2005. évi CXI. törvény

a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről[1]

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények európai szinten megszervezett belső piacának megszilárdítása, határokon átnyúló működésének biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya alá tartozik

a) a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;

b) a szolgáltató intézménybe befizetést teljesítő támogató vállalkozás;

c) az e törvényben foglaltak alapján a foglalkoztatói nyugellátásra jogosultságot szerző tag;

d) a szolgáltató intézmények felügyeletét ellátó szerv.

Fogalmak

2. § E törvény alkalmazásában

a) foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény (a továbbiakban: szolgáltató intézmény): az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett, tőkefedezeti alapon működő, támogató vállalkozástól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten létrehozott intézmény, amelynek célja nyugellátás biztosítása a kereső tevékenységgel összefüggésben a munkáltatók és munkavállalók vagy képviselőik között megkötött egyéni, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti tevékenységet folytat;

b) támogató vállalkozás: olyan, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltató, amely befizetést teljesít a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménybe;

c) székhely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a szolgáltató intézmény létesítő okirat szerinti székhelye és központi ügyintézésének helye található. Amennyiben a szolgáltató intézmény létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkezik, az a tagállam, amelyben a szolgáltató intézmény központi ügyintézésének helye található;

d) tag: az a természetes személy, aki keresőtevékenysége alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó megállapodásban, szabályzatban vagy bizalmi kezelésre vonatkozó szerződésben (a továbbiakban: nyugdíjkonstrukció) meghatározott foglalkoztatói nyugellátásra vonatkozó jogosultságokat szerez;

e) foglalkoztatói nyugellátások: olyan ellátások, amelyeket szolgáltató intézmény a nyugdíjkorhatár elérésére vagy annak várható elérésére, továbbá rokkantság, halál vagy a munkaviszony megszűnésére tekintettel folyósított kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén kiegészítő támogatásnak minősülő kifizetés vagy szolgáltatás formájában biztosít;

f) határon átnyúló tevékenység: a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy képviselettel rendelkező támogató vállalkozás által teljesített befizetés más tagállam területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által történő fogadása, valamint a más tagállam területén székhellyel rendelkező szolgáltató intézmény által a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező tag számára nyújtott szolgáltatás;

g) nyugdíjkorhatár: az az életkor, amelynek betöltését a magyar társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. E törvény alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények működése

3. § (1) A szolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként akkor végezheti tevékenységét, ha a tevékenységére a székhely szerinti tagállamában jogosult és határon átnyúló szolgáltatás nyújtására előzetes engedéllyel rendelkezik.

(2) A munkavállalója részére egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján kiegészítő nyugdíjat biztosítani kívánó támogató vállalkozás befizetést teljesíthet szolgáltató intézménybe. A szolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező tag számára szolgáltatást nyújthat.

(3) A munkáltató csak a magyar munkajog és társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozó jogviszony alapján teljesíthet befizetést a szolgáltató intézménybe.

(4) A tag vállalhat befizetést a szolgáltató intézménybe, kötelezni azonban erre nem lehet.

(5) A szolgáltató intézménynek a 2. § a) pontja alapján megkötött szerződéseket, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése során keletkezett dokumentumokat, valamint a Felügyelet által meghatározott dokumentumokat magyar nyelven kell kiállítania.

(6) A foglalkoztatói nyugellátásához a tag a nyugdíjkorhatár betöltése után juthat hozzá.

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények feletti felügyelet

4. § (1) A szolgáltató intézmények és támogató vállalkozások feletti felügyeletet - a (3) bekezdés szerinti időponttól kezdődően - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) látja el.

(2) Ha a Felügyelet a szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaitól értesítést kap arról, hogy a szolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében befizetést kíván elfogadni támogató vállalkozástól, az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztatást nyújt az értesítést küldő hatóság részére a magyar társadalombiztosítási és munkajognak a szolgáltató intézmény működését érintő szabályairól, a szolgáltató intézmények tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségeiről, valamint a szolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásokról.

(3) A szolgáltató intézmény akkor kezdheti meg határon átnyúló tevékenységét Magyarországon, ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta, de legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével.

(4) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség kiterjed a szolgáltató intézmény magyarországi működésének idején bekövetkező minden olyan jogszabályi változásra is, amely befolyásolja a nyugdíjkonstrukció jellemzőit, a szolgáltató intézményekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget és a befektetési szabályokat. Ez esetben a Felügyelet a módosító jogszabály kihirdetését követő 30 napon belül nyújt tájékoztatást a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

5. § (1) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a szolgáltató intézménytől vagy a támogató vállalkozástól a terjesztett szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

(2) A Felügyelet a tagok érdekeinek védelme érdekében előírhat a szolgáltató intézmények számára a nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó, a tagok számára nyújtandó tájékoztatási kötelezettséget.

(3) Amennyiben a Felügyelet jogszabályellenes működést észlel, haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait. A Felügyelet együttműködik a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságával annak érdekében, hogy a szolgáltató intézmény megszüntesse jogszabályellenes működését.

(4) A Felügyelet jogosult, a székhely szerint illetékes felügyeleti hatóság kérelmére köteles ellenőrizni a szolgáltató intézmények tevékenységét. Ennek keretében a Felügyelet jogosult a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a szolgáltató intézménytől - az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével - a tevékenységével összefüggő adatszolgáltatást kérni.

(5) A Felügyelet a székhely szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának kérelmére intézkedik a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező letétkezelőnél elhelyezett vagyonának zár alá vétele érdekében, amennyiben a szolgáltató intézmény elmulasztotta megfelelő biztosítástechnikai tartalék létrehozását, vagy nem rendelkezik szavatoló tőkével.

(6) Amennyiben a magyar társadalombiztosítási és munkajoggal össze nem egyeztethető működés a székhely szerinti tagállam hatóságai által tett intézkedések ellenére, vagy ilyen intézkedések hiánya miatt tovább folytatódik, a Felügyelet a szolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a tagok érdekeinek védelme, a székhely szerinti tagállam által előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint az e törvényben foglaltak betartása érdekében a következő intézkedéseket - akár együttesen is - alkalmazhatja:

a) az e törvényben és foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével - felszólíthat;

b) előírhatja a szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;

c) a Magyar Köztársaság területére vonatkozó hatállyal tagfelvételi zárlatot rendelhet el;

d) bírságot szabhat ki;

e) korlátozhatja a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységét;

f) megtilthatja a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén történő működését.

(7) A szolgáltató intézmény terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet, amely a jogszabályellenes működés további folytatása esetén ismételten kiszabható. A bírságot a kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

6. § A Felügyelet együttműködik az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal és az Európai Bizottsággal a szolgáltató intézmények felügyeletének hatékony ellátása érdekében.

Átmeneti és záró rendelkezések

7. § E törvény a kihirdetés napját követő 5. napon lép hatályba.

8. §[2]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

9. § Ez a törvény a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek (2003. június 3.) való megfelelést szolgálja.

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke