alapú tinták, valamint a szintetikus szerves festékeken alapuló tinták. A tus, amelyet elsősorban rajznál használnak, rendszerint szénfekete koromnak vízben (gumiarábikum, sellak stb. hozzáadásával), vagy bizonyos állati eredetű enyvekben levő szuszpenziójából áll.

C) Egyéb ide tartozó tinták (festékek):

(1) Másoló és sokszorosító tinta (rendszerint glicerinnel, cukorral stb. sűrített közönséges tinta).

(2) Golyóstolltinta.

(3) Sokszorosítógépeknél használt tintafesték, továbbá írógépszalag, bélyegzőpárna átitatásra használt festék.

(4) Jelző festék (pl. ezüst-nitrát alapú).

(5) Fémfesték (finom eloszlású fém vagy fémötvözet szuszpenzió mézga oldatban, pl. arany-, ezüst- és bronz-festék).

(6) Láthatatlan tinta (pl. kobalt-klorid alapú).

Ezeket a termékeket rendszerint folyadék vagy paszta alakjában állítják elő, azonban e termékek akkor is e vtsz. alá tartoznak, ha koncentráltak, vagy szilárd halmazállapotúak (vagyis porok, tabletták, rudacskák stb.), amelyeket egyszerű hígítás vagy diszperzió után tintaként lehet felhasználni.

Nem tartoznak ide:

a) Színezőfürdő-tartalmú előhívók (szénfekete és termoplasztikus gyanták keveréke) hordozóval összekapcsolva (etilcellulózzal bevont homokszemcsék), fotómásoló gépeknél használják (37.07 vtsz.);

b) Golyós töltőtoll betét (patron), amelyek golyóshegyből és tintatartályból állnak (96.08 vtsz.). A közönséges töltőtollak töltésére szolgáló csupán tintával töltött tartályok azonban e vtsz. alá tartoznak;

c) Írógépek festett szalagjai vagy bélyegzőpárnák (96.12 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3201 Növényi eredetű cserzőanyag-kivonatok; tanninok és sóik, étereik, észtereik és más származékok

3201 20 00 Akácfakivonat

Az akácfa-cserző kivonatot, az akácfélék (különösen Acacia decurrens, Acacia pycnantha, Acacia mollissima) különböző fajtáinak kérgéből nyerik.

Az Acacia catechu kivonatát (fekete katechu) a 3203 00 11 alszám alá kell osztályozni.

3201 90 10 Szömörcefa kivonat, vallonia kivonat

A vallonia egyes tölgyfélék (pl. Quercus vallonia) kupacsa (csészéje).

3201 90 90 Egyéb

Ide tartozik, mint növényi eredetű cserző kivonat:

1. fenyő-, mangrove-, eukaliptusz-, fűz- és nyírfa kérgének kivonata;

2. tizerah és urunday (Astronium Balansae Engl) fájának kivonata;

3. myrabolan és divi-divi gyümölcsének kivonata; és

4. garmbirfa levelének kivonata

3202 Szintetikus szerves cserzőanyagok; szervetlen cserzőanyagok; cserzőkészítmények, természetes cserzőanyag-tartalommal is; előcserzésnél használt enzimes készítmények

3202 10 00 Szintetikus szerves cserzőanyagok

Lásd a Magyarázat 3202 vtsz-hoz tartozó (I.) pont (A) bekezdését.

3202 90 00 Más

Ide tartoznak a Magyarázat 3202 vtsz. (I.) pont (B) bekezdésben és (II.) pontban meghatározott termékek.

3203 00 Növényi vagy állati eredetű színezőanyag (festőkivonat, az állati korom kivételével), egységesek, vegyileg meghatározottak vagy nem egységesek, nem meghatározottak is; ehhez az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott növényi vagy állati eredetű festőanyag készítmények

3203 00 11 és Növényi eredetű színezőanyagok és színezékek

3203 00 19 A Perzsa bogyó némely változatának kivonatát többnyire nem festőanyagnak használják, ezért nem tartozik ezen alszám alá. Különösen vonatkozik ez a Rhamnus cathartica bogyójának kivonatára, amelyet gyógyászati célra használnak, ezért a 1302 19 91 vtsz. alá kell osztályozni.

3203 00 11 Fekete katechu (Acacia catechu)

A fekete katechu az akácfélék egy változatából, a katechuból kinyert színező kivonat.

3204 Szintetikus szerves színezőanyagok vegyileg nem meghatározottak is; az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott szintetikus szerves színezékek; szintetikus szerves anyagok, egységesek, vegyileg nem meghatározottak is, amelyeket fluoreszkálóként, színélénkítőként vagy luminoforként használnak

3204 11 00 - Az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott

- 3204 19 00 szintetikus szerves színezékek és ilyen alapú készítmények

Ide tartozik:

1. nem kevert szintetikus szerves színezékek, amelyeket festőtulajdonságokkal nem rendelkező olyan ásványi anyagokkal higítottak, amelyek kis mennyiségben tartalmaznak felületaktív termékeket és más adalékanyagokat, amelyek elősegítik a színezék behatolását és rögzítését (lásd a Magyarázat 3204 vtsz-hoz tartozó első bekezdés (A) és (B) pontját; valamint

2. az ehhez az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (3)-ban meghatározott készítmények, nevezetesen a Magyarázat 3204 vtsz-hoz tartozó első bekezdés (C)-(E) pontjaiban meghatározott termékek. Ugyanazon alszám (beleértve a 3204 19 00 alszámot is) alá tartozó két vagy több termék keverékeit a 3204 19 00 alszám alá kell osztályozni. Tekintettel arra, hogy felhasználásuk alapján két vagy több, különböző alszám alá eső kategóriához tartozhatnak, ezért a 3204 11 00 - 3204 19 00 alszámok osztályozásához lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó tizenegyedik bekezdést.

3204 11 00 Diszperziós színezékek és készítményeik

Lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó második bekezdést.

3204 12 00 Savas színezékek, előfémezett is, és készítményei; pácfesték színezékek és készítményeik

Lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó harmadik és negyedik bekezdést.

3204 13 00 Bázikus színezékek és készítményeik

Lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó ötödik bekezdést.

3204 14 00 Direkt színezékek és készítményeik

Lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó hatodik bekezdést.

3204 15 00 Csávaszinezékek (az ebben a fázisban pigmentként használtak is) és készítményeik

Lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó hetedik bekezdést.

3204 16 00 Reaktív színezékek és készítményeik

Lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó nyolcadik bekezdést.

3204 17 00 Pigmentek és készítményeik

Lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó kilencedik bekezdést.

3204 19 00 Másféle, beleértve a 3204 11 - 3204 19 alszám alá tartozó termékekből készült keverékeket is

Lásd a Magyarázat 3204 11 - 3204 19 alszámokhoz tartozó tizedik és tizenegyedik és tizenkettedik bekezdést.

3204 20 00 Szintetikus szerves színélénkítőként használt készítmények

Ide tartoznak Magyarázat 3204 vtsz-hoz tartozó (II.) pont (1) bekezdésében meghatározott termékek.

3204 90 00 Más

Ide tartoznak a Magyarázat 3204 vtsz-hoz tartozó (II.) pont (2) és az azt követő három bekezdésben meghatározott, luminoforként használt szintetikus szerves termékek.

3212 Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és -pelyhet is), folyékony vagy paszta formában, amelyet a zománc- és festékgyártásban használnak; nyomófólia; festő- és színezőanyagok, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3212 10 10 és Nyomófólia

3212 10 90 Lásd az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (6)-ot és a Magyarázat 3212 vtsz-hoz tartozó (B) pontot.

3212 90 10 - Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és -pelyhet is),

- 3212 90 39 folyékony vagy paszta formában, amelyet a zománc- és festékgyártásban használnak

Lásd a Magyarázat 3212 vtsz-hoz tartozó (A) pontot.

Fémporok és fémpelyhek az alábbiak:

1. cinkpor, amely nem vegyül a savas kötőanyagokkal, de kitűnő rozsdásodás gátló pigment;

2. lamellás rozsdamentes acél és nikkel por, amelyet némely saválló, korrózióálló festékben használnak;

3. ólompor, bázikus hatású pigment, amelyet (esetleg vörös ólommal vagy bázikus ólom szulfáttal keverve) rozsdagátlóként használnak (esetleg vörös ólommal, vagy bázikus ólomszulfáttal keverve) olajfestékekben vagy lakkokban fedőfestékként nagy acél felületeken szerkezetek (hangárok, hidak, völgyhidak, stb.) elsődleges bevonására alkalmazott olajfestékekben, vagy olajos kencékben;

4. réz- és bronzpor, amelynek lamellás részecskéi, "levelei" dekoratív fedőréteget képeznek a lakkokban alkohol, természetes- vagy műgyanta alapon.

3212 90 10 Gyöngyeszencia

A gyöngyeszencia ezen alszám alatt egy, általában cellulóz-nitrát, amil-acetát, valamint bizonyos halak pikkelyéből nyert gyöngyházfényű guanin pehelyhordozón kialakult szuszpenzió. Ezen alszámhoz tartoznak a szintetikus termékek is, amelyek pl.: bázikus ólom karbonátot, ólom arzenátot vagy titán bevonatú csillámkövet tartalmaznak és ugyanolyan megjelenésűek, mint a természetes "gyöngyesszencia". A szintetikus gyöngyház eszencia néven is ismert a higany (II)-klorid.

A gyöngyeszenciát a mesterséges gyöngyutánzatok és a körömlakkok gyártásához használják.

3212 90 90 Festő- és színezőanyagok kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

Lásd a Magyarázat 3212 vtsz-hoz tartozó (C) pontját.

Áruosztályozási rendelkezések:

3203.00

1. Bor vagy más ital színezésére szolgáló anyag kb. 10 térfogatszázalék szeszfokkal, literenként 74,5 g száraz kivonattal és abnormálisan magas önocianin-tartalommal, amely a rendes tulajdonságokkal rendelkező természetes vörösbor színeződésénél 40-50-szer intenzívebb színeződést biztosít.

2. Echinenon

3. Torularodin

3204.19

1. Karotinból álló készítmények egy, vagy több élelmiszerben, mint hordozó közegben (zselatin, keményítő, cukor, kókuszolaj stb.) eloszlatva, amelyek fő szerepe az aktív anyag stabilizálása, a készítmény színező hatásának csökkentése és állandósítása; ezeket bizonyos élelmiszerek (vaj, margarin, spagetti stb.) színezésére, valamint a baromfitakarmányokhoz, a hús színezésére és a tojássárgája festéktartalmának növelésére használják.

3215.11 vagy 3215.19

1. Műviaszból, hozzáadott színezékekből és egyes esetekben kalcium-karbonátból (töltőanyag) álló készítmények, ezeket olvasztás után másolópapírra történő nyomtatáshoz használják szokványos típusú hengeres nyomdagép segítségével; az így nyert negatív betűket és mintákat később forró nyomással textilárukra alkalmazzák.

VI. ÁRUOSZTÁLY: 33. Árucsoport: Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- és testápoló készítmények

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) a 22.08 vtsz. alá tartozó összetett alkoholos készítmények, amelyeket italok előállítására használnak;

b) a 34.01 vtsz. alá tartozó szappan és egyéb termékek;

c) mézga, fa- és szulfát-terpentin, vagy a 38.05 vtsz. alá tartozó más termékek.

(2) A 33.03-33.07 vtsz-ok többek között az olyan kevert, nem kevert termékekre vonatkoznak (az illóolaj vizes desztillátuma és vizes oldala kivételével), amelyek e vtsz-ok alá tartozó árukkal azonos felhasználásra alkalmasak és azok ilyen felhasználásra alkalmas módon a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben kerülnek behozatalra.

(3) A 33.07 vtsz. szövegében az "illatszerek, szépség- és testápoló szerek" kifejezés többek között a következő termékekre vonatkozik:; illatszeres zacskók; égetés útján ható illatosító készítmények; parfümmel átitatott és kozmetikumokkal impregnált vagy bevont papírok; kontakt lencsékhez és műszemekhez való oldatok; illatszerrel vagy szépítőszerrel impregnált, vagy bevont vatták, nemezek és "nem szőtt" (fátyolszerű) anyagok; állatok testápolására alkalmas szerek.

Általános rendelkezések:

A 33.03-33.07 vtsz. alá tartoznak azok a kevert vagy nem kevert termékek (az illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata kivételével), amelyek az e vtsz. alá tartozó termékként használhatók és ilyen felhasználásra alkalmas módon a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben kerülnek behozatalra [lásd az Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdését].

Ezek a termékek a 33.03-33.07 vtsz. alá tartoznak attól függetlenül, hogy tartalmaznak-e gyógyászati vagy fertőtlenítő mellékhatású alkotórészeket vagy sem és tekintet nélkül arra, hogy a közvélemény gyógyászati vagy betegség megelőző mellékhatást tulajdonít azoknak [lásd a 30. Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés d) pontját]. A helyiségszagtalanító készítmények a 33.07 vtsz. alatt maradnak akkor is, ha fertőtlenítő hatásuk nagyobb, mint egyéb jellemzőik.

Az olyan készítményeket (pl. lakkok) és nem kevert termékeket(pl. nem illatosított talkumport, habkövet, acetont, timsót), amelyeket a fent megjelölt célokon kívül másra is lehet használni, csak abban az esetben lehet e vtsz. alá osztályozni, ha:

a) közvetlenül a fogyasztók számára kiszerelt csomagolásban vannak és ellátták olyan címkével, amelyen írásbeli vagy egyéb utalás található arra vonatkozóan, hogy illatszerként, szépség- és testápoló szerként, vagy helyiség szagtalanítóként kerülnek felhasználásra; vagy

b) olyan formában szerelték ki, amely nyilvánvalóan utal ilyen célú felhasználásukra (pl. körömlakk kis üvegben kiszerelve, a lakk felvitelére alkalmas ecsettel ellátva).

Nem tartozik ide:

a) vazelin nem illatosítva, fémdobozban, vagy egyéb tartóedényben kiszerelve, "vazelin" vagy "tiszta vazelin" címkével ellátva (27.12 vtsz.);

b) olyan orvosi készítmény, amely illatszerként, szépség- és testápolószerként is használatos (30.03 vagy 30.04 vtsz.);

c) szappanok és szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy abba mártott papír, vatta, nemez vagy "nem szőtt" (fátyolszerű) szövetek (34.01 vtsz.).

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3301 Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); rezinoidok; illóolaj-koncentrátum zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorbció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpén mentesítésekor nyert terpén tartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldala

- Citrusgyümölcsből készült illóolajok:

3301.11 - - Bergamottból

3301.12 - - Narancsból

3301.13 - - Citromból

3301.14 - - Apró fajta citromból (Lime-ból)

3301.19 - - Másféle

- Nem citrus gyümölcsből készült illóolajok:

3301.21 - - Geranium (gólyaorrból)

3301.22 - - Jázminból

3301.23 - - Levendulából

3301.24 - - Borsmentából (Menta piperita)

3301.25 - - Más mentából

3301.26 - - Vetiverből (kus-kusból)

3301.29 - - Másféle

3301.30 - Rezinoidok

3301.90 - Más

A) Szilárd és vízmentes illóolajok, rezinoidok

Az illóolajok növényi eredetűek, az illatszeripar, élelmiszer- és egyéb iparágak nyersanyagai. Rendszerint komplex összetételűek és különböző arányban tartalmaznak alkoholokat, aldehideket, ketonokat, fenolokat, észtereket, étereket és terpéneket. Ezeknek az olajoknak az osztályozását nem befolyásolja, hogy a terpének eltávolítása következtében megváltozott-e az aromájuk vagy sem. Többségük nagyon illékony és a papíron maradó folt rendszerint gyorsan eltűnik.

Ezeket a következő eljárásokkal állítják elő:

(1) Préseléssel (pl. citromolajat citromhéjból).

(2) GőzdesztillálássaI.

(3) Növényi eredetű friss anyagokból extrakcióval olyan oldószerek segítségével, mint a petroléter, benzol, aceton, toluol.

(4) Koncentrátumokból hideg abszorbcióval vagy macerálássaI [lásd az alábbi (B) részt].

Ide tartoznak még a fenti 3) bekezdésben említett eljárásokkal nyert szilárd illóolajok is. Az illóolajok szilárd, vagy fél-szilárd halmazállapotúak a növényi viasz jelenlététől függően. E viaszok eltávolítása után vízmentes illóolajokat nyernek; ezeket szintén e vtsz. alá kell osztáIyozni.

A rezinoidokat főleg rögzítőként használják az illatszer-, kozmetikai iparban, a szappan vagy a felületaktív anyagok gyártásánál. Ezek főleg nem illó anyagokból állnak és a következő anyagok oldószeres extrakciójávaI vagy nyomás alatt levő gáz (pl. CO2) extrakcójával állítják elő:

(i) szárított, természetes növényi gyantás anyagok (pl. gyanta, mézga-gyanta, mézga tartaImú illóolaj (vagy természetes gyantatartalmú illóolajok);

(ii) szárított, természetes állati eredetű gyantás anyagok (pl. kasztoreum, cibet vagy pézsma); és egyes esetekben

(iii) bizonyos növények szárított részei.

Bizonyos áruk, amelyeket szerves oldószeres extrakcióval vagy nyomás alatt levő gáz extrakciójával nyernek és úgy kerülnek értékesítésre mint "elkészített gyantatartalmú illóolajok" vagy fűszeres gyantatartalmú illóolajok, amelyek lényegében a természetes növényi nyersanyagok (pl. fűszerek és gyógynövények) nem illó alkotórészeiből (gyanták) állnak, szintén ide tartoznak.

Ezeket az árukat elsősorban, mint ízesítőanyagokat az élelmiszeriparban használják. A máshol nem említett más "elkészített gyantatartalmú illóolajok", amelyek illóanyagokat tartalmaznak és általában, az illatos alkotórészektől eltekintve a más növényi alkotórészek aránya sokkal magasabb, a 13.02 vtsz. alá tartoznak.

Nem tartoznak még e vtsz. alá:

a) természetes gyantatartalmú illóolajok (13.01 vtsz.);

b) elkészített gyantatartalmú illóolajok, amelyeket festőanyagként használnak (32.03 vtsz.).

Az illóolajok és rezinoidok néha kisebb mennyiségben az extrakciónál felhasznált oldószereket is tartalmaznak (pl. etil-alkohol), de ez az osztályozást nem befolyásolja.

Azok az illóolajok és rezinoidok, amelyeket csak az egyik fő alkotórész eltávolításával szabványosítottak e vtsz. alá tartoznak, feltéve, hogy a szabványosított termék összetétele olyan normál határok között marad, mint ahogy természetes állapotban található. Ha az illóolajat vagy rezinoidot frakcionálták, vagy más módon módosították (kivéve a terpén szénhidrogének eltávolítását) és az így kapott termék összetétele jelentősen eltér az eredeti termék összetételétől, nem tartozik e vtsz. alá (általában 33.02 vtsz.).

A legfontosabb illóolajokat és rezinoidokat az Árucsuport végén található jegyzék tartalmazza.

B) Illóolaj-koncentrátum zsírban, állandó olajban, viaszban vagy hasonló anyagban

Ezeket a koncentrátumokat úgy nyerik, hogy az illóolajokat, a növényekből vagy virágokból, zsírok, állandó olajok, vazelin, paraffin, viasz stb. segítségével hidegen vagy hő felhasználásával kivonják (hideg abszorbció, macerálás vagy digerálás). Az így létrejött termékek, az illóolaj koncentrátumok zsírban, állandó olajban stb. A zsírokban levő koncentrátumokat a kereskedelemben "virágpomádé" elnevezés alatt ismerik. A hajápoló készítmények, amelyek "pomádé" elnevezés alatt is ismertek, nem ide tartoznak (általában 33.05 vtsz.).

C) Terpéntartalmú melléktermékek

Ide tartoznak az illóolajokból frakcionált desztilláció, vagy egyéb eljárás segítségével elválasztott terpén tartalmú melléktermékek. Ezeket a melléktermékeket gyakran használják pipereszappanok vagy egyes élelmiszerek illatosítására.

D) Illóolaj vizes desztillátuma és vizes oldata

A vizes desztillátumokat víztartalmú részként nyerik, amikor az illóolajokat gőzdesztilláció segítségével a növényekből kivonják. Miután az illóolajokat leszűrték, a vizes desztillátumok még tartalmaznak olyan illatot, amely a még kis mennyiségben jelenlevő illóolajoknak a következménye. Alkoholban tartott növények desztillálása révén nyert desztillátumok csekély alkoholtartalma, továbbá kizárólag a tartósításhoz szükséges alkohol tartalom (pl. hegyi szilfa desztillátum) az e vtsz. alá történő osztályozást nem befolyásolja. Ide kell osztályozni továbbá az illóolajok vizes oldatait is.

Ezek a termékek egymással keverve is ide tartoznak, ha egyéb hozzáadott anyagot nem tartalmaznak, mindezek lehetnek illatszernek, gyógyszernek kiszerelve is.

A gyakrabban előforduló vizes desztillátumok és oldatok narancs-virág, rózsa, méhfű, menta, ánizskapor, babér, meggy, hársfa-virág, hegyi szilfa stb. desztillátumai és oldatai.

A fent említett kivételeken kívül nem tartozik még e vtsz. alá:

a) Elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott illóolajokból vagy rezinoidokból izolált vagy mesterségesen szintetizált (pl. izolált terpének), illetve (természetes izolátumok) (29. Árucsuport).

b) Illóolajok keverékei, rezinoidok keverékei, illóolajok és rezinoidok keverékei és illóolaj vagy rezinoid keverékek (lásd a 33.02 vtsz-hez tartozó Magyarázatot).

c) Mézga, terpentinszesz (fa- és szulfátterpentin) és más terpénolajok, amelyeket tűlevelű fák desztillálásával vagy más kezelésével nyernek (38.05 vtsz.).

3302 Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is)

3302.10 - Élelmiszer és ital előállító iparban használt fajták

3302.90 - Más

Ide tartoznak az alábbi keverékek, feltéve, hogy azokat az illatszer- és élelmiszeriparban, italgyártásban (pl. cukrászatban, élelmiszer és ital illatosításánál stb.) vagy más iparokban (pl. szappangyártásnál) nyersanyagként használják:

(1) Illóolajok keverékei.

(2) Rezinoidok keverékei.

(3) Szintetikus aromák keverékei.

(4) Két vagy több illatanyagból (illóolajok, rezinoidok és szintetikus illataromák) álló keverékek.

(5) Más Árucsuportba tartozó termékeknek (pl. gyantatartalmú olajok) a fenti (1)-(4) pontban felsorolt egy vagy több anyaggal való keverékei, alkoholtartalommal is, feltéve, hogy az idetartozó anyagok képezik a keverékek alapanyagát.

Az illóolajok vagy rezinoidok egy vagy két fő alkotórészének eltávolításával nyert termékek, amelyeknek összetétele lényegében eltér az eredeti termék összetételétől, szintén e vtsz. alá tartozó keverékek. Ilyen termékek pl. a mentaolaj (amelyet úgy készítenek, hogy a kámfor olajat fagyasztják, majd bórsavval kezelik, a mentol nagy részének eltávolítására és többek között 63% mentont és 16% mentolt tartalmaz; fehér kámforolaj, amelyet kámforolajból fagyasztással nyernek, és a kámfor és a szafron eltávolítására desztillálják és 30-40% cineolt, ezenkívül dipentént, pinént, kámfént stb. tartalmaz); a geraniol (a citronella olaj frakcionált desztillációjával nyerik és 50-77% geranilt, valamint különböző mennyiségben citronellolt és nerolt tartaImaz).

Elsősorban e vtsz. alá tartoznak az illóolajokból és fixatívokból álló keverékeket tartalmazó parfümbázisok, amelyek az alkohol hozzáadásáig nem alkalmasak felhasználásra. Ide kell osztályozni az egy vagy több illatanyagnak alkoholban (pl. etilalkoholban, izopropil-alkoholban) levő oldatait is, feltéve, hogy az effajta oldatokat az illatszer-, és élelmiszer-italgyártási és egyéb iparokban használják.

Nem tartoznak ide az italok gyártásánál használt összetett alkoholos készítmények (amelyek, mint "sűrített kivonatok" ismertek: 22.08 vtsz.), az ilyen jellegű nem alkohol tartalmú készítmények, a 21.06 vtsz. alá tartoznak, hacsak a Vámtarifa más vtsz-a nem határozza meg részletesebben.

3303 Parfümök és toalett vizek

Ide tartoznak a folyékony, krém vagy szilárd (rudakban is) parfümök és toalett vizek, amelyek elsődleges célja, hogy kellemes illatot adjanak az emberi testnek.

A parfümök és illatszerek általában illóolajokból, virágkoncentrátumból, tiszta vagy mesterséges illatanyagokból állnak, erősen koncentrált alkoholban feloldva. Rendszerint kevernek hozzá még enyhén illatosított adalékanyagot és rögzítő vagy stabilizáló anyagot is.

A toalett vizek pl. a levendula víz, kölnivíz (nem tévesztendők össze az illóolaj vizes párlatokkal és oldatokkal: 33.01 vtsz.) kisebb mennyiségben tartalmaznak illóolajokat stb. és kevésbé koncentrált alkoholban oldottak, mint a parfümök.

Nem tartozik ide:

a) toalett-ecet (33.04 vtsz.);

b) borotválkozás utáni arcszesz és dezodor (33.07 vtsz.).

3304 Szépségápoló készítmények és sminkek, bőrápoló szerek (a gyógyszerek kivételével), napbarnító-védő készítmények; manikűr és pedikűr készítmények

3304.10 - Szájfesték és hasonló készítmények

3304.20 - Szempilla és szemhéj-festék és készítmény

3304.30- Manikűr és pedikűr készítmények - Más

3304.91 - - Púderek, préselve is

3304.99 - - Másféle

A) Szépségápoló készítmények és sminkek, bőrápoló szerek, napbarnító-védő készítmények

Ide tartozik:

(1) Ajakrúzs és más, az ajak kikészítéséhez használatos készítmények.

(2) Szemhéjfesték, szempillafesték, (szemceruza) és szemkikészítéshez használatos egyéb készítmények.

(3) Egyéb szépségápoló készítmények, sminkek és bőrápoló készítmények (a gyógyszerek kivételével), úgymint: arcpúder (préselve is), baba púder (hintőpor is, nem kevert, nem illatosított, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben), egyéb por és zsíros festék; bőrápoló krém, hűsítőkrém, kikészítő (smink, make up) krém, tisztítókrém, bőrtápláló krém (ideértve azokat is, amelyek méhpempőt tartalmaznak), bőrfrissítő krém és testápoló krém; bőrizgatók ellen védelmet nyújtó krémek; pattanás elleni készítmények (a 34.01 vtsz. alá tartozó szappanok kivételével), amelyek elsődleges szerepe a bőr tisztítása és nem tartalmaznak olyan nagy mennyiségben aktív hatóanyagokat, hogy gyógyító vagy megelőzési céllal lehessen használni pattanás ellen; toalettecet, amely ecet vagy ecetsav és illatos alkohol keveréke.

Napozó és napozás utáni, barnuIást segítő és bőrvédő készítmények is ide tartoznak.

B) Manikűr és pedikűr készítmények

Ide tartoznak a körömfényesítő, körömlakk, körömlakk eltávolító, bőreltávolító szer és más, manikűrözésnél használatos készítmények.

Nem tartoznak ide:

a) gyógyászati készítmények, amelyeket bizonyos bőrpanaszok kezelésénél használnak, pl. ekcéma gyógyításra szolgáló krémek (30.01 vagy 30.04 vtsz.);

b) láb dezodorok és állati körmök vagy karmok kezelésére szolgáló készítmények (33.07 vtsz.).

3305 Hajápoló szerek

3305.10 - Sampon

3305.20 - Tartós hajhullám (dauer) készítéséhez vagy haj kiegyenesítésére való készítmények 3305.30 - Hajlakk

3305.90 - Más

Ide tartoznak:

(1) Samponok, amelyek szappant vagy más szerves, felületaktív anyagot tartalmaznak [lásd a 34. Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés c) pontját] és más samponok.

(2) Hajhullámosító vagy egyenesítő készítmények.

(3) Hajlakkok (amelyek "hajspray"-ként is ismertek).

(4) Más hajápolásban használatos készítmények, mint pl. brillantin; hajolaj, hajkrémek ("pomádék") és kenőcsök; hajfestékek és szőkítők; krém-öblítők.

Az emberi testen lévő egyéb szőrzeten alkalmazott készítmények nem tartoznak ide (33.07 vtsz.).

3306 Száj- és fogápoló szerek, beleértve a műfogsorrögzítő pasztát és port is

3306.10 - Fogtisztító szer

3306.90 - Más

E vtsz. alá tartoznak a száj- és fogápoló szerek, úgymint:

(I.) Mindenféle fogtisztító szer

(1) Fogkrémek és más fogápoló készítmények, amelyek csiszoló tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagokat tartalmaznak. Ide tartoznak akkor is, ha ezeket fogorvos használja és függetlenül attól, hogy a fogak tisztítására, csiszolására vagy más, pl. betegség megelőzési célra használják.

(2) Műfogsor tisztító, vagyis műfogsor tisztítására vagy csiszolására szolgáló készítmény, tartalmazhat csiszoló tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagokat is.

(II.) Szájvizek és szájillatosítók

(III.) Műfogsor rögzítő paszták, porok és tabletták

3307 Borotválkozás előtti, borotválkozó és borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és másutt nem említett illatszerek, szépség- és testápoló szerek; illatosító vagy fertőtlenítő tulajdonságú helyiség szagtalanítók is

3307.10 - Borotválkozás előtti, borotválkozó és borotválkozás utáni készítmények

3307.20 - Dezodorok és izzadás elleni készítmények

3307.30 - Illatosító fürdősók és fürdőhöz való más készítmények

- Helyiség illatosítók vagy szagtalanítók, beleértve a vaIlási szertartásoknál használt illatosító készítményeket is

3307.41 - - "Agarbatti" és égetés útján működő más illatosítók

3307.49 - - Másféle

3307.90 - Más

(I.) Borotválkozás előtti (pre-shave), borotválkozáshoz való vagy borotválkozás utáni (after shavek készítmények, mint pl. borotvakrémek és habok, amelyek szappant vagy más szerves felületaktív anyagot tartalmaznak [lásd a 34. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés c) pontját] "aftershave" arcszeszek, timsórudak és vérzéscsillapító rudacskák

A borotválkozó szappan tömbben nem tartozik ide (34.01 vtsz.)

(II.) Dezodorok (test) és izzadást gátló készítmények

(III.) Fürdőkészítmények, úgymint illatosított fürdősó és habfürdő készítmények, akár tartalmaznak szappant vagy más szerves felületaktív anyagot, akár nem [lásd a 34. Árucsuporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés c) pontját] és a személyes higiéniai célokat szolgáló termék.

(IV.) Szobák illatosítására vagy frissítésére szolgáló készítmények, beleértve a vallási szertartások alatt használt illatosító készítményeket is

(1) Szobák illatosítására és vallási szertartások alatt használt illatosító készítmények. Ezeket rendszerint porlasztással vagy égetéssel használják, pl. "Agarbatti" és lehetnek folyadék, por, kúp, impregnált papír stb. formában. Ezek közül a készítmények közül némelyiket valamilyen szag leplezésre is használhatják.

(2) Elkészített helyiség szagtalanítók, illatosítva vagy fertőtlenítő tulajdonságokkal is.

Az elkészített helyiség szagtalanítók lényegében olyan anyagból állnak, amelyek vegyi hatást gyakorolnak a leküzdendő szagra (pl. lauril metarilát) vagy olyan más anyagból, amelyek a szagok fizikai úton történő elnyelésére képesek, pl. Van der Waels kötés által. Ha kiskereskedelmi forgalomba kerülnek rendszerint aerosolos dobozokba szerelik ki.

Ide tartoznak az olyan termékek is, mint a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt, hűtőszekrény, gépkocsi stb. szagtalanítására használatos aktív szén.

(V.) Más áru, mint pl:

(1) Szőrtelenítők.

(2) Illatosított zacskó, amely aromás növények részeit tartalmazza, szekrények illatosítására használják.

(3) Parfümözött papírok és kozmetikumokkal impregnált vagy bevont papírok.

(4) Kontaktlencse és műszem folyadékok (oldatok). Ezek szolgálhatnak tisztításra, fertőtlenítésre, átitatásra vagy a viselés közbeni kényelem növelésére.

(5) Vatta, nemez vagy "nem szőtt" fátyolszerű szövet parfümmel vagy kozmetikai szerekkel átitatva vagy bevonva.

(6) Testápoló készítmények állatok számára, mint pl. kutyasampon, madártoll tisztítására, mosására szolgáló készítmény.

FÜGGELÉK

A 33.01 vtsz. alá tartozó legfontosabb illóolajok és rezinoidok felsorolása

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3301 Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); rezinoidok; illóolaj-koncentrátum szilárd és vízmentes is zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorbció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpén mentesítésekor nyert terpén tartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata

Az illóolajok néhány alkotóeleme (mint pl. terpénes szénhidrogén) természetéből adódóan elrontja a kellemes illatot, ezért eltávolítják azokat (pl. pinén, kamfén, limonén).

Összetételüktől függően az illóolajokból különböző módszerekkel vonják ki a terpént, elsősorban vákuumban történő frakcionált desztillációval, alacsony hőmérsékleten történő frakcionált kristályosítással, oldószeres elkülönítéssel, stb. "Nem terpénmentes"-nek nevezzük azokat az illóolajokat, amelyek megtartják terpén tartalmukat, illetve természetükből adódóan nem tartalmaznak terpént (pl. gualteria olaj, mustárolaj)

3301 11 10 - Illóolajok citrusgyümölcsből

3301 19 90 Ezeket az olajokat szinte teljes mértékben a gyümölcsök héjából nyerik. Kellemes illatuk van, amely megegyezik a készítésben felhasznált gyümölcs illatával. A narancsvirág olaj (neroli) nem tartozik a citrusgyümölcsből készült illóolajok közé, hanem a 3301 29 59 vagy 3301 29 91 alszám alá kell osztályozni.

3301 90 10 Illóolaj terpén mentesítésekor nyert terpén tartalmú melléktermék

Lásd a Magyarázat 3301 vtsz-hoz tartozó (C) bekezdését.

3301 90 90 Más

Ide tartozik:

1. illóolaj koncentrátumok zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban (lásd a Magyarázat 3301 vtsz-hoz tartozó (B) bekezdését);

2. illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata (lásd a Magyarázat 3301 vtsz-hoz tartozó (D) pont (1(-(4) bekezdését).

3305 Hajápoló szerek

3305 90 10 Hajregenerálók

A hajregenerálók a hajra vizes formában alkalmazott termékek, melyek hatásukat a hajszálra vagy a fejbőrre fejtik ki. Általában vizes vagy alkoholos oldatok.

VI. ÁRUOSZTÁLY: 34. Árucsoport: Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozó anyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázó paszta, "fogászati viasz" és gipsz alapú fogászati készítmények

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) kenőanyagnak használt állati vagy növényi zsírokból és olajokból álló, étkezési célra alkalmas keverékek és készítmények (1517 vtsz.);

b) elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek; vagy

c) sampon, fogápoló szer, borotvakrém, borotvahab és fürdéshez való készítmények akkor sem, ha szappant vagy szerves felületaktív anyagokat tartalmaznak (3305, 3306 és 3307 vtsz.).

(2) A 3401 vtsz. alá csak a vízben oldódó szappanok tartoznak. Ezek a szappanok és az idetartozó más termékek tartalmazhatnak más hozzáadott anyagokat is (pl. fertőtlenítő szert, csiszolóport, töltőanyagot vagy gyógy anyagot). A csiszolóport tartalmazó szappanok csak rúd, kocka vagy más formába öntve osztályozhatók e vtsz. alá. Más alakban a 3405 vtsz. alá tartoznak, mint "súrolópor és hasonló készítmény".

(3) A 3402 vtsz. alá csak az olyan "szerves felületaktív anyagok" tartoznak, amelyeket 0,5%-os koncentrációban 20 °C-on vízzel összekevernek, egy órát ezen a hőmérsékleten állni hagynak, és akkor:

a) átlátszó vagy áttetsző, folyékony vagy stabil emulzió keletkezik anélkül, hogy az oldhatatlan anyagokat elkülönítenék; és

b) a víz felületi feszültsége lecsökken 4,5 x 102 N/m (45 din/cm) vagy kisebb mértékre.

(4) Az "ásványolaj vagy a bitumenes ásványokból nyert olajok" meghatározás a 3403 vtsz. értelmezése szerint a 27. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében foglalt terméket jelenti.

(5) A 3404 vtsz. szövegében a "műviaszok és elkészített viaszok" meghatározás csak az alábbi termékekre vonatkozik:

A) kémiailag előállított viasszerű szerves anyagokra, a vízben oldódókra is;

B) különféle viaszok összekeverésével nyert anyagokra;

C) egy vagy többféle viaszból készült olyan viasszerű termékekre, amelyek zsiradékot, gyantát, ásványi anyagokat és más anyagokat is tartalmaznak.

Nem osztályozhatók a 3404 vtsz. alá:

a) a 1516, 1519 és a 3402 vtsz. alá tartozó termékek még akkor sem, ha viaszjellegűek;

b) a 1521 vtsz. alá tartozó nem kevert állati viaszok és nem kevert növényi viaszok, akár festettek, akár nem;

c) a 2712 vtsz. alá tartozó ásványi viaszok és hasonló termékek, összekeverve vagy csupán színezve is;

d) viaszok keverve, folyékony oldószerben feloldva vagy diszpergálva (3405, 3809 stb. vtsz.).

Általános rendelkezések:

Ide tartoznak azok a termékek, amelyeket elsősorban a zsírok, olajok és viaszok ipari kezelésével nyernek (pl. szappan, bizonyos kenőanyag készítmények, elkészített viaszok, bizonyos fényező és súroló készítmények, gyertya). Olyan mesterséges termékek is, mint pl. a felületaktív szerek és a műviasz.

Nem tartoznak ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, vagy a természetes termékek nem keverve vagy nem elkészítve.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3401 Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szőtt szövet:

- Szappan, szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy hasonló formába öntve, továbbá szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt szövet:

3401.11 - - Toalett (egészségügyi) célra (beleértve a gyógy anyaggal átitatott termékeket is)

3401.19 - - Másféle

3401.20 - Szappan más formában

(I.) Szappan

A szappan, lúgos só (szerves vagy szervetlen), amelyet zsírsavból vagy legalább nyolc szénatomot tartalmazó zsírsavak keverékéből állítanak elő. A gyakorlatban a zsírsavak egy része kolofónium savakkal helyettesíthető.

E vtsz. alá csak a vízben oldódó szappan tartozik, vagyis az úgynevezett valódi szappan. A szappan az anionos felületen ható anyag, lúgos reakcióval, amely vizes oldatban bőségesen habzik.

A szappannak három fajtája van:

Kemény szappanok, amelyeket rendszerint nátrium-hidroxiddal vagy nátrium-karbonáttal készítenek és ezek alkotják a közönséges szappanok zömét. Lehetnek fehérek, színezettek vagy tarkák.

Lágy szappanok, amelyek némely esetben kis mennyiségű (általában 5%-ot nem meghaladó) alkoholból vagy glicerinből álló vizes szappan oldatok, amelyek szintetikus szerves felületaktív termékeket nem tartalmaznak.

Folyékony szappanok, amelyek némely esetben kis mennyiségű (általában 5%-ot nem meghaladó) alkoholból vagy glicerinből álló vizes szappan oldatok, amelyek szintetikus szerves felületaktív termékeket nem tartalmaznak.

Ide tartoznak elsősorban:

(1) Pipereszappanok gyakran színezve és illatosítva, ilyenek: úszó és szagtalanító szappanok, glicerin szappanok, borotvaszappanok, gyógyszappanok és bizonyos fertőtlenítő szappanok vagy csiszolószappanok, mint az a következőkben látható:

a) Úszó és szagtalanító szappanok.

b) Glicerinszappanok, amelyek átlátszó, fehér szappanok alkohollal glicerinnel vagy cukorral történő kezelésével készülnek.

c) Borotvaszappanok (a borotvakrémek a 33.07 vtsz. alá tartoznak).

d) Gyógyszappanok, amelyek bórsavat, szalicilsavat, ként, szulfonamidokat vagy egyéb gyógyszereket tartalmaznak.

e) Fertőtlenítő szappanok, kis mennyiségben tartalmaznak fenolt, krezolt, naftolt, formaldehidet vagy más baktériumölő, a baktériumok szaporodását gátló stb. anyagokat. Ezeket a szappanokat nem szabad összetéveszteni a 38.08 vtsz. alá tartozó fertőtlenítő készítményekkel, amelyek ugyanezeket az alkotóelemeket tartalmazzák, a különbség az alkotóelemek (egyrészt a szappan, másrészt a fenol, krezol stb.) részarányától függ. A 38.08 vtsz. alá tartozó fertőtlenítő készítmények tekintélyes mennyiségű fenolt, krezolt stb. tartalmaznak és folyékonyak, míg a fertőtlenítő szappanok rendszerint szilárdak.

f) Csiszoló (súroló) szappanok, olyan szappanok, amelyekhez homokot, kovaföldet, habkőport, palaport, fűrészport és hasonló terméket adtak. E vtsz. alá csak a rúd, öntött darab vagy más kiformált darab vagy idom alakjában levő csiszoló szappanok tartoznak. A csiszoló, súroló kenőcsöket, még ha tartalmaznak is szappant, a 34.05 vtsz. alá kell osztályozni.

(2) Háztartási szappanok, lehetnek színezve vagy illatosítva, csiszoló (súroló) vagy fertőtlenítő szappanok.

(3) Gyanta-, faggyúolaj és naftenát szappanok, valódi szappanon kívül alkálirezinátot vagy alkálinaftenátot tartalmaznak (az alkálirezinát a 38.06, a vízben oldódó alkálinaftenát a 34.02 vtsz. alá tartozik).

(4) Ipari szappanok, különleges célra állítják elő, ilyenek a huzal húzásnál, a szintetikus gumi polimerizálásánál és a mosodákban használt szappanok.

A fenti (1) bekezdés f) pontjában foglalt kivételtől eltekintve az ide tartozó szappanok bármilyen alakban lehetnek: rúd, öntött darab vagy idom, pehely, por, kenőcs, vizes oldat alakjában.

(II) Szerves felületaktív termékek és készítmények szappanként történő használatra, rúd, idom, öntött darab vagy idom alakjában szappannal kombinálva vagy anélkül

Ide tartoznak a pipere és mosó termékek és készítmények, amelyekben a hatást kifejtő alkotóelem teljesen vagy részben szintetikus felületaktív anyagokból áll (amelyek bármilyen részarányban szappannal is lehetnek kombinálva), feltéve, hogy ezek olyan rúd, öntött darab vagy idom alakban kiszereltek, amelyek megfelelnek az ilyen célra szánt szappanok szokásos kiszerelési formájának. Ide tartoznak az olyan termékek és készítmények is, amelyeket csiszoló (súroló) anyaggá alakítottak homok, kovaföld, habkőpor stb. hozzáadásával, feltéve, hogy azokat a fent leírt formában szerelték ki.

(III.) Papír, vatta, nemez és nem szőtt szövet, szappannal vagy tisztítószerrel impregnálva, bevonva vagy borítva

Ide tartozik a szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy "nem szőtt" szövet, illatosítva vagy a kiskereskedelemben szokásos formában kiszerelve is. Ezeket a termékeket általában a kéz vagy az arc mosására használják.

A fent említett kivételeken kívül nem tartoznak ide:

a) szappan-alapanyag (15.22 vtsz.);

b) vízben oldhatatlan termékek és készítmények, amelyek csak kémiai értelemben "szappanok", úgymint kálcium vagy más fémes "szappanok" (29, 30, 38. stb. Árucsoport, a jellegüktől függően);

c) csak illatosított papír, vatta, nemez és "nem szőtt" szövet (33. Árucsoport);

d) samponok és fogápoló szerek (33.05, illetve 33.06 vtsz.);

e) a 34.02 vtsz. alá tartozó, szerves felületaktív hatóanyagok (a szappan kivételével), felületaktív készítmények és mosó készítmények, (akár tartalmaznak szappant, akár nem) és a szappannak szerves oldószerben lévő oldata vagy diszperziója;

f) műanyagszivacs, szivacsos gumi, textil anyagok (kivéve vatta, nemez és nem szőtt szövet) és fémpárnácskák szappannal vagy tisztítószerrel impregnálva, bevonva vagy beborítva (ezeket általában a hordozó anyagának megfelelő vtsz. alá kell osztályozni).

3402 Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív és mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosóanyagokat is), tisztító -készítmények, a 34 01 vtsz. alá tartozók kivételével, szappantartalommal is:

- Szerves felületaktív anyagok, a kiskereskedelemben szokásos módon nem kiszerelve:

3402.11 - - Anionos

3402.12 - - Kationos

3402.13 - - Nem ionos

3402.19 - - Másféle

3402.20 - Kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készítmény

3402.90 - Más

(I.) Szerves felületaktív hatóanyagok (a szappan kivételével)

Az e vtsz. alá tartozó szerves felületaktív anyagok nem egységes, vegyileg nem meghatározott kémiai vegyületek, amelyek olyan arányban tartalmaznak egy vagy több funkciós hidrofil vagy hidrofób csoportot, hogy ha azokat 0,5%-os koncentrációban, 20 oC fokon vízzel keverik és egy órán át azon a hőmérsékleten állni hagyják, akkor átlátszó vagy áttetsző, folyékony vagy szilárd emulziót adnak a vízben oldhatatlan anyagok kiválasztása nélkül. Ezek képesek a felületen levő anyagok elnyelésére; ebben az állapotban számos fizikai, kémiai tulajdonsággal rendelkeznek, mint különösen a felületi aktivitás (pl. felületi feszültség csökkentése, habképzés, emulgálás, nedvesítés), amiért rendszerint "felületaktív" anyagnak nevezik.

Azok a termékek azonban, amelyek 0,5%-os koncentrációban 20 oC fokon nem képesek a desztillált víz felületi feszültségét 45 din/cm-re (4,5 x 10-2 N/m) vagy az alá csökkenteni, nem tekinthetők felületaktív anyagoknak és nem tartoznak e vtsz. alá.

A szerves felületaktív hatóanyagok lehetnek:

(1) Anionos hatóanyagok, ezek a vizes oldatban ionizálnak és ezáltal felületaktív hatást előidéző negatív töltésű szerves ionok termelődnek. Példák: Zsírok, növényi olajok (trigliceridek) és a gyantasavak szulfátjai és szulfonátjai; zsíralkoholból származó szulfátok és szulfonátok; alkáli fémek (beleértve azokat is, amelyek bizonyos arányban ásványolajat tartalmaznak), ammónium vagy etanolamin petróleum szulfonátjai; alkil-poli-éter-szulfonátok; alkil-szulfonátok vagy alkil-fenil-éterszulfonátok; alkil-szulfátok, alkil-aril-szulfonátok (pl. technikai dodecil-benzol szulfonátok).

Ezek a felületaktív anyagok a gyártási eljárás következtében kis mennyiségben tartalmazhatnak szennyeződésként zsíralkoholt, alkilátokat vagy más hidrofób nyersanyagot, amelyek a szulfálást vagy szulfonálást elkerülték.

Kis mennyiségben tartalmazhatnak még nátrium-szulfátot vagy más szervetlen üledéksókat általában 15%-ot meg nem haladó részarányban, ha kifejezetten vízmentes sók.

(2) Kationos hatóanyagok, amelyek ionizálnak a vizes oldatban, és ezáltal felületaktív hatékonyságot előidéző pozitív töltésű szerves ionok termelődnek. Például: zsíraminok sói és kvaterner ammónium bázisok sói.

(3) Nem ionos hatóanyagok vizes oldatban nem termelnek ionokat. Vízben oldódó képességük a funkciós csoportok jelenlétének köszönhető, amelyeknek nagy vonzása van a vízre. Például: zsíralkoholok, zsírsavak vagy alkil fenoloknak etilén-oxiddal történő kondenzálásának terméke; zsírsavamidok etoxilátjai.

(4) Amfoter hatóanyagok, amelyek a közeg állapotától függően vizes oldatban ionizálni képesek és a vegyületnek anionos vagy kationos felületaktív hatóanyag jellegzetességeit adják.

Ez az ionos viselkedéshez hasonló, bővebb értelemben, az amfoter vegyületekéhez. Ilyenek például az alkilbetain vagy szulfobetain proteinek, azok lebomlási termékei és az aminokarbonsav; amino-szulfonsav; amino-kénsav és amino-foszforsavak helyettesített vegyületei.

(II.) Felületaktív készítmények, mosó készítmények (beleértve a kisegítő mosó anyagokat), tisztító készítmények, szappantartalommal is, a 34.01 vtsz. alá tartozó kivételével

Ez a csoport a készítmények három fajtáját foglalja magában:

A) Felületaktív készítmények.

Ezek közé tartoznak:

(1) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyagok egymás közötti keverékei (pl. szulfo-ricinoleátok keveréke szulfonált alkil-naftalinokkal vagy szulfátozott zsíralkoholokkal).

(2) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyagok oldatai vagy diszperziói szerves oldószerben (pl. szulfátozott zsíralkohol oldata ciklohexanolban vagy tetrahidronaftalinban).

(3) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyag alapú (pl. felületaktív készítmények szappantartalommal, mint alkilbenzolszulfonát nátrium-sztearáttal) egyéb keverékek.

(4) Szappanok oldatai vagy diszperziói olyan szerves oldóanyagban, mint a ciklohexanol. (A szappanok vizes oldatai, amelyek kis mennyiségben, általában 5%-ot meg nem haladó arányban hozzáadott alkoholt vagy glicerint is tartalmazhatnak, a 34.01 vtsz. alá tartozó folyékony szappannak minősülnek).

Tisztító, nedvesítő, emulgáló vagy diszpergáló tulajdonságaik miatt sok iparágban használják a felületaktív készítményeket, mint pl.:

(i) Tisztítószerként a textiliparban, a gyártás és kikészítés alatt a textilanyagokban levő zsírok és szennyezőanyagok eltávolítása céljából.

(ii) Nedvesítő hatóanyagként, emulgáló hatóanyagként, kallózás helyett és derítő hatóanyagként a textiliparban.

(iii) Áztatószerként (nyers bőrökhöz). Zsírtalanító, nedvesítő szerként (festésnél történő használatra), kiegyenlítő vagy tónusadó szerként a bőr- és a szőrmeiparban.

(iv) Az alábbi B) részben felsorolt mosószerek előállításához való alapanyagként (pl. anionos felületaktív készítmények, amelyek tartalmazhatnak akár üledékként, akár szándékos hozzáadagolás eredményeként tekintélyes mennyiségű nátrium-szulfátot vagy más szervetlen sókat azokból a fajtákból, amelyek a felületaktív anyagok előállítása során keletkeznek).

(v) A papíriparban és a szintetikus gumigyártásban használatos diszpergáló szerként.

(vi) Flotálást elősegítő anyagként a bányászatban.

(vii) A gyógyszeripari, valamint kozmetikai termékek előállításánál emulgáló szerként.

B) Mosókészítmények (beleértve a kisegítő mosóanyagokat) és tisztítókészítmények, szappan vagy más szerves felületaktív anyag alappal.

Ebbe a csoportba tartoznak a mosó készítmények, kisegítő mosókészítmények és egyes tisztítószerek. Ezek a különféle készítmények általában lényeges alkotóelemeket és egy vagy több kisegítő alkotóelemet tartalmaznak. Főként ez utóbbi alkotóelemek jelenléte különbözteti meg ezeket a készítményeket a fenti A) részben meghatározott készítményektől.

A lényeges alkotóelemek a szintetikus szerves felületaktív hatóanyagok, vagy a szappanok, vagy ezek keverékei.

Kisegítő alkotóelemek a következők:

(1) Építő anyagok [pl. nátrium-polifoszfátok, karbonátok, szilikátok vagy borátok, nitrilo-triecetsav sói (NTA)].

(2) Segédanyagok (pl. alkanol-amidok, zsírsavamidok, zsíramin-oxidok).

(3) Töltőanyagok (pl. nátrium-szulfát és nátrium-klorid).

(4) Mellékanyagok (pl. kémiai vagy optikai fehérítők, újra lerakódást gátló hatóanyagok, korróziógátlók, elektrosztatikai hatás elleni anyagok, színező anyagok, illatszerek, csíraölő szerek, enzimek).

Ezek a készítmények a felületen hatnak azáltal, hogy oldat vagy diszperzió formájában a felületre hozzák a szennyet.

A felületaktív hatóanyag alapú mosókészítmények tisztítószerként (detergensként) is ismertek. Ezeket a készítményeket ruhák, edények és konyhai eszközök mosására is használják.

Lehetnek folyadékok, porok vagy paszták és használhatják a háztartásban vagy az iparban. A pipere és mosótermékek rúd, darab, öntött forma vagy idom alakjában a 34.01 vtsz. alá tartoznak. A kisegítő mosókészítményeket áztatáshoz (előmosás), öblítéshez vagy a ruhák, háztartási vászonáruk stb. fehérítéséhez használják.

Tisztítószerek padlók, ablakok és egyéb felületek tisztítására. Kis mennyiségben tartalmazhatnak illatanyagokat is.

C) Tisztító vagy zsírtalanító készítmények, amelyek alapja nem szappan vagy más szerves felületaktív anyag

Ide tartoznak:

(i) Egészségügyi áruk, sütőedények stb. tisztítására előállított speciális savas vagy lúgos készítmények, amelyek olyan termékeket tartalmaznak, mint pl. nátrium-hidrogén-szulfát vagy nátrium-hipo-klorit és trinátrium-orto-foszfát keveréke.

(ii) Tisztító vagy zsírtalanító készítmények, amelyeket tejgazdaságokban, sörfőzdékben használnak és

- lúgos anyag, mint pl. nátrium-karbonát vagy marószóda,

- vagy oldószer és emulgáló anyag alapúak.

Az ebbe a csoportba tartozó áruk tartalmazhatnak szappant vagy más felületaktív hatóanyagot.

a) samponok vagy habkészítmények fürdővízhez vagy személyi higiéniához, amelyek szappant vagy más felületaktív hatóanyagokat is tartalmazhatnak (33. Árucsoport);

b) papír, vatta, nemez vagy nem szőtt szövetek tisztítószerrel (detergenssel) impregnálva, bevonva vagy borítva (34.01 vtsz.);

c) felületaktív anyagokat tartalmazó olyan készítmények, amelyeknél a felületaktív tulajdonságra nincs szükség vagy a készítménynél csak mellékhatásként jelentkezik a felületaktivitás; (34.03, 34.05, 38.08, 38.09, 38.23 vtsz.);.

d) csiszoló készítmények felületaktív hatóanyag tartalommal (súroló kenőcsök és porok) (34.05 vtsz.);

e) vízben nem oldódó naftenátok, petróleum-szulfonátok és vízben nem oldódó más felületaktív termékek és készítmények. Ezek a 38.23 vtsz. alá tartoznak, feltéve, hogy nem osztályozhatók más, ezeket részletesebben meghatározó vtsz. alá.

3403 Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló és rozsda gátló vagy korrózió gátló, forma leválasztására szolgáló készítményeket is), és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt készítmények, fő alkotóként 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:

- Kőolaj - vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:

3403.11 - - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények

3403.19 - - Másféle

- Más:

3403.91 - - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények

3403.99 - - Másféle

Ide tartoznak az alább felsorolt, elkészített keverékek, feltéve. hogy nem tartalmaznak fő alkotóként 70, vagy ennél több tömegszázalékban ásványolajat vagy palaolajat (lásd a 27.10 vtsz-ot):

A) Kenőanyag készítmények, amelyeket abból a célból alkalmaznak, hogy csökkentsék a gépek, gépjárművek, repülőgépek és egyéb szerkezetek, készülékek és műszerek stb. mozgóalkatrészei közötti surlódást. Az ilyen kenőanyagok rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokból, zsiradékokból állnak vagy ezeken alapulnak, gyakran adalékanyagok (pl. grafit, molibdén-diszulfid, talkum, korom, kalcium vagy egyéb fémszappan, szurok, rozsdavédő, oxidációt gátló anyagok stb.) hozzáadásával. Ide tartoznak azok a szintetikus olajozó (kenő) készítmények is, amelyek pl. dioktil-, vagy dionilszebacátokon, foszforésztereken, poliklorid-fenileken, polietilén vagy poli-propilén-glikolokon alapulnak. E szintetikus kenőanyagok közé tartoznak a szilikon alapú "zsiradékok" és sugárhajtásos kenőolajok (vagy szintetikus észter-kenőanyagok), amelyek arra szolgálnak, hogy speciális feltételek között működjenek (pl. tűzálló kenőanyagok: precíziós műszerek csapágyai, sugármeghajtású motorok kenőanyagai). .

B) Olajozó (kenő-) készítmények, amelyeket a dróthúzásnál használnak abból a célból, hogy megkönnyítsék az anyag csúszását a szerszámon keresztül. Ezek a következők: olajok, zsírok és szulfo-oleátok keverékei: kalcium-szappanok és mész poralakú keverékei.

C) Vágóolaj-készítmények. Ezek rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokon alapulnak és gyakran felületaktív szereket adnak hozzá.

Azok a készítmények (pl. petróleum-szulfonát alapú vagy egyéb felületaktív termékek), amelyek vágóolajok előállítására szolgálnak, de rendszerint alkalmatlanok arra, hogy erre a célra közvetlenül felhasználhassák, nem tartoznak ide (34.02 vtsz.).

D) Fejes csavar és csavaranya meglazítására szolgáló készítmények. Ezek általában főként kenőolajokból állnak és tartalmazhatnak szilárd kenőanyagokat, oldószereket, felületaktív hatóanyagokat, rozsdaeltávolítókat stb. is.

E) Rozsdagátló vagy korróziógátló készítmények, amelyek főként kenőanyagokból állnak.

F) Kenőanyag alapú öntőforma-bélelő anyagok, a legkülönbözőbb iparágakban (műanyag, gumi, építő, öntő, sütő stb.) az öntvények eltávolításának megkönnyítésére használják, pl.:

(1) Ásványi, növényi vagy állati olajok vagy más zsíranyagok (a szulfonáltak, oxidáltak, hidrogenizáltak is) emulgálva, viasszal, lecitinnel, vagy oxidálást gátló más anyagokkal keverve.

(2) Szilikonzsírt vagy -olajat tartalmazó keverékek.

(3) Porított grafit, talkum, csillám, bentonit vagy alumínium és olaj, zsíros anyagok, viaszok stb. keverékei.

Nem tartoznak ide azonban az állati vagy növényi zsírból vagy olajból készült ehető keverékek, amelyet forma kenő készítményként használnak (pl. a sütőiparban használt sütőforma kenő olajok: 15.17 vtsz.).

G) Textil, bőr, nyersbőr, prém stb. kenésére, vagy zsírozására szolgáló készítmények. Ezeket a termékeket textilrostoknak fonáskor történő kenésére, puhítására, bőr "kipárnázására" stb. használják. Ilyenek például a következők: ásványi olaj vagy zsíros anyag keveréke felületaktív anyagokkal (pl. szulforicin-oleátokkal); vízben oldódó textil kenőkészítmények, amelyek magas arányban felületaktív szereket tartalmaznak ásványi olajokkal és egyéb vegyszerekkel együtt.

Ide tartoznak még:

(1) Ásványi olajban stabilizált molibdén-diszulfid, amely 70 vagy ennél több tömegszázalékban ásványolajat tartalmaz, emellett kis mennyiségben motorkenőolajat adagolnak hozzá speciális kenőtulajdonsága miatt, de a fő alkotórész a molibdéndiszulfid.

(2) Rozsdásodás gátló készítmények, lanolin alapú, lakkbenzinben oldva, még akkor is, ha a lakkbenzin tartalma 70 vagy ennél több tömegszázalék.

(3) Nem keményedő paszták, amelyek vazelinből és kálciumszappanokból állnak és kenésre, kötések tömítésére és vákuum, fék (légfék) egységek összeszerelésének a csavarmeneténél használják.

Nem tartozik ide:

a) a mesterséges degras (15.22 vtsz.);

b) kolloidgrafit vagy fél-kolloid grafit vagy grafit paszta (38.10 vtsz.);

c) szíjáttételhez csúszásgátló készítmények (38.23 vtsz.) és a 38.23 vtsz. alá tartozó rozsdásodás gátló készítmények.

3405 Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítők és fémpolírozók, krémek, súrolókrémek, porok és hasonló készítmények, valamint ezekkel impregnált, bevont, beborított papír, vatta, nemez, nem szőtt textília, porózus műanyag, szivacsgumi is, a 34 04 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével

3405.10 - Lábbeli- és bőrfényesítők, krémek és hasonló készítmények

3405.20 - Fabútor, padló és más faárú kezelésére való fényesítők, krémek és hasonló készítmények

3405.30 - Fényesítők és hasonló készítmények autó karosszériához, a fémfényesítők kivételével

3405.40 - Polírozó krémek és porok, és más polírozó készítmények

3405.90 - Más

Ide tartoznak a lábbeli-, bútor-, padló-, karosszéria, üveg- vagy fémfényezők és krémek (ezüsthöz, rézhez stb.) és főzőedények, mosogatók, kályhák stb. súrolásánál használt elkészített paszták és porok és ehhez hasonló készítmények mint pl. bőrfényezők és krémek. Ide kell osztályozni a tartósító tulajdonságokkal rendelkező fényező készítményeket is.

Ezek a készítmények lehetnek viaszalapú csiszolóanyag vagy más összetevőjű készítmények. Ilyenek:

(1) Viaszok és fényezők, ezek terpentinszesszel kezelt vagy vizes közegben emulgált viaszokból állnak, gyakran hozzáadott színezőanyagot is tartalmaznak.

(2) Fémfényezők és üvegfényezők, igen lágy fényezőanyagot tartalmaznak, pl. krétát vagy kovaföldet, lakkbenzinben vagy folyékony szappan emulzióban szuszpendálva.

(3) Fém, stb. fényező, végső kikészítő vagy finomra csiszoló termékek, amelyek gyémánt port tartalmaznak.

(4) Súrolópor. Igen finomra őrölt homok, nátrium-karbonáttal és szappannal keverve; a súrolópasztát e poroknak és például valamilyen ásványi kenőolajban oldott viaszoldatnak a keverésével nyerik.

Ezeket a készítményeket, amelyeket igen gyakran a kiskereskedelemben szokásos csomagolásban szerelik ki és rendszerint folyadékok, paszták, porok tabletták, rudak stb. alakjában fordulnak elő, háztartási vagy ipari célra használják.

Az ilyen készítményekkel impregnált, bevont vagy beborított papír, vatta, nemez, "nem szőtt" szövet, porózus műanyag, szivacsgumi is, ide tartozik, azonban a textiltisztítók és fémedény súrolók hasonlóképpen impregnálva, bevonva, vagy beborítva nem osztályozhatók ide (XI. vagy XV. Áruosztály).

Nem tartoznak ide:

a) nem kevert csiszolóporok (általában 25. vagy 28. Árucsoport);

b) lábbeli-fehérítők tablettában, továbbá elkészített folyékony festék samoa bőrből készült lábbelihez (32.10 vtsz.);

c) degras és mesterséges degras (15.22 vtsz.); egyéb olaj és zsír bőrárukhoz (15. Árucsoport, 27.10, 34.03, 38.23 vtsz.);

d) száraztisztító folyadékok és folttisztítók ruha tisztítására: ezeket összetételüknek megfelelően kell osztályozni (rendszerint benzinként a 27.10 vtsz. illetve a 38.14 vagy a 38.23 vtsz. alá tartozó termékként).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3401 Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szőtt szövet:

3401 11 00 Toalett (egészségügyi) célra (beleértve a gyógy anyaggal átitatott termékeket is)

Ide a 3401 vtsz. Magyarázata I. rész (1) pontjában és a II. és III. részben leírt, egészségügyi célú termékek taroznak.

3401 20 90 Más

Idetartozik a szappan folyékony vagy paszta formájában.

3403 Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló és rozsda gátló vagy korrózió gátló, forma leválasztására szolgáló készítményeket is), és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt készítmények, fő alkotóként 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:

3403 19 91 Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai

Ide tartoznak azok a 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolajat- vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmazó készítmények, amelyeket a Magyarázat 34.03 vtsz-hoz tartozó magyarázat 1. bekezdés (A) pontja meghatároz.

Nem tartoznak ide a legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalmú készítmények. Amikor a készítmény fő alkotórészét ezek az olajok képezik, a 2710.00 alszám alá kell osztályozni, egyéb esetben 3403.19.10 alszám alá.

3403 91 00 - Más

3403 99 90

Ide kell osztályozni a 3403 vtsz alá tartozó olyan típusú készítményeket, amelyek nem tartalmaznak kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajat. A "kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olaj" kifejezés a 27. Árucsoport előtti

Megjegyzések (2) bekezdésében meghatározott termékeket jelent.

Ide tartoznak:

1. molibdén-diszulfidot és polipropilén glikolt tartalmazó kenőanyagok, és más molibdén-diszulfid alapú kenőanyagok koncentrált formában vagy, ceruza, rúd, kis lap, lemez és hasonló alakban;

2. polietilén viasz és aminoalkohol szappan vizes diszperzióját tartalmazó öntőforma-bélelő készítmények

3. huzalhúzási műveletek során acélhuzalok védelmére és kenésére használt, nátrium vagy kálcium szappan és bórax alapú kenőanyagok.

3403 99 10 Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai

Ide kell osztályozni a Magyarázat 34.03 vtsz 1. bekezdésének (A) pontjában meghatározott termékeket, amelyek nem tartalmaznak kőolajat- vagy bitumenes ásványból nyert olajat.

3405 Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítők és fémpolírozók, krémek, súrolókrémek, porok és hasonló készítmények, valamint ezekkel impregnált, bevont, beborított papír, vatta, nemez, nem szőtt textília, porózus műanyag, szivacsgumi is, a 34 04 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével

3405 10 00 Lábbeli- és bőrfényesítők, krémek és hasonló készítmények

A lábbelikhez használt készítmények gyártásának alapanyagai általában (állati, növényi, ásványi vagy mesterséges) viaszok, illékony oldószerek (terpentin, lakkbenzin, stb.), színezőanyagok és sok más anyag (alkohol, bórax, mesterséges olajok, emulgeálószerek, stb.).

A bőrfestékek, különösen az antilopbőrhöz valók, nem bőrfényesítő, illetve krém jellegű készítmények, és ezért a 3212.90.90 alszám alá osztályozandók (ha - és ez az általános helyzet- a kiskereskedelem számára vannak kiszerelve vagy csomagolva). Nem taroznak ide a lábbeli fehérítőszerek (3210.00.90 alszám), illetve a cipőzsírok (3403.11.00 vagy 3403.91.00 alszám).

3405 20 00 Fabútor, padló és más faáru kezelésére szolgáló fényesítők, krémek és hasonló készítmények

A fa (padló, bútor, faáru) ápolására használt készítmények tisztító hatásúak, és a velük kezelt felületen egy vékony védőréteget hagynak, száradás és néha fényesítés után élénkítik a fa színét, illetve ragyogó megjelenést adnak neki. Az ilyen típusú termékeket általában dobozban, üvegben, tömb formában vagy szóródobozban szerelik ki. Előállításuk során a lábbeli fényesítőkhöz, krémekhez viaszok, oldószerek, színezőanyagok és más adalékok mellett gyakran használják a következő termékek valamelyikét is: zsírsavak, növényi olajok (pl. pálmaolaj, lenmag olaj), vagy ásványolajok, szappanok vagy felületaktív anyagok, gyanták (kopál, fenyőgyanta vagy kolofónium, stb.), szilikonok, illatanyagok (pl. fenyő- vagy rozmaring kivonat), rovarölő szerek, stb. a súrolószerek kivételével.

3405 30 00 Fényesítők és hasonló készítmények autókarosszériához, a fémpolírozók kivételével

A járművek karosszériájának ápolására használt termékek általában szilikonokat, olajokat, emulgeálószereket és esetleg enyhe súrolószereket tartalmazó viaszos emulziók vagy oldatok.

3405 40 00 Súrolókrémek és -porok, és más súrolókészítmények

A fürdőkád, mosdókagyló, csempe, stb. súrolására használt porok nagyon finomra őrölt dörzsanyagokból (pl. habkő, homokkő) és por alakú tisztítószerekből (pl. aktív anionos felületaktív anyagok, por alakú szappan, nátrium-foszfát, vízmentes nátrium-karbonát) állnak. Általában fémdobozokban vagy zacskókban szerelik ki. A súrolókrém kötőanyaggal, pl. viaszoldattal összetapasztott súrolópor.

3405 90 10 Fémpolírozók

A fémpolírozók használatának célja a korrodált, szennyezett vagy patinásodott fémfelületek helyreállítása felületkezeléssel. Ezt dörzsöléssel (dörzsanyaggal végzett mechanikai polírozási művelet) és savaknak vagy alkáliáknak az oxidokra, szulfidokra és különféle szennyeződésekre gyakorolt vegyi vagy tisztító hatásával érik el.

A fémpolírozók gyártásához használt alapanyagok nagyon finomra őrölt dörzsanyagok (horzsakő, kréta, kieselguhr, tripoli, bentonit, szilícium-oxid), savak (pl. oxálsav, olajsav, foszforsav, kénsav), illékony oldószerek (pl. lakkbenzin, triklóretilén, denaturált alkohol), alkáliák (pl. ammónia, szóda), felületaktív termékek, mint pl. szulfonált zsíralkoholok, zsírok, szappanok és néha színezőanyagok vagy szintetikus illatanyagok.

A fémpolírozó szereket por, paszta, krém vagy emulzió, illetve folyékony formában mutatják be. Típusuktól függően üvegben, fémdobozban, fémtubusban, zacskóban vagy kis rudak, kúpok, kockák, stb. formájában szerelik ki.

3405 90 90 Más

Ide elsősorban a következők tartoznak:

1. üvegtisztítók, amelyek általában vizet, alkoholt, egy kis mennyiségű ammóniát vagy savat (pl. oxálsav, borkősav) és enyhe dörzsanyagot tartalmaznak

2. más anyagok polírozására, fényesítésére és finom csiszolására szolgáló

készítmények.

Áruosztályozási rendelkezések:

3402.11

1. Dodecilbenzolszulfonsav, amelyet semlegesítés után, vagy - felületaktív tulajdonsága miatt -közvetlenül használnak fel galvanizálásnál, pácolásnál, rozsdátlanításnál, zsírtalanításnál, flotálásnál és emulzió polimerizálására stb.

3402.13

1. Többértékű alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jellegűek, propilén- és etilénoxidnak az etiléndiaminhoz történő fokozatos hozzáadásával állítják elő felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab előállítására használják.

3402.90

1. Felületaktív készítmény, amely izopropanolban oldott alkiltrimetil-ammónium-kloridból áll, a habgumi előállításánál kocsonyásító hatóanyagként használják.

VI. ÁRUOSZTÁLY: 37. Árucsoport: Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ebbe az Árucsoportba a hulladékok és a selejtes áruk.

(2) Ebben az Árucsoportban a "fényképészeti" szó olyan eljárásra vonatkozik, amely közvetett vagy közvetlen úton biztosítja, hogy fényérzékeny felületen fény vagy más sugárzás hatására látható kép keletkezzen.

Kiegészítő megjegyzések:

1. A két tekercsben importált "hangos" filmek esetén (az egyik tekercsen csak a kép van, a másikon pedig csak a hang) mindegyik szalagot a jellegének megfelelően kell osztályozni.

2. A "híradófilm" kifejezés (3706 90 51 alszám) 330 m-nél rövidebb hosszúságú és aktuális politikai, sport, katonai, tudományos, irodalmi, néprajzi, turisztikai, társadalmi stb. eseményeket ábrázoló filmre alkalmazható.

Általános rendelkezések:

Ide tartoznak az olyan fényképészeti lemezek, filmek, papírok, kartonok és a 37. Árucsoportba tartozó textil-termékek, amelyeket fényre vagy egyéb sugárzásra (pl. infravörös, ultraibolya, vagy röntgen-, gamma-sugárzás vagy más radioaktív (sugárzás) érzékeny egy vagy több emulzió réteggel vontak be, monokróm (ugyanazon szín árnyalatainak alkalmazásai) vagy színes (több színű) reprodukciók készítése céljából. Egyes lemezeket azonban nem emulzióval vonnak be, hanem egy fényérzékeny műanyag lapból állnak, amelyet egy hátlaphoz rögzítenek.

A legközönségesebb emulziók ezüst-halogéneken (ezüst-bromid, ezüst-bromi-jodid, stb.), vagy más nemesfémek sóin alapszanak, bár bizonyos más anyagokat is lehet felhasználni, pl. a kálium-ferricianidot és egyéb vasvegyüIeteket kék másolatokhoz, kálium- vagy ammónium-dikromátot pedig fénymechanikai gravírozáshoz, diazónium sókat diazó emulzióhoz, stb.

A) Ebbe az Árucsoportba olyan lemezek és filmek osztályozhatók, amelyek:

(1) megvilágítatlanok, vagyis még nem tették ki a fény vagy egyéb sugárzás hatásának, vagy

(2) megvilágítottak, akár előhívott állapotban is (vagy vegyileg kezelték abból a célból, hogy a kép láthatóvá váljék).

A lemezeket és a filmeket ebbe az Árucsoportba kell osztályozni, akár negatívak (vagyis megfordított fénnyel és árnyékkal, akár pozitívok (beleértve a további pozitívok másolásánál használt dubpozitívokat vagy lavender pozitívokat), vagy megfordíthatók (vagyis speciális emulziókkal ellátva, amelyek lehetővé teszik a pozitívok közvetlen előállítását).

B) Ebbe az Árucsoportba csak az elő nem hívott fényképészeti papír, karton és textília osztályozható akár megvilágított, akár nem (negatív vagy pozitív), előhívva ezeket a 49. Árucsoportba vagy a XI. Áruosztályba kell osztályozni.

A 37.07 vtsz-hoz tartozó Magyarázatban ismertetett külön feltételektől függően a jelen Árucsoport a fényképészetben használt vegyszereket és villanófény anyagokat is tartalmazza.

Nem tartoznak ebbe az Árucsoportba a hulladék- és selejt anyagok, pl. a fényképészeti, mozgófényképészeti filmhulladék és selejt, amelyet nemesfémek vagy a műanyag komponensek visszanyerésére használnak. Az ilyen hulladék vagy selejt, amennyiben műanyagból van, a 39. Árucsoportba tartozik.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3707 Fényképészeti célra szolgáló vegyszerek (a lakk, az enyv, a ragasztó, és hasonló készítmények kivételével); fényképészeti célra szolgáló nem kevert termékek kimért adagokban, vagy a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, felhasználásra készen

3707.10 - Fényérzékeny emulziók

3707.90 - Más

Ide tartoznak az alábbi (A) és (B) részben meghatározott olyan vegyi termékek, amelyeket közvetlenül fényképészeti képek előállításánál használnak. Ilyen termékek:

(1) Emulziók (lásd az ehhez az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket).

(2) Előhívók, amelyek a rejtett fényképészeti felvételeket láthatóvá teszik (pl. hidrokinon, katehol, pirogallol, fenidon, p-N-metil-amino-fenol-szulfát és származékai). E vtsz. alá tartoznak az elektrosztatikus okmánymásolókhoz használt előhívók is.

(3) Fixálók, amelyek az előhívott képeket állandósítják, pl. nátrium-tioszulfát, (hypo), nátrium-meta-biszulfit, ammónium-tioszulfát, ammónium- nátrium- vagy kálium tiocianát.

(4) Az erősítők és halványítók, amelyek a kép intenzitását növelik vagy csökkentik (pl. kálium-dikromát, higany-klorid, ammónium perszulfát).

(5) Tónusadók, ezek a kép színét, tónusát módosítják (pl. nátrium-szulfid).

(6) Tisztítószerek, előhívás, fixálás stb. közben keletkezett foltok eltüntetésére (pl. kálitimsó).

Ide kell még osztályozni az (A) és (B) részben foglaltak figyelembevételével a villanófény anyagokat is, amelyek rendszerint alumíniumból vagy magnéziumból készülnek, amelyhez időnként égést elősegítő anyagokat kevernek, és por, tabletta, fólia, stb. formájában fordulnak elő. A fentiekben felsorolt termékek csak akkor tartoznak e vtsz. alá, ha:

A) Kémiailag egységes anyagok, amelyek:

(i) kimért adagokban, vagyis egységesen olyan adagokban vannak kiszerelve ahogyan felhasználásra kerülnek, pl. tabletták, kis tasakok, amelyek egy előhívó fürdőhöz szükséges, kimért pormennyiséget tartalmaznak, vagy

(ii) a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve és akár címke, felirat vagy más jelzések (pl. használati utasítás, stb.) utalást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a fényképészetben közvetlen felhasználásra alkalmasak.

A fent leírtaktól eltérően kiszerelt, kémiailag egységes anyagokat jellegüknek megfelelően kell osztályozni (pl. mint vegyi terméket a 28. és a 29. Árucsoportba, a fémporokat a XV. Áruosztályba, stb.).

B) Két vagy több anyag keverékéből vagy elegyítéséből nyert készítmények fényképészeti célokra. Az ilyen készítmények e vtsz. alá tartoznak ömlesztve és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve is.

Nem tartoznak ide:

a) olyan segédanyagok, amelyeket nem közvetlenül használnak a fényképészeti képek, kéklenyomatok, stb. előállításánál (pl. ragasztószer a fényképek felragasztására, lakkok a negatívok vagy pozitívok megóvására és bevonására, retusáló festékek, ceruza, stb.).

VI. ÁRUOSZTÁLY: 38. Árucsoport: A vegyipar különböző termékei Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek, az alább felsoroltak kivételével:

1. mesterséges grafit (3801 vtsz.);

2. rovarirtók, patkányirtók, gombaölők, gyomirtók, csírázás gátló szerek és növénynövekedést szabályozók, fertőtlenítők és hasonló termékek a 3808 vtsz. alatt meghatározott alakban és csomagolásban;

3. tűzoltó készülékhez töltet és töltött tűzoltógránát (3813 vtsz.);

4. a Megjegyzés (2) a), vagy a c), bekezdésben meghatározott termékek;

b) emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápanyagok keveréke (általában: 2106 vtsz.);

c) gyógyszerek (3003 vagy 3004 vtsz.).

(2) A 3823 vtsz. alá tartoznak az alábbiakban felsorolt, más vtsz. alá nem osztályozható termékek:

a) alkálifémek és alkáli földfémek halogén sóiból vagy magnézium-oxidból készített mesterséges kristályok (kivéve az optikai elemeket) darabonként 2,5 g vagy nagyobb tömegben;

b) kozmaolaj; dippel (csontkátrány)-olaj;

c) tintafolt-eltávolító, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben;

d) stenciljavítók és egyéb javító folyadékok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben;

e) olvadó kerámia hő jelző próbatestek (például Seger-kúp).

Általános rendelkezések:

Ez az Árucsoport a vegyi és hasonló termékek nagyon széles körét öleli fel.

Nem tartoznak azonban ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek vagy vegyületek (ezek rendszerint a 28. vagy 29. Árucsoportba tartoznak), az alább említettek kivételével:

(1) mesterséges grafit (38.01 vtsz.);

(2) rovarirtó-, rágcsálóirtó-, gombaölő-, gyomirtó, csírázás gátló szerek és növény növekedés szabályozó termékek, fertőtlenítők és hasonló termékek a 38.08 vtsz. alatt meghatározott kiszerelésben;

(3) tűzoltó készülékekhez töltet és tűzoltógránátok töltésére szolgáló készítmények (38.13 vtsz.);

(4) alkálifémek és alkáli földfémek halogén sóiból vagy magnézium-oxidból készített mesterséges kristályok (kivéve az optikai elemeket) darabonként 2,5 g vagy nagyobb tömegben;

(5) a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt tintafolt eltávolítók (38.23 vtsz.).

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

3807 Fakátrány; fakátrányolaj; fakreozot; fa-nafta; növényi szurok; gyanta, gyantasav vagy növényi szurok alapú sörfőző szurok és hasonló készítmény

Ide tartoznak a komplex összetételű termékek, amelyeket gyantás vagy nem gyantás fa desztillálása (vagy karbonizálása) során nyernek.

Ezek az eljárások a gázokon kívül fakátrányvizet, fakátrányt és faszenet eredményeznek- a felhasznált fa természetének, valamint a művelet sebességének megfelelően változó arányban. A kátrányvizek (amelyeket néha nyers faecetsavnak is neveznek), a nemzetközi kereskedelemben nem fordulnak elő, ecetsavat, faszeszt, acetont és egy kevés furfur-aldehidet és alkil-alkoholt tartalmaznak. Az ide osztályozható termékek:

A) Fakátrány; fakátrányolaj, kreozot-mentes is valamint a fakreozot

(1) A fakátrány (a tűlevelű vagy egyéb) fából faszénkemencékben történő szenesítés során (pl.: svéd-kátrány vagy stockholmi-kátrány), vagy pedig retortákban vagy kemencékben történő száraz desztillációval (desztillált kátrány) állítják elő. Az utóbbit közvetlenül a kátrányvízből, mint szétválasztott frakciót leülepítés útján (leülepített kátrány) nyerik, vagy kátrányvíz desztillálásával állítják elő, ez utóbbi esetben a kátrány részben oldott állapotban fordul elő (oldott kátrány).

A részlegesen desztillált olyan kátrányokat, amelyekből bizonyos illékony olajat további desztillálással eltávolítottak, szintén ide kell osztályozni.

Mindezek a kátrányok a szénhidrogének, a fenolok vagy homológjaik, a furfuraldehid, az ecetsav és különböző egyéb termékek komplex keverékei.

A gyantás fákból nyert kátrányok, a nem gyantás fákból nyert kátrányoktól abban térnek el, hogy a gyanta desztillálásából származó termékeket is tartalmaznak (terpének, gyantaolajok stb.), viszkózus termékek, amelyek színe a barnás-narancstól a barnáig változik. Ezeket elsősorban (egyszerű dehidrálás vagy részleges desztillációval állítják elő), hajókábelek impregnálására, a gumiiparban lágyítóként, masztixok, gyógyszerek stb. készítésénél használják.

A nem gyantás fából desztillációval vagy egyéb módon nyert kátrányok, sűrű, barnás-fekete színű folyadékok, elsősorban számos melléktermék (fakreozot, guajakol stb.) előállításánál használják.

A borókakátrányolaj, a Cadia olajként ismert spanyol borókaolaj, amelyet a gyógyászatban és a szappangyártásban használnak, szintén ide tartozik.

(2) A fakátrányolajokat a fakátrány desztillálásával állítják elő. A könnyű olajokat (amelyek alifás szénhidrogéneket, terpéneket és magasabb szénatom számú ketonokat tartalmaznak), juhfertőtlenítő fürdőként és kertészeti permetezőszerként használják. A nehéz olajokat pedig, (amelyek alifás és aromatikus szénhidrogéneket, magasabb szénatom számú ketonokat és magasabb szénatom számú fenolokat tartalmaznak) fa impregnálására, továbbá a fakreozot gyártására használják.

A kreozot kinyerése során nyert kreozotmentes olajokat, jellemzőiknek megfelelően, az ércek flotációs koncentrálására, a gombaölő szerek elkészítésére, oldószerként, tüzelőanyagként stb. használják.

(3) A fakreozot a fakátrány egyik fontos alkotórésze. Ezt rendszerint a nem gyantás fákból nyert kátrány desztillálásával nyerik oly módon, hogy a megfelelő frakcióból a nátriumhidroxid segítségével kiválasztják, újra savazzák és újra desztillálják. Színtelen folyadék, amely a levegő és a fény hatására színeződik, füstszagú, maró hatású és különösen fertőtlenítőként és antiszeptikus szerként használják. Ezt nem szabad összetéveszteni a kreozot olajjal, vagy ásványi kreozottal, amelyet a 27.07 vtsz. alá kell osztályozni.

B) A fa-naftát a kátrányvízből nyerik. Sárgás színű, kozmás szagú folyadék, amely rendszerint 70-90% metanolt (metiI-alkoholt) és változó mennyiségű acetont és egyéb ketont (rendszerint 8-20%), továbbá egyéb tisztátalanságot (metiI-acetát, magasabb szénatom számú alkoholok kátrányos anyagok stb.) tartalmaz. Bizonyos fa-nafta fajtákat az etiI-alkohol denaturáló szereként használják.

C) Növényi szurok

Ezek növényi anyagok desztillációjának, illetve egyéb kezelésének maradékai.

Ilyenek:

(1) Faszurok (fakátrányszurok), a fakátrány-desztilláció maradéka.

(2) Gyantaszurok, gyanta desztillációnál keletkezik, a gyantaszesz és a gyantaolaj előállítás végső maradékaként.

(3) Szulfátszurok, a tallolaj stb. desztillációjakor keletkező maradék.

Ezek a szurkok rendszerint feketésbarna, vörösesbarna vagy sárgásbarna színűek; a kézmeleg hatására rendszerint lágyulnak. Típusuknak megfelelően a hajók tömítésére, a szövetek vízhatlan bevonására, faimpregnálásra, rozsdamentes bevonatok készítésére, kötőanyagként stb. használják.

D) Sörfőzőszurok és hasonló gyanta-, gyantasav, vagy növényi szurok alapú vegyületek (pl. cipészszurok és tömítő szurok)

(1) A sörfőzőszurkot forrón használják a söröshordók bevonására. Ezt rendszerint úgy nyerik, hogy gyanta, paraffinviasz és gyantaolaj keverékét, vagy gyanta és növényi olajok (úgymint lenolaj, gyapotmagolaj vagy repceolaj) keverékét olvasztják.

(2) Cipészviasz, lábbeli varrására vagy szíjgyártó áruk készítésére való cérna és fonal viaszolására használják, és ez rendszerint gyanta, gyantaolaj, paraffinviasz, ozokerit stb. keverékéből áll és poralakú szervetlen anyagokat (úgymint talkumot vagy kaolint) tartalmaz. Rendszerint tömb, rúd vagy korong formájában fordul elő.

(3) Tömítő szurok, hajók tömítésére használják, rendszerint fakátrány, faszurok és gyanta keverékének összeolvasztásával állítják elő.

Nem tartozik ide:

a) a természetes burgundi-szurok (amely Vosges-szurokként is ismert), ez természetes gyanta, amelyet bizonyos toboztermő fákból nyernek és sárga szurok, amely olvasztással és szűréssel tisztított burgundi-szurok (13.01 vtsz.)

b) sztearinszurok, gyapjúzsírszurok és glicerinszurok (15.22 vtsz);

c) ásványi szurok szénből, tőzegből, kőolajból stb. (27. Árucsoport);

d) metanol (metil-alkohol), tiszta vagy kereskedelmileg tiszta állapotban vagy egyéb elkülönített egységes vegyileg meghatározott vegyületek, amelyeket újra-desztillálással, illetve a fa desztilláció elsődleges termékeinek további kezelésével nyernek, pl. ecetsav, aceton, guajakol, formaldehid, acetátok stb. (29. Árucsoport);

e) pecsétviasz (32.14 vtsz. vagy 34.04 vtsz.);

f) papíripari rostanyag (facellulóz) előállításánál keletkező maradék lúg (38.04 vtsz.);

g) "Brais resineux" (38.06 vtsz.).

3808 Rovarölők, patkányirtók, gombaölők, gyomirtók, csírázás gátló termékek, növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló készítmények, kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, vagy mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, kéngyertya, légyfogó papír):

3808.10 - Rovarirtók

3808.20 - Gombaölők

3808.30 - Gyomirtók, csírázás gátló készítmények és növénynövekedés szabályozók

3808.40 - Fertőtlenítők

3808.90 - Más

E vtsz. alá sok olyan termék tartozik (a gyógyszer jellegűek és az állatgyógyászati gyógyszerek kivételével: 30.03 vagy 30.04 vtsz), amelyet a kórokozó csírák, rovarok (szúnyogok, molyok, kolorádóbogarak, csótányfélék stb.) megsemmisítésére, elriasztására, leküzdésére használnak. Ide kell osztályozni a rovarkártevők megsemmisítésére szolgáló vagy a magvak fertőtlenítésére használt termékeket is.

Ezeket a rovarirtókat, gombaölőket, fertőtlenítőket, gyomirtókat stb. permetezésre, porlasztásra, beporzásra, áztatásra, impregnálásra stb. használják. Mint idegmérgek, gyomormérgek, fulladást és végzetesen túlzott növekedést előidéző tulajdonságuk vagy szaguk stb. révén hatnak.

E vtsz. alá tartoznak továbbá a csírázást gátló és a növény növekedését szabályozó termékek, amelyek gátolják vagy serkentik a növény fiziológiai folyamatait. Alkalmazási módjuk és hatásuk skálája változó a növény kiirtásától a növekedési erő serkentéséig és a terméshozam emeléséig. Ezeket a termékeket csak az alábbi esetekben lehet ide osztályozni:

(1) A kiskereskedelemben szokásos módon (pl. fémtartályokban, kartondobozokban stb.) fertőtlenítőként stb. kiszerelve vagy olyan formában (pl. labdacs, tabletta, lemez és ehhez hasonló), amelyekből kétségtelenül megállapítható, hogy közvetlenül kiskereskedelmi eladásra kerülnek.

Az ily módon kiszerelt termékek lehetnek keverékek is. A nem kevert termékek elsősorban egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, amelyek egyébként a 29. Árucsoportba tartoznak, pl. naftalin vagy 1,4-diklór-benzol.

Ide tartoznak a következő termékek is, feltéve, hogy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, mint fertőtlenítőszer, gombaölőszer. stb. kerülnek forgalomba:

a) Szerves felületaktív termékek és készítmények, aktív kationnal (pl. kvaterner ammóniumsók), fertőtlenítő, baktériumölő vagy csíraölő tulajdonsággal.

b) Polivinil-pirrolidin-jodid, amely jód és polivinil-pirrolidon reakciójából keletkezik.

(2) Ha ezek rendelkeznek a készítmények jellegével, lehetnek bármilyen kiszerelésben (pl. foIyadékként, pépszerű vagy por alakban). Ezek a készítmények az aktív termékeknek vízben vagy egyéb folyadékban levő szuszpenzióból vagy diszperzióból (pl. a DDT diszperziója 1.1.1,-triklór-2.2 bis (p-klórfenil) etán vízben), vagy egyéb keverékekből állnak. Az aktív termékeknek nem vizes, hanem más oldószeres oldatai szintén ide tartoznak (pl. a piretrum kivonat oldatai a szabványosított piretrum kivonatok kivételével, vagy a réznaftenát ásványi olajban levő oldatai). A közbenső készítményeket, amelyek további feldolgozást igényelnek ahhoz, hogy felhasználásra kész rovarirtót, gyomirtót, fertőtlenítőt, stb. kapjanak, szintén ide kell osztályozni feltéve, hogy rendelkeznek a rovarirtók, gyomirtók stb. jellemzőivel.

A fertőtlenítő, rovarirtó stb. készítmények lehetnek rézvegyület (réz-acetát, szulfát, acetoarzenit stb.), kén vagy kénvegyület (kalcium-szulfid. szén-diszulfid stb.), ásványi kreozot vagy antracén olaj, DDT, lindan, paradion, fenol-, illetve krezol származék, arzéntermék (kalcium-arzenát, ólom-arzenát stb.), növényi eredetű anyag (nikotin, dohányesszencia és por, rotenon, piretrum, tengeri hagyma, repceolaj), természetes vagy szintetikus növény növekedést szabályozó szer (pl. 2,4-D), vírusos és mikróbakultúra stb. alapúak.

Mérgezett csalétkek, amelyeket úgy készítettek, hogy ehető termékeket (pl. búzaszem, korpa, melasz, stb.) méreggel összekevertek, szintén egy példa az e vtsz. alá tartozó készítményekre.

(3) Ha olyan cikkek formájában vannak kiszerelve, mint a kénezett szalagok, kénezett kanócok és kéngyertyák (a tartályok, kádak, lakások stb. fertőtlenítésére és füstölésére), a légyölőpapír (a mérgezett anyagot nem tartalmazó enyvvel bevont is), a zsírszalagok gyümölcsfákhoz (mérgezett anyagot nem tartalmazók is), szalicilsavval impregnált papírok dzsem konzerválására, lindannal bevont papír vagy kis fapálca, amely égetve hat, stb.

A 3808 vtsz. alá tartozó árukat a következő csoportokba lehet felosztani:

(I.) Rovarirtók

A rovarirtó szerekhez nemcsak azok a szerek tartoznak, amelyek elpusztítják a rovarokat, hanem azok is, amelyek távol tartják vagy vonzzák azokat. Így e vtsz. alá tartoznak a különböző formában kiszerelt termékek, mint pl. spray vagy tömb formában (molyok ellen), olaj vagy rúd formájában (a szúnyogok ellen), a por alakban (hangyák ellen), szalag formájában (a legyek ellen) szigetelőanyagban, kartonon abszorbeált ciántartalmú gáz (a bolhák és tetűk ellen).

Legtöbb rovarirtóra jellemző a hatás módja és a felhasználás módja.

Így vannak például:

• rovar növekedést szabályozók: vegyi anyagok, amelyek beleavatkoznak a rovarok biokémiai és fiziológiai folyamataiba;

• füstölőszerek: vegyi anyagok, amelyek szétoszlanak a levegőben mint a gázok.

• kemosterilizálók: vegyi anyagok, amelyeket rovarral ellepett terület megtisztítására használnak.

• riasztók: készítmények, amelyek úgy előzik meg a rovarok támadását. hogy élelmüket vagy életfeltételeiket riasztóvá vagy ártalmassá teszik;

• csalogatók: arra használják, hogy oda vonzza a rovarokat a csapdához vagy a mérgezett csalétekhez.

(II.) Gombaölő szerek

A gombaölő szerek egy része a gombák növekedését állítja meg (pl. a rézvegyület alapú készítmények), a másik fajtája a már jelenlevő gombákat pusztítja el (a formaldehid alapú készítmények).

A gombaöIő szerekre jellemző a hatás és felhasználás módja. Például vannak:

Szervi gombaölő szerek:

• ezeket a vegyi anyagokat a növényi nedvek juttatják az alkalmazás helyétől a másik növényrészig.

Füstölőszerek:

• vegyi anyagok, amelyek megakadályozzák a gombásodást, ha gáz formájában a gombásodásra hajlamos anyagokra használják.

(III.) Gyomirtók, csírázás gátló készítmények és növénynövekedés szabályozók

A gyomirtók olyan vegyszerek, amelyeket a nemkívánatos növényzet elfojtására vagy megsemmisítésére használnak. Bizonyos gyomirtókat nyugalmi állapotban levő növényrészekhez vagy magokhoz alkalmaznak, míg másokat a levélzethez. A kiirtás lehet szelektív (gyomirtók, amelyek meghatározott növényekre hatnak) vagy teljeskörű (gyomirtók, amelyek a növényzet teljes kiirtását eredményezik). Ide tartoznak a lombhervasztók is, ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket arra használnak, hogy hatására a növények levélzete vagy lombja idő előtt lehulljon.

A csírázás gátló készítményeket magvakhoz, hagymához, gumóhoz vagy talajhoz használják a csírázás vagy hajtás megakadályozására vagy késleltetésére.

A növénynövekedés szabályozókat a növény életműködésének befolyásolására használják pl. meggyorsítja vagy késlelteti a növekedést, emeli a terméshozamot, javítja a minőséget, vagy megkönnyíti a betakarítást, stb. A növényi hormon (fitohormon) a növénynövekedés szabályozók egyik fajtája (pl. gibberel sav). A mesterséges szerves vegyi anyagokat szintén használják növénynövekedés szabályozóként.

(IV.) Fertőtlenítők

A fertőtlenítők olyan anyagok, amelyek megsemmisítik vagy véglegesen életképtelenné teszik a nemkívánatos, rendszerint élettelen tárgyakon levő baktériumokat, vírusokat vagy más mikroorganizmusokat.

A fertőtlenítőszereket például kórházakban falak, stb. lemosására vagy készülékek sterilizálására használják, a mezőgazdaságban a magok fertőtlenítésére.

Ebbe a csoportba tartoznak a fertőtlenítő, baktériumölő és sterilizáló szerek.

Ide tartoznak a kukacok, kullancsok, puhatestűek, férgek, rágcsálók, madarak és más kártevők (pl. halak, ragadozók) leküzdésére szolgáló szerek is.

Nem tartoznak ide:

a) az olyan fertőtlenítők, rovarirtók stb., amelyek a fenti leírásoknak nem felelnek meg.

Ezeket az árukat jellegük szerint kell osztályozni, Így pl.:

(i) őrölt piretrum virág (12.11 vtsz.);

(ii) piretrum kivonat (ásványolaj hozzáadásával szabványosított is) (13.02 vtsz);

(iii) kreozotolaj vagy ásványi kreozot (27.07 vtsz.);

(iv) naftalin, DDT és más elkülönített, egységes vegyileg meghatározott vegyület (a vizes oldataik is) (28. vagy 29. Árucsoport);

(v) mikro-organizmus tenyészetek, amelyek rágcsálók elleni szerek, stb. alapjául szolgálnak;

(vi) kimerült oxidok (38.23 vtsz.).

b) a Vámtarifa más vtsz-a alatt megnevezett olyan termékek, amelyeknek fertőtlenítő, rovarirtó, stb. tulajdonságai másodlagosak, például:

(i) mérgező anyagokat tartalmazó festékek hajófestéshez (32.08, 32.09 vagy 32.10 vtsz.);

(ii) fertőtlenítő szappanok (34.01 vtsz.);

(iii) DDT alapú viasz-fényesítők (34.05 vtsz.).

c) a gyógyszer jellegű fertőtlenítő-, rovarirtó-, stb. szerek beleértve az állatgyógyászati gyógyszereket is (30.03 vagy 30.04 vtsz.);

d) elkészített helyiség szagtalanítók, attól függően, hogy van-e fertőtlenítő hatásuk (33.07 vtsz.).

Alszámos Magyarázat:

a 3808.10 - 3808.90 vtsz. alszámokhoz

Azokat a termékeket, amelyeket több területen is fel lehet használni és ezért első látásra több vtsz. alszám alá is osztályozhatók, általában a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai közül a 3. Szabály alapján kell osztályozni.

3809 Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartósságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok)

3809.10 - Keményítő tartalommal

- Más:

3809.91 - - Textilipari használatra

3809.92 - - Papíripari használatra

3809.99 - - Másféle

E vtsz. alá tartoznak azok a másutt nem említett készítmények, amelyeket a fonal, szövet, papír, karton, bőr vagy hasonló anyagok feldolgozásakor vagy a végső kikészítésekor használnak.

Ezeknek a termékeknek az e vtsz. alá történő osztályozásánál az összetételüket, megjelenési formájukat kell figyelembe venni, amely alapján megállapítható, hogy a vtsz. szövegében felsorolt iparágakban és hasonló iparágakban, (pl. textilszőnyeg gyártás, vulkánfiber gyártás és a szőrmeipar), történő felhasználásra alkalmasak. Az inkább háztartási, mint ipari célra szánt ilyen termékek és készítmények (pl. textillágyítók) szintén e vtsz. alá tartoznak.

Ide tartoznak:

A) Készítmények, amelyeket a textil- vagy hasonló iparban alkalmaznak:

(1) A termékek tapintásának módosítására használt készítmények, pl.: merevítő szerek, ezek alapja általában természetes keményítő anyag (mint búzakeményítő, rizskeményítő, kukoricakeményítő, burgonyakeményítő és dextrin), nyálkás anyagok (zuzmók, algafélék stb.) zselatin, kazein, növényi mézga (tragantgumi) vagy gyanta; nehezítő szerek; lágyítószerek, ezek alapja glicerin, imidazolin származékok stb.; töltőanyagok, ezek alapja természetes vagy szintetikus nagy molekulasúlyú vegyületek.

A fenti alapvető alkotórészeken túlmenően bizonyos készítmények tartalmazhatnak nedvesítőszereket (szappanok stb.), kenőanyagokat (lenolaj, viaszok stb.), töltőanyagokat (kaolin, báriumszulfát stb.) és tartósítószereket (főként cinksók, rézszulfát és fenol).

(2) Csúszást vagy bolyhosodást gátló kikészítéshez használt hatóanyagok. Ezeket a termékeket a szövetek csúszásának csökkentésére, a harisnya és a kötött-hurkolt áruk bolyhosodásának megakadályozására használják. Ezek általában polimerek, természetes gyanták vagy kovasav.

(3) Szennyeződést taszító kikészítéshez használatos hatóanyagok. Ezek alapja általában kovasav, alumínium vegyületek vagy szerves vegyületek.

(4) Gyűrtelenítő és az összemenést gátló készítmények, amelyek olyan egységes, vegyileg meghatározott vegyületek keverékei, amelyek legalább két reakcióképes csoportot tartalmaznak (pl. dimetilol vegyületek, bizonyos aldehidek és acetálok).

(5) Fénytelenítő hatóanyagok, amelyeket a textíliák fényének vagy csillogásának csökkentésére használnak. Ezek általában pigmenteknek cellulózéterekkel, zselatinnal, enyvvel, felületaktív szerekkel stb. stabilizált szuszpenziói (titánoxid, cinkoxid, litopon stb.).

Az ide tartozó készítményeket nem szabad összetéveszteni a festékekkel (32.08, 32.09 vagy 32.10 vtsz.), sem a gyapjú olajozására vagy zsírozására alkalmas készítményekkel (27.10 vagy 34.03 vtsz.).

(6) Gyulladás gátló készítmények, amelyek alapját ammónium sók, bór-, nitrogén-, bróm vagy foszforvegyületek vagy klórozott szerves anyagoknak antimonoxiddal vagy egyéb oxidokkal alkotott vegyületei képezik.

(7) Fényesítő hatóanyagok, amelyeket textíliák fényezésére vagy csillogóvá tételére használnak. Ezek általában paraffinok, viaszok, poliolefinek vagy poliglikolok emulziói.

(8) Pácanyagok, amelyeket a textilfestésnél és a textilnyomási eljárásoknál a festék rögzítésére használnak. Ezek a készítmények vízben oldhatók és általában fémsók (pl. alumínium-ammónium, króm- vagy vas-szulfát vagy acetát, kálium-dikromát, kálium-antimon-tartarát) vagy tannin alapúak. [De lásd e Magyarázat végén a kivételek d) pontját].

(9) Festékhordozók (vivők), amelyeket a festés és a nyomóeljárás elősegítésére használnak. Azáltal hatnak, hogy a szintetikus szálakon dudorodást okoznak. Ezek bifenil vagy benzol, fentol vagy hidroxi-toluol savszármazékai, úgymint triklórbenzol, bifenil -2-01, metil-hidroxi-toluátok és ezek keverékein alapuló készítmények, felületaktív anyagokat tartalmazók is.

(10) Nemezelődést gátló hatóanyagok, amelyeket az állati eredetű szálak nemezelésének csökkentésére használnak. Ezek gyakran klórozó vagy oxidáló hatóanyagok vagy szintetikus gyantaképző anyagok speciális készítményei.

(11) Írező hatóanyagok, amelyeket a fonalaknak a szövési művelet során a károsodás elleni ellenállóságának növelése érdekében használnak. Ezek a készítmények általában keményítőn, keményítő származékokon vagy egyéb természetes vagy szintetikus polimer kötőanyagokon alapulnak. Tartalmazhatnak nedvesítő-, lágyító-szereket, zsírokat, viaszokat vagy egyéb anyagokat. Ebbe a csoportba tartoznak az emulgált láncfonal írező viaszok és az írezésre elkészített emulgált zsírok is.

(12) Olaj-taszító készítmények, amelyeket az olajat taszító textíliák készítésénél használnak. Ezek általában szerves fluor vegyületek emulziói vagy oldatai, úgymint a perfluorozott karbonsav és tartalmazhatnak módosított gyantákat (töltőanyagokat) is.

(13) Víztaszító hatóanyagok, amelyek általában víztaszító termékek (úgymint viaszok vagy lanolin) cellulóz-éterekkel, zselatinnal, enyvvel, felületaktív anyagokkal stb. stabilizált vizes emulziói és hozzáadott oldódó sókat pl. alumínium- vagy cirkónium-sókat tartalmaznak. E termékcsoportba tartoznak a szilikon- vagy fluor származékon alapuló készítmények is.

B) Készítmények, amelyeket a papír, karton és hasonló iparágakban használnak:

(1) Kötőanyagok, amelyeket a bevonásra szolgáló keverékekben a pigment részecskék megkötésére használnak. Ezek a készítmények természetes termékeken alapulnak, úgymint kazein, keményítő, keményítő-származékok, szójafehérje, állati eredetű enyv, alginátok vagy cellulóz-származékok.

(2) Írező szerek vagy írező adalékok, amelyeket a papír előállításánál használnak a nyomhatóság, selymesség, fényesség javítására és az írásra való alkalmasság biztosítására. Ezek a készítmények alapanyagként tartalmazhatnak gyantaszappanokat, megszilárdított gyantákat, viasz diszperziókat, paraffin diszperziókat, akrilsav-származékokat, keményítőt és karbon-metil-cellulózt vagy növényi mézgát.

(3) Nedves-szakítószilárdság javító hatóanyagok. Ezeket a készítményeket a szakító-, tépő-, repesztő-szilárdság javítására, valamint a nedves papírnak vagy a nem szőtt szövetnek dörzsöléssel szembeni ellenálló képesség növelése céljából használják.

C) Készítmények, amelyeket a bőr- és hasonló iparágakban használnak:

(1) Kötőanyagok. Ezeket a készítményeket a pigment festékeknek a bőrön történő megkötésére használják. Ezeket különlegesen készítik el, alapanyagaik általában fehérje anyagok, természetes gyanták vagy viaszok stb.

(2) Csinozószerek, amelyeket különlegesen állítottak elő a bőr felületének végső kikészítésénél történő használatra. Felépítésük és összetételük a fenti (1) pontban említett gyantákhoz és kötőanyagokéhoz hasonló.

(3) Vízhatlanító anyagok. Ezek általában oldószerben (mint például izopropil alkohol) levő

(i) krómszappanokból,

(ii) alkil-borostyánsav- vagy citromsav-származékokból stb., vagy oldatban vagy diszperzióban levő

(iii) fIuor vegyületekből állnak.

A fentebb említett kivételeken kívül nem tartoznak e vtsz. alá:

a) textilek, bór, szőrme vagy más anyagok olajos vagy zsíros kezelésére használatos készítmények (27.10 vagy 34.03 vtsz);

b) az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek (általában a 28. vagy a 29. Árucsoport);

c) pigmentek, elkészített színezékek, festékek (32. Árucsoport);

d) a 34.02 vtsz. alá tartozó szerves felületaktív anyagok és készítmények pl. hatáserősítő adalék festékhez;

e) dextrinek és más átalakított (modifikált) keményítők, és keményítő vagy dextrin vagy más modifikált keményítő alapú ragasztók (35.05 vtsz);

f) a 38.08 vtsz. alá tartozó rovarirtó szerek és egyéb készítmények;

g) polimerek emulziói, diszperziói vagy oldatai (32.09 vtsz. vagy 39. Árucsoport).

3811 Kopogás gátló szerek, antioxidánsok, gyantásodás gátlók, viszkozitást javítók, rozsda gátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz

- Kopogás gátló szerek:

3811.11 - - Ólomvegyület alapúak

3811.19 - - Másféle

- Kenőolaj adalékok:

3811.21 - - Petróleum vagy bitumenes ásványolaj tartalmú

3811.29 - - Másféle

3811.90 - Más

Ezeket a készítményeket az ásványolajhoz vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz használják, hogy megszüntessék vagy csökkentsék a nem kívánatos tulajdonságokat vagy erősítsék a kívánt tulajdonságokat.

A) Elkészített adalékanyagok ásványolajokhoz

(1) Nyers ásványolajhoz adalékanyagok. Ide tartoznak a korrózió gátló adalékanyagok, amelyeket a nyers ásványolajhoz adagolnak, hogy megvédjék a fémszerkezetet [különösen a desztillációs (lepárló) oszlopot]. Ezek aktív alkotórésze amino-típusú hatóanyag, amely főleg imidazolinból származik.

(2) Benzinhez való adalékanyagok. Ezek:

a) Kopogás gátló szerek, amelyek lelassítják az üzemanyag égését, hogy megakadályozzák az idő előtti gyújtást és így megelőzzék a kopogást. Ezek rendszerint a tetraetilólom vegyületen alapulnak, és pl. 1,2-dibrómetánt vagy moniklór-naftalint is tartalmaznak.

b) Oxidáció gátlók. A legfontosabb oxidáció gátlók fenol alapú termékek (pl. dimetil-terc-butil-fenol) és aromás aminok származékai, mint alkil-parafenilén-diamin.

c) Jegesedést gátló készítmények. Alkohol alapú készítmények (pl. propan-2-01 vagy izo-propilalkohol), amelyeket azért adagolnak a benzinhez, hogy megakadályozzák a jég képződését az üzemanyagrendszerben.

d) Tisztítószerek. Készítmények, amelyek a karburátor és a henger be- és kivezető nyílását tartják tisztán.

e) Gyantásodás gátlók. Ezek a termékek arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a gyantaképződést a karburátorban vagy a motor szívónyílásában.

(3) Kenőolajokhoz való adalékanyagok. Ezek:

a) Viszkozitás javítók, amelyek polimer, úgymint polimetakrilát, polibutén, polialkilsztirol alapú készítmények.

b) Dermedéspont csökkentők, amelyek megakadályozzák a kristályok kicsapódását alacsony hőmérsékleten. E kategóriába tartozó termékek etilén, vinil-észter és vinil-éter vagy akril-észteres polimer alapúak.

c) Oxidáció gátlók, általában fenol vagy amino vegyület alapúak.

d) Rendkívül magas nyomáshoz (EP) adalékanyagok, amelyek cink szerves ditiofoszfátjai, kénezett olaj, a klórozott szénhidrogén, aromás foszfát és tiofoszfát alapúak.

e) Detergensek és diszpergáló szerek, amelyek alkilfenoxidon, naftenáton vagy egyéb fémek, úgymint alumínium, kalcium, cink vagy bárium, petróleum-szulfonátjain alapulnak.

f) Rozsdagátlók, amelyek kalcium vagy bárium szerves sóin (szulfonátok) alapulnak, amin, vagy alkil-borostyán-kősav alapúak.

g) Habzásgátlók, általában szilikon alapúak.

Azok a kenőanyag készítmények, amelyeket kis mennyiségben adagolnak a motor üzemanyaghoz vagy kenőanyaghoz, például hogy csökkentsék a motorhenger elhasználódását, nem tartoznak ide (27.10 vagy 34.03 vtsz.)

(4) Más ásványolajokhoz adalékanyagok. Ilyenek:

a) Dermedéspont csökkentők, hasonlóak a fenti (3) bekezdés b) pontjában említett kenőanyaghoz használtakhoz.

b) Oxidáció gátlók. Hasonlóak a benzinhez használtakhoz.

c) Cetánszám növelők gázolajhoz, például alkil-nitrát és alkil-nitrit alapúak.

d) Felületaktív hatású adalékok, amelyek csökkentik vagy megakadályozzák az üledékkiválást (aszfaltének) az elraktározott olajban.

e) Adalékok. amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a nemkívánatos üledék (pl. hamu, gázkorom) kiválasztását az égetőkamrában vagy a kemence kürtjében, és illékony anyag tartalmú adalékok (pl. SO2 és SO3), amelyek csökkentik a korróziót, hőtranszmissziós szerkezetekben és kéményekben.

f) Jegesedés gátló készítmények, amelyeknek az a feladata, hogy megakadályozzák a jegesedést az üzemanyag rendszerben.

B) Elkészített adalékanyagok az egyéb, az ásványolajokhoz hasonló célokra használt folyadékokhoz.

Az ásványolajokhoz hasonló céllal használt oldatok között szerepelnek:

a) alkohol alapú üzemanyagok (pl. gazohol); és

b) szintetikus kenőanyagok:

(1) szerves savak észterein (adipát, azelát, neopentilpoliolészter) vagy szervetlen savak észterein (triaIil-foszfát) alapulók;

(2) poliészter alapúak (polietilén észterek vagy polipropilén glikol);

(3) szilikon alapúak.

Az adalékanyagok azonosak a megfelelő ásványolajoknál használtakkal. Nem osztályozhatók ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek (rendszerint a 28. vagy 29. Árucsoport) és a nem készítmény formájában előforduló petróleum szulfonátok.

Nem tartoznak ide:

a) a molibdén-diszulfid alapú kenőanyag készítmények (34.03 vtsz.);

b) kolloid grafit olajos vagy másféle szuszpenzióban és szemi-kolloid grafit (38.01 vtsz.).

3814 Másutt nem említett szerves oldószerkeverékek és hígítók; lakk és festékeltávolítók

Ide tartoznak a szerves oldószerek és hígítók (akkor is, ha 70 vagy annál több tömegszázalékban ásványolajat tartalmaznak) feltéve, hogy nem alkotnak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületeket és más vtsz. ezeket kifejezetten nem nevezi meg. Ezek többé-kevésbé mind illékony folyadékok, amelyeket használnak lakk és festék készítményekhez valamint géprészek zsírtalanítására szolgáló készítményekhez használják.

E vtsz. alá tartozó termékek például:

(1) az acetonnak, a metilacetátnak és a metil-alkoholnak a keverékei, valamint az etil-acetátnak, butil-alkoholnak és toluolnak a keverékei;

(2) zsírtalanító készítmények gépalkatrészekhez, stb. az alábbi termékek keverékeiből állnak:

(i) könnyűbenzin triklóretilénnel, vagy

(ii) petróleumbenzin klórozott termékekkel és xilollal.

E vtsz. alá kell osztályozni festékeltávolítókat, amelyek a fenti keverékekből és kis mennyiségben hozzáadagolt paraffinviaszból állnak (az oldószerek elpárolgásának késleltetésére), az emulgálószereket, kocsonyásító szereket stb.

Nem tartoznak ide:

a) olyan elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott oldószer-vagy hígító vegyületek (rendszerint a 29. Árucsoport) és komplex összetételű termékek, amelyeket oldószerként vagy hígítóként használnak fel, de ezeket a Vámtarifa más vtsz-a kifejezetten megnevezi, pl. szolventnafta (27.07 vtsz.), könnyűbenzin (27.10 vtsz.), mézga, fa vagy szulfátterpentin (38.05 vtsz.); fakátrányolaj (38.07 vtsz.), szervetlen összetételű oldószerek (rendszerint 38.23 vtsz.);

b) körömlakk eltávolítására szolgáló a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt oldószerek (körömlakk lemosó) (33.04 vtsz.).

3820 Fagyásgátló és jegesedés gátló készítmények

Ide tartoznak a fagyásgátló készítmények és az elkészített jegesedés gátló folyadékok (pl. glikol-származék alapú készítmények).

Némelyik jegesedés gátló készítmény felhasználható hűtőanyagként vagy hőcserélő anyagként is.

Nem tartoznak ide azonban az ásványolajokhoz vagy a felhasználás szempontjából azokkal egy tekintet alá eső folyadékokhoz elkészített adalékanyagok (38.11 vtsz.).

3823 Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is); a vegyipar és vele rokon iparágak másutt nem említett maradékai és melléktermékei:

3823.10 - Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz

3823.20 - Nafténsav, vízben oldhatatlan sói és észterei

3823.30 - Nem agglomerált fémkarbidok fémkötőanyagokkal keverve

3823.40 - Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz, betonhoz

3823.50 - Nem tűzálló habarcs és beton

3823.60 - Szorbit, a 2905.44 vtsz. alá tartozók kivételével

3823.90 - Más

Ide tartozik:

A) Felhasználásra kész öntödei magkötők és töltőanyagok

Ide tartoznak a kohászati magkötőanyagok, amelyek természetes gyantás terméken (pl. gyanta), lenmagolajon, növényi nyálkán, dextrinen, melaszon, a 39. Árucsoportba tartozó polimeren alapulnak. Ezek az anyagok kohászati (öntödei) homokkal keverve olyan állagúak lesznek, amely alkalmassá teszi ezeket öntödei magkötőként vagy töltőanyagokként történő felhasználásra és könnyebb a homok eltávolítása az öntvény kivétele után. Azonban a dextrint és más módosított keményítőt, a keményítő, dextrin vagy más módosított keményítő alapú enyveket a 35.05 vtsz. alá kell osztályozni.

B) Vegyi termékek és vegyi vagy más készítmények

Három kivétellel [lásd az alábbi (7), (19), (31) bekezdéseket] nem tartoznak ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek.

Az ide osztályozható vegyi termékek összetétele vegyileg nincsen meghatározva, akár az egyéb anyagok gyártása során melléktermékként nyerik (ez vonatkozik például a nafténsavra), akár közvetlenül állítják elő azokat.

A vegyi vagy egyéb készítmények lehetnek keverékek (amelyek speciális formái az emulziók és a diszperziók), vagy pedig oldatok. A 28. és 29. Árucsoportok vegyi termékeinek vizes oldatai az említett Árucsoportokba tartoznak, azonban e termékeknek nem vízben, hanem egyéb oldószerekben levő oldatait, néhány kivételtől eltekintve, nem az említett Árucsoportokba, hanem e vtsz. alá kell osztályozni.

Az ide tartozó készítmények lehetnek teljes mértékben vagy részben vegyi termékek (rendszerint ez utóbbi eset áll fenn), vagy pedig állhatnak teljesen természetes alkotóelemekből is [lásd pl. az alábbi (23) bekezdésben foglaltakat].

Azonban nem tartoznak ide a vegyi anyagok és élelmiszerek olyan keverékei, amelyeket bizonyos élelmiszer készítményekben egyrészt alkotórészként, másrészt valamilyen jellemzőjének megjavítására használják (pl. cukorsütemény, keksz, kétszersült és más sütőipari áru feljavítására szolgáló anyagok). Ezek a termékek általában a 21.06 vtsz. alá tartoznak.

A fenti feltételeket figyelembe véve, az alábbi készítmények és vegyi termékek tartoznak ide.

(1) Nafténsavak (bizonyos ásványolajak és bizonyos bitumenes ásványokból nyert olajok finomításánál keletkező melléktermékek) és sói, a 34.02 vtsz. alá tartozó vízben oldódó naftenátok és a 28.43-28.46 vtsz. alá tartozó sók kivételével. Ide tartoznak a kalcium-, bárium-, cink-, mangán-, alumínium-, kobalt-, króm-, ólom-, stb. naftenátok, ezekből néhányat ásványolajokhoz adalékanyagnak vagy szárítók készítéséhez, a réznaftenátot pedig gombaölőszerek készítéséhez használnak.

(2) Nem agglomerált fémkarbidok (wolfram-karbid, molibdén-karbid stb.), amelyeket egymással vagy fémkötőanyagokkal (mint pl. kobalt) összekevertek a 82.09 vtsz. alá tartozó szerszámcsúcsok és hasonlók gyártására.

(3) Elkészített adalékanyagok cementhez, habarcshoz, betonhoz, pl. saválló, nátrium- vagy kálium-szilikát és nátrium vagy kálium fIuorszilikát alapú adalékanyagok és pl. kalciumoxid vagy zsírsav stb. alapú vízhatlan készítmények (szappantartalommal is).

(4) Nem tűzálló habarcs és beton

(5) Szorbit, a 29.05 vtsz. alá tartozó kivételével

Ide főleg a szorbit (D-gIükitol) szirup tartozik, amely más poliolokat tartalmaz és amelyben a D-gIükitol tartalom száraz anyagra számolva általában 60-80%. Ezeket a készítményeket rendszerint magas diszacharid és poliszacharid tartalmú glükóz szirup hidrogénezésével nyerik, elválasztási eljárás lefolytatása nélkül. Ezek a termékek nehezen kristályosíthatók és az iparban széles körben alkalmazzák (pl. élelmiszer-, kozmetikai-, gyógyszer-, műanyag-, textilipar).

A 29. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében leírtaknak megfelelő szorbit a 29.05 vtsz. alá tartozik. Az ilyen fajta szorbitot rendszerint glükóz vagy invert cukor hidrogénezésével nyerik.

(6) Kalciumkarbid, kalciumkarbonát (mészkő) és más anyagok pl. szén vagy folypát keveréke, amelyet az acélgyártásban kéntelenítésre használnak.

(7) Mesterséges kristályok (az optikai elemek kivételével) magnéziumoxidból, alkáli vagy alkáliföldfém-haloidokból (kalcium- vagy lítium-fluorid, kálium- vagy nátrium-fluorid, kálium-bromid, kálium-bromjodid stb.), ha darabonkénti tömegük legalább 2,5 g. A mesterséges kristályok, mint optikai elemek nem tartoznak ide (90.01 vtsz).

A darabonként 2,5 g-nál kisebb tömegű mesterséges kristályokat (az optikai elemek kivételével) az anyagától függően a 28. Árucsoportba, a nátrium-klorid kristályokat a 25.01 vtsz. alá, a kálium-klorid kristályokat a 31.04 vtsz. alá kell osztályozni.

(8) Kőolajszulfonátok, vízben nem oldódnak, ásványolajból vagy az ásványolaj lepárlási termékeiből állítják elő például kénsavval, óleummal (füstölgő kénsavval) vagy folyékony kéndioxidban oldott kéntrioxiddal történő szulfonálásával, majd ezt az eljárást rendszerint semlegesítés követi. A vízben oldódó ásványolaj-szulfonátok, amelyek pl. alkáli fémekből, ammóniumból vagy etalonaminokból állnak, nem tartoznak ide (34.02 vtsz.).

(9) PolikIór-difenilek (klórozott difenilszármazékok keverékei) és klórparafinok.

A műviasz jellegű szilárd poliklór-difenilek és szilárd klórparafinok azonban nem tartoznak ide (34.04 vtsz.).

(10) Nagyon kicsi molekulasúlyú polietilénglikolok keveréke, pl. di-, tri- és tetraetilén glikolok keveréke. Másfajta polietilén glikolok azonban nem tartoznak ide (39.07 vtsz. vagy ha műviasz jellegűek: 34.04 vtsz.).

(11) Glicerin mono- di- és tri-gIiceridjeinek keverékei, amelyet zsírok emulgálószereként használnak.

A műviasz jellegűek azonban nem tartoznak ide (34.04 vtsz.).

(12) Kozmaolaj. Ezt a nyers etil-alkohol rektifikálásával nyerik.

(13) Dippel olaj (csontolaj, állati olaj, Jeppel olaj), ezt a kérődzők csontjainak vagy szarvainak roncsoló lepárlása során nyerik: feketés folyadék, amely rendkívül viszkózus és bűzös szagú; elsősorban a piridin-bázisok és a rovarirtó szerek előállításánál használják.

(14) Ioncserélők (bázis vagy savcserélők is) a 39. Árucsoportba tartozó polimerek kivételével. Ezek olyan oldhatatlan vegyületek, amelyek ha valamely elektrolit oldatával kerülnek érintkezésbe, saját ionjaik egyikét a szóban forgó oldatban feloldott anyagban levő egyik ionra cserélik ki; ez a tulajdonság ipari szempontból értékes, pl. a kazánokban, a textil- és festékiparban, a mosodákban stb. felhasználandó kemény vízben levő kalcium- vagy magnéziumsók eltávolításához. E termékeket arra is használják, hogy a sós vizet ivóvízzé alakítsák át stb. Többek között ide tartozik a mesterséges nátrium-zeolit (alumíniumszilikátok).

(15) Kazánkőoldó vegyületek, amelyek rendszerint nátrium-karbonáton, nátrium-szilikáton, tanninon stb. alapulnak. Ezek a vegyületek, ha kemény vizekhez adagolják, kicsapatják a feloldott mész vagy magnéziumsók legnagyobb részét, vagyis megakadályozzák a meszes lerakódások képződését a kazánokban, a gőzgenerátorok csöveiben, valamint más olyan készülékekben, amelyekben víz cirkulál.

(16) Oxilit (vagy oxigénkő), ezt úgy állítják elő, hogy a nátrium-peroxidhoz kis mennyiségben rézvagy nikkel-sókat adnak. Ez szabályozza vízbe való merüléskor az oxigén kibocsátását. Az oxilitet gyakran kocka- vagy lap alakban hozzák forgalomba.

(17) Adalékanyagok lakkok vagy ragasztók keményítéséhez, pl. ammónium-klorid és karbamid keveréke.

(18) Vákuum csőgetterek, bárium, cirkónium stb. alappal. Ezeket a gettereket rendszerint pasztillákban, tablettákban vagy hasonló formában, fémcsöveken vagy huzalon szerelik ki.

(19) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt tintafolt-tisztítók. Ezek rendszerint egységes, vegyileg meghatározott vegyületek vizes oldatai. Egyes esetekben egyetlen vegyület felhasználására kerül sor (pl. klór-amin vizes oldata), más esetben azonban két egymást kiegészítő funkcióra lehet szükség. Ez utóbbi esetben egy csomagba két üveget tesznek, az egyik például nátrium-hidrogén-szulfit vizes oldatát, a másik pedig kálium-permanganát vizes oldatát tartalmazza.

(20) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt stenciljavítók. Ezek rendszerint rózsaszínű cellulózlakkok kis üvegekben kiszerelve, amelyeknek a kupakját rendszerint kis ecsettel látják el. Ezek a lakkok nem tartoznak e vtsz. alá, ha nincsenek a kiskereskedelemben szokásos módon, stenciljavítóként kiszerelve. Az ilyen lakkok összetett szerves hígítói a 38.14 vtsz. alá tartoznak.

(21) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt javítófolyadékok. Ezek olyan nem átlátszó (fehér vagy más színű) folyadékok, amelyek lényegében pigmentekből, kötőanyagokból és oldószerekből állnak, ezeket gépírásnál, kézírásnál, fotokópiáknál, ofszet nyomtatásnál vagy hasonlóknál elkövetett hibák kijavítására vagy a nem kívánt szövegrészek törlésére használják. Általában kis üvegekben (amelyek kupakját kis ecsettel látták el), tubusokban vagy írótoll formájában szeretik ki. Az ezekhez való összetett szerves hígítók a 38.14 vtsz. alá tartoznak.

(22) Elsősorban borok és egyéb fermentált italok derítésére használt készítmények. Ezeknek az alapja rendszerint polivinilpirrolidon vagy zselatinos, albuminos anyag, úgymint a halenyv, zselatin, izlandimoha vagy tojásalbumin. Az enzim tartalmúak azonban nem tartoznak ide (35.07 vtsz.).

(23) Összetett töltőanyagok festékekhez. Ezek elkészített porok, amelyeket gyakran hozzáadnak a festékekhez (a tempera festékek kivételével), hogy csökkentsék előállítási költségeiket és ugyanakkor egyes tulajdonságaikat tökéletesítsék (pl. elősegítsék a színező pigmentek szóródását). Ezeket felhasználják temperák gyártásánál is, azonban ebben az esetben pigmentként hatnak. Ezek a készítmények két vagy több természetes terméknek (kréta, természetes báriumszulfát, pala, dolomit, természetes magnézium-karbonát, gipsz, azbeszt, csillám, talkum, kalcit stb.) keverékéből és e természetes termékeknek vegyi termékekkel való keverékeiből állnak (pl. alumínium-hidroxid és bárium-szulfát keverékei).

Ide tartozik a finomra őrölt természetes kalcium karbonát is ("pezsgő fehér"), amelynek minden egyes részecskéjét egy speciális eljárással, víztaszító sztearinsav filmréteggel vonták be.

(24) Bizonyos kerámiaáru gyártásához szükséges készítmény (műfog, stb), pl. kaolin, kvarc és földpátalapú keverékek.

(25) Olvadó kerámia hőjelző próbatestek (Seger-kúp stb.).

Ezek rendszerint kis piramis alakban fordulnak elő és hasonló anyagok keverékeiből állnak, mint a kerámia paszták és -zománcok. Összetételüket úgy dolgozták ki, hogy adott hőmérsékleten meglágyulnak és összeesnek, így felhasználhatók arra, hogy a kerámiaáruk égetésének hőmérsékletét ellenőrizzék.

(26) Nátronmész, ezt tiszta mésznek nátrium-hidroxiddal történő telítésével állítják elő és széndioxid elnyelésére használják újraélesztő anaszteziológiai rendszereknél, tengeralattjáróknál, stb. Nem tartozik ide a laboratóriumi reagensként kiszerelt nátronmész (38.22 vtsz).

(27) Hidrált szilikagél, kobaltsókkal színezve és szárítószerként használva, amely színével jelzi, ha már nem működik.

(28) Rozsda gátló készítmények. Ezek lehetnek pl. foszforsav alapúak, amelyek vegyi hatása gátolja a rozsdásodást. A kenőanyag alapú rozsda gátló készítmények a 27.10 vagy a 34.03 vtsz. alá tartoznak.

(29) Olyan édesítésre használt készítmények Ipl. tablettákl, amelyek nem élelmiszerek, és amelyek szaharinnak vagy sóinak és olyan anyagoknak a keverékéből állnak, mint nátrium-hidrogénkarbonát és a bórkősav.

(30) Só pácolásra vagy sózásra, amely nátrium-kloridból és hozzáadott nátrium-nitritből (nitrit sók) vagy nátrium-nitrátból (nitrát sók) áll. Ugyanez a termék hozzáadott cukorral a 21.06 vtsz. alá tartozik.

(31) Bizonyos foglalat nélküli vágott elemek piezo-elektromos anyagokból (a 71.03 vagy 71.04 vtsz. alá tartozó kvarc, turmalin stb. kivételével)

Az e vtsz. alá tartozó piezo-elektromos elemek előállításához leggyakrabban használt termékek:

a) Rochelle só (vagy Seignette só, vagyis kálium-nátrium-tartarát-tetrahidrát); etilén-diamin-tartarát; ammónium-rubidium- és cérium-orto-foszfátok, továbbá ezek kevert kristályai.

b) Bárium-titanát; ólom-titanát cirkonát; ólom meta-niobát; ólom stroncium-titanát cirkánát; kalcium-titanát; stb.

Ezeket az elemeket kiváló minőségű mesterséges kristályokból az elektromos tengelyének megfelelő precíziós vágással nyerik. Az ilyen kristályokat a vágást megelőzően amennyiben elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, a 28. vagy 29. Árucsoport megfelelő vtsz-ai alá kell osztályozni; másképpen e vtsz. alá tartoznak.

Ide kell osztályozni továbbá a fenti b) pontban említett termékek polikristályos polarizált foglalat nélküli elemeit is.

(32) Csúszásgátló készítmények meghajtó és erőátviteli szíjazatra, ezek zsíros anyagokból, csiszolószerekből stb. állnak, ide tartoznak még akkor is, ha 70 tömegszázalék vagy ennél több ásványolaj vagy bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaznak.

(33) Bizonyos gyógyászati anyagok (pl. antibiotikumok) előállításának közbeeső termékei, amelyeket mikro-organizmusok segítségével a szűréskor és a kivonás első szakaszában nyernek és általában 70%-nál nem több aktív anyagot tartalmaznak; ilyen például az "alkáli lepény", amely a klórtetraciklin (aureomicin) előállításának közbeeső terméke, és amely inaktív micéliumból, szűrési segédanyagból és 10-15% klórtetraciklonból áll.

(34) Azok az áruk, amelyek vegyi foszforeszkáló közeg hatására hoznak létre fényhatást, vagyis olyan világítórudak, amelyekben a világítóhatást oxálsav fajtájú észterek és hidrogén-peroxid vegyi kölcsönhatása hozza létre oldószer és fluoreszkáló vegyületek jelenlétében.

(35) Indító folyadék benzinmotorokhoz, amely dietil-éterből, vagy 70 vagy annál több tömegszázalék ásványolajból és dietil-éter alapú más alkotórészekből áll.

(36) Mintázó paszta por alakban (vízzel keverés után használható). A por 30% rozslisztből és 30% facellulózból, emellett cementből, ragasztóból és krétából áll. Nem tartoznak ide azonban a 34.07 vtsz. alá tartozó mintázó paszták.

(37) "Egyengetett pigment", átalakított gyantasav alumínium sóiból áll, a részecskéket cellulózéterrel vonják be, hogy megvédjék az oldószertől és megakadályozzák a leülepedést.

(38) "Hal-pikkely paszta" vagy "hal-guano", nyers ezüstös pasztából áll, amelyet a halpikkelyek lakkbenzinnel történő kezelésével nyerik és guanin tartalma miatt finomítás után használják a gyöngykivonat készítésére.

(39) Tallium bróm-jodid kristályok, a bróm és a jód szilárd oldatából állnak, optikai tulajdonságaik miatt használják (infravörös sugárzás hatására nagyon átlátszóak).

(40) Gélképződést elősegítő anyag, nem vegyileg meghatározott termék, montmorillotból áll, amelyet speciális kezelésnek vetettek alá, hogy organofil legyen, krémszerú fehér porként szerelik ki, sokféle szerves készítmény előállításához használják (festékek, lakkok, vinil-diszperziók, viaszok, kötőanyagok, masztixok, kozmetikumok, stb.).

(41) Ipari zsírsavak:

(i) Dimerizálódott.

(ii) Trimerizálódott.

(iii) Amilalkohollal észterezve és azt követően epoxidálva.

(42) Technikai molibdénoxid, szén és bórsav agglomerált keveréke, amelyet ötvöző anyagként használnak az acélgyártásban.

(43) A kereskedelemben "szürke oxid" vagy "fekete oxid" és néha helytelenül "ólom por" néven ismert por, amely az ólommonoxid (65-80%) és az ólom (a fentmaradó rész) speciálisan elkészített keveréke, a tiszta ólomnak golyós malomban lefolytatott ellenőrzött oxidációjával nyerik és az anód telep gyártásánál használják.

(44) Két különböző szerves vegyület izomerjeinek keverékei, divinil-benzol izomerek (25-45%) és etil-vinil-benzol izomerek (33-50%), amelyet keresztkötés létrehozására használnak a polisztirol gyantáknál, amelyeknél mindkét izomer "sorozat" a keresztkötésben található.

(45) Keverékek, amelyeket duzzasztóként és emulzió stabilizátorként használnak vegyi készítményekben vagy csiszolókő előállításánál kötőanyagként, ezek a 25. Árucsoport azonos vagy különböző vtsz-ai alá tartozó anyagokból állnak, tartalmazhatnak más Árucsoportokba tartozó anyagokat is és az alábbiak valamelyikének megfelelnek:

• különböző anyagok keveréke;

• különböző anyagok és földpát keveréke;

• agyag, porított földpát és porított természetes borax (tincal) keveréke;

• agyag, földpát és nátrium-szilikát keveréke.

(46) Növénytermesztésnél használt keverékek, mint pl. a virágföld, amelyek a 25. Árucsoportba tartozó árokból (föld, homok, agyag) állnak, akár tartalmaznak kis mennyiségben nitrogén, foszfor vagy kálium tartalmú mútrágyát, akár nem. A tőzeg és homok vagy agyag keveréke, amelynek lényeges jellemzőjét a tőzeg adja, azonban nem tartozik ide (27.03 vtsz).

(47) Zselatinalapú másoló paszták. Ezeket rajzok másolására, nyomdai gépek hengerének bevonására használják. Az ilyen paszták összetétele különböző, de a fő alkotórész zselatin, amelyhez különböző arányban dextrint és bárium-szulfátot, vagy (ha a pasztát nyomdai gépek festékhengereinek bevonására használják) glicerint és töltőanyagot (kaolin stb.) adagolnak. Ezek a paszták ide tartoznak akár ömlesztve, (dobozokban, hordókban, stb.) akár felhasználásra kész állapotban (általában papír vagy textil hátlapon).

Nem tartoznak ide a másoló pasztával bevont festékhengerek nyomdai gépekhez (84.43 vtsz.).

C) A vegyi és a vele rokon iparoknak a Vámtarifában másutt nem említett termékei

(1) Lúgos vasoxid gáz (főleg széngáz) tisztítására, amely nem tiszta vasoxidot tartalmaz, ezt melléktermékként nyerik az alumíniumnak bauxitból történő előállítása során alkalmazott egyik eljárásnál. Ezek a melléktermékek szintén tartalmaznak nátrium-karbonátot, szilikátot, stb.

(2) Az antibiotikumok előállításából származó üledékek ("pogácsának" nevezik), nagyon alacsony antibiotikum tartalommal, amelyek állati takarmány készítményekben való felhasználásra alkalmasak.

(3) Az ammóniákvíz a széngázból kondenzált nyers szén kátrány vizes része, előállítható továbbá az ammónia elnyelő széngáz mosására használt vizekből is. Ezeket rendszerint a szállítás előtt koncentrálják. Barnás színű folyadék, amelyet ammónium sók (különösen ammóniunszulfát) gyártására, továbbá ammóniagáz tisztított és koncentrált vizes oldatainak előállítására használnak.

(4) Kimerült oxid. A széngázt, ammóniatartalma nagyobb részének vízextrakcióját követően, vegyileg úgy tisztítják, hogy rendszerint gyepvasércből vagy hidrált vas-oxidból, fűrészporból és kalcium-szulfátból álló masszán vezetik keresztül. Ez a massza a gázból bizonyos szennyeződéseket (hidrogén-szulfidot, hidrogén-cianidot stb.) távolít el. Ha kimerült, kénből, porosz kékből, kis mennyiségű ammóniumsókból és egyéb anyagokból álló keveréket tartalmaz és kimerült oxidként ismert. Rendszerint por vagy szemcse alakú, színét tekintve a zöldestől a barnáig változik, kellemetlen szagú és rendszerint kén és cianidok (különösen poroszkék) előállítására, valamint műtrágyaként vagy rovarirtó szerként használatos.

Nem tartoznak ide:

a) az illóolajok terpéntelenítése során nyert terpén tartalmú melléktermékek (33.01 vtsz.);

b) papíripari rostanyag (facellulóz) gyártásánál keletkező maradék lúg (38.04 vtsz.);

c) a textil-,. papír-, bőr- és hasonló iparokban használt végkikészítő anyagok és más termékek vagy készítmények (38.09 vtsz);

d) a 68.06 vtsz. alá tartozó hő- és hangszigetelő anyagok keverékei, valamint a 68.12 vtsz. alá tartozó, azbeszten vagy azbeszt- és magnézium-kartonáton alapuló hő- és hangszigetelő keverékek.

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3807 Fakátrány; fakátrányolaj; fakreozot; fa-nafta; növényi szurok; gyanta, gyantasav vagy növényi szurok alapú sörfőző szurok és hasonló készítmények

3807 00 10 Fakátrány

Lásd a 3807 vtsz. Magyarázat második bekezdés (A) (1) pontját.

3807 00 90 Más

Ide a 3807 vtsz. Magyarázat második bekezdés (A) része (2) és (3) pontjában, valamint a (B), (C) és (D) részében hivatkozott termékek tartoznak.

3808 Rovarölők, patkányirtók, gombaölők, gyomirtók, csírázás gátló termékek, növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló készítmények, kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, vagy mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, kéngyertya, légyfogó papír):

3808 10 00 Rovarölők

Lásd a 3808 vtsz. Magyarázat második bekezdés (I) részét, a három csillag után.

3808 20 10 és Gombaölők

3808 20 90

Lásd a 3808 vtsz. Magyarázat második bekezdés (II) részét, a három csillag után.

3808 20 10 Rézvegyületeken alapuló készítmények

Ide tartozik:

1. bordeaux-i keverék, amely rézszulfátból és oltott mészből készül, és amelyet a mezőgazdaságban gombaölő szerként alkalmaznak;

2. bázikus réz-klorid és bázikus réz-szulfát, réz-oxiklorid, réz-szilikát, réz-acetoarzenit, rézoxid, réz-hidroxid vagy réz-karbonát alapú, a fenti célra használatos készítmények;

3. réz-naftenát vagy réz-foszfát alapú készítmények textilek és fa gomba elleni védelmére;

4. kelátok és szerves rézsók fém szappanokkal.

Az ide tartozó készítmények lehetnek por, oldat vagy tabletta formában, ömlesztve vagy kiskereskedelem számára kiszerelve, valamint a rézvegyületek mellett más aktív anyagokat is tartalmazhatnak, mint pl. cink vagy higany.

3808 30 90 Növénynövekedés-szabályozók

Ide tartoznak azok az anyagok, amelyeket ha növényeknél alkalmaznak, megváltoztatják azok fiziológiai folyamatait a kívánt irányba. Az egész növényre, annak egy részére vagy a földre szórva alkalmazzák. Befolyásolhatják például:

a) a teljes növekedést,

b) a növény magasságát (tőnyújtás vagy -rövidítés),

c) a gumó méretét és alakját (formáját),

d) a szártag hosszát (a réteg ellenállásának növelésével),

e) a gyümölcshozamot és a gyümölcs méretét,

f) a növényi tartalékok szintjét (szénhidrátok, fehérjék, zsírok),

g) a virágzás vagy a gyümölcsérés idejét,

h) a növény sterilitását,

ij) a nőivarú virágok számát.

A növénynövekedést szabályozó szerek négy fő csoportba oszthatók:

1. Auxinok, amelyek a gyökérképződésre, a szárnövekedésre és a gyümölcs fejlődésére hatnak. A legfontosabb az indol-3-il-ecetsav.

2. Gibberellinek, amelyek különösen a bimbónövekedést és a virágzást segítik elő. Mindegyikük a gibberellinsav származéka.

3. Citokininek, amelyek különösen a sejtosztódást segítik elő, és a növény öregedését gátolják. A legismertebb a kinetin (6-furfurilaminopurin) és a zeatin.

4. Növekedéslassítók.

Nem tartoznak ide:

- a trágyázó szerek,

- a talajjavító-szerek (kondicionálók),

- a gyomirtók, a szelektívek sem (3808.30.10 alszám),

- csírázásgátló szerek (3808.30.30 alszám).

3808 40 00 Fertőtlenítők

Lásd a 3808 vtsz. Magyarázat (IV.) részének első három bekezdését, a három csillag után.

3809 Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretáló szerek és pácanyagok)

3809 10 10 és Keményítőtartalommal

3809 10 90

A 3809 vtsz. Magyarázatának harmadik bekezdésének (A), (1) és (11), illetve a (B), (1) és (2) pontjaiban meghatározott keményítő-alapú termékeken kívül ide tartozik a keményítő keveréke bórax-szal vagy karboximetil-cellulózzal (vászon keményítésére), illetve a vízoldható keményítő és kaolin keveréke (papírgyártási célra).

3809 91 00 és Más

3809 99 00

Ide tartoznak azok a keményítőt nem tartalmazó termékek és készítmények, amelyeket a 3809 vtsz. Magyarázat harmadik bekezdésének (A), (B) és (C) része meghatároz, nevezetesen:

- különféle, a textiliparban használt kikészítőszerek a szövetek gyűrhetetlenné tételére vagy összezsugorodásának meggátolására. Ezek karbamid formaldehid származékai, melamin-formaldehidek és glioxaldikarbamid kondenzátumok, feltéve, hogy sem a 39. Árucsoport polikondenzátumainak, sem pedig a 29. Árucsoport vegyileg meghatározott vegyületeinek a jellemzőivel nem rendelkeznek. Ide tartoznak továbbá azok a víztartalmú vegyületek (pl. dimetilal-karbamid, trimetilol-melanin), amelyekhez illatanyagot adtak a termék részleges lebomlásakor képződő formaldehid szagának leplezése érdekében;

- olyan textil-kikészítőszerek, amelyek amellett, hogy vízhatlanná teszik a szöveteket, bizonyos fokú olaj-, illetve szennyeződés állóságot is adnak nekik, míg a levegő számára átjárhatóak maradnak;

- antisztatizáló kikészítőszerek, azaz olyan készítmények, amelyek megóvják a textil szálak vagy szövetek statikus elektromossággal való feltöltődését. Ezek általában előkondenzált vízoldható polielektrolitok, amelyek egy mérsékelt hőfokú rövid (gyors) hőkezeléssel a szálakon hálós szerkezetű polikondenzátumot képeznek; eléggé oldhatatlanok ahhoz, hogy kibírják az ismételt mosást vagy vegytisztítást. Ebbe a csoportba taroznak a bázikus, vízoldható, dikarboxilsavakból (pl. adipin-, szukcin- vagy tereftálsav) nyert lineáris poliamidok egy vagy több másodrendű amin csoportot tartalmazó poliaminokkal (pl. dietilén-triamin, trietilén-tetramin) és egy pl. dihalodenideket (viszonylag kis molekulasúlyú polietilén-glikol-dijodid, epiklórhidrin, stb.) tartalmazó alkilező anyaggal (amely megfelelő hőkezeléssel képes térhálósítani és így oldhatatlanná tenni a poliamidot);

- tűzálló kikészítő anyagok, amelyek csökkentik a textil és különösen a bőr gyúlékonyságát. Ezek általában ammóniumsó, bórsav, klórozott paraffin, antimon-, cink- és más fémoxid, illetve bizonyos szerves nitrogén és(vagy foszforvegyület alapú készítmények.

3811 Kopogás gátló szerek, antioxidánsok, gyantásodás gátlók, viszkozitást javítók, rozsda gátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz

3811 11 10 Ólom-tetraetil alapúak

Ide azok a készítmények tartoznak, amelyekben az ólom-tetraetil az egyetlen kopogás gátló adalék.

3811 11 90 Más

Ide azok a készítmények tartoznak, amelyekben az ólom-tetraetil vagy az ólom-etilmetil vagy az ólom-tetraetil és -tetrametil keveréke az egyetlen vagy a fő kopogás gátló adalék.

3823 Elkészített kötőanyagok öntödei formákhoz vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is); a vegyipar és vele rokon iparágak maradékai és melléktermékei

3823 10 00 Elkészített kötőanyagok öntödei formákhoz vagy maghoz

Lásd a 3823 vtsz. Magyarázat (A) pontját.

3823 20 00 Nafténsavak, vízben oldhatatlan sói és észterei

A nafténsav a monokarboxil aliciklikus savak keveréke, amelyeket bizonyos országokból (főleg a szovjet utódállamokból és Romániából) származó nyersolaj finomítása során nyernek.

Ide tartoznak a nafténsavak vízben oldhatatlan sói is (pl. az alumínium-, bárium-, ólom-, króm-, kalcium-, mangán-, kobalt-, cink sói), és ezen savak észterei is.

3823 30 00 Nem agglomerált fémkarbidok fémkötő anyagokkal keverve

Ide azok a porok tartoznak, amelyek készek arra, hogy szinterezéssel "keményfémekké" alakítsák őket. Különféle fémek karbidjainak a keverékei (volfrám-, titán-, tantál- és nióbium-karbid) lehetnek fém kötőanyagokkal (kobalt és nikkel porok) is vegyítve, és gyakran kis mennyiségben (kb. 0,5 tömegszázalékban) paraffinviaszt is tartalmazhatnak. A már fent említett valamely fémkarbid egy fém kötőanyaggal való egyszerű keveréke is ide tartozik, míg ezek a fémkarbidok külön-külön a 28.49 vtsz. alá tartoznak.

3823 40 00 Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz, betonhoz

Lásd a 3823 vtsz. Magyarázat B) részének hatodik bekezdés (3) pontját.

3823 50 10 Öntésre kész beton

Ide tartozik az olyan beton, amelyhez a vizet már hozzáadták. Általában betonkeverő járművekben szállítják.

3823 50 90 Más

Ide tartozik:

1. a vízzel még nem kevert beton;

2. habarcs.

3823 60 11 - Szorbit, a 2905.44 alszám alá tartozók kivételével

3823 60 99

Ezen alszámok alá tartozik a szorbitol "nem-kristályosodó" változata (D-glucitol), amelyet általában bizonyos arányban egyéb oligoszacharidokat is tartalmazó glükóz szirupból állítanak elő nagy nyomású hidrogénezéssel. Szorbit (D-glucitol) tartalma száraz anyagra számítva 60 és 80% között van, a fennmaradó összetevők alapvetően részlegesen hidrogénezett polialkoholok és oligoszacharidok. Emiatt a szorbit (D-glucitol) kristályosodási hajlama jelentősen lecsökken (hiszen a megnevezés is ez: nem-kristályosodó szorbit (D-glucitol)). Az olyan szorbit, amely megfelel a 29. Árucsoport előtti Megjegyzések 1 bekezdésében leírt követelményeknek, a 2905.44.11-29.05.44.99 alszámok alá tartozik.

3823 90 10 Kőolajszulfonátok az alkálifémek, az ammónium vagy az etanol-aminok kőolajszulfonátjai kivételével; bitumenes ásványokból nyert olajok tiofénezett szulfonsavai és sói

Ide tartozik:

1. kalcium vagy bárium kőolaj szulfonátjai, amelyek általában 55-70 tömegszázalék ásványolajat tartalmaznak. Az ásványolaj adalékok készítésnél széles körben használják őket;

2. bitumenes ásványokból nyert olajok tiofénezett szulfonsavai, amelyeket egyes olajpalák száraz desztillációját követő kénsavas kezeléssel nyernek és gyógyszertári felhasználásra szántak, teljes kéntartalmuk általában 9 tömegszázaléknál több. Ide tartoznak ezek sói, különösen az ammónium-, a nátrium- és kalciumsók.

3823 90 20 Ioncserélők

Lásd a 3823 Magyarázat (B) részének 6. bekezdés (14) pontját. Ide tartoznak a szulfonált szén, illetve bizonyos agyag alapú ioncserélők is, ha olyan speciális eljárással kezelték, amelynek során (főleg kationos) ioncserélőkként alkalmazhatóvá váltak; ilyen a glaukonit is, amely tengeri eredetű homokos márgából nyert alumínium-szilikát gél. Főként vízlágyítóként használják. Az ugyanilyen célra alkalmazott egyéb termékek montmorillonit és kaolinit alapúak.

Ezen alszám alá tartoznak a szintetikus ioncserélők is, mint a mesterséges zeolit, valamint az alumínium-oxid és szilikagél alapúak is.

Nem tartoznak ide:

1. a tiszta szilikagél (2811.22.00 alszám);

2. a tiszta alumíniumoxid, aktiválva sem (2818.20.00 vagy 2818.30.00 alszám);

3. az aktivált agyag (3802.90.00 alszám).

3823 90 30 Getterek vákuumcsövekhez

Ezen alszám alá taroznak a "getter" néven ismert termékek. Két csoportra oszthatóak: "illanó getterek" és "ömlesztett getterek". Az első kategóriába tartozó termékeket a gyártásuk során vákuumcsőben elpárologtatják; báriumból és alumíniumból, magnéziumból, tantálból vagy tóriumból, stb. készült huzal vagy pehely formájú termékek; illetve tantál huzalra felvitt bárium- és stroncium-karbonát keverékét tartalmazó termékek.

A második csoportba tartozó termékeket csak hevítik, de nem párologtatják el, így csak felületi abszorpciós hatása van. Általában tiszta fémek (tantál, volfrám, cirkónium, nióbium, tórium) huzal vagy lemezkék formájában, és így nem osztályozhatók ezen alszám alá.

3823 90 50 Alkáli vasoxidok gáztisztításhoz

Ide a különféle kereskedelmi neveken (pl. Laming-keverék) ismert termékek tartoznak. Néhányukat a bauxit feldolgozás melléktermékeként nyernek kerek, rozsdaszínű granulátum formájában. Összetevőik: vas-, alumínium-, kalcium-, titánoxidok, nátrium-karbonát és szilícium-dioxid. Ezek általában nedvesítő anyagok. Más termékek (részben mágnesezhető) vasoxid, kalcium-karbonát és -szilikát alapú száraz porok.

3823 90 60 Aminalapú rozsda gátló készítmények

Ide tartoznak az aktív alkotóként aminokat vagy azok származékait tartalmazó rozsdagátlásra használatos készítmények, mint például:

1. az aminokból vagy amino-alkoholokból (általában trietanol-amin), illetve alkáli-nitritekből előállított termékek, nedvesítő anyaggal is;

2. zsírok vagy gyanták szerves aminjainak oldata és ezek származékai (pl. foszfátok és zsírsav diaminok, zsírsavak sói és zsírsavaminok sói).

Az olyan készítmények azonban, amelyeket ásványolajok adalékaként használnak, pl. fűtőolajokhoz való korróziós inhibitorok, a 38.11 vtsz. alá tartoznak.

3823 90 81 Vízkövesedést gátlók és hasonló készítmények

Ide tartoznak a 38.23 vtsz. Magyarázat (B) rész (15) pontjában meghatározott termékek és a meszes lerakódásokat feloldó készítmények.

3823 90 83 Készítmények galvanizáláshoz

Ezen alszám alá kell osztályozni pl. a különleges fémbevonatok készítéséhez használt fürdőket, a polírozó-fürdőket és az elektrográfiához használt termékeket.

3823 90 85 Folyékony polikloro-bifenilek, folyékony kloro-paraffinok; kevert polietilén-glikolok

Lásd 38.23 vtsz. Magyarázat (B) rész (9) és (10) pontját.

3823 90 87 Glicerin mono-, di- és tri- zsírsav észtereinek elegyei (zsíremulzió képzők)

Lásd 38.23 vtsz. Magyarázat (B) rész (11) pontját.

3823 90 93 Öntödei segédanyagok (a 3823.10.00 alszám alá tartozók kivételével)

A 38.23 vtsz. Magyarázat (B) rész (6) és (42) pontjában meghatározott termékek mellett ide tartozik még:

1. kalcium-karbonát, viasz és színezőanyag alapú, az öntőforma magok és a mintalemezek bevonására szolgáló készítmények;

2. dextrin és nátrium-karbonát alapú készítmény, amelyet emulgeálás után acélöntvények bevonására használnak;

3. vékony műgyantaréteggel bevont homokszemcsék, amelyeket öntödei formák magjának gyártásához használnak;

4. acélok gázmentesítéséhez használt készítmények;

5. elválasztó anyag öntéshez (34.03 vtsz. alá tartozók kivételével).

3823 90 95 Tűzállóságot, vízállóságot biztosító és hasonló, az építőiparban használt védő készítmények

Ide tartoznak:

1. tűz elleni védelmet biztosító termékek (pl. ammóniavegyület alapúak, amelyek hő hatására megduzzadnak, és így szigetelő réteget képeznek az építőanyag körül);

2. (általában szilikát alapú) termékek az épületek külső felületének víz elleni védelmére;

3. betonadalék a talajvíz felszívódásának megakadályozására.

Áruosztályozási rendelkezések:

3809.91

1. Dimetilol karbamid vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid-tartalommal is, amelyet textilkikészítő szerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadásával.

2. Trimetilol melamin vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid-tartalommal is, amelyet textilkikészítő szerként használnak: kizárólag illatszer hozzáadásával.

3. Alacsony molekulatömegű adalék-vegyületek keverékei, amelyek metiloltartalma a kezelés fokától függően eltérő, néha tartalmaznak szabad formaldehidet és lehetnek éterezettek is (ilyenek: monometilol- és dimetilol-karbamidok; trimetilol- és pentametilol-melaminok; dimetilol-etilénkarbamid és éterezett polimetilol-melamin), a textiliparban appretúraként használják.

4. Két diazónumsó keveréke, nátriumszulfát és nátriumklorid hozzáadásával szabványos erősségre hígítva, ez kötőanyag segítségével bizonyos textilszálakon olyan oldhatatlan színárnyalatot alkot, amely egyetlen diazónumsóval sem érhető el.

3823.90

1. Készítmények, amelyek számos egyéb másodlagos alkotórész mellett nátriumpirofoszfátot és trifoszfátot, optikai fehérítőt, és nagyon kis mennyiségben anionos felületaktív hatóanyagot tartalmaznak, ezeket pl. fertőtlenítőszerek hozzáadásával a mosószer készítmények előállításánál használják.

D) VII. ÁRUOSZTÁLY: MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzések:

(1) Azokat az árukészleteket, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az Áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből úgy állítottak össze, hogy ha a készletben lévő árukat összekeverik, akkor a VI. vagy a VII. Áruosztályba tartozó új terméket nyernek, az új termék vámtarifaszáma alá kell osztályozni, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a kiszerelés módjáról világosan felismerhető, hogy azok előzetes átcsomagolás nélkül együttes felhasználásra szolgálnak;

b) együtt hozzák be azokat; és

c) az alkotórészek jellegéből vagy jelenlévő arányukból felismerhetően alkalmasak egymás kiegészítésére.

(2) Műanyagok, gumi és az ezekből készült áruk nyomtatott mintákkal, jelekkel, ábrával, amennyiben ez a felhasználás szempontjából lényeges, a 49. Árucsoportba tartoznak, a 3918 és 3919 vtsz. alá tartozó ilyen áruk kivételével.

Általános rendelkezések:

Az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdése

A Megjegyzésnek ez a bekezdése a részben vagy kizárólag ebbe az Áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből összeállított árukészletek osztályozásával foglalkozik. A Megjegyzésnek ez a bekezdése azonban csak az olyan készletekre vonatkozik, amelyeknél a készletben levő terméket arra szánták, hogy összekeverjék annak érdekében, hogy egy a VI. vagy VII. Áruosztályba tartozó árut nyerjenek. Az ilyen készleteket az így nyert termék vtsz-a alá kell osztályozni, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek a Megjegyzés a(-c) pontjában leírt feltételeknek.

Meg kell jegyezni azonban, hogy azok az árukészletek, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az Áruosztályba tartozó termékekből állítottak össze, azonban a készletben levő árukat egymást követően, összekeverés nélküli felhasználásra szántak, nem felelnek meg az ehhez az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében foglaltaknak. Az ilyen árukat amennyiben a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelték, a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai közül a 3. b) Szabály alapján kell osztályozni; ha a kiskereskedelmi forgalom számára nincsenek kiszerelve akkor a készletben levő árukat külön-külön kell osztályozni.

Az Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése

A 39.18 vtsz. (műanyag padlóburkoló és műanyag fal- vagy mennyezetburkoló) és a 39.19 vtsz. alá tartozó árukat (öntapadó műanyag lemez, stb.), felhasználásuk szempontjából lényeges nyomtatott mintákkal, jelekkel, ábrákkal ellátva is az említett vtsz-ok alá kell osztályozni és nem a 49. Árucsoportba. Azonban minden más, ebbe az Áruosztályba tartozó műanyag vagy gumi áru a 49. Árucsoportba tartozik, ha a rajtuk levő nyomtatás a felhasználásuk szempontjából nem mellékes.

VII. ÁRUOSZTÁLY: 39. Árucsoport: Műanyagok és ezekből készült áruk

Megjegyzések:

(1) A Vámtarifában a "műanyag" megnevezés alatt azokat a 3901-3914 vtsz. alá tartozó termékeket kell érteni, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában, akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (általában hő és nyomás, ha szükséges, oldószer vagy lágyító hozzáadásával) alatt formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással, és amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják.

A Vámtarifában a "műanyagokra" történő bármilyen utalás vonatkozik a vulkanizált műanyag szálakra is. Ez az elnevezés nem alkalmazható azonban a XI. Áruosztályba tartozó textilalapanyagként használt anyagokra.

(2) Nem tartozik ebbe az Árucsoportba:

a) mesterséges viasz (2712 vagy 3404 vtsz.);

b) elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek (29. Árucsoport);

c) heparin és sói (3001 vtsz.);

d) nyomófóliák (3212 vtsz.);

e) szerves felületaktív anyagok és készítmények (3402 vtsz.);

f) olvasztott gyanták és észtergyanták (3806 vtsz.);

g) a 40. Árucsoportban meghatározott szintetikus gumi és ebből készült áruk;

h) nyerges- vagy szíjgyártóáru (4201 vtsz.), bőrönd, kézitáska vagy a 4202 vtsz. alá tartozó más szállítótartályok;

ij) a 46. Árucsoportba tartozó kosárkötő- és fonásáruk, valamint más cikkek;

k) a 4814 vtsz. alá tartozó tapéták;

l) a XI. Áruosztályba tartozó textíliák és abból készült áruk;

m a XII. Áruosztályba tartozó áruk (például: lábbeli, fejfedő, esernyők, napernyők, sétapálcák, ostorok, lovaglókorbácsok, mindezek részei)

n) a 7117 vtsz. alá tartozó ékszerutánzatok;

o) a XVI. Áruosztályba tartozó áruk (gépek és mechanikus vagy elektromos készülékek);

p) a XVII. Áruosztályba tartozó repülőgép és járművek részei;

q) a 90. Árucsoportba tartozó áruk (pl.: optikai elemek, szemüvegkeretek, rajzolóeszközök);

r) a 91. Árucsoportba tartozó áruk (pl.: óra vagy óratokok);

s) a 92. Árucsoportba tartozó áruk (pl.: hangszerek és ennek részei);

t) a 94. Árucsoportba tartozó áruk (pl. bútor, lámpák és világító felszerelések, megvilágított jelzések, előregyártott épületek);

u) a 95. Árucsoportba tartozó áruk (pl. játékok, játékszerek és sporteszközök);

v) a 96. Árucsoportba tartozó áruk (pl. kefék, gombok, villámzárak, fésűk, szopókák és szárak pipához, cigarettaszipkák és hasonlók, hőpalack és hőszigetelő tartály és hasonlók részei, írótollak, töltőceruzák).

(3) A 3901-3911 vtsz. alá csak a szintézis útján előállított olyan termékek osztályozhatók, amelyek megfelelnek az alábbi árumegnevezések egyikének:

a) folyékony, szintetikus poliolefinek, amelyekből alacsony nyomású desztillációs módszerrel, 1013 millibar nyomáson, 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiség desztillál át (3901 és 3902 vtsz.);

b) kumaron-indén típusú, alacsony polimerizációs fokú gyanták (3911 vtsz.);

c) átlagosan minimum 5 monomer egységet tartalmazó más szintetikus polimerek;

d) szilikonok (3910 vtsz.);

e) rezolok (3909 vtsz.) és más előpolimerek (prepolimerek).

(4) Ebben az Árucsoportban, ha más rendelkezés nincs, a kopolimereket (beleértve a kopolikondenzációs, és a ko-poliaddíciós termékeket, a tömb kopolimereket és az ojtott kopolimereket is) és a polimerelegyeket a nagyobb tömegben levő komonomer polimerjeinek a vtsz-a alá kell osztályozni. Azokat a komonomereket, amelyeknek polimerjei azonos vtsz. alá tartoznak, úgy kell tekinteni, mint egyféle komonomert.

Ha egyik komonomer sincs nagyobb tömegben, a kopolimert vagy a polimer elegyeket a szóba jöhető utolsó vtsz. alá kell osztályozni.

Kopolimernek kell tekinteni minden olyan polimert, amelyben a teljes polimer tartalomra vonatkoztatva egyik monomer sem éri el a 95 vagy ennél nagyobb tömegszázalékot.

(5) Azokat a kémiailag módosított polimereket, amelyeknek a kémiai reakció folyamán csak az oldalláncuk (nyúlványuk) módosult, a nem módosított polimer vtsz-a alá kell osztályozni. Ez nem vonatkozik az ojtott polimerekre.

(6) A 3901-3914 vtsz. alatt az "alapanyag" megnevezés csak az alábbi formákra alkalmazható:

a) folyadékok és pépek, beleértve a diszperziókat (emulziókat, szuszpenziókat) és oldatokat;

b) szabálytalan alakú tömbök, rögök, porok (beleértve a présporokat is), szemcsék, pelyhek és hasonló ömlesztett formák.

Alszámos megjegyzés:

(1) Ebben az Árucsoportban bármely vtsz-nál, a kopolimereket (beleértve a ko-polikondenzációs, ko-poliaddíciós termékeket, a tömb kopolimereket és az ojtott kopolimereket is) ugyanaz alá az alszám alá kell osztályozni, mint a nagyobb tömegben lévő komonomer homopolimerjeit; valamint az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (5) bekezdésében meghatározott, kémiailag módosított polimereket ugyanaz alá az alszám alá kell osztályozni, mint a nem módosított polimereket, feltéve, hogy az ilyen kopolimereket vagy kémiailag módosított polimereket más alszám pontosabban nem határozza meg, vagy az említett alszámok után nincs olyan alszám, hogy "Más". A polimer elegyeket ugyanaz alá az alszám alá kell osztályozni, mint az azt alkotó, ugyanolyan arányú monomerek kopolimerjeit (vagy homopolimerjeit).

Általános rendelkezések:

Általában ebbe az Árucsoportba tartoznak a polimereknek nevezett anyagok, valamint az ezekből készült félgyártmányok és készáruk, feltéve, hogy az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés

(2) bekezdésében kivételként nincsenek megemlítve.

Polimerek

A polimerek olyan molekulákból állnak, amelyek jellemzője, hogy egy vagy több típusú monomer egység ismétlődik bennük.

"Homopolimernek" nevezzük azokat a polimereket, amelyekben bármely monomer a teljes polimer tartalomra vonatkoztatva 95 vagy ennél nagyobb tömegszázaléknyi mennyiségben van jelen. A "kopolimer" elnevezés azokra a polimerekre vonatkozik, amelyekben a teljes polimer tartalomra vonatkoztatva egyik monomer mennyisége sem éri el a 95 vagy ennél nagyobb tömegszázalékot. A "poli" előtag meghatározott monomernévvel (pl. a "polietilén", "polivinilklorid", "polietilén-tereftalát" megnevezésekben) együtt homopolimert jelent.

Ha egy általános monomertípus nevével együtt használjuk (pl. a "polikarbonátok", a "poliészterek", "poliamodok", "politerpének" megnevezésekben), ez olyan polimert és polimer elegyet jelöl, amelyekben a megnevezett típus egy vagy többféle monomerje a teljes polimer tartalomra vonatkoztatva 95 vagy több tömegszázaléknyi mennyiségben van jelen. Az "etilén polimerjei", "más olefinek polimerjei" "vinilidén klorid polimerek" kifejezés olyan homopolimerre, kopolimerre, polimer elegyre és kémiailag módosított polimerre vonatkozik, amelyben meghatározott monomer (vagy általános monomer típus), kémiailag módosítva is, nagyobb tömegben van minden más monomerrel (vagy monomer típussal) szemben.

Polimereket azonos vagy különböző kémiai összetételű molekulák reakciójával lehet kialakítani. A polimereket kialakító eljárás a polimerizáció. Tágabb értelemben ez a fogalom a következő típusú reakciókat foglalja magában:

(1) Addíciós polimerizáció, amelyben etilénes telítetlenséggel rendelkező különálló molekulák reakcióba lépnek egymással egyszerű addícióval, víz vagy más melléktermék keletkezése nélkül, csak szén-szén kötést tartalmazó polimerláncot alkotva. Pl. polietilén előállítása etilénből, vagy etilén-vinilacetát kopolimer előállítása etilénből és vinil-acetátból. Ezt a típusú polimerizációt néha egyszerű polimerizációnak nevezik, vagyis egyszerűen csak polimerizáció vagy kopolimerizáció.

(2) Átrendezéses polimerizáció, (poliaddíció) amelynél oxigén, nitrogén vagy kén atomokból álló funkciós csoportokat tartalmazó molekulák reakcióba lépnek egymással intramolekuláris átrendeződéssel vagy addícióval, víz vagy más melléktermék keletkezése nélkül, polimer láncot alkotnak, amelyben a monomer egységeket éter, amid, uretán vagy más kötés tartja össze. Pl. polimetilénoxid előállítása formaldehidből vagy poliamid-6 előállítása kaprolaktámból, vagy poliuretánok előállítása poliolból és di-izo-cianátból. Az ilyen típusú polimerizációt poliaddíciónak is nevezik.

(3) Kondenzációs polimerizáció, amelynél oxigén, nitrogén vagy kén atomokból álló funkciós csoportokat tartalmazó molekulák reakcióba lépnek egymással kondenzációval, víz vagy más melléktermék keletkezése mellett, polimer láncot alkotnak, amelyben a monomer egységeket éter, észter, amid vagy más kötés tartja össze. Pl. a polietilén-tereftalát előállítása etilén-glikolból és tereftálsavból vagy poliamid-6,6 előállítása hexametilén-diaminból és adipinsavból. Az ilyen típusú polimerizációt kondenzációnak vagy polikondenzációnak is nevezik.

A polimerek kémiailag módosíthatók, ilyen pl. a polietilén vagy polivinil-klorid klórozása, a polietilén klórszulfonálása, a cellulóz nitrálása vagy acetilezése, vagy a polivinil-acetát hidrolizálása.

Műanyagok

A "műanyag" elnevezés az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésének megfelelően azokat a 39.01-39.14 vtsz. alá tartozó anyagokat jelenti, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában, akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (általában hő és nyomás, ha szükséges oldószer vagy lágyítószer hozzáadásával) alatt formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással és amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják. A Vámtarifában a "műanyag" megnevezés a vulkanizált műanyag szálakra is vonatkozik.

Ez az elnevezés nem alkalmazható azonban a XI. Áruosztályba tartozó textilipari alapanyagként használt anyagokra. Meg kell jegyezni, hogy a műanyagnak ez a meghatározása az egész Vámtarifára vonatkozik.

A fenti meghatározásban a "polimerizáció" fogalma bármilyen polimer készítő eljárást magában foglal, beleértve az addíciós polimerizációt, az átrendezéses polimerizációt (poliaddíciót) és a kondenzációs polimerizációt (polikondenzációt) is.

Ha az Árucsoportba tartozó műanyag hőkezeléssel ismételten lágyítható és így különféle áru alakítható ki belőle pl. préseléssel, majd lehűtve újból megkeményedik, "thermoplasztikus"-nak (hőre lágyulónak) nevezik.

Ha kémiai vagy fizikai eszközökkel (pl. hővel) átalakíthatók vagy már átalakítottak megolvaszthatatlan termékké, "thermosetting"-nek (hőre keményedőnek) nevezik. A műanyagok rendkívül széles körben használhatók, és sok műanyagból készült árut máshová kell osztályozni [lásd az ehhez az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdését].

Az Árucsoport általános felépítése

Az Árucsoport két árualcsoportra bontható. Az I. Árualcsoportba tartoznak a polimerek alapanyag formájában, a II. Árualcsoportba tartoznak a hulladék, törmelék és forgács, a félkész termékek és a készáruk.

Az alapanyagokat tartalmazó I. Árualcsoport a 39.01-39.11 vtsz. alá tartozó termékeket kémiai szintézissel állítják elő, a 39.12-39.13 vtsz. alá tartozó áruk vagy természetes polimerek vagy azokból kémiai kezeléssel nyert termékek. A 39.14 vtsz. alá tartoznak a 39.01-39.13 vtsz-ok alá tartozó polimerekből készült ioncserélők.

A II. Árualcsoportban a 39.15 vtsz. alá tartozik a műanyag hulladék, törmelék és forgács. A 39.1639.25 vtsz. alá tartoznak a műanyag félkész termékek és bizonyos készáruk. Az utolsó, a 39.26 vtsz. alá azok a műanyagból vagy a 39.01-39.14 vtsz. alá tartozó más anyagokból készült áruk tartoznak, amelyeket más vtsz. nem határoz meg.

A 39.01-39.11 vtsz. alá tartozó áruk köre

Az e vtsz-ek alá tartozó áruk körét az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése határozza meg. E vtsz-ok alá csak a kémiai szintézissel előállított olyan termékek tartoznak, amelyek a következők valamelyikébe besorolhatók:

a) Folyékony, szintetikus poliolefin, amely etilénből, propénből, buténből vagy más olefinből nyert polimer. Ez a 39.01-39.02 vtsz. alá tartozik, feltéve, hogy 1,013 millibar nyomáson 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel.

b) Gyanták, alacsony polimerizációs fokúak, kumaron-indén típusúak, amelyeket szénkátrányból származó kevert monomerek (a kumaron és az indén is) kopolimerizációjával nyernek (39.11 vtsz.).

c) Más szintetikus polimerek átlagban 5 monomer egységgel, szerkezetében nem változtatható sorrendben. Ezek az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében meghatározott műanyagnak tekinthetők.

A monomer egységek átlagos számának a 39. Árucsoport Megjegyzés (3) bekezdés c) pontja szerint történő kiszámításánál, a polimereknek a Vámtarifában másutt homopolimerként vagy kopolimerként történő megnevezésének nincs jelentősége. Nevezetesen, a polikondenzációs és egyes átrendezéses polimerek - amelyeket homopolimernek neveznek - egynél több monomer egységet is tartalmazhatnak, amelyek mindegyike különböző kémiai összetételű lehet. Egy monomer egység az a legnagyobb szerkezeti egység, amely egyetlen monomer molekulából a polimerizációs eljárás során jön létre. A monomer egységeket nem szabad összetéveszteni sem az ismétlődő szerkezeti egységekkel, amelyek a legkisebb szerkezeti egységek és amelyek ismétlődése adja a polimer képletét, sem pedig a monomerrel, amely egyetlen molekula, amelyből a polimerek létrejöhetnek.

Például:

a) Polivinilklorid

A következő lánc három monomer egységből áll:

(Ebben az esetben a monomer egység és az ismétlődő szerkezeti egység azonos)

b) Poliamid-6,6

A következő lánc négy monomer egységből áll:

(Ebben az esetben két különböző monomer egység van, és az ismétlődő szerkezeti egység mindegyik típusú monomer egységet tartalmazza)

c) Etilén-vinil-acetát kopolimer

A következő lánc hat monomer egységből áll:

(x) Ebben az esetben a monomer egységek véletlenszerűen helyezkednek el, és az ismétlődő szerkezeti egység fogalom nem alkalmazható.

d) Szilikonok olyan nem egységes, vegyileg nem meghatározott termékek, amelyek molekulájában egynél több szilícium-oxigén-szilícium kötés van és a szilícium atomokhoz közvetlen szilíciumszén kötéssel kapcsolódó szerves csoportokat tartalmaznak (39.10 vtsz.).

e) Rezolok (39.09 vtsz.) és más előpolimerek. Az előpolimerekre jellemző a monomer egységek bizonyos ismétlődése bár tartalmazhatnak nem reakcióképes monomereket is. Az előpolimereket általában közvetlenül nem használják fel, hanem további polimerizációval nagyobb molekulatömegű polimerekké alakítják át. Ezért nem tekinthetők előpolimereknek a kész termékek, mint pl. a di-izobutikén (27.10 vtsz.) vagy a nagyon kis molekulatömegű kevert polietilén-glikol (38.23 vtsz.). Előpolimerek például a biszfenol-A vagy fenol-formaldehid alapú epoxidok epiklórhidrinnek epoxidálva, és az izocianát polimer.

Alapanyagok

A 39.01-39.14 vtsz-ok alá csak az alapanyagok tartoznak. Az alapanyag fogalmát az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (6) bekezdése határozza meg. Ezek csak az alábbi formákban osztályozhatók ide:

(1) Folyadékok vagy pépek. Ezek lehetnek alap polimerek, amelyek hő vagy más kezelést igényelnek ahhoz, hogy a késztermék kialakuljon, vagy lehetnek a kezeletlen vagy részben kezelt anyagok diszperziói (emulziói és szuszpenziói) vagy oldatai. A kezeléshez szükséges anyagok (pl. keményítők (keresztkötést kialakító anyagok) vagy más ko-reagensek és gyorsítók) mellett ezek a folyadékok vagy pépek más anyagokat, úgymint lágyítókat, stabilizátorokat, töltő- és színezőanyagokat is tartalmazhatnak, amelyeket főleg azért adagolnak hozzá, hogy a végtermék speciális fizikai tulajdonságokat vagy más kívánatos jellemzőket nyerjen. A folyadékokat és pépeket használhatják öntéshez, extrudáláshoz stb., és impregnáló, felület bevonó anyagként, lakk és festék alapanyagként vagy ragasztóként, dúsítóként, pelyhesítő szerként stb.

Ha bizonyos anyagok hozzáadásával nyert terméket a Vámtarifa más vtsz-a pontosabban határoz meg, nem tartozik a 39. Árucsoportba; ilyen pl:

a) elkészített ragasztó - lásd az Általános rendelkezésnek a végén lévő kivételek b) pontját;

b) elkészített adalékanyag ásványolajokhoz (38.11 vtsz.).

Meg kell azonban jegyezni, hogy a 39.01-39.13 vtsz. alá tartozó bármely termékből álló szerves illó oldószerekkel előállított oldatok (a kollódium kivételével) a 32.08 vtsz. alá tartoznak, ha az oldószer tömege az oldat tömegének 50%-át meghaladja, [a 32. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésének alkalmazása].

Az oldószer nélküli folyékony polimereket, amelyeket kizárólag lakként használnak a 32.10 vtsz. alá kell osztályozni. Ha nem ilyenek, akkor ebbe az Árucsoportba tartoznak.

(2) Porok, szemcsék és pelyhek. Ezeket ebben a formában sajtolóporként, lakkok, ragasztók stb. gyártásához és mint dúsító, pelyhesítő szert használják. Ezek lehetnek nem képlékeny anyagok, amelyek a sajtoló és kezelő eljárás során válnak képlékennyé, vagy olyan anyagok, amelyekhez képlékenyítőket adtak; ezek az anyagok tartalmazhatnak töltőanyagokat (pl. falisztet, cellulózt, textilfonalakat, ásványi anyagokat), festékeket vagy más, a fenti (1) pontban említett anyagokat. A porokat használhatják például tárgyak bevonására hő és sztatikus elektromosság segítségével, vagy sztatikus elektromosság nélkül.

(3) Nem szabályos alakú tömbök, rögök és hasonló formák akkor is ha tartalmaznak töltőanyagot, festőanyagot vagy a fenti (1) pontban meghatározott anyagokat. A szabályos mértani alakzatú tömb nem tekinthető alapanyagnak és a "lap, lemez, film, fólia és csík" meghatározása vonatkozik rá.

Az egyféle thermoplasztikus anyag hulladékából, törmelékéből és forgácsából kialakított alapanyagok a 39.01-39.14 vtsz. alá tartoznak (az anyaguknak megfelelően) és nem a 39.15 vtsz. alá [lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (7) bekezdését].

A kopolimerek, polimer elegyek és a kémiailag módosított polimerek osztályozása

A 39.01-39.13 vtsz-oknál a kopolimerek (beleértve a ko-polikondenzációs, ko-poliaddíciós termékeket, a tömb kopolimert és az ojtott kopolimert is) és a polimer elegyek osztályozását az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdése határozza meg. Ha más rendelkezés nincs, ezek a nagyobb tömegben levő komonomer polimerjének a vtsz-a alá tartoznak. Így azokat a komonomereket, amelyeknek polimerjei ugyanazon vtsz. alá tartoznak, úgy kell tekinteni, mintha egyféle komonomer lenne. Azt a kopolimert, illetve polimer elegyet, amelyben egyetlen komonomer (vagy komonomer típus) sincs nagyobb tömegben és több azonos részarányt képviselő komonomer van, a szóba jöhető vtsz-ok közül a legutolsó alá kell osztályozni.

Így például, a vinilklorid-vinil-acetát kopolimer, ha 55% vinilkloridot tartalmaz a 39.04 vtsz. alá, ha 55% vinilacetátot tartalmaz, a 39.05 vtsz. alá tartozik.

Hasonlóképpen, a 45% etilént, 35% propilént és a 20% izobutilént tartalmazó kopolimer a 39.02 vtsz. alá tartozik mivel a propilén és izobutilén polimerjei egyaránt a 39.02 vtsz. alá tartoznak, együtt a kopolimer 55%-át teszik ki és így nagyobb tömegben vannak az etilénnel szemben.

Azokat a kémiailag módosított polimereket, amelyeknek a kémiai reakciói folyamán csak az oldalláncuk (nyúlványuk) módosult, a nem módosított polimer vtsz-a alá kell osztályozni [lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (5) bekezdését]. Így például a klórozott polietilén és a szulfoklórozott polietilén a 39.01 vtsz. alá tartozik. Ez nem vonatkozik az ojtott polimerekre.

Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében említett kivételeken kívül nem tartoznak még ide:

a) a festékanyagoknak a műanyagokban koncentrált diszperziói, amelyek a 32. Árucsoportba tartozó termékek jellemzőivel rendelkeznek; lásd pl. a 32.04 vtsz-hoz tartozó Magyarázat (I) bekezdés C) részét, amely a festékanyagok műanyagokban koncentrált diszperzióira vonatkozik és a (II) bekezdés (2) pontját, amely luminoforként használt szerves termékekre vonatkozik (pl. a rodamin B) műanyagokban), a 32.05 vtsz-hoz tartozó Magyarázatot (hetedik bekezdését, amely a festéklakkok műanyagokban koncentrált diszperzióival foglalkozik), és a 32.06 vtsz-hoz tartozó Magyarázat (A) meghatározás, hatodik bekezdés, (I) pontját, amely az egyéb festőanyagok műanyagokban koncentrált diszperzióival foglalkozik.

b) A 39.01-39.13 vtsz. alá tartozó polimer készítmények, amelyeket kimondottan ragasztó vagy kötőanyagként történő felhasználásra szántak a 35.06 vtsz. alá tartoznak, mint ahogyan a 39.0139.13 vtsz. alá tartozó más áruk is, ha azokat ragasztó- vagy kötőanyagként a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, az 1 kg nettó tömeget meg nem haladó csomagolásban hozzák forgalomba.

c) Műanyag és az ezekből készült áruk nyomtatott mintákkal, jelekkel, ábrákkal, ha azok a felhasználásuk szempontjából lényegesek a 49. Árucsoportba tartoznak (a 39.18 és a 39.19 alá tartozó ilyen áruk kivételével).

Általános Magyarázat:

Alszámos Megjegyzés (1) pontjához:

Ez a Megjegyzés a kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek alszámok alá történő osztályozását szabályozza. Mielőtt azonban ezeket a termékeket alszámok alá besorolnánk, először az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően (lásd az Általános rendelkezéseket) a helyes vtsz. alá kell besorolni azokat.

Az Alszámos Megjegyzés (1) pontjának megfelelően a kopolimereket és a kémiailag módosított polimereket a következő módon kell osztályozni:

(1) az alá az alszám alá, amely név szerint megnevezi, ha van ilyen;

(2) ha nincs saját alszáma, akkor a szóba jöhető utolsó alszám alá (vagyis egyszerűen a "Más" alszám alá);

(3) ha nincs ilyen alszáma akkor a nagyobb tömegben levő komonomerek homopolimerjeinek az alszáma alá, vagy a kémiailag módosított polimerek esetében a nem módosított polimerek alszáma alá kell osztályozni (ez a szabály ténylegesen csak a 39.07 és a 39.09 vtsz-ok alszámaira vonatkozik).

A polimer elegyeket úgy kell osztályozni, mintha olyan kopolimerek (vagy homopolimerek) lennének, amelyben az elegyben levő monomerekkel azonos típusú és mennyiségű monomerek vannak.

Ezeket a szabályokat az alábbi példákkal szemléltetjük:

A) A saját vtsz. alá történő osztályozás

(1) Egy polimer elegyet, amelynek 96%-a nagy sűrűségű polietilén (HDPE) és 4%-a polipropilén, a 3901.20 vtsz. alá kell osztályozni, mint nagy sűrűségű polietilént, mert az elegy megfelel a homopolimer meghatározásának és ez az alszám névszerint megnevezi a kérdéses homopolimert.

(2) A 39.04 vtsz. alá tartozó vinilklorid- vinilacetát kopolimereket, vagyis amelyekben a vinilklorid a nagyobb tömegben levő komonomer, a 3904.30 alszám alá kell osztályozni, mert ez az alszám névszerint megnevezi.

(3) A 39.03 vtsz. alá tartozó akrilonitril-butadién-sztirén (ABS) kopolimereket vagyis azokat, amelyekben a sztirén nagyobb tömegben levő komonomer, a 3903.30 vtsz. alszám alá kell osztályozni, mert ez az alszám névszerint megemlíti. A hasonló összetételű polimer elegyeket szintén a 3903.30 vtsz. alszám alá kell osztályozni.

(4) A polivinil acetátok hidrolízisével nyert polivinil alkoholokat, amelyek ezért kémiailag módosított polivinil acetátok, a 3905.20 vtsz. alszám alá kell osztályozni, mert ez az alszám névszerint megemlíti.

(5) A 39.02 vtsz. alá tartozó etilén-propilén kopolimereket vagyis azokat, amelyekben a propilén a nagyobb tömegben levő komonomer, a 3902.30 vtsz. alá kell osztályozni, mert ez az alszám névszerint megemlíti a "propilén kopolimereket". A hasonló összetételű polimer elegyeket szintén a 3902.30 vtsz. alszám alá kell osztályozni.

(6) A 45% etilénből, 35% propilénből és 20% izobutilénből álló kopolimereket, amelyek a 39.02 vtsz. alá tartozó polimerek, mert a propilént és az izobutilént együtt figyelembe véve, nagyobb tömegben vannak az etilénnel szemben, a 3902.30 vtsz. alszám alá kell osztályozni, mint "propilénkopolimert", mert a propilén nagyobb tömegben van a többi monomerrel szemben, amelynek polimerjei a 39.02 vtsz. alá tartoznak.

(7) A 39.05 vtsz. alá tartozó vinilklorid-vinilacetát kopolimereket, vagyis amelyekben a vinilacetát a nagyobb tömegben levő komonomer, a 3905.11 vagy a 3905.19 vtsz. alszámok alá kell osztályozni, mert a vinilacetát kopolimerek a "vinilacetát polimerjei" fogalmába tartoznak.

(8) A 39.04 vtsz. alá tartozó etilén-vinilklorid kopolimereket vagyis azokat, amelyekben a vinilklorid a nagyobb tömegben levő komonomer, a 3904.40 vtsz. alszám alá kell osztályozni, mint "más vinliklorid kopolimert".

B) A szóba jöhető utolsó alszám alá történő osztályozás

(1) A 39.01 vtsz. alá tartozó etilén-vinilklorid kopolimereket vagyis azokat, amelyekben az etilén a nagyobb tömegben levő komonomer, a 3901.90 vtsz. alszám, a "Más" alszám alá kell osztályozni, mert nincs olyan alszám, amely részletesebben megnevezné. A hasonló összetételű polimer elegyeket szintén a 3901.90 vtsz. alá kell osztályozni.

(2) A 45% etilénből, 20% propilénből és 35% izobutilénből álló kopolimereket, amelyek a 39.02 vtsz. alá tartozó polimerek, mert a propilént és az izobutilént együtt figyelembe véve, nagyobb tömegben vannak az etilénnel szemben, a 3902.90 vtsz. alszám, a "Más" alá kell osztályozni, mert nincs olyan alszám, amely név szerint részletesebben megemlítené.

(3) 60% sztirénből, 30% akrilnitrilből és 10% más monomerből vagy monomerekből (pl. viniltoluol) álló kopolimereket, amelyek a 39.03 vtsz. alá tartozó polimerek, mert a sztirén a nagyobb tömegben levő ko-monomer, a 3903.90 vtsz. alszám, a "Más" alszám alá kell osztályozni, mert nemcsak sztirénből és akrilnitritből állnak és így nincs olyan alszám, amely név szerint részletesebben megemlítené.

(4) A kémiailag módosított polietilént (pl. a klórozott vagy szulfoklórozott polietilént) a 3901.90 vtsz. alszám a "Más" alszám alá kell osztályozni, mert nincs egy alszám sem, amely névszerint részletesebben megemlítené.

C) A homopolimerek és a nem módosított polimerek osztályozása

(1) A formaldehides karbamid és fenol kopolimereket (vagyis ko-polikondenzátumokat) a 3909.10 vtsz. alszám alá kell osztályozni, ha a karbamid van nagyobb tömegben és a 3909.40 vtsz. alszám alá, ha a fenol van nagyobb tömegben mivel nincs sem olyan alszám, amely név szerint részletesebben megemlítené, sem olyan szóba jöhető utolsó alszám, hogy "Más".

(2) A kémiailag módosított poliétereket (a poliacetálok kivételével) a 3907.20 vtsz. alszám alá kell osztályozni, mert nincs sem olyan alszám, amely név szerint részletesebben megemlítené, sem olyan szóba jöhető utolsó alszám, hogy "Más".

(3) A polikarbonát és polietilén tereftalát összetételű kopolimereket a 3907.40 vtsz. alszám alá kell osztályozni, ha az előbbi van nagyobb tömegben és a 3907.60 vtsz. alszám alá, ha az utóbbi, mivel nincs sem olyan alszám amely név szerint részletesebben megemlítené, sem olyan szóba jöhető utolsó alszám, hogy "Más".

Általános Megjegyzések:

Megjegyzések (6) bekezdéséhez:

A Megjegyzések e bekezdésében és a 32. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében alkalmazott "oldat" kifejezés nem vonatkozik a kolloid oldatokra.

I. Alapanyagok:

Az "alapanyag" kifejezés meghatározását lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdésében és az Árucsoport Magyarázatának Általános rendelkezéseiben.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

Magyarázat:

I. Árualcsoport

Alapanyagok

3901 Etilén polimerjei, alapanyag formájában

3901.10 - Polietilén, 0,94-nél kisebb fajlagos tömeggel

3901.20 - Polietilén, 0,94 vagy nagyobb fajlagos tömeggel

3901.30 - Etilén-vinilacetát kopolimer

3901.90 - Más

Ide tartozik a polietilén és a kémiailag módosított polietilén (pl. klórozott polietilén és a szulfoklórozott polietilén). Ide tartoznak az etilén kopolimerek is (pl. etilén-vinilacetát kopolimerek és etilén-propilén kopolimerek), amelyekben az etilén a túlsúlyban levő komonomer. A kopolimerekre, a kémiailag módosított polimerekre és a polimer elegyekre vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

A polietilén egy áttetsző anyag, amelyet nagyon széles körben használnak. A kis sűrűségű polietilént (LDPE), vagyis az olyan polietilént, amelynek fajsúlya 20 °C-on kevesebb, mint 0,94 (adalékanyag nélküli polimer alapanyagot figyelembevéve), főleg csomagoló fóliaként használják elsősorban az élelmiszeriparban, valamint papír, papíripari rostlemez, alumínium fólia stb. bevonására, emellett elektromos szigetelő és különböző háztartási cikkek, játékok stb. gyártásánál. E vtsz. alá tartozik a lineáris, kis sűrűségű polietilén is (LDPE). A nagy sűrűségű polietilén (HDPE) olyan polietilén, amelynek fajsúlya 20 °C-on 0,94 vagy több (adalékanyag nélküli polimer alapanyagot figyelembevéve). Ezt különböző befúvatott és fröccsöntött áruk gyártására, szőtt zsákokhoz, benzin és olajtartályokhoz, csövek sajtolásához, stb. használják. Az etilénvinilacetát kopolimereket használják pattintós kupakokhoz, filteres ("bagin-boksz") tartályok béléseként és a feszes csomagolásokhoz.

Nem tartozik ide:

a) az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdés a) pont előírásainak nem megfelelő folyékony szintetikus polietilén (27.10 vtsz.);

b) polietilén viasz (34.04 vtsz.).

3902 Propilén vagy más olefin polimerjei, alapanyag formájában

3902.10 - Polipropilén

3902.20 - Poliizobutilén

3902.30 - Propilén kopolimer

3902.90 - Más

E vtsz. alá tartozik minden olefin (vagyis aciklikus szénhidrogén egy vagy több kettős kötéssel) polimerje, az etilén kivételével. Az e vtsz. alá tartozó legfontosabb polimerek a polipropilén, poli-izobutilén és propilén kopolimerek. A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket. A polipropilén általános fizikai tulajdonságai a nagysűrűségű polietilénhez hasonlóak. A polipropilént és propilén kopolimereket szintén széles körben alkalmazzák, például: csomagoló fóliaként, autók, készülékek, háztartási eszközök öntött részeihez, huzal és kábel bevonásához, élelmiszertartók szigeteléséhez, bevont és laminált termékekhez, vegyi üzemek csöveihez, csomózott szőnyeg alapjaként.

A megfelelően polimerizált poliizobutilén hasonlít a gumihoz, de nem a 40. Árucsoportba tartozik, miután nem felel meg a szintetikus gumi meghatározásának. Vízálló bevonatokhoz és más műanyagok módosításához használják.

A gyengén polimerizált és az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdés a) pont előírásainak megfelelően poliizobutilén is e vtsz. alá tartozik. Ez egy viszkózus folyadék és a kenőolajok tulajdonságainak megváltoztatására használják.

Nem tartoznak ide azonban a folyékony szintetikus poliizobutilén és más poliolefinek, amelyek nem felelnek meg az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdés a) pont előírásainak (27.10 vtsz.).

3903 Sztirol polimerjei, alapanyag formájában

- Polisztirol:

3903.11 - - Habosítható

3903.19 - - Másféle

3903.20 - Sztirolakrilnitril (SAN) kopolimer

3903.30 - Akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) kopolimer

3903.90 - Más

Ide tartoznak a polisztirol és a sztirol kopolimerjei. A legfontosabb sztirol kopolimer a sztirol-akrilnitril (SAN), az akrilnitril-butadién-sztirol kopolimer (ABS) és a sztirol-butadién kopolimerek. A jelentős mennyiségű butadiént tartalmazó sztirol-butadién kopolimerek megfelelnek a 40. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésében előírtaknak és így a 40. Árucsoporthoz tartoznak, mint szintetikus gumi. A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket. A nem habosított polisztirol színtelen, átlátszó, termoplasztikus anyag, amelyet széles körben használnak az elektromos és a híradástechnikai iparban. Használják csomagolóanyagként is pl. az élelmiszerek és kozmetikumok csomagolásához. Felhasználják még játékok, óraszekrények (búrák) és hanglemezek gyártásához.

A habosított (szivacs) polisztirol a habosítási eljárásból származó gázokat tartalmaz és alacsony a térfogattömege. Gyakran alkalmazzák hűtőszekrényajtókhoz hőszigetelőként, légkondicionálók dobozához, hűtőraktárakban, hűtőpultoknál és az építőiparban. Használják még reklámcsomagoláshoz és ételek tálalására szolgáló árukhoz.

A sztirol egyes módosított kopolimerjei ioncserélők (39.14 vtsz.).

A sztirol-akrilnitril (SAN) kopolimer, amelynek nagy a nyújtószilárdsága, jól formálható és jó a kémiai ellenállása, kupakok, zárópeckek, írógép billentyűk, hűtőgépszekrény alkatrészek, olajszűrő edények és bizonyos konyhai felszerelések előállítására használják. Az akrilnitril-butadién-sztirén (ABS) kopolimereket, amelyek igen ütésállóak és az időjárással szemben nagyon ellenállóak, gépjárművek karosszériájának, hűtőszekrény ajtónak, telefonok, palackok, cipősarkak, gépek tartójának (tokjának), vízvezetékek, építő elemek, járművek, stb. részeinek és tartozékainak készítésére használják.

3904 Vinil-klorid vagy más halogénezett olefin polimerjei, alapanyag formájában

3904.10 - Polivinilklorid, más anyaggal nem keverve

- Más polivinilklorid:

3904.21 - - Nem lágyított

3904.22 - - Lágyított

3904.30 - Vinilklorid-vinilacetát kopolimer

3904.40 - Más vinilklorid kopolimer

3904.50 - Vinilidénklorid polimer

- Fluor-polimer:

3904.61 - - Politetrafluoretilén

3904.69 - - Másféle

3904.90 - Más

Ide tartoznak a polivinilklorid (PVC), vinilklorid kopolimerek, vinilidénklorid polimerek fluorpolimerek és más halogénezett olefin polimerjei (a kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket).

A polivinilklorid (PVC) színtelen, rideg anyag, korlátozottan hőálló és ha melegítik fémes felületet ad. Ezek és más okok miatt ahhoz, hogy használható műanyagokat nyerjenek, gyakran szükséges stabilizátorok, lágyítók, szaporító anyagok, töltőanyagok, stb. hozzáadása. Hajlékony lap formájában a polivinilkloridot (PVC) széles körben használják, mint vízhatlan függöny, kötény, esőkabát stb. anyagot és jó minőségű bőrutánzatot valamint a személyszállító járművek belső díszítésére. A rideg, kemény, PVC lapokat fedők, csővezetékek, tartálybélések és sok más, a vegyiüzemek részére szükséges áruk előállítására használják. A PVC padlóburkoló szintén általánosan használt. A legfontosabb vinilklorid kopolimer a vinilklorid-vinilacetát kopolimer, amelyet főleg hanglemez és padlóburkolók előállítására használnak.

A vinilidénklorid kopolimereket széles körben alkalmazzák élelmiszerek csomagolására, kárpitokhoz, műszálként, sörtékhez és latex borításhoz és a vegyipari berendezésekben használt csövek előállításához.

Az egyik legfontosabb fluor polimer a politetrafluoretilén (PTFE), amelyet széles körben alkalmaznak az elektromos, vegyi és a nehéziparban. Magas megmunkálási hőmérséklete miatt kitűnő szigetelőanyag és vegyszerekkel szembeni ellenállósága miatt szinte elnyűhetetlen. Más fluor polimerek: a klór-trifluoretilén, polivinilidén-fluorid, stb.

3905 Vinil-acetát vagy más vinil-észter polimerjei, alapanyag formájában; más vinilpolimerek alapanyag formájában

- Vinilacetát polimer:

3905.11 - - Vizes diszperzióban

3905.19 - - Másféle

3905.20 - Polivinilalkohol, nem hidrolizált acetát csoportot tartalmazó is

3905.90 - Más

E vtsz. alá tartozik minden vinil polimer a 39.04 vtsz. alá tartozók kivételével. A vinil polimer monomerjének szerkezeti képlete

ahol a C-X kötés nem szén-szén kötés és nem szén-hidrogén kötés. A polivinil ketonok, ahol a C-X kötés egy szén-szén kötés, ezért nem tartoznak ide (39.11 vtsz.).

A vinilacetát és más vinil észterek polimerjei, amelyek közül legfontosabb a polivinilacetát, nem alkalmasak készáruk előállítására, mivel túl lágyak és elasztikusak. Általában lakkok, festékek, kötőanyagok, textil kikészítő és impregnáló anyagok előállítására használják. A polivinilacetát oldatait és diszperzióit (emulziót és szuszpenziót) pl. kötőanyagként használják. A polivinil alkoholt általában a polivinilacetát hidrolízisével állítják elő. A nem hidrolizált vinilacetát csoportok tartalmától függően különböző minőségű polivinil alkoholokat nyernek. Ezek kitűnő emulgeáló és diszpergáló anyagok és védőkolloidként, kötőanyagként és dúsítószerként használják festékekhez, gyógyszerekhez, kozmetikumokhoz és textilhez. A polivinil alkoholokból készült szálakból előállíthatók alsóruhaneműk, takarók, felsőruházat, stb.

A polivinilacetálok polivinil alkohol és aldehid, úgymint formaldehid vagy butiraldehid reakciójával, vagy polivinil-acetát és aldehid reakciójával állíthatók elő.

Más vinilpolimerek: a polivinil éterek, polivinil karbazol és a polivinil pirrolidon.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

Alszámos Magyarázat:

a 3905.11 és a 3905.19 vtsz. alszámokhoz

Azokat a polimereket, amelyekben a vinilacetát csoportokból 50%-nál kevesebbet hidrolizáltak, vinilacetát polimerként kell osztályozni.

3906 Akril polimerek, alapanyag formájában

3906.10 - Polimetilmetakrilát

3906.90 - Más

Az "akril-polimer" elnevezés alatt az akril vagy metakrilsav polimerjeit, ezek sóit vagy észtereit vagy a megfelelő aldehidet, amidot vagy nitrilt kell érteni.

Ebben a kategóriában a legfontosabb polimer a polimetil-metakrilát. Kitűnő optikai tulajdonságai és fizikai ellenállósága miatt fényező anyagként, szabadtéri jelzésekhez, kijelző szerkezetekhez és műszem, kontaktlencse és műfogsorok előállításánál használják.

Az akrilnitril polimereket a szintetikus szálgyártásban is használjak.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

Nem tartoznak ide:

a) az ioncserélő akril polimerek (39.14 vtsz.);

b) a 40. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdés előírásainak megfelelő akrilnitril kopolimerek (40. Árucsoport).

3907 Poliacetálok, más poliéterek és epoxigyanták alapanyag formájában; polikarbonátok, alkidgyanták, poliallilészterek és más poliészterek, alapanyag formájában

3907.10 - Poliacetál

3907.20 - Más poliéter

3907.30 - Epoxigyanta

3907.40 - Polikarbonát

3907.50 - Alkidgyanta

3907.60 - Polietilén tereftalát

- Más poliészter:

3907.91 - -Telítetlen

3907.99 - - Másféle

Ide tartoznak:

(1) Poliacetálok. Aldehidből, általában formaldehidből nyert polimerek, jellemzőjük, hogy acetál funkciós csoportok vannak jelen a polimer láncban. Nem szabad ezeket összetéveszteni a 39.05 vtsz. alá tartozó polivinilacetálokkal, amelyekben az acetál-funkciós csoportok helyettesített atomcsoportok a polimer láncban. A műanyagoknak ebbe a családjába tartoznak az acetál kopolimerek és műszaki műanyagnak tekinthetők, mivel felhasználják gyűrűs csapágyakhoz, bütykös tárcsákhoz, gépkocsi karosszériákhoz, ajtógombokhoz, szivattyú és ventillátor lapáthoz, cipősarkakhoz, mechanikus játékokhoz, vízvezeték szerelékekhez, stb.

(2) Más poliéterek. Ezeket a polimereket epoxidokból, glikolokból vagy hasonló anyagokból állítják elő és jellemzőjük, hogy éter funkciós csoportok vannak jelen a polimer láncban. Nem szabad ezeket összetéveszteni a 39.05 vtsz. alá tartozó polivinil éterekkel, amelyekben az éter funkciós csoportok helyettesített atomcsoportok a polimer láncban. A csoport legfontosabb tagjai a polioxi-etilén, a polioxi-propilén és a polifenilén-oxid (PPO) (helyesebben: poli(dimetilfenilén-oxid). Ezeket a termékeket különböző célokra használják, a PPO-t a poliacetálokhoz hasonlóan műszaki műanyagként, a polioxi-propilént a poliuretánhab gyártás közbenső termékeként.

(3) Epoxi gyanták. Ezeket a polimereket például biszfenol A (4,4'-izopropolidén-difenol), novolakk (fenol tartalmú) gyanták és más polihidroxi vegyületek epiklórhidrinnek (1-klór-2,3-epoxi-propán) történő polikondenzációjával vagy telítetlen termékek epoxidálásával nyerik. Az epoxigyantákat a gyanta-szerkezetben reaktív csoportok jelenléte jellemzi. Felhasználáskor a gyantákat szilárd keresztkötésű anyagokká alakítják, pl. olyan szilárdító anyagok hozzáadásával, mint a többértékű aminok, többértékű amidok, szervetlen sav vagy anhidrid, bór-trifluorid komplex vagy egy szerves polimer.

Az epoxigyanták az alacsony viszkozitású folyadékoktól a magas fokon olvadó szilárd anyagokig változóak; ezeket felületi bevonásra, ragasztóként, beágyazó és öntőgyantaként, stb. használják. Az epoxidált állati vagy növényi olajokat a 15.08 vtsz. alá kell osztályozni.

(4) Polikarbonátok. Ezeket a polimereket például biszfenol A és foszgén (karbonilklorid) vagy difenilkarbonát kondenzációjával állítják elő és a polimer láncban levő karbon-észter funkciós csoportok jelenléte jellemzi ezeket. Az iparban széles körben alkalmazzák, pl. préselt árukhoz és mint fényezőanyagot.

(5) Poliészterek. Ezeket a polimereket többértékű alkoholok és több bázisú karbonsavak kondenzációjával állítják elő és a polimer láncban jelenlevő karboxil-észter funkciós csoportok jellemzik ezeket. Így megküIönböztethetők a 39.05 vtsz. alá tartozó polivinil-észterektől, amelyekben az észter csoport helyettesített atomcsoport a polimer láncban.

A poliészterek csoportjába tartoznak:

a) Alkidgyanták. Többértékű alkoholok és több bázisú savak vagy ezek anhidridjeinek polikondenzációs terméke, ezek közül legalább egynek részben vagy teljesen tri- vagy magasabb funkciónak kell lennie, módosítva más anyagokkal, pl. zsírsavakkal, állati vagy növényi zsírokkal, egyfunkciós savakkal, vagy alkoholokkal, fenyőgyantával. Nem tartoznak ide az olajmentes alkidok [lásd az alábbi d) pont rendelkezéseit]. Ezeket a gyantákat főleg bevonatokként és nagyon jó minőségű lakkokhoz használják és rendszerint viszkózus formában vagy oldatként fordulnak elő.

b) Poliallil észterek. A telítetlen poliészterek speciális csoportja [a "telítetlen" meghatározásra lásd az alábbi d) pont rendelkezéseit] allilalkohol észtereinek kétbázisú savval, például diallil-ftaláttal történő reakciójából származnak. Lamináló kötőanyagként, bevonóanyagként, lakként és mikrohullámú készülékeknél használják.

c) Polietilén-tereftalát. Dimetil-tereftalát és etilén-glikol reakciójának a terméke. Nagyon fontos a textiliparban és emellett használják csomagoló fóliaként, magnószalagként, üdítőitalos palackként.

d) Más poliészterek. Lehetnek telítetlenek és telítettek. A "telítetlen" poliészterek azok, amelyek elegendő "etilénes telítettséggel" rendelkeznek, így könnyen keresztkötések alakíthatók ki (vagy már ki is alakultak), etilénes telítettséget tartalmazó monomerekkel, thermosetting (hőre keményedő) termék előállítása céljából. A telítetlen poliészterekhez tartozik a poliallil észter [lásd a fenti b) pont rendelkezéseit] és más, telítetlen sav, pl. malein- vagy hangyasav alapú poliészterek (olajmentes alkidok is). Ezek a termékek, amelyek általában folyékony prepolimerek, főleg üvegszállal erősített rétegelt anyagok és áttetsző, hőre keményedő, öntött termékek előállítására használják.

A telített poliészterekhez tartoznak a tereftálsav alapú polimerek, például poli-butiléntereftalát, és a telített olajmentes alkidgyanták. Főleg textilszálak és filmek előállítására használják.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3908 Poliamidok, alapanyag formájában

3908.10 - Poliamid -6, -11, -12, -6,6, -6,9, -6,10 vagy -6,12

3908.90 - Más .

Ide tartoznak a poliamidok és kopolimerjeik. A lineáris poliamidok nylonként ismertek. A poliamidokat kétbázisú szerves sav (pl. adipinsav, szebacinsav) és diaminok vagy bizonyos aminosavak (pl. 11-amino-redukam-sav) kondenzációs polimerizációjával vagy laktámok (pl. kaprolaktám) átrendeződéses polimerizációjával (poliaddíciójával) állítják elő.

Néhány fontosabb nylon típusú poliamid a poliamid-6, poliamid-11, poliamid-12, poliamid-6,6, poliamid-6,9, poliamid-6,10, poliamid-6,12. A nem lineáris poliamidok a dimerizált növényi olajsav és az aminok kondenzációs terméke.

A poliamidok magas szakító szilárdsággal rendelkeznek és ütéssel szemben nagyon ellenállóak. Kitűnő a kémiai ellenálló képességük, különösen aromás és alifás szénhidrogénekkel, ketonokkal és észterekkel szemben.

Textíliakénti felhasználásukon kívül, széles körben alkalmazzák mint thermoplasztikus anyagokat a sajtolásban. Használják még bevonatként, ragasztóként, csomagoló fóliaként. Oldat formájában lakként használják.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3909 Aminogyanták, fenolgyanták és poliuretánok, alapanyag formájában

3909.10 - Karbamidgyanta; tiokarbamidgyanta

3909.20 - Melamingyanta

3909.30 - Más aminogyanta

3909.40 - Fenolgyanta

3909.50 - Poliuretán

Ide tartoznak:

(1) Amingyanták. Ezeket aminoknak vagy amidoknak, aldehidekkel (formaldehid, furfuraldehid stb.) történő kondenzációja útján nyerik. A legfontosabbak a karbamid gyanták (pl. karbamid-formaldehid), a tio-karbamid gyanták (pl. tiokarbamid-formaldehid), a melamingyanták (pl. melamin-formaldehid) és az anilingyanták (pl. anilin-formaldehid).

Ezeket az anyagokat használják átlátszó, áttetsző vagy ragyogó színezésű műanyagáruk és öntött asztalok, dísztárgyak, valamint elektromos áruk készítésére. Előfordulnak még oldatokban és diszperziókban (emulziókban és szuszpenziókban), (olajjal, zsírsavval, alkohollal vagy más szintetikus polimerekkel módosítva is) és ilyen formában ragasztóként és textilkikészítőszerként stb. alkalmazzák. [Lásd az Árucsoporthoz tartozó általános rendelkezésekben a kivételeknek az enyvek osztályozására vonatkozó b) pontját].

A poliamin gyanták, mint pl. a poli(etilén-aminok), nem amino gyanták és a 39.11 vtsz. alá tartoznak, ha megfelelnek az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

(2) Fenolgyanták.

E csoportba a fenol és homológjainak (krezol, xilenol stb.) vagy aldehiddel helyettesített fenoloknak, mint pl. formaldehid, acetaldehid, furfuraldehid stb. történő kondenzációjából nyert különféle gyantaszerű anyagok tartoznak. E termékek jellege a vegyi reakció feltételei szerint és aszerint változik, hogy arra más anyagok befolyással voltak-e. Így ebbe a csoportba tartoznak a következők:

a) Gyanták (novolakkok), amelyek maradandóan olvaszthatók és oldhatók alkoholban, vagy más szerves oldószerekben, ezeket savas közegben állítják elő, lakkok, présporok stb. készítéséhez használják.

b) A hőre keményedő fenol-formaldehid gyantákat lúgos közegben nyerik. A feldolgozás során a termékek sorozatát kapják. Először a folyékony, pépes és szilárd halmazállapotú rezolokat, amelyeket lakkalapanyagként, impregnáló anyagként stb. használják. Másodszor a rezitolokat, ezek présporként fordulnak elő és végül a teljes reakció után a rezitek, amelyek leggyakrabban készáru formájában jelennek meg, mint pl. lap, lemez, rúd, cső vagy a 39.16 -39.26 vtsz. alá tartozó más áruk.

Egyes ilyen fajtájú műgyanták ioncserélők, és a 39.14 vtsz. alá tartoznak.

c) Olajban oldódó fenolgyanták (száradó olajban oldódó), amelyeket butil-fenolból, amil-fenolból, para-hidroxi-difenilből vagy más helyettesített fenolból készítenek. Ezeket főleg lakkok készítéséhez használják.

d) A fenti a), b), c) bekezdésekben meghatározott gyantákon alapuló termékek, fenyőgyanták vagy más természetes gyanták, műgyanták (különösen alkid gyanták), növényi olajok, alkoholok, szerves savak vagy más vegyianyagok hozzáadásával módosítva, amelyek befolyásolják oldódásukat a száradó olajokban. Az így módosított fenolgyantákat lakkok és festékek készítéséhez, felület bevonására vagy impregnálására használják.

(3) Poliuretánok

Ide tartozik minden polimer, amelyet polifunkciós izo-cianátok és polihidroxi vegyületek, úgymint ricinusolaj, bután-l,4-diol, poliéter-poliolok, poliészter-poliolok reakciójával nyernek. Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a poliuretán nem tekinthető kopolimernek. A poliuretán számtalan formában előfordul, amelyek közül a legfontosabbak a hab, az elasztomer és bevonóanyag. Használják még mint ragasztóanyagot, présport és műszálként is.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3910 Szilikonok, alapanyag formájában

Az ide tartozó szilikonok nem egységes, vegyileg nem meghatározott termékek, amelyek molekulájában egynél több szilícium-oxigén-szilícium kötés van és a szilícium atomokhoz közvetlen szilícium-szénkötéssel kapcsolódó szerves csoportokat tartalmaznak.

Nagyfokú ellenálló képességgel rendelkeznek és lehetnek folyékonyak, fél-folyékonyak vagy szilárdak. Ilyen termékek a szilikon-olajok, -zsírok, -gyanták és elasztomerek.

(1) A szilikon-olajokat és zsírokat kenőanyagként használják, mivel igen magas vagy alacsony hőfokon is ellenállóak maradnak, ismeretesek továbbá mint vízhatlan impregnáló, dielektromos, habzásgátló termékek, tapadásgátló anyagok stb. A kenőanyag készítmények olyan keverékekből állnak, amelyek szilikon zsírokat vagy olajokat tartalmaznak és jellegüktől függően a 27.10 vagy a 34.03 vtsz. alá tartoznak (lásd a vonatkozó Magyarázatot).

(2) A szilikon gyantákat főleg olyan lakkok, szigetelő vagy vízhatlan bevonatok stb. gyártására használják, ahol követelmény a nagyon magas hőfokkal szembeni ellenállóság. Használják még réteges anyagok készítésére, amelyekbe erősítőanyagként üvegszálat, azbesztet vagy csillámot tesznek, valamint flexibilis öntőmintaként és elektromos szigetelő burkolatként.

(3) A szilikon elasztomer, bár nem felel meg a 40. Árucsoportba tartozó szintetikus gumi meghatározásának, rendelkezik némi nyúlékonysággal és ez a tulajdonsága magas vagy alacsony hőfokon sem változik meg. Így alkalmas arra, hogy nagyon magas vagy nagyon alacsony hőmérsékletnek kitett készülékekben alátétként vagy más tömítő anyagként használják. Egyik alkalmazási területe a gyógyászat, automata "agy-zsilipek"-et készítenek belőle, amelyet vízfejűség esetén használnak.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

Nem tartoznak ide a 34. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szilikonok (34.02 vtsz.).

3911 Kőolajgyanták, kumaron-indén gyanták, politerpének, poliszulfidok, poliszulfonok és az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott, másutt nem említett termékek, alapanyag formájában

3911.10 - Petróleumgyanta, kumaron, indén vagy kumaron-indén gyanta és politerpének

3911.90 - Más

Ide tartoznak a következő termékek:

(1) Kőolajgyanták, a kumaron-, az indén vagy a kumaron-indén gyanták és a politerpének, ezek alacsony polimerizációs fokú gyanták, amelyeket erősen krakkolt kőolaj desztillációjából, szénkátrányból vagy terpentinből vagy más terpénekből előállított többé-kevésbé szennyezett frakciók polimerizációjával állítanak elő. Ragasztó- és bevonóanyagnak használják, és gyakran gumihoz vagy műanyaghoz lágyítóként, pl. a padlóburkolók készítésénél.

(2) Poliszulfidok. Jellemzőjük a monoszulfid kötések jelenléte a polimer láncban, pl. a polifenilén-szulfid. A poliszulfidokban a két atomhoz mindkét oldalon szénatom kapcsolódik, ellentétben a 40. Árucsoportba tartozó tioplasztokkal, amely kén-kén kötéseket tartalmaz. A poliszulfidokat bevonó anyagként és a préselt termékek előállításánál használják, például repülőgép- és autóalkatrészek, szivattyú lapátkerék készítésére.

(3) Poliszulfonok. Jellemzőjük a szulfonkötések jelenléte a polimerláncon, pl. a biszfenol A (4,4'-izopropilidén-difenol) nátrium sójának és a bisz (4-klórfenil) szulfon reakciója során keletkező termék. Elektromos alkatrészeknél, háztartási készülékekben stb. használják.

(4) Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott egyéb termékek, például polixilén gyanták, poli (1,4-diizopropil benzol), polivinil-ketonok, polietilén-iminek és poliimidel.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3912 Másutt nem említett cellulóz és kémiai származékai, alapanyag formájában

- Cellulózacetát:

3912.11 - - Nem lágyított

3912.12 - - Lágyított

3912.20 - Cellulóznitrát (kollódium is)

- Cellulozéter:

3912.31 - - Karboximetilcellulóz és sói

3912.39 - -Másféle

3912.90 - Más

A) Cellulóz

A cellulóz nagy molekulasúlyú szénhidrát, amely a növényi anyagok szilárd vázát képezi. A gyapot majdnem tiszta állapotban tartalmazza. A másutt nem említett cellulóz, alapanyag formájában e vtsz. alá tartozik.

A regenerált cellulóz fényes, áttetsző anyag, rendszerint kicsapatás és besűrítés útján nyerik, amikor cellulóz xantogenát lúgos oldatát savfürdőbe nyomják. Ezek rendszerint vékony, áttetsző lapok formájában a 39.20 vagy a 39.21 vtsz. alá, vagy textilszálként az 54. illetve az 55. Árucsoportba tartoznak.

A vulkánfíber, amelyet úgy készítenek, hogy papírt vagy cellulózpép lapot cink-kloriddal kezelnek, általában lap, lemez, csík, rúd és cső formájában fordul elő, nem tartozik ide (általában 39.16, 39.17, 39.20 vagy 39.21 vtsz.).

B) Cellulóz kémiai származékai

Ez a csoport magában foglalja a cellulóz kémiai származékait, amelyek a műanyagok alapjául szolgálnak, de egyéb célra is felhasználhatók.

A cellulóz főbb kémiai származékai, akár lágyítottak, akár nem, a következők:

(1) Cellulóz-acetát.

Ezt cellulóznak (rendszerint pamutlinters vagy vegyi úton előállított, feloldódó papíripari rostanyag) ecetsavanhidriddel vagy ecetsavval történő kezelése útján állítják elő katalizátor (pl. kénsav) jelenlétében. Lágyítók hozzáadása után olyan műanyagot nyernek, amely nem gyúlékony és alkalmas fröccsöntésre. Rendszerint por, granulátum vagy oldat formájában fordul elő. A lap, lemez, film, rúd, cső stb. formájában behozott cellulóz-acetát nem tartozik ide (általában a 39.16, 39.17, 39.20 vagy 39.21 vtsz.).

(2) Cellulóz nitrát (nitrocellulóz). Ezt a terméket cellulóznak (rendszerint pamutlintersnek) salétromsav és kénsav keverékévei történő kezelése útján állítják elő. Igen gyúlékony és az erősebben nitrált változatait (lőgyapot) robbanó anyagokban alkalmazzák; biztonsági okokból alkohollal, általában etil-, izopropil- vagy butil-alkohollal nedvesítve vagy ftalátészterrel szállítják. Alkohol jelenlétében, a kámforral lágyított cellulóz-nitrát celluloidot képez. A celluloid rendszerint lap, lemez, film, rúd, cső és egyéb alakra préselt és így nem tartozik ide (általában 39.16, 39.17, 39.20 vagy 39.21 vtsz.); nem alkalmas fröccsöntésre és ezért nem alkalmazzák présporként.

A cellulóz-nitrátot, másféle lágyítóval keverve, széles körben használják mint lakkalapanyagot és e célra száraz vagy pépes kivonatok formájában kerül forgalomba. Az olyan oldatok, amelyek éter (dietil-éter) és alkohol (etil-alkohol) keverékében nitrocellulózt tartalmaznak, kollódiumok, amelyek szintén ide tartoznak. Ha az oldatot részben elpárologtatják, szilárd halmazállapotú celluloidot nyernek.

(3) Cellulóz-acetát butirát és cellulóz propionát. Ezek cellulózészterek, amelyeknek általános jellemzője azonos a cellulóz-acetátból álló műanyagokkal.

(4) Cellulózéterek. A legfontosabb a karboxi-metil-cellulóz, metil-cellulóz és a hidroxi-etil-cellulóz. Vízben oldhatók és súrítőanyagként, valamint ragasztóanyagként használják, lásd az ehhez az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben a kivételek b) pontját, amely a ragasztóanyagok osztályozására vonatkozik. Más, kereskedelmi szempontból lényeges cellulózéter pl. az etilcellulóz, amely könnyű műanyag.

A cellulózból származó műanyagokhoz általában lágyítók adagolása szükséges.

A kopolimerek, a kémiailag módosított polimerek és a polimer elegyek osztályozására vonatkozóan lásd az ehhez az Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket.

3913 Másutt nem említett természetes polimerek (pl. alginsav) és módosított természetes polimerek (pl. keményített fehérjék, természetes gumi kémiai származékai), alapanyag formájában.

3913.10 - Alginsav, sói és észterei

3913.90 - Más

Néhány az e vtsz. alá tartozó természetes vagy módosított természetes polimerek közül az alábbiak:

(1) Alginsav, sói és észterei

Az alginsav egy poliuronsav, amelyet barna algából (Phaeophyta) lúgos oldatban történő áztatással vonnak ki. Úgy állítható elő, hogy a kivonatot ásványi savval ülepítik, vagy ásványi savval kezelik, ezáltal nem tiszta alginátot nyernek, ez ásványi savval tovább kezelve átalakul igen nagy tisztaságú alginsavvá.

Az alginsav vízben nem oldódik, de ammónium és alkálifém sói könnyen oldódnak hideg vízben és sűrű oldatot képeznek. A képződő oldat sűrűsége az alginátok eredetétől és tisztasági fokától függően igen különböző. A vízben oldódó alginátokat sűrítőként, szilárdítóként, kocsonyásítóként, filmképző anyagként használják, pl. a gyógyszer-, élelmiszer-, textil- és papíriparban. Ezek a termékek tartalmazhatnak tartósítókat (pl. nátrium-benzoát), lehetnek szabványosítva kocsonyásító anyagok (pl. kalcium-sók), késleltető anyagok (pl. foszfátok, citrátok) gyorsítószerek (pl. szerves savak) és szabályozók (pl. szacharóz, karbamid) hozzáadásával. Egyik ilyen hozzáadott anyag sem adhat a terméknek azonban olyan tulajdonságokat, hogy az a fő alkalmazási céltól eltérő felhasználásra legyen alkalmas.

Az észterek közé tartozik a propilén glikol alginát, amelyet élelmiszerekben, stb. használnak.

(2) Keményített fehérjék

A fehérjék növényi vagy állati eredetű, nagy molekulasúlyú, nitrogéntartalmú vegyületek. Alkalmasak műanyaggá történő átalakításra. E vtsz. alá csak azok tartoznak, amelyeket kémiai úton kezeltek annak érdekében, hogy megkeményedjen. Ezek közül kereskedelmi szempontból csak néhány jelentős.

A keményített fehérjék rendszerint szabályos alakú tömb, lap, rúd, cső alakjában fordulnak elő. Az említett formákban nem tartoznak e vtsz. alá (általában a 39.16, 39.17, 39.20 vagy 39.21 vtsz.).

(3) Természetes gumi kémiai származékai

A természetes gumi, amely magas polimerizációs fokú anyag, kémiai kezelés hatására műanyag jellegű anyaggá formálódik. Ilyenek:

a) Klórozott gumi. Rendszerint fehér színű, apró szemcsék formájában állítják elő. Festékek és lakkok készítésénél használják, amelyek felvitelük után olyan film réteget képeznek, amely ellenáll a légköri és kémiai hatásoknak.

b) Gumiklórhidrát. Általában csomagolásra használják és ha lágyítják, alkalmas védőruha előállítására is.

c) Oxidált gumi, amelyet hevített gumi, katalizátor jelenlétében történő oxidálása útján állítanak elő. Gyantás anyag, amit a lakkok egyes fajtáihoz használnak.

d) Ciklizált gumi, amelyet úgy készítenek, hogy a gumit pl. kénsavval, klórszulfonsavval vagy klór-ónsavval kezelik. Ezzel különböző keménységű termékek sorozatát nyerik, amelyeket alapként használnak festékek készítésére, vízhatlan bevonatokhoz és bizonyos mértékben sajtolt termékek gyártására.

(4) Dextrán, glikogén ("állati keményítő"), kitin és a ligninből előállított műanyagok Nem tartoznak ide:

a) a nem módosított természetes gyanták (13.01 vtsz.);

b) szentjánoskenyér vagy guar mag belsejéből készült liszt éterezve vagy észterezve (13.02 vtsz.);

c) linoxin (15.18 vtsz.);

d) heparin (30.01 vtsz.);

e) keményítő éterei és észterei (35.05 vtsz.);

f) gyanta, gyantasavak és származékaik (a kolofónium észter és a folyós mézga is) (38.06 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3901 Etilén polimerjei, alapanyag formájában

3901 10 10 és Polietilén 0,94-nél kisebb fajlagos tömeggel

3901 10 90

Ide csak az etilén homopolimerjei tartoznak, azaz olyan polimerek, amelyekben az etilén adja az összes polimertartalomnak legalább 95 tömeg%-át.

A polietilén fajlagos tömegét adalékmentes polimerből kell meghatározni.

A folyékony polietilén csak akkor tartozik ide, ha megfelel az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) a) bekezdésében leírt feltételeknek. Egyébként a 2710 00 vtsz. alá osztályozandó.

A polietilén viaszokat a 3404 vtsz. alá kell osztályozni.

3901 20 00 Polietilén legalább 0,94 fajlagos tömeggel

Lásd a 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámokhoz tartozó magyarázatot.

3901 90 00 Más

Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésével és az Alszámos megjegyzések 1. pontjával összhangban a következő áruk tartoznak ide:

1. Etilén kopolimerei és monomerei a vinil-acetát kivételével (pl. etilén és propilén kopolimere), továbbá hasonló összetételű polimerek keveréke, amelyekben az etilén a domináns összetevő;

2. Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdése értelmében vegyileg módosított polietilén (pl. klórozott, illetve kloroszulfonált polietilén).

3902 Propilén vagy más olefin polimerjei alapanyag formájában

3902 10 00 Polipropilén

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok Magyarázata értelemszerűen alkalmazandók.

Nem tartozik ide az a folyékony polipropilén, amely nem felel meg az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) a) pontjában leírtaknak [pl. a tripropilén vagy tetrapropilén (2710 00 vtsz.)].

3902 20 00 Poliizobutilén

Ide tartoznak a 3902 vtsz. Magyarázata négy-hat bekezdésében említett termékek.

Nem tartoznak ide azok a folyékony izobutilének, amelyek nem felelnek meg az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) a) pontjában leírtaknak [pl. a tri-izobutilén (27.10 00 vtsz.)].

3902 30 00 Polipropilén-kopolimerek

Ide tartozik a 45 tömeg% etilén, 35 tömeg% propilén és 20 tömeg% izobutilén tartalmú kopolimer vagy polimer keverék: a propilén és izobutilén, amelyek polimerjei a 39.02 vtsz. alá tartoznak, összesen a kopolimer 55%-át teszik ki, tehát túlsúlyban vannak az etilénhez képest. Továbbá, a propilén, amelynek kopolimerjeit az alszám szövege kifejezetten említi az izobutilénhez képest túlsúlyban lévő monomer [az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésének és az Alszámos megjegyzések 1. pontjának alkalmazása].

Ha a fenti példában a polipropilén és az izobutilén aránya fordított, a kérdéses kopolimer a 3902 90 00 alszám alá tartozik.

3903 Sztirol polimerjei alapanyag formájában

Nem tartoznak ide a sztirenizált poliészterek (3907 vtsz.).

3903 11 00 és Polisztirol

3903 19 00

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3904 Vinil-klorid vagy más halogénezett olefinek polimerjei, alapanyag formájában

A vinil polimer olyan polimer, amelynek monomerjét a

képlet írja le, ahol a C-X kötés nem szén-szén és nem szén-hidrogén kötés.

3904 10 00 Polivinil-klorid, más anyaggal nem keverve

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3904 21 00 és Más polivinil-klorid

3904 22 00

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3904 30 00 Vinil-klorid - vinil-acetát kopolimerek

Ide csak a következők tartoznak:

1. az olyan vinil-klorid kopolimerek, amelyekben a vinil-klorid a domináns monomer;

2. polivinil-klorid és polivinil-acetát keveréke, amelyben a vinil-klorid a domináns monomer.

3904 40 00 Más vinil-klorid kopolimerek

Ide a vinil-klorid és az etilén olyan kopolimere tartozik, amelyben a vinil-klorid a túlsúlyban lévő komonomer.

3904 61 00 Politetrafluor-etilén

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3904 69 90 Más

Ide tartozik a polikloro-trifluor-etilén és a polivinilidénfluorid.

3906 Akrilpolimerek alapanyag formájában

3906 10 00 Polimetil-metakrilát

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3906 90 00 Más

Ide tartozik a poliakril-nitril. Nem tartozik ezen alszám alá:

a) az ioncserélő formájú akril polimerek (3914 00 00 vtsz.);

b) az olyan akrilnitril kopolimerek, amelyek megfelelnek a 40. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében leírtaknak (40. Árucsoport).

3907 Poliacetálok, más poliéterek és epoxigyanták alapanyag formájában; polikarbonátok, alkid-gyanták, poliallilészterek és más poliészterek, alapanyag formájában

A "poli-" előtag meghatározására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Magyarázat Általános rendelkezések "Polimerek" részének negyedik bekezdését.

3907 20 11- Más poliéterek

3907 20 90

Ide tartoznak a vegyileg módosított poliéterek is (a poliacetálok kivételével) [lásd az Árucsoporthoz tartozó Magyarázat Általános Magyarázat (C) részének (2) pontját].

3907 40 00 Polikarbonátok

Ide tartoznak a polikarbonát alapú és polietilén tereftalát alapú komponenst egyaránt tartalmazó kopolimerek, ha a polikarbonát van túlsúlyban [lásd az Árucsoporthoz tartozó Magyarázat Általános Magyarázat (C) részének (3) pontját].

3907 60 00 Polietilén-tereftalát

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

Ide tartoznak a polikarbonát alapú és polietilén tereftalát alapú komponenst egyaránt tartalmazó kopolimerek, ha a polietilén tereftalát van túlsúlyban [lásd az Árucsoporthoz tartozó Magyarázat Általános Magyarázat (C) részének (3) pontját].

3908 Poliamidok, alapanyag formájában

3908 10 00 Poliamid -6, -11, -12, -6,6, -6,9, -6,10 vagy -6,12

A 3901 10 10 és 3901 10 90 alszámok magyarázatának első bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

3909 Aminogyanták, fenolgyanták és poliuretánok, alapanyag formájában

Az ezen vtsz. alá tartozó gyanta monomerek és keverékeik kopolimereinek osztályozására vonatkozóan lásd az Árucsoporthoz tartozó Magyarázat Alszámos Megjegyzés (1) pontjához 2. bekezdés (3) pontját és 3. bekezdését.

3911 Kőolajgyanták, kumaron-indén gyanták, politerpének, poliszulfidok, poliszulfonok és az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott, másutt nem említett termékek, alapanyag formájában

3911 10 00 Kőolajgyanták, kumaron-, indén- vagy kumaron-indén gyanták és politerpének

A politerpének ezen alszám tekintetében csak azokra a polimerekre és polimer keverékekre korlátozódnak, amelyekben egy vagy több terpén monomer a teljes polimer tömegének legalább 95%-át teszi ki.

3911 90 10 Polikondenzációs vagy poliaddíciós termékek, kémiailag módosítottak is

Ide a 3911 vtsz. Magyarázata első bekezdésének (2), (3) és (4) pontjában említett termékek tartoznak.

3912 Másutt nem említett cellulóz és kémiai származékai, alapanyag formájában

3912 11 00 és Cellulóz-acetátok

3912 12 00

Lásd a 3912 vtsz. Magyarázata (B) rész, második bekezdés (1) pontját.

3912 20 11- Cellulóz-nitrátok (beleértve a kollódiumot is)

3912 20 90

Lásd a 3912 vtsz. Magyarázata (B) rész, második bekezdés (2) pontját.

3912 20 11 Kollódium és celloidin

A kollódium 12 tömeg% nitrocellulóz oldata éter és alkohol keverékében. Száradás után rugalmas nitrocellulóz réteget képez, amelynek flexibilitása ricinusolaj adagolásával növelhető. A kollódium nitrocellulóz acetonban való oldásával is előállítható. A kollódiumot fotoemulziók készítésére és a gyógyászatban használják.

A celloidin szilárd anyag, amelyet kollódiumból nyernek az oldószer részleges elpárologtatásával.

3912 20 19 Másféle

Ide a nem plasztikus cellulóz nitrátok (nitrocellulóz) tartoznak a kollódium és a celloidin kivételével, még akkor is, ha biztonsági okokból, általában etil- vagy butil-alkohollal nedvesítettek vagy más módon ártalmatlanítottak.

3912 31 00- Cellulóz-éterek

3912 39 90

Lásd a 3912 vtsz. Magyarázata (B) rész, második bekezdés (4) pontját.

3912 31 00 Karboxi-metilcellulóz és sói

A karboxi-metilcellulózt monoklór-ecetsav és alkáli cellulóz reakciójával nyerik. Főként sűrítő- és kolloidvédő anyagként alkalmazzák.

3912 39 90 Más

Ide tartozik a metilcellulóz, a benzilcellulóz és a hidroxietil-cellulóz.

3912 90 10 Cellulóz észterek

Ide tartozik a cellulóz-propionát és a cellulóz-butirát.

3912 90 90 Más

Ide tartozik a másutt nem említett cellulóz alapanyag formájában.

A regenerált cellulóz szokásos kereskedelmi formája miatt általában nem ide osztályozandó. Vékony, átlátszó film alakjában a 3920 vagy a 3921 vtsz. alá, textilszál formájában pedig az 54. vagy az 55. Árucsoportba tartozik.

Ezen alszám alá tartozik a cellulózészterek és a cellulózéterek keveréke (lásd az Árucsoport Alszámos megjegyzéseinek 1. pontját).

3913 Másutt nem említett természetes polimerek (pl. alginsav) és módosított természetes polimerek (pl. keményített fehérjék, természetes gumi kémiai származékai), alapanyag formájában

3913 10 00 Alginsav, sói és észterei

Lásd a 3913 vtsz. Magyarázata (1) pontját.

3913 90 10 Természetes gumi kémiai származékai

Lásd a 3913 vtsz. Magyarázata (3) pontját.

3913 90 90 Más

Lásd a 3913 vtsz. Magyarázata (2) és (4) pontját.

Áruosztályozási rendelkezések: 3906 90

1. Akrilészter és akrilamid kopolimerje, formaldehiddel módosítva, kis mennyiségű szulforicinoleát hozzáadásával vizes diszperzióban stabilizálva. észter kötés

átlagos értékek: m = 2, n = 13, L = 5

3912 90

1. Fehér mikrokristályos cellulózpor, alfacellulózból savas hidrolízissel nyerik, amely a rostokat felbontja, a gyógyszeriparban vagy alacsony kalóriatartalmú készítmények előállításánál kötőanyagként, az oszlopos és a vékony réteg kromatográfiában stb. abszorbensként használják.