4/2004. (I. 28.) ESZCSM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottak képesítési előírásait a 3. számú melléklet tartalmazza. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre felmentést adhat, ha

a) a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy

b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges képesítés megszerzését."

(2) Az R. 6. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Azt a személyt, aki a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól felmentést kapott, a felmentés ideje alatt a 2. számú mellékletben meghatározott létszámnormák teljesítése szempontjából szakképzettnek kell tekinteni."

2. §

(1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gondozási tervet kell készíteni

a) a szakosított intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan,

b) az átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan abban az esetben, ha az ellátást legalább hat hónap időtartamra veszi igénybe,

c) az alapellátásban részesülő személyre vonatkozóan akkor, ha azt e rendelet kötelezővé teszi."

(2) Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyéni gondozási terv - a fogyatékos személyek otthona kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó intézményben elhelyezett, a nappali intézményi ellátásban részesülő, valamint az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alapellátásban részesülő személy ellátásához kapcsolódó, az e rendeletben meghatározott feladatokat rögzíti." ,

3. §

Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről tartós bentlakásos, illetve átmeneti intézményi ellátásban részesülő személy esetén az intézmény vezetője gondoskodik."

4. §

Az R. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A nappali ellátásban, valamint az alapellátásban részesülő személy esetében a gondozási terv elkészítéséről a gondozást végző személy, az abban meghatározott feladatok teljesítésének biztosításáról a szolgáltatás szakmai vezetője gondoskodik. A gondozási terv elkészítésére a 8. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell."

5. §

Az R. 9. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport, illetve a nappali ellátások és az alapellátások esetében a gondozási tervet készítő személy évente - jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet."

6. §

Az R. 15. §-ának (1) bekezdése a következő i) -m) pontokkal egészül ki:

(A megyei módszertani intézmény alapfeladatai)

"i) módszertani segítséget nyújt az alapellátási szakreferensen keresztül a települési önkormányzat alapellátási feladatainak megszervezéséhez,

j) együttműködik a szociális területen működő többi módszertani intézménnyel,

k) együttműködik a megyei szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,

l) véleményezi a szociális szolgáltatások szakmai programját,

m) részt vesz a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzésében."

7. §

(1) Az R. 25. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen)

"j) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése."

(2) Az R. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel."

8. §

Az R. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely biztosítja

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további, az egészségügyi és szociális alap- és szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezését.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális szolgáltatásként megszervezhető önálló szervezeti formában, vagy a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatásaként, a már működő házi segítségnyújtást végző szervezet keretében.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell

a) a segélyhívásokat fogadó diszpécser-központot,

b) a segítségnyújtást végző gondozókat a (2) bekezdésben meghatározottak szerint foglalkoztató szakmai központot.

(4) Egy szakmai központ keretében legalább 40, legfeljebb 70 időskorú vagy fogyatékos személy otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécser-központot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen.

(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell

a) a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett személyi riasztóberendezést, átjátszó berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, személyhívó kisközpontot, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel,

b) a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges közlekedési eszközt.

(6) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécser-központ segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének, egyéb elérhetőségének és a jelzett problémának a közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót.

(7) Ha a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás önkormányzati társulás keretében működik, a szakmai központot - közös diszpécser-központ működtetése mellett - a gesztor önkormányzat területén kell kijelölni."

9. §

Az R. 27. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki.

(2) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el. Ha fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza, ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell."

10. §

Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A házigondozó a házi segítségnyújtás feladatait házi gondozási körzetben, illetve részkörzetben végzi.

(2) A házi gondozási körzeteket, illetve a részkörzeteket a települési önkormányzat rendeletében - a 2. számú mellékletben foglalt követelmények figyelembevételével - a lakosságszám alapján alakítja ki.

(3) Amennyiben a település lakosságszáma legalább 400 fővel meghaladja a kijelölt körzetekbe tartozók létszámát, illetve azokon a településeken, ahol a lakosságszám nem éri el a 800 főt, de legalább 400 fő, házi gondozási részkörzet alakítható ki.

(4) Az önkormányzati társulás keretében működtetett házi segítségnyújtás esetén a gondozási körzeteket, illetve részkörzeteket a társult önkormányzatok területére külön-külön kell kialakítani. Ha a társult települések lakosságszáma külön-külön nem éri el a gondozási körzetre, illetve részkörzetre előírtakat, a körzeteket (részkörzeteket) az együttes lakosságszámra tekintettel kell kialakítani. Ebben az esetben a házi segítségnyújtásra fordított munkaidőt a házi gondozó a társult települések lakosságszámának arányában osztja meg.

(5) A házi gondozási körzeteket, illetve részkörzeteket úgy kell kialakítani, hogy azok átfogják a település, illetve a társult települések teljes közigazgatási területét."

11. §

Az R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) A gondozási központ megszervezhető önálló formában vagy szociális szolgáltató központ keretében.

(2) A gondozási központ a település lakosságának szociális szükségletfelmérése alapján alakítja ki szolgáltatási formáit a jogszabályi keretek között. A szükségletfelmérést kétévente meg kell ismételni.

(3) Az a gondozási központ, amely az Szt. 57/A. §-a (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt feladatot látja el

a) tájékoztatást nyújt az ellátási területén élőknek a településen működő szociális intézményekről és ellátásokról,

b) tanácsadás és szükség esetén közvetítés révén segítséget nyújt a szakosított ellátást nyújtó szolgáltatási formák igénybevételéhez,

c) segíti a településen az önsegítő és közösségi segítő csoportok szervezését és működését,

d) javaslatot tesz a szociális ellátások fejlesztésére, új ellátási formák bevezetésére, valamint új gondozási módszerek alkalmazására.

(4) Ha a gondozási központ az Szt. 57/A. §-a (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt feladatot is ellát, a működtetett szolgáltatási formákra előírt feltételeknek meg kell felelnie azzal az eltéréssel, hogy a különböző ellátási formák keretében nyújtott étkeztetésre egy közös helyiség, valamint egy közösségi együttlétre szolgáló helyiség kialakítása elegendő.

(5) Ha a gondozási központ keretében bentlakásos intézmény működik, a gondozási központ vezetője látja el a bentlakásos intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat is."

12. §

Az R. 39. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés jelölése (9) bekezdésre változik:

"(8) Ha a falugondnoki szolgálat feladatait más intézmény keretében látja el, az intézményben biztosítani kell a falugondnoki szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését. Ebben az esetben az intézmény alapító okirata tartalmazza a falugondnoki szolgálat feladatainak ellátását is."

13. §

Az R. 39/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A támogató szolgálat ellátásában részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Nem kell egyéni gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag tanácsadást vagy szállítást vesz igénybe."

14. §

Az R. II. fejezete a következő 7-8. Címekkel egészül ki:

"7. Cím

Közösségi pszichiátriai ellátás

39/F. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik.

(2) A közösségi pszichiátriai ellátás a következő szolgáltatásokat biztosítja:

a) problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések,

b) készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről,

c) pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.

39/G. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátást közösségi gondozó és közösségi koordinátor végzi. Egy közösségi gondozó legfeljebb 25 ellátottról gondoskodhat. Amennyiben a 2. számú melléklet szerint nem kell önálló közösségi koordinátort alkalmazni, a koordinátor feladatait a szolgálat vezetője látja el.

(2) A közösségi gondozó munkájába bevonja

a) az ellátott lakókörnyezetében megtalálható önkéntes segítőket, így különösen a családtagokat, szomszédokat és egyéb, az ellátottal kapcsolatban álló önkéntes közre-működőket,

b) szükség esetén az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményeket.

(3) A közösségi koordinátor

a) összehangolja a közösségi gondozók munkáját, rendszeres esetmegbeszéléseket szervez, biztosítja a szupervíziót,

b) szervezi a rehabilitációs célú foglalkoztatási lehetőségek igénybevételét, ehhez kapcsolódó ösztönző programokat dolgoz ki,

c) szervezi a közösségi gondozók rendszeres szakmai továbbképzését,

d) közösségi munkacsoportot működtet,

e) éves jelentést készít a fenntartónak, amelyben beszámol az ellátás tapasztalatairól, valamint javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre.

39/H. § (1) A közösségi munkacsoportot az ellátottak szükségleteinek megfelelően kell összeállítani, bevonva a gondozási, személyi segítési feladatok hatékony ellátásához szükséges személyeket (gondnok, háziorvos, védőnő, pszichiáter, pszichiátriai gondozó, pszichológus, illetve a szociális alap- és szakellátás, a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, a munkaügyi központ, az önsegítő és civil szervezetek, a szabadidős szolgáltatást nyújtó intézmények képviselői).

(2) A közösségi munkacsoport tagjaival a közösségi koordinátor együttműködési megállapodást köt. A megállapodásban rögzítik a rendszeres megbeszélések gyakoriságát, egyéb körülményeit, valamint - arra az esetre, ha egyes ellátottak állapota ezt szükségessé teszi - az eseti megbeszélések összehívásának módját.

(3) A közösségi pszichiátriai ellátásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. A gondozási terv elkészítésébe, módosításába be kell vonni a 39/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyeket, illetve a közösségi munkacsoport tagjait.

39/I. § Közösségi gondozó vagy közösségi koordinátor munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül be kell jelentkeznie közösségi pszichiátriai ellátással kapcsolatos képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie. A közösségi pszichiátriai ellátással kapcsolatos képzésre történő jelentkezéseket a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez kell benyújtani.

8. Cím

Szenvedélybetegek közösségi ellátása

39/J. § (1) A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése.

(2) A szenvedélybetegek közösségi ellátása a következő szolgáltatásokat biztosítja:

a) problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szerhasználat, illetve -függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére,

b) készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása,

c) pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.

(3) A szenvedélybetegek közösségi ellátása során az ellátást igénybe vevő kérésére biztosítani kell az anonimitást. Ebben az esetben a személyes adatokat nem kell megadni, igazolni és nyilvántartani, illetve egyéni gondozási tervet nem kell készíteni.

(4) A szenvedélybetegek közösségi ellátására egyebekben e rendelet közösségi pszichiátriai ellátásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közösségi gondozóknak, illetve koordinátoroknak nem kell speciális képzésen részt venni."

15. §

Az R. 40. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A súlyos fogyatékos gyermekeket ellátó csoport maximális létszáma 8 fő. A súlyos fogyatékos gyermekeket ellátó csoportra a 2. számú mellékletben előírt szakmai létszámot az ápoló-gondozó létszám terhére, átcsoportosítással lehet biztosítani."

16. §

Az R. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"74. § A nappali ellátást biztosító intézmény

a) az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt,

b) a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak,

c) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön."

17. §

Az R. a következő 79/A. §-sal egészül ki:

"79/A. § (1) A nappali ellátásban részesülő személyre a gondozást végző személy egyéni gondozási tervet készít. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag

a) tanácsadásban,

b) alacsonyküszöbű vagy ártalomcsökkentő szolgáltatásban,

c) nappali melegedő szolgáltatásában

részesül."

18. §

Az R. 84. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

", valamint alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatást nyújt."

19. §

Az R. 89. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A rehabilitációs célú lakóotthonban különböző ellátási csoportba tartozó személyek is elhelyezhetők, ha egyéni rehabilitációs programjuk, egyéni fejlesztési tervük az együttműködést lehetővé teszi."

20. §

Az R. - "Az egyes lakóotthonokra vonatkozó különös szabályok" címet követően - a következő 99/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Ápoló, gondozó célú lakóotthon

99/A. § (1) Az ápoló, gondozó célú lakóotthonban elhelyezhető az a fogyatékos, illetve autista személy is, aki nem felel meg a 89. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételeknek.

(2) Az ápoló, gondozó célú lakóotthonban biztosítani kell az ellátottak folyamatos ápolását, gondozását és felügyeletét, valamint

a) a 95. § (1) bekezdésének a) és d) -e) pontja szerinti szolgáltatásokat,

b) a személyre szóló fejlesztő foglalkozásokat,

c) szükség esetén az ellátottak szállítását."

21. §

Az R. 100. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre módosul:

"(2) A fogyatékos személyek lakóotthonában élőket - a 98. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a támogató szolgálat személyi segítője is szükség szerint, de legalább hetente egyszer meglátogatja."

22. §

(1) Az R. 101. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A pszichiátriai és szenvedélybetegek lakóotthonára vonatkozó különös szabályok"

(2) Az R. 101. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek lakóotthonában élőket - a 98. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a közösségi pszichiátriai gondozó, illetve a szenvedélybetegek közösségi gondozója is szükség szerint, de legalább hetente egyszer meglátogatja."

23. §

Az R. a következő 101/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Korlátozó intézkedés elrendelése

101/A. § (1) A pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékos személyek bentlakásos intézményében ha az ellátott személy veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A korlátozó intézkedés alkalmazásáról a szolgáltatást nyújtó részletes eljárásrendet alakít ki a házirendben, amelynek tartalmaznia kell

a) az intézmény munkarendjét figyelembe véve a korlátozó intézkedés elrendelésének szabályait,

b) a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt maximális időtartamot,

c) a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályait,

d) a korlátozás feloldásának szabályait,

e) a panaszjog gyakorlásának részletes szabályait.

(3) Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén - ide nem értve a pszichés megnyugtatást - a 6. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. A kitöltött adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni.

(4) Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét

a) a szervezeti és működési szabályzat korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályairól,

b) az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén,

c) az ellátottjogi képviselő, illetve az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről,

d) a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól.

(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatót az ellátott, törvényes képviselője és az intézmény vezetője aláírják.

(6) Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról.

(7) Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell

a) a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vágy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról,

b) a korlátozó intézkedés feloldásáról.

(8) A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének."

24. §

Az R. a következő 101/B-101/E. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Intézményi szolgáltatások szervezeti integrációja

101/B. § (1) Szervezeti integráció a bentlakásos intézményi szolgáltatások egy szervezeti keretben történő működtetése, amely a különböző ellátási formák egymásra épülésével, szervezeti és szakmai összekapcsolásával, a részterületek együttműködésével valósul meg.

(2) Szervezeti integráció esetében a szervezeti egységek közötti munkamegosztást, a feladatkörök elhatárolását és a felelősségi szabályokat részletesen meg kell határozni a szervezeti és működési szabályzatban.

(3) Már működő szolgáltatás szervezeti átalakításánál az ellátottak jogai nem sérülhetnek, és folyamatos ellátásuk nem szakítható meg.

(4) A szervezeti integrációban működő intézményeknek - az e rendeletben foglalt felmentési szabályok figyelembevételével - meg kell felelni az adott intézménytípusra előírt személyi, tárgyi és szakmai feltételeknek.

(5) A szervezeti integrációban működő szolgáltatások között a fenntartó a szakmai létszámot átcsoportosíthatja.

101/C. § (1) Részleg a bentlakásos intézmény szervezeti keretein belül valamely speciális szükségletű ellátotti csoportra tekintettel, vagy az intézmény profiljához szakmailag kapcsolódó szolgáltatási forma biztosítása érdekében alakítható ki.

(2) A részleg keretében ellátottak száma nem haladhatja meg az 50 főt.

(3) A részleg esetében nem kell külön kialakítani

a) a közösségi együttlét céljára,

b) a látogatók fogadására,

c) az étkezésre,

d) az egészségügyi ellátás céljára,

e) a fizikoterápia és torna céljára,

f) amennyiben megfelelő munkaszervezéssel a közös használat megoldható, a mentális gondozás céljára szolgáló helyiségeket.

(4) Amennyiben a részleg már működő intézményen belül kerül kialakításra - ideértve azt az esetet is, ha az ellátás teljes átszervezésére kerül sor - az ellátotti létszám az egész szolgáltatásra vonatkozóan nem növelhető.

101/D. § (1) A vegyes profilú intézmény keretében több ellátási forma teljes körű megszervezésére kerül sor egy telephelyen. A vegyes profilú intézmény létrehozható

a) a szolgáltatási formák átszervezésével,

b) a már működő ellátási formáknak új szolgáltatásokkal való kiegészítésével,

c) több funkció megvalósítására tervezett intézmény létrehozásával.

(2) A vegyes profilú intézmény típusai különösen

a) ápolást-gondozást nyújtó, vagy átmeneti elhelyezést nyújtó és rehabilitációs ellátást biztosító szolgáltatások egy telephelyen történő megszervezése,

b) tartós bentlakásos intézmény mellett lakóotthoni forma megszervezése egy telephelyen,

c) bentlakásos intézmény keretén belül nappali vagy alapellátást nyújtó szolgáltatás megszervezése.

(3) Vegyes profilú intézmény esetén elegendő egy közös helyiséget kialakítani a 101/C. § (3) bekezdésében meghatározott célokra.

(4) Vegyes profilú intézmény esetében az egyes munkakörökre vonatkozó szakmai létszámelőírások funkcionálisan összeszámolhatóak, és az együttes létszám

a) ápoló-gondozó munkakörök esetében

aa) ha az adott munkakörben legfeljebb 20 fő dolgozik, 10%-kal,

ab) ha az adott munkakörben 20 főnél többen dolgoznak, 5%-kal,

b) szociális és mentálhigiénés munkatárs munkakörben 1 fővel

csökkenthető.

101/E. § (1) Integrált intézmény keretében több szolgáltatási forma kerül megszervezésre egy szervezeti keretben, de különböző telephelyeken.

(2) Az integrált intézmény keretében működtetett szolgáltatásoknak az egyes szolgáltatási formákra előírt tárgyi feltételeknek külön-külön meg kell felelni.

(3) Integrált intézmény esetében a szakmai létszámok átcsoportosítására akkor van lehetőség, ha ez a munkaszervezés szempontjából - tekintettel a telephelyek közötti távolságra - megvalósítható."

25. §

Az R. a következő 104/A. §-sal egészül ki:

"104/A. § (1) Az utcai szociális munka megszervezhető önálló szervezeti formában vagy szociális intézmény keretein belül. Az önálló szervezeti formában működtetett utcai szociális munkát végző intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális szolgáltatásokkal.

(2) Az utcai szociális munka - amennyiben nem önálló szervezeti formában működik - megszervezhető

a) nappali melegedő, vagy hajléktalanok átmeneti szállását, illetve éjjeli menedékhelyet biztosító intézmény keretében,

b) gondozási központ keretében,

c) családsegítő szolgálat keretében, ha ez a helyi szükségletek figyelembevételével a családos hajléktalanok, az ifjúsági korosztály, a gyermekek segítése érdekében indokolt.

(3) Ha az utcai szociális munka más intézmény keretében működik, az intézményben biztosítani kell az utcai szociális munka önálló szakmai egységként történő működtetését. Ebben az esetben az intézmény alapító okirata tartalmazza az utcai szociális munka feladatainak ellátását is.

(4) Az utcai szociális gondozók munkáját koordinátor szervezi és irányítja. A négy főnél több utcai szociális gondozót foglalkoztató intézmény egy fő koordinátort alkalmaz, a négy vagy ennél kevesebb gondozót foglalkoztató intézmény esetében a koordinátort az utcai szociális gondozók közül kell kijelölni.

(5) Utcai szociális gondozó vagy koordinátor munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül be kell jelentkeznie utcai szociális munkával kapcsolatos képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie. Az utcai szociális munkával kapcsolatos képzésre történő jelentkezéseket a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez kell benyújtani."

26. §

Az R. 107. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"és nem szükséges ágynemű biztosítása."

27. §

(1) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

28. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az R.

aa) 14. §-a (2) bekezdésének d) pontja,

ab) 98. §-ának (3) bekezdésében a "- személyesen vagy konzultáció alapján -" szövegrész,

ac) 103. §-ának (2) bekezdése,

ad) 114. §-ának (1) bekezdése,

ae) 2. számú melléklet II. része 1/E. pontjának utolsó francia bekezdése,

af) 14. számú melléklete;

b) a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 15/A. §-a, valamint azt megelőző "A szociális továbbképzési és szakvizsga normatíva 2003. évi igénylési és elszámolási rendje" alcíme és 7-8. számú melléklete.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.

a) 101. §-ának (1) bekezdésében a "pszichiátriai betegek lakóotthonában" szövegrész helyébe a "lakóotthonban" szövegrész,

b) 2. számú melléklet I. része 2. pontjának a) alpontjában a "(800-1400 fő lakos) " szövegrész helyébe a "(800 fő lakos) " szövegrész

lép.

(4) A házi segítségnyújtásban, támogató szolgálat ellátásában, közösségi pszichiátriai ellátásban, szenvedélybetegek közösségi ellátásban, illetve nappali intézményi ellátásban részesülő személyekre vonatkozóan a gondozási tervet e rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül kell elkészíteni.

Dr. Kökény Mihály s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 4/2004. (I. 28.) ESZCSM rendelethez

Az R. 2. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

9. A II. rész a következő 2. I) ponttal egészül ki: "I) Részleg

10. A "Kiegészítő szabályok" 4. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: "Ahol a létszámnorma 100 férőhelyre van meghatározva, a létszámot a működés megkezdésekor az intézmény engedélyezett, utóbb a működő férőhelyszámával arányosan kell biztosítani."

2. számú melléklet a 4/2004. (I. 28.) ESZCSM rendelethez

Az R. 3. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

1. A melléklet 3. pontja a következő szöveggel egészül ki:

2. A melléklet a következő 5/B-5/E. pontokkal egészül ki:

"5/B. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgálat

5/C. Közösségi pszichiátriai ellátás

5/D. Szenvedélybetegek közösségi ellátása

5/E. Utcai szociális munka

3. A 7. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye

4. A melléklet 9. pontja a következő szöveggel egészül ki:

5. A melléklet a következő 12-13. pontokkal egészül ki:

"12. Pszichiátriai betegek lakóotthona

13. Szenvedélybetegek lakóotthona

3. számú melléklet a 4/2004. (I. 28.) ESZCSM rendelethez

[6. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez]

2. Korlátozás folyamata, eredménye:

3. Eseménynapló: