28/2005. (VIII. 26.) PM rendelet

a piacbefolyásolásra utaló magatartások vizsgálatakor figyelembe veendő körülményekről, az elfogadott piaci gyakorlat megállapításának folyamatáról, valamint a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának jogos érdekből történő késleltetésével kapcsolatos szabályokról

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (atovábbiakban: Tpt.) 451. § - a (2) bekezdésének q), r) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet alkalmazása során pénzügyi eszközön a Tpt. 204. §-ának (5) bekezdésében foglalt fogalmat kell érteni.

2. §

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) a Tpt. 202. §-ának a)-b) pontjában foglalt magatartások vizsgálatakor az alábbi körülményeket értékeli:[1]

a) a megbízások vagy megkötött ügyletek (a továbbiakban együtt: ügyletek) darabszáma és összesített árfolyamértéke mekkora hányadát képviselik az adott pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek napi forgalmának az érintett szabályozott piacon, különösen, ha ezek az ügyletek a pénzügyi eszköz árfolyamának jelentős változásához vezetnek;

b) egy adott pénzügyi eszközre vonatkozó jelentős pozícióval rendelkező személy vagy szervezet ügylete

ba) a pénzügyi eszköz,

bb) a pénzügyi eszközön alapuló származtatott ügylet, vagy

bc) a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló eszköz árfolyamának, illetve árának jelentős változását eredményezi-e;

c) a megkötött ügyletek eredményeznek-e változást a pénzügyi eszköz tényleges haszonhúzójának személyében;

d) milyen mértékben tartalmaznak az ügyletek napon belül lezárt pozíciókat, és ezek milyen arányt képviselnek a pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek napi forgalmában, illetve ennek milyen a hatása a pénzügyi eszköz árfolyamára;

e) az ügyletek milyen mértékben koncentrálódnak egy rövid időszakra a napi kereskedésen belül, és az így kialakult ár mennyiben indokolható az addigi piaci folyamatok alakulásával;

f) milyen mértékben változtatják meg a végrehajtás előtt visszavont megbízások a pénzügyi eszközre vonatkozó legjobb ajánlati árakat, illetve az ajánlati könyvben szereplő adatokat;

g) milyen mértékben adnak megbízásokat, illetve hajtanak végre ügyleteket, a referencia-árfolyamok, az elszámolóárak és az értékelések kialakítása előtt, milyen hatással van ez a pénzügyi eszköz árára és az a referenciaárfolyamot, az elszámolóárat, illetve az értékelést hogyan befolyásolja.

3. §

A Felügyelet a Tpt. 202. §-ának c) pontjában foglalt magatartások vizsgálatakor az alábbi körülményeket értékeli:

a) a megbízás adást vagy az ügylet végrehajtását megelőzően, illetve azt követően az érintett személy vagy szervezet, illetve a velük kapcsolatban álló személy vagy szervezet által terjesztett-e hamis vagy félrevezető információt;

b) a megbízás adást vagy az ügylet végrehajtását megelőzően, illetve azt követően sor kerül-e téves, elfogult elemzés vagy befektetési ajánlás készítésére vagy terjesztésére az érintett személy vagy szervezet, illetve a velük kapcsolatban álló személy vagy szervezet részéről.

4. §

(1) A Felügyelet a következő tényezőket veszi figyelembe a konkrét piaci gyakorlat elfogadhatóságának elbírálásakor:

a) mennyire átlátható az érintett piaci gyakorlat a piac szereplői számára;

b) szükség van-e a piaci folyamatok, valamint a kínálat és a kereslet megfelelő egymásra hatásának védelmére;

c) az érintett piaci gyakorlatnak a piac likviditására, illetve hatékonyságára gyakorolt hatása;

d) milyen mértékig veszi figyelembe az érintett piaci gyakorlat az érintett piac kereskedési mechanizmusát és milyen mértékig teszi lehetővé a piaci szereplők számára, hogy az e gyakorlat által eredményezett új helyzetre megfelelően és időben reagáljanak;

e) veszélyt jelent-e az érintett piaci gyakorlat a Közösségen belüli, az érintett pénzügyi eszközhöz kapcsolódó piacok integritása szempontjából;

f) mi volt az eredménye az érintett piaci gyakorlat Felügyelet általi vagy más hatóság általi vizsgálatának, különösen arra vonatkozóan, hogy az érintett piaci gyakorlat megsértette-e a piaci visszaélés megelőzését célzó szabályokat és szabályzatokat, illetve valamely magatartási kódexet, akár a szóban forgó piacon, akár a szóban forgó piachoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó, tagállami piacokon;

g) az érintett piac szerkezeti sajátosságai, különösen, hogy szabályozott-e vagy nem, a kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszközök és a piaci szereplők típusa, beleértve, hogy milyen mértékű a kisbefektetők részvétele az érintett piacon.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szükségességének megítélésekor különösen a fő piaci jellemzők figyelembevételével elemzi az érintett piaci gyakorlat hatását, így az érintett piaci gyakorlat megvalósítása előtti konkrét piaci feltételek, az egy kereskedési napon regisztrált súlyozott átlagár, illetve a napi záróár tükrében.

5. §

(1) A Tpt. 203. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása érdekében a Felügyelet egy adott piaci gyakorlat elfogadhatóságáról szóló határozatát haladéktalanul, de legkésőbb a határozat meghozatalát követő munkanapon honlapján közzéteszi, és közli az Európai Értékpapírpiaci Szabályozók Bizottságával, ismertetve az érintett gyakorlat főbb jellemzőit is.

(2) A közzététel kiterjed azon tényezők ismertetésére, amelyeket az érintett gyakorlat elfogadhatóságának elbírálása során figyelembe vettek, különösen abban az esetben, ha különböző következtetések születtek ugyanannak a piaci gyakorlatnak a különböző tagállamok piacain való elfogadhatóságáról.

(3) A Felügyelet rendszeresen felülvizsgálja azokat a piaci gyakorlatokat, amelyeket korábban elfogadott, figyelembe véve különösen az érintett piacon bekövetkezett jelentős változásokat, így a kereskedési szabályok vagy a piac működését elősegítő infrastruktúra változásait.

6. §

A Felügyelet a piaci gyakorlat elfogadása előtt, illetve egy korábban elfogadott piaci gyakorlat el nem fogadott piaci gyakorlattá minősítése előtt kikéri a piaci szereplők, az érintett hatóságok és szükség esetén más tagállam felügyeleti hatóságának véleményét.

7. §

A 6. §-ban meghatározott, a piaci gyakorlat minősítésével kapcsolatos egyeztetés a folyamatban lévő hatósági ellenőrzés befejezéséig felfüggeszthető.

8. §

(1) A korábban elfogadott piaci gyakorlatot csak a 6. §-ban foglalt egyeztetés lefolytatását követően a Felügyelet által hozott határozatban lehet el nem fogadott piaci gyakorlatnak minősíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatát a Felügyelet haladéktalanul, de legkésőbb a határozat meghozatalát követő munkanapon honlapján közzéteszi, és közli az Európai Értékpapírpiaci Szabályozók Bizottságával, ismertetve az érintett gyakorlat főbb jellemzőit is.

9. §

A Tpt. 203. §-ának (4) bekezdése szempontjából jogos érdeknek minősül különösen, ha

a) a bennfentes információ közzététele hátrányosan érinti a folyamatban lévő tárgyalások kimenetelét - különösen, ha a tárgyalásra a fizetésképtelenség elkerülése érdekében került sor - és az információ félrevezető következtetést eredményezne,

b) a kutatás vagy fejlesztés eredményének idő előtti nyilvánosságra hozatala veszélyezteti a társaság, illetve a részvényesek érdekeit, vagy az információ félrevezető következtetést eredményezne,

c) a kibocsátó igazgatósága döntésének érvényességéhez a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság jóváhagyása szükséges és az információ jóváhagyás előtti nyilvánosságra hozatala félrevezető következtetést eredményezne,

d) az információ hiányos és nyilvánosságra hozatala félrevezető következtetést eredményezne.

10. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, és

b) a Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalommeghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter