14/2004. (IX. 28.) KvVM rendelet

a Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervéről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően -a következőket rendelem el:

1. §

(1) A tátorján balatonkenesei termőhelyének védetté nyilvánításáról szóló 402/1971. számú OTvH határozattal létesített, valamint a Dévaványai, a Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület bővítéséről, valamint a Bodrogszegi Várhegy és Szendrőládi-rét természeti terület védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 6/1990. (VI. 18.) KöM rendelet 4. §-ával bővített Balatonkenese 444, 451/a, 451/b és 452 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 2,5 ha kiterjedésű Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület kezelési tervét e rendeletben állapítom meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezelési tervet a melléklet tartalmazza.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Melléklet a 14/2004. (IX. 28.) KvVM rendelethez

A Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Kezelési Terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

- A fokozottan védett tátorján (Crambe tataria) legnagyobb hazai állományának megőrzése, a védett természeti területeken kívüli állományok fenntartása és kialakítása megalapozásának biztosítása.

- A területen a löszfalnövényzet (Agropyro-Kochietum prostratae) és a löszgyep (Salvio-Festucetum rupicolae) természetes, illetve természetközeli társulásainak megőrzése, további degradációjuk, beerdősülésük és becserjésedésük megakadályozása, regenerálódásuk elősegítése.

- A területen élő egyéb védett növény- és állatfajok megőrzése.

2. Természetvédelmi stratégiák

- A tátorján fennmaradását az élőhelyül szolgáló növénytársulás fenntartásával kell biztosítani.

- A löszgyepek megőrzéséhez gátolni kell a spontán cserjésedést és beerdősödést, az invazív fajok előretörését.

- A tátorján tőszámának növelése érdekében magszórást, illetve magvetést kell alkalmazni.

- A terület szabadon látogatható, ugyanakkor fontos a látogatás irányítása a taposási károk mérséklése érdekében.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Gyepek kezelése

- A magérést követően, a kaszálás előtt a tátorján tövekről a magot össze kell gyűjteni.

- A magérés után összegyűjtött tátorján magok nagyobb részével évente magszórást kell végezni a területen.

- Évente egy alkalommal, októbertől februárig terjedő időszakban az arra alkalmas területrészeket le kell kaszálni, a szénát a területről a kaszálást követő egy hónapon belül le kell hordani.

- A nem kaszálható, becserjésedett területrészeken évente egy alkalommal, októbertől februárig terjedő időszakban szárzúzást kell végezni. A gyep cserjementesítése után itt is át kell térni a kaszálásra.

- A begyűjtött magok maradék részéből minden év októberében tátorján magvetést kell végezni a területen 20x20 cm-es tisztított foltokba.

- A gyepterület kiterjedése és művelési ága nem változtatható meg.

3.2. Művelési ághoz nem köthető előírások

- A gépjárműforgalom tilos, kivéve a vízmű üzemi célú megközelítését.

- A kijelölt gyalogutakról letérni tilos, az ösvények elhagyására vonatkozó tilalmat jelölni kell.