Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2005. évi CXXI. törvény

a luxusadóról[1]

Az Országgyűlés a vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelménye fokozottabb érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:

Az adó tárgya

1. § (1)[2] Adóköteles a Magyar Köztársaság területén lévő lakásnak vagy üdülőnek minősülő épület, ha az épület épületrészekre osztható, akkor az épületrész (a továbbiakban együttesen: lakóingatlan), feltéve, ha annak e törvény szerinti számított értéke a 100 000 000 forintot eléri.

(2) A lakóingatlanhoz tartozik a lakóépület által a telekből elfoglalt földrészlet, továbbá a lakóingatlan hasznos alapterületének megfelelő telekrész.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

2. § (1)[3] Az adókötelezettség a használatba vételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3)[4] Az adókötelezettség a félév utolsó napján megszűnik, ha a lakóingatlan a félévben megsemmisül vagy lebontják.

(4) A lakóingatlan használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alanya

3. § (1)[5] Az adó alanya az, aki az év (adóév) első napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az adó alapja

4. § Az adó alapja a lakóingatlan számított értéke.

A számított érték

5. §[6] (1) A lakóingatlan fekvése szerinti önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) az 1. számú mellékletben meghatározott forgalmi értékhatárok keretei között - a helyben kialakult értékviszonyokra figyelemmel - rendeletben megállapítja ingatlan-fajtánként a típusingatlanra vonatkozó települési átlagértéket.

(2) Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat értékövezeteket jelöl ki és az így elkülönített értékövezetekben lakóingatlan-fajtánként településrészi átlagértékeket állapít meg. Ha a településen kialakult értékviszonyok lakóingatlan-fajtánként eltérő értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az önkormányzat lakóingatlan-fajtánként állapíthatja meg az értékövezeteket.

(3) A települési átlagértékek meghatározásáról és az értékövezetek kialakításáról szóló rendelet előkészítése érdekében a jegyző, mint önkormányzati adóhatóság megkeresheti a vagyonszerzési illetékügyekben eljáró adóhatóságot. A megkeresett adóhatóság lakóingatlan-fajtánként 15 napon belül közli a megkeresést megelőző 18 hónapban a településen visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső ügyletek tárgyát képező lakóingatlanok valamennyi általa ismert adatát, különösen a lakóingatlan címét, forgalmi értékét, alapterületét. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a lakóingatlanhoz kapcsolódó jogügylet alanyainak személyes adataira. Amennyiben a településen valamely lakóingatlan-fajtát illetően a megkeresést megelőző 18 hónapban visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső lakóingatlan szerzés nem történt, akkor a megkeresett adóhatóság a településhez hasonló adottságú településen kialakult értékviszonyokra tekintettel lakóingatlan-fajtánként a típusingatlanra jellemző négyzetméterenkénti forgalmi értékadatot közöl. A jegyző a megkapott és a nyilvántartásában rendelkezésére álló adatok alapján javaslatot tesz az önkormányzat számára a település értékövezeteire, s lakóingatlan-fajtánként a típusingatlan települési, településrészi forgalmi átlagértékeire. Az értékövezeteket és a települési, településrészi átlagértékeket az önkormányzat a rendeletalkotás évében kialakult értékviszonyokra figyelemmel két adóévre határozza meg.

(4) Az önkormányzati adóhatóság a lakóingatlanra irányadó települési, településrészi átlagérték alkalmazásával adótárgyanként külön-külön kiszámítja a lakóingatlan hasznos alapterületére vetített alapértéket.

(5) Ha a lakóingatlant magában foglaló épület több értékövezet határán fekszik, akkor a lakóingatlan esetében annak a közterületnek az irányadó településrészi forgalmi átlagértékét kell alkalmazni, amerre a lakóingatlan ablakainak többsége néz. Ha a lakóingatlannak az egyes értékövezetekre azonos számú ablaka néz, akkor a magasabb településrészi forgalmi átlagértéket kell alkalmazni. Ha a lakóingatlannak közterületre néző ablaka nincs, vagy ablakainak többsége nem közterületre néz, akkor az alacsonyabb településrészi forgalmi átlagértéket kell alkalmazni.

(6) A lakóingatlan fajtájának meghatározásakor az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot az irányadó. Amennyiben az épület megnevezését az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján az ingatlan fajtája egyértelműen nem állapítható meg, akkor az épületre kiadott legutolsó használatbavételi, fennmaradási engedély alapján, használatbavételi, fennmaradási engedély nélkül használatba vett épület esetén az építési engedély alapján kell megállapítani az ingatlan fajtáját. Akkor is az épületre kiadott legutolsó használatbavételi engedély, fennmaradási engedély alapján kell megállapítani az ingatlan fajtáját, ha az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot a legutolsó használatbavételi, fennmaradási engedélyben foglaltaktól eltér. Engedély nélkül épített épület, illetve engedély nélkül kialakított épületrész esetében a használati mód, illetve használat hiányában a rendeltetési cél az irányadó.

(7) A lakóingatlan számított értéke a (4) bekezdés szerint számított lakóingatlan-alapértéknek és az adott lakóingatlan-fajtára vonatkozó, a 2. számú mellékletben meghatározott korrekciós együtthatók szorzata. Az önkormányzati adóhatóság a számított érték meghatározásakor köteles figyelembe venni a lakóingatlan mindazon a jellemzőit, amelyekhez a 2. számú melléklet korrekciós tényezőt rendel.

Adómentesség[7]

5/A. § (1) Mentes az adó alól a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete.

(2) Mentes az adó alól a társadalmi szervezet, az alapítvány, a köztestület, az egyház, a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben a vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve a költségvetési szerv esetén eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltétel meglétéről évente írásban kell nyilatkozni.

Az adó mértéke, összege

6. § Az adó évi mértéke a lakóingatlan számított értékének 100 000 000 forint feletti része után 0,5 százalék.

A kétszeres adóztatás kizárása

7. § A 6. § alapján fizetett adóból levonható a lakóingatlan után az adóévre, az adóalany terhére megállapított és az adóévben az adóalany által megfizetett építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, illetve magánszemély kommunális adója.

Eljárási és vegyes rendelkezések

8. § (1) Az adóhatósági feladatokat a lakóingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság (a fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóság) látja el.

(2) Az adóalany az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az arra okot adó körülmény bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelentést tenni.

(3) Az adót az önkormányzati adóhatóság határozattal (kivetéssel) állapítja meg.

(4) Az adóévi adót két részletben, az önkormányzati adóhatóság határozatának jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, legkorábban az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. Ameddig az adóhatóság új határozatot nem ad ki, addig az adóévben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig a korábban kiadott határozat szerinti adót kell két részletben megfizetni.

(5) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § Az adóból származó bevétel - a 10. §-ban foglaltak kivételével - a települési önkormányzat bevétele.

10. § A fővárosban az adóból származó bevétel a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan, a fővárosi és kerületi forrásmegosztásra vonatkozó jogszabályok alapján illeti meg.

11. § (1) Felhatalmazást kap az önkormányzat, hogy illetékességi területén e törvény alapján - az adóévet megelőző év december 15-ig kihirdetett - rendeletben megállapítsa a lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeit az 1. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével, továbbá hogy illetékességi területén értékövezeteket állapítson meg.

(2) Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés, illetve a 13. § (2) bekezdés szerinti határidőig nem alkot rendeletet, akkor a település egészére az 1. számú mellékletben foglalt, a település besorolásának és a lakóingatlan fajtájának megfelelő értékhatár középértékét kell települési átlagértéknek tekinteni.

Értelmező rendelkezések

12. § E törvény alkalmazásában:

a) épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része, amely a c), illetve d) pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak vagy üdülőnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

b) lakóépület: túlnyomórészt (a hasznos alapterület 50%-át meghaladó mértékben) lakást tartalmazó épület;

c) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, továbbá minden, az ingatlan-nyilvántartásban más megnevezéssel nyilvántartott, de használatbavételi, fennmaradási engedélye szerint lakásnak minősülő ingatlan;

d) üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, vadászház stb.) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró, ennek hiányában hatósági engedély alapján üdülőnek épült épület;

e) lakóépületrész: a lakóépületnek a lakástól végleges falsíkokkal elkülönített, önálló bejárattal ellátott, lakásnak, üdülőnek nem minősülő helyisége vagy helyiségcsoportja;

f)[8] tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély kiadását megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

g) vagyoni értékű jog: lakóingatlanra vonatkozó kezelői jog, vagyonkezelői jog, haszonélvezet, használat joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is;

h) hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a kiegészítő helyiségek alapterülete. Nem tartozik a hasznos alapterületbe a lakóépületrész hasznos alapterülete;

i) kiegészítő helyiség: az, amely a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, pince);

j) forgalmi értékhatárok: az 1. számú mellékletben az egyes megyékben településtípusonként [megyei jogú város, város, község (nagyközség)], illetve a fővárosi kerületekben a különböző lakóingatlan-fajtákra jellemző négyzetméterenkénti alsó és felső érték;

k) lakóingatlan-fajta: a lakóingatlanok csoportosítása, amelyet az 1. számú mellékletben szereplő táblázat oszlopainak fejrovata sorol fel (egylakásos lakóépületben lévő lakás; többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás; üdülő);

l) települési, településrészi átlagértékek: az önkormányzat által - az 1. számú melléklet szerinti forgalmi értékhatárok között - megállapított, az önkormányzati rendeletben a településen, illetve településrészeken fekvő ingatlanfajták típusingatlanaira meghatározott négyzetméterenkénti értékek;

m) az ingatlan alapértéke: az adó tárgyát képező lakóingatlan adóköteles hasznos alapterülete és a lakóingatlan fajtája szerint irányadó települési, településrészi átlagérték szorzata;

n) számított érték: a lakóingatlan alapértékének és a 2. számú mellékletben az ingatlanfajtára meghatározott, az ingatlan tényleges adottságai alapján figyelembe vehető korrekciós tényezők szorzata;

o) teljes felújítás: a lakóingatlan egészén, illetve több főszerkezetén végzett olyan általános javítás, amely teljesen vagy megközelítőleg visszaállítja az épület eredeti műszaki állapotát, illetőleg növeli az épület eredeti használhatóságát.

Hatályba léptető, átmeneti rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az önkormányzatnak a 11. § szerinti rendeletet a 2006. és 2007. adóévekre vonatkozóan - a 2005. évi értékviszonyokra figyelemmel - 2006. március 31-ig kell kihirdetnie.

(3) Az adókötelezettségről szóló bevallást első ízben 2006. április 30-ig kell benyújtani.

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2005. évi CXXI. törvényhez

Az egyes lakóingatlanfajták forgalmi értékhatárai (ezer forint/m2-ben)

1. Főváros

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
I.kerület350-800300-700100-700
II. kerület350-700300-700
III. kerület300-600175-400
IV. kerület200-300150-250
V. kerület250-500
VI. kerület250-500
VII. kerület200-300
VIII. kerület200-250150-320
IX. kerület200-300170-350
X. kerület200-300150-225
XI. kerület300-600170-400
XII. kerület350-700200-500
XIII. kerület200-300150-500
XIV. kerület250-400175-350
XV. kerület200-280130-250
XVI. kerület250-300200-280
XVII. kerület210-270180-225
XVIII. kerület200-230150-220
XIX. kerület200-240150-220
XX. kerület200-280130-250
XXI. kerület200-250130-180
XXII. kerület200-280170-220
XXIII. kerület200-260170-250

2. Baranya megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város110-350100-30075-180
Város75-24075-20050-200
Község50-21050-20050-200

3. Bács-Kiskun megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város150-250150-230125-175
Város100-200100-180100-175
Község60-12560-11560-115

4. Békés megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város110-180100-15075-125
Város80-18080-18065-180
Község50-11550-11050-175

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város90-30090-25075-225
Város75-22575-20075-200
Község50-12550-10050-100

6. Csongrád megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város125-250115-225100-200
Város80-19080-18080-150
Község50-10050-9050-90

7. Fejér megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város100-300100-25080-150
Város100-200100-175100-175
Község60-20060-18060-180

8. Győr-Moson-Sopron megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város150-350140-320120-220
Város80-30080-25080-250
Község80-15080-15075-150

9. Hajdú-Bihar megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város100-300100-26575-220
Város85-25075-23075-230
Község50-15050-13050-120

10. Heves megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város150-250140-230100-200
Város130-250120-23090-150
Község50-18050-17050-150

11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város115-225110-22080-180
Város85-18585-17580-150
Község50-12550-11550-110

12. Komárom-Esztergom megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város100-150100-14080-120
Város100-220100-20080-180
Község50-15050-14050-160

13. Nógrád megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város90-18085-14080-110
Város75-15075-14075-125
Község50-12550-11050-100

14. Pest megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város--
Város100-350100-300100-250
Község80-25080-22080-220

15. Somogy megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város100-200100-190100-180
Város75-35075-28075-260
Község50-30050-28050-220

16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város110-250110-220100-200
Város75-15075-13570-130
Község50-10050-10050-80

17. Tolna megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város100-200100-190100-180
Város80-18080-17080-150
Község50-15050-14050-140

18. Vas megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város150-280150-260150-260
Város125-200125-200115-180
Község60-16060-15060-150

19. Veszprém megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város180-250180-230170-200
Város100-350100-280100-250
Község70-30070-28070-280

20. Zala megye

MegnevezésEgylakásos lakóépületben lévő lakásLakás többlakásos épületben, egyéb épületbenÜdülő
Megyei jogú város150-300140-200130-180
Város75-35075-28075-350
Község60-28060-28060-300

2. számú melléklet a 2005. évi CXXI. törvényhez

1. E törvény 5. §-ának (6) bekezdésében megjelölt, a lakóingatlan értékelésénél figyelembe veendő korrekciós tényezők:
1.1. A lakóépület, üdülő kora:
- 10 év alatti:1,15
- 10-30 év közötti:1,00
- 31-80 év közötti:0,95
- 80 év fölötti:0,85
1.2. A lakóépület, üdülő teljes felújítása az adóévet megelőző:
- 10 éven belül történt:1,15
- 20 éven belül történt:1,05
1.3. A lakóépület, üdülő falazata, illetve az alkalmazott építési technológia:
- tégla, kő falazatú, illetve monolit betonszerkezetű épület:1,00
- házgyári panelszerkezetű épület, egyéb nem hagyományos építőanyagból készült, illetve könnyű szerkezetű épület:0,85
- fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos építőanyagból épült épület:0,80
1.4. A lakás, üdülő komfort fokozata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján: (Üdülő esetében a zárójelben közölt értéket kell figyelembe venni.)
- összkomfortos (egyedi központi vagy etage fűtéssel):
1,05
(1,10)
- összkomfortos (távfűtéssel) és a komfortos:
1,00
(1,05)
- félkomfortos: 0,90(1,00)
1.5. A lakásban (üdülőegységben) lévő lakószobák (félszobát is beleértve) száma:
- 4-nél több:1,05
- 4:1,00
- 4-nél kevesebb:0,95
1.6. Többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások lakószobáinak tájolása (üdülőnél nem vehető figyelembe):
- a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik udvari vagy északi irányba:1,05
- minden egyéb megoldás:1,00
- a lakás szobáinak legalább felében az ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak:0,95
1.7. Többszintes és többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások megközelíthetősége (üdülőnél nem vehető figyelembe):
- a lakás az épület első vagy második emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik:1,05
- minden más esetben:1,00
- a lakás az épület harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és felvonóval nem rendelkezik az épület:0,95
- a lakás az alagsorban helyezkedik el:0,75

2. A korrekciós tényezők értékének megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

2.1. Az 1.1. pontban szereplő korrekciós tényező értékének kiválasztásához a lakóépület, üdülő korát az épület használatbavételi engedélyének kiadását, ennek hiányában a tényleges használatbavételt követő év első napjától az adóév első napjáig eltelt évek száma alapján kell meghatározni. Az épületben utóbb kialakított lakás esetében az épület kora az irányadó.

2.2. Ha az értékelt lakóépülethez, üdülőhöz a falazata alapján az 1.3. pontban szereplő korrekciós tényező értékei közül több is rendelhető, akkor az alacsonyabb értéket kell alkalmazni.

2.3. Az 1.6. pontban meghatározott korrekciós tényező figyelembevételénél északi irány alatt a földrajzi északi iránytól legfeljebb 45°-kal való eltérést is érteni kell.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. november 7-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2007. évi CXXVI. törvény 169. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[3] Megállapította a 2007. évi CXXVI. törvény 170. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[4] Megállapította a 2007. évi CXXVI. törvény 170. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[5] Megállapította a 2007. évi CXXVI. törvény 171. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[6] Megállapította a 2007. évi CXXVI. törvény 172. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[7] Beiktatta a 2007. évi CXXVI. törvény 173. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[8] Megállapította a 2007. évi CXXVI. törvény 174. §-a. Hatályos 2008.01.01.

Tartalomjegyzék