14/2004. (IX. 28.) KvVM rendelet
a Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervéről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően -a következőket rendelem el:
1. §
(1) A tátorján balatonkenesei termőhelyének védetté nyilvánításáról szóló 402/1971. számú OTvH határozattal létesített, valamint a Dévaványai, a Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület bővítéséről, valamint a Bodrogszegi Várhegy és Szendrőládi-rét természeti terület védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 6/1990. (VI. 18.) KöM rendelet 4. §-ával bővített Balatonkenese 444, 451/a, 451/b és 452 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 2,5 ha kiterjedésű Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület kezelési tervét e rendeletben állapítom meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezelési tervet a melléklet tartalmazza.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 14/2004. (IX. 28.) KvVM rendelethez
A Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Kezelési Terve
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
- A fokozottan védett tátorján (Crambe tataria) legnagyobb hazai állományának megőrzése, a védett természeti területeken kívüli állományok fenntartása és kialakítása megalapozásának biztosítása.
- A területen a löszfalnövényzet (Agropyro-Kochietum prostratae) és a löszgyep (Salvio-Festucetum rupicolae) természetes, illetve természetközeli társulásainak megőrzése, további degradációjuk, beerdősülésük és becserjésedésük megakadályozása, regenerálódásuk elősegítése.
- A területen élő egyéb védett növény- és állatfajok megőrzése.
2. Természetvédelmi stratégiák
- A tátorján fennmaradását az élőhelyül szolgáló növénytársulás fenntartásával kell biztosítani.
- A löszgyepek megőrzéséhez gátolni kell a spontán cserjésedést és beerdősödést, az invazív fajok előretörését.
- A tátorján tőszámának növelése érdekében magszórást, illetve magvetést kell alkalmazni.
- A terület szabadon látogatható, ugyanakkor fontos a látogatás irányítása a taposási károk mérséklése érdekében.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Gyepek kezelése
- A magérést követően, a kaszálás előtt a tátorján tövekről a magot össze kell gyűjteni.
- A magérés után összegyűjtött tátorján magok nagyobb részével évente magszórást kell végezni a területen.
- Évente egy alkalommal, októbertől februárig terjedő időszakban az arra alkalmas területrészeket le kell kaszálni, a szénát a területről a kaszálást követő egy hónapon belül le kell hordani.
- A nem kaszálható, becserjésedett területrészeken évente egy alkalommal, októbertől februárig terjedő időszakban szárzúzást kell végezni. A gyep cserjementesítése után itt is át kell térni a kaszálásra.
- A begyűjtött magok maradék részéből minden év októberében tátorján magvetést kell végezni a területen 20x20 cm-es tisztított foltokba.
- A gyepterület kiterjedése és művelési ága nem változtatható meg.
3.2. Művelési ághoz nem köthető előírások
- A gépjárműforgalom tilos, kivéve a vízmű üzemi célú megközelítését.
- A kijelölt gyalogutakról letérni tilos, az ösvények elhagyására vonatkozó tilalmat jelölni kell.