17/2004. (VIII. 27.) NKÖM rendelet

egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetőleg régészeti védőövezet kijelöléséről

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. § (1)-(2) bekezdései alapján - a belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, valamint a földművelési és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom az Esztergom (Komárom-Esztergom vármegye) belterület 16240, 16241, 16242, 16243, 16246, 16247, 16248, 16249, 16250, 16251, 16252, 16253, 16254, 16255, 16256, 16257, 16258, 16259, 16260, 16261, 16262, 16263, 16264, 16265, 16266, 16267, 16268, 16269, 16270, 16271, 16272, 16273, 16274, 16275, 16276, 16277, 16278, 16279, 16280, 16281, 16282, 16283, 16284, 16285, 16287, 16288, 16289, 16290, 16291/2, 16292, 16293/1, 16293/2, 16294, 16295, 16296, 16297, 16298, 16299, 16300, 16301, 16302, 16304, 16305, 16306/1, 16306/2, 16306/3, 16307, 16308, 16309, 16310, 16311, 16312, 16313, 16314, 16315/1, 16315/2, 16315/3, 16316, 16317, 16318, 16319, 16320, 16321, 18146/2, 18146/3, 18146/4, 18146/5, 18146/6, 18146/7, 18146/8, 18146/9, 18146/10, 18146/11, 18159/1, 18159/2, 18159/3, 18159/4, 18159/5, 18159/6, 18159/7, 18159/8, 18159/9, 18159/10, 18159/11, 18159/13, 18159/14, 18159/15, 18167, 18182/1, 18182/2, 18182/4, 18182/5, 18182/6, 18182/8, 18182/10, 18182/11, 18182/12, 18182/13, 18182/14, 18182/15, 18182/16, 18182/17, 18183, 18184, 18634/3, 19786/1, 19786/2, 19786/3 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett művelési ágú ingatlanokat, természetben az esztergomi Víziváros, Várhegy, valamint a Vasútállomás és környékének területét.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen található az esztergomi Várhegy őskori települése, római kori katonai tábora, Magyarország Árpád-kori királyi és késő középkori érseki székhelye Szt. István protomártír templomával, a Szt. Adalbert székesegyházzal, Géza fejedelem, I. István király és III. Béla király palotájával, a középkori Víziváros (érseki város) területe számos közép- és török kori épülettel, valamint Kovácsi középkori település Árpád-kori kéttornyú háromhajós templommal. A régészeti védelem célja a föld felszíne alatt rejlő Európa-hírű régészeti értékek megőrzése, a kutathatóság és a bemutathatóság biztosítása.

(3)[2]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a védett régészeti területet az I. kategóriába sorolom.

(5) Régészeti védőövezetté nyilvánítom a védett területet a Duna felől övező 16303 és 16323/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott kivett közterület művelési ágú ingatlanokat. A védőövezetté nyilvánítás célja a Víziváros és Várhegy tájképi értékének és a terület jelenlegi állapotának megőrzése.

(6) Az (1) bekezdésben megjelölt 18146/2, 18146/3, 18146/4, 18146/5, 18146/6 helyrajzi számú ingatlanok esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

2. §

(1)[3] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Gyula (Békés vármegye) belterület 2612, 2613/1, 2613/2 és 2613/3, 2614, 2615, 2616, 2617, 2618, 2619, 2620, 2621, 2622, 2623, 2624, 2625, 2626, 2627, 2628, 2629, 2630, 2631, 2632, 2633, 2634/1, 2634/2, 2635, 2637/1, 2637/2, 2638, 2640/1 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett művelési ágú, természetben a gyulai vár és környezete területén található ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a védelem célja a késő középkorban épült Európa-hírű gyulai téglavár és környezete területén elhelyezkedő régészeti értékek védelme, a föld felszíne alatt lévő középkori és török kori régészeti emlékek megőrzése.

(3)[4]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.

3. §

(1)[5] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom az Érd (Pest vármegye), zártkert - 25078 helyrajzi számon nyilvántartott szőlő és gyümölcsös, a 25160 helyrajzi számon nyilvántartott kert és szőlő, a 25147, 25149, 25150, 25153, 25156, 25166 helyrajzi számokon nyilvántartott kert, a 25151, 25155 helyrajzi számokon nyilvántartott szőlő, a 25082/1 számon nyilvántartott kivett, a 25074/1, 25074/2, 25077, 25079, 25081, 25145/1, 25145/2, 25145/3, 25146, 25152, 25157, 25158/3, 25158/4, 25158/5, 25158/6, 25158/7, 25158/8, 25158/9, 25158/10, 25159, 25161, 25162, 25164 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó, a 25075, 25076, 25080, 25148, 25154/1, 25154/2 helyrajzi számokon nyilvántartott gyümölcsös, valamint Érd, külterület - 063/11, 063/17, 063/19, 062/47, 062/55, 062/56, 062/60 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó és gyümölcsös, a 062/27, 062/30, 065/23 helyrajzi számokon nyilvántartott szőlő, a 062/62, 062/67 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett út, a 062/26, 062/29, 062/33, 062/34, 062/35, 062/39, 062/52, 062/53, 062/54, 062/57, 062/66, 062/79, 062/80, 062/81, 062/82, 062/83, 062/84, 062/85, 062/89, 062/90, 062/91, 063/1, 063/2, 063/8, 063/9, 063/13, 063/18, 063/22, 063/23, 063/24, 063/34, 063/35, 063/36, 063/37, 065/26, 065/27, 065/54, 065/73, 065/74, 065/78, 065/79, 065/80, 065/81 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó, 062/50 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó, gyümölcsös és kivett, a 062/13, 062/25, 062/31, 062/38, 062/45, 062/46, 062/63, 062/86, 062/87, 062/88, 063/14, 063/17, 063/19, 063/25, 063/26, 063/27, 063/28, 063/29, 063/30, 063/31, 063/32, 063/33, 065/28, 065/29, 065/33, 065/35, 065/36, 065/42, 065/43, 065/44, 065/45, 065/53, 065/75, 065/77 helyrajzi számokon nyilvántartott gyümölcsös, továbbá a Százhalombatta (Pest vármegye) zártkert - 3105, 3126/1, 3126/2, 3126/3, 3126/4. helyrajzi számokon nyilvántartott szőlő és gyümölcsös, a 3133 helyrajzi számon nyilvántartott nádas, a 3108/1, 3108/3, 3108/4, 3125, 3128, 3136/2, 3137, 3138 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó és szőlő, a 3084, 3102 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó és gyümölcsös, a 3104, 3113, 3114, 3124, 3132 helyrajzi számokon nyilvántartott gyümölcsös, a 3103, 3109, 3117/1-2, 3123, 3129 helyrajzi számokon nyilvántartott szőlő, a 3077, 3089, 3090, 3093, 3094, 3115, 3127/1, 3127/2, 3127/3 helyrajzi számokon nyilvántartott kert, a 3073/1, 3073/2, 3074, 3076, 3078, 3082/1, 3082/2, 3083, 3085, 3088/1, 3091, 3092, 3095, 3096, 3097, 3098, 3099, 3100, 3101/1, 3101/2, 3101/3, 3106, 3107/1, 3107/2, 3107/3, 3107/4, 3110, 3111, 3112, 3116, 3118, 3120, 3122/1, 3122/2, 3122/3, 3122/4, 3130, 3131, 3134/1 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó, továbbá a Százhalombatta, belterület - 2520, 2521, 2522/1, 2522/2, 2528/2, 2529/2, 2531/1, 2531/2, 2534, 2535/2, 2536/2, 3119, 3121, 3134/2 2548, 3135 helyrajzi számokon nyilvántartott, kivett művelési ágú, természetben az Érd-Százhalombatta - Százhalom területén található ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen található az érd-százhalombattai bronzkori és kora vaskori földvárhoz és településhez tartozó kora vaskori halomsíros temető. A régészeti védelem célja az Európa-hírű, kőből vagy fából készült sírkamrákkal ellátott halomsírok föld felszíne alatt rejlő régészeti maradványainak megőrzése, a kutathatóság biztosítása. A védett régészeti lelőhelyen folytatott intenzív talajművelés a lelőhely súlyos állapotromlását eredményezheti.

(3)[6]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.

4. §

(1)[7] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Zók (Baranya vármegye) 301/1, 302, 304, 306, 310, 311, 312, 313, 316/2, 317/2, 324, 325, 326, 332, 333, 334, 338, 339, 340, 341/1, 341/2, 342, 343, 344, 346, 348, 349, 374, 379 helyrajzi számokon nyilvántartott szőlő, a 301/2, 303, 317/1, 329, 330, 331, 345, 347, 361, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372 helyrajzi számokon nyilvántartott legelő, a 377 és 380 helyrajzi számokon nyilvántartott legelő és szőlő, a 305, 307, 308, 309, 314, 316/1, 318, 320, 322, 323 helyrajzi számokon nyilvántartott erdő, a 319, 321, 327, 328, 337, 353, 355, 362, 364, 365, 375 helyrajzi számokon nyilvántartott kert, a 356 helyrajzi számon nyilvántartott kert és erdő, a 363 helyrajzi számon nyilvántartott kert és szőlő, a 376 helyrajzi számon nyilvántartott gyümölcsös, a 335 helyrajzi számon nyilvántartott gyümölcsös és szántó, a 336, 352, 354, 378 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó, valamint a 350, 351, 373 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett művelési ágú, természetben a zóki Várhegyen található ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt védett régészeti lelőhelyen találhatók a zók-várhegyi rézkori és kora bronzkori település és fémműves műhely maradványai, amelyek magyarországi és európai viszonylatban is kiemelkedő tudományos jelentőséggel bírnak. A régészeti védelem célja a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése és a lelőhely kutathatóságának biztosítása. A védetté nyilvánított területen folytatott intenzív szőlőművelés a lelőhely súlyos állapotromlását eredményezheti.

(3)[8]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.

(5)[9] A Magyar Államot az (1) bekezdésben felsorolt 301/1, 302, 304, 306, 310, 311, 312, 313, 316/2, 317/2, 319, 321, 324, 325, 326, 327, 328, 332, 333, 334, 335, 336, 337, 338, 339, 340, 341/1, 341/2, 342, 343, 344, 346, 348, 349, 352, 353, 354, 355, 362, 363, 364, 365, 374, 375, 376, 377, 378, 379 és 380 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanokra elővásárlási jog illeti meg.

5. §

(1)[10] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Sajóbábony (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) külterület 04 helyrajzi számon nyilvántartott gyep (legelő), továbbá a Sajókeresztúr (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) 630 helyrajzi számon nyilvántartott szőlő, gyümölcsös és kert, a 631/1 helyrajzi számon nyilvántartott szőlő, a 631/2, 634, 642 helyrajzi számokon nyilvántartott szőlő és gyümölcsös, a 636 és 658 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett, a 637 helyrajzi számon nyilvántartott szőlő és szántó, a 643 helyrajzi számon nyilvántartott szőlő, szántó és gyep, a 644 helyrajzi számon nyilvántartott kert és gyep, a 645 helyrajzi számon nyilvántartott kert és szőlő, a 646, 650, 654, 657 helyrajzi számokon nyilvántartott gyep, a 649 helyrajzi számon nyilvántartott kert, valamint a 656 helyrajzi számon nyilvántartott gyümölcsös és szántó művelési ágú, természetben a Sajóbábony, Méhész-tető területén található ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt védett régészeti lelőhelyen található a középső őskőkori Bábonyi kultúra kb. 100-120 ezer éves régészeti emlékanyaga. A régészeti védelem célja a föld felszíne alatti rejtőző őskőkori régészeti emlékek megőrzése és az Európa-hírű lelőhely kutathatóságának biztosítása.

(3)[11]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.

6. §

(1) Fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Budapest III. kerület, Testvérhegyi dűlő 20023/12, 20023/13, 20023/14, 20023/18, 20023/20, 20023/21, 20023/22 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett művelési ágú ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen található a római kori Aquincum-Brigetio útvonal egyik szakasza és az út mellett épült római kori villagazdaság és temető. A régészeti védelem célja a villagazdaság föld felszíne alatt rejtőző épületmaradványainak megőrzése, kutathatóságuk biztosítása.

(3)[12]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.

7. §

(1)[13] Fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Hévíz (Zala vármegye) belterület 60, 61, 62, 64/1, 64/3, 65/1, 65/2, 65/3, 66, 67/4, 67/5, 67/6, 67/7, 67/11, 67/13, 67/14, 67/15, 67/16, 68, 71, 134/1, 134/2, 300, 301/1, 301/2, továbbá a Hévíz külterület 09/23, 09/24, 09/38, 09/230 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett, a 09/34, 09/35, 09/39, 09/40, 09/41, 09/42 helyrajzi számokon nyilvántartott gyep (legelő), valamint a 011 helyrajzi számon nyilvántartott kivett és szántó művelési ágú, természetben a Hévíz-Egregy településrészen található ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja a hévízi római kori település régészetileg azonosított, illetve feltárt épületeinek védelme, a föld alatti régészeti és építészeti emlékek megőrzése.

(3)[14]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt 61, 65/2 és 011 helyrajzi számú ingatlanok esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

8. §

(1)[15] Fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom az Esztergom (Komárom-Esztergom vármegye) belterület 15628/3, 15628/6, 15628/7, 15630, 15631, 15632/1, 15632/2, 15633, 15634, 15635, 15636, 15637, 15638, 15639, 15640, 15641, 15642, 15643, 15644, 15645, 15646, 15647/1, 15647/2, 15648 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett, továbbá az Esztergom külterület 0409/4, 0409/6, 0409/7, 0409/8, 0409/9, 0409/28, 0409/29, 0409/30, 0409/31, 0409/32, 0409/33, 0409/34, 0409/35, 0409/36, 0409/37, 0409/38 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó, a 0409/21 helyrajzi számon nyilvántartott szántó és gyep, a 0409/11, 0409/12 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett és szántó, a 0409/27, 0409/40, 0410, 0411/1, 0416, 0417/3, 0418, 0419, 0421 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett, és a 0409/39 helyrajzi számon nyilvántartott legelő művelési ágú, a természetben az Esztergom, Szentgyörgymező-Dunaparton és Szentkirály városrészen található ingatlanokat.

(2)[16] Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti területen találhatók az Esztergom, Szentgyörgymező-Dunapart lelőhelyen azonosított őskori és Árpád-kori település, valamint az Esztergom-Szentkirály lelőhelyen azonosított Árpád-kori templom, késő középkori sánc, 11-12. századi és török kori sírok, továbbá a II. Géza király által alapított stefanita lovagrend kolostorának és templomának maradványai. A régészeti védelem célja a föld felszíne alatt rejlő régészeti értékek megőrzése és kutathatóságuk biztosítása.

(3)[17]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.

(5)[18] Régészeti védőövezetté nyilvánítom az Esztergom (Komárom-Esztergom vármegye) külterület 0417/4, 0420/1 és 0420/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott kivett művelési ágú ingatlanokat. A védőövezetté nyilvánítás célja a régészeti védettség alatt álló objektumok megközelíthetőségének és tájképi védelmének biztosítása.

(6) Az (1) bekezdésben felsorolt külterületi ingatlanok esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

9. §

(1)[19] Fokozottan védett régészeti területté nyilvánítom a Panyola (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) külterület 074/4 és 074/5 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó és erdő művelési ágú, természetben Panyola-Ásottfok területén található ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt védett területen találhatók egy 9-11. századi, valószínűleg szláv etnikumhoz köthető település maradványai. A régészeti védelem célja a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése és a lelőhely kutathatóságának biztosítása.

(3)[20]

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.

(5) A Magyar Államot az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanokra elővásárlási jog illeti meg.

10. §

(1)[21] A Művelődési Minisztérium 61.633/84. sz. határozatával régészetileg védetté nyilvánított, majd a 86783/1992/723. MO határozatban védettségükben megerősített, Tác (Fejér vármegye) külterületén található 05, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/23, 011, 013/1, 013/2, 013/3, 013/6, 016, 017, 021, 022, 023, 024, 025, 026, 027/1, 028, 0232/1, 0232/2, 0232/3, 0232/4 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanokhoz védőövezetként jelölöm ki a Tác, külterület 027/2, 027/3, 0223/1, 0223/2, 0227/1, 0227/2, 0227/3 helyrajzi számokon nyilvántartott legelő, a 0223/6 és 0223/7 helyrajzi számokon nyilvántartott erdő, a 0227/4 helyrajzi számokon nyilvántartott legelő és erdő, a 030/10, 030/12, 031/4, 0207 helyrajzi számokon nyilvántartott legelő és kivett, a 035, 0206, 0224, 0230, 0208, 030/1, 030/3 helyrajzi számokon nyilvántartott kivett, valamint a 030/4, 030/6, 030/7, 030/8, 030/9, 030/11, 036/1, 036/2, 036/3, 036/5, 036/6, 036/7, 036/8, 036/9 helyrajzi számokon nyilvántartott szántó művelési ágú ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő védett régészeti területhez tartozó védőövezet kijelölésének célja Gorsium, az Európa-hírű római kori szentélykörzet és település közvetlen környezetének védelme, és a lelőhely fenntarthatóságának, valamint tájképi védelmének biztosítása.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Vass Lajos s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztériumának politikai államtitkára