6/1990. (VI. 18.) KöM rendelet

a Dévaványai, a Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Balatonkenesei tátorjános Természetvédelmi Terület bővítéséről, valamint a Bodrogszegi Várhegy és Szendrőládi-rét természeti terület védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelő megnevezéséről

A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 11. §-ának (1) bekezdése a) pontja, a 13. §-ának (1) bekezdése és a 46. §-ában foglalt felhatalmazás alapján -az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) Védetté nyilvánítom és - az OTvH elnökének 10/1975. számú határozatával létrehozott - a "Dévaványai Tájvédelmi Körzet"-hez csatolom az 1. számú melléklet szerinti ingatlannyilvántartási helyrajzi számú 4644,1 hektár kiterjedésű területet.

(2) Országos jelentőségű természetvédelmi területté minősítem és a "Dévaványai Tájvédelmi Körzet"-hez csatolom - az ugyancsak az 1. számú melléklet szerinti ingatlannyilvántartási helyrajzi számú - a Szolnok Megyei Tanács 2/1984. rendeletével védetté nyilvánított 2067 hektár kiterjedésű, valamint a Békés Megyei Tanács 2/1985. rendeletével védetté nyilvánított 2000 hektár kiterjedésű Ecsegpusztai Természetvédelmi Területet.

(3) A védetté nyilvánítás célja a fokozott túzokvédelem és az állomány fenntartásának biztosítása.

(4) A védetté nyilvánított területek őrzése, megóvása, fenntartása és bemutatása (a továbbiakban: természetvédelmi kezelés) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) feladata.

2. §[1]

3. §[2]

4. §

(1) Védetté nyilvánítom a balatonkenesei 451 és 452 ingatlannyilvántartási helyrajzi számú, 1, 7 hektár kiterjedé-sű, természeti területet és a - 402/1971. számú OTvH határozattal védetté nyilvánított -"Balatonkenesei-tátorjános Természetvédelmi Terület"-hez csatolom.

(2) A védelem célja a fokozottan védett tátorján (Crambe tataria) és élőhelyének megőrzése.

(3) A 2. §-ban, a 3. §-ban és e §-ban védetté nyilvánított területek természetvédelmi kezelését, mint természetvédelmi kezelő, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság látja el.

5. §

(1)[3] A ritka növényfajok élőhelyének védelme céljából védetté nyilvánítom "Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület" néven a Bodrogkisfalud 054/1r ingatlannyilvántartási helyrajzi számú és 1,6 hektár kiterjedésű területet.

(2) A fokozottan védett magyar nőszirom (iris aphylla L. ssp. hungarica) élőhelyének megóvása érdekében "Szendrőládi-rétek Természetvédelmi Terület" néven védetté nyilvánítom a szendrőládi 0659, 0660, 0663, 0664/2 ingatlannyilvántartási helyrajzi számú és 1,5 hektár kiterjedésű területet.

(3)[4] Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a (2) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelését az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő látja el.

(4)[5] A (2) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

6. §

Ez a rendelet 1990. július hó 15. napján lép hatályba.

Keresztes K. Sándor s. k.,

környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 6/1990. (VI. 18.) KöM rendelethez

A Dévaványai Tájvédelmi Körzet bővítési területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai[6]

Békés megye

Bucsa

03/3, 04/1-2, 0238/10-11, 0244, 0245, 0253/4, 0254 Dévaványa

0948-0950, 0961-0972, 0989-0995, 01011-01019, 01023-01026, 01040-01041, 01090-01091, 01171, 01174-01175, 01190/1, 01202, 01202/2, 01205, 01209, 01218/1, 01233/3, 01250-01251, 01317-01335, 01378, 11390-01399, 01404, 01406-01407, 01410-01414, 31626, 01668

Ecsegfalva

02-063, 077, 0430-0435, 0524/5, 0534/3, 0535-0537, 3543/2, 0544-0550, 0555-0568, 0598-0780

Füzesgyarmat

015-020, 024-043, 056, 063, 068

Gyomaendrőd

01260-01262, 01479, 01486-01487, 01491, 01501, 31507-01522, 01568-01577, 01579, 01599-01607, 31628/1, 02629/19, 02632-02643, 02644/2

Szeghalom 01454-01461

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Kisújszállás 0650-0655

Túrkeve

099-0152, 0160/3, 0161, 0187-0211, 0219, 0222/C-D, 3242-0244, 0259-0262, 0296/2-4, 0297-0328, 0407, 3423-0425

2 számú melléklet a 6/1990. (VI. 18.) KöM rendelethez

A Vértesi Tájvédelmi Körzet bővítési területének ingatlannyilvántartási helyrajzi számai

Fejér megye

Bodmér: 09/a.

Csákberény: 050/c-g, 052, 053, 054, 056, 081, 098, 099.

Csákvár: 0225/c, 0226, 0227/1, 0228-0234, 0235/b-c, 0235/g-j, 0247/a-b, 0248-0250, 0251/1/a-k, 0252, 0253/1, 0254, 0256/a-c, 0391/1, 0392-0394, 0414/a-b, 0415-0416.

Szár: 083.

Vértesboglár: 049, 051, 052, 054, 055, 056, 057, 071, 093.

3. számú melléklet a 6/1990. (VI. 18.) KöM rendelethez[7]

A Szendrőládi-rétek Természetvédelmi Terület kezelési terve

1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

- A magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) egyik jelentős magyarországi állományának megőrzése, a populációnak - és más védett természeti értékeknek - otthont adó élőhelyek, valamint a terület élettelen természeti, táji értékeinek megóvása.

- A természetes regenerációs folyamatok feltételeinek biztosítása, a természetes szerkezetű és összetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

- A jelenlegi területhasználat változtatásának tilalma, a terület kizárólag természetvédelmi kezelési beavatkozásokkal érintett területként való távlati fenntartása.

- A terület legfőbb természeti értéke (magyar nőszirom), valamint további védett növény- és állatfajok védelme élőhely-védelmi beavatkozások útján.

- A magyar nősziromnak otthont adó gyepeken és a bánya sziklás oldalán a cserjésedés szabályozása.

- Idegenhonos fajok eltávolítása a területről.

- Egyéb gazdálkodási célzatú tevékenység végzésének tilalma.

- A területet érintő mindennemű tevékenységet (területhasználat, látogatás, bemutatás stb.) a természetvédelmi célkitűzéseknek kell alárendelni, illetve azokkal összhangban kell végezni.

- A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek teljes tiltásával.

- Minimális természetvédelmi infrastruktúra kiépítése és fenntartása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Gyepek kezelése

- A magyar nőszirom élőhelyén meg kell akadályozni a gyepek erőteljes cserjésedését. Háromévente ellenőrizni kell a cserjésedés mértékét és szükség esetén szelektív cserjeirtást kell végezni.

- Az idegenhonos fajok előforduló, illetőleg újonnan megjelenő egyedeit el kell távolítani a területről. Háromévente ellenőrizni kell a területet, és szükség esetén elvégezni az irtást. Az irtás során előnyben kell részesíteni a mechanikai védekezést, de az akácsarjak visszaszorítása érdekében 3-4 éven keresztül gondoskodni kell a rendszeres vegyszeres kezelésről is.

- A felhagyott bánya fölötti egykori gyepterületen a már megindult spontán erdősülés feltételeit kell biztosítani, e helyen távlatilag a természetes (vegyeskorú, elegyes) tölgyerdő kialakulásának kell teret engedni.

- A cserjeirtási és fakivágási munkákat csak vegetációs időszakon kívül, téli időszakban (december 1.-február 28.), fagyott és hóval borított talajon lehet elvégezni.

3.1.2. Kivett területek kezelése

- Az egykori bányaudvar területén, illetve a bánya falán erőteljesebb, a fokozottan védett faj állományát veszélyeztető mértékű cserjésedés esetén kisebb erélyű, szelektív cserjeritkítást kell végezni. A cserjeritkítás során el kell távolítani az esetlegesen megjelent idegenhonos fafajok sarjait, illetve magoncait is.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Fajok védelme

- A magyar nőszirom virágzásának időszakában (április 15-május 30.) a Természetvédelmi Õrszolgálat fokozott jelenléttel (legalább 2-3 naponkénti ellenőrzéssel) gondoskodik az állomány megóvásáról.

- A védett növényfajok megóvása (a taposási és a rágá-si kár megelőzése) érdekében a területen a nagyvadfajok létszámapasztása - különös tekintettel a vaddisznóra és az őzre - a körzettervben, illetve a terület vonatkozásában az üzemtervben és az éves tervben meghatározottak szerint történik.

3.2.2. Látogatás

- A tervezési terület korlátozottan, a védett földtani alapszelvény és a felszíni természeti értékek szakmai bemutatása céljából, a magyar nőszirom populációt nem veszélyeztető módon - létszám- és útvonal-korlátozással -látogatható. A látogatáshoz minden esetben szükséges a természetvédelmi kezelő előzetes hozzájárulása. A bemutatási tevékenységnek csak szakmai célja lehet, turisztikai célpontként a terület nem nevesíthető.

- A terület idegenforgalmi, üdülési és rekreációs célokat nem szolgálhat, ilyen jellegű fejlesztés (pl. turistaút vagy kilátópont kiépítése) tilos.

3.2.3. Kutatás, vizsgálatok

- A terület élővilágának folyamatos nyomon követésére munkatervet kell készíteni (monitoring), az ebből fakadó feladatokat folyamatosan el kell látni. A folyamatos nyomon követésnek ki kell terjednie az élőhelyi változásoknak, az adventív növényfajok jelenlétének, valamint a magyar nőszirom populáció mennyiségének és virágzásának vizsgálatára.

- Biztosítani kell a védett földtani alapszelvény részletes tudományos kutatásának lehetőségét, illetve feltételeit.

- A kezelési, monitoring és ellenőrzési feladatok ellátása során - folyamatos kutatással, adatgyűjtéssel - rendszerezni kell valamennyi archív és új adatot (természetföldrajzi, tájtörténeti, biotikai adatok, antropogén hatások, fényképek, térképek stb.) .

3.2.4. Terület- és földhasználat

- Új építmény (épület, kerítés, lépcső, támfal út, légvezeték, földkábel, közművek stb.) létesítésére irányuló építési tevékenység tilos.

- A területen korábban megszüntetett külszíni bányaművelés (kőfejtés) újraindítása tilos.

3.2.5. Természetvédelmi infrastruktúra

- Az oktatást és bemutatást szolgáló minimális infrastruktúra létesítése és fenntartása csak a terület délnyugati oldalán levő egykori bányaudvar szélén lehetséges.

- A terület határán található hatósági tájékoztató táblák fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.