263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el:
1. §
(1) Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénztár működtetésére és szolgáltatásainak teljesítésére használt tárgyi eszközök, illetve az ilyen tárgyi eszközök megteremtését szolgáló beruházások kivételével a pénztár eszközeit (a továbbiakban: befektetett pénztári eszközök) kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektethetik be, illetve eszközeiket ilyen befektetési formákban tarthatják. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak egészségügyi intézményeinek működési és üzemeltetési szabályairól szóló 109/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 2. § a) pontjának első és második fordulatában meghatározott egészségügyi intézményekre, amennyiben az intézmény az Öpt. 51. § (1) bekezdésben meghatározott egészségpénztári szolgáltatást nyújt, az 1. számú mellékletben felsorolt pénztári befektetési formákra előírt korlátozásokat nem kell alkalmazni. Ugyanez érvényes a kihelyezett kiegészítő vállalkozás üzletrészére, továbbá a pénztár vagyonának befektetését és kezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre."
(2) Az Ebr. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (1) bekezdésben felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem lehet nagyobb, mint a pénztár éves beszámolója szerinti összes befektetett eszközei értékének 3%-a, és nem haladhatja meg az 500 millió forintot."
2. §
Az Ebr. 4. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését - részben vagy egészben - saját maga kezelő pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegű költségek és azok közterhei, a teljes pénztári vagyon és a saját kezelésű vagyon arányában. Erről a pénztárnak a hozamfelosztási szabályzatában kell rendelkeznie. Amennyiben a pénztár saját kezelésű vagyonrésze az 1 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egészében elszámolhatóak a befektetések vagyonará-nyos költségei között.
(7) Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a pénztár vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán vannak elhelyezve."
3. §
Az Ebr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. § (1) A pénztár az Öpt. 37. §-ának (4) bekezdése alapján az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében, valamint 38. §-ában foglalt feltételek mellett befektetési üzletmenetét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.
(2) Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 100 millió forintot, úgy a pénztár a vagyonkezelést maga végezheti a (3) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyása mellett.
(3) Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a 100 millió forintot, úgy a pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha
a) ezt a pénztár alapszabálya tartalmazza,
b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik,
c) a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkező - egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében, vele munkaviszonyban álló - személyt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség) és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik."
4. §
Az Ebr. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21/A. § (1) A pénztár az alapszabályában meghatározott tagdíjfelosztási aránytól kizárólag a belépéstől számított első két hónapban térhet el. Az eltérés eredményeképpen az első két hónapban a működési és a likviditási tartalékrajutó rész legfeljebb összesen 4000 forinttal haladhatja meg azt az összeget, ami az egyébként meghatározott arányok alkalmazásából adódna.
(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag követeléséből az indokolt költség, de legfeljebb 4000 forint vonható le.
(3) A pénztár az (1)-(2) bekezdésében foglaltakon kívül a tagsági jogviszony létesítéséhez és megszűnéséhez kapcsolódóan egyéb díjat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet."
5. §
Az Ebr. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21/B. § (1) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnésekor
a) az átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentést,
b) a kizárásról való döntést,
c) a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés vagy átutalás esetén a jogosultság igazolását követő 15 napon belül végzi el a kifizetést, átutalást.
(2) A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentést követően újabb szolgáltatást igénybe venni nem lehet.
(3) Egészségpénztárból más egészségpénztárba történő átlépés az Öpt. 51. §-a (5) bekezdése alapján lekötött összeg lekötését nem érinti, az átvevő pénztár figyelembe veszi az átadó pénztárban történt lekötéseket. A pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő pénztár részére az egészségszámlán lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartamáról az átadó pénztár részére adatot szolgáltat."
6. §
Az Ebr. 21/D. §-a a következő mondattal egészül ki:
"A számlaértesítőnek tartalmaznia kell a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók."
7. §
Az Ebr. 26. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E rendelet alkalmazásában az "elismert értékpapírpiac" kifejezésen szabályozott piacot kell érteni."
8. §
Az Ebr. 1. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.
9. §
Az Ebr. 2. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át. Magyarországon bejegyzett kockázati tőkealap jegyének, illetve külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában kockázati tőkealapnak minősülő alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 2%-át."
10. §
(1) E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ebr. 25. §-a a "az 1. számú melléklet" szövegrészt követően kiegészül az "1. a)," szövegrésszel.
(3) Az Ebr. 14. § (3) bekezdésének e rendelet 3. §-a szerinti módosításában foglalt feltételeknek azon egészség- és önsegélyező pénztárak, melyek a hatálybalépés napján a vagyonkezelést a vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan végzik, legkésőbb 2006. június 30-ig kötelesek megfelelni és ezt a Felügyelet részére igazolni.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelethez
[1. számú melléklet a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez]
1. A 2. § (1) bekezdése szerinti csoportokba a következők tartoznak:
a) házipénztár: forint- és valutapénztár;
b) pénzforgalmi számla;
c) lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg;
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények):
d1) magyar állampapír,
d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesíté-séért a magyar állam készfizető kezességet vállal (ideértve a jegybank által kibocsátott értékpapírt),
d3) külföldi állampapír,
d4) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesíté-séért külföldi állam készfizető kezességet vállal (ideértve a jegybank által kibocsátott értékpapírt),
d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény és egyéb értékpapír,
d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény és egyéb értékpapír,
d9) magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
d10) külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény;
e) részvények:
e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény,
e2) tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény;
f) befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír:
f1) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is,
f2) külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is,
f3) egyéb kollektív befektetési értékpapír;
g) jelzáloglevél:
g1) Magyarországon bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,
g2) külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél;
h) ingatlan;
i) határidős ügyletek;
j) opciós ügyletek;
k) kockázati tőkealap-jegy.
2. Az (1) bekezdésben leírtaktól eltérően a pénztár nem szabványosított határidős és opciós ügyletet csak devizaárfolyam-kockázat fedezeti céllal köthet.
3. A pénztár nem köteles eladni a tulajdonában lévő, tőzsdéről kivezetésre kerülő részvényt az e rendelet befektetési kategóriáinak történő megfelelés céljából. Az ilyen értékpapírok aránya azonban nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át.
4. A pénztár csak állampapír alapú repót (fordított re-pót) köthet.
5. Az egyéb kollektív befektetési értékpapírokra az e rendeletben a befektetési jegyekre meghatározott befektetési előírások az irányadók.