9/2004. (IV. 13.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] Műemlékké nyilvánítom a Békés vármegye, Körösladány, Wenckheim Béla u. 1. szám alatti, 1876 helyrajzi számú és a Wenckheim Béla u. 3-5. szám alatti, 1877/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1851, 1852 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4)[2] A védetté nyilvánítás célja a XIX. század közepén emelt, paplakból, kántorlakból álló, településképi szempontból meghatározó szerepű együttes építészeti értékeinek védelme.

2. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Rottenbiller u. 17-19. szám alatti, 33127 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 33126, 33129, 33130 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az utcakép szempontjából meghatározó szerepű, 1900 körül emelt lakóházak építészeti, iparművészeti értékeinek védelme.

3. §

(1)[3] Műemlékké nyilvánítom a Csongrád vármegye, Szentes, Petőfi u. 2. szám alatti, 5599 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 5590, 5591/1, 5591/3, 5592/1, 5592/2, 5592/3, 5598/3, 5598/4, 5621, 5622 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1898-ban Komor Marcell tervei alapján épült szecessziós Petőfi Szálló és Tóth József Színház építészeti értékeinek, képzőművészeti részleteinek védelme.

4. §

(1)[4] Műemlékké nyilvánítom a Fejér vármegye, Dunaújváros, Ságvári Endre tér 1. szám alatti, 141 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 139/2, 140, 142, 143/1, 144/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 179 helyrajzi számú közterületnek a védett ingatlanok menti szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1950-51-ben Szrogh György tervei alapján épült filmszínház építészeti értékeinek, képzőművészeti részleteinek védelme.

5. §

(1)[5] Műemlékké nyilvánítom a Fejér vármegye, Dunaújváros, Vasmű út 10. szám alatti, 185 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 192/1, 192/2, 192/3, 192/4, 192/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 186, 191 helyrajzi számú közterületnek a 185 helyrajzi számú ingatlannal határos szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1951-ben Ivánka András tervei alapján épült rendelőintézet építészeti értékeinek, képzőművészeti részleteinek védelme.

6. §

(1)[6] Műemlékké nyilvánítom a Pest vármegye, Nagymaros, Mainzi u. 1. szám alatti, 1867 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 1865/1, 1865/2, 1868, 1869/1, 1869/2, 1870, 1871, 1872, 1873 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 1866 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a "Vera-lak" néven ismert, 1900 körül emelt nyaraló építészeti értékeinek, kertjének, kerítésének védelme.

7. §

(1)[7] Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Anarcs, Petőfi Sándor u. 43. szám alatti, 277/3, 275 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a 211/2, 212/3, 231/1, 231/2, 231/3, 271, 272, 273/1, 273/2, 274/1, 277/1, 277/6, 277/7, 277/8, 277/9, 277/10, 277/11 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint 277/4 helyrajzi számú közterületet és a 253/3 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A műemléki védelem célja a barokk eredetű, XIX. században bővített kúria lakóépülete, 1792-ben emelt kápolnája, gazdasági épülete, kertje alkotta, a kisnemesi életforma hagyományait őrző épületegyüttes építészeti értékeinek megőrzése.

8. §

(1)[8] Műemlékké nyilvánítom a Veszprém vármegye, Balatonakali, Kossuth Lajos u. 260 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 252/2, 261/1, 261/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1890-ben emelt evangélikus templom építészeti értékeinek, településképi szerepének védelme.

9. §

(1)[9] Műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a Veszprém vármegyei Vöröstó község területéből a 04, 088, 090 (út - 088 hrsz. menti szakasza), 7, 11, 12/1, 12/2, 14, 15, 17-32, 33/1, 33/2, 33/3, 34, 35, 36, 37 (út), 38-57, 60/1, 2, 3, 4 (közterület), 61/1, 61/2, 62-64, 65/1, 65/2, 66-78, 79/1 (út), 79/2, 80-98, 100 (árok), 101, 102/1, 102/2, 102/3, 103 (út), 105/1, 106 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2)[10] Műemléki környezetnek a 02 (út), 03/3, 019 (út), 029 (út), 031/1 (út), 079 (út), 081/1 (út), 081/2 (út), 1-4, 5 (út), 6, 8, 9, 10, 13 (út), 16, 58, 59, 99, 104, 105/4, 105/3 (közterület), 105/6 (út), 105/7-10, 107 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrizze a XVIII. században telepítés útján létrejött falu településszerkezetét, melynek sajátossága a települést körbe lezáró pajtasor, valamint az egyedülálló kialakítású kettős udvar, ahol a két egymás mögé épített lakóház bejárata ellentétes oldalra esik, külön udvarra néz. A védelem célja továbbá, hogy megőrizze a település zömmel a XIX. századból származó épületállományát, valamint a településen található nagyszámú egyházi emléket (kálvária, feszületek, kápolnák) és az ezek alkotta történeti együttest.

10. §

(1)[11] Megszüntetem a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Tunyogmatolcs, Rákóczi u. 120. szám alatti, 1045/1 helyrajzi számú ingatlannak az 1990. évi műemlékjegyzékben 3813/1969 határozatszámon nyilvántartott 6770 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépületet 1969-ben munkásmozgalmi emlékként nyilvánították műemlékké. Az épület védendő építészeti értéket nem hordoz, ezért egyedi műemléki védelme nem indokolt.

11. §

(1)[12] Megszüntetem a Tolna vármegye, Ozora, Dózsa György u. 33. szám alatti, 1318 helyrajzi számú ingatlannak az 1990. évi műemlékjegyzékben 3813/1969 határozatszámon nyilvántartott 6776 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépületet 1969-ben munkásmozgalmi emlékként nyilvánították műemlékké. Az épület védendő építészeti értéket nem hordoz, ezért egyedi műemléki védelme nem indokolt.

12. §

Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

13. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Hiller István s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere